Budapesti Hírlap, 1854. január (308-333. szám)

1854-01-29 / 332. szám

Pest, Vasárnap, Megjelenik e lap , hfitffit » a föt'.b fim-ep-k utfol.l napok»* ki­véve , mindennap reggel. Klfifi setéd 1rt . V­idékre : félév­re: 10 frt., évnegyedre: 6 fr. 20 kr. Helyben : f­é­l­­ évre: 8 frt., évnegyedre: 4 frt. — A hirdetések ötször hasoblott sorénak egyszeri beiktatásáért 6 kr, több­szöriért pedig 4 kr, ezé ok­tatik. — Ügyes szám 20 pkr. llőfizethetni — helyben a lapkiadó hivatalában, L­i­k­á c­z L. és társ könyvnyomdájában (Országút Kune­­walderházban ,) vidéken minden cs. kir. p­o­s­t­ah­i­v­a­­talnál. — Az előfizetést tartalmaz fi levelek a pzlm. lak­hely s utolsó posta feljegyzése mellett, a pénzzel együtt bérmentesítve egyenesen a kiadói hivatalhoz uta­sítandjik. BUDAPESTI HÍRLAP Szerkesztői iroda van: Ország~ut, 6. sz a. (Kunewalderház) 2-ik emeletben. HIVATALOS RÉSZ. F. hó 21-kén 379. és 585. sz. a. kelt igazság­­ügyministeri bocsátvány által az ügyvédség továb­bi gyakorlására kineveztettek. A soproni főtörvényszéki kerületben : R­e­ö­k Lajos. A debreczeni főtörvényszéki kerületben : Mih­elyi János. F­o­rt­­­n­y­i Ignácz. Az igazságügyi ministeriumnak 1853-ki dec. 20-kán kelt rendelete, a­ mely által a Pest városára nézve már kiren­delt váltójegyzők további intézkedésig a váltóóvá­soknak Budáni fölvételére is följogosíttatnak. Hogy a felek szükségletén a váltóügyekben­ óvások fölvételének­ gyors eljárás tekintetében se­gítve legyen, az igazságügyi ministérium további intézkedésig megengedendőnek találja,hogy a Pestre nézve már kirendelt váltójegyzők váltóóriásokat Budán is vehessenek föl. £ r a u s s s. k. NEMHIVATALOS RÉSZ. Levelezések- Pária, jan. 23. — S.— Valamennyi párisi levelező ma két-­­­ségkivül azzal fogja kezdeni, hogy reggeli 10 órá-­­ tól fogva oly köd borítja Párist, minőt számos évek óta nem tapasztaltunk. Valóban úgy is van, én e levelet délutáni két órakor írom gyertya­­világnál. Valamennyi raktár a boulevardokon a nap derekán légszeszszel volt világítva. A köd sűrűsége a közönség hangulatát még komorabbá s a legnyugtalanítóbb hírekre fogékonyabbá tette. Már csak Kisseleff úrról, s annak közeli elu­tazásáról beszélnek. Azon fordulat mellett, mit a keleti ügyek venni látszanak, az orosz követ már kelletén túl marad Párisban, de ő még sokszor vissza fog térni, — s erről a fáma gondoskodan­­dik — mielőtt valósággal elutazott. A boulevar­dokon ma alábbszállott a rente azon hit követ­keztében, miszerint a követ úr bankárjánál 60,000 franknyi útipénzt fölvett, valamint húsz pár csizmát megrendelt volna, miután Sz. Pétervá­­rott nem készitnek oly finom csizmákat mint Pá­risban. Önök nevetni fognak ezen, — de én még sokkal mulatságos­ dolgokat írhatnék a börzei eljárásról. Mi a sz.­pétervári tudósításokról szál­longó híreket illeti, ezek mind megelőzik a valódi tényállást, hivatalos tudósítások még nem érkeztek. G­ranier de Cassagnac czikke a négy hatalom közti támadószövetséget illető kérdést szőnyegre hozta, s beszélik, mikép e czikk csak kö­­rülményes­ előadása lett volna egy Bécs­ és Ber­linbe küldött jegyzéknek. Még nem vagyok ké­pes ezen adatot bizonyosnak állítani, vagy meg­hazudtolni. Hogy itt és Londonban egy ilyen szövetséget óhajtanak, ez a dolog természetében fekszik; de hogy az nem fog létesülni, az is bi­zonyos, míg csak Oroszország területe nagyobbí­­tására nem törekszik. A „Constitutionnel”ben egyébiránt tegnap már egy c­áfolata jelent meg Granier de Cassa­­gnac ur czikkének. Míg ez bevalló, hogy a török sereg nem képes az oroszokat feltartóztatni, B­o­­n­i­f­a c­e ur az ellenkezőt állítja, czélozván egy segédhadsereg-küldés lehetőségére. Talán e czél­­zásból magyarázhatni azon hírt, mintha a porta a franczia kormánytól segédcsapatokat kért volna. Egészen különösen megrémültek a párisiak azon hírre, hogy az oroszok Szilisztriánál a Du­nán átkeltek. A bankleszámítolás fölemelése következté­ben a kormány a kincstárjegyek beszámítolását emelte föl, miután nem remélhető, hogy egy áta­­lánosan magasb kamatláb mellett a pénzbirtoko­sok tovább is eddigi kamaton hagyják meg pén­zeiket az államnál. A „Presse“ jeles „Bulletin commercial“jában ezek állanak . A helyzet mindinkább roszabbra fordul. Semmi üzlet nem történik az ipar bárme­lyik ágában is. Minél fenyegetőbbé válik a keleti ügy, annál ritkább és nehezebb az alku. Legtöbb párisi gyár munkaóráit megkevesbítette. Az el­*) Bírod. törv. 1853. dec. 31-ki XC. db. 268. sz. nászi és roueni kézműhelyekben tökéletes pangás uralkodik. Nevezetes, hogy a takarék-pénztáraknál a betett pénzek kivétele végetti tolongás napról napra növekszik. PEST, jan. 28. (Hírlapi szemle.) A „Journal des l­ébats” az angol lapoknak Albert herczeg irányábani gyanúsításairól következő észrevételeket tesz : „Az angol lapok, noha a keleti ügyekkel na­gyon el vannak foglalva, legújabban a belpole­­miának oly tárgyát fedezték fel, melynek még reánk nézve is van érdekes oldala. E tárgy nem új, csupán meg van újítva, s már többször föl­merült, mióta Angolországban az alkotmányos monarchia megállapittatott. Ugyanis az forog kérdésben , hogy mily mértékben engedtessék meg a királyi személy-, vagy a királyi befolyás­nak, a kormányügyekbel avatkozás. Ezen tárgy arra emlékeztet bennünket, mikép Francziaor­­szágban is volt oly idő, midőn sokat írtak s vi­tatkoztak ezen elvről: „A király uralkodik, s nem kormányoz,a­mely elv mellett később, midőn a tárgy már vesztett érdekéből, ezen másik elv is felmerült: „A király uralkodik, kormányoz, s nem igazgat.“ Szerencsétlenségre, mig ekkér more britannica vitatkoztak, elfeledték ama mély különbségeket, melyek az angol s franczia nép politikai erkölcsei közt léteznek. Míg szom­szédainknál ilynemű polémiával legfölebb csak ministeriumok megbuktatására jutottak, nálunk ez csalhatlanu­l s gyorsan kormányok megbukta­tásával végződött. Lehet ugyan mondani, mikép ama hibák, melyek által némely monarchikus em­berek kétszer buktatták meg nálunk a monar­chiát, az alkotmányos szokásokbani tapasztalat­lanságunkból eredtek; azonban méltán hozzáte­hetjük, mikép ama hibák még inkább nemzeti szel­lemünk sajátszerű természetéből származtak. Már rég megmondá­s­­­a e­­ n ő, mikép a franczia nép a forradalomban keresztültört a szabadságon, ekkér tör keresztül a franczia szellem minden kérdésen. E szellem világos, föltétlen, s ellensége a fictiók­­nak, ezért nem fogadható el soha ezen elvet : „A király uralkodik, s nem kormányoz,“ s ezért történtek nálunk király-változások oly esetek­ben, midőn az angoloknál csak ministerium-vál­­tozások történtek volna. Hiában adtak nekünk chartákat s alkotmányokat, hogy a királyságot az s elvont fogalmak felhőtlen s megközelithetlen I régiójába helyezzék, a franczia nép mindig ke- I­resztültört az alkotmányos fictión, s ott ke-­l veste a felelősséget, hol a hatalom jelképe volt.­­ Ellenben az angol nép lényegesen egyezmények s fictiókban él, így p. o. törvényhozása tele van hasztalan s alkalmazhatlan törvényekkel; a helyett, hogy azokat eltörölné, megelégszik azoknak nem­ alkalmazásával. Épen igy, midőn politikai elveket tűz ki, nem ragaszkodik azok betűjéhez; a logi­kát a józan értelem, s a föltétlent a gyakorlat által igazítja helyre. Mihelyt mi először mondtuk ki ezt: „A király uralkodik, s nem kormányoz,a szerencsétlenségünkre tüstént megkisértők, ki­rály nélkül kormányozni magunkat. Ellenben az angolok maguk kormányozzák magukat, s meg­tartják királyukat, vagy királynőjöket. Ezért úgy hiszszük, nem kell nagy fontosságot tulajdonítni ama kis keresztes­ háborúnak, mely Angolország­ban egy idő óta, Albert herczeg ellen kezde­tett meg. Palmerston lord pillanatnyi le­mondása alkalmával merítették föl ezen vitát a két ellenkező szélsőség, a tory s a radikál pár­tok közlönyei. Palmerston lordot, ki úgy látszik fölfedezé azon mesterséget, miszerint egyszerre mind a fehérek, mind a feketék tetszését meg tudja nyerni, ezzel az alkalommal úgy tüntették föl, mint a Szász-Koburg család cselszövényei­­nek áldozatát. Ekkor kezdődött el a pletykák e­­gész sora. Mint mondák, Albert herczeg részt vett a ministeri tanácskozásokban, minden sür­gönyt el akart olvasni, sőt kiigazitni is; vagy pedig azokat közlé a belgák királyával, sőt még az orosz császárral is; szóval, uralkodni s kor­mányozni akart; úgy, hogy még azon hir is el­terjedt, mikép­p a Towerbe küldetett, s talál­koztak egy ügyüek, kik e hírnek hitelt adtak. Je­lenleg a tory-radikal coalitio lapjai komolyan tárgyalják azon kérdést, hogy vájjon Albert her­czeg titkos tanácsos-e, vagy nem, s hogy vájjon ily minőségben jelen lehet-e a ministeri tanács­ülésen, s tudomásul veheti-e az állam­ügyeket? Ismételjük, nem kell komolyan venni ezen kis összeesküvést, mely szappan-buborék gyanánt fog elenyészni, a­nélkül, hogy a parliamentben csak szőnyegre is kerülne. Mivel jól tudják, hogy Albert herczeget megsérteni annyit tenne, mint magát a királynőt bántani meg,­­ egyetlen némi fontossággal bíró politikai egyénnek sem lesz kedve kitenni magát a korona haragjának, mely­től függ utoljára is a ministerek kinevezése. A coalitio azt hive, hogy számíthat a kamrának egy, agressiv jelleméről ismeretes tagjára, Roe­buck­r­a; azonban ez utóbbi sietett forma szerint meghazudtolni a reá vonatkozó reményeket.­­ Egyébiránt az Albert herczeg ellen megnyitott had­járat épen azért hiúsult meg, mivel azt igen mesz­­sze akarták hajtani. Mint már mondottuk, az an­golok épen nem föltétlenek, elveik gyakorlatában. Kétségkívül nem engednék meg királynőjük fér­­j­ének, hogy alkotmány­ellenes módon avatkoz­zék be a kormányzásba; azonban sokkal több józan értelmük van, sem hogy őt az ügyekben­ minden részvételtől el akarnák tiltani. Hogy Al­bert herczeg jelen van a ministeri tanács-ülések­­­en s a királynő által adatott audientiákon, s hogy az állam minden fontosabb ügyeiről foly­vást értesíttetik, ez igen természetes, s épen az ellenkező lenne képtelenség. Ő nem csak a ki­rálynő férje, hanem a parliamenti határozat értel­mében, a királyságnak kijelölt régense is, kisko­rúság esetében. Kétségbe akarni vonni azon jo­gát, hogy az állam­ügyekről értesülhessen, gyer­mekes eljárás lenne, mivel csakugyan nem lehet meggátolni, hogy a királynő őt azokról ne érte­sítse. A parliament egy hét mulva össze fog gyűlni, s akkor már szó sem leend többé „Albert h­rczeg híressé lett árulásáról.“ 332. Napi események. (Fővárosi és vidéki napló.) Jan. 29. * A porosz király ő felsége b. Prónay Gábort, a pesti hangászegyleti zenede elnökét, a Szent-Johannita-rend tiszteletbeli lovagjává kine­vezni kegyeskedett. * Miután a I. é. martiusban történendő ujoncz­­állításra az előleges összeírások már mind az öt vá­ro­skerületben befejezvék, minden katonai szolgálatra kötelezett egyének, kik összeirattak, s az 1854-re szóló ujonczállitási legfelsőbb rendelet 4-ik czik­kelye szerint törvényesen fölmentetésüket kibizo­­nyithatják, vagy személyesen, vagy ha távol és a­­kadályozva lennének személyesen megjelenni, szü­leik, gyámjaik vagy más hozzátartozóik által adják be szükséges bizonyítványaikat a fölállított recla­­mationális küldöttségeknél, és pedig a legtovább be­zárólag f. é. február 2-káig, későbbi reclamatiók nem fogván tekintetbe vétetni. * Miután a vadászati jegyek­ és engedélyek stb. czime alatt előforduló oklevelek, csak a vadá­szatra jogosítottak s az általuk megbízott vadászü­gyelőknek az őrködő hatóság előtti igazolása vé­gett vannak; e rendszabály tehát rendőri rend­szabály gyanánt tekintetvén, a pénzügyministérium elrendelő , hogy ez okiratok díjmentesen tárgya­landók.­­ Előfordult bűnvádi eset következtében a leg­felsőbb törvényszék elhatározta, miszerint arra néz­ve, hogy a kárpótlást illetőleg egy kiegyezkedés a tettest a büntetőtörvénykönyv 188. §-a szerint büntetés alól fölmentse, ennek kötelezni kell magát, a kárpótlást bizonyos idő lefolyta alatt teljesíteni Ennélfogva tehát nem volna elégséges, ha a kárpót­lás időpontja meghatározás nélkül maradna. * Ha az időjárásban kedvezőtlen változások nem történnek, a dunai gőzhajók járataikat 3—4 hét alatt ismét megkezdhetik. Még most azonban a köz­lekedési viszonyok szabályozása van kérdésben, azon dunai területen, hol a hedsergek állanak, s mint hal­­lik, e kérdés már tárgyalás alatt van. *] Tegnap délután temettetett el P­ich Fri­gyes kegyesrendi áldozát­t nevelő Festetics Ágos­ton ur gyermekei mellett. A gyászkoporsót az el­hunyt számos ismerősei, barátai s tisztelői kisérték A derék nevelő tevékeny életének 34-ik évében halt meg. * A sashegyen az úton feltalált gyógyforrás közelében építendő vendégház terve már kész, jó idő beálltával építése sem fog sokára elhaladni.­­ Tyrol részére Magyarországban tetemes bor vásárlások történtek, miután ott a szőllő-kor követ­keztében a jó bornak nagy hiánya érezhető. Más é­vekben Tyrolnak még a kiviteli­ kereskedésre is e­­lég bora volt. * A Győrbe vezető vaspálya alapépitését jövő nyáron haladék nélkül el fogják kezdeni. Január 29-érn 1854. * Az esztergomi székesegyház belső diszitése már befejezéséhez halad s tavaszra alkalmasint egé­szen el fog készülni, s kétségkívül a legnagysze­­szerűbb építészeti mű leend ez idők szerint az egész austriai birodalomban. * Bécs közelében a Duna-jég állása f. hó 27-ig változatlanul maradt. Ugyane tudósítást veszszük Linzből is, mindazáltal remélik, hogy a lanyha idő nem sokára változtat a dolgon. (Ez utóbbi tu­dósítás még a pár nap óta beállt hideg előtt kelt.) * Beszterczebányáról írják a „Reli­­gio­*nak, hogy ott Normann Karolina grófhölgy Württembergből,az első adventvasárnapon az evang. vallásból a katholikus egyház kebelébe lépett át. Nagy-V­árad, január 20. E városnak buz­gó és tevékeny polgármestere, Csorba János úr, mint tudva van, hasonló minőségben Debreczen vá­rosába áttétetvén, f. jan. 12-kén érzékeny sza­vakban búcsút vett az addig vezetése alatt volt és 24 ezer lélekből álló népességgel biró város köz­­ségtanácsától. Minden, a­ki figyelemmel kisérte a közjóra munkás polgármester úrnak mintegy har­madfélévi hivatalos működését, hálával ismeri el, hogy a város közügyeinek hatalmas lendületet adott, annak előmenetelére sokat tett, és számos kedvez­mények kieszközlése által jövendő felvirágzásának csíráját is elhintette. Azért bár N.­Váradra nézve elvesztése sajnos, de minden jóakarója örvend meg­­érdemlett előléptetésének, mit az elbucsúzás al­kalmával a községtanács, a városi tisztviselőség és számos jóbarátai részéről tett szíves nyilatkozatok eléggé bizonyítottak. Legyen új munkássági köre a vagyonossága, területi nagysága és kereskedelmi forgalmánál fogva tekintélyes állású városban meg­áldott, nálunk pedig — mit a magas kormány atyai gondosságától bizton remélünk is — helye hozzá méltó utóddal kipótolva. * E­g­e­r­ből január közepéről írják, hogy pest­kerül. kathol. iskolafelügyelő főtisztelendő Haas Mihály úr a mondott városban múlt év december 23-án az ottani tan-és nevelőintézeteket látogatásá­val szerencséltette, még­pedig előbb a 8 osztályú féltanodát, azután az elemi és küliskolákat, továbbá az angol kisasszonyok intézetét, valamint az iskola­­mesteri képezdét vagy a praeparandiát is megtekin­tette, s a derék férfi gondos figyelmének, bölcs be­látásának s a nevelés és oktatásügy iránti nemes buzgalmának mindenütt kitűnő és sikeres bizonysá­gát adta. (A bővebb tudósítást most helyszűke miatt nem közölhetvén, közelebbről azt is adni fogjuk.) Vácz , január 24. E város derék polgármes­tere­­. R­é­t­y Ignácz ur tántorithatlan igazságsze­­retetének, s loyális buzgalmának igen szép bizony­ságát adá, mert 2 darab körmöczi aranynyal lévén megkísértve, melyek erővel nála is hagyattak, azo­kat a helybeli „házi szegények alaptőkéje“ gyara­pítására átadta, miért az említett intézet elnöksége részéről a derék tisztviselőnek érdemlett hála nyil­­vánittatik.­­ Nem­­régiben a „Szarvas“ vendég­lővel átellenben egy izraelita házában ház ütött ki, mely a padláson levő szénakészletet csaknem egészen megemésztő; a tűz továbbterjedése azon­ban szerencsésen meggátoltatott, mit a cs. kir. csendőrség érdemes hadnagyának lehet leginkább köszönni, ki a fojtó füstnek közepette bátor el­szántsággal a veszélyezett fedélre hágván, czél­­szerű működése és intézkedése által a tüzet jó­kor elfojtotta. — Még eddig elé semmi hire sincs, hogy tánczvigalmakat akarnának rendezni, — mi ily hosszú farsangon, kivált a hölgyeknek s tán még né­mely családatyáknak is épen nem kedves. (Közbirodalmi napló). Bécs, jan. 27. A prágai városi képviselő-testület jan. 24-ki ülésében dr. Bach Sándor belügyminiszer ő excja, herczeg Schwarzenberg bibornok-érsek ő emin., s b. M­e­c­s­é­r­y helytartó ő excja, Prága városa irá­nyábani magas érdemeik elismeréséül, tiszteletpol­gárokká választattak meg. — Gr. Grün­ne Fülöp lovassági unok ő excja jan. 26- kán meghalálozott. Az elhunyt,f ő excjá­­nak Császár Ő Felsége első főhadisegédének édes­­atyja, boldogult Károly főlig ő cs. fenségének főudvarmestere volt, az 1790—1805-diki hábo­rúkban kísérője, aztán a hadügyministeri osztály­nak igazgatója, Károly főlig ő cs. fens. alatt. Az elhunyt az austriai császári Leopoldrend nagyke­resztes vitéze, a Mária Terézia, a siciliai Sz. Janua­rius rendek lovagja, a bajor koronarend nagy­ke­resztese, cs. k. val. titk. tan., kamarás és a 3. sz. dzsidás-ezred tulajdonosa volt. * December végén és január elején a liccai ha­tárőrvidéken, hol élelmi szükség tapasztaltatott, az illető helyhatóságok útján mintegy 12000 mérő

Next