Budapesti Hírlap, 1854. április (383-408. szám)

1854-04-22 / 400. szám

Napi események. (Fővárosi és vidéki napló.) Ápr. 22. * Egy előfordult eset alkalmából a minis­­terium kinyilatkoztatta, miként egy községi hivatal elvállalása nem zárja ki a vele együtt folytatandó ügyvédségi gyakorlatot. * Ministeri rendelet következtében az illető hatóságok szigorún tartoznak a felett őrkö­zi,­ogy a lejtőkön, vagy más emelkedett helyeken keresz­­tülmenő mindenféle utak, útbiztossági karfákkal lát­tassanak el s megrongáltatás esetében azonnal újra kijavíttassanak. , „ J , , * Az alagút továbbépítésére a munkálatok már a Krisztina­városi oldalról is megkezdvék és erély­­lyel folynak. Az ideiglenes átjárat kényelmesbbé té­telére, mint halljuk, az alag belvilága hét lábbal fog bővíttetni. A múlt ünnepekben nem kevesebb mint 9250 személy ment keresztül e földalatti utón , mi mutatja,hogy e vállalathoz majd ha egészen kiépül, anyagi szempontból is a legszebb remények csa­­tolhatók. * Egy másik nem kevésbbé fontos építés a gőz­hajózási társaság által megkezdett dunai-quai : egy áruszállítmányi lakhely, a vízi közlekedés számára Ezen is tevékeny kezek működnek. * F. hó 6-kán Kubinyi Imre erdősége Vár­gede mellett — meggyűlt. Frankenstein tizedes, ki a tűz kitörését első vette észre, azonnal összegyűj­­te a szükséges segélyt és Libárd é­s Skura hadrend­őrökkel azonnal a helyszínére sietett, ott megtette a kellő rendszabályokat, melyek folytán a tűz 4 óra alatt tökéletesen elnyomatott s igy a nevezett föld­­birtokos 600 ftnál több kárt nem szenvedett. * A szegényebb módú katonatiszti árvák szá­máig Sopronban állított nevelőintézet immár élet­be lépett. Az ottani helytartósági osztály előlege­­sen tizenkét alapítványi helyre nyitott pályázatot, melyek közöl egyet Ő cs. Felsége Karolina Augusta császárné, a másikat gr. Radeczky tábornagy ő exc­­ja saját költségükön tartanak fenn. * Örömmel értesülünk, miként a több oldalról történt felhívások a müncheni iparműkiállításra küldendő tárgyak, kézművek és termékek iránt kereskedőink, iparosaink és mezőgazdáink közt már eddig is kellő viszhangra találtak. Az e tekintetben jól értesült „Pester Lloyd“ szerint a küldényzők száma, kik magukat a kereskedelmi és iparkama­ránál bejelentették, huszonhatra növekedett. * Előfordult eset következtében a cs. k. leg­felsőbb törvényszék elhatározta, miként rágalma­­­zási vétek nem foroghat fenn, ha a vád csupán gyanításon alapult. Hasonlóképen ez eset áll, ha a vád csak oda megy ki, miszerint valakinek szán­­­déka volt vétket elkövetni, ha egyszersmind té­nyek is nem jelentettek föl, melyek ha valók vol­nának, e szándék alapján, legalább mint a felte­­k­intett vétek kísérletbe vétele tűnnének ki. Békés megyéből április közepén, Békés vidékünkön és természetünknél fogva mi itt csen­­­­desen és nyugodtan élünk — s a politika mellett az új kiadásban föltűnt asztalmozgatás vagy inkább asztalkzás csodálatos jelenségével foglalkozunk A politikát illetőleg, a keleti had kitörése és nagyobb­ra terjedése óta, a békében természetesen nem hi­szünk, de meggyőződve vagyunk, hogy magas kor­mányunk bölcsen választott független és szabad semleges állásánál fogva minket a háború iszonyai­tól megóvni fog, mely tehát határainktól távol fogja kelet vagy tán Európa sorsát eldönteni.— Az asztal­­izással itt is történtek különböző kisérletek, s való­ban csodálatos! azokat itt ott némi siker is követte. Ellenben a spiritual­isták meglepetése igen kedvet­len, ha vagy nem kapnak feleletet, vagy ugyana­zon egy tárgyban ellenkezőt. Nem igen lehet ugyan e kísérleteknek fényes jövőt ígérni, de azért csupa szemfényvesztésnek mondani — kissé tán igen ha­mar volna­ minden esetben e tünemény is megér­demelné, hogy szakértő tudományos­ férfiak figyel­müket rá fordítsák. A természetben még sok elrej­tett csodálatos erő van, miket a vizsgálódó emberi ész ezután fog felfedezni.­­ A gőzmalmoknak ná­lunk a szerencse nem látszik kedvezni. A szarvasi már működése megkezdése előtt, megbukott, — a csabai pedig, mely egy ideig magát jól tartotta, egy év óta több napon át állott, mint őrlött, minek a rosz kezelés az oka, mert megtörtént, hogy az oda vitt búzát 2—3 hétig sem őrölték meg fa nem léte miatt, ily körülmény pedig nem bi­­zalomgyarapitó! — A szarvasi felgymnasiumi in­­­tézet dicséretesen működik, s hiteles értesülés nyo­mán növendékei száma nagyobb a tavalyinál, r. 1. (Közbirodalmi napló.) Bécs, april 20. Tegnapelőtt 18-kán estve 7 és Va órakor ment végbe Károly Ferdinánd förig és Erzsé­bet förigne­k is. fenségeiknek egybekelése, szoros családi körben, az összes legmagasb családtagok je­lenlétében. Öcs. k. Apostoli Felsége a fens. jegyespár és a legmagasb családtagok az udvari szolgálattevő személyzet előlépdelése és kísérete mellett a sz. János udv. kápolnába mentek, hova belépéskor a számos papság élén az érsek által fo­gadtattak. Az egybekelést a szerencsekivánók el­fogadása, aztán Zsófia főhgasszony ő és. fenségénél hangverseny követék. 19-kén délelőtt a fenséges uj párnál a magas tábornoki kar, s a többi fömél­­tóságok, nejeikkel, tisztelkedtek.­­ Valamint a katholikus templomokban, úgy az itteni reformátusok egyházában is ápril 24-kén, mint Császár Ő F­elsége egybekelése napján ünnepélyes istentisztelet fog tartatni. 23-kán rég­ u­­gyanott fényes istentisztelet lesz, mely alkalommal B­r­a­n­z Gusztáv superintendens ar ünnepi szent beszédet tartana. B. H­os­z­ásznagy , kit bécsi lapok már 18- kán megérkezettnek hirdettek, még ma sem érke­­zsett meg, s szombatnál előbb alig is várható. E hosszabb elmaradást az austriai—porosz szerződés megkötésére nézve igen kedvező jelnek tekintik. — Gr. Essen svéd­­nek, mint rendkívüli kö­­r­y­vet ide érkezett, és Oszkár király szerencsekivá­­ny­tó iratát nyujtá át Császár Ő Felségének.­­ — B. J­e 1f­a c­s­i­c­s­isza. és bán ő excja teg­nap megérkezvén, ma délelőtt Császár ő Fel­­ő­s­é­g­e által elfogadtatott. Egy nagy országos kül­­döttség Horvátországból, közelebbről szintén fel­­ fog érkezni. _ * Az erdélyi országos szervező bizottmány a főfelügyelete alatt Nagyszebenben Erdélyország térképe az uj végérvényű szervezet szerint ki fog r­adatni. * Több lap írja, miként a történeti hírű vár­­ó­palota Vajda Hu­ny­ad Erdélyben f. hó 12-ről­­ 13-kára éjjel lángok martaléka lett. A tűz Buzo­t­tány nevű tornyában támadt s az erős szél által é­­j­lesztve gyorsan elterjedt. A szél a lángokat a vár­­, sánczokon kivül is vitte, minek következtében ma­­­­ga a mezőváros is elveszte 8 —10 lakházát. (Külföldi napló.) London, april 15. A . királynő tegnap magán-audientián elfogadó Vir­gin ellen­ admirált, a svéd király rendkívüli köve­­tét, kinek szerencséje volt, meghitelesítő levelét ő felségének átnyújtani. Páris, april 16. A l­y­o­n­i fegyrendőri tör­vényszék 100 fr. birságra, s egy évi polgári jogok­­tóli megfosztásra ítélt három egyént, kik avval vá­­doltattak, hogy egy „Char­bonniér­e dissi­dent­e“ nevű titkos társulatnak tagjai voltak. — L­acreteile, a franczia akadémia tagja, ki több mint 80 éves, halálán van. — Hirszerint Rachel 800,000, s testvére Raphael 400,000 fr. -ot hoztak vissza magukkal Oroszországból. — A Porte-Saint -Martin színházban tegnap adatott ily czímű színmű : „Az oroszok ön­maguk által festve,“ csak középszerüleg látszott felizgatni a közönség politikai szenvedélyeit. Berlin, ápr. 17. Manteuffel ministerelnök faluról Berlinbe visszaérkezett.A „Times“ párisi le­velezője napokban mint bizonyost jelentette, hogy a franczia kormány Poroszországhoz ultimátumot intézett, hogy a keleti vizálybani állása és szándé­kaira nézve világos nyilatkozatra birja, s hogy ha­r­sonló ultimátum Anglia részéről is várható. A ,,N. Pr. Z.“ megjegyzi, hogy az illető ultimá­tum már Berlinbe megérkezett volna. — A „C. Bureau“ erősíti, hogy a b. H e s­z tsznagygyáli legutolsó alkudozásokban már Grö­­­ben és Gerlach unokok részt nem vettek, ez megerősítené ugyane lap azon közlését, mikép az Austria és Poroszország közti egyesség már e hét végén készen lesz az aláírásra.­­ Sir H. Seymour bútoraira nézve Kron­­stadtból még felvilágosítás nem érkezett. Tudomás szerint a baronet kijelentette, hogy azok a még Kronstadtban levő utolsó angol hajóval lettek volna a kikötőt elhagyandók, de ezt a hatóságok mega­­kadályozák. A „N. Pr. Z.“ írja: Az eddigi tudósítá­sok még igen szükségük a felvilágosítást. Előre megjegyezzük, hogy most a jég miatt egy hajó sem hagyhatja el a Névát, hogy ott a hajók mind be vannak fagyva, hogy továbbá az orosz császár, oly okokból, miket könnyű belátni, most egy hajónak­­ sem engedheti meg, hogy a kronstadti­ védművek­­nél elhaladjon és Angliába vitorlázhasson. Karlsruhe, ápr. 12. Ma délben ment vég­be az idei országgyűlésnek ünnepélyes berekeszté­se a megnyitáskorihoz hasonló szertartással. Drezda, apr.­ 20. (Távirati közlés) C­a­m­­bridge hg Párisból ide érkezett, és holnap Bé­­csen át Konstantinápolyba elutazik. Madrid, april 8. Egy a „Gac. de Madrid “­­ban közlött rendelet szerint a volt pénzügyminister Llorente, az ezen hivataltól felmentett S­a­n­t­i J­­a­n helyébe a San Ferdinand bank igazgatójává neveztetett ki. Sz. Pét­er vár. Itt mindenki fel van lelke­sülve a császár nyugodtsága, elszántsága és méltó­­ságos komolyságától. Hiteles fü­l- és szemtanuk be­szélik, hogy a császár legközelebb, a szent vacsora vételéről érkezve vissza, a császári család körében mondá, miszerint legmélyebb lelkéből imádkozott nem csak gyermekei és birodalmáért, hanem ellen­ségeiért is. Kronstadtban pedig az ütegek stb. pon­tos megszemlélése után a tengerpartra letérdepelt, s fedetlen fővel­­imádkozott, aztán felkelvén így szólt : „most hadd jőjenek !“ KÜLFÖLD. Tudósítások a harcztérekről. A Duna mellől a harcztéri hírek ápril 16-ig terjednek. Kivéve Paskievics hg meg­érkezését, semmi említésreméltó nem történt. A törökök a Nikápolynál elfoglalt szigeten folytat­ják az erődítési munkálatokat, mit komoly átke­lési előkészületnek tartanak. Kalafátnál is török támadó mozgalmakat várnak. A törökök a columendai révnél, Nikápoly mellett két legnehe­zebb ágyutelepet állítottak, s vitorlahajók, bárkák, ágyunaszádokat halmoztak össze. Az oroszok az innenső partot erősen megszállták, kölcsönös á­­gyazás naponkint foly. Plojestiben 2000 betegre való tábori kórház állíttatott fel. — Várnába — biztos tudósítás szerint ápril 10-kén angol­­franczia kiszállóhad érkezett. A „Krenst. Zig“ jasszyi levelezője szerint az önkénytes csapatok egyenruházása és élelmezése a kolostorjószágok jövedelmeiből fog fedeztetni; e jószágok alapítói és hagyományzói azok jöve­delmét iskolák fenntartása és állítására, a felvilá­gosodás és műveltség terjesztésére, néptanítók díjazására, s a kórházakban szegény betegek ápo­lására szánták végrendeleteikben. A „Satellit“ utánpótlólag biztos kútfőből írja, miszerint az oroszoknak a Dunán átmenetei Tulcsaésszakcsánál nem oly könnyen si­került, mint jelentve volt. Az oroszok a török ál­lomásokat tizenötször rohanták meg, s min­dig visszaverettek, csak a 16-ik rohammal sike­rült a törököket visszanyomniok. 5000 török és 4000 orosz halott és sebesült esett el a véres harczban. A törökök rendben visszavonultak, mi­után a várt segély Hrrszovából meg nem­ érke­zett, minthogy ugyanakkor az oroszok ott is át­kelést kisértettek meg s a török csapatokat elfog­lalták, s igy Tulcsa és Szakcsa elesett. A „Tr. Z.“ szerint Dániel fejedelem egy orosz futár Cettinjében létele után proclamatiót intézett a montenegróiakhoz, melyben őket fel­szólítja, hogy egyelőre mint önkénytesek vegye­nek részt a törökök elleni harczban. Gralaczból apr. 3-ról írják, miszerint oda a Danubio a Szulinatorkolatból visszatérvén, a Dunatorkolatok eltorlaszolásáróli minden híreket alaptalanoknak mond, úgyszintén a gabnahajók letartóztatásáróli híreket is légből kapottaknak állítja. A vízállás 9—10 lábnyi. Az elzárás egy­szerűen abban áll, hogy a folyamág egy láncz­­czal éjjelre elzáratik, hogy hajó keresztül ne me­hessen, de nappal szabad a járás. A balparton a lánczot tartó gépnél egy kis orosz ágyuüteg áll, milyen a másik parton is állíttatni fog. E tudósítással ellenkezőleg april 10 ki­brai­­lai tudósítás azt jelenti, hogy az oroszok april 8- kán, K. Schilder al­nagy rendeletére újra több homokkal terhelt hajókat kezdtek a Szulina tor­­kolatba elsülyeszteni; e rendszabály czélja, az egyesült hajóhadak hadihajóinak a Dunára beme­netelét megakadályozni, minthogy a Szulina tor­­kolat nincs úgy megerősítve, hogy a támadást kiállhassa. A görög felkelés teréről apr. 9-ről ír­ják : „Márt. 21 -kén (apr 2) és a következő na­pon tartós csaták voltak Petánál. A törökök újra kiütöttek Arta várából, de a felkelők által vissza­verettek, úgy hogy a harcz még hétfőn éjjel Arta városában is folyt. Részletek még hiányzanak. A Missolunghin folyvást mennek keresztül a harcz­­térre siető róniaiak vagy peloponnesusiak kisebb nagyobb csapatokban. Az első szabadságharcz egykori vezéreinek fiai s unokái most is saját em­bereiket viszik a harczba. Kolokotroni, Plaputas, Petmesas, Meletopoulos, Mauromichalis és más históriai nevek állanak 2—300 főnyi felfegyver­­zett csapat élén, folytatandók apáik elkezdett művét. Zante és Kephaloniából 600 önkénytes gyűlt Missolunghiba s szintén a harcztérre indult. Köztük a legjobb családból, mint Metaxa, Livada vannak, kik közemberekül a nehéz puskát eme­lik ; papok és róniaszigeti képviselők teszik u­­gyanezt; e szigetekről még 3 — 4000 embert vár­nak önkénytesekül. — A patrasi öbölben a H­e­r­­m­e­s franczia brigg foglalt állomást, s néhány tisztet a szárazra küldött, hogy az angol consullal egyetértésbe tegyék magukat; ez azonban távol volt. A nomarchát meg nem látogatták,s általában csakhamar visszavonultak haj­ói­kra, de az ön­­kényteseknek Patrasból Missolunghiba áthajózá­­sát meggátták, úgy hogy egy 300 főnyi csapat tmesas alatt kénytelen volt Patrasból Rhion onnan Antirhionba evezni.­Ezt a francziák látták, de tovább nem akadályozók. Mielőtt M­e­t­a­x­a­s Konstantinápolyt elha­gyó, még egy oly tartalmú jegyzéket intézett a portához, miszerint úgymond az idő napfényre hozandja, vájjon a görög kormány támasztotta-e az epirusi felkelést, vagy azt csupán és egyedül a török hatóságok erőszakosságai, kegyetlenségei és zsarolásai idézték elő ? A Keleti-tengeren az ellenségeskedések hamar elkezdődtek, így a „N. Z.“ szerint egy Stockholmból Lübeckbe ápr. 17-kén érkezett hajó kalauza beszéli, hogy 4 angol gőzössel ta­lálkozott, melyek nyolc­ elfogott orosz kereskedőhajót vontattak. Úgyszintén az Eideren dán postagőzös kapitánya beszéli, hogy Bornholm tájékán egy angol gőzös két orosz lobogójú hajót vontatott. Memelből az „Ostsee Z.“ távirati sürgönye ápr. 17-től jelenti. Egy orosz bárkahajó, mely, Rigába sót viendő, tegnap négy más orosz hajóval­ innen elindult, épen most 9 főnyi angol fedezettel a kikötőbe visszahozatott. E hajót tegnap a Conflict an­gol korvett a tengeren feltartóztató és az egész orosz őrséget a korvett fedezetére véve. Jelenleg déli 1 óra 30 perc­kor négy orosz hajó evez an­gol lobogó alatt Memel felé; a Conflict kor­­vettet a tengeren látni.­­ Mint Kopenhágából írják 17-ről, az angol flotta által elvett hat hajó, finnlandiaknak a finn tengeröbölben és a keleti­­tengeren elvett hajói, melyek só, olaj, gabnane­­műek és borral vannak megterhelve. E hajók né­melyike egészen új és nagyértékű, — most a Kiö­­ge öbölben állanak. — D a n z i g i apr. 17 - ki tu­dósítás szerint egy svéd hajó az angol flottát, mely mintegy 40 hajóból állt, már Grothland­­nál találta. A keleti-tengeren levő hajók száma (az Au­sterlitzen kívül) 40, 1804 ágyú és mintegy 15000 emberrel; a hajók közöl 15 sorhajó, 10 elsőrendű fregát, 5 másodrendű, 8 fregát és csavargőzös a finn tengerübölben czirkál­ó Plumridge admi­­rál alatt Helsingfors és Reval kikötőket őrzi; a többiek közöl mintegy 22 nagy hajó, köztük a „Duke of Wellington“ Napier alatt a Gothska Lundba, Grothlandtól északra, s ha lehet még to­vább is ment A többi, tudniillik 2 sorhajó és az Austerlitz, továbbá 1 gőzös és 3 fregat Kie­­génél vár további parancsra. Grothlandból írják a „Wand.imNord.“­­nek, hogy ott közelben egy nagy, orosz hajókból álló hajóhadosztályt láttak. Az Oeland sziget ke­leti-tengeri partjáról jelentik, hogy ott is láttak több, részint hadihajókat, melyek azonban alkal­masint az angol keleti-tengeri­­ hajóhadhoz tar­toznak. April 16-ki tudósítás szerint az Amagernél megfeneklett angol hadigőzös szerencsésen s kár nélkül megmentetett, és 15-kén délben Kopenhá­­ga alá megérkezett. A keleti-tengeri orosz kikötők ostromzár alá tételét illetőleg Koppenhágában következő közlés jelent meg: „Az itteni nagybritanniai követ hivatalos köz­lése szerint az angol hajóhad, Sir Charles Napier aladmirál parancsai alatt, f. hó 12-kén reggel kie­­geöbölt elhagyó, intézkedendő, valamennyi orosz kikötőknek a keleti-tengeren, a frnniai és bothniai öbölbeliekkel együtt, ostromzár alá vetése, iránt Külügyministerium, apr. 14. 1854.“ A „Journ. des Débats“ Alexandriából (Egyiptom) apr. 2-ról hoz híreket. 7000 főnyi egyiptomi sereg a megérkezett török fregátokon mártius 28-kán Konstantinápolyba elhajózott. „Nil“ egyiptomi fregát ugyan a napon ment ten­gerre. Más csapatok készen álltak az elmenetelre, s új ujonczozás rendeltetett. Csaknem naponkint érkeznek ujonczok Alexandriába. Oda várták kö­zelebbről 11 h­a­m­i pashát, az alkirály Hát és M­u­­nhreh­egnőnek, a szultán leányának vőlegé­nyét; e fiatal herczeg Konstantinápolyba volt indulandó, de nem hiszik, hogy a hadjáratban részt veend. — Az austriai főconsulság hivatalo­san jelentette, hogy ápr. 29-től fogva az orosz alattvalóknak védelmet többé nem nyujtand, s azoknak addig Egyiptomot el kell hagyniok. Odesszában a kormányzó azon hivatalos köz­­­lést kapta, hogy a gabnakiviteli tilalom után ott maradt gabna, mi austriai tulajdon, s a hatóságok által az állam számára lefoglaltatik, folyóár sze­rint ki fog fizettetni. Az „A. A. Z.“-nak írják Páriából: Mi a lassú­ság vádját illeti, melylyel külföldi lapok a fran­czia hadfolytatást elhalmozzák, az alaptalan. Csakhamar hallani fogják, hogy több franczia ka­tona foglalt keleten állomást, mint eddig általá­nosan gondolták. De itt nem szoktak mindent a nagy harangra kötni, a­mihez fognak. Görögor­szágra nézve itt a hangulat kissé javult. Talán e tekintetben némi eltérő nézetek uralkodnak Pá­ria és London közt. Továbbá a Tuileriákban tel­jességgel nem szándékoznak minden tervbe be­jegyezni , mit e tekintetben Londonban ké­­szítnek. 2250 Anglia, London, april 15. Az „Advertiser“-ben egy Urghartista azt állítja, mikép a C­u­n­a­r­d-féle gőzhajózási társulat ajánlkozott arra, hogy 2,000 lovassági lovat két hét alatt Törökországba szál­­lítana; a kormány azonban, mely mindent elkö­vet, hogy a becses időt eltékozolhassa, az aján­latot visszautasítá. Ez iránt F­r­e­n­c­h az alsóház­ban interpellate terjesztend elő. „Vagy Angol­ország rontja le a foreig­n-o­ffi­c­e-t (a külügy­­ministeriumot)“, így kiált fel a beküldő Urquhart szavaival, „vagy pedig ez utóbbi rontja le An­golországot!“ — A „Herald“ legközelebb azt állítá, mikép mindazon lefoglalások, melyek legutóbbi időben angol magán-hajógyárakban történtek, a szállí­tók s az admiralitás közti előre összebeszélésből eredtek, ezért szerinte nevetséges dolog, angol hajó­építőkre, vagy mérnökökre honoruló pénz­­szomjat, vagy orosz rokonszenvet fogni. Pitcher Northfleet-ben, Penn­s társa Green­­w­i­c­h-ben, Mandslays Napier Glasgow­­ban, mihelyt a keleti bonyodalom komolyabb ala­kot vett föl, a kormánynyal tüstént közölték, Oroszországgal jóval előbb köttetett szerződéseik másolatait, s hadüzenet esetére maguk indítvá­nyoztak elkobzást. Ezért a kormány át is vette az Oroszország számára épített gépeket s hajó­kat, s a szállítóknak kifizette azt, mivel az eredeti megrendelő még adós maradt. Erre a „Globe“ így válaszol : „Pitcher úr csak akkor ajánlá fel a királynőnek hazafias nagylelkűséggel a két gőzöst, midőn azok már Northfleet-ben elko­­boztattak. Napier urak Glasgowban oda voltak utasítva, mikép az orosz ügynök, Schwa­­b­e ezredes által náluk megrendelt gépeket szükség esetében,M­e­r­c­k­­s társához Ham­burgba küldték, s Napier urak nyíltan bevall­ják, hogy szerződésük ezen részét betöltötték volna, ha a lefoglalás őket ebben meg nem előzi. Azon nyolcz hajók közöl, miket Oroszország An­golországban megrendelt, kettő; hála a „hazafias hajó­építők“ előgondoskodásának, orosz kezekbe pontosan átszolgáltatott.“ — A „Times“ new-yorki levelezője márt. 28-tól Mexico helyzetéről következő adatokat közöl : „Mexicoban a forradalom teljes virágzás­ban van, s kilátással bír sikerre. A mexicói hiva­talos lap ugyanazt állítja, hogy Santa­ Anna 10 — 12,000 embert indítani Alvarez tábornok ellen, de ez nem igen valószínűleg hangzik. A fővárost­ nem igen lehetene katonaság nélkül hagyni, s ezenkívül ennek útközben eszébe jut­hatna, a lázadókhoz menni át. Santa­ Annának mindenek fölött pénzre van szüksége. Azt beszé­lik ugyan, mikép­p egy ügynököt küldött volna Washingtonba oly czélból, hogy ez a Gadsden­­féle szerződést, az elnök által felállított feltételek alatt kösse meg, s általában mindenre reá álljon, mihelyt 15 millió dollárt adnak kezébe. Azonban nem larták valószínűnek, hogy a semptus a Gads­­­den-féle szerződést, még az elnök módosításaival is, szentesítendi, s inkább azt hiszik, hogy e he­lyett a senatus valamelyik tagja Alsó-Cali­­fornia, vagy Songtca átengedését indítva-

Next