Budapesti Hírlap, 1854. január (308-333. szám)
1854-01-29 / 332. szám
Pest, Vasárnap, Megjelenik e lap , hfitffit » a föt'.b fim-ep-k utfol.l napok»* kivéve , mindennap reggel. Klfifi setéd 1rt . Vidékre : félévre: 10 frt., évnegyedre: 6 fr. 20 kr. Helyben : fél évre: 8 frt., évnegyedre: 4 frt. — A hirdetések ötször hasoblott sorénak egyszeri beiktatásáért 6 kr, többszöriért pedig 4 kr, ezé oktatik. — Ügyes szám 20 pkr. llőfizethetni — helyben a lapkiadó hivatalában, Liká cz L. és társ könyvnyomdájában (Országút Kunewalderházban ,) vidéken minden cs. kir. postahivatalnál. — Az előfizetést tartalmaz fi levelek a pzlm. lakhely s utolsó posta feljegyzése mellett, a pénzzel együtt bérmentesítve egyenesen a kiadói hivatalhoz utasítandjik. BUDAPESTI HÍRLAP Szerkesztői iroda van: Ország~ut, 6. sz a. (Kunewalderház) 2-ik emeletben. HIVATALOS RÉSZ. F. hó 21-kén 379. és 585. sz. a. kelt igazságügyministeri bocsátvány által az ügyvédség további gyakorlására kineveztettek. A soproni főtörvényszéki kerületben : Reök Lajos. A debreczeni főtörvényszéki kerületben : Mihelyi János. Fortnyi Ignácz. Az igazságügyi ministeriumnak 1853-ki dec. 20-kán kelt rendelete, a mely által a Pest városára nézve már kirendelt váltójegyzők további intézkedésig a váltóóvásoknak Budáni fölvételére is följogosíttatnak. Hogy a felek szükségletén a váltóügyekben óvások fölvételének gyors eljárás tekintetében segítve legyen, az igazságügyi ministérium további intézkedésig megengedendőnek találja,hogy a Pestre nézve már kirendelt váltójegyzők váltóóriásokat Budán is vehessenek föl. £ r a u s s s. k. NEMHIVATALOS RÉSZ. Levelezések- Pária, jan. 23. — S.— Valamennyi párisi levelező ma két-ségkivül azzal fogja kezdeni, hogy reggeli 10 órá- tól fogva oly köd borítja Párist, minőt számos évek óta nem tapasztaltunk. Valóban úgy is van, én e levelet délutáni két órakor írom gyertyavilágnál. Valamennyi raktár a boulevardokon a nap derekán légszeszszel volt világítva. A köd sűrűsége a közönség hangulatát még komorabbá s a legnyugtalanítóbb hírekre fogékonyabbá tette. Már csak Kisseleff úrról, s annak közeli elutazásáról beszélnek. Azon fordulat mellett, mit a keleti ügyek venni látszanak, az orosz követ már kelletén túl marad Párisban, de ő még sokszor vissza fog térni, — s erről a fáma gondoskodandik — mielőtt valósággal elutazott. A boulevardokon ma alábbszállott a rente azon hit következtében, miszerint a követ úr bankárjánál 60,000 franknyi útipénzt fölvett, valamint húsz pár csizmát megrendelt volna, miután Sz. Pétervárott nem készitnek oly finom csizmákat mint Párisban. Önök nevetni fognak ezen, — de én még sokkal mulatságos dolgokat írhatnék a börzei eljárásról. Mi a sz.pétervári tudósításokról szállongó híreket illeti, ezek mind megelőzik a valódi tényállást, hivatalos tudósítások még nem érkeztek. Granier de Cassagnac czikke a négy hatalom közti támadószövetséget illető kérdést szőnyegre hozta, s beszélik, mikép e czikk csak körülményes előadása lett volna egy Bécs és Berlinbe küldött jegyzéknek. Még nem vagyok képes ezen adatot bizonyosnak állítani, vagy meghazudtolni. Hogy itt és Londonban egy ilyen szövetséget óhajtanak, ez a dolog természetében fekszik; de hogy az nem fog létesülni, az is bizonyos, míg csak Oroszország területe nagyobbítására nem törekszik. A „Constitutionnel”ben egyébiránt tegnap már egy cáfolata jelent meg Granier de Cassagnac ur czikkének. Míg ez bevalló, hogy a török sereg nem képes az oroszokat feltartóztatni, Bonifa ce ur az ellenkezőt állítja, czélozván egy segédhadsereg-küldés lehetőségére. Talán e czélzásból magyarázhatni azon hírt, mintha a porta a franczia kormánytól segédcsapatokat kért volna. Egészen különösen megrémültek a párisiak azon hírre, hogy az oroszok Szilisztriánál a Dunán átkeltek. A bankleszámítolás fölemelése következtében a kormány a kincstárjegyek beszámítolását emelte föl, miután nem remélhető, hogy egy átalánosan magasb kamatláb mellett a pénzbirtokosok tovább is eddigi kamaton hagyják meg pénzeiket az államnál. A „Presse“ jeles „Bulletin commercial“jában ezek állanak . A helyzet mindinkább roszabbra fordul. Semmi üzlet nem történik az ipar bármelyik ágában is. Minél fenyegetőbbé válik a keleti ügy, annál ritkább és nehezebb az alku. Legtöbb párisi gyár munkaóráit megkevesbítette. Az el*) Bírod. törv. 1853. dec. 31-ki XC. db. 268. sz. nászi és roueni kézműhelyekben tökéletes pangás uralkodik. Nevezetes, hogy a takarék-pénztáraknál a betett pénzek kivétele végetti tolongás napról napra növekszik. PEST, jan. 28. (Hírlapi szemle.) A „Journal des lébats” az angol lapoknak Albert herczeg irányábani gyanúsításairól következő észrevételeket tesz : „Az angol lapok, noha a keleti ügyekkel nagyon el vannak foglalva, legújabban a belpolemiának oly tárgyát fedezték fel, melynek még reánk nézve is van érdekes oldala. E tárgy nem új, csupán meg van újítva, s már többször fölmerült, mióta Angolországban az alkotmányos monarchia megállapittatott. Ugyanis az forog kérdésben , hogy mily mértékben engedtessék meg a királyi személy-, vagy a királyi befolyásnak, a kormányügyekbel avatkozás. Ezen tárgy arra emlékeztet bennünket, mikép Francziaországban is volt oly idő, midőn sokat írtak s vitatkoztak ezen elvről: „A király uralkodik, s nem kormányoz,amely elv mellett később, midőn a tárgy már vesztett érdekéből, ezen másik elv is felmerült: „A király uralkodik, kormányoz, s nem igazgat.“ Szerencsétlenségre, mig ekkér more britannica vitatkoztak, elfeledték ama mély különbségeket, melyek az angol s franczia nép politikai erkölcsei közt léteznek. Míg szomszédainknál ilynemű polémiával legfölebb csak ministeriumok megbuktatására jutottak, nálunk ez csalhatlanul s gyorsan kormányok megbuktatásával végződött. Lehet ugyan mondani, mikép ama hibák, melyek által némely monarchikus emberek kétszer buktatták meg nálunk a monarchiát, az alkotmányos szokásokbani tapasztalatlanságunkból eredtek; azonban méltán hozzátehetjük, mikép ama hibák még inkább nemzeti szellemünk sajátszerű természetéből származtak. Már rég megmondása e n ő, mikép a franczia nép a forradalomban keresztültört a szabadságon, ekkér tör keresztül a franczia szellem minden kérdésen. E szellem világos, föltétlen, s ellensége a fictióknak, ezért nem fogadható el soha ezen elvet : „A király uralkodik, s nem kormányoz,“ s ezért történtek nálunk király-változások oly esetekben, midőn az angoloknál csak ministerium-változások történtek volna. Hiában adtak nekünk chartákat s alkotmányokat, hogy a királyságot az s elvont fogalmak felhőtlen s megközelithetlen I régiójába helyezzék, a franczia nép mindig ke- Iresztültört az alkotmányos fictión, s ott ke-l veste a felelősséget, hol a hatalom jelképe volt. Ellenben az angol nép lényegesen egyezmények s fictiókban él, így p. o. törvényhozása tele van hasztalan s alkalmazhatlan törvényekkel; a helyett, hogy azokat eltörölné, megelégszik azoknak nem alkalmazásával. Épen igy, midőn politikai elveket tűz ki, nem ragaszkodik azok betűjéhez; a logikát a józan értelem, s a föltétlent a gyakorlat által igazítja helyre. Mihelyt mi először mondtuk ki ezt: „A király uralkodik, s nem kormányoz,a szerencsétlenségünkre tüstént megkisértők, király nélkül kormányozni magunkat. Ellenben az angolok maguk kormányozzák magukat, s megtartják királyukat, vagy királynőjöket. Ezért úgy hiszszük, nem kell nagy fontosságot tulajdonítni ama kis keresztes háborúnak, mely Angolországban egy idő óta, Albert herczeg ellen kezdetett meg. Palmerston lord pillanatnyi lemondása alkalmával merítették föl ezen vitát a két ellenkező szélsőség, a tory s a radikál pártok közlönyei. Palmerston lordot, ki úgy látszik fölfedezé azon mesterséget, miszerint egyszerre mind a fehérek, mind a feketék tetszését meg tudja nyerni, ezzel az alkalommal úgy tüntették föl, mint a Szász-Koburg család cselszövényeinek áldozatát. Ekkor kezdődött el a pletykák egész sora. Mint mondák, Albert herczeg részt vett a ministeri tanácskozásokban, minden sürgönyt el akart olvasni, sőt kiigazitni is; vagy pedig azokat közlé a belgák királyával, sőt még az orosz császárral is; szóval, uralkodni s kormányozni akart; úgy, hogy még azon hir is elterjedt, miképp a Towerbe küldetett, s találkoztak egy ügyüek, kik e hírnek hitelt adtak. Jelenleg a tory-radikal coalitio lapjai komolyan tárgyalják azon kérdést, hogy vájjon Albert herczeg titkos tanácsos-e, vagy nem, s hogy vájjon ily minőségben jelen lehet-e a ministeri tanácsülésen, s tudomásul veheti-e az államügyeket? Ismételjük, nem kell komolyan venni ezen kis összeesküvést, mely szappan-buborék gyanánt fog elenyészni, anélkül, hogy a parliamentben csak szőnyegre is kerülne. Mivel jól tudják, hogy Albert herczeget megsérteni annyit tenne, mint magát a királynőt bántani meg, egyetlen némi fontossággal bíró politikai egyénnek sem lesz kedve kitenni magát a korona haragjának, melytől függ utoljára is a ministerek kinevezése. A coalitio azt hive, hogy számíthat a kamrának egy, agressiv jelleméről ismeretes tagjára, Roebuckra; azonban ez utóbbi sietett forma szerint meghazudtolni a reá vonatkozó reményeket. Egyébiránt az Albert herczeg ellen megnyitott hadjárat épen azért hiúsult meg, mivel azt igen meszsze akarták hajtani. Mint már mondottuk, az angolok épen nem föltétlenek, elveik gyakorlatában. Kétségkívül nem engednék meg királynőjük férjének, hogy alkotmányellenes módon avatkozzék be a kormányzásba; azonban sokkal több józan értelmük van, sem hogy őt az ügyekben minden részvételtől el akarnák tiltani. Hogy Albert herczeg jelen van a ministeri tanács-üléseken s a királynő által adatott audientiákon, s hogy az állam minden fontosabb ügyeiről folyvást értesíttetik, ez igen természetes, s épen az ellenkező lenne képtelenség. Ő nem csak a királynő férje, hanem a parliamenti határozat értelmében, a királyságnak kijelölt régense is, kiskorúság esetében. Kétségbe akarni vonni azon jogát, hogy az államügyekről értesülhessen, gyermekes eljárás lenne, mivel csakugyan nem lehet meggátolni, hogy a királynő őt azokról ne értesítse. A parliament egy hét mulva össze fog gyűlni, s akkor már szó sem leend többé „Albert hrczeg híressé lett árulásáról.“ 332. Napi események. (Fővárosi és vidéki napló.) Jan. 29. * A porosz király ő felsége b. Prónay Gábort, a pesti hangászegyleti zenede elnökét, a Szent-Johannita-rend tiszteletbeli lovagjává kinevezni kegyeskedett. * Miután a I. é. martiusban történendő ujonczállításra az előleges összeírások már mind az öt városkerületben befejezvék, minden katonai szolgálatra kötelezett egyének, kik összeirattak, s az 1854-re szóló ujonczállitási legfelsőbb rendelet 4-ik czikkelye szerint törvényesen fölmentetésüket kibizonyithatják, vagy személyesen, vagy ha távol és akadályozva lennének személyesen megjelenni, szüleik, gyámjaik vagy más hozzátartozóik által adják be szükséges bizonyítványaikat a fölállított reclamationális küldöttségeknél, és pedig a legtovább bezárólag f. é. február 2-káig, későbbi reclamatiók nem fogván tekintetbe vétetni. * Miután a vadászati jegyek és engedélyek stb. czime alatt előforduló oklevelek, csak a vadászatra jogosítottak s az általuk megbízott vadászügyelőknek az őrködő hatóság előtti igazolása végett vannak; e rendszabály tehát rendőri rendszabály gyanánt tekintetvén, a pénzügyministérium elrendelő , hogy ez okiratok díjmentesen tárgyalandók. Előfordult bűnvádi eset következtében a legfelsőbb törvényszék elhatározta, miszerint arra nézve, hogy a kárpótlást illetőleg egy kiegyezkedés a tettest a büntetőtörvénykönyv 188. §-a szerint büntetés alól fölmentse, ennek kötelezni kell magát, a kárpótlást bizonyos idő lefolyta alatt teljesíteni Ennélfogva tehát nem volna elégséges, ha a kárpótlás időpontja meghatározás nélkül maradna. * Ha az időjárásban kedvezőtlen változások nem történnek, a dunai gőzhajók járataikat 3—4 hét alatt ismét megkezdhetik. Még most azonban a közlekedési viszonyok szabályozása van kérdésben, azon dunai területen, hol a hedsergek állanak, s mint hallik, e kérdés már tárgyalás alatt van. *] Tegnap délután temettetett el Pich Frigyes kegyesrendi áldozátt nevelő Festetics Ágoston ur gyermekei mellett. A gyászkoporsót az elhunyt számos ismerősei, barátai s tisztelői kisérték A derék nevelő tevékeny életének 34-ik évében halt meg. * A sashegyen az úton feltalált gyógyforrás közelében építendő vendégház terve már kész, jó idő beálltával építése sem fog sokára elhaladni. Tyrol részére Magyarországban tetemes bor vásárlások történtek, miután ott a szőllő-kor következtében a jó bornak nagy hiánya érezhető. Más években Tyrolnak még a kiviteli kereskedésre is elég bora volt. * A Győrbe vezető vaspálya alapépitését jövő nyáron haladék nélkül el fogják kezdeni. Január 29-érn 1854. * Az esztergomi székesegyház belső diszitése már befejezéséhez halad s tavaszra alkalmasint egészen el fog készülni, s kétségkívül a legnagyszeszerűbb építészeti mű leend ez idők szerint az egész austriai birodalomban. * Bécs közelében a Duna-jég állása f. hó 27-ig változatlanul maradt. Ugyane tudósítást veszszük Linzből is, mindazáltal remélik, hogy a lanyha idő nem sokára változtat a dolgon. (Ez utóbbi tudósítás még a pár nap óta beállt hideg előtt kelt.) * Beszterczebányáról írják a „Religio*nak, hogy ott Normann Karolina grófhölgy Württembergből,az első adventvasárnapon az evang. vallásból a katholikus egyház kebelébe lépett át. Nagy-Várad, január 20. E városnak buzgó és tevékeny polgármestere, Csorba János úr, mint tudva van, hasonló minőségben Debreczen városába áttétetvén, f. jan. 12-kén érzékeny szavakban búcsút vett az addig vezetése alatt volt és 24 ezer lélekből álló népességgel biró város községtanácsától. Minden, aki figyelemmel kisérte a közjóra munkás polgármester úrnak mintegy harmadfélévi hivatalos működését, hálával ismeri el, hogy a város közügyeinek hatalmas lendületet adott, annak előmenetelére sokat tett, és számos kedvezmények kieszközlése által jövendő felvirágzásának csíráját is elhintette. Azért bár N.Váradra nézve elvesztése sajnos, de minden jóakarója örvend megérdemlett előléptetésének, mit az elbucsúzás alkalmával a községtanács, a városi tisztviselőség és számos jóbarátai részéről tett szíves nyilatkozatok eléggé bizonyítottak. Legyen új munkássági köre a vagyonossága, területi nagysága és kereskedelmi forgalmánál fogva tekintélyes állású városban megáldott, nálunk pedig — mit a magas kormány atyai gondosságától bizton remélünk is — helye hozzá méltó utóddal kipótolva. * Egerből január közepéről írják, hogy pestkerül. kathol. iskolafelügyelő főtisztelendő Haas Mihály úr a mondott városban múlt év december 23-án az ottani tan-és nevelőintézeteket látogatásával szerencséltette, mégpedig előbb a 8 osztályú féltanodát, azután az elemi és küliskolákat, továbbá az angol kisasszonyok intézetét, valamint az iskolamesteri képezdét vagy a praeparandiát is megtekintette, s a derék férfi gondos figyelmének, bölcs belátásának s a nevelés és oktatásügy iránti nemes buzgalmának mindenütt kitűnő és sikeres bizonyságát adta. (A bővebb tudósítást most helyszűke miatt nem közölhetvén, közelebbről azt is adni fogjuk.) Vácz , január 24. E város derék polgármestere. Réty Ignácz ur tántorithatlan igazságszeretetének, s loyális buzgalmának igen szép bizonyságát adá, mert 2 darab körmöczi aranynyal lévén megkísértve, melyek erővel nála is hagyattak, azokat a helybeli „házi szegények alaptőkéje“ gyarapítására átadta, miért az említett intézet elnöksége részéről a derék tisztviselőnek érdemlett hála nyilvánittatik. Nemrégiben a „Szarvas“ vendéglővel átellenben egy izraelita házában ház ütött ki, mely a padláson levő szénakészletet csaknem egészen megemésztő; a tűz továbbterjedése azonban szerencsésen meggátoltatott, mit a cs. kir. csendőrség érdemes hadnagyának lehet leginkább köszönni, ki a fojtó füstnek közepette bátor elszántsággal a veszélyezett fedélre hágván, czélszerű működése és intézkedése által a tüzet jókor elfojtotta. — Még eddig elé semmi hire sincs, hogy tánczvigalmakat akarnának rendezni, — mi ily hosszú farsangon, kivált a hölgyeknek s tán még némely családatyáknak is épen nem kedves. (Közbirodalmi napló). Bécs, jan. 27. A prágai városi képviselő-testület jan. 24-ki ülésében dr. Bach Sándor belügyminiszer ő excja, herczeg Schwarzenberg bibornok-érsek ő emin., s b. Mecséry helytartó ő excja, Prága városa irányábani magas érdemeik elismeréséül, tiszteletpolgárokká választattak meg. — Gr. Grünne Fülöp lovassági unok ő excja jan. 26- kán meghalálozott. Az elhunyt,f ő excjának Császár Ő Felsége első főhadisegédének édesatyja, boldogult Károly főlig ő cs. fenségének főudvarmestere volt, az 1790—1805-diki háborúkban kísérője, aztán a hadügyministeri osztálynak igazgatója, Károly főlig ő cs. fens. alatt. Az elhunyt az austriai császári Leopoldrend nagykeresztes vitéze, a Mária Terézia, a siciliai Sz. Januarius rendek lovagja, a bajor koronarend nagykeresztese, cs. k. val. titk. tan., kamarás és a 3. sz. dzsidás-ezred tulajdonosa volt. * December végén és január elején a liccai határőrvidéken, hol élelmi szükség tapasztaltatott, az illető helyhatóságok útján mintegy 12000 mérő