Budapesti Hírlap, 1854. május (409-433. szám)
1854-05-28 / 431. szám
Pest, Vasárnap, HIVATALOS KÉSZ. Hirdetmény. 1834-ki jun.erjétől kezdve hetenkint egyszeri málhapostajáratok fognak Kassa és Szigeth, továbbá Kassa és Munkács közt életbe léptettetni, s azokkal egy postakalauz kíséretében levél- és kocsipostaküldemények — ez utóbbiak 400 súlyigés 3 utas szállíttatni. A málhajáratok s a hetenkint háromszori lovas- posták Kassa és Szigeth közt, melyek ugyanakkor fognak az eddigi szekrényjáratok helyett megindulni, következő rendben közlekednek: 1. A málhaposta Kassa és Szigeth közt. Elindul Kassáról, csütörtökön d. u. 2 órakor; megérkezik Szigetben : szombaton d. e 9 órakor. Elindul Szigethről: vasárnap d. u. 1 órakor; megérkezik Kassán: kedden d. e. 8 órakor.2.A málhaposta Kassa és Munkács közt. Elindul Kassáról: hétfőn d. u. 2 órakor; megérkezik Munkácson : kedden d. e. 11 órakor. Elindul Munkácsról: szerdán d. e. 10 órakor; megérkezik Kassán : csütörtökön d. e. 8 órakor. 3. A lovasposta Kassa és Szigeth közt. Elindul Kassáról: vasárnap d. u. 2 órakor, kedden d. u. 2 órakor, pénteken d. u. 2 órakor; megérkezik Szigetben : kedden d. e. 9 órakor, csütörtökön d. e. 9 órakor, vasárnap d. e. 9 órakor.Elindul Szigethről : vasárnap d. u. 1 órakor, szerdán d. u. 1 órakor, pénteken d. u. 1 órakor; megérkezik Kassán : szerdán d. e. 8 órakor, pénteken d. e. 8 órakor, vasárnap d. e. 8 órakor. Az eddigi hetenkint négyszeri lovaspostajáratban Kassa és Nagybánya közt változás nem történik. A málhapostával utazók száma 3 helyre van korlátozva, kik a kassai postahivatalnál a Munkács és Szigetre menő málhapostákra, a munkácsi postahivatalnál a Kassára menő málhapostára, és a szigeti postahivatalnál hasonlókép a Kassára menő málhapostára feltétlenül fölvétethetnek. A Kassa és Szigeth, s illetőleg a Kassa és Munkács közt közbeneső hivataloknál az utazók fölvétele csak annyiban történhetik, amennyiben a málhakocsikon vissza útjokban üres helyek vannak. A személyszállítási díj mértföldenkint 26 pkrt tesz, a szabadon vihető pogyász pedig 30 font súlyú és 100 pft értékű lehet. Mi is ezennel közhírré tétetik. Kassa, május 8-kán 1854. Cs. k. postaigazgatóság. Kedden f. évi május 23-kán a budai cs. kir. egyetemi nyomdában megjelent és szétküldetett a magyar orsz. törvénylap első osztályának Vili. darabja német egyedüli s összes kettős kiadásokban, s tartalma következő : 90 szám. A pénzügyi ministeriumnak a kül- és igazságügyi ministeriumokkal egyetértőleg 1854. ápril 8-kán kelt rendelete, kiható minden koronaországokra, az 1850. február 9. és aug. 2. törvények 1. B. és 57. §§-inak alkalmazása iránt. 91. sz. A pénzügyministeriumnak 1854. ápril 10-kén kelt kibocsátványa, kiható minden koronaországokra, az álladalmi szolgák járandóságai utalványozása és megszüntetése tárgyában 1853. julius 14. szabálynak a hadseregre alkalmazása iránt. 92. sz. A belügyministeriumnak 1854. ápril 11. kelt rendelete, kiható minden koronaországokra, a katonai határőrséget kivéve, a nyugalmazott katonatisztek és katonai felek járandóságainak a jövedelmi adóházi községi pótléktóli mentessége tárgyában. 93. sz. A bel- és igazságügyi ministeriumoknak hadsereg főparancsnokságának s a legfőbb rendőri hatóságnak 1854. april 11. kelt rendelete, mely által az ostromállapot Magyarországban, továbbá a Szerbvajdaságban s a temesi bánságban megszüntetik. ' 94. sz. A bel- és igazságügyi ministeriumoknak,továbbá a legfőbb rendőri hatóságnak 1854. ápril 11-kén kelt rendelete, kiható Magyarországogra, a Szerbvajdaságra s a temesi bánságra, az 1852. october 24-kén kelt legfelsőbb nyiltparancsnak s az 1853. január 29-kén kelt ministeri rendeletnek ezen koronaországokbani hatályossága iránt. 95. sz. A bel-és igazságügyi ministeriumoknak, a hadsereg főparancsnokságának és a legfőbb rendőri hatóságnak 1854. ápril 11. kelt rendelete, mely által az ostromállapot Galiczia és Lodorfienna országokban, a krakói nagyherczegségben s a bu-kovinai herczegségben megszüntetik. 96. sz. A bel- és igazságügyi ministeriumok- nak s a legfőbb rendőri hatóságnak. 1854. ápril 11-dikén kelt rendelete, kiható Galiczia és Lodomegia országokra, a krakói nagyherczegségre s a bukovinai herczegségre, az 1852. oktober 24-kén kelt legfelsőbb nyilt parancsnak s az 1853. január 29-én kelt ministeri rendeletek ezen koronaországokbani hatályossága iránt. 97. sz. A bel- és igazságügyi ministereknek 1854. ápril 14-kén kelt kibocsátványa, mely által közhírré tétetik, miszerint a járási hivatalok a Szerbvajdaságban s a temesi bánságban 1854. május 30-kán lépendnek hatályba. 98. sz. A pénzügyi és kereskedelmi ministeriumoknak 1854. ápril 16-kán kelt hirdetvénye, kiható az általános vámvidékben foglalt minden koronaországokra, a kiviteli áruk bevallásábanilőbb könnyebbségek iránt. 99. sz. A pénzügyi és kereskedelmi ministeriumoknak 1854. ápril 17-kén kelt rendelete, kiható az általános vámvidékben foglalt minden koronaországokra, 1854. május havában a vámilletékek lefizetésénél ráfizetendő tulfolyam tárgyában. 100. sz. Az igazságügyi ministeriumnak 1854. april 19. kelt rendelete, melylyel a Szerbvajdaságban s a temesi bánságban a tisztán bírói hatóságok működésének s az uj büntető perrendtartás hatálybaléptének időpontja határoztatik meg. 101. sz. A kereskedelmi ministeriumnak 1854. april 19. kelt rendelete, mely által elhatároztatik, hogy a veronai főpostaigazgatóságnak s az alatta álló postahivataloknak hatálya 1854.május 1-jén fog kezdődni. 102. sz. 1854-ki april 20-kán kelt császári rendelet, kiható minden koronaországokra a lombardvelenczei királyságot s a katonai határőrséget kivéve, mely által az országfejedelmi politikai és rendőri hatóságok intézkedéseinek és határozatainak végrehajtását tárgyazó szabály bocsáttatik ki. 103. sz. A bel- és igazságyi ministeriumoknak, a hadsereg főparancsnokságának s a legfőbb rendőri hatóságnak 1854. april 21-kén kelt rendelete, az ostromállapot megszüntetése iránt a lombard-velenczei királyságban. 104. sz. A bel- és igazságügyi ministeriumoknak s a legfőbb rendőri hatóságnak 1854. april 21-kén kelt rendelete, kiható a lombard-velenczei királyságra, mely által az 1818. január 18-kán kelt legfelsőbb nyiltparancsnak néhány kiegészítései és megváltoztatásai tétetnek közhírré. F. 1854. máj. 24-kén a bécsi cs. k. udv. s államnyomdában megjelent és szétküldetett a birodalmi törvénylap XLV. darabja, melynek tartalma következő : 123. sz. Az igazságügy ministerium 1854. máj. 16-ki rendelvénye, az erdélyi orsz. főtörvényszék mint a bányatörvényszéki ügyekben második, és a derzsi s károlyfehérvári megyei törvényszékek mint első folyamodásu törvényszékek működése kezdetét illetőleg. 124. sz. A hadsereg-főparancsnokság 1854. május 20 -ki körrendelete, az orvos-sebészi Józsefakadémia visszaállítását illetőleg. 125. sz. A belügyministerium 1854. máj. 21- ki rendelvénye, mely a katonai végvidék kivételével az összes koronaországokra nézve érvényes, s mely által a badeni nagyherczegségi kormánynak többi német kormányok közt kölcsönös államalattvalók betegápolása s haláluk esetében eltemetése Végett kötött szerződéshez hozzájárulása közzé tétetik. 126. sz. á. A bel- és igazságügyi ministeriumok 1854. máj. 22-ki rendelvénye, mely a lombard-velenczei királyságra nézve érvényes, s mely által az 1854. apr. 21-ki birodalmi törv. lap 97-ik száma alatti rendelet IV. szakaszában foglalt határozmány létesítésével öszhangzólag s az 1854. máj. 20-ki legfelsőbb határozat értelmében a felségsértés, fölkelés és lázadás bűntényeinek megvizsgálása s büntetésére való törvényszék a lombardvelenczei királyságban meghatároztatik. — Ugyanott 1854. máj. 23-kán megjelent és ■szétküldetett az 1850-ki birodalmi törvénylap román-német kettős kiadásának még egészen meg nem jelent darabjaiból a XVIII. darab. NEM HIIVATALOS RÉSZ. Levelezések. London, máj. 21. máj. A legfeszültebb figyelem kiséri az oroszoknak újabb hadimozdulatait, vagy inkább ezeknek, úgy szólva, közelebbről titokteljes meg Debreczen, máj. 20.* A debreczeni hajdani főiskola, vagy mint nevezték collegium, kétségen kívül Magyarország egyik jelesebb és a felvilágosodás mint tudományos műveltség terjesztésében kitűnő érdemmel biró tanintézet. Mint iskola alkalmasint egykorú a reformatióval, legalább kezdetét e vallásos nyitás után nem sokára vette, s mint úgy nevezhető főiskola is, két százados fennállással dicsekedhetik. Mint általában a protestantismus a magyar földön, úgy e főiskola is kivált a török villongások alatt a várossal együtt sok viszontagságot látott; csendesebb, békésebb napjait, felvirágzását a fele. austriai ház boldogító uralkodása alatt azon időtől fogva számlálja, midőn a szathmári béke következtében a belviharok lecsilapodásával e dicső ház hatalma Magyarországon szilárd, megrendíthetlen alapra tétetett. Mint a magyarhoni minden protestáns, legalább helvétiai hitvallású iskolák kezdetben theologiai vagy papi seminariumok voltak, ez vola a debreczeni főiskola is, de mely idővel, kivált pedig az újabb korban különböző nagyszerű alapítványok által nagyobb kiterjedést nyert, melyben a tanulmányok majd minden ágat taníttattak. Az 1848-diki gyászos és mindent felforgató események a debreczeni főiskola állását is lényegesen megváltoztatták. A császári magas kormány igen bölcsen a közbirodalom egysége és átalakítása egyik főtényezőjéül tekinté az iskolai ügynek a bekövetkezett idő és politikai viszonyokhoz alkalmazott, a szerint módosított újraszervezését és egészben véve, egyforma alapra fektetését. Ismeretes e részben a ministeri „Organisations- Entwurf“, ez ügyre vonatkozó más czélszerű intézkedésekkel együtt. A közbirodalmi oktatási ügy vezetése egy felvilágosodott, széles ismeretekkel s bölcs tapintattal bíró minister gr. Thun Leo ur ő exeja kezében lévén, az iskolák átalakulása és újrarendezése ily rövid idő alatt is igen szép előhaladást tett. Nem lehet itt elhallgatnom azon körülményt,mi az oktatásügyi ministerium s kivált annak élén álló derék államférfi kitűnő dicséretére válik,hogy nemrégiben, mint érzésemre esett, a porosz kir. kormány a nevezett cs. k. ministeriumnak minden az iskolai ügy szervezésére vonatkozó rendeleteit s intézkedéseit általában a közigazgatás ez egyik legfontosabb ágában az által életbeléptetett rendszabályokat magával közöltet*) Lásd a „Budapesti Hírlap“ 429. számát. Május 28-án 1854. BuDAPESTf HÍRLAP Szerkesztői iroda van: Ország-ut, 6. sz. (Kniewalderhox) 2-ik emeletben. tollgyelműk • 1*». ■ » Mbb fünnepek utíni naipokat ki■»ír* , soladennap rsggel. MmrMM díj: Vidékre: t é 1 í v«s I© ír*., «vnígyndro! 5 ?r. í0 kt. Helyben: fii - «»m 8 írt., «vnigyoáre: 4 írt.**- A S 1 r A «, 4 í s: » tehnaébiot* serfoak legyisérl twlkfcnt^r^rt 6 kt, k^kV. •*nTl~rt pedig 4 kp »«mlttatlk. — «'gye* .«*» 1 0 fejtei • Ujfiirthetnl — beIybejo ■ lap kiadd hlva Uliben, Likiei L. Segára könyvnyomdíjften(Orssigut KnnafaUttUibtD.) rldikel minden es. kir. p o■ tah Iv a» tainíl. — Az eldSiG*4 a* tartalmat 5 letelek a eslm, lakhely a atolaó posta fal jegyséke mellett, a pinttel együtt tumiltallni ugyanazen a kiadd hivatalból ata skandolkakadánát, miután a Dobrudzsába ezelőtt már két jnij kérte. Egy külföldi protestáns felvilágosodott hóval nagy zajjal bevonulás és abban egy eleinte tett haladás egészen más eredményre nyújtottak kinésést, mint a mennyi eddig elő elérve, vagy legalább tudva van. Kis-Oláhország odahagyása, és hogy Szilisztria vára Paskiewicsnek a seregnél személyes jelenléte daczára mindeddig be nem vétetett, oly körülmények, mik az oroszok hatalmáról a véleményt itt tetemesen csökkentették. Másfelől azonban — s alkalmasint helyesen — hiszik itt azt, hogy a német hatalmasságoknak, különösen Austriának tekintélyes állásában rejlik a dobrudzsai orosz tétlenségnek fő oka. A királynő férje hg Albert, ki a múlt télen a protest. Angliában oly sok méltatlan gyanúsítások tárgya volt, midőn a kathol Izlandban sok védőre és forró részvétre talált, a minap „a papok gyermekeit segélyző egylet“ ez évi ülésében tartott beszédével, melyben a reformatio áldásait fejtegetve, a katholikus papság ellen kíméletlen kitételekre fakadott, az indulatokat e szigeten maga ellen felzaklatta, minek sajnos bizonyságát adta közelebbről a Chambers által a parliamentben szóba hozott apáczaügy végett Dublinban illetlen és türelmetlen kitörések közben tartott népgyűlés.• Ugyanazon időben a londoni katholikusoknak is igen lármás meeting-jök volt, melyen a királynő férje ellen hasonlóan történtek kifakadások. Általában — ez igen sajnos jelenség — a vallásos izgatottság közelebbről újra kezd az angol földön mutatkozni, s oly jeleneteket idézi elő, miknek valóban nem lehet örvendeni. Pár héttel ezelőtt egy kathol. gentleman által tartott népgyűlésen olyanforma végzés hozatott, miszerint a jelenlevők a pápa mint Krisztus helytartójának tekintélyét és parancsolatját inkább tisztelik s teljesítik, mint a parliament bármi adáját, mi hogy az angol telotypiát mennyire felzaklatta, és a kath. egyház ellen mily heves és szenvedélyes nyilatkozatokra adott a sajtóban alkalmat, könnyű képzelni. kormánynak e figyelme és részvéte oly tény, melyet egyszerűen megemlítni elég. A dolog természete, mint a közbirodalom érdeke kívánta azt, hogy a magas kormány, egyébiránt a különböző hitvallások, jelesen a protestánsok egyházi autonómiájának épségben hagyása mellett, az iskolai ügy átalakítását illető rendeleteit átalános érvényre emelte, s a nyilvánosság és államérvényes bizonyítványok adhatása jogával csak a maga terve és intézkedései szerint rendezendő iskolákat ruházta fel. Nem lehet tagadni, az iskoláknak az Organisations-Entwurf által igényelt ez új helyzete, és a régi állapotnál szélesebb alapon álló, azt tágító átalakítása sok áldozattal, költséggel van egybekötve, s ez főbb oka, hogy eddig elő a magyarországi mindkét hitvallású protestáns iskolák részéről az üdvös czél elérésére ahhoz képest még annyi nem történt, mint óhajtani méltán lehetne. Az ágostai hitvallásúaknak, ha jól vagyok értesülve, még eddig csak egyetlenegy, úgymint a felső-lövői algymnasiumuk bir nyilvánossági joggal , s a helvétiai hitvallásuaknak is csak két ilyen félgymnasiumuk van, t. i. a debreczeni, nagykőrösi, és egy algymnasiumuk, a holdmezővásárhelyi. Másfelől épen olyan igaz, hogy az uj rendszer irányában, eleinte kivált, mig az gyakorlati- latilag kevéssé volt ismeretes, a protestánsok közt itt ott némi előítélet, elfogultság, s ezekből folyóidegenkedés uralkodott — s hogy e szűkkeblüség még nincs teljesen eloszlatva, s az ügynek nem helyesen felfogása,a megszokott régihez ragaszkodás bizonyos körökben még ma is sajnosan észrevehető. De egészben véve az idő itt is gyakorló hatalmát, a tisztább és világosabb nézetek utat törtek maguknak, s lehet mondani, hogy most már a protestáns iskolai ügynek minden értelmes, felvilágosodott és jóakaratú barátjai a kormánynak az oktatás javítására és újólag rendezésére vonatkozó bölcs, czélszerű intézkedéseit tisztelettel fogadják, s azoknak teljesítése és életbeléptetése iránt már több helyeken buzgó készséggel munkálódnak. Méltó dicséretére válik a debreczeni főiskolának,hogy a kor kívonatait megértve, az új rendszer elfogadásában,s maga régi állapotának a szerint módosításában és újra alakításában az elsők közé tartozott. De nem hallgathatjuk el, mikép e dicséret nagy részben háramlik az a fölött őrködő főpásztori szellemre,az egyházi mint iskolai körben egy iránt tündöklő bölcs és előrenéző férfira, szóval superintendens és cs. k. tanácsos Szoboszlai Pap István trangára, kinek legközelebbről a kormány által ismételve kitüntetése bizonyságát adja azon megtisztelő nagybecsű legmagasb birodalomnak, melyet a kegyes főpap loyális buzgalmas törekvései által megérdemelni szerencsés volt. A hajdani debreczeni reform, collegium vagy a főiskola elkezdett, de még épen be nem végzett átalakítása szerint, jelenleg áll egy nyolczosztályu teljes félgymnasiumból 12 tanítóval, egy jogakadémiából, mindkettő közelebbről a CB. k. közoktatási magas ministerium által a nyilvánossági joggal felruházva, — és végre egy theologiai seminariumból vagy tanintézetből. A dolgok ez új rendje, vagy a debreczeni hajdani collegiumnak ily móddal három részre átalakítása bár egészben véve czélszerűnek és hasznosnak el van ismerve — nem kerülte ki azért a kételkedők némi kritikáját és ellenészrevételeit. Ezen senki sem fog csodálkozni, a ki tudja, hogy nincs s nem is volt soha intézet, még a legszentebb s legmagasztosabbak közé tartozókat sem véve ki, mely az emberi ész vagy szenvedély gáncsoskodását kikerülte volna. A nemileg nem helyeslés főtárgya a debreczeni főiskola uj állásában — a jogakadémia. Nem azért, mintha egészben véve ennek hasznos és szükséges volta iránt kérdés lenne, — de mennyiben nem teljes, csak fél-jogakadémia, sabban az ifjak nem az egész négyévi, hanem csak a fél-vagy kétévi jogi cursust végezhetik el, — valamint hogy jelenleg, midőn az általános közigazgatási nyelv a német, melyen alaposan érteni és írni mindennek, ki politikai vagy közhivatali pályára akar lépni, mélhatlanul szükséges — a jogi és politikai tudományoknak egy kirekesztőleg magyar tanintézete nem nyújt alkalmat az ifjaknak kiművelődésük egyik leglényegesebb keréke megszerzésére.