Budapesti Hírlap, 1854. november (560-584. szám)

1854-11-25 / 580. szám

csenek elhárítva, a san-franciscoi franczia consulra vonatkozólag. Itt lépések léteznek oly czélból, hogy ezen ügy még az amerikai parlia­ment összeülése előtt elintéztessék. Azon közlés, mikép Montemolin gróf a capo di m­­ori­te- i kir. kastélyból eltávozott, alapos. Azt hiszik, hogy ő Spanyolországba indult. — Palmerston lord nejével együtt teg­napelőtt este a párisi angol követség palotájába érkezett. — Hír szerint jövő szerdán vagy csütörtökön a császár nagy szemlét tartand­a es­­te e tőrség fölött, melyen Palmerston lord is jelen leend. E szemle az e­­­y­s­é­e-i mezőn fogna tartatni.­­ A „Moniteur de la flotte“ következő rész­leteket közöl az újabb csapat­szállítások végett tett előkészületekről: „Több lapok jelenték, mi­kép legközelebb hajóknak kell Toutonba ér­kezniük, a Krimbe szánt franczia csapatok elszál­lítása végett. Valóban most is, mint a balti Expe­­ditio korában, angol hajóknak újólag közre kell működniük, a Krimbe küldendő erősbítések elszállítására. A franczia cs.­tengerészet maga részéről, már nagyban megkezdő ezen szállítást, s ebben rövid időn még tevékenyebb részt is ve­­end. Ezen czélból vannak már, vagy lesznek leg­közelebb Toulonban egyesítve 14 sorhajók, fre­­gátok s gőzösök. Ezeket rövid időn 10 más hajó követendi, köztük 4 sorhajó s 4 fregát. Ezen szá­mok csak hiányos fogalmat adnának ama hatal­mas segélyforrásokról, miket a tengerészeti kor­mány meg tudott szerezni, ha elmulasztanék ezek­be befoglalni a legutóbbi időben csapatokkal s hadiszerekkel Krimbe küldetett hajókat, melyek naponként visszatérnek Francziaországba. Ezen eszélyes intézkedések következtében, most méltán állíthatjuk, mikép nem létezik oly távolság, me­lyen seregeink sasai az első parancsra biztosan s gyorsan át ne juthatnának.“ Spanyolország, Madrid, nov. 15. Az „Indep. beige“ le­velezője Espartero terveiről így ír : „Mint legutóbbi levelemben érintem , egy több befolyá­­­sos személyek által megállapított tervnek az volt czélja, hogy a cortes-gyűlés megnyitása napján Espartero részére népmozgalom idéztessék elő. Számos nemzetőröknek fegyverrel kell­ tá­­mogatniok e tervet. S a g­a­s­­­i, madridi kor­mányzó, mindent tudott, és sietve értesítő e tárgy­ban O’D­ennel, tábornagyot. E közben több oly tábornokok, kik Espartero szándékait átlátták, szintén a hadügy­minister­hez mentek, hogy őt ér­tesítsék arról, mikép a jun. 28-ai pronunciamento következtében eszközlött forradalom legközelebb megváltoztatandja phasisát. Ezen figyelmezteté­sek ismételtetvén két nappal a cortes-gyűlés megnyittatása előtt, O’D­onnel tábornagy ösz­­szegyűjté magánál a pártjabeli tábornokokat, s né­mely a királynőhözi hűségükről ismeretes sze­mélyeket, s kijelenté előttük, mikép minden in­tézkedés megtétetett, minden monarchia-ellenes terv meghiúsítása végett. — A nemzetőrség több­sége a rend fenntartása mellett volt; a sereg hű­ségére számítni lehetett s parancsok adattak ki az iránt, hogy a vidéki nemzetőrség Madridhoz közeledjék, s készen legyen szükség esetében erélyesen működni. — Espartero pártja világosan látta, hogy terve föl van fedeztetve, azonban mégsem veszti el minden reményét. Mint tudjuk, a „torlaszok viszhangja“ 7-én este egy méltatlan czikket hozott, melyben hallatlan merészséggel, sértegetésekkel halmozá el Izabella királynőt. — Nov. 8-kán több nemzetőröket hallottam boszan­­kodva nyilatkozni ezen czikkről, e ezen jelenté­keny szavakra fakadni: „A királynő irányábani sértegetések mellett a czikk szerzője ismételve ki­jelenti, mikép Espartéro amaz egyetlen ember, kiben a spanyol nép bízhatik, vigyázzon magára Espartéro, úgy járhatna, mint Leon tábornok járt.“ Ezen tábornok agyonlövetett, mivel II. Izabella ellen forradalmi mozgalmat idézett elő. A cortes­­gyűlés megnyitása óta Espartéro világosan át­látta, hogy S­a­n­ M­i­g­u­e­l tábornoknak ideigle­nes elnökké megválasztatása által kudarczot val­lott. Most komolyan vissza akar vonulni. (Mint távirdailag tudjuk, ez már megtörtént). Jövőben még sokat fogunk megtudni ezen ember terveiről, ki természetileg jólelkű ugyan, de mindennemű befolyások által hagyja magát kormányoztatni.“­­ A pénzügy­miniszer több más költség­kímélések közt minden, évenkint 12,000 reált meghaladó fizetések leszállítását javaslandja a cortes-gy­űlésnek. _Madridból némely oly tisztek indultak el, kik guerillákat igyekeznek szedni a carlista ügy részére. Ezen párttól leginkább Navarrában lehet félni, hol a 8000 főnyi haderő épen nem elegendő. — Mint mondják, ama követek, kik a jul. 17—ki ministeriumot képeztek, a cortes-gyűlés első üléseiben felvilágosításokat szándékoznak adni eljárásuk iránt. Egyikük, Gomez de las Serna, egy históriai emlékiratot készített, mely hihetőleg ki fog nyomatni. Ezen felvilágosítások érdekes vitákra adandnak alkalmat. — A tüzérségi s hadmérnökségi főigazgatók, úgy látszik, elhatározták több jeles tiszteket kül­deni Krimbe, az ottani hadműködések tanulmá­nyozása végett. Schweix, Ber­n, nov. 13. A genfi radikálok a tegnapi nagy­tanácsi választásban tökéletesen megbuktak. A Fazy-párt megelőző fenyegeté­sei miatt nyugtalanságoktól lehet­ tartani; e vé­gett a kormány három század katonaságot aján­­­lott a rend és csend fenntartására. Fazy bizonyos 3255 győzelemre számított a vidéki választó­körökben, de a kormány győzött nem csak a városban, ha­nem a Rhone jobb partján is. Az új nagytanács­ban jelenleg 58 kormánypárti van, 38 Fazy párt­hoz tartozóval szemben. Orosz - Lengyelország,. Varsó, nov. 13. Itt az orosz kormány a krími eseményekre vonatkozó tudósítványait gyakran hivatalos megjegyzésekkel kíséri, hogy ez által idegen lapok alaptalan adatait megc­á­­folja. Legközelebbről az orosz csapatoknak Pili­­ka felé történő visszavonulásáról a nem hitt tudó­sítást úgy magyarázták, hogy a csapatmozgás felfüggesztésével, mely a testőröknek Lengyelor­szág felé nyomulását meggátolta, egyszersmind az austriai határon szándékolt csapatfelállítás terve is módosíttatott. E közben a védelmi elő­készületek oly módon folynak, mely támadó fel­lépést is lehetségesítene. A sereg számára jelen­tékeny mennyiségben kivetett élelmiszerek szál­lítmányának második részlete is közelebbről be fog hajtatni. A ma közzétett kormányi rendelke­zések a szállítási módra vonatkoznak. A krími harci­ események, a fekete- és azov- tengeri tartományok rendőri és pénzügyi kezelésében tökéletes forradalmat idéztek elő. Nem tekintve az ostromállapotot, mely az anató­liai hegyektől idáig, s innen a fehér-tengerig minden tartományra ki van terjesztve, a nyomás, mely délen az orosz lobogóra nehezedett, és a tengereni közlekedés megszűnése, Oroszország és ennek Kaukázuson túli tartományai között, né­mely élelmiszereknek bevitelét ez utolsóba annyi­ra megnehezítette, hogy a kormány kényszerült­nek látá magát, ezelőtt kedvencz rendszabályától, például a szeszes italokra vonatkozólag, elállani, és a nagyoroszországi, úgynevezett szabadalma­zott tartományoknak, e czikkeknek azon orszá­gosai kivitelét megengedni. E végett a kauká­­zusontúli tartományok ideiglenes kormányzója sürgető előterjesztést tett, melyet a kaukázusi bi­zottmány támogatott, és a­mely a császár helyes­­­lését és megfelelő rendelkezését eredményezte, lám nem vélt beleegyeztetni. Ezenkívül ama póti czikkben a két udvar közt fennálló felfogási el­térés is határozott alakba ültetett. Poroszország tehát annak bizonyságául, hogy nem elválást, ha­nem az összes német államelemek egyesülését kívánja s előmozdítja, elejtette ama régi czik­ket és egy u­j, az Austriávali belső egyetértést tanúsító pótczikket formulázott, melyben az Aus­­triának nyújtandó segítséget biztosítja.­­ Az austriai kabinet annak tartalmával teljesen e­­gyetért, mikép ez már ide jelentetett. A 1. hó 15-ki porosz válaszban a nevezett uj pótczikk foglaltatik. Az uj egyetértés máris meg kezdte hozni gyümölcsét, mert már ugyanannak kö­vetkeztében Poroszország és Austria részéről egy közös uj utasítás állapíttatott meg, me­lyet a két államnak képviselői a szövet­ségnél, tehát Prokesch és Bismark urak egyszerre terjesztendnek a szövetség elé, ugyan­azt a porosz-austriai megállapításokhoz csatla­kozásra felszólítandók. Ennélfogva nem mond­tunk sokat, midőn Németország észviszonyainak szabályozását a keleti kérdéshezi állására vonat­kozólag közel kilátásba helyeztük. China. Chinából a tudósítások, név szerint a biroda­lom északi részéből, nem igen kedvezően hang­zanak a forradalmi seregre nézve. A legújabb Peking-Gazette annak új megverettetéséről tu­dósít. A 18 tartományi fővárosból, mennyit China számlál, a­mennyire tudni, eddig csak 3 van a fel­kelők kezében u. m. Nanking, Luchan, és Nuchang. Azon hír, hogy Nankingot megint el kell hagyniok, még megerősítést vár. Shanghait, a császáriak min­den erőfeszítései daczára is tartják. Canton előtt a hadfolytató felek állásában kevés változás tör­tént. — Sterling admirál, hajórajával, mint hiszik az igen megerősített Okhotzk ellen elindult Angol- Francziaország és Amerika követei Shang­­haiba elutaztak. Utjuk czéljának Pekinget mond­ják, hogy a császártól a szerződvények revisióját kívánják. Amerika, N­ew-Y­ork, nov. 7. Ha a „New-York-Hé­raldénak hihetni, az amerikai követi conferen­­tiának Ostendében főtárgyát Spanyolországnak az egyesült­ államokhozi viszonya képezte. Bu­chanan, Mason és Soulé azon nézetben voltak, miszerint Amerikának most, miután Spa­nyolország a Black-Warrior ügybe mélyebben bebocsátkozni nem akar, nem marad egyéb hátra, mint kijelenteni, miszerint a köztársaság,bizton­sága (?) és érdekei Cubának megvételét vagy azonnali­ elfoglalását kívánják. M’Rae, párisi consul vitte meg a követi­ congressus ezen szel­lemben szerkesztett sürgönyét az egyesült­ álla­mok elnökének, ki a fölött most kabinetével ta­nácskozik. E sürgönyökben azonkívül a követek azon közlést tettek, mikép ők meg vannak győ­ződve, hogy sem Angol- sem Francziaország nem idegenek Cuba eladásától, habár mindkét ország hivatalos sajtója azt mutatja is, mintha ellenke­zőleg volna a dolog.“ Az elnöknek— írja továbbá a „Herald“ — gyorsan keilend határoznia, mert a cortes-gyűlés jövő hóban összeül, és az egye­sült­ államok ultimátumát még a jelen ülésszak­ban eléjük keilend terjeszteni. Ha a kormány el­döntő fellépésre határozná el magát, akkor egy hajórajt kellene Cuba különböző kikötőibe kül­deni, hogy annak hatály­a hassék. Feszülten vár­juk a dolgok kifejlődését, de nem igen nagy vé­leménynyel vagyunk a washingtoni kabinet szi­lárdságáról.“Eddig a „Herald“ időközben Gi­b­­s­o­n kapitány Washingtonból New-Yorkba meg­érkezett, hol az államtitkárral értekezlete volt. A gyakran emlegetett szerződés Oroszország és az Egyesült­ államok közt, a semleges hajók és áru­kat illetőleg a jelen háborúban, közzététetett. Abban azon elv van felállítva, hogy a szabad hajó szabaddá teszi az árut, s hogy semlegesek tulajdonát az ellenséges hajókon elkobozni nem szabad, ha csak az a hadi­sugáruk közé nem tar­tozik. Távirati sürgönyök, London, nov. 22. Raglan lordnak egy részletes sürgönye a nov. 5--i ütközetet rajzolja. Az oroszok vesztesége rendkívüli volt. Azoknak 60 tábori ágyusuk, legalább is 60,000 emberük volt, s abból mintegy 15000 embert vesztettek el. Az angolok közöl csak 8000, a francziák közel 6000 ember volt tűzben. Az angolok halottban 43 tisztet és 416 közembert vesztettek; a sebe­sültek és hiányzók száma 2131-re megy. Pár­is, nov. 23. Madridi 21-ről szóló tu­dósítások szerint Espartero a cortes-gyűlés ülésében kijelentette, hogy a szaragosszai nép ál­tal felhíva a mozgalom támogatására,engedett, de ministerré kineveztetvén azon feltételt téve, hogy a ministériumot azonnal a cortes-gyűlés megala­kulása után elhagyhassa. A királynő e föltételt elfogadta, s ő most beadja lemondását, a királynőre bízván a felelős minis­terek megválasztását, ő maga csak egyszerű, a törvényeknek engedel­meskedő polgár kívánván maradni. Nyilatkozata élénken megtapsoltatott. Kopenhága, nov .22. (A „Wander.“ táv. sürg.) „Führeland “ azon hírt közli, miszerint a király személyesen az országgyűlési felirat mellett szavazott, s a minis­­terium feloszlásban van. (?) Konstantinápoly, nov. 13. (Pótlólag a levantei postához) A porta 10,000 sátort ké­szíttet Krim számára. 4 hajó, mely lőszerrel volt megterhelve, a punta dei barbieri öbölben elsü­­­lyedt. Athénéből 17 fől jelentik, hogy Görögor­szágból az angol csapatok is elmentek, s Máltá­ból 500 ember által pótoltattak. A francziák kö­zöl csak tengerész­gyalogság van ott, s legtöbb­­nyíre Pelissiában van elszállásolva. Az idegen csapatok összes száma most csak 2400 ember. A porta hajlandó lenne egy görög ügynököt, valódi hivatalos jellem nélkül, alkudozásra elfogadni. E végett, hír szerint Kadh­oti­ András megy Konstantinápolyba. Odesszai nov. 16 - 17-ről szóló távirati tudósítások szerint ott Krímből semmi jelenté­­kény, hírt sem tudtak, úgy hogy bízvást feltehetni, miszerint 14-kéig Szebasztopolnál semmi fontos nem történt. A nov. 5-ki ütközetnek eldöntő jel­lemet nem tulajdonítottak. A francziáknak volt volna legnagyobb veszteségük, midőn a Minsk ezred üldözésekor igen közel jutottak az orosz sánczokhoz. A tél kezdete Odesszában 3 foknyi hideggel és 3 hav. magasságú hóval jelentkezett. A kikötők zárlata még hivatalosan kihirdetve nincs. Varsóból nov. 22-től a „W. Z.“ követ­kező távirati sürgönyt hoz : „Mencsikors­ég jelenti nov. 1­5 -r­ő­l, hogy az ostrommun­kálatok nem haladtak előre. Az ágyú­zás folytattatik, a nélkül hogy tetemes kárt o­kozna. Az ellenség tábori erődítvényeit erősíti. Nov. 14-ken egy dühös vihar nyolcz szállítóhajót vetett a parthoz. Egy fregát és egy kor­vett el­­sülyedt. Több más hajó elvesztette árboczát. * B i­­ i m e­k Júlia, kiről bécsi lapok mint igán reménydús tán­cművésznőről beszéltek, tegnapelőtt, bemutatta magát közönségünknek, egy eszményi és egy olasz (Tarantella) tánczban. Hátrányára volt e vendégünknek, hogy illető környezete a színlapra nem irató ki, hogy a közönség ne egy a hosszas gya­korlat mezején el­virult La Fr­e­u­r-t várjon, hanem egy 13-14 éves kis tánc­osnőt, egy vékonyka bim­bót, ki telj­es­ség­ét még semmi tekintetben el nem érte.­­ Színházi világításunk mellett bizony a fiatal arabnak nem nagy előnye van egy­más felett, melynek éveit nem szabad megkérdezni, mert mind­kettőt csak a rosz világítás fátyolán keresztül látja az ember, s a fátyol, mint tudjuk, sokat kiegyenlít. A közönség e tekintetben tehát zavarban volt, nem­ tudá, mily állásponton hozzon ítéletet az előtte lejtő vendég művészete felett. Szerintünk egy kieme­lendő érdeme a táncrban a könnyűség, de a biztos­ságnak és a kellem nyugodt kifejezésének, mi alatt nem akarunk felülmúlhatlan plastikát érteni, híjával van. Az eszményi táncz után előtapsoltatott. Job­, ban felvillanyozta ez estre a közönséget az „Öreg­ségre“ és a „T­iszaháti libácska“ ozimű is­mert eredeti vígjáték jó előadása. Utóbbiban a pzim­­szerep adója Bulyovszkiné, hogy mi is szokott ,,mű­­itészi statistikával éljünk,“ az 1. felv. vígjátékban hatszor „zajosan előtapsoltatok“. A többi előadók is, László, Bartháné, Udvarhelyi, Ráthi, különösen Feleki, műélvezetet nyújtanak. * Holnap a zene védasszonya, szent C­z e a z­i f­i­a ünnepén a városi plébánia-templomban, Budapest legjelesb hangászai közreműködése mellett, Brand nagy miséje fog előadatni. A magasztos egyházi zene barátait különösen figyelmeztetjük e jeles szer­zeményre, mely mindazt magába öleli, mit a hang­költészet a lelkesülés, ihlet, szűzies tiszta szerelem és vallásos emelkedésekből fölvehet. * Világtalan költőnk Paulikovics Lajos előfizetési felhívást bocsátott közre „Rajzok a haj­­­dankorból“ 2 kötetes műre, mely 17 történeti be­­szélyt s népmondát hozand, nagyrészben olyanat, mik még nem jelentek meg. Előfizetési ár 1 ft. 30 kr., postán 10 párral több. Elfogadja Müller könyv­nyomdája. A munka jövő januárban jelenik meg. * Gyurits Antal, kinek tollával az olvasó közönség mindenféle irodalmi ágakban találkozik, közelebb „A magyar helyesírás szabályai“ czímű munkácskát adott ki. Mint tapasztalhatjuk, a helyes­írás a magyar irodalomban igen rosz lábon áll, sem­mi egység, következetesség, megállapodás, mi nyel­vünk megtanulását az idegenek előtt tetemesen ne­­­hezíti, a nyelv szabatosságát, rendszeres kifejtését gátolja. Ha Gy. munkája erre nézve némi ered­ményt vívhat ki, nagy szolgálatot tett az irodalom­nak , egyébiránt kissé összevontnak találjuk s azért kívánatos lenne, ha­ vagy akár másvalaki fáradsá­got venne magának, egy a fennebb érintett igénye­ket ha csak megközelítőleg is kielégítő munkát irni, de több oldalú, s a nyelvet minden rétegeiben át­vizsgáló fejtegetések nyomán. * Schediusnak jeles magyarországi térképe a közönség előtt méltán a legnagyobb kiterjedésben ismeretes s ezzel együtt bizonyosan Blaschnek mérnök ur érdeme is, ki e közhasznú térképnek fő­­munkatársa volt; e derék, körében kiváló tehetségű férfiú nincs többé. Végórája Pesten folytonos mun­ka közt érte el. * Egy lap hírei közt olvassuk, hogy a Herti­­ka J. és fiai pesti nagykereskedő-c­ég (firma) fize­téseit felfüggesztette. Szenvedőleges állapota 284. 000 ftra megy. * Az árván maradt s szegény katonatisztleányok nevelésére fennálló nőegyesület Sopronban f. hó 19-kén Császárné a Felsége névnapján, a fölvett 12 árvát a növeldébe ünnepélyesen beve­zette. *A konstantinápolyi pénzverdében egy érem (Medaille) veretett, mely az utókornak emlé­kül fog szolgálni a szövetségre Anglia, Frankhion és Törökország közt. Ez érem oly nagy mint egy fo­rintos, érözvegyszékből; egyik oldalán Napóleont mutatja, ki balkezével a szultánt, jobbjával Viktóriát tartja; alattuk a törökök évszáma 1271 és e szavak: „pour la civilisation“ („a polgáriasodásért“). Az érem hátlapjára fel van jegyezve, hogy e hatalmasságok a barbárság korlátozására s a civilisatio védelmére egyesültek. A Lapok a közelebb meghalt híres színész Kemble Károlynak következő rövid életirás­át közlik. Utolsó sarjadéka volt a híres Kemble szin - művészcsaládnak, s mondhatni, hogy Angliának u­­tolsó nagy színésze. Azon pillanattól midőn 20 ével ezelőtt magán­életbe vonult vissza, kezdődik az an­gol színpad sülyedése, melynek Macready és Vestris asszony törekvései által csak néhány fényes mozza­nata volt. A tragoediában Kemble Károly sokkal alantabb állt mint nővére Siddons és fivére, John; ellenben annál inkább fánylott a finomabb vígjátékban. Különös, hogy nyilvános pályája első éveiben — 1775-ben született s 1792-ben először Spheffieldben lépett föl — megbukott, öregkorában siketségben és buskom h­aágban szenvedett, mi azon­ban nem volt akadály, hogy néha a legnagyobb tár­saságokat lángelmű kedélyével el ne varázsolja. Legújabb posta: Bécs,nov. 24. A „Dresdn. Journ.“ Ber­linből következő tudósítást közöl, melyet csekély kivétellel a tények valódi rajzának lehet tekin­teni: Berlin,nov. 21. Az itteni viszonválasz a bécsi cs. kabinethez, mi által, mint már jelentők,a Porosz­­ország és Austria közti tárgyalási mű befejezéséhez vezettetett, nov. 15-kén kelt Előbbi sürgönyök­ben Poroszország az april-szerződéshez egy pót­­czikket formulázott, melyet Austria ugyan el nem­­ fogadott, és pedig az abban kívánt, Austria által * elvállalandó kötelezettségek miatt, mikbe ez ál­­ lapi hírek és események. Pest, nov. 25. * A Horváth Ödön úr pártfogása alatt álló Gentiluome- féle daljátéki énekiskola növendé­kei f. hó 22-kén egy nagy magánhangversenyben léptek föl az Europa teremében. Miután nem volt alkalmunk jegyekhez juthatni,az eredményről nem­­szólhatunk s az olvasót csak arról értesíthetjük, a­mit körülbelül a programaiból meríthetünk. A növen­dékek számára s előhaladására nézve némi tájéko­zásul röviden megérintjük a műszámokat és előadóit: 1) „Ernani“ - ből kettős. Énekelték F­r­i­d­r­i­k­assz. és B­a­c­h­m­a­nn úr (utóbbi a nemz színház zeneka­rának tagja volt, de szép tenorhangja figyelmet gerjesztvén, onnan kivétetett a a fönemlített iskolá­ban képeztetik). 2) „Ernani“-ból pavatina; éneklé H­o­r­v­á­t­h. H. ur. 3) Ismét „Ernani“-ból egy dal­lam; éneklé F­r­i­d­r­i­k­assz. 4). ,,B­á­j­i­t­a­l“-b­ó­l romához; dallá Gar­z­ó (volt ne az, színházi tag.) 5) „Czigánynő“-ből dallam; Policzer H. ur. 6) ,„Bájital“ból kettős; Brenner k.a. és Garzó. 7)„Er­nani“ból dallam; Fekter H. 8)„Ernani“ból; zárhatos. 9) „Monteohi és Capuletti“ből románca; Brenner k. a.l0)„Monteohi és Capuletti“-ből dallam; Áos Sa­rolta ka. H) „Monteohi és Capuletti‘­-ből kettős; Brenner és Áos Sarolta k.a. l2)„Rigoletto“ból; dal­lam; Fridrik assz. 13) „Prófétádból; Áos Sarolta. 14),,Italiana in Algieri“ ből hármas és 15) Zárhatói 1)Lucia“-ból.________ •______ Bén*,nov 23. Agio : arany 34% ezüst 291/ Danavízállás. Bécsi börze november 24-ről. Státus kötelezvény 5°/o......................82 Vi­dto 4a/* . . . • • 72% 1834-ki sorsjegyek 500 ftos ... . 1839- 1 350 frtos . • • 131Vs Bankrészvény darabja....................1222 Duna gőzhajózás ...............................536 Északi vaspálya. 1000 ftos . . 1773%

Next