Budapesti Hírlap, 1854. november (560-584. szám)
1854-11-19 / 575. szám
A „Siécle“ tegnap azt közölte, miszerint Soulé nemcsak több napig volt Párisban, hanem még e hó végéig Ariége megyei jószágán is fog maradni. Helytelen lenne ebből azon következtetést vonni, hogy a franczia kormány engedékeny lett. Mindaddig, míg a „Moniteur“ nem húzza vissza azon jelentését, mely szerint a kormány el van határozva Soulénak nem engedni meg a Francziaországban tartózkodást. Soulé elvileg és diplomatiailag nem nyert más mint keresztülutazási engedélyt, s az egész semmi egyéb a közigazgatási tekintetnél, mely őt Francziaor-szágban tűri. A franczia kormány eddig elő nem tett semmi más engedményt mint azt, hogy Soulénak a keresztülutazást Francziaországon megengedte. Most már azt kellene tudni, hogy mit szólt ehhez a washingtoni kormány ? Egy franczia lap madridi levelezője állítja, mikép a spanyol republikánutok és az amerikai annexionisták közt bizonyos úgy mondható szerződés köttetett, a Cubáról lemondást illetőleg. Szó van folyvást egy küszöbön álló ujonczállításról Francziaországban; a kiállítandók száma 100,000-re rúgna s ezek közt 60,000 ember lenne az 1855-öi hadilletékből előlegezve. Ezen rendszabályon sem csodálkozhatunk, mert bármi legyen is a krimi háború vége, az ottani franczia hadsereg tetemesen leolvadand, s nem kell feledni, mikép az nem talán bizonyos ezredekből áll, hanem, hogy ez ezredek az egész hadsereg legöregebb legényeiből vannak összealkotva, úgy hogy a hadsereg tulajdonképt válogatott része van a keleten. A kormánynak tehát annál inkább gondoskodnia kell a veszteségeket kipótolni. A seregküldések azonkívül folyvást tartanak. A hajóhadtól a „Villé de Marseille,“ „Jena“ és „Suffren“ hajók térnek vissza, legénység fölvételére. A „Charlemagne“ egészen használhatlanná lett. A drágaság minden élelmiszerekben folyvást tart. Nem csak a kenyér drága a megyékben, hanem a bor és hús is, és pedig kormányunk bölcs rendszabályainak daczára. Dupanloup orleansi püspök már Rómába ment, részt venni azon tanácskozmányban, mely a szépülőtlen fogantatás fontos kérdését fogja eldönteni. Azon hírlapok, melyeknek nem szabad a világ minden dolgaival foglalkozni,annál többet foglalkozandnak az ég dolgaival, s az „Univers“nek sok láncsát kellene a „Journal des Débats“val törnie, mely már is kezd czikkeket közölni a szeplőtlen fogantatásról. A meauxi székesegyházban hosszas nyomozás után végre feltalálták a nagy Bossuet koporsóját. Kíváncsian várják, váljon Crosnier úr, ki a nagy opera igazgatójává neveztetett ki, mindamellett tagja maradhat-e a törvényhozó testületnek ? E két állomás aligha összefér egymással. — Czernovitz és Jasszy közt naponkénti levélpostaközlekedés nyittatott. Verona, nov. 17. Gr. Radeczky tszn. 6 exójának igen jó éje volt, s az orvosok állítása szerint teljes felgyógyulásban van. Lemberg,nov. 13. Károly Lajos fsilogó cs.fens. és gr. Golukhovszki helytartó 6 exoja Podoliába tett utjukból ma ide visszaérkeztek. * Azon vagyonrész, mely az Erdélyben illetőleg fennálló szász törvény szerint a házasfelek közt, kiknek házasságuk az átalános polg. törvénykönyv életbeléptetése előtt köttetett, törvényesen megállapíttatott vagyoni közösség (communio bonorum) után, az egyik vagy másik házasfél esetében kiszakasztandó, a cs. k. pénzügyministeriumnak újabb, magától értetőleg csak Erdélyre érvényes rendelete következtében, különbség nélkül, várjon a közös vagyont az egyik Vagy másik fél egészen vagy részben, házrá-e a házhoz. Vagy az alatt örökölte, vagy bármi módon szerezte, díjmentesen tárgyalandó. Austriai birodalom, Bécs, nov. 17. Tegnap óta a 4 garantiapontnak Oroszország általi elfogadtatásáról egy más versió kering. E szerint Oroszország a dunai hajózás felszabadításába beleegyeznék, és a dunai fejedelemségekbeni protectorátust illetőleg kész elrendezési javaslatokat elfogadni. A többi pontokra nézve eddig semmi engedmény nem létetett Ellenben hitelt érdemlő közlések igazolják azon reményt, hogy Austria és Poroszország közt az egyetértés a keleti kérdésben nem sokára létesülend, s Poroszország segélyadása azon esetre is biztosíttatnék, ha az austriai csapatok a fejedelemségekben fognának megtámadtatni. Az új egyesség nem az april 20-ai szerződéshez adandó pótczikk, hanem egy kölcsönösen kötelező erejű jegyzék által fogna köttetni. Egyébiránt az alkudozások e tárgyban még folyamatban vannak. — A „Times“-nat távírják Bődből, Herczeg Gorcsakov gr. Bud ő exojának hivatalosan jelentette, miszerint Oroszország kész a 4 pontok alapján egyenesen Austriával alkudozásba bocsátkozni. Az élet harcza. Dickens Károlytól. Első rész. (Folytatás.*) Britain, ki a legmélyebb és búskomorabb figyelemmel kisérte minden egyes beszélő véleményét, hirtelen ez utóbbi véleményre látszék hajtani, ha egy mély síri hang, mely kebléből fölszállt, nevetési kísérletnek vehető. De ez oly kevéssé változtatta át a kűzvonásait , mind azelőtt mind azután, hogy habár a reggeliző kör egy-két tagja bámulva fordult meg e rejtélyes neszre, senki sem volt képes a botránkoztatót fölfedezni. Kivéve szolgálatbeli társát, Newcome Clementinát, kiskedvencz tagrészei, könyökeinek egyikével az oldalban érintvén, szemrehányó suttogással kérdező, mit nevet. „Nem tégedet!“ szólt Britain. „De hát kit ?” „Az emberiséget“ szólt Britain „ez a nevetséges.“ „Csak lássa az ember! Mennyivel ostobább lesz napról napra gazdám és ez ügyvédek társaságában !“ kiálta föl Clementina, másik könyökével egy újabb lökést adván neki, mintegy szellemi serkentésül. „Tudod-e hol vagy ? Azt várod, hogy leszidjanak ?“ *) Lásd a „B. P. H.“ 569. számát. „Én semmit sem tudok“ felelt Britain nehéz szemekkel s változatlan merevségű arorozal.“ Nem várok semmit, nem értek semmit. Nem hiszek semmit. S nem kell nekem semmi.“ Bárha általános mibenlétének leírása, e kétségbeejtő pillanatban túlzott lehete, Britain Benjamin — kit olykor a Nagy Britaintőli megkülönböztetés végett Kis-Britainnak is neveztek, — valódi állapotát hívebben festi, mint hinnek. Mert napról napra figyelemmel hallgatván az orvosnak különböző emberekhez intézett szónoklatait, melyek mind oda mentek ki, hogy ez élet legszélesebben véve is, csupa csalódás és bohóság. e Szerencsétlen szolga a zavart és ellenmondó véleményeknek oly érvényébe jutott, az igazság mély forrásának feneke csak felületen volt Britain eszméinek csodálatosságához képest. Az egyedüli pont, mely körül tisztában volt, hogy a Snithhey és Craggs által e vitákba vegyített új elemek soha sem voltak képesek azokat tisztábbakká tenni, sőt az orvos mindig némi előnyben látszék maradni s az ellenvetések csak nézeteit erősítők meg. Ezért a Firmát úgy tekintő, mint szellemi állapotának legközelebbi okozóit, s ezért nagyon iszonyodott tőlük. „De ez, édes Alfred, nem a mi dolgunk“ szólt az orvos. Miután ma megszűnik gyámfiam lenni, s tudománynyal csordultig tele , melylyel a szomszéd diák iskolában gazdagult, tőlünk búcsút vevőn, hogy Londonban azt még gazdagítván, anynyi gyakorlati ismerettel legyen felruházva, menynyit mint egy hozzám hasonló együgyű falusi orvos mindkét helyen szerezhetett, s most kilép a világba. A szegény atyja által kijelölt első próbán keresztülesvén, most mint önmagának ura, elmegy az ő második óhajtását teljesíteni, és mielőtt az idegen orvos — egyetemeken három évét kitöltené, el fog felejteni. Istenem! hisz erre hat hónap is elég!“ „Én ezt tenném! — De hisz ön jobban tudja, miért szólanék!“ szólt Alfréd nevetve. „Én az effélékről mit sem tudok,“ felelt az orvos. „Mit szólsz Mari?“ Mari a thea-csészével játszva, azt látszék mondani, — de nem mondá, — hogy mit bánjak, ha elfeledi is, megválik, ha képes lesz-e erre. Róza, viruló arczával a rcza felé hajlott és mosolygó. „Úgy hiszem , nem valóképen a legroszabb kalauz kötelességem teljesítésében“ folytatá az orvos , „de már forma szerint föl vagyok mentve, s mi több, ma reggel. Itt vannak Snithhey és Craggs barátaim egy egész tarisznya levél, kötelezvény és számadással , melynek hiteles kimutatása most kezeidbe adatik (úgy hiszem, Alfréd,nehéznek találandod magad is az azok fölötti rendelkezést, ha nagy emberré teszel, úgy fogod találni), és más ilynemű bohóságok, melyeket alá kell írnunk, lepecsételnünk és átadnunk.“ „És hitesítnünk , mint a törvény kívánja“ téve hozzá Soltohey, a tányérokat félretolván s a leveleket elővevén, melyeket társa azonnal az asztalon kezde elrakni; „s miután magam és Craggs is az okmányokban részesek vagyunk, orvos ur, a tőkére nézve t. i. az ön két cselédére is, naint a hró tanukra szükségünk van — tud-e ön, Newcome asszonyság olvasni ?“ „Én nem vagyok férjnél, uram“ szólt Clementina. „Oh! bocsánatot kérek. Én azt hittem“ hebegő Snitphey, a rendkívüli alakra vetvén szemeit. „Tud-e kegyed olvasni ?“ „Egy kicsit“ felelt Clementina. „A házassági imát nemde ?“ jegyzé meg tréfásan az ügyvéd. „Nem,“ felelt Clementina. „Ez igen nehéz. Nem olvasok egyebet egy gyűszűnél.“ „Egy gyűszűnél“viszhangzó Snitchey. „Ugyan mit beszél ön , ifjú asszony ?“ Clementina hozzátéve : ,,Én egy tűtartót. „Hisz ez hóbortos ! a főkancellár gondja alá adandó!“ szólt Snitchey, szemeit rámeresztve. „Ha volna valami birtoka,“ szólt Craggs. De Róza szíves volt fölfejteni, mikép mindkét szóban forgó czikken egy-egy bevésett motto áll, s így Clementina zsebkönyvtárát képezé, ki is nem sokat tanulmányozá a könyveket. ,Oh hát így éli a dolog, Róza kisasszony !“ szólt ’’Soutohey. „Értem. Ha, ha, ha! Azt hittem, hogy e barátnő eszelől. Nagyon is olyformán megy ki a mormogó magában, szemöldeit fölvonva pillantván reá. „s mi van a gyűszüre írva, Newoome asszonyság?“ „Én nem vagyok és nem voltam férjnél,uram!“ jegyzé meg Clementina. „No hát Newcome kisasszony. Nekem mindegy,“ szólt az Ügyvéd. „Mit mond a gyűszű?“ (Folyt. köv.) KÜLFÖLD. Tudósítások a harczterekről Délkeleti csatatér. Raglan lord hivatalos sürgönyei, melyeket a „Gazette“ különszáma nov. 12-kén közöl, képessé tesznek a balaklavai oct. 25 és 26-ki véres események helyes megértésére. Az angolok vesztesége a „Times“ levelezőjének egyenes tudósításában igen nagyra, a Camrobertinok sürgönyében igen kicsinyre volt téve. A halottak száma mindkét napon az angolok részéről 190, a sebesülteké 365 emberre ment. Liprandinok támadó mozgalma annyiban sikeres volt, miszerint lord Raglan úgyis kisszámú könnyű lovasságának legnagyobb részét elveszté, s kényszerítve jön haderőit összevonni, de a főczél : az ostromlókat a várat közvetlenül fenyegető állomásukból elűzni, el nem éretett. Az ellenség 27—ki vesztesége a Lacy Evansnok hadosztályának megtámadásakor, a 25-ki csorbát fényesen helyrehozta. Lord Raglan hivatalos sürgönye az oct. 25—26 -ki ütközetekről így hangzik : „A Szebasztopol előtti táborból, oct. 28. A hadügyministerhez. Mylord hg! Van szencsém herczegségedet tudósítani, hogy az ellenség a balaklavai hadállást folyó hó 25-kén korán reggel megtámadta. Az alacsony halomlánczolatot, mely azon térségen keresztben átvonul, melynek hátterében a város fekszik, négy hirtelenben épített város oltalmazta. Ezek közül három ágyukkal volt ellátva,azon kívül a Kamara falu előtti magasabb halmon, és jobb szárnyunk előtt jelentékenyebb erődítvényeink voltak. E különböző városokba őrségül török csapatok rendeltettek, minthogy e czélra nem volt más erő rendelkezésem alatt. A térségen, a 93 skót ezreden kívül csak egy zászlóalj lábbadozó és egy a 3-dik osztályhoz tartozó üteg volt a britt haderőből; a jobboldal mögötti magaslatokat azon tengerészkatonák foglalták el, kiket Dundas aladmirál szíves volt hozzánk a szárazra küldeni.. Mindezen csapatok, a törökökkel együtt Sir Celin Campbell vezérőrnagy közvetlen parancsa alatt állottak, kit a 93-dik ezreddel az első hadosztályból vettem el. Mihályt az ellensége mozgalmáról értesültem, szükségesnek láttam az 1 és 4 hadosztályt Cambridge hgck. fens., és Sir G.Cathpart altnokok vezénylete alatt, a szebasztopoli állásból a síkra lerendelni; később Canrobert bok e csapatokat a franczia gyalogság és afrikai vadászok 1. hadosztályával erősítő. Az ellenség hadiműködését a Kamara előtt álló erődünk megtámadásával kezdő, melyet igen csekély ellentállás után rohammal elfoglalt. Úgyszintén a közel fekvő többi három védmű is hatalmába jutott, minthogy azok közöl csak egyben talált, de csak igen rövid ideig tartó ellenállásra. A három erőd közül a legtávolabb esőt az ellenség nem tartotta meg,de a többieknek tüstént elhagyása lehetségessé tette, az abban volt ágyukat, mindössze hetet, elfoglalnia. A három kisebb erődben állott ágyukat azon egy angol tüzér, mennyi mindenikben volt, leszögezte. — Az orosz lovasság, tüzérség által támogatva, azonnal igen nagy tömegben nyomult elő. Annak egy része a 93. ezred arozban és baloldalról megtámadta, és e kitűnő ezrednek erős és folytonos tüzelése által Ansie alezredes alatt, egy pillanat alatt visszaüzetett. A másik és nagyobb tömeg királyné ő felsége nehéz lovassága ellen fordult, és Scarlett dandármnoknak , gr. I. ucan almnok parancsa alatt, alkalmat adott, hogy azt igen keményen megverjed térdragonyosaink támadásának igen kedvezőtlen volt, de semmi akadály nem volt képes őket föl- és az orosz hadoszlop közé vágástól visszatartóztatni, mely, noha mieinket számban sokkal fölülmúlta, csakhamar futásban keresett menedéket. — 11 dandár támadása a legsikerültebbek egyike volt, melyet valaha láttam; az egy pillanatig sok volt kétséges, és Sokr lett dandármnoknak, s az abban részt vett tisztek és közembereknek legnagyobb becsületükre válik. — A mint az ellenség , általa pillanatra elfoglalt térről visszavonult, én a lovasságot a 4. hadosztály védelme alatt Sir G. Caho a halmok vezénylete alatt előre indítom, hogy minden netaláns alkalmat a halmok visszanyerésére használjon föl, és mivel ezt tüstént végre nem hajtható, és kísérlet látszott tétetni az elfoglalt ágyuk elvitelére, gr. Lupan felszólittatott, gyorsan előnyomulni, az ellenséget visszavonulásában követni, és ha lehet terve kivételében meggátolni . Ez alatt az oroszoknak idejök volt saját terükön a rozsorba és oldalt tüzérséget állítva magukat újra alakíaiuk. Az aknok az előnyomulási utasítást félreértve, mint látszik, kötelességének tartotta minden áron támadni, s azért gr. Cardigan vezérőrnagyot a könnyű dandárral előnyomulni rendelő. E parancs a legvitézebbül teljesíttetett. Lord Cardigan a legerélyesebben közbevágott; megtámadott egy tűztelepet, mely az előrevágtató szakaszokra tüzelt; és miután ezen túlhaladt, még az orosz lovasságnak is háta mögé került; azonban ekkor csapatai tüzérség, gyalogság és lovasság által megtámadtattak és szükségkép visszavonultak, miután az ellenség soraiban nagy pusztítást tettek. Ők e mozdulatot elhamarkodás és zavar nélkül hajták végre; de mélyen sajnálnom kell, hogy ott tisztek, közemberek és lovakban igen súlyos veszteséget szenvedtek, melylyel semmi nem érhet föl, csak azon fényes vitézség, melylyel a támadás történt, a rend és fegyelem, mely azt kitüntető, és csattanós ellentétét képezte az ellenséges lovasság magatartásának, nehéz dandárunkkal a korábbi öszszeütközésekor. Az afrikai vadászok balszárnyunkon előnyomultak, és egy orosz tűztelepet vitézül megtámadtak, mi annak tüzelését egy időre lankasztá, és a britt lovasságnak lényeges szolgálatot tett. — Van szerencsém Sir Colin Campbell és gr. Lucan illető jelentéseiket másolatban ide csatolni. —, Szabadságot veszek magamnak legtégedet figyelmeztetni azon hangra, melyen Sir C. Campbell Ainslie alezredesről a 93. ezredben, és Barker kapitányról a kir. tüzérségnél nyilatkozik, valamint azon tökéletesen megérdemlett dicséretekre, melyekkel Lu p a n gr. Cardigan gr. vezérőrnagyot és Scarlett dandárbnokot említi. Mivel Lu pa n gr. a többi tisztek neveit, kik magukat kitüntették, de nem küldötte, azokat a legközelebbi alkalommal szándékozom megküldeni.—Az ellenség több mozdulatot előre nem tett, és napszálltakor a testőrdandár az 1. hadosztályból, a 4. hadosztálylyal együtt eredeti táborhelyére visszatért; ugyanazt tevék a franczia csapatok, kivéve az 1. hadosztály egy dandárát, melyet Campbertnok szíves volt Sir C. Campbell támogatására hátrahagyni. A skótok dandárának többi ezredei szintén a völgyben maradtak. A 4. hadosztály egészen a halmokig nyomult előre, és Sir C. Cathcart a törököknek a varasok egyikét visszafoglalni segített, és ez alkalmat két ellenséges ágyúnak,lövészei segélyével, elhallgattatására használta fel. Mivel kitűnt, hogy a törökök által reggel elfoglalt terjedelmes állomás védelmezésére az eszközök teljességgel nem elegendők, Canrobertonokkal egyetértőleg szükségesnek találtam, az alacsony halomlánczról visszavonulni és haderőnket öszpontositani, az tetemes számú matrózok által fog erősíttetni, kik Dundas admirál engedelmével a hajókról szárazra tétetve, közvetlenül a Balaklavába vivő keskeny völgy előtt és a jobb oldalunkon levő meredek magaslatokon táborozva, keskenyebb védelmi vonalat képezendnek. — Van szerencsém stb.“ Lord Raglan második sürgönye oct. 28 - ról így szól: „Mylord herczeg! Az ostrommunkálatokról oct. 23-tól fogva, semmi különös jelenteni valóm nincs. A tüzelés valamivel kevesbbé folytonos, bajaink száma kisebb, noha sajnálva kell említnem, hogy Childers kapitány, egy igen reményteljes tiszt a kir. tüzérségnél, 23-kan estve megöletett; úgyszintén hallott, hogy Dalton őrnagy a 49. ézredből, kiről Sir L. Evans foltnok igen nagy véleménynyel volt) tegnap éjjel e futóárkokban elesett. 26 kád az ellenség Szebasztopolból, erős gyalogság-, lovasság- és tüzérségi tömeggel, melynek száma, mint mondják, 6—7000-re ment, kirohant, és a 2. hadosztályt bal felől megtámadta, melynek parancsnoka Sir L. Evans az oroszokat gyorsan s erélyesen visszaverte; támogatta őt az 1. hadosztály egy ütege és a könnyű hadosztály néhány ágyúja, egyszersmind támpontjául szolgált a testőrdandár, és a 4. hadosztályból több ezred, hátul pedig a franczia hadosztály Bosquet bok alatt, ki legnagyobb erélylyel törekedett minden lehető segélyt nyújtani. Van szerencsém Sir L. Evans jelentésének másolatát ide csatolni, melyet hűséged bizonyosan legnagyobb gyönyörrel olvasand ; egyszersmind bátorkodom az általa különösen említett tiszteket hűséged kegyébe ajánlani. Bayley és Atcherley századosok és Conolly hadnagy, kik mind súlyos sebet kaptak, úgy látszik igen kitüntették magukat. Azon módról, amint Sir L. Evans altnak ezen fölöttébb veszedelmes támadást visszaverte, nem szólhatok elég dicsérőleg. Nem volt szerencsém a harcznak együtt tanúja lehetni, mivel a balaklavai csata kezdeténél voltam elfoglalva, s csak annak bevégeztekor értem el az ő állomását; de bizonyosan, csak a működés minden szemtanúinak nézetét fejezem ki, azt mondván, hogy jobban egy hadműveletet intézni nem lehetett volna, s hogy az aknok, kinek szolgálatait és magatartását már korábban ajánlottam hűséged figyelmébe, a legnagyobb elismerésre érdemes. Ide csatlom a veszteségek kimutatását, melyeket a hadsereg 22-ke óta szenvedett. Van szerencsém stb.“ Ezen részletes kimutatás szerint a lovasság vesztesége mindössze halottban : 13 tiszt, 16 altiszt, 4 dobos, 142 közember és 381 ló; sebesültekben 27 tiszt, 21 altiszt, 4 dobos és 199 közember. — A gyalogság vesztesége : halottakban 1 tiszt és 14 közember; sebesültekben 9 tiszt, 3 altiszt, 1 dobos és 101 közember. A szárazon levő matrózok közt 23-kán 5 könnyűsebesült, 24-kén szintén 5 sebesült, 1 halott, s 26-kán 1 halott s 2 sebesült volt. A krimi rendes tudósítások még ma sem terjednek tovább nov.m nál, s igen kevés új részletet tartalmaznak a zsernajai 5ki ütközetről. Hogy az oroszok oldalróli támadását teljes erőveli kirohanás támogatta, bizonyos. Ez az északkeleti oldalról a temetőnél felállított ostromtűztelepek ellen volt intézve. E tűztelepekért a harcz négy óráig tartott; azt először az oroszok foglalták el. F o r e y tuok visszavette tőlük az elfoglalt állomást s ütközet után a francziák megtartották ugyan a tért, de a tűztelepek részint elpusztítva, részint megrongálva lőnek, az ágyuk vagy beszögezve, vagy talajaik elrontva; azok száma 30 volt. Mencsikoffág egész erővel tett oldaltámadása által az angolokra, az ostromló sereg két tűz közé szorult. Az oroszok feladata volt egy merész csapást intézni Balaklava ellen, vagy a Szebasztopolból Balaklavába vivő utat hatalmukba keríteni, miáltal az egyesültektől a tengerhez vivő út elzáratott s az egyesültek kényszerítve lettek volna saját sánczaikon belül orosz ostrom ellen védni magukat. Az oroszok ez első kísérlete nem sikerült ugyan, de ha a legközelebbi támadás és 3230 —‘"Gaiasafr.—