Budapesti Hírlap, 1854. szeptember (509-533. szám)

1854-09-01 / 509. szám

a, miknek a további hadi eseményekből kell idniök.“ Francziaország, Pária, aug. 26. A „Moniteur“ ma több cs. idereteket közöl, melyeknél fogva az akade­­ák szerveztetnek, a Francziaországban 8 új­yetemi­szák állíttatik fel , melyek székhelyei arseille-, Clermont-, Douai-, Lille-, ancy- i Poitiersben lesznek, a közokta­­ti minister a párisi akadémia igazgatójává, ig­y pedig al­igazgatójává neveztetnek ki. To­­bbá a „Moniteur“ közli az akadémiai felügye­lnek, a közoktatási minister által történt kiné­­ztetéseit. — A császár csak 28-kan este tér vissza d­üld kíséretében, 31-ken a b­oulognei tá­rba induland, hol — mint mondják — sept. 2- n nagy szemle leend. A tábori munkálatok na­­pon előhaladtak. A h­o­n­v­a­u­­­t-i tábor egészen szén van. Mindazon tábornokok, kik a tábo­­riban parancsnoksággal vannak megbizatva, el­­dultak állomásaikra D’ Hautpoul tábornok »közelebb dél felé utn­ik indult. Németország, Berlin, aug. 24. A „Preusz. C.“ minapi Ilikében mutogatta, mikép Poroszország az ál­la elvállalt kötelezettségnek eleget tett legyen, ezt lényegesen ekkép indokolta. Kétségtelen m­ikép az értekezletek feladata keletkeztükkor is volt más, mint az Oroszország s­párta közti llonyágók békés kiegyenlítése- a­z orosz császár mételre biztosítá a nagyhatalmak képviselőit jól, hogy az ozmán birodalom épségét nem a­­írj­a sérteni A képviselők ezt az európai puly­­igen szükséges biztosítékainak egyikeül isme­ili el s Törökország időszentesitette határai sért­­etlenségét állapíták meg. Ekkor tehát a status­­io fenntartása keleten a főczél volt s e tekintet­űn semmi véleménykülönbség nem uralkodott az­tekezletben. Mint tudva van, a dec. 5-ki ülés , 51 eredt közbejárási javaslat további értekezé­­sk tárgyát nem képezhető, mivel a­­ hatalom avezei Konstantinápolyban, annak érkeztét be ám várva, dec. 12-kén egy más, de ezzel lényeg­in összehangzó kiegyenlítési javaslatot készí­­tttek, melyet a porta némi vonakodás után csaku­gyan elfogadott. Az alkudozások alapjául e ja­­­slat szerint következő pontok voltak kitűzve: )­ a dunai fejedelemségek lehető leggyorsabb láhagyása,; 2) a régi szerződések megújítása ; ) a nem muzulmán alattvalók egyházi kiváltsá­gát illető fermának közlése a hatalmakkal, kellő néretek mellett; 4) p. szenthelyekrőli egyezmény vgleges elfogadása; 5) fegyverszünet kötése, egy török és egy orosz meghatalmazott kineve­sse, kik a hatalmak közremunkálása alatt a béke Hitelei iránt egy semleges városban alkudoz­nak ; 6) formaszerű megerősítése az 1854. júl. 3 -i szerződés bevezetésében a hatalmak részé­ül tett nyilatkozatoknak az ozmán birodalom füg­­etlensége s épségének fenntartásáról; 73 ma­­garázata a porta határozatának, beligazgatását ly módon javítani, mely minden osztálybeli a­­lztvalói szükségletei s igazságos várakozásainak megfeleljen. A mart. 8-ki értekezleti ülésben Ang­­a s Francziaország meghatalmazottal az orosz llenjavaslatokat, miket b. Meyendorff mart. 4-én tudott, elfogadhatlanoknak nyilvánították, s az ere vezetett okokhoz Poroszország s Austria nem satlakozott ugyan, de kijelenték, mikép tetemes­ülönbségek léteztek az orosz javaslatok és a nn. 13. s febr. 2-ki jegyzőkönyvek közt, s az ét­­ekezlet ennélfogva egyhangúlag azt határozta, miszerint ama javaslatokkal lehetetlen előre ha­­adni. Az idézett jegyzőkönyvek összehasonlítá­sból az ápr. 9-ki jegyzőkönyvvel kiviláglik, mi­­zerint azon pontok, mik iránt a hatalmak közt ipr. 9-ken még teljes egyetértés létezett, való­­sággal nem mások, mint ugyanazok, mik ez utób­­bi napon kelt jegyzőkönyvben olyanul kijelölvék, névszerint: 1) az ozmán birodalom épségének enntartása, mikre nézve a dunai fejedelemségek­­bőli kivonulásnak természetesen főfeltételeknek kellett maradnia; 2) a törökországi keresztény alattvalók vallási s polgári jogainak oly eszkö­­zök általi biztosítása, mik a szultán függetlensége­­ felségjogának megfelelnek. Ezen két pont ké­­pezi czélját azon egyezésnek, melyről a jegyző­könyvben szó van, és ha ezenkívül a hatalmak kötelezik magukat közösen oly biztosítékokat fel­találni, mik legalkalmasbak lennének az ozmán birodalom fennállását az európai egyensúlylya­l összekötni, valamint kötelezik magukat, sem O­­roszországgal sem más hatalommal nem létesítni oly egyezményt, mely a jegyzőkönyvben megál­lapított elvekkel ellenkeznék, akkor ezzel ki van jelölve egész terjedelme azon kötelezettségnek, miket Poroszország a bécsi értekezletbeni rész­vétel által magára vállalt. Hogy Poroszország ezen kötelezettségeket lelkiemeletes hűséggel tel­­jesíté, ezt, úgymond a „Preusz. Corr.“ senki nem tagadhatja. — A külpolitika egy pillanatra egészen eltűnik a belügyek mellett. Oly rendszabá­lyokról beszélnek, mik a belügyministérium kebe­lében készülvén, alkotmányunkat lényegesen ér­deklik, s illetőleg tovább kifejtenék. Egyúttal azonban mindinkább terjed azon hiedelem, mikép­p a vezérkörökbeni személyek közül is nagy váltó- srásokat várhatunk, s ezen vélemény annál inkább érdemel figyelmet, mivel azt jelenleg semmi kisl­­okok nem támogatják. — Gróf Benkendorff Berlinbe aug. 27- kén megérkezett, s a király ő felségéhez Put­­busba elutazott. Spanyolország, Madrid, aug. 23. A Havas-féle levele­zés szerint, a Cataloniából érkezett tudósí­tások némi aggodalmakat látszanak gerjeszteni. Dulce tábornok parancsnokságát átvevén, elő­ször is az ostrom-állapot megszüntetését, a kőfa­lak levontatását s a nemzetőrség általános föld­fegyvereztetését rendelte meg. Ez utóbbi rend­szabálynak legvilágosabb eredménye az leend, mikép Barcelonában 30,000 (többnyire re­publikánus) fegyveres munkás lesz öszpontosítva, kik az első pere­ben hatalmukba keríthetendik a várost. O’ Donnel tábornok nem bízik eléggé a katonaság szellemében, úgy látszik, különös bi­zalmatlansággal viseltetik azon altisztek irányá­ban, kik a hajdani kormányt szolgálták, s kiket naponként eltávolít Madridból. Ezen bizalmatlan­­­ság igen természetes következménye a hadsereg saját főnökei által eszközlött demoralizáltatása e szétbontatásának. Az „Epoca“ méltán anomáliá­nak tekinti a junták létezését, egy szabályszerű kormány szerveztetése óta, azonban a junták é­­pen nem látszanak sietni szétosztásukkal. Tegnap tartatott meg a választói bizottmány ülése, S­a­n­ Miguel tábornok elnöklete alatt. Ezen ülésben elhatároztatott, mikép a kormány meg fog kéret­ni, hogy a választásokat testületek­ vagy kerü­­letekként eszközöltesse, hogy így a választók in­kább ismerhessék a jelöltek tulajdonait. — 22-től kelt kir. rendeletnél fogva, a ki­rálynő, becsülését s háláját akarván kifejezni a madridi alkotmányos ayuntamiento irányá­­ban, ennek első ak­ádéját, Ignacio de Oleát III. Károly rendjének nagykeresztjével ajándéko­­zá meg. Egy másik rendeletnél fogva, Valla­dolid városa s­aj­int a mi ént­o­ jának azon alkalommal tanúsított erélye a hazafiassága te­kintetéből, midőn azok múlt ful 15 - 16-ka közti éjjel a szabadság zászlóját kitűzték, Valladolid városa felhatalmaztatott arra, hogy előbbi, „igen nemes“ és „igen hű“ mellékneveihez a „hősies“ melléknevet csatolhassa, s az ayuntamiento excellencziás czimet fog kapni. — Aug. 24. Franczia lapok távirdai sürgö­nye szerint a guipuzeoa­i főparancsnok pa­rancsot kapott az ezen tartománybeli junták szét­­oszlatása iránt. A hivatalos lap a diplomatiai tes­tületre vonatkozó különböző kinevezéseket közöl.­­ Az „Espana“ szerint, Barcelonán s­z­e­r­­­d­á­n kívül, hol még némi nyugtalanság lé­tezik, egész Cataloniában tökéletes csend uralkodik. A cholera folyvást pusztít Barcel­­­lonában, s több más városokba is elterjedt.­­ Aragóniából kelt levelek szerint, ott általa- I­ban homályos nyugtalanság uralkodik, s félnek a­­ legközelebbi eseményektől, ha a hatóságok tete­mes tevékenységet s buzgalmat nem fejtenek ki. Lerida és Huesca kivételes helyzete, s né­­­mely szabad­csapatok fegyverkezése, rémületet gerjesztenek. Andalusia némely pontjain, mint mondják, az aragóniaiakkal ellenkező szel­­lembeni előjelek mutatkoznak. Kéz jószántukból kimenni, csupán a kórházak és betegek vitetnek Oroszország belsejébe, a csapatok ellenben a Szereth és Pruth közt mindinkább erősítik magukat. (Midőn a „Pes­ter Lloyd“ e tudósítását annak fontos vol­táért közöljük, meg kell jegyeznünk, hogy azt a mondott lap egy bécsi levele után ad­ja, de miután a tegnap estre jött legújabb bécsi lapokban arról még csak ezélzást sem találunk, hihetőleg nem egyéb kósza s egy fontoskodó le­­­velező által felkapott hírnél.)­­ Az utolsó bukások utóhatásául tegnap egy újabb bukás híre terjedt el. Azonban a takarék­­pénztár 250,001­­pítnyi jelentékeny hitellel a kü­lönben jó hitelű házat megmentő. Dánia, Kopenhága augustus 20. Államtanácsos­a v­­­o­t, ki már mint árvaházi igazgató lemon­dott, most a missio-collegiumnak is megszűnt tagja lenni, és pedig, mivel „az őszalkotmányt ki­adó kormány alatt nem akar szolgálni.“ E lemondás august. 12-kén kelt, ugyanazon napon, melyen a v­­­d­t államtanácsos 55 évvel ezelőtt Kopenhá­ga polgárává lön kinevezve. Oroszország. Varsói tudósítás szerint az orosz iparo­soknak múlt évben adott engedély az 1855-diki párisi általános iparműkiállításbani részvehetésre, visszavétetett. Amerika. A „New-York­ Tribune“ szerint Soulé-nak megbízása „volt, C­u­b­á­nak pénzem­ megvá­sárlására. Ő a dolgot minden diplomatiai hos­­­­szadalmasság nélkül oda igyekezett vinni, hogy a madridi kormány egyszerűen mondja ki : békét akar-e vagy háborút? De a Calderon-féle ministérium oly kevéssé hajtott rá, „mintha Tom­­b­u­k­­­u-t képviselte volna“, s saját kormánya is csak gyengén támogatta. Már kész volt lemon-­­dani, midőn a spanyol forradalom kitört, 8 új fordulatra nyílt kilátás. Mert a királynő, ki le­mondásnak nézhetett eléje, hajlandó fogna lenni bizonyos szolgálat fejében arról lemondani. Egy új kormánynak pénzre lesz szüksége, s tán belá­­tandja a sziget megtartásának lehetlenségét. Es­­partérotől nem várja ugyan S­oulé a sziget el­adását, de igen is az amerikai polgárokon történt sérelmekérti elégtételt. — Aug. 12. „Alps“ csavargőzös azon hírt hozá, miszerint Cuba sziget kormányzatában változást remélnek. Havannába tetemes segéd­­csapatok érkeznek. — Valparaiso közelében (Dél­­amerika nyugati partján) a „P­r o q­u­e“ nevű fran­czia gőzös egy 500 tonnás orosz hajót fogott el. Legújabb posta: Bécs, aug. 31. Az olosz válasz a leg­utolsó austriai jegyzékre aug­ 28-án meg­érkezett: abban a sz.­pétervári kabinet­be- I­reken kimondja, hogy oly követelések el­­­­lenében, minőket a négy garantiapont tar­talmaz, soha sem fog engedni. A helyzet ez által annál feszültebbé válik, és a tökéletes szakí­tás annál kikerülhetlenebbnek t­űnik föl, mivel a legutolsó tudósítások Moldvaországból mutatják, hogy az oroszok, minden ünnepélyes biztosítá­sok daczára teljességgel nem szándékoznak on­ 2867 Távirati sürgönyök. Brüssel, aug. 29. Hír szerint király ő fel­sége vasárnap Calaisba menend. Athene, aug. 26. Kalergis hadügymi­­niszer indítványait a király némi módosításokkal aláírta. A porta vonakodik a határidőt, mely a görög hajóknak a török vizeken szabad járására adatott, m­eghosszabbítani, ha Görögország a kár­pótlási köteleztetést elvben el nem ismeri. Gö­rögország maga részéről jogosítva hiszi magát mintegy 100 mill. tallér kárpótlást követelni, mire nézve most a két kormány közt jegyzékvál­tás foly. Mivel a cholera a Piraeusban folyvást nagyobb hévvel lép föl, a franczia megszállóhad Athénébe fog áttétetni, mi ott nagy censatiót gerjeszt. Smyrnából aug. 26-ról írják, mi­szerint Anthimos patriarcha a görögökhöz körlevelet intézett, melyben azok, kik a porta és szövetségesei ellen ellenséges indulatot tanú­sítnak, meg fedhetnek. Várna, aug. 20. Austriai Császár Ő Fel­sége születésnapját a flották legénysége megün­nepelte. Az expeditióhozi előkészületek folynak. A gyújtogatástól­ félelemből, a lőportornyok kö­rül őr­vonal állíttatott. Madrid, aug. 28. Krisztina királynő ma reggeli 7 órakor a kormány engedélyével Portugálba elutazott. Madrid csendes. Kopenhága, aug. 29. Clausen, Lar­sen és Biering tanárok landstbingi mandá­tumaikat letették. M­a­d­v­ig államtanácsosi ál­lomásáról elbocsáttatott. Ma titkos államtanács­ülés tartatott Christiansborgban. A régi alaptör­vény fenntartására alakult egylet elhatározta : a ministeriumnak bizalmatlanságot szavazni,az ősz­­államalkotmányt semmisnek nyilváníttatni, a népet adómegtagadásra felszólítani, s a hivatal­nokok gyámolítására pénztőkét alapítani. Triest, aug. 30. A Levantéból érkezett Lloyd gőzös Konstantinápolyból aug. 21- ig menő híreket hoz . A várnai expeditiohad ha­jóra üléséről semmit sem tudni. A cholera és vi­haros idő folyvást tart. A kór a flotta legénységét is, kivált a „Montebello“ hajón levőt megtámad­ta. Beykosnál 1500 angol vadász és a tunisi had­jutalok táboroz. Konstantinápolyban a cholera csak szétszórva fordul­t elő. S­z­a­i­d pasát a porta jó indulattal fogadta. Általános hallomás szerint a­ porta békés hajlamot mutat. Austriai Császár Ő Felsége születésnapja a török fővárosban öröm­teljesen megünnepeltetett. A török admirál hajót a nagy díszzászló ékíté. Szultán ő feli szeren­cseki­vonatait M­e­h­e­m­e­t bey által viteté meg a cs. k. internuntius 6 excjának. A Karsz mellett Hadzsi Véli­kőin­ál aug. 5- kén történt csatáról a török tudósítások akkép hangzanak, miszerint az oroszok győztek ugyan, de csata után mindkét fél visszavonult, mintegy 4000 török hiányzik. Hosszan pasa, mint mondják, elesett, M­u­s­z­­t­a­f­a pasa és Turán renegát nehéz sebet kaptak A fennebbieken kivül a ,,Presser nek távir­­ják . A Bukarestbe elment Dervis pasa polg.­biztosnak meghagyatott, hogy Stirbey fe­­­jedelmet hivatalába helyezze vissza —* A nagy expeditio újra elnapoltatott. — A francziák a cholera által 15,000 embert vesztet­tek el. — Athénéből továbbá jelentik : A mi­­nisteriumban ismét szakadás támadt. A ministe­rek egy része, t. i. név szerint a belügyminister, a francziák Athénébe áthelyeztetését ellenzi, másik rész, név szerint Kalergis pártolja Ennek kö­vetkeztében a belügyminister lelépéssel fe­­nyegetődzik. Maurokordatos fontosnak tar­tott jegyzéket intézett R­e­s­­­d pasához (valószí­­­nüleg a fennirt tárgyban). Páris, aug. 30. A „Moniteur“ jelenti: Franczia- és Angolország elhatározták, az Aland - szigeteken levő erődítvényeket elpusztítani, s Bo­­marsundot annak idején elhagyni. Bayonnei aug. 29-ki tudósítás után megerősíti a „Moni­teur“ Krisztina királynőnek a spanyol kor­mány engedélyével Madridból Portugálba uta­zását. Madridi aug. 25-ki tudósítás szerint ott több clubbolt bezárattak A „Patrie“ megerősíti azon tudósítást, miszerint Albert hg. Leopold király, a brabanti herczeg és a portu­gál­ király a boulognei táborban ta­lálkozni fognak. Napi hírek és események. Pest, September 1. * A nemz. színpadon a vásári közönségnek je­lenleg következő művek mutattattak be: f. hó 26-án: „Rigoletto“; 27-kén vasárnap : „Ssidár és Rurik“; 28-kán „Lázár pásztor“; 29-kén „Kunok“; sajnál­juk, hogy az eredeti drámairodalmat belbecsre nézve oly silány mű képviselte mint „Lajdár és Rurik”­s a­­ közönség szép számmal összegyűlt ugyan reá, de hiszen vásár vasárnapján mire nem sereglenék be a vidéki közönség, csak az a kérdés, hogy mily be­nyomást visz haza. Fánosy, mint halljuk, jövő juta­­­­lomjátékára Katonának, a „Bánk bán“ szerzőjé­nek „Jeruzsálem pusztulását“ fogja scenirolni. — H­u­b­e­r úr a nemz. színház tagja Szegeden hang­versenyt adott, kitűnő tetszéssel; műutazásában Aradot is meglátogatja, hol első tanulmányait sze­rezte az ottani conservatoriumban. #] Pesti levelünkben közelebbről érintők, mi­kép a magyar festészeti akadémia mű­tárlata vasárnap megnyittatott. Az ünnepélyre, mely­ly­el egyszersmind a d­i­j­o­s­z t­á­s is össze volt kötve, várakozáson felül nagyszámú s díszes kö­zönség gyűlt egybe, s miután elnöklő Kubinyi Ágoston cs. k. tanácsos úr az ünnepélyt alkalmas rövid beszéddel megnyitá, a fest. akadémia titkára Pá­k­h Albert ur az intézet közelebbi működéseit s igazgató - tulaj­donba Mar­as­to­ni J.­ ur fáradozá­sait s áldozatait emelé ki, kapcs­olatba hozván az akadémiát a műegyleti munkálkodásokkal, miknek, művészeti tekintetben, alapul kell szolgálnia ez in­tézetnek, ha akarjuk, hogy hazai festészetünk le­gyen. Ezután a kitüntetési oklevelek, osztattak ki a növendékek közt, kiknek sorában nem egy valódi hivatással biró tehetség tűnik föl. A nélkül, hogy közelebbi királgatásba bocsátkoznánk , csak a szorgalmas b. R­é­v­a­y Erzsi k. a., A­r­g­a­y István, Förster Emil, Per­laky Kálmán festményeit említjük föl. A kréta-rajzok közt is megtekintést érdemlő példányok találtatnak. Általányévá a kiál - '­­ lítás minden tekintetben gazdagabb az előbbi éviek­nél, s az összehasonlító látogatót azon haladás, me­lyet az akadémia ezúttal mutat, bizonynyal meglepi. Tanítványai s részvényesei száma is szépecskén megszaporodott; de mi ez még mindahhoz, minek lennie kell, hogy az akadémia óhajtott virágzási ál­lapotba hozassák ! Azért azt a közönség méltó rész­­­vétébe ajánljuk. * Az egyházi irodalom terén egy nem kis ér­­­­dekű munka jelent meg: „De Matrimoniis mixtis inter catholicos et protestantes, scripsit Augustinus de Roskovany, antea canonicus agriensis, nunc episcopus vaciensis. Tomus 111. Supplementa ad to­mum I. et 11. item continuationem historiae usque an. 1853. complectens. Pestini 1854.“ E munka az 1842-ben Pécsett megjelent első két kötetnek ré­szint kiegészítése, részint folytatása. 230 uj ok­mányt és 174 más írónak átnézetét hozza. Tartál- „ ma leginkább a legújabb idők idevágó eseményeire, hivatalos és irodalmi tevékenységére vonatkozik. Bennfoglaltatnak a vegyes házasságok történetére Magyar- és Erdélyországban vonatkozó okmányok is , köztük Lonovics József Csanádi püspöknek Rómában 1841-ben kelt előterjesztvényüi pápa­i szentségéhez és a bibornok államtitkárhoz. A 45 ívből álló munka ára 3 ft 30 kr. pp. Egyedül a Sz. István-társulat ügynöksége utján szerezhető. * A jolsvai tisztelt időjósnak aug. 29-kén kelt leveléből előlegesen is a következőket sietünk köztem: --■» „Augustus hónap időjárásáról mondott jós­latom ismét beteljesedett; egyetlen felhőtlen na­punk sem volt; néhány éjjelünk fagyva hajlott, éles szelek küzdöttek nehéz feketekék esőfelhőkkel. Nem csak köd és eső, hanem az ősz más jelenségei is mu­tatkoztak; e hónapról el lehetett mondani. Mindenütt eső, eső­békát, hordót ellepő. A nyarat megvizező. Ha julius és augustus ikertestvérek voltak, par nobile fratrum, most még September is hozzájuk fog csatlakozni, úgy hogy következő fokozat fog állani : julius rosz volt, augustus roszabb, September legroszabb. E hónapban az ég több­nyire borult lesz, s szőlőinket, valamint vinlozellé­­reinket előre sajnálhatjuk, mert a­mit ausgustus „főtten“ hagyott, September „sületlenül“ fogja hagyni. Tartós nedvesség és hiányzó meleg egy­aránt roszul fognak hatni a szőlő megértetésére, s valóban még középszerű szüretet is alig várhatunk. Ily kilátások mellett bortermesztőink szorgalmuk jutalmáról lemondhatnak s régi boraik árába vethe­tik bizalmukat. Még a szép sarjut is csak fárad­sággal lehet majd az állhatatlan időjárás miatt be­hordani.“ * A­ki a szőlőkorhoz ért, még mindig nyerhet 10,000 forintot. Mint régebben írtuk, a „Société d’ancouragement pour l’industrie nationale“ Párisban, több jutalmakat tűzött ki, a szőlő­­kórról írt alapos értekezésekre. 116 pályamunka érkezett be, de az eredmény nem volt megfelelő­ Ennélfogva a társaság kifizette ugyan a jutalmakat, de ismét uj pályadij­kát tűzött ki; és pedig 10,000 ftot a legjobb értekezésért, mely a kór óvó­szereit előadandja, 3000 forintot a kór természeté­nek és okainak kipuhatolására s több 1000 és 500 ftos dijakat azon értekezések szerzőinek, melyek a jutalmat nyert pályaművekhez legközeleb­b fognak állani. * A régiségek fenntartását előmozdító bécsi egyesületnek Győrből egy jó állapotban levő bronz-szobrot küldtek be, mely egy áldozó impera­­tort ábrázol. E régiséget egy római épület romjai közt öt lábra a föld alatt találták. Bécsi börze augustus 31-ről. Státus kötelezvény 5°/o......................85’/2 4839­ ki „ 3bs". . . . . 134Va Bankrészvény darabja..........................1276 Éjszaki vaspálya lökö­ntos .... 175 B é o *, aug. 30. Agio: arany 19 Va ezüst lö'/j. Danavízállás. Augustus 31. reggeli 7 óra) 9' 8 * 0'° C fölött. Dunagőzhajózás ....... 58) Amsterdam 100 tallér . . . — Augsburg 100 tallérért beo . . . 114s/4 Hamburg . . . . ... . . f1A1/4 London 1 st sterlingért . . . . . 11,8

Next