Budapesti Hírlap, 1854. február (334-356. szám)

1854-02-26 / 355. szám

Pest, Vasárnap, Hajjeleusk­a lap ! Mllöt ■ a több ünnepek atául napokat ki­vivé , mindennap reggel, llöfl­ettal dl]: Vidékre: félév­­r­e : 10 frt., évnegyedre: S fr. 20 kr. Helyben :fél­évre: 8 frt., évnegyedre: 4 frt. — A hirdetések Staaer hasí­tott sorénak egyszeri beiktatásáért 6 kr. ,több­­szöriért pedig 4 kr. Stimlttatik. — Így es­szém 20 pkr. ■löflzethetnl — h­el­y­b­e]n e lap'kiadó hivataléban, Lakién L.kév tár­sskönyvnyomdíjában (Országút Kune­­ealderhézban ,) vidéken minden os. kir. postahiva­­talnál. — Az előfizetést tartalmazó levelek a czim. lak­hely] ■ utolsó posta feljegyzése mellett, » pénzzel együtt bérmentesítve egyenesen o kiadó hivatalhoz aza­dtandék. BUDAPESTI HÍRLAP Szerkesztői iroda van: Ország-ut, 6. az. a. (Kunewalderház) 2-ik emeletben. A „Budapesti Hirlap“-ra martius- április két hónapra előfizetés elfogadtatik.—Hely­ben Budapesten házhoz kül­déssel 3 ft., vidékre postán 3 ft 30 kr. Mártius-juniusi 4 hóra hely­iben 0 ft., vidékre postán 1 ft 1 * TM ' ———Fentasgaroa HIVATALOS RÉSZ. F. évi febr. 24-kén a budai cs. kir. egyetemi nyomdában a magyarországi kormányig I. darab­jának elsős második osztálya néme­t ,egyedüli, s ösz­­szes kettős kiadásokban megjelent és szétküldetett. Ezen darab első osztályának tartalma kö­vetkező : 1.­sz. A pénzügy ministeriumnak 1853. dec. 15. kelt kibocsátványa, kiható minden koronaországok­ra, melylyel rendeltetik, hogy az 1850. febr. 9-én és aug. 2 - án kelt törvény által megállapított illeték az osztalékoktól vagy kamat-utalványoktól (kamat­­szelvényektől) és a részvény-osztalékok felöli nyug­­tatványoktól közvetlenül fizetendő. 2. sz. .Az igazságügyi ministeriumnak 1853. dec. 20. kelt rendelete, mely által a Pest városára nézve már kirendelt váltójegyzők további intézke­désig a váltóóvásoknak Budáni fölvételére is feljo­­gosittatóak.­ 3. sz. A belügyministeriumnak 1853. dec. 21. kelt rendelete, kiható minden koronaországokra, a lombard-velenczei királyságot és a katonai határ­őrséget kivéve, a bányabér alá vetett bányaművek­­­től fizetendő országos járási és községi pótlékhozi járul­vány mértéke iránt. 4- sz. A pénzügyministeriumnak 1853. dec. 23. kelt rendelete, az asch-i kereskedelmi vámhi­vatalnak II. osztályú fővámhivatallá lett fölemelése iránt. 5. sz. A pénzügyministeriumnak 1853. dec. 24. kelt kibocsátványa, kiható Magyar-, Horvát- és Tótországra, Erdélyre, a Szerbvajdaságra és a te­­mesi bánságra, a katonai határőrséggel és a tenger­mellékkel együtt, az önhasználatra szánt dohány­termesztési engedélyért fizetendő illeték fölemelése iránt. 6. sz. A pénzügyministeriumnak 1853. dec. 24. kelt kibocsátványa, kiható Dalmátországra, a Dalmátországba beviendö gabnától, a rizst kivéve,­­ továbbá az ugyanoda beviendö liszttől, s minden hüvelyes veteményektöl a beviteli vámnak s a D­a­­zio consumo-nak 1854. julius végeigleni ideig­lenes megszüntetése iránt. 7. sz. A pénzügyministeriumnak 1853. dec. 28. kelt kibocsátványa, kiható a birodalom egész területére, mely ált­­ a Krakóra és Galiczia nyugati részére nézve újon kirendelt adóigazgatóság fölál­­litása s hatályának kezdete tétetik közhírré. 8. sz. A pénzügyi és kereskedelmi ministeriu­­moknak 1853. dec. 31. kelt hirdetvénye, kiható az általános vámkapcsolatban foglalt minden korona­­országokra, az oberreuthi, böhmisch- hammeri, nix­­dorfi, kohligei, és weigsdorfi II. osztályú mellék­­vámhivatalok megszüntetése, s Nixdorfban egy el­lenőrködő hivatal fölállítása iránt.. 9. sz. A pénzügyministeriumnak 1854. január 1 -jén kelt kibocsátványa, kiható minden koronaor­szágokra, a lombard-velenczei királyságot kivéve, melylyel a 10 kros német pénzjegyek behúzása rendeltetik. 10. sz. A bel- és igazságügyi ministeriumok­­.. nak 1854. jan. 2. kelt rendelete, kiható Felső- és Alsó-Austria, Salzburg, Tirol és Vorarlberg, Stájer, Krajna, Karantán, Görz, Gradiska s Isztria, Triest , Cseh-, Morva­, Slézia, Galiczia és Lodomeria Krako és Bukovina koronaországokra, az erdő véd­ő és vadászat-fölügyeleti személyzetnek a vadászat szolgálatrai felesketése iránt. 11. sz. A pénzügyministeriumnak 1854. jan 4. kelt hirdetvénye, kiható az átalános vámvidék­ben foglalt minden koronaországokra, a német vám­­egyletteli sokadalmi és vásári bizonytalan eladás, és elkészítési forgalom s a német vámegylet felőli vámvonalon létező austriai hivatalok hivatalozói iránt. 12. sz. A belügyministeriumnak 1854. jani 5. kelt rendelete, kiható minden koronaországokra, a katonai határőrséget kivéve, melylyel az austriai császári kormánynak, a német szövetség több kor­mányai által, a megbetegedett álladalmi alattvalók kölcsönös ápolása s a meghaltaknak eltemetése iránt Eisenachban 1853. julius 11-kén kötött egyezség­­hezi csatlakozása ezen szerződvény határozataival­­ együtt közhírré tétetik. ’ 13. sz. A belügyministeriumnak, a hadsereg parancsnokságának, a kereskedelmi, ipar- és ki­litészeti ministeriumnak és a legfőbb rendőri­­­róságnak 1854. jan. 5. kelt kibocsátványa, kiható Dalmát ,Horvátországra, Isztriára, Triesztre, Görzre és a velenczei helytartóság közigazgatási vidékére, a külföldről utazásra szóló útlevelek, és a hajóra szállási engedelmek kiszolgáltatásánál a katonásko­­dási kötelezettség tekintetében megtartandó óva­tosságok iránt. A második osztály tartalma : 1. sz. Főherczeg , cs. fens. Magyarország kát. s polgári kormányzójának­ 1854-diki jan. 6-kai hirdetvénye, a postalópénz megszabásáról 1854—ki január 1-jétől kezdve, NEMHIVATALOS RÉSZ. BECS febr. 24. „C. C.“ A mai „Wiener Z.“ a pénzügyminis­­­teriumnak febr. 23-diki bocsátványát közli,a­ mely Austria pénzügyére nézve nagyfontosságú. A F e 1- s­é­g­e legmagasb meghagyásához képest az ál­lamigazgatás egyezvényt kötött a nemzeti bank­kal, mely szerint a pénzviszonyok, a bank létesí­tésekor felállított azon elvre vitetnék vissza, hogy „kényszerű értékű s kényszerű forgalmú papír­pénz készítése többé ne történjék.“ Miután az 1848 és 49-ki évek ez elvtől ideiglenes eltérésre adtak alkalmat, az által a banknak újraképesítése jegyei beváltására megnehezíttetett, és a jegyek kibocsátását illető kizáró szabadalma lényeges csorbulást szenvedett. A bank erősítése és jegy­­forgalmának kevesbítése egyfelől, a papírpénz egyszerűsítése és korlátozása másfelől előkészítik lehetőségét azon szabályszerű állapotba visszaté­résnek, melyben bankjegyeken kívül más papír­pénz nem adatik ki. Annálfogva az egyezvény­­ben következetesen kimondatik az állam és bank közös köteleztetése, a bank érczkészleté­­nek mielőbbi szaporítására akképen hatni, hogy a bankjegyek beváltása újra megtörténhessék.­­ Megállapittatnak a módozatok, melyek sze­rint a bankjegyek azon öszlete, mely az állam­­papírpénzből származik, letörlesztetik,és az állam­­igazgatás, azon évenkénti legalább is 10 milliót tevő öszvegen kívül, melynek a vámokból kellene fizettetnie, körülmények szerint nagyobb törlesz­téseket is teeni, min nem kételkedhetni, ha meg­fontoljuk a segélyforrásokat, melyekkel az állam bír, név szerint a közel 6 millió holdra menő ál­lamerdők és uradalmakat, melyek eladásából be­kerülő öszveg az államadósság törlesztésére van rendelve.E fontos rendszabály új bizonyítéka azon szilárd és állhatatos akaratnak, melylyel az állam szükségleteknek papírpénz általi fedezése kevesbit­­tetik,s az által­us jelentékeny lépés létetik a pénz­­forgalom tökéletes szabályozásának czélja felé hono­ul vonómarha hiányában csak kevés gyalog­­napszámnak természetben teljesítésére, vagy cse­­kély váltság fizetésére köteleztetnek. Aagy elmélkedőket e nem helyes vélemény­re nézv­e nem lehet­ azzal meggyőzni, hogy a házzal és jövedelemmel más adózások és terhek vannak öszvekötve, hogy az utakon kocsizás vo­nómarhával történik, ezt nem házak, hanem vo­nómarhák tulajdonosai használják és rontják, miért illő , hogy ezek legfőkép járuljanak átké­­­szítéshez. Az okoskodók és kétkedők minden el­lenvetések daczára régi véleményeiknél m­a­­radtak, a dologban azonban az a legjobb , hogy az út nem maradt a régi. A szeged-félegyházi vaspálya vonal a közön­ség használatára mindeddig meg nem nyittatott, s hírszerint csak mártiusban fog közhasználatra átengedtetni A városunk és Szeged közti térségnek vasút által öszvekötése iránti reményeink valósuláshoz mindinkább közelednek. Nem rég tartott és hír­lapiig közhírré tett árlejtésen, e vállalat létesí­tése hír szerint a derék Klein testvéreknek jutott.­k. A birodalom nem egy vaspályavonal létesí­tését köszöni már ezen ipar­űző a derék testvérek fáradozásainak, és mivel morvaországi vasbánya­­üzletük mellett itt Bánátban Lugostól kis távol­ságra Nadrágon is kiterjedt vasbányával birnak, honnan a vaskészítmények elszállítása, a tüzelő­fának tájékunkon divatozó olcsó ára miatt szép nyereségre nyújt nekiek kilátást: szakképzettsé­gükön kívül a vállalkozók közvetlen anyagi ér­deke is a temesvár-szegedi vaspálya vonalnak le­hetőségig gyors elkészítése iránt kezességet nyújt A temesvár-szegedi gyorskocsit jelen évszak­ban tiz­.Li vonszolja a torontáli feneketlen sáron keresztül.­­" A közönség élelmi szükségeinek minden körül­­ményekbeni fedezése rendőrségünk éber gondos­kodásai közé tartozván, három osztályba sorozott lisztkereskedőink ezentúl 210, 420 és 640 mázsa lisztkészlet tartására köteleztetnek. A készlet­tar­tás tetemes tőkeberuházást igényel, s a készlet­fogyatékra illő büntetés van szabva, azért ez in­tézkedés, ha az illető, lisztárusok helyeslésével tán nem találkozott is, annál több méltánylást talál a közönség részéről. 1. 1. Hont megye, febr. 13. : A ki tudja, mennyire elhanyagolva volt ha­zánkban a régibb időkben az árvák ügye, lehe­tetlen, hogy szíve örömre ne gerjedjen, ha látja, hogy az új kormányrendszer több üdvös intéz­kedései mellett az árvaügy is jó rendbe hoza­tott és az illető cs. k. hivatalnokok, az emberiség javát s boldogságát előmozdító rendeltetésük sze­rint e tárgyban a legnagyobb erélylyel s buzgó­­sággal járnak el; valóban igen szerencsésnek tartom magam, hogy a t. ez. közönséget értesít­hetem, miszerint megyénkben a szegény elha­gyott árvák ügye a lehető legjobb karba hozatott Az igazság érdekében emilitetlenül nem hagyha­tom, miként ezt nagy ruhára­­. Vrabely György ip­oly kerületi já­rásbirói segéd példás erélyességének, s magát feláldozó buzgalmának lehet köszönni: miért is bizonyosan sok ügyefo­gyott árva egykor keblében hálaoltárt emelend a derék hivatalnoknak. — Ipolyságon, hol a ga­bonaüzérek már annyira mentek, mikép a szegé­nyebb sorsú nép gabonához néha alig juthatott, felsőbb rendelet folytán meghatároztatok hogy a heti- és országos vásárok alkalmával reggeli 10 óráig a gabonaüzérek a vásárlástól 10 pftnyi büntetés terhe alatt eltiltassanak; a városi ható­ság a magas kormány ez üdvös intézkedését rög­tön életbe léptetvén, annak pontos megtartására nézve éber szemekkel őrködik. — E kis város­kában még egy más baj is kezd terjedni, és ez : borok pancsolása. Miután a helybeli korcsmákban holmi savanyu s más ily zagyvalék itezéje 10 váltó krajczáron áraltatott, ipolykerületi főbiró B­o­r­y Károly ur,kinek buzgóságának az egész ke­rület, de főleg Ipolyság közönsége sokkal tarto­zik, nem tűrhetvén e kártékony visszaélést, mivel az illető árendások többszöri pénzbüntetések, sőt a hamisított boroknak a piacz közepén kiöntetése által is nem okultak, múlt január 23 -án vegyes bizottmányi ülést tartott, melyben ezen baj gyö­keres orvosolhatása végett a borok árszabása korcsmákban kimondatott s megállítva jön, mi szerint a 3 gradust kiütő idei bornak k­ezéje 10 V. kr.; azon szintén idei bor, mely 3 graduson alul ugyan, de egy graduson felül van, 8 kron; az 1 gradusu pedig 6 kron árultassék; az 0 alatti bilié ellenben rögtön kiöntendők, valamint az ó Borok koronkinti árszabályozása a városi ható­ságra bízatott. — Mait hó 25-kén casinói bál tar­tatott, mely igen fényesen ütött ki, miben nem is lehetett kételkedni mert e társulat érd­emes al­igazgatója Mikulás Tivadar úr mindent el­követett, hogy a vigadni kívánó közönség kivá­­natai kielégittessenek. — A régtől fogva óhajtott ipar- és kereskedelmi kamra megalakult, miért óhajtandó, hogy az nagyon hasznos működését mielőbb megkezdje. — Az ujonczöszveltás már az egész megyében befejeztetett. — A személyes és vagyonbátorság fölött az itt tanyázó cs. kir. csendőrség szorgosan és lelkiismeretesen őr-I- •• 3*1 ködik. r. L PEST, febr. 25. (Hírlapi szemle.) A „Pays febr. 20-ki számában következőleg tárgyalja Russell lord­nak legújabb reform-bilijét: „Russell lord legközelebb a parliament elé terjesztő választási reform-javaslatát. Ekkér folyvást ragaszkodik ama politikai eszméhez, me­lyet 22 év előtt győzelemre juttatott. Meg van róla győződve, mikép a parliament tekintélye biz­tosítja a britt kormány tartósságát, s mihelyt ezen tekintély veszélyeztetve van ama kifogások által, miket eredete ellen lehet tenni, ő nem této­vázik, gyógyszerül választási reformot javasolni. Ő biztositá 1831-ben ama bili sikerét, mely által a nemzeti képviseletben a sulyegyént akarták fel­­állitni, egy eléggé független választókból álló közép -osztály létesítése által. Akkor kiszámiták, mikép a parliament 638 tagja közöl 16-an a kor­mány-, 471 -en pedig 144 peer, s 124 nagy föld­­birtokos befolyása által választottak meg. — Ez ama régi angol választási rendszer eredménye volt, melynek következtében számos jelentékte­lenekké vált, s nagy aristokratikus családok be­folyása alá jutott helységek (rotten­bo­­r­o­u­g­h-k) megtarták ama jogot, miszerint több követeket küldhessenek a parliamentbe; míg több elsőrendű s tetemes népességű városok vagy épen nem, vagy csak alig voltak képviselve.­­ Az 1831 -ki bilinek egyik legfontosabb pontja az volt, miszerint megszűnteté ama visszaélést, mely on­nan eredt, hogy mindegyik választó-testület szá­mára csak egyetlen iroda létezett, melyben a sza­vazás 15 napig volt nyitva. A bili szaporító a szavazási irodák számát, s kevesbtté a szavazási időt.­­ Azonban mégis igen széles tért hagyott a nagy földbirtok befolyásának. Ekkér noha bi­zonyos száma előkelő városoknak választási jogot adott, nagyon szaporitá a grófságok képviselőinek számát. Ugyanakkor az aristokratikus párt ügye­sen beigtattatott a bilibe két oly záradékot, me­­­lyeknél fogva szavazásjog adatott a szerződés­­nélküli bérlőknek (tenantsat w­­ 11), s a zárt­­testületek, ezedek tagjainak (freemen) vá­lasztásjoga meghagyatott. Ezen második pontnál fogva a választásjog örökség szerint meghagya­tott zárt testületi tagok gyermekeinél. Innen az eredt, miképp a f­r­e­e m­e­n-családok elszegényü­­­lése következtében mindenféle helyzetű free- - m­e­n-választók léteztek, az egész országban szét­szórva, kik a választás napján saját helységükbe jöhettek szavazni. — Ekkép e két rendszabály, noha a szavazásjogot terjesztő, mégis nagy be­folyást engedett az aristokratiának, mivel e ké osztálybeli választók nagyon ki voltak téve a megvesztegetésnek. Másrészről a grófságokban minden 1,250 fr.-os bérlő, s a városokban minden 250 fr.-os házbérlő választásjoggal ruháztatott fel. Ekkor a nagy földbirtokosok szétosztották bérjószágaikat a számtalan apró bérlők közt. A városokban az apró házbérlőkkel ugyanez történt. — Ily helyzetet idézett elő az 1831-ki bili, mely kétségkívül tetemes javulást eszközlött ugyan, azonban még elég nagy visszaéléseket hagyott meg. E visszaélések csakhamar föl is tűntek, s már régóta heves felszólalásokra adtak alkalmat a reformerek részéről. A jelenleg Russell lord ál­tal előterjesztett bilinek az volt czélja, hogy bi­zonyos mértékben elégtételt adjon ezen panaszok­nak. Ez kétségkívül nem oly radikál­i veszélyes rendszabály, mely az angol képviseleti gépezet biztonságát kétes kísérletekben veszélyeztethetné, hanem oly fontos javítás, mely a rotten­bo­ro­u­g­h-k végső nyomainak elenyésztetésére van irányozva. — A bili átalános rendszabályokat, a bizonyos választó­ testületekre vonatkozó módon Levelezések. Temesvár, febr. 17. A vámsorompók mellett is most elégülten a örömmel futja át az utazó a Temesvár s Arad közt elnyúló utat, melynek fele rövid idő előtt majd csaknem járhatlan volt. Előbbi kormányrendszer mellett, a megye sok évi törekvések daczára sem bírta a tőle füg­getlen városi hatóságot rá­bírni, hogy ezen út­nak a város területébe eső rövid vonalát elké­szítse, s a várkörnyékből kiérő utas feneketlen ragadós sártengerbe ne jusson. Mostani kormányrendszer mellett ezen út darab rövid idő alatt elkészült, s jelenleg legjobb út köti öszve a két szomszéd várost. Vonó marhákkal biró városi lakosaink, az útkészítési parancs kiadása után nem akarták ér­teni, hogy a házatlan, de vonó marhával biró egyének nagymennyiségű kavics hordásával tar­toznak, mig sokat jövedelmező nagy házak tulaj . Kivonatban a B. H. tegnapi sz. legújabb ro­vatában közöltetett. Szerk. 355. Február 26-án 1854.

Next