Budapesti Hírlap, 1854. május (409-433. szám)

1854-05-28 / 431. szám

Pest, Vasárnap, HIVATALOS KÉSZ. Hirdetmény. 1834-ki jun.­erjétől kezdve hetenkint egy­­szeri málhapostajáratok fognak Kassa és Szigeth, továbbá Kassa és Munkács közt életbe léptettetni, s azokkal egy postakalauz kíséretében levél- és ko­­csipostaküldemények — ez utóbbiak 40­0 súlyig­­és 3 utas szállíttatni. A málhajáratok s a hetenkint háromszori lovas-­­ posták Kassa és Szigeth közt, melyek ugyanakkor fognak az eddigi szekrényjáratok helyett megin­dulni, következő rendben közlekednek: 1. A­ málhaposta Kassa és Szigeth közt. Elindul Kassáról, csütörtökön d. u. 2 órakor; megérkezik Szigetben : szombaton d. e 9 órakor. Elindul Szigethről: vasárnap d. u. 1 órakor; meg­érkezik Kassán: kedden d. e. 8 órakor.­­2.A málhaposta Kassa és Munkács közt. Elindul Kassáról: hétfőn d. u. 2 órakor; meg­érkezik Munkácson : kedden d. e. 11 órakor. Elin­dul Munkácsról: szerdán d. e. 10 órakor; megér­kezik Kassán : csütörtökön d. e. 8 órakor. 3. A lovasposta Kassa és Szigeth közt. Elindul Kassáról: vasárnap d. u. 2 órakor, ked­den d. u. 2 órakor, pénteken d. u. 2 órakor; meg­­­érkezik Szigetben : kedden d. e. 9 órakor, csütör­tökön d. e. 9 órakor, vasárnap d. e. 9 órakor.Elin­dul Szigethről : vasárnap d. u. 1 órakor, szerdán d. u. 1 órakor, pénteken d. u. 1 órakor; megér­kezik Kassán : szerdán d. e. 8 órakor, pénteken d. e. 8 órakor, vasárnap d. e. 8 órakor. Az eddigi hetenkint négyszeri lovaspostajárat­ban Kassa és­ Nagybánya közt változás nem történik. A málhapostával utazók száma 3 helyre van korlátozva, kik a kassai postahivatalnál a Munkács és Szigetre menő málhapostákra, a munkácsi posta­hivatalnál a Kassára menő málhapostára, és a szige­ti­ postahivatalnál hasonlókép a Kassára menő mál­­hapostára feltétlenül fölvétethetnek. A Kassa és Szigeth, s illetőleg a Kassa és Munkács közt köz­­beneső hivataloknál az utazók fölvétele csak annyi­ban történhetik, a­mennyiben a málhakocsikon vissza­­ útjokban üres helyek vannak. A személyszállítási díj mértföldenkint 26 pkrt tesz, a szabadon vihető pogyász pedig 30 font súlyú és 100 pft értékű lehet. Mi is ezennel közhírré tétetik. Kassa, május 8-kán 1854. Cs. k. postaigazgatóság. Kedden f. évi május 23-kán a budai cs. kir. egyetemi nyomdában megjelent és szétküldetett a magyar orsz. törvénylap első osztályának Vili. da­rabja német egyedüli s összes kettős kiadásokban, s tartalma következő : 90­ szám. A pénzügyi ministeriumnak a kül- és igazságügyi ministeriumokkal egyetértőleg 1854. ápril 8-kán kelt rendelete, kiható minden korona­országokra, az 1850. február 9. és aug. 2. törvé­nyek 1. B. és 57. §§-inak alkalmazása iránt. 91. sz. A pénzügy­ministeriumnak 1854. ápril 10-kén kelt kibocsátványa, kiható minden korona­­országokra, az álladalmi szolgák járandóságai utal­ványozása és megszüntetése tárgyában 1853. julius­­ 14. szabálynak a hadseregre alkalmazása iránt. 92. sz. A belügyministeriumnak 1854. ápril 11. kelt rendelete, kiható minden koronaországokra, a katonai határőrséget kivéve, a nyugalmazott ka­tonatisztek és katonai felek járandóságainak a jö­vedelmi adóházi községi pótléktóli mentessége tár­gyában. 93. sz. A bel- és igazságügyi ministeriumoknak hadsereg főparancsnokságának s a legfőbb rendőri hatóságnak 1854. april 11. kelt rendelete, mely által az ostromállapot Magyarországban, továbbá a Szerbvajdaságban s a temesi bánságban megszün­tetik. ' 94. sz. A bel- és igazságügyi ministeriumok­nak,­továbbá a legfőbb rendőri­ hatóságnak 1854. ápril 11-kén kelt rendelete, kiható Magyarországog­ra, a Szerbvajdaságra s a temesi bánságra, az 1852. october 24-kén kelt legfelsőbb nyiltparancsnak s­­ az 1853. január 29-kén kelt ministeri rendeletnek ezen koronaországokbani hatályossága iránt. 95. sz. A bel-és igazságügyi ministeriumok­nak, a hadsereg főparancsnokságának és a legfőbb rendőri hatóságnak 1854. ápril 11. kelt rendelete, mely által az ostromállapot Galiczia és Lodorfienna országokban, a krakói nagyherczegségben s a bu-­­kovinai herczegségben megszüntetik. 96. sz. A bel- és igazságügyi ministeriumok- nak s a legfőbb rendőri hatóságnak. 1854. ápril 11-dikén kelt rendelete, kiható Galiczia és Lodomegia országokra, a krakói nagyherczegségre s a buko­vinai herczegségre, az 1852. oktober 24-kén kelt legfelsőbb nyilt parancsnak s az 1853. január 29-én kelt ministeri rendeletek ezen koronaországokbani­­ hatályossága iránt. 97. sz. A bel- és igazságügyi ministereknek 1854. ápril 14-kén kelt kibocsátványa, mely által közhírré tétetik, miszerint a járási hivatalok a Szerbvajdaságban s a temesi bánságban 1854. május 30-kán lépendnek hatályba. 98. sz. A pénzügyi és kereskedelmi ministe­­riumoknak 1854. ápril 16-kán kelt hirdetvénye, kiható az általános vámvidékben foglalt minden koronaországokra, a kiviteli áruk bevallásábanilőbb könnyebbségek iránt. 99. sz. A pénzügyi és kereskedelmi ministe­­riumoknak 1854. ápril 17-kén kelt rendelete, ki­ható az általános vámvidékben foglalt minden ko­ronaországokra, 1854. május havában a vámille­tékek lefizetésénél ráfizetendő tulfolyam tárgyában. 100. sz. Az igazságügyi ministeriumnak 1854. april 19. kelt rendelete, melylyel a Szerbvajdaság­ban s a temesi bánságban a tisztán bírói hatóságok működésének s az uj büntető perrendtartás hatály­­baléptének időpontja határoztatik meg. 101. sz. A kereskedelmi ministeriumnak 1854. april 19. kelt rendelete, mely által elhatároztatik, hogy a veronai főpostaigazgatóságnak s az alatta álló postahivataloknak hatálya 1854.­­május 1-jén fog kezdődni. 102. sz. 1854-ki april 20-kán kelt császári ren­delet, kiható minden koronaországokra a lombard­­velenczei királyságot s a katonai határőrséget kivéve, mely által az országfejedelmi politikai és rendőri hatóságok intézkedéseinek és határozatainak végre­hajtását tárgyazó szabály bocsáttatik ki. 103. sz. A bel- és igazságyi ministeriumoknak, a hadsereg főparancsnokságának s a legfőbb rendőri hatóságnak 1854. april 21-kén kelt rendelete, az ostromállapot megszüntetése iránt a lombard-ve­­lenczei királyságban. 104. sz. A bel- és igazságügyi ministeriumok­nak s a legfőbb rendőri hatóságnak 1854. april 21-kén kelt rendelete, kiható a lombard-velenczei királyságra, mely által az 1818. január 18-kán kelt legfelsőbb nyiltparancsnak néhány kiegészítései és megváltoztatásai tétetnek közhírré. F. 1854. máj. 24-kén a bécsi cs. k. udv. s ál­lamnyomdában megjelent és szétküldetett a birodal­mi tör­vén­ylap XLV. darabja, melynek tartalma kö­vetkező : 123. sz. Az igazságügy ministerium 1854. máj. 16-ki rendelvénye, az erdélyi orsz. főtörvényszék mint a bányatörvényszéki ügyekben második, és a derzsi s károlyfehérvári megyei törvényszékek mint első folyamodásu törvényszékek működése kezdetét illetőleg. 124. sz. A hadsereg-főparancsnokság 1854. május 20 -ki körrendelete, az orvos-sebészi József­­akadémia visszaállítását illetőleg. 125. sz. A belügyministerium 1854. máj. 21- ki rendelvénye, mely a katonai végvidék kivételé­vel az összes koronaországokra nézve érvényes, s mely által a badeni nagyherczegségi kormánynak többi német kormányok közt kölcsönös államalatt­valók betegápolása s haláluk esetében­ eltemetése Végett kötött szerződéshez hozzájárulása közzé tétetik. 126. sz. á. A bel- és igazságügyi ministeriu­mok 1854. máj. 22-ki rendelvénye, mely a lom­­bard-velenczei királyságra nézve érvényes, s mely által az 1854. apr. 21-ki birodalmi törv. lap 97-ik száma alatti rendelet IV. szakaszában foglalt hatá­­rozmány létesítésével öszhangzólag s az 1854. máj. 20-ki legfelsőbb határozat értelmében a fel­ségsértés, fölkelés és lázadás bűntényeinek meg­vizsgálása s büntetésére való törvényszék a lombard­­velenczei királyságban meghatároztatik.­­ — Ugyanott 1854. máj. 23-kán megjelent és ■szétküldetett az 1850-ki birodalmi törvénylap ro­mán-német kettős kiadásának még egészen meg nem jelent darabjaiból a XVIII. darab. NEM HIIVATALOS RÉSZ. Levelezések. London, máj. 21. m­áj. A legfeszültebb figyelem kiséri az oro­szoknak újabb hadimozdulatait, vagy inkább e­­zeknek, úgy szólva, közelebbről titokteljes meg­ Debreczen, máj. 20.*­ A debreczeni hajdani főiskola, vagy mint ne­vezték collegium, kétségen kívül Magyar­­ország egyik jelesebb és a felvilágosodás mint tudományos műveltség terjesztésében kitűnő ér­demmel biró tanintézet. Mint iskola alkalmasint egykorú a reformatióval, legalább kezdetét e val­lásos nyitás után nem sokára vette, s mint úgy nevezhető főiskola is, két százados fennállással dicsekedhetik. Mint általában a protestantismus a magyar földön, úgy e főiskola is kivált a török villongá­sok alatt a várossal együtt sok viszontagságot látott; csendesebb, békésebb napjait, felvirágzását a fele. austriai ház boldogító uralkodása alatt azon időtől fogva számlálja, midőn a szathmári béke következtében a belviharok lecsilapodásával e dicső ház hatalma Magyarországon szilárd, meg­­rendíthetlen alapra tétetett. Mint a magyarhoni minden protestáns, legalább helvétiai hitvallású iskolák kezdetben theologiai vagy papi seminariumok voltak, ez vola a debre­­­czeni főiskola is, de mely idővel, kivált pedig az újabb korban különböző nagyszerű alapítványok által nagyobb kiterjedést nyert, melyben a tanul­mányok majd minden ágat taníttattak. Az 1848-diki gyászos és mindent felforgató események a debreczeni főiskola állását is lénye­gesen megváltoztatták. A császári magas kormány igen bölcsen a közbirodalom egysége és átala­kítása egyik főtényezőjéül tekinté az iskolai ügy­nek a bekövetkezett idő és politikai viszonyokhoz alkalmazott, a szerint módosított újraszervezését és egészben véve, egyforma alapra fektetését. Is­meretes e részben a ministeri­­ „Organisations- Entwurf“, ez ügyre vonatkozó más czélszerű in­tézkedésekkel együtt. A közbirodalmi oktatási ügy vezetése egy felvilágosodott, széles ismere­tekkel s bölcs tapintattal bíró minister gr. T­h­u­n Leo ur ő exeja kezében lévén, az iskolák átala­kulása és újra­rendezése ily rövid idő alatt is igen szép előhaladást tett. Nem lehet itt elhallgatnom azon körülményt,mi az oktatásügyi ministerium s kivált annak élén álló derék államférfi kitűnő di­cséretére válik,hogy nem­régiben, mint érzésemre esett, a porosz kir. kormány a nevezett cs. k. minis­­teriumnak minden az iskolai ügy szervezésére vo­natkozó rendeleteit s intézkedéseit általában a köz­­igazgatás ez egyik legfontosabb ágában az által életbeléptetett rendszabályokat magával közöltet­*) Lásd a „Budapesti Hírlap“ 429. számát. Május 28-án 1854. B­u­DAPESTf­ HÍRLAP Szerkesztői iroda van: Ország-ut, 6. sz­­. (Kniewalderhox) 2-ik emeletben. tollgyelmű­k • 1*». ■ » Mbb fü­nnepek utíni naipokat ki­■»ír* , soladennap rsggel. MmrMM díj: Vidékre: t é 1 í v­­­«s I© ír*., «vnígyndro! 5 ?r. í0 kt. Helyben: fii - «»m 8 írt., «vnigyoáre: 4 írt.­**- A S 1 r A «, 4 í s: » te­hnaébiot* serfoak legyi­sérl twlkfcnt^r^rt 6 kt, k^kV. •*nTl~rt pedig 4 kp »«mlttatlk. — «'gye* .­«*» 1 0 fejtei • Ujfiirthetnl — b­e­I­y­b­ejo ■ lap kiadd hlva Uliben, Likiei L. Se­gára könyvnyomdíjften(Orssigut Knna­­faUttUibtD.) rldikel minden es. kir. p o■ t­ah I­v a» tain­í­l. — Az eldSiG*4 a* tartalmat 5 letelek a eslm, lak­hely a atolaó posta fal jegyséke mellett, a pint­tel együtt tu­m­iltallni ugyanazen a kiadd hivatalból ata sk­andolk­­akadánát, miután a Dobrudzsába ezelőtt már két j­nij kérte. Egy külföldi protestáns felvilágosodott hóval nagy zajjal bevonulás és abban egy eleinte tett haladás egészen m­ás eredményre nyújtottak kinésést, mint a mennyi eddig elő elérve, vagy legalább tudva van. Kis-Oláhország odahagyása, és hogy Szilisztria vára Paskiewicsnek a seregnél személyes jelenléte daczára mindeddig be nem vétetett, oly körülmények, mik az oroszok hatal­­máról a véleményt itt tetemesen csökkentették. Másfelől azonban — s alkalmasint helyesen — hi­szik itt azt, hogy a német hatalmasságoknak, kü­lönösen Austriának tekintélyes állásában rejlik a dobrudzsai orosz tétlenségnek fő oka. A királynő férje hg Albert, ki a múlt télen a protest. Angliában oly sok méltatlan gyanúsí­tások tárgya volt, midőn a kathol­ Izlandban sok védőre és forró részvétre talált, a minap „a papok gyermekeit segélyző egylet“ ez évi ülésében tar­tott beszédével, melyben a reformatio áldásait fejtegetve, a katholikus papság ellen kíméletlen kitételekre fakadott, az indulatokat e szigeten maga ellen felzaklatta, minek sajnos bizonyságát adta közelebbről a Chambers által a parliament­­­ben szóba hozott apáczaügy végett Dublinban il­letlen és türelmetlen kitörések közben tartott népgyűlés.­­• Ugyanazon időben a londoni ka­­tholikusoknak is igen lármás meeting-jök volt, melyen a királynő férje ellen hasonlóan történtek kifakadások. Általában — ez igen sajnos jelenség — a vallásos izgatottság közelebbről újra kezd az angol földön mutatkozni, s oly jeleneteket idéz­i elő, miknek valóban nem lehet örvendeni. Pár héttel ezelőtt egy kathol. gentleman által tartott népgyűlésen olyanforma végzés hozatott, misze­rint a jelenlevők a pápa mint Krisztus helytartó­jának tekintélyét és parancsolatját inkább tiszte­lik s teljesítik, mint a parliament bármi ad­áját, mi hogy az angol telotypiát mennyire felzaklatta, és a kath. egyház ellen mily heves és szenve­délyes nyilatkozatokra adott a sajtóban alkalmat, könnyű képzelni. kormánynak e figyelme és részvéte oly tény, melyet egyszerűen megemlítni elég. A dolog természete, mint a közbirodalom érdeke kívánta azt, hogy a magas kormány, egyéb­iránt a különböző hitvallások, jelesen a protes­tánsok egyházi autonómiájának épségben hagyása mellett, az iskolai ügy átalakítását illető rendele­teit átalános érvényre emelte, s a nyilvánosság és államérvényes bizonyítványok adhatása jogával csak a maga terve és intézkedései szerint rende­zendő iskolákat ruházta fel. Nem lehet tagadni, az iskoláknak az Orga­nisations-Entwurf által igényelt ez új helyzete, és a régi állapotnál szélesebb alapon álló, azt tá­gító átalakítása sok áldozattal, költséggel van egybekötve, s ez főbb oka, hogy eddig elő a ma­gyarországi mind­két hitvallású protestáns is­kolák részéről az üdvös czél elérésére ahhoz ké­pest még annyi nem történt, mint óhajtani mél­tán lehetne. Az ágostai hitvallásúaknak, ha jól vagyok értesülve, még eddig csak egyetlen­­egy, úgymint a felső-lövői algymnasiumuk bir nyilvánossági joggal , s a helvétiai hit­vallásuaknak is csak két ilyen félgymnasiumuk van, t. i. a debreczeni, nagykőrösi, és egy algymnasiumuk, a holdmező­vásár­­hely­i. Másfelől épen olyan igaz, hogy az uj rend­szer irányában, eleinte kivált, mig az gyakorlati-­ latilag kevéssé volt ismeretes, a protestánsok közt itt ott némi előítélet, elfogultság, s ezekből folyó­­idegenkedés uralkodott — s hogy e szűkkeblü­­ség még nincs teljesen eloszlatva, s az ügynek nem helyesen felfogása,a megszokott régihez ra­gaszkodás bizonyos körökben még ma is sajnosan észrevehető. De egészben véve az idő itt is gya­korló hatalmát, a tisztább és világosabb nézetek utat törtek maguknak, s lehet mondani, hogy most már a protestáns iskolai ügynek minden ér­telmes, felvilágosodott és jó­akaratú barátjai a kormánynak az oktatás javítására és újólag ren­dezésére vonatkozó bölcs, czélszerű intézkedé­seit tisztelettel fogadják, s azoknak teljesítése és életbeléptetése iránt már több helyeken buzgó készséggel munkálódnak. Méltó dicséretére válik a debreczeni főisko­­lának,hogy a kor kívonatait megértve, az új rend­szer elfogadásában,s maga régi állapotának a sze­rint módosításában és újra alakításában az elsők közé tartozott. De nem hallgathatjuk el, mikép e dicséret nagy részben háramlik az a fölött őrködő főpásztori szellemre,az egyházi mint iskolai körben egy iránt tündöklő bölcs és előrenéző férfira, szó­­­val superintendens és cs. k. tanácsos Szobosz­­lai Pap István tra­ngára, kinek legköze­lebbről a kormány által ismételve kitüntetése bi­zonyságát adja azon megtisztelő nagybecsű leg­­magasb birodalomnak, melyet a kegyes főpap loyális buzgalma­s törekvései által megérdemelni szerencsés volt. A hajdani debreczeni reform, collegium vagy a főiskola elkezdett, de még épen be nem végzett átalakítása szerint, jelenleg áll egy nyolczosztá­­lyu teljes félgymnasiumból 12 tanítóval, egy jogakadémiából, mindkettő közelebb­ről a CB. k. közoktatási magas ministerium által a nyilvánossági joggal felruházva, — és végre egy theologiai seminariumból vagy tan­intézetből. A dolgok ez új rendje, vagy a debreczeni hajdani collegiumnak ily móddal három részre átalakítása bár egészben véve czélszerűnek és hasznosnak el van ismerve — nem kerülte ki a­­zért a kételkedők némi kritikáját és ellenészre­vételeit. Ezen senki sem fog csodálkozni, a ki tudja, hogy nincs s nem is volt soha intézet, még a legszentebb s legmagasztosabbak közé tarto­zókat sem véve ki, mely az emberi ész vagy szenvedély gáncsoskodását kikerülte volna. A ne­mileg nem helyeslés főtárgya a debreczeni főis­kola uj állásában — a jogakadémia. Nem azért, mintha egészben véve ennek hasznos és szüksé­ges volta iránt kérdés lenne, — de mennyiben nem teljes, csak fél-jogakadémia, sabban az ifjak nem az egész négyévi, hanem csak a fél-vagy kétévi jogi cursust végezhetik el, — valamint hogy je­lenleg, midőn az általános közigazgatási nyelv a német, melyen alaposan érteni és írni mindennek, ki politikai vagy közhivatali pályára akar lépni, mélhatlanul szükséges — a jogi és politikai tu­dományoknak egy kirekesztőleg magyar taninté­zete nem nyújt alkalmat az ifjaknak kiművelődé­­sük egyik leglényegesebb keréke megszerzésére.

Next