Budapesti Hírlap, 1854. február (334-356. szám)
1854-02-26 / 355. szám
Pest, Vasárnap, Hajjeleuska lap ! Mllöt ■ a több ünnepek atául napokat kivivé , mindennap reggel, llöflettal dl]: Vidékre: félévre : 10 frt., évnegyedre: S fr. 20 kr. Helyben :félévre: 8 frt., évnegyedre: 4 frt. — A hirdetések Staaer hasított sorénak egyszeri beiktatásáért 6 kr. ,többszöriért pedig 4 kr. Stimlttatik. — Így esszém 20 pkr. ■löflzethetnl — helybe]n e lap'kiadó hivataléban, Lakién L.kév társskönyvnyomdíjában (Országút Kuneealderhézban ,) vidéken minden os. kir. postahivatalnál. — Az előfizetést tartalmazó levelek a czim. lakhely] ■ utolsó posta feljegyzése mellett, » pénzzel együtt bérmentesítve egyenesen o kiadó hivatalhoz azadtandék. BUDAPESTI HÍRLAP Szerkesztői iroda van: Ország-ut, 6. az. a. (Kunewalderház) 2-ik emeletben. A „Budapesti Hirlap“-ra martius- április két hónapra előfizetés elfogadtatik.—Helyben Budapesten házhoz küldéssel 3 ft., vidékre postán 3 ft 30 kr. Mártius-juniusi 4 hóra helyiben 0 ft., vidékre postán 1 ft 1 * TM ' ———Fentasgaroa HIVATALOS RÉSZ. F. évi febr. 24-kén a budai cs. kir. egyetemi nyomdában a magyarországi kormányig I. darabjának elsős második osztálya német ,egyedüli, s öszszes kettős kiadásokban megjelent és szétküldetett. Ezen darab első osztályának tartalma következő : 1.sz. A pénzügy ministeriumnak 1853. dec. 15. kelt kibocsátványa, kiható minden koronaországokra, melylyel rendeltetik, hogy az 1850. febr. 9-én és aug. 2 - án kelt törvény által megállapított illeték az osztalékoktól vagy kamat-utalványoktól (kamatszelvényektől) és a részvény-osztalékok felöli nyugtatványoktól közvetlenül fizetendő. 2. sz. .Az igazságügyi ministeriumnak 1853. dec. 20. kelt rendelete, mely által a Pest városára nézve már kirendelt váltójegyzők további intézkedésig a váltóóvásoknak Budáni fölvételére is feljogosittatóak. 3. sz. A belügyministeriumnak 1853. dec. 21. kelt rendelete, kiható minden koronaországokra, a lombard-velenczei királyságot és a katonai határőrséget kivéve, a bányabér alá vetett bányaművektől fizetendő országos járási és községi pótlékhozi járulvány mértéke iránt. 4- sz. A pénzügyministeriumnak 1853. dec. 23. kelt rendelete, az asch-i kereskedelmi vámhivatalnak II. osztályú fővámhivatallá lett fölemelése iránt. 5. sz. A pénzügyministeriumnak 1853. dec. 24. kelt kibocsátványa, kiható Magyar-, Horvát- és Tótországra, Erdélyre, a Szerbvajdaságra és a temesi bánságra, a katonai határőrséggel és a tengermellékkel együtt, az önhasználatra szánt dohánytermesztési engedélyért fizetendő illeték fölemelése iránt. 6. sz. A pénzügyministeriumnak 1853. dec. 24. kelt kibocsátványa, kiható Dalmátországra, a Dalmátországba beviendö gabnától, a rizst kivéve, továbbá az ugyanoda beviendö liszttől, s minden hüvelyes veteményektöl a beviteli vámnak s a Dazio consumo-nak 1854. julius végeigleni ideiglenes megszüntetése iránt. 7. sz. A pénzügyministeriumnak 1853. dec. 28. kelt kibocsátványa, kiható a birodalom egész területére, mely ált a Krakóra és Galiczia nyugati részére nézve újon kirendelt adóigazgatóság fölállitása s hatályának kezdete tétetik közhírré. 8. sz. A pénzügyi és kereskedelmi ministeriumoknak 1853. dec. 31. kelt hirdetvénye, kiható az általános vámkapcsolatban foglalt minden koronaországokra, az oberreuthi, böhmisch- hammeri, nixdorfi, kohligei, és weigsdorfi II. osztályú mellékvámhivatalok megszüntetése, s Nixdorfban egy ellenőrködő hivatal fölállítása iránt.. 9. sz. A pénzügyministeriumnak 1854. január 1 -jén kelt kibocsátványa, kiható minden koronaországokra, a lombard-velenczei királyságot kivéve, melylyel a 10 kros német pénzjegyek behúzása rendeltetik. 10. sz. A bel- és igazságügyi ministeriumok.. nak 1854. jan. 2. kelt rendelete, kiható Felső- és Alsó-Austria, Salzburg, Tirol és Vorarlberg, Stájer, Krajna, Karantán, Görz, Gradiska s Isztria, Triest , Cseh-, Morva, Slézia, Galiczia és Lodomeria Krako és Bukovina koronaországokra, az erdő védő és vadászat-fölügyeleti személyzetnek a vadászat szolgálatrai felesketése iránt. 11. sz. A pénzügyministeriumnak 1854. jan 4. kelt hirdetvénye, kiható az átalános vámvidékben foglalt minden koronaországokra, a német vámegyletteli sokadalmi és vásári bizonytalan eladás, és elkészítési forgalom s a német vámegylet felőli vámvonalon létező austriai hivatalok hivatalozói iránt. 12. sz. A belügyministeriumnak 1854. jani 5. kelt rendelete, kiható minden koronaországokra, a katonai határőrséget kivéve, melylyel az austriai császári kormánynak, a német szövetség több kormányai által, a megbetegedett álladalmi alattvalók kölcsönös ápolása s a meghaltaknak eltemetése iránt Eisenachban 1853. julius 11-kén kötött egyezséghezi csatlakozása ezen szerződvény határozataival együtt közhírré tétetik. ’ 13. sz. A belügyministeriumnak, a hadsereg parancsnokságának, a kereskedelmi, ipar- és kilitészeti ministeriumnak és a legfőbb rendőriróságnak 1854. jan. 5. kelt kibocsátványa, kiható Dalmát ,Horvátországra, Isztriára, Triesztre, Görzre és a velenczei helytartóság közigazgatási vidékére, a külföldről utazásra szóló útlevelek, és a hajóra szállási engedelmek kiszolgáltatásánál a katonáskodási kötelezettség tekintetében megtartandó óvatosságok iránt. A második osztály tartalma : 1. sz. Főherczeg , cs. fens. Magyarország kát. s polgári kormányzójának 1854-diki jan. 6-kai hirdetvénye, a postalópénz megszabásáról 1854—ki január 1-jétől kezdve, NEMHIVATALOS RÉSZ. BECS febr. 24. „C. C.“ A mai „Wiener Z.“ a pénzügyministeriumnak febr. 23-diki bocsátványát közli,a mely Austria pénzügyére nézve nagyfontosságú. A F e 1- sége legmagasb meghagyásához képest az államigazgatás egyezvényt kötött a nemzeti bankkal, mely szerint a pénzviszonyok, a bank létesítésekor felállított azon elvre vitetnék vissza, hogy „kényszerű értékű s kényszerű forgalmú papírpénz készítése többé ne történjék.“ Miután az 1848 és 49-ki évek ez elvtől ideiglenes eltérésre adtak alkalmat, az által a banknak újraképesítése jegyei beváltására megnehezíttetett, és a jegyek kibocsátását illető kizáró szabadalma lényeges csorbulást szenvedett. A bank erősítése és jegyforgalmának kevesbítése egyfelől, a papírpénz egyszerűsítése és korlátozása másfelől előkészítik lehetőségét azon szabályszerű állapotba visszatérésnek, melyben bankjegyeken kívül más papírpénz nem adatik ki. Annálfogva az egyezvényben következetesen kimondatik az állam és bank közös köteleztetése, a bank érczkészletének mielőbbi szaporítására akképen hatni, hogy a bankjegyek beváltása újra megtörténhessék. Megállapittatnak a módozatok, melyek szerint a bankjegyek azon öszlete, mely az állampapírpénzből származik, letörlesztetik,és az államigazgatás, azon évenkénti legalább is 10 milliót tevő öszvegen kívül, melynek a vámokból kellene fizettetnie, körülmények szerint nagyobb törlesztéseket is teeni, min nem kételkedhetni, ha megfontoljuk a segélyforrásokat, melyekkel az állam bír, név szerint a közel 6 millió holdra menő államerdők és uradalmakat, melyek eladásából bekerülő öszveg az államadósság törlesztésére van rendelve.E fontos rendszabály új bizonyítéka azon szilárd és állhatatos akaratnak, melylyel az állam szükségleteknek papírpénz általi fedezése kevesbittetik,s az általus jelentékeny lépés létetik a pénzforgalom tökéletes szabályozásának czélja felé honoul vonómarha hiányában csak kevés gyalognapszámnak természetben teljesítésére, vagy csekély váltság fizetésére köteleztetnek. Aagy elmélkedőket e nem helyes véleményre nézve nem lehet azzal meggyőzni, hogy a házzal és jövedelemmel más adózások és terhek vannak öszvekötve, hogy az utakon kocsizás vonómarhával történik, ezt nem házak, hanem vonómarhák tulajdonosai használják és rontják, miért illő , hogy ezek legfőkép járuljanak átkészítéshez. Az okoskodók és kétkedők minden ellenvetések daczára régi véleményeiknél maradtak, a dologban azonban az a legjobb , hogy az út nem maradt a régi. A szeged-félegyházi vaspálya vonal a közönség használatára mindeddig meg nem nyittatott, s hírszerint csak mártiusban fog közhasználatra átengedtetni A városunk és Szeged közti térségnek vasút által öszvekötése iránti reményeink valósuláshoz mindinkább közelednek. Nem rég tartott és hírlapiig közhírré tett árlejtésen, e vállalat létesítése hír szerint a derék Klein testvéreknek jutott.k. A birodalom nem egy vaspályavonal létesítését köszöni már ezen iparűző a derék testvérek fáradozásainak, és mivel morvaországi vasbányaüzletük mellett itt Bánátban Lugostól kis távolságra Nadrágon is kiterjedt vasbányával birnak, honnan a vaskészítmények elszállítása, a tüzelőfának tájékunkon divatozó olcsó ára miatt szép nyereségre nyújt nekiek kilátást: szakképzettségükön kívül a vállalkozók közvetlen anyagi érdeke is a temesvár-szegedi vaspálya vonalnak lehetőségig gyors elkészítése iránt kezességet nyújt A temesvár-szegedi gyorskocsit jelen évszakban tiz.Li vonszolja a torontáli feneketlen sáron keresztül." A közönség élelmi szükségeinek minden körülményekbeni fedezése rendőrségünk éber gondoskodásai közé tartozván, három osztályba sorozott lisztkereskedőink ezentúl 210, 420 és 640 mázsa lisztkészlet tartására köteleztetnek. A készlettartás tetemes tőkeberuházást igényel, s a készletfogyatékra illő büntetés van szabva, azért ez intézkedés, ha az illető, lisztárusok helyeslésével tán nem találkozott is, annál több méltánylást talál a közönség részéről. 1. 1. Hont megye, febr. 13. : A ki tudja, mennyire elhanyagolva volt hazánkban a régibb időkben az árvák ügye, lehetetlen, hogy szíve örömre ne gerjedjen, ha látja, hogy az új kormányrendszer több üdvös intézkedései mellett az árvaügy is jó rendbe hozatott és az illető cs. k. hivatalnokok, az emberiség javát s boldogságát előmozdító rendeltetésük szerint e tárgyban a legnagyobb erélylyel s buzgósággal járnak el; valóban igen szerencsésnek tartom magam, hogy a t. ez. közönséget értesíthetem, miszerint megyénkben a szegény elhagyott árvák ügye a lehető legjobb karba hozatott Az igazság érdekében emilitetlenül nem hagyhatom, miként ezt nagy ruhára. Vrabely György ipoly kerületi járásbirói segéd példás erélyességének, s magát feláldozó buzgalmának lehet köszönni: miért is bizonyosan sok ügyefogyott árva egykor keblében hálaoltárt emelend a derék hivatalnoknak. — Ipolyságon, hol a gabonaüzérek már annyira mentek, mikép a szegényebb sorsú nép gabonához néha alig juthatott, felsőbb rendelet folytán meghatároztatok hogy a heti- és országos vásárok alkalmával reggeli 10 óráig a gabonaüzérek a vásárlástól 10 pftnyi büntetés terhe alatt eltiltassanak; a városi hatóság a magas kormány ez üdvös intézkedését rögtön életbe léptetvén, annak pontos megtartására nézve éber szemekkel őrködik. — E kis városkában még egy más baj is kezd terjedni, és ez : borok pancsolása. Miután a helybeli korcsmákban holmi savanyu s más ily zagyvalék itezéje 10 váltó krajczáron áraltatott, ipolykerületi főbiró Bory Károly ur,kinek buzgóságának az egész kerület, de főleg Ipolyság közönsége sokkal tartozik, nem tűrhetvén e kártékony visszaélést, mivel az illető árendások többszöri pénzbüntetések, sőt a hamisított boroknak a piacz közepén kiöntetése által is nem okultak, múlt január 23 -án vegyes bizottmányi ülést tartott, melyben ezen baj gyökeres orvosolhatása végett a borok árszabása korcsmákban kimondatott s megállítva jön, mi szerint a 3 gradust kiütő idei bornak kezéje 10 V. kr.; azon szintén idei bor, mely 3 graduson alul ugyan, de egy graduson felül van, 8 kron; az 1 gradusu pedig 6 kron árultassék; az 0 alatti bilié ellenben rögtön kiöntendők, valamint az ó Borok koronkinti árszabályozása a városi hatóságra bízatott. — Mait hó 25-kén casinói bál tartatott, mely igen fényesen ütött ki, miben nem is lehetett kételkedni mert e társulat érdemes aligazgatója Mikulás Tivadar úr mindent elkövetett, hogy a vigadni kívánó közönség kivánatai kielégittessenek. — A régtől fogva óhajtott ipar- és kereskedelmi kamra megalakult, miért óhajtandó, hogy az nagyon hasznos működését mielőbb megkezdje. — Az ujonczöszveltás már az egész megyében befejeztetett. — A személyes és vagyonbátorság fölött az itt tanyázó cs. kir. csendőrség szorgosan és lelkiismeretesen őr-I- •• 3*1 ködik. r. L PEST, febr. 25. (Hírlapi szemle.) A „Pays febr. 20-ki számában következőleg tárgyalja Russell lordnak legújabb reform-bilijét: „Russell lord legközelebb a parliament elé terjesztő választási reform-javaslatát. Ekkér folyvást ragaszkodik ama politikai eszméhez, melyet 22 év előtt győzelemre juttatott. Meg van róla győződve, mikép a parliament tekintélye biztosítja a britt kormány tartósságát, s mihelyt ezen tekintély veszélyeztetve van ama kifogások által, miket eredete ellen lehet tenni, ő nem tétovázik, gyógyszerül választási reformot javasolni. Ő biztositá 1831-ben ama bili sikerét, mely által a nemzeti képviseletben a sulyegyént akarták felállitni, egy eléggé független választókból álló közép -osztály létesítése által. Akkor kiszámiták, mikép a parliament 638 tagja közöl 16-an a kormány-, 471 -en pedig 144 peer, s 124 nagy földbirtokos befolyása által választottak meg. — Ez ama régi angol választási rendszer eredménye volt, melynek következtében számos jelentéktelenekké vált, s nagy aristokratikus családok befolyása alá jutott helységek (rottenborough-k) megtarták ama jogot, miszerint több követeket küldhessenek a parliamentbe; míg több elsőrendű s tetemes népességű városok vagy épen nem, vagy csak alig voltak képviselve. Az 1831 -ki bilinek egyik legfontosabb pontja az volt, miszerint megszűnteté ama visszaélést, mely onnan eredt, hogy mindegyik választó-testület számára csak egyetlen iroda létezett, melyben a szavazás 15 napig volt nyitva. A bili szaporító a szavazási irodák számát, s kevesbtté a szavazási időt. Azonban mégis igen széles tért hagyott a nagy földbirtok befolyásának. Ekkér noha bizonyos száma előkelő városoknak választási jogot adott, nagyon szaporitá a grófságok képviselőinek számát. Ugyanakkor az aristokratikus párt ügyesen beigtattatott a bilibe két oly záradékot, melyeknél fogva szavazásjog adatott a szerződésnélküli bérlőknek (tenantsat w 11), s a zárttestületek, ezedek tagjainak (freemen) választásjoga meghagyatott. Ezen második pontnál fogva a választásjog örökség szerint meghagyatott zárt testületi tagok gyermekeinél. Innen az eredt, miképp a free men-családok elszegényülése következtében mindenféle helyzetű free- - men-választók léteztek, az egész országban szétszórva, kik a választás napján saját helységükbe jöhettek szavazni. — Ekkép e két rendszabály, noha a szavazásjogot terjesztő, mégis nagy befolyást engedett az aristokratiának, mivel e ké osztálybeli választók nagyon ki voltak téve a megvesztegetésnek. Másrészről a grófságokban minden 1,250 fr.-os bérlő, s a városokban minden 250 fr.-os házbérlő választásjoggal ruháztatott fel. Ekkor a nagy földbirtokosok szétosztották bérjószágaikat a számtalan apró bérlők közt. A városokban az apró házbérlőkkel ugyanez történt. — Ily helyzetet idézett elő az 1831-ki bili, mely kétségkívül tetemes javulást eszközlött ugyan, azonban még elég nagy visszaéléseket hagyott meg. E visszaélések csakhamar föl is tűntek, s már régóta heves felszólalásokra adtak alkalmat a reformerek részéről. A jelenleg Russell lord által előterjesztett bilinek az volt czélja, hogy bizonyos mértékben elégtételt adjon ezen panaszoknak. Ez kétségkívül nem oly radikáli veszélyes rendszabály, mely az angol képviseleti gépezet biztonságát kétes kísérletekben veszélyeztethetné, hanem oly fontos javítás, mely a rottenborough-k végső nyomainak elenyésztetésére van irányozva. — A bili átalános rendszabályokat, a bizonyos választó testületekre vonatkozó módon Levelezések. Temesvár, febr. 17. A vámsorompók mellett is most elégülten a örömmel futja át az utazó a Temesvár s Arad közt elnyúló utat, melynek fele rövid idő előtt majd csaknem járhatlan volt. Előbbi kormányrendszer mellett, a megye sok évi törekvések daczára sem bírta a tőle független városi hatóságot rábírni, hogy ezen útnak a város területébe eső rövid vonalát elkészítse, s a várkörnyékből kiérő utas feneketlen ragadós sártengerbe ne jusson. Mostani kormányrendszer mellett ezen út darab rövid idő alatt elkészült, s jelenleg legjobb út köti öszve a két szomszéd várost. Vonó marhákkal biró városi lakosaink, az útkészítési parancs kiadása után nem akarták érteni, hogy a házatlan, de vonó marhával biró egyének nagymennyiségű kavics hordásával tartoznak, mig sokat jövedelmező nagy házak tulaj . Kivonatban a B. H. tegnapi sz. legújabb rovatában közöltetett. Szerk. 355. Február 26-án 1854.