Budapesti Hírlap, 1854. augusztus (483-508. szám)
1854-08-01 / 483. szám
ii haza közös érdekei minden hű polgártól élnek.“ ,Már magában a sikerben fényes jutalom van.“ ,S mennyi jutalom azonkívül az öntudatban, a teljesített honfiúi kötelesség érzetét oly nelőleg kiséri.“ Üzen lelkesedéssel teli felhívásnak eredetem többi közt, hogy Komárom városa, mely lakost alig számlál, s mely a forradalmi ok súlya alatt milliót szenvedett s anyagilagyengült erejében emelkedni máig is alig kéigy szív s lélekkel 150,000 ftot ajánlott meg, bár anyagilag gyengült is, de hűség-szeretetben növekedő, sőt megújult erővel tavata önzetlen nagyságában nemes vágytörekszik királyi városaink sorában helyteni. Tekintve ugyanis, mikép városunkban íz- s vagyonaristokratia leggyengébb, ezen vállaltak 1000 ftos kötelezvényeket, sőtlyek,mint Burián András s Freystadtl - kalmár urak külön 5.000 forinttal, Fijr Frigyes és Ziegler Albert urak pedig külön-külön 2000 fttal járultak az államönhöz. A megyei járásokban , is szép buzgalommalak az aláírások, így Ó-Gyallán, egy kisebb igben Konkoly Thege Lászlónné asszonyteljes honleányi érzelemmel 15.000 fttal írta meg az aláírási ivet, néhány perez alatt helységben már 20,000 forint állott az íven nyerve. Továbbá az a Szőny határában levő tői czukorgyár, mely a vállalkozóknak tetőköltségére újból építve, működése hasznát alig élvezi, legott 10,000forintot ajánlott Azonban az aláir-í ok még leginkább körözben lévén, a többi birtokos urak ajánlatairól későbben nyerendünk tudomást, melyek a kozásnak — mint hiszszük — hasonlóiigsíelők leendnek. r. 1. Békesből, Szarvas, jul. 27. Békésmegye, mely legjobb érzelmei tanusí■a, mindig és minden alkalmat a legnagyobb íznél ragadott meg, hozzá illő helyet igyekjelenleg is elfoglalni, az uj államkölcsön ai közt. Azon önmegtagadó elhatározottságmely a hazája és királyáért csatába induló hőst űzi, hozza vagyonát szives készséggel áldol a közjó oltárára, áldozandó életét és vérét a a szükség parancsoló szava úgy kívánja. Községeink vetekednek egymással a költ ajánlásban. Szarvas 300,000, Endrőd Ollő, Öcsöd 106,000, Gryoma 180,000 , járulnak az aláíráshoz. A gyulai járásnak kisded falucskája, az alig pár ezer lakost íláló Elek, 100,000 pftot ajánlott fel. Az e.gyulai járás közel egy millió pstotésze; Magyargyula község bírája maga 10,000, stb. Megyefőnök Bonyhádi Gyula urnáka előtt az uj kölcsön nagyszerű és magasztos járói, politikai és financziális eredményéről, a népszerűbb nyelven tartott felvilágosító be' lei, meggyőzték a legvastagabb önfejűséget, digattaták a gyanúsító részakaratot, s meg,van a legszűkebb kebleket is,okozák azon ötetes következményt, miszerint a fennforgó lésre nézve mindenki átlátja immár, hogy az enesén és kizárólag az állam jóléte körül fog , az állam érdeke pedig — a polgárok érde- és igy segítvén az államot, önmagunkon seink, áldozván annak jobblétéért, saját jóvaikat mozdítjuk elő. Ha befolynak az egész megyéből az alábrá , nem késünk azok eredményét közleni. Addig is, minél több követőt a békésmegyei fesültségnek ír. 1. Temesvár, jul. 28. A nemzeti kölcsön örvendetes felkaroltató, habár röviden, lehetlensietve köztudomásra nem juttatnom. Tartományi kormányzó C o r o n in i altb. ő excja, s a város polgármestere is felhívvásokat intézve a lakossághoz, mindenki siet honpolgári kötelességét és hűségét tettleg bizonyítani. A város részéről egy tanácsnok személyesen jár az aláírási ívekkel s jelentékeny őszi szegek jegyzése bizonyítja, hogy a polgárság minden körülmények közt hű támaszául akarja magát kitüntetni a hazának és Uralkodó- háznak. Mit mondjak még a föld népéről! Billet falu egy millió pftot irt alá, annyit mint Pesti vagy Debreczen. Ha már faluk találkoznak a ha,zában , mik ily tetemes áldozatokkal sietnek a közjóra, úgy nincs mit félni a veszélytől, mely meg bírná rendíteni az államot. Mondják, Billet a mezővárosi szabadalmakért folyamodott: ha nagysága és lakosai vagyonossága, mint miveltsége nem volna is oly fokon, mint valósággal, ez utóbb kitüntetett érdeme elég volna amaz igén nyelt jutalomra. 1. 1 PEST, jul. 31. (Hírlapi szemle.) A „Frankf. Postz.“ jul. I 25-diki számában következő czikket közöl ,az aus-triai nemzeti kölcsönről. „Minden tudósítások, amiket Austriából kapunk, kezeskednek a nemzeti kölcsön sikerüléséért Nemesség, testületek és polgárrend, herczegek, iparosok, papság, városok és mindennnemű egyletek versenyeznek, bizalmukat a Császár, kormányában, hazájuk jövőjében tényleg tanúsítani. Milliókról hallunk, miket egyes gazdag magánszemélyek írnak alá. Szívemelő s megható jelenet a kicsis egy oly idejében, midőn talán nem sokára még nagyobb javak, mint az ország kincsei, teendők le a haza oltárára, a fejedelem első szavára egy oly tolongást látni a nemzeti erény, az Uralkodóház iránti ragaszkodás és bizalom tanúsítására Egy oly államnak, hol hasonló áldozatkészségű példa fordul elő, nagy jövendővel kell bírnia. Nem először történik, hogy a Császár, rendszabályai a szokatlannak jellemét viselik. Ő lefegyverkezett, miután az oroszok a Pruthon átkeltek. Ez legszélsőbb bizalom volt az orosz cár békés érzületeinek valódiságában. A csalódással minden köteleztetés a fogadott segélyért törlesztve van, és ha most a harcztemplomnak mégis ki kell nyittatnia, az elkerülhetlenségrőli meggyőződés annál mélyebben alapszik. Most a Császár a birodalom pénzügyeit rendezi egy oly pillanatban, midőn a zivatarfelhők fenyegetőig vonulnak Európa fölött össze. Egy ilyen rendszabály hasonló pillanatban talán még nem hozatott. Midőn más államok háztartásuk hátrányait épen ilyenkor takarják legjobban, miszerint a hadi koczka szerint a győzelmeket vagy veszteségeket az általános leszámításba hozzák, a Császár e szükséget és helyzetet nyilván hirdeti népének, s annak bizalmára és nemzeti érzésére hivatkozik. És nem csalódott. Minden nagy eseményeknek előképe vagy mellékdarabja megvan a történetben. Róma kapui megnyíltak a légiók Spanyolországba indulásának, míg Hannibal a kapitolium ostromához készült. Nem csak a megmentés, hanem a világuralom is volt a meresztett gyümölcse. Az „audaces fortuna juvat“ is igaz közmondás. De oly anyagi dolgokban, mint a pénzügyek és pénz, a vállalat merészsége maga nem kecsegtetne, még kevésbbé biztosítaná a sikert. Mi némely szemekben mint merész határozat tűnik föl, az a források és eszközök lelkismeretes megfontolásának eredménye, s alapos bizalom Austria hazafiságában. Nem kétkedünk, miszerint egy koronaország sem akarandja magát felülmulatni hagyni, s ekkér az uj teher könnyen uj kötelékké válhatik,s egy magasztos jelen a mult fájdalmait,sebeit és bűneit feledésnek adandja át.“ Napi események. (Fővárosi és vidéki napló.) Augustus 1. ** M. hó 27 -kén tartatott meg a pesti gymnasiumban, délelőtt a fél délután az altanoda osztá sM^MiiiPMnTW»MiiriBTiTiriMiTrírgpT*»iflw*aaasiir~ ’^•■<3BWB3ágsjőa«jaM——p— lyaiban, számot becses ár ét szakértő vendégekkörében ez évi nyilvános vizsga, mely egy közöröm ünnepévé len az érdeklett szülők, tanítók) fiatalság egyéb hó keblű barátira és a növendékekre nézve. A vizsgát a n. t. igazgató ur rövid beszéddel nyitá meg, melyben az igy intézett vizsgáknak ezédját, mi is az összes tanintézet közös működésér nek kimutatásában áll,röviden előadván,a nyilvános megtiszteltetésben részt veendő és egyet tantárgyakból felelendő tanonczokat rendre fölszólító. E rendben ismét magyar nyelven édesen zengő és lelkesen elszavalt szónoklatok foglaltak első helyet, melyet a római platsicus nyelven nem kisebb lelkesedéssel előadott metdarabok követtek; majd a kellő kísérletek által fölvilágosított és a tisztelt közönségnek is érdekessé vált terrmészettan , az ügyesen dolgozott mennyiségtani példák , valamint a természetrajzból az ásvány - és növényországnak bámulatos szüleményei, az általános történelem legérdekesebb szakai, a német nyelven a szavalmányok és az ógörögnek minden oldalról meghunyt és kellő fénybe állított műdarabjai jöttek szőnyegre. Következő napon az angol és franczia nyelv vizsgáltatott. A feleletek általában oly kielégítők voltak, hogy a legszigorúbb bíráló is alig volna képes e vagy ama szakban helyeslését inkább érdemlett ítéletre hajolni; nem is maradt akár a hallgatók, akár a felelők részéről egyéb hátra, mint azon sóhaj, hogy vajha többen és többet felelhettek volna valamint azon hó vágy, melylyel a tanteremből távoztak , hogy bár csak éltüknek ily örömözönlő szaka, milyenek az áldásdús sikerrel koszorúzött perezek valónak, minél hosszabbra vonulna. A nemes ifjak arczain festve vala azon buzgalom, mely feleleteik talpraesésében szivük elégedettégét tükrözteté és érezteté velük az érdemkért, melyet mindenki, mint öntudatának becses sajátját, keblében hordozand mindenkor. A t. ez. vendégkar pedig hála és öröm-ömledezések közt örvendett a hazának, melynek ily sokoldalulag kiképzett és jelesen kiművelt fiai lépenének jelen korunknak sokat igénylő viszonyaiba. A vizsga alkalmával a t. ez.úri vendégek közt a nagygymnasiumról ez évi tudósítvány osztatott ki, mely némi érdekes statistikai adatokon kívül igen fontos értekezést tartalmaz Schickhuber Móricz tanártól, melyben a régiek ismeretköre öszhasonlíttatik a mostanival. Ayanijuk ezen értekezést minden érdekeltek figyelmé- Ibe, mint nagy tárgyavatottsággal írottat és olyant, s mely biztos hatálylyal bir bárkinek előbbi ítéletét, ha e tárgyban helyes volt, alaposságában megszilárdítani,ha talán tévedett,az igaz útra terelni.M. hó 31- kén e tanév ünnepélyes hálaadással záratott be, melynél az összes tanári kar és ifjúság jelen volt. Áldás működéseikre! (Közbirodalmi napló.) B ó o s, julius 36. Csissár O Felsége lachlból ndvány up mulva- I visszaváratik. — Linzből jul. 2- Jól jelentik :Császár- I d é 0 felsége a gőzösön ma reggeli 64 órakor legjobb ügésségben ide érkezett,s5 perczcel később Ő Felsége legkegyelmesebb UrunkCsászárunk szárazi után. ó Felségeiket a nagy számban egybegyült lakosság letrhatlan lelkesedéssel fogadta. Felségeik 7 órakor az ünnepien felékesített városon keresztül Ischlbe folytaták utjokat. — Arni effendi török követ a bécsi udvarnál napokban a cs. k. kabinetnek Szerbiát illetőleg oly közléseket tett, melyek szerint a ports a szerb kormány irányában a Szerbiában történő hadikészületekre nézve oly módon nyilatkozott, mikép az csalfa adaival minden további készületek megszüntetését fogja eredményezni. Lemberg, jul. 26. B. Heszszn."Ő exp. a 111. és IV d. hadsereg főparancsnoka tegnap Kraskóba elutazott. (Külföldi napló) Páris, júl. 27. A két nap óta elterjedt hírek daczára Napóleon herczeg november előtt nem fog visszatérni. — A „Moniteur de l’armée“ szerint az északi tábor megalakítása s szervezete már egészen meg ▼an állapítva: az ahhoz tartozandó összes csapatok ott rövid idődösze Wszffék gyűlve. ABiarritli tábor alakítottaf kMós 11a$fM&. — Legközelebb T o u 1 o ri'b ó 1 ujabb csapatok fognak keletre szállíttatni. — A legközelebb történt befogatások igen számosak; bizonyosnak láttáik, hogy a spanyolországi események Páriában nagyon felizgatták a forradalmi pártot, a titkos társulatokat. Lizbonábó 1 jul. 191r6l érkezett posta. Vigoban nagy izgatottság uralkodott s 22-ig ott pronunciamentot vártak. i a. • Bécs, jul. 30. „O. C.“ Az austriai hazafi jelenleg csak megelégedéssel tekinthet, a legtöbb hazai és német lapok magatartására a két napiügynek , a nemzeti kölcsönnek és Austria keleti ügybeni politikájának tárgyalásában. Urunk Császárunk maga birodalmában alattvalóihoz intézett felhívása tevékeny kézrehatásra , a folyó pénzérték helyreállítása és a rendkívüli pénzeszközök előteremtése végett a birodalom hatalmi állása és érdekei megóvása és megszilárdítása czéljából a jelen európai vizályban, az egész austriai sajtórém leyális viszhangra talált, mely valósággal aztán érzület kifejezése, mely minden osztályok közt minden koronaországokban bebizonyul, és az éves rendszabály sikerét már minden kétségen fölül helyezi ily tények" ellenében a külföldi sajtó is kénytelen elismerni a Császárunk uralkodópálczája alatt egyesült birodalom belső segélyforrásainak nagy voltát, valamint a nép hűségét és férfiasságát, mely eldöntő pillanatokban nagyszerű tettel bizonyítja be újra régi próbák becsületességét. O csak Apostoi Felsége határozatai szerint az illető legfeleiratban az önkényes nemzeti kölcsönnek, mint már említve volt, ezért egyszersmind a hadikészületeket előmozdítani, melyek Austria külpolitikájának kellő hatályt kölcsönöznek. E tekintetben is csak azt constatkrozhatjuk, miszerint a belföldi lapok messze túlnyomó többsége, és épen úgy az Austrián kívül megjelenő legjelentékenyebb német hírlapok azon nazafiai megelégedésnek szolgálnak orgánumaiul, mit a cs. k. kabinet hagyományos politikájának követése a birodalom határain belül, valamint a német szövetség minden országaiban előidéz. Midőn tehát az austriai sajtót általában, a nagy európai ügy tárgyalásában elismerést érdemlő irányt követni látjuk : magától értetik, hogy a különböző hírlapok egyszerűen csak szerkesztőik vagy azon közönség nézeteit képviselik, melynek számára számítvák. A mi sajtótörvényhozásunk — bizonyos, a közerkölcsiség és a barátságos államok tekintetbevétele által parancsolt korlátok közt — megengedi akadály nélküli előterjesztését személyes véleményeknek a közérdekű fennforgó kérdésben. Ellenben minden lap egyedül maga is tartozik a felelősséget saját véleménye és előadási módjáért viselni. A kormány nem akarja az austriai sajtónak eléje szabni, miként ítélje meg a bel- vagy külkabinetek politikáját , de azt minden lapoktól lehet és fogja kivárni, — annyival inkább olyanoktól, melyek politikáját lényeges pontjaiban helyesül elismerik — hogy szövetséges és szoros barátságban álló udvarokról kellő tisztelettel szóljanak. A türelmetlenség, a dolgok mielőbbi kifejlődése iránt a keleti krcsisben, teljességgel nem menti az illetlen hangot oly hatalom ellen, mely a legszorosabb szövetségi s barátsági viszonyban áll Austriával és felséges császári házunkkal.szélybe keveredhető kereszteseknek segítségüklenni. A második harcsadnál valamivel hátrább, en- i balszárnya hosszabbításául állt a király nemb mint 500 főnyi erős kiválogatott lengyel harisokból szervezett őrhada, itt volt egy magyar irály is, sz. György zászlaja alatt tartotta ezt thori István. Mind a két harozad lovasságból ott. A gyalogság szekérvárakba volt felosztva a starend jobb- és balszárnyán, az egyik Várnanyában a hegyek alján, a második a diveni moll partján. Rendeltetésük volt, ha a csata szerenítlenül ütne ki, a visszavert hadaknak oltalomba tele, és a sebesültek elfogadása s ápolása. A szultán is megérkezett a csata színhelyére gyezer lépésnyi távulatra a magyar állodástól, hait ő is csatarendbe állítá. Okulva a múlt hadévesetei által, előbbrelátó lett. Csatarendje majd indenben hasonlított az 1396-ban történt nikáilyi ütközet csatarendéhez : nagy tömegekben, sárom harozadban állítá fel 125 ezerre rugó tömérik seregét,november 9. és 10. közti éjjel s azon a janicsárok állodásának és pogyász elgátorozásához fogtak. Az első harczad három csoportozatában , besrkedő félkört alakítva álltak az ázsiai lovashadak Urakhan bei vezérlete alatt, jobbszárnynyal a szugatról lenyúló hegyek aljához támaszkodva, a alszárny pedig a Makropolis felé lehajló hegy maass ágain. A második harozad szinte három csoportozatában az elsőhöz hasonló alakban állott a rumeliai európai lovasság, K a r a d s a bei vezénylete alatt, első harozad álló danánál emelkedettebb helyzetben. Ennek jobbszárnya jóval túlszárnyalta az első harozad jobbszárnyát. A harmadik harozadot képezték tartalékul a janicsárok hatalmas pajzsokkal, szúróvágó dárdákkal. Íjászok voltak többen, néhánynak volt hosszú kanóazpuskája is. A janicsárok közt volt maga a szultán is. Ezen harozad spanyol tövissel ellátott gátonynyal, árokkal környezeti védállásban volt a két első harozad dereka mögött. Leghátul voltak, szintén elgátonyozva—mint hamarjában lehetett—a teherhordó tevék, öszvérek és pogyásszekerek. Tekintsünk szét a két ellenes hadak állomásain: első pillanatra láthatjuk, hogy a magyaroké roszul volt választva, alkalmasint a sürgetés körülmények követelésétől kényszerítve választá azt a magyar hadvezér. A tér, melyen a keresztény sereg állodásba vergődött, létszámával bár némi arányban állott is, — mert tágasabb tért ily kicsiny haddal elfoglalni bajos volt volna; de a hadak mozgalmi tehetőségét tekintve, mégis nagyon összeszorított I volt az, a diveni tó mocsárosi és fekete-tengert I szegélyző hegység dél-északra nyúló alja közti tér I t. i. alig 5000 lépésnyi tágas. Az állodás legveszélyesebb hátrányát azonban a Paravidi folyó tette, mert ez a magyar állodás hossza mögött volt, a I bekövetkezhető balesetben elzárta a hátrálati vo- Inalat, és a csatavesztett hadakat a győztes töme- I gestül részint a tenger öblébe, részint a diveni mocsárokba szoríthatta. Maga Várna is alkalmasint a f a sereg csekély számereje miatt ersítlenül maradott,támpontul fel nem használtatott. Hunyadi czélszerűbben,teszi, ha vissza nem tér addig Várnához — kivált ha reménysége csak némileg is volt, hogy a keresztény hajóhad a Pontus Euximaba vitorláshat mégis,, neki segítő erőt hozandó, — míg csak a flotta a várnai öbölben horgonyt nem vetett, maradt volna addig a Paravidi és Kamcsik folyó között könnyen elgátonyozható állódékban, mert a tengerpart hosszában, minekutána Drinápoly török hatalomban volt, Byzanozhoz vonulni absolut lehetetlen ugyan nem, de annak kívánt eredménye valószínűtlen volt. Várnánál — tekintve az ellenség állomásait — a szerepek egészen ki voltak cserélve, a szultán t. i. a magyarok hadászatigy hátrálati vonalát foglalta el, a Duna vidéke,honnét a magyarok jöttek, merre térnie kellett, hahogy hazafelé húzódnának, a török sereg mögött volt. Egyedül a mart hosszában a fekete-tenger mellett Mangalia felé volt még egy nyitott keskeny út, de azon átszorongani az ellenség közelében, állodásának baloldalékán több volt mint veszélyes. Az ozmán sereg állodása jól volt választva: Várna vidéke dombozatain tudniillik,a honnét a keresztény hadak állodáján tökéletesen uralkodott, hát möge nyílt volt, biztos is, szétverettetés esetében feltartóztatlanul hátrálhatott minden irányban s Hemosz völgyeibe. Hunyadi jól felfogta azonban szorongatott helyzetét, nem tekintve seregének csekély számát, nem a török állomása előnyeit, támadólag lépett fel annyiban, miszerint ő visszatérve Kandsik mellékéről, a Várnához közeledő török ellen előbbre nyomult, imponálni akarta így, megelőzni az ellenséget minden mozgalmaiban, mert ha ő nem támadja a törököt, megtámadjaés őt, s tömérdek erejével elnyomja, elkerülhetlenül veszve van igy. Ellenben ha rohamjai sikerülnek, a mihez, ismerve hadainak lelkületét, személyes bátonigái harczosainak, némi reménysége lehetett, azért is tudva Vegetius mondatát: In omsitntim proelio non tam multitudo et virtas indoota, quam art et exercitium tolent praestare victoriam November 10. egy órával napvirradta előtt, miután a magyar száguldók a török táborban némi mozgalmakat vettek volna eura — riadalt fuvatott Hunyadi, néhány pillanat alatt nyeregben volt az egész sereg, vezénylő szavára előre mozdult, ez őrsitendő pontokat elfoglalandó; de oson rövid előrenyomulás után veszteg állást parancsolt a fővezér, mert minekutáise az ozmán sereg magát egészen rendbe szedte volna, az is előre mozdult, s s két ellenfélt elválasztó halmozatokrs nyomult. Az elindulás előttnem hiányzottak elrémítő jelek is, így p. o. s hirtelen nyugatról támadott szélvihar a magyar zászlókat összeszferggmtá , tartóik kezéből kitóltá, csak a sz. György Zászlója maradott meg épen; továbbá a királyi apród kezéből kiesett ás ezüstsiták, midőn azt épen a királynak átnyujtá. A balitéletektől nem ment kedélyeket felizgatá ez, és visszaemlékezteté az aggódókat a sz. Domrokos napi rémítő földingásra, mely Szegeden a környékén és akkor oly rémülést okozott,midőn a király nyilatkozatával a 10 évre kötött fegyverszünetet megtörte. A keresztény hadsereg jobb szárnya volt az állodás gyenge oldala. Turakhanbei tehát ez oldalon akart betörni a magyar állodába, és jobbra lekanyarodva hegyes fékeiről, a magyar sereget jobb oldalékába sújtani, és a diveni mocsárok felé letodrani, de ő is észrevette S msgyakori mosgfolmát, seregestül megállt, igy mind e két fél várta a virradót, hogy után eldöbessék az élet s halál koczkája annyi ezrék élte őt társa felett. (Vége következik.) 2715