Budapesti Hírlap, 1854. szeptember (509-533. szám)

1854-09-02 / 510. szám

Pest, Szombat. Szerkesztői iroda van: Ország-ut, 6. sz. a. (Kunevalderház) 2-ik emeletben. Megjelenik e lep, hétfőt s a főbb f­nnepek utáni napokat ki­véve, mindennap reggel. Előfizetési díj: Vidékre : félév­­re: 10 frt., évnegyedre: 5 fr. 20 fr. Helyben: fél­évre: 8 frt., évnegyedre: 4 frt. — A hirdetések ötszer halálozott sorának egyszeri beiktatásáért 6 kr, több­szöriért pedig 4 kr. számíttatik. — Egyes szám 20 pkr. Előfizetési föltételek: Helyben: Félévre 8 pit. Év­ne­gyedre 4 pit. Vidékre : Félévre 10 pit. Év­n­­egyedre 5 pit 20 kr. A julius közepén megjelenő fran­czia regény­nyel együtt : Helyben : Félévre 8 pft 20 kr. Évnegyedre 4 pft 20 kr. Vidékre: Félé­vre 10pft 20 kr. Évnegyedre 8 pft 40 kr. Az előfizetés a lap kiadóhivatalá­ban (Országút, Stunewalderház földszint) történik. SZERK HIVATALOS RÉSZ. F. hó 17-kén 15,207 sz. a kelt igazságügyi­­mainisteri bocsátvány által az ügyvédség ideiglenes gyakorlására a soproni fötörvényszéki kerületben hivatali székhelylyel Győrben Fekete György kineveztetett. Előfizethetni •— helyben a lap kiadó hivatalában* L n k á C 8 L. és t­á r s könyvnyomdájában (Országút Enne­­walderház), Vidéken minden cs. kir. postahiva­talnál. — Az előfizetést tartalmazd levelek a pzlm. lak­hely s utolsó posta feljegyzése mellett, a pénzzel együtt bérmentesítve egyenesen a kiadó hivatalba* mte-­­ sktandok. A magyar cs. k. orsz. pénzügyigazgatóság Szatmáry János alhadnagyot a gr. Haller nevét viselő 12. sz. huszárezredben, 11. oszt. adóhivatali tisztté Battonyán, ideigl. kinevezte. Igazítás. Az államkölcsönre aláirt összegek­­­röl a XX-dik jelentéshez pótlólag közlött ösz­vegek közt a Forray - Brunszwik Julia grófné által aláirt öszveg tollhibából 437,000 ftra tétetvén, az ezedfcel 43,700 ftra kiigazíttatik. Buda, sept. 1. 1854. A cs. k. helyt. osztály elnökségétől. F. 1854. aug. 29-kén a bécsi cs. k. udvari s államnyomdában megjelent és kiadatott a birodalmi törvénylap LXXV. darabja, melynek tartalma: 213. sz. Az igazság- és belügyiministeriumok 1854. jul. 17-ki rendelvénye,­mely a lombard velen­­czei királyságra nézve érvényes, s mely által ha­­tároztatik, miszerint a jelzáloghivatalok kerületeit a törvényszéki politikai területfelosztás nem vál­toztatta meg. 214. sz. Az igazságügyi­ ministerium 1854. aug. 12-diki rendelvénye, mely által az 1854. jul. 24-ki legfelsőbb határozat következtében a bünte­tő- és polgári törvény hatóság­ elválasztása V­elencze város két praeturája közt, elrendeltetik. 215. sz. A belügyminister 1854. aug. 16-ki rendelvénye, felső- s alsó-austriai kerületi hatósá­gok életbeléptetését illetőleg. 216. sz. A bel- és igazságügyi ministerek 1854. aug. 26-ki rendelvénye, a felső- s alsó-aus­­triai főherczegségi és salzburg-herczegségi járás - hivatalok életbeléptetését, s ezen koronaországok járáskapitányságai s járásbíróságainak felosztását illetőleg. 217. sz. Az igazságügyi ministerium 1854. aug. 28-ki rendelvénye, melylyel a pozsoni orsz. főtörvényszéki kerületbeli tiszta biróságok életbe­léptetésének időpontja,­­ az uj törvénykezési szer­vezettel összeköttetésben álló törvények hatályá­nak kezdete jelen főtörvényszéki kerületre nézve­ meghat­ároztatik. 218. sz. Az igazságügyi ministerium 1854. aug. 28-ki rendelvénye, melylyel a felső- s al­só-austriai főherczegségi és salzburg-herczegségi tiszta törvényszéki hatóságok életbeléptetésének időpontja, úgy mint azon koronaországokra nézve az uj törvénykezési szervezettel összeköttetésben­­ álló törvények hatályának kezdete meghatároztatik. NEMHIVATALOS RÉSZ. Levelezések. Párig, aug. 26. —L.— Egy hiteles személy — franczia ten­gerésztiszt — ki tegnap Konstantinápolyból ide érkezett, beszéli, miszerint elutazásakor (aug. 14.) a hadjárat czéljául Anapát mondották lenni s a Szebasztopol elleni megtámadást lehetlennek tar­tották. A különféle emigratiók egészen vigaszta­­latlanok s levervék, különösen pedig az oláhok, mivel Omer pasa egy oláh felkelési csapatot le­fegyverkeztetett, s az által szép bizonyságát adta maga leyális és rendszerető érzül­m­ének. Az epemirigy még jobban dühöngött s fran­­czia seregek közt Görögországban és Galli­­poliban mint Várnában , mivel ez utóbbi he­lyütt levők mint többnyire afrikai régi kato­­­nákból állók a viszontagságokat s­égaiji be­folyt sz­amaroknál, kik jobbatlán fiatal katonák és ujonczok, könnyebben tűrik . Hallomás sze­rint tegnap szállt volna hajóra ama 60 lengyel, kik Czartom­sky herczeg költségén küldettek keletre. — Napoleon herczeg, kinek Várnából elutaztát közöltem, 14-kén Therapiában volt. A piemonti követ és legszélső baloldali tag Br­of­fer­­­o mezei lakán Lucorroban, hatósági rendelet folytán kutatás történt; Mazzinit vélték nála rejteni.­­ A szardiniai kormány kötelezte magát bizonyos számú hajók által az Archipelagust a kalózoktól kitisztítani. Spanyolországban a forradalom mindinkább nagyobb előlépéseket tesz. Garrido befolyásolus progressistától egy röpirat: „Espartero és a köz­társaság“ czím alatt jelent meg, mely a köztár­saság kérdését tárgyalja. Szerző kimutatni tö­rekszik, mikép köztársaságot kell alapítani Es­partero elnöksége mellett. Azon választási gyű­lés, melyről tegnap szóltunk, múlt vasárnap meg­tartatott. Egy egész Spanyolországra szóló vá­lasztási bizottmány alakítása lön indítványozva, de a javaslat visszavettetett, s határoztatok, mi­szerint minden tartománynak a maga kezdemény­­zési joga meghagyandó. Espartéro vonakodása, az anyakirálynőt szabadon bocsátani, föleleveníté azon szavakat, miket Krisztina királynő neki 1843-ban mondott: „csinálhattam belőled )Her­­czeget-főkapitányt és spanyol grandot, de nem nemesembert.“ Az akadémia tegnap előtti évi közgyűlésén Salvandy elnökölt. Az ő és Villemain úr jelentését, valamint a koszorúzott írók és „eré­nyesek“ neveit olvashatni a párisi lapokban. A közönség némi tekintetben megcsalódott vára­kozásában , mióta többé nyilvános szószék nem létezik, s a hírlapok szigorú felügyelet alatt álla­nak, az ellenzék a tudós egyletekbe vonult vissza,­ s ennélfogva hozzá voltak az emberek szokva, itt ünnepélyes alkalmaknál némi csipkedéseket a kormány ellen hallani. Emlékezni fog az olvasó, mikép Villemain úr múlt évben nem mulasztó el ezt tenni. Azonban e gyermekes és veszélytelen mu­­­latságban a közönség az idén nem részesült, ki­véve netán azon tartalékgondolatát Villemainnek, midőn Hugo V. verseiből idézett s ezeket és a száműzött költőt magasztalta. Ha épen akarja az ember, Salvandy úr beszédéből is lehet valami kellemetlent kihalászni. Carbuccia tábornok haláláról szólván Salvandy a franczia száműzött tábornokokra emlékeztetett: Carbuccia tábornok ama Francziaországra nézve oly becses nevelő­­ iskolához tartozott. Azonban e szúrás hihetőleg nem igen fog fájni a franczia kormánynak. Deézs, aug. 24. , cs. k. Apostoli Felsége legmagasb születésnapját f. hó 17 és 18-kán városunk is magasztos szertartással megünnepelte. Több ezer mécs ragyogott a középületeken, különösen a vá­rosháza egy gótbizlosü fénycsarnokot képezett. 18-kán minden templomokban vallásos ünnepély közt buzgó imák emeltettek az Uralkodóért. Templom után a hivatalos­­testületek s a katona­ság illő helyen tisztelegtek s hódolatukat Ő Fel­sége elé juttatni kérék. A piaczon a czéhek zászló­ikkal s a nyilvános épületeken diszlő különböző lobogók festői és ünnepélyes kinézést adtak vá­rosunknak. E hó 21 és 23-kán magas vendéghez volt szerencsénk. Albert cs. féhg és Magyarország kormányzója látogató meg városunkat két ízben; először egy éjszakát töltött; a hivatali elöljárók­kal s cs. k. katonatisztekkel nyájas beszédbe e­­reszkedett s többeket magának névszerint bemu­­tattatott. .. Múlt levelemben említem, hogy az állam­kölcsönre községileg 12 ezer pft íratott alá, ezen tudósításom kiegészítéséül meg kell írnom, hogy ezen összeg a magánaláírások s a megkettőzött községi ajánlatok által már 35.000 pftra emel­kedett. Erdély egyik legszegényebb és sokat szenvedett magyar városa Deézs e tekintetben annyit tett, mennyit csak tennie lehetett, s a loya­­litás tőle követel, mi felsőbb helyen bizonyosan méltó elismeréssel s méltánylattal fog fogadtatni Hogy a mostani cs. k. austriai hadseregben, alárendelt sőt mondhatni jelentéktelen állásban,­­ mennyi jeles fiúk fogtak fegyvert harczolni a Császárért és hazáért, annak bizonyságául egy e­­seményt akarok fölemlíteni. Napokban néhány szekerész - közlegény sétálván az utczán, egyiknek gyönyörű zongorahang üté meg fülét valamely ablakból, beüzent a háziúrhoz, hogy engedtessék meg zongoráznia, mi megtörténvén, négyen be­mentek, s az egyszerű szekerész művészi tehet­ségével bámulatra ragadta a jelen voltakat; a töb­biek még francziául is társalogtak. Az éjjel utazott át városunkon cs. k. ezredes b. Löwenthal, Ruscsukból Csernoviczba menő útjából mint cs. k. fu­tár, s rövid pihenés után út­ját tovább folytató. Míg a haza több részeiben s jelesen a vidé­ken szokott nyári hideglelések uralkodnak — ö­­römmel írhatom, hogy nálunk semmi járvány e nyár folytán nem uralkodott — orvosaink állítása szerint. Ad vocem orvos, az egésségi személyzet rendezése is erélyesen foly, s a szervezés nem sokára meglesz, a rendes kerületi fő- és al­or­vosokon kívül, minden községnek lesz községi orvosa, kit maga fizet. Ezen községi orvosi állo­másokra, mikkel 300 pftnyi díj, szállás és fa jár, a csőd kihirdettetett, s reméljük, jelentkezőkben sincs hiány. Ezen gondoskodása a magas kor­mánynak nem említhető elismerő méltánylat nél­kül. Különösen faluhelyeken rendes orvosok hiá­­ba, mennyi babonás kuruzsoló, mennyi méreg­­keverő banya űzé a gyógyítás mesterségét s­imí­tó és csaló a szegény népet, csak az tudja, ki köz­tük lakott. Sokan hiszik ugyan a falusi emberek közöl a praedestinatiót, s magukat nem gyógyít­hatják, mondván : halál ellen nincs orvosság; de ha látni fogják az orvosi lelkismeretes eljárás jó következéseit, bizonyosan számosan fogják ma­gukat gyógyíttatni. István király-napi országos vásárunk jellege keveset különbözött az eddigiektől, általános drá­gaság és pénzhiány jellemzé azt, egyedül a szar­vasmarha ára szállott le. A lovak szerfölött ke­restettek s drágán keltek; az apróbb marhane­­müeknek is volt áruk, ámbár ezek közt a torok­gyíknak sok lett áldozata. 1. 1­. A. Lendva, (Zalamegye) aug. 25. Múlt pénteken, vagyis aug. 18-kán mint­­ cs.k. Apostoli Felsége legkegyelmesebb Fe­jedelmünk és Királyunk születése napján már ko­ra reggel zúgtak a­ harangok, 9 órakor tartatott a szent mise, hol az összes t. hivatalnokok és hiv. szolgák és sok nép gyűltek össze, Ő Felségére az ég Urától áldást kérni. Estre az egész város ki volt világítva, mi szintén igen meglepő volt annyiból, mert ilyesmi Lendván még nem történt; miután indítványozó nem volt, most is csak az itteni szol­­gabirói hivatal érdemes főnökének lehetett azt köszönni, s a népség egész örömmel s lelkesülve járult ez ünnepélyhez. — A világítások csinosak valónak, kitűnt a hivatali lak, az átellenbeni lak földszinti ablakai, hol ifju Fejedelmünknek ko­szoruzott arczképe vala « fölötte ez egyszerű de fontos szó kivilágítva: „Éljen !“ —Időjárásunk a a szőlőre nézve nem a legjobb, s reményeink a jó szürethez naponkint csökkennek, pedig sok he­lyen az aratós is igen silány volt. — Beöthy Lászlótól egy étlapot és meghívást kaptunk az „arany fantázia“ czímű vendéglőben tartandó nagy lakomára, hanem nálunk a meghívást nem igen vették fülhegyre sem, mert előre megkérik az árát, nálunk pedig az a szokás, hogy előbb jól lakik az ember, azután fizet; egyébiránt mégis elmegyünk ám néhányan, csak aztán a Laci­konyhájában jó füstös­ pecsenye legyen és jó kor­­hely-leves. — Ha körünkben, hol mint Schiller mondja „az éden honol,­, valami újdonság lesz, ezentúl is majd kikürtöli a Vágvidék, aug. elején. <] . Az épen szőnyegen lévő nagy nemzeti kölcsön annyira foglalkoztatja az elméket, hogy más, különben legnagyobb horderővel bíró fontos tárgy — például az országképviselet, vagy inkább az orsz. választmányokat illető rendelet — sem részesülhet azon figyelemben, melyet oly méltán érdemel. Az ujonszervezett hatóságok alig lép­tettek életbe s kezdették meg működésüket új törvénykönyvek alapján politikai s törvénykezési ügyekben, már­is kilátást nyert az ország népes­sége saját jóllétét érdeklő dolgok elintézésében részt vehetni. Az országképviselet ügyében tett r­endeletek széles alapot képeznek, melyen a kö­z­szellem magát természetszerűleg kifejtheti. Egy oly sokféle s annyira különböző, részint a művelt­ség alacsony fokán álló nemzetiségekből alkotott tett birodalomra nézve az államegység elve mel­lett divatos alkotmányokat engedményezni, me­lyek netán az elmélet kivánatainak megfelelné­nek ugyan, de az életben nem hatnának gyümöl­­csözőleg,czélra nem vezetendőtt. Mit ő cs.k. Apostoli Felsége jelenleg népeinek ad, az azok állapota s szükségleteik világos fölismerésé­ből van merítve, s épen azért eredményekben si­­kerdus leend. — A nemzeti kölcsönben részt venni e vidék is hazafiul szoros kötelességének tartotta, még azon helységek is, melyek öt év óta háború, tűzvész, árvíz, jégeső s egyéb csapásokkal foly­­­tonos meg nem szünő lánczol­atban jujtattak, adó­­sok mennyiségét kétszerezve írták alá.­­ A ter­més határonkint változik: némely helyen jó, másutt ismét rész, átaljában mégis jó középszerűnek mondható. Az őszire 5, a tavaszira 7 mag jó kö­­zépszámítással, némi kivétellel. Hontmegye, aug. 20. A keleti kérdés, mely eddigelé majdnem ki­zárólag foglalkoztatta az elméket, egészen hát­térbe szoríttatván , a beszélgetés tárgyát jelenleg egyedül az Ő Felsége által legkegyelmesebben elrendelt uj államkölcsön képezi. — A föld népe úgy,mint a műveit osztály a hozzá intézett legma­gasb szózat által mélyen áthatva vetélkedve já­rul filléreivel a nagy czél eléréséhez, melyen a nemzeti jóllét legerősb biztosítéka fekszik.— Mi­kép az eddig történt aláírásokból következtet­hetni, Hontmegye lakói, valamint minden elő­forduló alkalomkor, úgy ezen nagy nemzeti vál­lalatban is, az ő Felsége iránti tántoríthatlan hűségüket, hű ragaszkodásukat és szeplőtelen hazafiságukat, őseik példája szerint bebizonyí­­tandják. F. é. aug. 18-kán mint Ő Felségének szüle­tése napján Ipolyság mezővárosban ünnepélyes szentmise és Te Deum tartatott, melyen az összes cs. k. megyei hivatalnokok, az ott tanyázó csend­őrség s pénzügyőrség, és számos ájtatos nép je­lent meg, kérvén a Mindenhatót, hogy Ő cs. bír. Apostoli Felségét, kinek hatalmas keze a régi dicsőségtől ragyogó austriai birodalmat a világ­­fontosság s hatalom oly magas fokára emelte, mi­nőn az jelenleg áll, ha népei boldogítására so­káig boldogul éltesse. Múlt jul. hó 28-án esti 9 óra tájban Ipoly­ságtól félórányira eső Hont községében 38 ház esett a tűz martalékául. A tűz mikénti kiütését, daczára a hivatalban vasszorgalmu Kotula An­drás cs. kir. szolgabirói segéd legszorgosb nyo­mozásának, eddigelé kipuhatolni nem sikerült. Ez alkalommal Ipolyság érdemdús bírája Traut­­w­e­i­n Dániel hivatalbeli s felebaráti kötelessé­gének igen szép jeleit adá; ugyanis alig hogy elterjedt Ipolyságon a szerencsétlen hit, azonnal megtevé a szükséges intézkedéseket, s mintegy harmincz szekérrel sietett a szerencsétlenek fölc­segélésére. Ily nemeslelküséget tanusít a szintén szécsénkei közbirtokos s cs. kir. kamarás L­i­p­­­t­h­a­y László ur is, ki másnap azonnal sietett a leégettek vigaszára, és a fönnérintett vizsgálódó­­ cs. kir. szolgabirói segédtől kikérvén a legsze­gényebbek jegyzékét, azok számára a szükségelt* épületfát azonnal megajánlotta, miért ,is a sze­­­rencsétlen tizkárvallottak e nemes tettre hálásan fognak visszaemlékezni. Végre nem hagyhatom említetlenül, misze­rint e napokban érkezett vissza művészeti tanul­mányaira szánt több évi utazásából S­á­g­h­i Ber­ta zenész, s egypár igen jól sikerült hangverseny­­nyel mulattatta a sághi közönséget. Ajánljuk ezen szép művészeti tehetséget a közönség figyelmébe. A személy és vagyonbiztosság fölött derék csendőrségünk ébren őrködik. r. 1. Szigetvár, aug. 20. Vidékünk az utóbbi időben a hírlap hasáb­jain ritkán hozatik említésbe, s én azért hiszem, a hajdankor egyik nevezetes!) környékéről ked­vesen fogad egy két kellemes szózatot. — Fej­lődik itt is minden — öntudatra, bizalomra, mint a tavaszkor ujuló természet virágbimbói. A gon­dosság e bizalmat ügyes kézzel vezeti, hogy jó, hasznos gyümölcsöse érlelődjék, s ekkor a ker­tész arczvonalmain öröm mutatkozik. Három ily nemeskeblü kertésznek örülünk itt, egyik S­z­a­l­a­y Nikodém, kinek szelleme, mint jó­tékony varázserő, tettre melegít minden keblet; az másik Orez&gh L., a harmadik Fo- September 2-n 1854.

Next