Budapesti Hírlap, 1854. július (457-482. szám)

1854-07-15 / 469. szám

zékre adott orosz válasz tartalmáról, de a diplo­­matiai testület legelőkelőbb tagjainak egyikétől egy óra előtt azt hallom, miszerint még mit sem tudnak az orosz kormány szándékáról.­ Ellenben úgy hiszem,biztosan írhatom, hogy a nyugati ha­talmak részéről újabban egy közös hadjárati terv terjesztetett a bécsi kabinet elé. E mlúlt hónapban e dolgot a miniszertanácsban tárgyalták, és szer­dán indíttatott el a sürgöny a Bécsben levő fran­­­czia követhez. Mit a balti-tengerre rendelt seregeknek ha­­jóraszállításáról közöltem, valósul, most azonban az első hadosztály parancsnokául Baraguay d’ Hilliers tábornokot említik. Rode német orvos, kinek elfogatásáról szülottám volt, két évi fogságra ítéltetett. Ő egy a császár ellen szóló gúnyiratot akart elterjesz­teni. Ez egyike azon számos rész egyéneknek, kik politikai menekvők czíme alatt ide érkeznek. Gyakran igazi politikai menekültek is itt pénzért minden lehető szolgálatokra fölbéreltetik magukat. Beauffremont herczegnő pere férje ellen, kit az, mint tudva van, rosz bánásmód miatt ha­gyott volt el, megkezdődött, de az ítélet még nincs kimondva. Azt hiszik, mikép a fiatal úrnő a maga akaratát keresztülviendi, azaz el fog férjétől választatni. A herczegnő B­e­r­r­y­e­r urat kérte meg ügyvédének, de a legitimista pártbeli férfiú csupán arra szorítkozott, hogy tanác­csal segíti őt, mivel több év óta belső viszonyokban állt férje családjához, tehát nem akar ez ellen nyilvánosan föllépni. So­­­eurs grófnő,Bonaparte Lucian uno­­kahuga, ki csakhamar a decemberi események u­­tán a köztársasági elnök parancsára Francziaor­­szágból kiutasíttatott, s rövid ideig Brüsselben tartózkodván Olaszországba ment, most a tosca­nai kormány által is felszólíttatott Florenczet el­hagyni. Páris, jul. 9. — S. — A „Journ. des Déb.“ ma a berlini „Kreutzig“ által az orosz válasz tartalmáról köz­­­lött tudósítást tárgyalja, a azon véleményben van, miszerint az orosz ajánlatok nemcsak a nyugati hatalmak, de a bécsi kabinet előtt is elfogadhat­­­lanokul fognak föltűnni, s miután az orosz czár egy magánbeszédét a német hatalmak politikájá­ról közlé, azon reményét fejezi ki, miszerint N­es­se­­­r­o d­e grófnak s Metternich­­gnek sike­­rülendő a békét helyreállítani. Nem tartom szük­ségesnek a czikket taglalni, s egyedül tegnapi állításomat ismétlem, hogy még sem a kormány sem az austriai követség nem kapott hivatalos közléseket az orosz válaszról. Magán­kútfő után írom, miszerint az egye­sült hajóhad a fekete-tengeren Szefgasztopol kö­zelében horgonyvetésre alkalmas révet keresett és talált, hogy a szebasztopoli kikötőt­ innen jobban szemmel tarthassa. Konstantinápolyból írják, mikép e városban Seymour és Castelbajac urakat Anglia s Francziaország részéről követekül várják. R­ed­cli­ff­e lord állítólag visszahivatott. Egyszers­mind beszélek Konstantinápolyban, mikép még 40—50,000 franczia s angolt várnak Konstanti­nápolyia; ezen erősítéseket szükségeseknek tart­ják, mivel az orosz hadsereg létszáma Moldvában 230,000 főből álland. Az egyházi államból érkezett legújabb tu­dósítások szerint ott számos határhelységekben elfogatások történnek, úgy hallik, mikép a ható­­­ságok tudomást kaptak volna nagyszámú politi­kai menekülteknek s többi közt M a z z i­n­­ nak ottani jelenlétéről. Valamennyi megyéből írják, hogy egészen jó termésre vannak kilátások, most azonban több­­ heti száraz időjárás kívántatik. Az itteni vidéken, fájdalom! folyvást esik. A szükség Párában na­ponkint nő. A kölcsönházaknál nyert értesülés után írhatom, mikép a szűkölködők tolongása ez intézetekhez igen régen nem volt oly nagy mint most, és a hivatalnokok jelentéseikben kiemelték, hogy az emberek a legszükségesb tárgyakat ad­ják zálogba nagyobb számmal mint ezelőtt bár­mikor. A császár nem csak egy új nemességet fog alapítani, hanem a mostani nemesség czimeit is gyökeresen megvizsgáltatja s azokat, mik a pró­bát ki nem állják, el fogja törülni. / A. Dana mellől, jul. 12. A törökök új mozdulata s erélyes támadó föllépésük az oroszok közt is rendkivüli élénksé­get és nyüzsgést idézett elő; csapataik nagy tö­megekben vonutnak össze, s az Argisz vonal már úgy meg van szállva, mikép annak megtámadása, hacsak az egész török haderővel nem történik, sikert nem ígér. Az orosz felállítás az Argisznál már júl. 10-kén teljesen biztosítva volt. A jobb szárnyat Liprandimnoknak a folyam mentében lenyúló hadteste képezi, mely az Oltig fog elő­nyomulni, a balszárnyat ped­g az Argisznak a Dunába torkollásánál a C­h­r­u­j­e­ff-hadosztály a P­o­p­o­ff dandárral. C­h­r­u­i­e­ff bnok sebe következtében életve-­­szélyesen fekszik Bukarestben; ő a dunai hadse­reg legjobb tábornokai közé tartozott, s katonái teljes bizalmát bírta. Dzsurdzsevának a törökök általi megszállása nem maradhatott befolyás nélkül azon állásra, melyet Austria az orosz csapatmozgalmak irá­nyában elfoglalt. Egy távirati sürgöny Orsováról ill. H-ről jelenti, hogy e napon az összes jármű­vek melyek ott készen állottak, felfelé Zingony­­nak indultak el. Továbbá hallani, hogy a duna­­gőzhajózási társaságtól kibérelt 30 szállító­hajó, annak szabad rendelkezése alá visszabocsáttatott. Annál élesebben szemmel tartatnak ellenben az orosz­ mozgalmak Lengyelországban , hol erős hadvonat húzódik Modlintól Zamoséig. Az aus­triai­­ seregöszpontosítások a galicziai határnál híven jelentékenyek, s teljes bizonyságul szolgál­nak, hogy a lia­morcsakoffali alkudozások, melyek befejeztetése sokkal közelebb vett, mint sokan gyanítják, legkevésbbé sem szakították félbe azon rendszabályokat, melyekkel Austria a helyzet komolyságának tartozik. Kassa, jul. 5. Az ujonczozásnak megyénkben vége van, és az, általában lehet mondani, igen jól és szerencsé­sen ment véghez. A magyar ifjak közöl, kiket a sors ért, legtöbben kedvezésül csak azt kívánták, hogy a huszárok közé soroztassanak, s a­hol le­hetett, a bizottmány tagjai e kivánatot teljesítet­ték. Megyei főnökünk ez ügyben is különös szigor­ú részrehajlatlansággal szokott eljárni, s említést érdemel, hogy csupán a kassai járásból valami 12 izraelita soroztatott be, mi ezen a kato­náskodástól irtózó népfaj közt valódi megdöbbe­nést idézett elő, miután régebben részint anya­, könyveik nemléte, részint más mesterkedések ál­tal többnyire ki tudták magukat vonni, az állam védelme szent kötelessége alól. Vasúti reményeink annyiban közelednek a valósuláshoz, hogy két érdemes honni . Z­s­e­d­e­­n­y­i Ede s gróf A­n­d­r­á­s­s­y Györgynek a terv s előleges költségek fedezésére felhívó aláírási ívei már kezünkben forognak, s mint halljuk egyesek úgy mint testületek részéről a legnagyobb áldo­zatkészséggel fogadtatnak. Egy itteni mérnöki tekintély egy a létesítendő vasút körül igen buz­gón fáradozó úrral sokat vitázott a felett, hogy az áru­­s személyforgalom e vonalon csekélyebb leend, semhogy a befektetett tőke valamit jöve­delmezne ; de erre szabad legyen megjegyeznünk, miként azon igen tisztelt mérnök úr nem rég la­kik e vidéken, forgalmát tehát egészben nem is­merheti, annál kevésbbé, mivel azt csak statistikai táblázatok képesek kimutatni, milyenek most ke­zünkben nincsenek; továbbá a tapasztalás azt is mutatja,­ hogy az olcsó és jó közlekedési eszközök maguk képesek élénk forgalmat előteremteni. Semmi kétség ne szálljon meg tehát minket, az egész Felső-Magyarországot új, virágzóbb életre vezetendő ez üdvös vállalat iránt. Az ügy élén álló régen ismert férfiak nevei kezeskednek an­nak hasznos és czélszerű voltáról! A búza ára vidékünkön is felszökött, mióta sok galicziai zsidó jár piaczunkra s a sok eső miatt kilátásaink a jövő aratásra nem igen fénye­sek. Multheti vásárunkon a gyapjúéra is teteme­­­sen felhágott a tavalyihoz képest, úgy hogy ez idén a középszerű gyapjú ára 130—140 f­t volt. Egésségi állapotunk olyanforma mint azon gazdáé,ki 10 ftat bevesz és­ 3 ftat ad ki Egy helységben ugyanis az idei szülöttek száma 15, a halottaké ellenben 48 , mi azt látszik mutatni, mintha a nép orvosi tekintetben elhagyatott volna, tehát általában több orvosra lenne szük­ség *), s hogy a magas kormány e bajon is segít-' ni fog, azt atyai gondosságától bizton várjuk és reméljük béke czélja. Ehhez azonban nemcsak vitéz had­sereg kell tapasztalt vezérek alatt, ehhez pénz is kell, és mikép Montecuculi mondá: pénz, pénz és ismét pénz! Ha az angoloknak oly nagyon érde­kükben fekszik, Austriát fegyverben maguk mel­lett látni, a háború közel és szerencsés végének reményéről biztosítva lenni, akkor most ennek bi­zonyságát adandják. A legnagyobb austriai kölcsön a londoni pénzpiacznak alkalmat nyújtand, Anglia érzületeit tettel bizonyítani. Áldozatokról itt még semmi szó sincs. Austriának nincs szüksége semmi segélyre. De kérdés, vajjon mily nagy a meg­győződés a háború mellőzhetlenségéről, szüksé­gességéről, tehát a saját maguk vállalatának igaz­ságos voltáról, mily nagy a készség saját eszkö­zeiket belefordítani, hogy a czél, mely legnagyobb nemzeti czélnak jelentetett ki,,eléressék. Erre az austriai kölcsön készséges elfogadása és előmoz­dítása a londoni pénzpiac­on legelső válasz fog lenni. Ha a világnak csakugyan meg kell az o­­rosz-szláv uralomtól mentetni, akkor a legha­­talmasb szövetségest, melynek részvétele egyedül ígéri a győzelmet, nem fogják cserben hagyni, sőt ’inkább segédkezet'nyújtanának­­ neki, a­hol csak szükséges. Ha csalódunk e várakozásban, akkor ugyan Austria maga erejéből s törzstársai bizal­mával szintén ura lesz a helyzetnek, de akkor azon mérték is fel van találva, melylyel Anglia szövetségét venni kell, akkor egy intés történt, mely meghallgathatlanul nem­ hangozhatik el. Mit a londoni pénzpiac­ról mondtunk, az némileg a párisira is alkalmazható, jóllehet az utóbbinak egy oly kiszámított hidegséget az austriai pénz­érdek, iránt nem vethetni szemére,mint az angol­nak. És ezt nem az austriai pénzügyekbeni bizal­matlanság sugalta. Ez a legkalandosabb specu­­latiók iránti hajlamból származott, mit a legtelibb pénzpiacz csak előidézhet. Politikai ellenmondás volt az, mely ebben nyilatkozott. Mutatkozni fog, vájjon az legyőzetett-e,­ és vájjon m­it remélhet Austria, mit Németország ezen baráttól ?■* PEST, jul. 14.­­ (Hírlapi szemle.) A „Frankl Postzig“ júl. 6-ki számában „Az austriai kölcsön és a londoni pénzpiacz“ czim alatt kö­vetkező czikket közöl: ,,Ha volt Angliában va­­­­laha valamely háború népszerű, akkor a mostani az. Ezt hirdetik minden színezetű angol lapok egy év óta, és ha a parliament mindkét házának hangulata, ha a nagy népgyűlések, ha a tory- és whigpárt főnökei a nemzet politikai nézetét kép­­­viselhetik, akkor semmi kétség nem létezik ez ál­lítás valóságára nézve. Még kevésbbé van az iránt kétség, hogy egy ily felvilágosult nemzet mint a britt, a háborút nem a háború kedvéért viseli, hanem hogy a békét elérje. Habár tehát az angol társaság „ egyes osztályaiban az áldozatkészség nagyobb is mint a többiben, a háborúérti lelke­­­sülés lángolóbb, mégis egy sem hagyja magát a másik által felülmutatni abban, hogy mindegyikük a békét, mint a háború czélját, forrón óhajtja. Egy oly népnél, mely ily nagy öntudattal bír, nem szükség ez állítást bizonyítgatni. Az egész világ tudja, mikép Nagybritannia a béke azon műveiből él, mik nála mindenekelőtt a kézmű­ipar és gyártás nevét viselik. Ha mindez igaz és­­ czáfolhatlan, akkor egy másik nagy meggyőződés­ Angliában nem­ kevésbbé uralkodik mint egész­­ Európában. Azon meggyőződés t. i., hogy a nyu­gati hatalmak ma már általánvéve a háború sze­rencsés, befejezéséhez — de gyors végéhez min­denesetre csak a német hatalmak közremunkálá­­sával juthatnak. Az eldöntés legközelebb Austria kezében fekszik. Ő a maga saját — maga német érdekeit veendi fontolóra. Ennyiben a nyugati hatalmak hálájára semmi igényt nem tarthat, ha majd a közös veszély azt velük ugyanazon utakon vezetendi. A­mit azonban várni lehet, az leg­alább, mit saját hasznuk követése tesz a nyugati hatalmaknak kötelességükké. Saját hasznuk kény­szeríti őket, Austriát oly harczkészen és csata­képesen óhajtani, mennyiben nagy erőinek kifej­tése csak megengedi. Minél hatalmasban lép Austria a sorompókba, annál közelebb fekszik a *) Hogy az orvosok több vagy sok volta az egés­ségi állapot teljes biztosítékát foglalná magá­ban — oly állítás, mit legalább bebizonyítni kellene, s valóban a nép állapotának elhagya­­tottságára az orvosok nem létéből vagy hiá­nyából nem mindig lehet , következést hozni. S­z­e r­k. Iskolai közlés. A nagy­váradi cs. k. kormányi kerületben lé­­­vő nyilvános gymnasiumokban tartandó érettségi vizsgálatok ideje következő napokra határoztatott meg: Az írásbeli­­dolgozatokra julius hó 26-ik és következő napjai valamennyi gymnasiumokban, a szóbeli vizsgálatokra pedig: az aradi gymnasiumban julius 28. és 29-ke, a nagy­váradi gymnasiumban aug. 3. 4. és 5-ke, a szathmári gymnasiumban sept. 23. és 25-ke , a debr­eczeni helv. hitv. gym­nasiumban aug. 4. és 5-ke. A vizsgálatra megje­lenendő tanulók legalább egy nappal az írásbeli vizsgálat előtt, a szükségelt okmányok bemutatása mellett, az illető gymnasiumi igazgatóságnál jelent­sék magukat. Napi események. (Fővárosi és vidéki napló.) Julius 15. * A Szt. István társulat f. hó 6-kán választ­­mátnyi gyűlést tartott, gr. Károlyi István ur elnök­lete alatt. Több püspökök, a nagy­váradi, erdélyi, beszterczei és a g. e. eperjesi a társulatnak főpász­tori pártfogásukat megajánlották. A cs. k. kassai kerületi iskolai hatóság jelenté, hogy a társulat ál­­­tal kiadott ifjúsági iratokat a kerületbeli tanintéze­tekben hirdetni és ajánlani "fogja. Több könyvszer­zők műveikből példányokat ajándékoztak a társu­latnak részint elosztásra, részint eladásra. Több rendbeli érdekes, kéziratok mutattattak be. Bemutat­­tatott az ügynökségi számadás május és június ha­váról, valamint a pénztárnoki jelentés f. é. jan. 1 - jétől egész júl. 5-ig, mely utóbbiból örömmel érte­sült a társulat, hogy ez idő alatt a bevétel a kiadást 4,329 ft 27 kr. pben meghaladta. Az elnökség elő­adta, hogy a bibornok-hg-primás ő főmagasságá­val történt értekezés alapján az idei közgyűlés nap­ja oct. 8-kára tűzetett ki. Több hagyományok sza­­poríták a társulat alaptőkéjét. Simo­n­t­sits Já­nos kir. tanácsos ur több általa megnyert uj tagok neveit olvasá fel, mit a választmány elismerő élje­nekkel hálált meg. Az elnök úr. egésségi tekintet­ből tengeri fürdők használata végett elutazandó lé­vén, a választmány nevében a helyettes-elnök in­tézett hozzá néhány búcsú­szót, mit ő méltósága megköszönvén, a gyűlés eloszlott. * Azon nagy tetszés és általános elismerés kö­vetkeztében, melylyel L­ö­v­é­n­y­i urnak „Szép i­­rászati seg­éd lapjai az iskola, házikör és művészet számára“ minden oldalról találkoztak, őt egy 2-dik füzet kiadására bátorította,mely Lövényi könnyű, jól alkalmazott és kétségbevonhatlan czél­szerű irászati rendszerének megismertetése után, bizonyára nem fog kisebb kelendőségre találni. A második füzet pompás czím- és ajánlati lapján kívül, tíz leiratra való lapot tartalmaz magyar és német szöveggel, melyek úgy szerkesztvék, és oly tár­­gyuak, hogy a növendéknek a többszöri leírás kö­vetkeztében emlékébe tapadván , egyszersmind tanulságul szolgálhatnak: kereskedelmi, ügyviteli és házi használatra,valamint erkölcsi elvekre vonat­kozó iratpéldányok. Minden egyes füzet ára 1 ft 20 kr pp. s minden könyv- és műkereskedésben kapható. A nyomtatást Walzl kőnyomdája tisztán és díszesen hajtotta végre. * Az alagút első bolthajtása már elkészült. A zárkövet U­r­m­é­n­y­i József igazgató úr és az épí­tészet vezetője Clark Ádám úr helyezték bele. Az eddigi bevétel is mutatja, hogy e vállalat kifi­zeti magát, noha még csupán gyalogok használhat­ják, és ezek is csak ünnep- és vasárnapokon, és ak­kor is bizonyos órákban, s a bevétel mart. 19-től jul. 7-ig mégis 2.398 ft 52 krra­ndent. Egyremásra minden napra, midőn az alagút járható volt, 100 ft esik. Magától értetik, hogy e jövedelem tetemesen szaporodni fog, mihelyt kocsik és terhek számára nyitva lesz. Ha csak 55 pftra teszszük a napi bevé­telt 300.000 ft alaptőke mellett, ez is már 5°­eget hozna. Még van részvény. Egy törvénytelen fogvatartás miatti bűn­vádi eset alkalmából a legf­ törvényszék elhatároz­­ta, hogy a személyes szabadság egy megbecsülhe­tetlen és pénzben ki nem számítható kincs,a­mely­nek elvételét nem lehet kárpótolni; ennélfogva a törvénytelen letartóztatás áthágásának elévülése mindenesetre végbemegy a nélkül, hogy kárpótlás szolgáltatott volna. r * Egy helytartósági körlevél által f. hó 13- ban közhírré tétetett, hogy az udvari kamra rende-­ lete a dohányárulók kötelességei iránt pénzügymi­­niszeri bocsátvány következtében azon bővítést kapta, mely szerint az, ki­jelentést, tesz, hogy egy árus a kincstári dohányt drágábban adja, mint, az árjegyzék engedi, a vevőt mértékben megkáro­sítja, a dohányt vízzel vagy más anyaggal vegyíti, számot tarthat egy pforint jutalomra a rendelet­­ellenesen eladott dohány minden lapjától. * A cs. k. ministerium rendeletére f. hó 13-­ kán hirdetményben m­egjelent, hogy a Semmerin­­gen keresztül épített álladalmi vaspálya hátfőn jur. 17-ken általános személy-és teherforgalomra meg-­­nyittatik. E napon az új menetrend és a személy vagyon- és áruszállításra engedvényezett új ár­szabály is életbelép a bécs- mürzzuschlagi vonalon.. Az utóbbi tökéletesen hasonló a­ többi állampályák h­ázszabályaihoz. Bécsből a vonatok Payerbachra és­ • Mürzzuschlagra reggeli 7 óra és 40 perczkor, to­í­vábbá est­e 9 órakor Payerbachra, ezen kívül még­ d. u. 2 órakor indulnak. * A bécs-győri vaspályán június havában, 13,826 személyt és 43,088 mázsa terhet szállítot­­­tak, melyért 13,309 ftot vettek be. A pozson-nagy­­szombati pályán a bevétel 8234 személy­ és 27 3721 mázsa teherért 10,777 ftra ment. . * Hír szerint a városi Számadások megvizsgálá­­­­sára 1846-tól egy 12 tagból álló bizottmány lenne­ kinevezve a pesti községtanács kebeléből. * Mióta az ország különböző vidékeiről ked­f­vezőbb tudósítások érkeznek a folyamatban levő ak a­ratás sikere iránt, a gabnatárak ajtai fölpattantak s­ a régi gabona most már bővebben kezd a piaczo­kon megjelenni. Pesten közelebb 3 hajó rakodott ki­ 1800 mérő búza, 7700 mérő kukoricza és 180 m.­ zab és 7000 mérő különbféle más gabnával. Győrt felé 2 hajó haladt itt keresztül 13, 600 mérő kuko­­riczával. Ilyeténkép remélhetjük, hogy a drágasága nem sokára érezhetőleg enyhülni fog; a hatóság bi­­­­­zonyosan szokott éberségével szigorúan fog felü­­gyelni, hogy midőn a kényszerítő körülmények megszűnnek, senki sem fog a fogyasztási czikkek körül túlcsigázásokra és uzsorára vetemedni.­­ Egy hivatalos összeállításból kitűnik, hogy a birodalom összes gyógyhelyeit mintegy 100,000 vendég és 100,000 mulatságból utazó, e szerint 200,000 idegen látogatja. * Egy régi rézmetszeten, mely Budapestet a török foglalás alatt ábrázolja, látható, hogy ez idők­ben Pesten 6 török imola volt s a budai hegyekről­ 20 minaret emelkedett. A császárfürdőhöz közel, mintegy 50 ölnyire a Duna vízszine fölött, mosolygó ligettől és kertektől körülvéve még ma is áll egy kápolnaszerű épület, melynek tetején egy kisebb­­­szerű hasonló épület áll. Ez egy jámbor török pat­riarchs szerény­ kriptája, melyhez évenkint két tö­rök dervis szokott zarándokolni , s több napig imádkozni az elhunyt lelki üdvösségéért. Mint ér­tesültünk, a düledékes kápolnát most javítják. * Kecskeméten Haas Mihály iskolai főfelügye­lő lelkes ajánlatára, hír szerint a városi hatóság ál­tal elhatároztatott volna, egy gymnasium, egy reál- és ipariskola fölállítása, melyben a gyakorlati gaz­­dászat érdekei is képviseltetnének mintakertek és gazdaságok elrendezése által. * Pozson, jul. 12. E város jul. 10-kén ven­ '­dégei sorában egy elfeledhetlen katonai aggastyánt talált az 1809-ki franczia berontás és táborozás napjaiból, t.i. a már 78 éves b. Bianchi Frigyes altábornagyot,ki a mondott napokban mint a Pozson városában összevont cs. k. austriai csapatok parancs­­noka a kát. hadműködéseket éles szemmel és erélyesen vezette az ellenség ellen. Kampfmüller pol­gármester ur a magas vendéget több oly polgárok látogatásával lepte meg, kik az altábornagy urat e­gész napjaiban egykor szolgálatkészen gyámolítot­ták és e szolgálatban Császárukért és Királyukért hiv kitartással álltak oldala mellett. Ő excja e láto­gatást a legnagyobb örömmel vette, s közölük e­­­gyeseknek még neveire is emlékezett, noha csaknem félszázad folyt le azon idők óta. Közbirodalmi napló.­ Bécs, julius 13. Changarnier­­nek júl. 5-ke óta Wildbach­­ban van. — Erdélyi katonai és polgári kormányzó és a 12. hadtest parancsnoka bg Schwarzenberg Károly altábornagy úr tegnap csehországi sza­badság­jából visszatért és Nagyszebenbe elutazott. — Orosz császárné 6 fals. születésnapja alkal­­­mából ma 11 óraikor az orosz templomban hábor­­o­s a sk­o­tt követ, a követségi személyzet és a Bécs­ben tartózkodó orosz alattvalók jelenlétében ünne­pélyes istentisztelet tartatott. __ Több konstantinápolyi levelek egybehang­­zó jelentése szerint alkudozások folynak a jeruzsá­­lemi viszonyok rendezése tárgyában, mi a jelen há­ború folytában lesz megtörténendő. Hallomás sze­­rint a porta nem idegen Jeruzsálemet szabad város­nak nyilvánítani a nagyhatalmak védelme alatt.­­ Az Austria és Schweiz közti differentiák teljes kiegyenlítése végetti alkudozások tárgyában hallani, hogy az austriai és schweizi képviselők közt Bécsben tartandó személyes értekezletek indítvá­­nyoztattak, mely alkalommal még némely régibb vitakérdések is, minek a még meg nem állapított

Next