Budapesti Hírlap, 1854. február (334-356. szám)

1854-02-14 / 344. szám

1911 Európában oly erélyes vélemény létezik a béke . tatá, a czár változhatlan parancsot adván át neki: fenntartása mellett, mikép lehetetlen föltennünk,­­ mindent elkövetni, hogy a törökök Kisolához­hogy ez eldöntő befolyást ne gyakoroljon a sz.­pétervári kabinet határozataira. — Megjegyzésre méltó körülmény, mikép Kisseleff s Brun­­n­o­w urak állomásaikat elhagyván, nem utaznak Sz. Pétervár felé, s mikép egyikük Brüssel­, s másikuk Darmstadtban marad.“ — Az „Armoricain“ igy ír: „Tegnap este B­r­e­s­t­b­e érkezett rendeletek az óceáni hajóhad­osztálynak tüsténti elindulását parancsolják. Ezen parancs következtében a hajók oly kárba helyez­tettek, hogy Brunt admirál alatt már holnap tengerre indulhassanak.­­ A „Patrie“ közölvén az angol lapok azon sürgönyét, miszerint Poroszország s Austria köz­benjárókul lépnének fek Oroszország s a két nyu­gati nagyhatalmasság­ közt, — hozzáteszi: — „Franczia- s Angolország maguk is közbenjá­rókul működtek, a német nagyhatalmasságokkal egyetértőleg; e szerint a jelen kérdés nem két hatalmasság­, hanem Európa s Oroszország közt forog fenn, itt nincs helye választott­ bíróságnak. Most, miután a dolgok ereje által minden egyez­kedés lehetetlenné vált, (?) a polgárisult világ erélyes működéstől várja egy oly viszály meg­oldását, mit a diplomatia törekvései nem előzhet­tek meg.“ — A „Grazette du Midi“ szerint a „C a r a - d oc“ hajó f. hó 4-én indult el Marseilleből, oly sürgönyöket vivén magával, melyek leghatá­rozottabban kijelölik a Konstantinápolyban levő angol s franczia követek által követendő eljárást* — Febr. 8. A hadkészületek folyvást tarta­nak, azonban a béke­remények még sem enyész­tek el egészen. E remények most azon újabb köz­vetlen javaslatokon alapulnak, melyek állitólag O­r­­­o­ff gróf küldetése óta a hatalmasságok által Oroszországhoz intéztettek A „Journal des Dé­­bats“, mely részéről hiszi, hogy ily közvetlen közlés valóban küldetett Sz. Pétervárra, s hogy erre­ a czár válaszát nem sokáig kellene várni, nem sokat látszik remélni ezen újabb kísérlet e­­redményétől. Ellenben bizonyos körökben átalá­­nosan hiszik e kísérlet sikerét. Mindenesetre ezen újabb javaslatok küldése nem igen hangzik össze, Clarendon lordnak a felsőházban­­tett leg­újabb nyilatkozatával.“ __Az „Indep. beige“ szerint a vasúton min­den éjjel tüzérség­i hadiszerek szállíttatnak T­o­u­­lonba; az északi vaspálya igazgatósága már értesittetett arról, mikép legközelebb Franczia­­országon keresztül utazandó angol ezredeket kei­lenc Marseillebe szállitnia, hol ezek hajóra fognak ülni. Hirszerint 46,000 főből állana amaz expeditioi hadtest, mely Canrobert tábornok alatt a Levantébe küldetnék; ebből 34,000 ember Francziaországban, 10,000 Algírban, s 2,000 Ró­mában állíttatnék ki. Ugyanakkor 17,000 angol küldetnék keletre. Azonban ez csak azon esetben történnék, ha az utolsó kiegyenlítési kísérletek is meghiúsulnának. Napóleon herczeg a császár rendeletéből személyesen sokat foglalkozik a ka­tonai szervezettel. ’ * _Mint mondják, a császár manifestuma már készen van, s legközelebb közzé fog tétetni. Po­roszország s Austria föltétlen semlegességét bevégzett ténynek tartják. Dunai fejedelemségek. A „Soldatenfr.“ a harcztérről ezeket írja : A ruscsuki dunaparton, a török hadsereg közép­pontjában 7 kis hadihajó, 20 evezősajka és egy gőzös van,fedezve egy megerősített 36 fontos üteg­gel. Mahmud pasha, a délre fekvő rediftábor parancsnoka már többször küldött át apróbb, legfölebb egy zászlóaljból álló czirkáló csapatokat a balpartra, különböző helyeken. Febr. elején azonban maga személyesen vezényelt egy 1000 redit és 200 lovasból s 6 fontos egy ütegből álló csapatosztályt, s a fennebbi flottilla segélyével az oláh parton, a kozák tábortól 11/4 órányira kiszál­lott ; aztán megindulva az ágyunaszádok támo­gatása mellett egy kisebb orosz osztályt Dzsur­­dzsu felé nyomott vissza; ugyanekkor a török flotta kémlő mozgalmat tett az ezen megerősített városka előtti középső dunasziget felé, azt gya­nítva, hogy azt a nagy viz miatt az oroszok bizo­nyosan elhagyták; azonban Szolmonoff mnok gyorsan megtette a visszaverési intézkedéseket s a megtámadást s a 36 ftos üteg erős tüzelése daczára visszaverte, s véres, a vesztegépület közelében történt ütközet után 3-kán a török czirkáló csa­pat is az ágyunaszádok oltalma alatt, visszament a jobbpartra.­­ Ezen fegyvertényről még hadi­jelentések nem adattak ki. Az „Alig. Z.“ irja: „Az oroszok a rendkívül rosz idő daczára hatalmasan nyomulnak elő Ka­­lafát ellen, és múlt hó 28-kán a törököktől 11/2 mfdnyi tért elvettek. Csetatét, mely m. hó 8-kán véres ütközet tanúja, s jan. 29—kéig a törökök kezében volt, e napon az oroszok elfoglalták. Kalafát körül most 65,000 orosz áll.Mielőtt S­h­e­i­­­der­­nok Krajovába érkezett, Gorcsakoff hg egy haditanácsban Krajovában, hol minden ren­delkezhető orosz törzstisztek jelen voltak, azt ja­vasló, hogy az orosz főhadiszállás Szlatinába vagy az Oltnál más helységbe tétessék át, hogy a közelgő harcrok szerencsétlen kimenetele eseté­ben Kisoláhországból könnyen kivonulhassanak Gorcsakoff bg nem akarta­­magára venni a felelősséget a jól elsánczolt, s jól vezénylett törö­kök elleni merész csapásért, s azért a törökök elleni védő hadmű­ködést indítványozta, hogy ők kalafáti erős állásukból támadásra kicsalassanak. De Schilder­ b­ok m. hó 28-kán Krajovába érkezve, az orosz fővezér hangulatát megvált or­szágból kivezessenek. Bauragarten vezérőr­nagy, ki csetatei sebeiből még alig gyógyult fel, vezényli az orosz előhadat, s jan. 29-kén elfog­lalta Csetatét. A n r­e­p­tnok, ki a balszárnyat ve­zényli, Bailestiben, miután a törökök jan. 30-kig bírták, foglalt állomást. Mindkét hadsereg eldön­tő csatára készül. A „Pr. Corr.“ is megerősíti, hogy Kalafát cernirozása, az erre rendelt orosz hadak által megtörtént. Jan. 28-kan az oroszok jobb szárnya Maglavit, Golenza és Román helységeket, Cez utóbbi 1 mfdre van Kalafáttól) 31-kén bal­szárnyuk Pojanát, Bolestin és Popestin túl Kala­fát felé, s ettől mintegy 2 V­ mfdnyire, ellenállás nélkül elfoglalta. A legutolsó napokban Gor­es a k­o­rf­ig nagyobb kémletet tett, mely alka­lommal a kalafáti sánczokból néhány ágyulövés történt. Liprandi alta. az orosz comb­ozó se­reg fölötti parancsnokságot átvette. O r­s­o­v­ai tudósítások szerint hg Gór c­s­a­­k otf jan. 29-kén, miután Pojana falu elfoglalta­tott, nagy kémlő mozdulatot tett igen tetemes csapaterővel (12,000 ember) Kalafát felé, s a mozgalmat maga vezénylé. A török előőrsök egy egész hadtestnek ellen nem állhatván, sánczaik mögé vonultak vissza, Kalafát és Viddinben a csapatok felriasztottak, de védőleg tárták magu­kat. Miután a hadoszlopok 3 oldalról mintegy két ágyulövésnyire nyomultak elő a török sán­­czokig, parancs adatott a visszaindulásra. Csak a három parancsnoki­ tábornok tudta, hogy a moz­galom czélja kémlet és nem Kalafát elleni táma­dás. A csapatokat legjobb szellem lelkesíti, s az utat harczi dalokkal rövidíték maguknak. Visz­­szatérés után a lig Pojanában a csapatokat el­­lépteté maga előtt, s egy napiparancsban meg­dicséré azokat. Az oroszok újra Halcsa, Szemcsa és Kusch­­mir falukat vonták előőrsi vonalukba. — Ga- r­a e­z­ból írják, hogy L­ü­d­e­r­s mnok parancsára a legutóbbi időben a Duna medrét vizsgálat alá vették, a legalkalmasb átkelési pont kikeresése végett; most több helyeken előkészületek létet­nek dereglyehíd építéséhez. — Jan. 28-kan az oroszok öt órai ágyúzás után egy 10 mfdnyire Galaczon alul, Szakcsa és Tulcsa közt feküdt, igen megerősített török partüteget, mely a Du­­­nának a hik­atorkolatba omlését védte, egészen leromboltak. Kalafátban külön oláh legio van, bizonyos Filipescu­ vezetése alatt. Bukarestből febr. 1 -től jelentik, hogy az Izmailban állomásozó csapatok a Duna főága felé mozdíttattak elő, s ott, az idő kedvezvén ne­kik, tábort ütöttek. Az Izmai­ alatt folyó dunaág mindkét partján orosz árkászok, a török részérőli háborgatások daczára védsánczok­ és ágyutele­­peket állítottak. Szakcsa és Tulcsa közt a Duna túlpartján két orosz gőzös több ágyunaszáddal állíttatott föl, e két erősség közti partot őrszemmel tartani, s a törökök minden védműépítési kísér­letét meghiusítni. Január utolsó napjaiban ott is­mételve ütközetek is fordultak elő. A „Krönst. Z.“ írja Kalafátról, hogy az ottani csapatokhoz jan. 29-kén 10 zászlóalj gya­logság, 1 lovasezred és 12 nehéz ágyú érkezett erődítésül, s így most még kevesebb a remény ez állomásnak könnyű szervek­ elfoglalásához. Ezen­­felül még újabb török erősítést várnak. A „Wiener Mer T. W.“ török hadseregi leve­lezője az Alduna mellől írja jan. 29-től: Shumla és Szófiából folyvást új erősítések érkeznek, köztük sok európai, kivált franczia harcros és orvos. A kitűnő kórházi szerekbeni készlet az utóbbi 14 nap alatt annyira megszapo­rodott, mikép mindenben bőség van, s még a fe­­­jedelemségekbeni (?) kórházak számára is marad készen elég. Az összes veszteség betegek-, sebe­sültek- és halottakban dec. 30 óta, midőn a jelen­tékenyebb összecsapások Kalafátnál kezdődtek, 2973 emberre megy; ebből betegség elvitt 457- et, a csatákban halva maradt 872, sebeiben meg­halt eddig. 694, ápolás alatt van 814. — Ezután említi levelező, mikép drasticus humorral olvas­sák ott az oda nagy számban érkező hírlapok ha­zugságait; kivált a franczia de leginkább az an­gol lapok kitűnők ebben. A német hírlapoknak ott ismert levelezőik nincsenek, mig angol s fran­czia hírlapoknak egész tuézet „reporter“ei sétál­gatnak a táborban. Ezen többnyire önhitt és igen hiú uracsok olykor vidor szeszély tárgyául szol­gálnak a kardjával iró parancsnoknak, s gyakran egyenesen szándékosan ámittatnak, s nem ritkán viszi jégre őket hely-, ügy- és nyelvismeretlen­­­ségük. Végül levelező valótlannak mondja O­m­e­r pasha betegségét: „ő“ úgymond, „pompás arab paripáján épen fitést vágtat el sátram előtt min­den nemzetekbeli fényes törzskartól kisérve, mi­nőnél fényesbet Törökország sohasem látott.“ A „Cop. Z. C.“ szerint O­m­e­r pasha Shum­­lában még folyvást „ágyhoz szegzett beteg“ az „ODP.“ szerint „csekély váltólázából már felgyó­gyult“, — a „Wiener Med. W.“ levelezője szerint pedig, — mint fennebb említők — legjobb egés­­ségben van. Belgrádból febr. 8-tól jelentik, hogy a legújabb török fermán a ministerek és 30 más or­szágméltóságok jelenlétében a fejedelmi palota egyik teremében felolvastatott, s tulaj­donképeni kihirdettetése előtt véleményzés és határozat vé­gett a senatusnak fog átadatni. A fejedelem ez ál­tal egy nehézséget került ki, a cs. rendeletben megnyugodván. Vájjon a senatus e rendelet ér­telmében fog-e eljárni? az még kérdés. A „Soldatenfr.“ jelenti: a hivatalos jelentés egy austriai hadtestnek a s­z­e­r­b h­a­t­á­r felé hú­zódásáról az oroszok és törökökre nagy benyo­mást tett. A közigazgatási ismereteiért igen be­csült I­z­z­e­t­pasha, belgrádi kormányzó erre nézve a bécsi török követségtől a legmegnyug­tatóbb felvilágosításokat kapta. Az öreg Milos is az Oláhországban szervezésben levő szabadcsa­pat megszemlélése alkalmával, egykori bajtársai egyikének a szerb­ szabadsági háborúból, nyíltan kijelentette volna, hogy legtávolabbról sem jut eszébe az általa szabaddá lett szerb népet polgár­háborúba keverni, sőt inkább csak azt óhajtja, hogy a leigázott déli szlávok Bulgária, Török- Szerbia és Boszniában a szabad szerbekéhez ha­sonló sorsot nyerjenek a gondviseléstől. Távirati sürgönyök, London, febr. 9. Brunnow orosz cb . követnek ma történt elutazását csak egy Dover­ből— hol átutazott — érkezett sürgönyből tudták itt meg. A­ hajóműhelyekben és fegyvergyárak­­ban igen szorgalmasan dolgoznak. A parliament csak belügyekkel foglalkozott. London, febr. 10. A felsőházban lord Clarendon, Fitz William kérdésére vála­­szolt, mikép­­r. C­r­­­o­ff nem ellenjavaslatokat adott át Austriának, hanem azt nyilatkoztatta ki mellézietlennek, hogy egy török teljhatalmazott menjen alkudozások kezdése végett Sz.­Péter­várra, vagy az orosz főhadiszállásra. Ha az Sz.­­Pétervárra menne, akkor a­­ nagy hatalmasság képviselői vele diplomatiai összeköttetésbe lép­­­hetnének, a­nélkül, hogy értekezlet jellemét öl­­tenék föl. A török alkudozóval megállapítandó jegyzőkönyvnek, a portávali egyességet kell tar­talmaznia a görög egyház szabadalmaira és a fe­jedelmek elhagyására vonatkozólag, valamint in­tézkedést a forradalmi izgatók eltávolitására néz­ve. Ebbe az értekezlet nem egyezett bele. Dánia és Své­zia semlegességi nyilatkozatokat tettek, melyeket Anglia helyesel. — Az alsó házban lord­ u s s e 11 a reformnak a hadikészületek miat­ti elhalasztását visszautasította. Febr. 11. Tegnap csapatok indíttattak hajó­kon Máltába. 2500 ember az őrtestből azonnal követi őket. Az ujonczok hüvelykmértéke leszál­­líttatik. Három peninsularis és keleti gőzös bé­­reltetett fel kormányt szállításokra. Még több ha­jók felvétele iránt felszólítás bocsáttatott ki. Pár­is, febr. 11. A „Moniteur“ egy jegyzé­ket közöl, mely Castelbajac sz. - pétervári franczia követhez febr. 1-jén intéztetett, s mely­ben kijelentetik, hogy Oroszország a fekete-ten­ger megszállását megszüntetheti, mihelyt a fe­jedelemségeket elhagyja, és egy porta-teljhatal­­mazottal egy egyez­mény iránt alkudozni akar, mely a 4 nagyhatalmasság képviselőiből az alku­dozás helyén alakuló értekezlet elé lenne terjesz­tendő. * Kopenhága, febr. 11. Dánia egy hadtes­tet von össze Seelandban s némely hajóhadi ké­születeket rendelt el semlegessége védelmére. Berlin, febr. 11. A királyi ház ministere gr. Stollberg meghalt, re egyedül 1 ft 30 kr. A német s magyar szövegű két első füzetre 4 ft, a 2 -ik füzetre egyedül 2 ft. Az előfizetési dijak szerzőhöz küldendők a nemzeti múzeum épületébe, legfölebb mart. végéig. * Tehetségdús fiatal írónk és losonczi tanár S­it­k­e­y Károly halálát a „P­a­y­s“ idei 37-ik szá­ma szóról szóra következőleg írja meg: „Nous ap­­prenons aussi la mort de M. le docteur Charles S­a­c­k­e­r, professeur au collège royal de Lazorez (Hongrie). „Egyszersmind dr. Sackel Károly, a lozorezi kir. collegium tanárának haláláról is érte­­sülünk.“Hogy a Pays a n­e­k­i ismeretlen neveket hi­básan irá, azt nem csodáljuk, de annyival inkább csodálhatjuk azt, hogy egy helybeli lap Redvitz „A­­­maranth“jának leendő fordítását a régebben elhunyt K­e­r­é­n­y­i által eszközölteti, s ráadásul még Keré­­nyit Garay testvérének is mondja; ugyancsak egy másik helybeli lap e hírt említvén Kerényit publi­cistának nevezi. 7 Vegyes hírre. *] A Dunát ismét jég borítja, hihetőleg ez aj jégzajlás a Vág folyóról eredt a Dunára. * Ismét több rendbeli érdekes előfizetési föl­hívások gyűltek össze szerkesztőségi asztalunkon, a közönség figyelmeztetésére; íme itt a szokott mód szerint registráljuk őket : Szokolay István, ily czímű korszerű munkát fog kiadni : „A korán“ a törökök politikai, társalmi s vallásos törvényköny­vük , egy a törökök jelen alkotmányának, kor­mányzatának,államszervezetének, egyházának, val­lásának, szárazföldi- s tengeri hadseregének stb. stb. leírása, a legújabb adatok s kútfők után. Össze­sen mintegy 35 iv 3 füzetben. Ára 1 ft 30 kr­pp. Az első füzet már megjelent. — A szerencsétlen, szeme világától megfosztott fiatal Paulikovics Lajos: „Hét vár“ czimű történeti regényére hirdet előfizetést. E regény II. Ferdinand és Bethlen Gá­bor eseménydús korából van merítve, s egyszers­mind Temes, Ugocsa, Visk, Deák, Borzsa, Sas és Nyitra romjait is újra föleleveniti a régi történe­tekbe átrepült képzelem ecsetével. A martiusi vá­sárra megjelenő 15—16 ívnyi kötet ala­­­pít. Elő­fizethetni febr. végéig Müller Emilnél. — M­á­t­r­a­y Gábor pestb. bányászegyleti zenede igazgatója foly­tatja „magyar népdalainak egyetemes gyűjtemé­nyét.“ Az újabb előfizetés következő: csupán ma­gyar szövegű két első füzetre 3 ft, a második füzet­ Kereskedelmi, gazdászati s ipar­­hírek. *] A „W. Geschf. u. Nytsbote“ február 9-ik száma szerint a kézmű-Üzlet ott folyvást pang; az eladás igen csekély. Különösen mindennemű se­lyemárukban a forgalom igen lanyha, s a felszök­­tetett selyemárak következtében hiányzik a bátor­­ság tavaszra s nyárra a szokott előkészületeket ten­­ni. A schawl árukra a várt amerikai megrendelé­sek nem érkeznek, minek az onnan jövő­­tudósítások szerint oka azon véleményben fekszik, miszerint bizonyos conjuncturák az amerikai piac­nak euró­pai kézművekbeli elözönlését vonhatják maguk u­­tán. Tény, miszerint Lyonban és a Rajna mellett a tengerentúli megrendelések elmaradása miatti pa­naszok naponként növekednek. Ugyancsak a poli­tikai láthatár borongásának tulajdonítandó, hogy a bécsi piac­on megjelent olasz vevők csak a legel­­kerülhetlenebb vásárlásokra szorítkoztak, átalán­­véve Olaszországban a szűk gabná­­s bortermés és az innen származott drágaság a nélkülözhetlenebb czikkek fogyasztásában nagy megszorítást idé­zett elő. *] Scherzer bécsi kereskedő, ki utóbbi hóna­pokban 15,000 akó nagyobbrészt tavali borokat O­­laszországba küldött, legközelebb ismét 10,000 a­­kót, mit a promontori vidéken vásárlott össze, fog oda szállítani. *] A helybeli vaspályaüzleti igazgatóság je­lentése szerint a Szegeden lerakott gabnakészletek előmozdítása végett, az új vasp­ályavonal, még an­nak formaszerű megnyitása előtt, használható, s e vonalon a gabna felszállítása már most is , a fenálló szabályok szerint eszközölhető. Ez intézkedés annál jótékonyabb reánk nézve, mivel e hét folytán pia­­czunkon legalább 40—50 ezer pezs­­mére minden­féle gabna kelt el s a készletek tetemesen meggyé­­rültek, s különösen a kenyérnek való és a zab csak­nem egészen elfogyott. A kik tehát a felebbi intéz­kedés jótéteményét élvezendik, azok nemcsak ön­hasznukat mozdítandják elő, hanem piaczunkat kész­leteikkel ellátva, ránk nézve üdvös versenyt is fog­nak előidézni. Mellesleg megemlítjük itt, mikép az új vonalnak közforgalom számára megnyitása hal­lomás szerint márt. 1-jére van határozva. *] Zárai tudósítások szerint az 1853 -ai utolsó évnegyedben oda szárazon karavánokban 1479 sze­mély érkezett 2408 sóval; a karavánok által esz­­közlött forgalom a bevitelben 45,709, a kivitelben 50,429 frtot tőn. A sóeladás Törökország és Mon­tenegro* részére 2812 mázsára rúgott, 6204 frttal. *] A kaliforniai összes arany­ kivitel 1853-ban 62,873,502 d. s a kaliforniai aranybányák összes jövedelme az utolsó hat évben körülbelül 260,000,000 dollár értéket tön. Bécsi börze február 13-tól. Bécs, febr. 11. Agio: arany 327/s ezüst 26‘A Státus kötelezvény 5% • . • • , 90‘/s dto 4 ... . . — dto 41/». . . . . 80 1834—ki sorsjegyek 500 ftos . . . 2233/4 1839-ki „ 350 . . . . . 1333/» Bankrészvény darabja . . . . 1306 Éjszaki vaspálya 1000 ftos . . . 2325 Bécs-Gloggnitzi 500 ftos .— Amsterdam 100 tallér . .­­­Augsburg............................... 126% Hamburg 100 tallérért bcó. . 93% London 1 ft sterlingért . . * 12,21 Meteorológiai észleletek. Pest február hó 12-én. 1854. Az észlelet Hévmérő a lég­­suly mérőn­­ Légsuly állás Légnyo. O-nál NOS h N CG Nedves Páranyomás Nedvesség 0Q SD N *o­­g 1 3 Szél iránya és ereje Felhők irá­nya Lecsapódás 1 Megjegyz. Ideje: c3 siP u­p Hévmérő Reggil6 2 +10.8 335.1 334.72 —5.1 —5.7 1.00 80.6 É. Ny.— — Délután +12.9 334 6 333.32—30­­3.7. 1 23 80.9 Nya—­t Éjjel 10+13.7 334.3 332.95—42 - 5.8 .0.72 53 3— — — — Az észlelet közép száma: 333.66— 4.1— 0.98 71.6— — —

Next