Budapesti Hírlap, 1854. augusztus (483-508. szám)

1854-08-01 / 483. szám

Pest, Kedd, 483. Augustus 1-én 1854. Megjelenik e Up, hítffit 8 a főbb finnepek utáni napokat ki­vire, mindennap reggel. EISflzetdsl díj: Vidékre : fé 1 ( y - r « : 10 frt.^é ▼ negyedre: 5 fr. 20 kr. Helyben , Ul- évre: 8 írt., évnegyedre: 4 frt. — A hirdetések ötször hasíbzott sorinak egyszeri beiktatásáért 6 kr, több­szöriért pedig 4 kr. számíttatik. — Egyes izém 30 pkr. BUDAPESTI Előfizethetni —hei y*b ein* al ap kiadd hivataliban. Lakács L. ét társ könyvnyomdájában (Országút Kune- valderház), vidéken minden os. klr. postahiva­talnál. — Az előfizetést tartalmazd levelek a ozim, lak­hely s ntolsö posta feljegyzése mellett, a pénzzel együtt b é'r mjs n t • s i tv • egyenesen akladé hlvatalhes it. eftandék. I R L A P Szerkesztői iroda van^Ország-ut, 6. sz. a. (Kunevalderház) 2-ik emeletben. Előfizetési föltételek: Helyben: Félévre 8 pft. Évne­gyedre 4 pft. Vidékre: Félévre 10 pft. Év­negyedre & pft 20 kr. A julius közepén megjelenő f r a n - czia regénynyel együtt : Helyben : Félévre 8 pft 20 kr. Évnegyedre 4 pft 20 kr. Vidékre: Félévre lOpft 20 kr. Évnegyedre 5 pft 40 kr. Az előfizetés a lap kiadóhivatalá­ban (Országút, Kunewalderház földszint) történik. SZERK. 4,170 — A budai' cs. k. építész-igazgatósági osztály hivatalnokai s alkalma­zottjai .................... .. . . , Ö sszesen . \ 3,899,980 — Ehhez a VII. jegyzék .... 14,638,390 — z egész eddigi ősziét . 1. . . 18,538,370 firt Buda, jul. 31. 1854. A os. kir. helytartósági osztály. HIVATALOS KÉSZ. óci. k. ApostoliPelsége maga belügy- ministeréhez kővetkező legmagasb kéziratot intézni méltóztatott: „K edves báró Baoh'.Af. ó. máj. 15-ki kéziratom által elrendelt 95,000ujoncz kiállításának foganatosításáról Elém terjesztett jelentésekből kü­lönös megelégedéssel láttam, hogy a népesség a birodalom minden részeiben a legdioséretesb kész­séggel és valódi feláldozással járult ezen a legfon­tosabb tekintetek által parancsolt rendszabály va­lósításához, és az annak végrehajtásával megbízott hatóságok hivatali működésükbeni buzgósás és siet­tetés által azzal versenyeztek. Ez Előttem nj bi- sonysága hű alattvalóim ragaszkodása és szerete- tének, és szükségesnek érzem azoknak ezért legtö­kéletesebb megelégedésemet és élénk köszönetemet kifejezni. Azért megbízom Önt, hogy jelen kézira­tomat köztudomásra juttassa. Béos, jul. 28. 1854. Ferencz József s. k.“ F. hó 11-kén 9793. sz. a. kelt igazságügymi- nisteri boosátvóuy által az ügyvédség ideiglenes gyakorlására a pesti fótörvényszék< kerületben hivatali székhelylyel Budán Kovács Pál kine- veztetett. , A kölcsön aláírások VII-d. Jegyzéké nek m égigazítása. A Vll-d. jegyzékben 14,636,360 ítVal ki mutatott egész öszlete az eddigi aláírásoknak, egy becsúszott számolási hiba kiigazítása után tesz 14,638,390 ftot. VIII. Jegyzéke » nemzeti kölcsönre a pestbudai közigazgatási te rületben aláirt összegeknek : O es. Fensége Albert ffther- czeg magyarországi katonai és ooltfári kormányzó ur . 1,050,000 irt Gróf Károlyi György . . . • • 420,000 ­Karácsonyi Guido . . . • • • 100,000 További aláírások Székesfehérme­gyében .......................................... 1,380,720 P .-Pilismegyében . . • ;♦ I • 443,050 Ezez közt következő községek: Promontor .: . . . *' * • ■ • 33.000 frt Tétény.................................... • Török-Bálint..................................... H ártyán.................................... T aksony ' f í ? ’ • - • • • 20.00« iaksony 18)000 _ Aiwi * ’ - .... 15,000 — Pilis ; . 20,000 ­Uri és Puszta Oszlár ..... 10)000 Gomba „ Tede-Farkasd . . • 17,000 — A pesti árvabizottmány .... 50,000 További aláírás Pest városban .♦ .« 153,560 A pest-zsolt megyei aláirás további eredménye.................................. 187,000 E közt ezen községek : Abony ..................................... • 90,000 — ü j Kéoske . 27,000 ­Alpár . . 20,000 — Békás ..................................... . 15,000 ­V pkdas................................... 25,000 ­Az aláirás eredménye Csongrád me­gyében ......... 111,480 26,000 — 17.000 — 17.000 — 17.000 ­A soproni cs. kir. helytartósági osztály kor­mányterületén eddigelő tudomás szerint következő aláírások történtek az államkölosöure : Batthyányi herozeg 800,000 ft- nyi aláírásából tekintettel az e kormán) területen létező földbir tokára \ . . . . I á n o 1 d e r veszprémi püspök ur* mélt............................ A veszprémi káptalan (előlegesen) Sopron város ..........................' Vesz prém város, az izraelita cultus községgel együtt . . * i Pápa város . ... . . Kőszeg város (előlegesen) Kismarton város . .: . . soproni szolgabirói járás községe és pedig Rákos .... Nyék ... . . • . • Kopháza......................... . Mirbisob..................... Agendorf ...... Hark a . . . . Sobattendorf ...... Kabóld . i . . . Lojpersbaoh......................... Balf . . . . . ... • Bándorf ............................... Land see és Blumenau . . Felső-Péterfa ............................... L intgráb . . . . .: . . • Újfalu ......... Boz............................................... Kalarab...............................'• T ovábbá a nagy -martoni szolgabiró járási Stöttera község . . A soproni os. k. belytartósági osztály hivatalnokai és szolgái . Veszprém megye hivatalnokai szolgái . ..... . Sopron, jul. 27. 1854. A soproni os. k. helytartósági osztály elnöksége által. és 555.000 frt. 200.000 — 120,000 — 800,000 — 100,000 — 100,000 — 52,520 ­46.000 — 20.000 — 18,080 — 13.000 — 13.000 — 12.000 — 12,000 ­12,000 — 8,000 ­8,000 ­8,000 ­6.400 - 5,300 — 3,500 — 3,200 - 2,700 — 1,800 — 1.400 — 7,000 — 22,440 4,540 — Hogy azoknak, kik ö os. k. A p o s t o 1 i Fel sége legmagasb hívását követni, és a nagy nem­zeti kölosönben részt venni akarnak , minden egyes befi/.etendö részlet hányadának kiszámítása köny- nj illessék, következő figyelmeztetések adatnak, mik uól négyévi befizetési időszak van felvéve. E saerint esik az aláirt öszvegből 20 ftból minden részletre 28% kr. 50 „ Jí 3» 1 ft 11% „ 100 „ Jí * 9J 2 „ 22% „ 500 „ ÍJ J* 11 » 52% „ 1000 „ u í* 21 „ 55 „ Itt megjegyeztetik még, hogy miután azon elv kimondatott, miszerint évenkint tiz egyenlő részlet fizetendő be, ezek mintegy öt heti idókö zökben következendnek egymásután. Végre még köztudomásra juttatik, hogy mind a kiszabott 5°/olias biztosíték lefizetése, mind a részletes befizetések Pest-Buda városok következő közpénztárainál történhetnek: 1. A os, k. kincstári főfízetőbívatalnál Budán a várban bécsi kapu-utozában. 2. A cs. k. nemzeti fiókbanknál Pesten, Jó-, zsef-téren 13. szám alatt. 3. A 03. k. kinostári gyüjtöpénztárnál Pesten Lipótváros színháztéren ; és Budán uriutoza 44. szám alatt. 4. A os. k. adóhivatalnál Pesten a megyeház­ban és Budán a Krisztinavárosban a cs. k. szolga bírói épületben a vármezőn Kiss-bázban. Buda, jul. 19. 1854. A budai os. k. helytartósági osztály elnökségétől. tályainál valódi hazafiuilag versenyző részvétel­nek örvend. Más nem is volt várható. Ha e kölcsön már azon előnyök és kedvezmények által, melyek avval minden részvevő számára egybekapcsolvák, oly mértékben kitűnő, mikép abból magát jól felfogott önérdekéből senki ki nem zárhatja, ki csak néhány forintról is rendelkezhetek: az hazafiui tekintet­ben is a legszebb alkalmat nyújtja a valódi loya- litás és közérzület bebizonyítására, mely boldog­ságát mindig a közjó előmozdításában keresi és találja. Az anyagi előnyök, miket az uj kölcsön ki- nekkinek nyújt, már eddig alapos fejtegetésekben többfelől fel világosíthattak; vájjon ki ne kívánná, hogy a folyópénz becsének az események követ­keztében beállott elértéktelenülésénck mielőbb vége vettessék, a pénzforgalom rendes ösvényére visszavitessék, minden realitások értékének inga­dozó határozatlansága, a belforgalom akadályai, a külnek veszteségei, és a mindé bajokból szár­mazó általánosan nyommasztó drágaság mielőbb megszüntetve legyenek ? Ha az iparszellem len dületereje ily akadályok közt megbénul, és az érczagio a nemzeti hitelen miként rákfekély rá­gódik : vájjon ki mondhatná, hogy őt e bajok, le­gyen ő bár a legkisebb és legutolsó az államban, érzékenyen ne érintették volna ? Mindé bajokon már az uj kölcsön által gyökeresen segítve lesz. De az uj kölcsönnek erkölcsi oldala is van. Az alapban véve életkérdése minden érdekeknek, életkérdés az öszállamra s minden egyesre nézve. Minél élénkebbnek mutatkozik a részvétel, annál inkább fog a népben a takarékosságérzék is, a nemzeti gazdálkodóság (Wirthschaftlicbkeit) fel- ébresztetni és megerősíttetni. A takarékossági vagyon consolidáltatik és nagyobbíttatik. — Az által nem egy, ki szerzett garasait könynyel- müen el szokta tékozoini, számos, testet lelket megrontó kicsapongásoktól visszatartóztatik. Az e kölcsönbeni részvétei által a földmi vésnék pénz­alap és alkalom nyujtatik arra is, bogy néhány év alatt magát a bortizedtől megváltsa, és szor­galma gyümölcseit egyedül élvezze. E készséges feláldozás által, mi csak nagy és életerős nemze­tek tulajdona, Austria népei minden mások előtt tiszteletet szerzendenek maguknak, és világhiva­tásukat kitünőleg bizonyítandják be. E szent érdekeknél fogva hangzott Császár ő Felségétől a kiáltás Austria próbált hűségű fiaihoz, kik közt a magyarok joggal a legelső sorban állanak. A magyar mindig vérével va­gyonával kész volt ragaszkodását, ha kellett, az örökös császári házért tettleg bebizonyítani. A felejthetlen „moriamur pro rege nostro“ most is hazafiui jelszava minden magyarnak, és Magyar- ország soha sem fogja megengedni, hogy ott, hol az állam és haza java forog fenn, tanúsított áldozatkészségének bebizonyításában az első ne legyen. A legnemesb bizalom szavai, melyeket C s á- s záró Felsége népeihez intézett, bizonyára min­denütt viszhangra találtak. A magasztos példa, melylyel országkormányzó főherczeg ő császári Fensége egy jelentékeny, ez országban magábanvéve leggazdagabb adománynyal megy elül, a kölcsön nagyfontosságu czéljánál fogva bizonyosan mindenkire, de különösen a nemesség és vagyonosbakra nézve buzdításul szolgáland. Ez uj ténye ő cs. Fensége minden alkalommal tanúsí­tott nagylelkűségének, az ország erkölcsi és a nyagi erejének emelésére. — Itt nem csupán pénzbeos, és a drágaság megszüntetése, hanem egyszersmind az állam és az Uralkodók legjob bika. iránti kötelesség forog fenn. A haza, sőt ön maga iránti kötelesség; a jövőnek biztosítása van szóban. Ugyan fogja-e itt még előbb valaki kór dezhetni, vájjon ahhoz ő is járuljon-e, vájjon maga és övéiért egy takarékfillért gyüjtöges- sen-e? Vájjon támogassa-e a hazát, kivánjon-e jobb időket? Vonakodhatnék-e még valaki a köl­csön fontos ozéljához ereje szerint járulni, és sa­ját és a köz javát előmozdítani ? Midőn a császári felhívás a kölcsönbeni leg­magasb részesülés által tetté lett, midőn a felsé­ges császári ház fens, tagjai oly gazdag mérték­ben teszik le a küzjóérti áldozatkészséggel ado­mányaikat a haza oltárára: zárhatná- e ki magát valaki BzemrehányáB nélkül ? avvagy talán, a he - lyett, hogy magunk segítnénk magunkon, idegen pénzpiaczon keressünk drága segítséget? A kölcsön nagyszerű, valamint czélja nagy •zellem lelkesíti ? Föl tehát „egyesült erők- k e 1“. az áldás ki nem maradhat!! NEMHÍV AT ALOS RÉSZ. BUDA, jul. 30. _ _ ■ __ Mind enfelőli tudósítások szerint az uj köl-1 szerű. De mire nem képes egy jó fejedelmét őszül- ládi-, ugy’a községólet is nyer falun csendeslnl m m ____i ..1____ _ l.L__^ ab*. 1 avavatA non Vsa olravnf arm I At» L-uJI.. v " .. P EST, jul. 31. Az „0. C.“ XH. czikke a nemzeti kölcsön tárgyában igy hangzik: Ha fel vagyunk jogosítva a községeknek ál­talában a kölcsönügybeni részvételében fontos súlyt helyezni: szintoly bizonyos, hogy azok in solidum részvétele arra nézve a legalkalmasb és. leghasznosb mód. Akár a községbeliek ma­gukra vállalt részöszletek által maguk érdekel - vék, akár az aláirás kizárólag a. község nevé­ben és hasznára történik, az állam mindkét eset­ben örömmel latja a nagyobb testületek tevékeny belépését, és mindenesetre annál biztosabban várhatni kielégítő eredményt, ha mind a politikai, mind a községi hatóságok öszpontilag hatályosan összeműködnek. Minden körülmények közt a községek mint ilyenek részvétele mellett ismételve a legmele­gebben szót kell emelnünk. Egyfelől e művelet mód az államra nézve különös becsű, mert a ki­bocsátott papírok az által a pénzpiacztól távol s tulajdonkép szilárd kezekben maradnak. Másfelől pedig sok ok létezik, melyek a községeknek saját érdekükből parancsolják, hogy a hozzájok inté­zett felhívásnak teljesen és örömmel feleljenek meg. Tudomás szerint e czélra engedtetett meg nekik a mostani vagyonuk fölötti kiterjedtebb in­tézkedési jog. De fő feladatuknak kell lenni, bogy annak csorbítását elkerüljék, sőt inkább a köl­csönt mint annak növelésére legalkalmasb esz­közt használják. Minél nagyobb fejszámra növekszik a köz­ség, annál nagyobbra nőnek szükségei, annál érzékenyebb a szükséges jövedelmek hiánya. De ezenfölül a községek, kivált a falusiak, különösen fekvő vagyonnal bírnak, holott pedig határozott előnyükre szolgálna ingó-vagyont is nagyobb mértékben szerezni. Mert az biztosítási alapul szolgál számukra számos elemi csapások, vizár, tűz, jég, és végre a rendkívüli rósz aratás ellen. Ha mezőik a szokásos évi áldást megta­gadják, a tőke, melyet megtakargattak, nem ta­gadja azt meg. Ily esetekben ugyan a közjóté­konyság is megkerestetik, vagy maga az állam­igazgatás szükségesnek látja előlegezésül első pillanatbani segélyképen bizonyos öszveget utal­ványozni ; végre az említett szerencsétlenségek egyes nemeire külön biztosítótársulatok létez­nek. De szilárdan áll azon igazság, hogy magá- nosak és testületek a legjobban állanak, ha ma­gukban meg van az erő, magukon saját erőfeszí­téssel segíthetni. Ha egy községtagot a szeren­csétlenség egészen sújt, akkor ügyis kötelessége a községnek, rajta lehetségig segíteni; de e kö­telességét, valamint az ügyefogyottak és szegé­nyek ellátását is csak úgy teljesítheti, ha az esz - közökkel vagy már bir, vagy azokat megszerzi. De a virágzó községvagyon ezenfölül posi-• tiv áldásnak is forrása, mellőzve a szerencsétlen­ség csapásait. Ha a község az iskolák szervezetét javítani, itt vagy ott építtetni, uj tetemesen rövi­dített útvonalat létesítni, gyümölcsfákat ültetni, mocsárt kiszárítani st.b röviden valami vállalat­hoz akar fogni, mi által elkerülbetlen szükségen segíttetik, vagy a vidék jólléte s virágzása tete­mesen emeltetik: erre az eszközöket csak az ál­tala szerzett tőkekészlet nyujtandja. Gondoljuk már a községek e buzgalmát oly sikeres czélokra az összes birodalomban elterjed­ve : mily virágzást idézhet az elő, ezerszeres uj kútfeje nyílik a közjóllétnek! Nem csupán előnye, hanem lényege a folya­matban levő nagy műveletnek, miszerint a nyil­vános élet minden irányai és viszonyaiban sem egyesek sem testületekre valami tetemes terhet j nem ró, melylyel a legkülönfélébb előnyök valódi 1 összesége föl ne érne. Az erőfeszítés, mire a nemzet nsgyban és egészben magát elhatározza, annak minden elemeinek is külön érdekei arányá­ban javára válik. 1 Mi a falusi községköteléket illeti, elismert dolog, hogy annak szükséglete még mélyebben, elevenebben, jótékonyabban éreztetik, mint a vá­rosi községélet, hol a lakos még számos más tár­sulatok és szervezeteknek tagja. Nem igy falun, hol a községi kötelék csaknem az egyetlen kapcsot képezi, mely által a földmivelés az össz- , testület nagy érdekeivel összefügg. Az tehát ő 1 ®}ötte különösen kedves és becses, I mint a csa­I iYunaenieum luuubitaouA daouud a« uj nv» | »«svam* «»MV -vfv“ vo/ jv svjwuviuiwv vD«su i »«ui ) ueJr is nyer 1 esőn Magyarországban a lakosság minden ősz-1 tón szerető igazérzelmü nép, ha egy akarat, egy 1 ger és erkölceöaítő hatalomban.

Next

/
Thumbnails
Contents