Budapesti Hírlap, 1854. november (560-584. szám)

1854-11-08 / 566. szám

Pest,’Csütörtök, HIVATALOS RÉSZ... A kereskedelmi, ipar- és középíté­­szeti ministeriumnak 1854. sept­ember , 14-kén kelt rendelete,*) kiható minden koronaországokra, a katonai határőr­séget kivéve, a magán-vaspályaépítkezésekre,adandó engedélyek tárgyában. ő cs. kir. Apostoli Felségétől 1854. sept. 8-án kelt legfelsőbb határozványával nyert fölhatalma­záshoz képest, a magán - vaspályák építésére adandó engedélyek tekintetében következő határozatok bo­csáttatnak ki : 1. §. A vállalkozó által csupán saját használa­tára és saját földjén, vagy a földtulajdonos bele­egyezése mellett, mely egyelőre bebizonyítandó idegen földön építendő vaspálya munkába vételére csupán az általános törvényekben kiszabott építési engedély szükséges. Ezen engedély csak a vaspá­lyaépítéshez értők véleményének meghallgatása után adathatik meg. Oly vaspálya építésére ellenben, melynek ren­deltetése az, hogy nyilvános személy- és áruszál­lító eszközkép szolgáljon, vagy mely által valamely országút vaspályává alakítandó át, az álladalmi köz­­igazgatás részérőli különös engedelem szükséges még pedig : a) az előmunkálatokra­ engedelem; b) magának a pályának s az ahhoz tartozó épü­leteknek előállításárai engedély. 2. §. Az előmunkálatokra engedelem megadása a kereskedel­mi, ipar- és középítészeti ministeriu­­m­ot, a belügyministeriummal s a hadsereg főpa­rancsnokságával egyetértőleg illeti. A pálya épitésérel engedély 0 cs. k. Apostoli Felsége által adatik. 3. §. Az előmunkálatokra engedelem (1. §. a.) mind egyes személyeknek és szabályszerüleg ala­kult egyleteknek, mind pedig oly személyeknek is adathatik, kik még csak most akarnak egyletet ké­pezni. Ezen engedelem azonban csak akkor adatha­tik meg, ha sem az engedélyt kérőnek személyére nézve, sem pedig magánjogi és köztekinteteknél fogva az ellen nehézség nem fo­rog fönn. Ha ezen engedelem még csak alakuló­félben levő egylet által kéretik, úgy az csak azon kikötés mellett adathatik m­eg, hogy a kérelmezők mind­azon föltételeket teljesítsék, melyek az 1852. nov. 26—kán kelt egyleti törvény**) 7—17. §§-ban az egylet alakításával előleges engedelem megnyerése végett kiszabvák. Oly személyek és egyletek, melyek ilyen en­gedélyt nyerni kívánnak, kötelesek azért a keres­kedelmi, ipar- és középítészeti ministériumhoz fo­lyamodni, s a folyamodványhoz a vállalat tervet mellékelni, különösen pedig az építendő pálya irá­nyát, legalább általános vázlatokban előadni, s azon időt kijelölni, mely alatt az előmunkálatok megkez­­dendők s befejezendők. 4. §. A vaspálya előmunkálataira adandó en­gedelem által az engedélyért folyamodó csupán arra nyer jogot, hogy­­ a tervezett vaspálya jövendőbeli előállítására szolgáló előnyomozásokat saját költsé­gén, a fennálló törvények megtartása mellett, a hatóságok fölü­gyelete alatt megindíthassa, s a szük­séges fölmérési és felmérlegezési munkálatokhoz kezdhessen. ) Birod. törvl. 1854. sept. 27-ki LXXXII. dk. 238. sz. Bírod. törvl. 1852. tvfd­.Y*n­, LXXIV. darab, I­II. Ezen engedelem által ellenben az engedélyért folyamodó sem a kérdéses vaspálya engedélyezé­­­sérel e 1­ój­og­o­t, sem valamely különbeni kizáró jogosítványt nem nyer. Ennélfogva az előmunkálatokra­ engedelem, ugyanazon vaspálya tekintetében, több különböző személyeknek adathatik.Ezen előmunkálatokra­ en­gedelem csak a benne határozottan kifejezett idő­közre érvényes; ezen időköz eltelte után ezen engedelem megszűntnek tekintendő, a fönnt elősorolt föltételek alatt azonban ismét k­é­r­e­­­h­e­­tik és megadathatik. 5. §. A vaspálya-építészei engedély kieszköz­lése végett az ezt tárgyszó kérvény a kereskedelmi, ipar- és középítészeti ministériumnál nyújtandó be, melyben előadandó : 1) hogy a folyamodók az előmunkálatok meg­kezdésére az engedélyt megnyerték; 2) hogy a tervezett vaspálya a közérdeknek javára szolgál; 3) hogy a vállalatra szükséges pénzeszkö­zök mi módon lesznek előállítandók; 4) a kérvényhez az egész vállalat terve, a kel­lőleg kidolgozott tervezet és a költségvetés hozzá­mellékelendő; 5) a kereskedelmi ministériumnak fönntartva marad, a körülményekhez képest az engedélyért folyamodóktól biztosítéktételt, vagy az egyletektől legalább annak kimutatását kívánni, hogy a részt­vevők által a v­állalatra nézve elegendő pénzalap biztosíttatott. 6. §. Mielőtt a valamely vaspálya építésének engedélyezését tárgyszó kérvény legfelsőbb hatá­­rozvány alá terjesztetnék, gondosan megvizsgálan­dó, váljon maga az építmény, s annak egyes rész­letei nem tartalmaznak-e olyasmit, a­mi a fönnálló törvényekkel, a köztekintetek­­kel, s már korábban nyert magánjogokkal ellenkeznék. Különösen arra kell ügyelni, hogy a pálya építése oly módon történjék, hogy a szom­széd földek, épületeknek stb. minden rongálása el­­kerültessék. E végre minden egyes esetben, a ke­reskedelmi ministérium meghagyása folytán, azon koronaország helytartósága által, melyen a terve­zett vaspálya keresztülmegy, a helytartóság ve­zérlete alatt, szakértőkből alakítandó bizottmány hivandó meg, mely is az illető katonai és polgári hatóságok, továbbá az érdeklettek közbejöttével a leletet, a mennyire szükséges, a helyszínen is fölve­endi, s annakutána a tervről jól megfontolt véle­ményt adand, mely iránt a belügyi ministériummal és a hadsereg főparancsnokságával értekezlet tar­tandó. (Folyt. kö­t.) NEMHIV­AT­ALOS RÉSZ BECS, nov. 7. AH.Maradhat-e Poroszország sem­­leges állásában? A semlegesség vagy fegy­verzetlen, vagy fegyverzett. Az előbbi — mint a tegnap szóban forgott röpirat néhány erélyes vonással kitünteté — Poroszország ön­megsemmisítése. Képes-e Poroszország a­­zon fegyverzett semlegességben állni s maradni melyre szüksége volna, ha az általa kedvencz álomként táplált közvetítő szerepet igényelni fogná ? ez a kérdés. „Ha Berlinben netalán — úgy szól az idézett röpirat — azon nézet uralkodnék, miszerint legtanácso­­abb bevárni, miként forduland nagy háború, s akkor kellő idején vagy az orosz vagy az egyesült ha­­almakhoz csatlakozni, s igy az el­döntő fegyverét a latba vetni,akkor Poroszországnak e czélból seregét mobilizálni, bizonyos had­felállí­tás­o­k­at t­en­ni­e ke­ll­e­n­e; ez kényszerűség,a nyugati hatalmak részéről a porosz kabinethez intézendő kérdezletet vonna maga után, s ha Po­roszország azt találná felelni, hogy semlegessége fönntartása czéljából fegyverez, azt válaszolnák reá, hogy senki sem szándékolá annak megsérté­sét, de azt kénytelenek határozottan tudni: vájjon Poroszország kötelezi-e magát a háború egész folyama alatt semleges maradni ? Erre Porosz­­ország nem kötelezheti magát, mert hisz az O­­­roszország által kért ilynemű semlegességet is, (mint Austria) s teljes joggal elutasítá magától. Kitérő felelet nem fogna kielégítő lenni, mert az egyesült hatalmak nem engedhetik meg, hogy egy hatalmasság fegyverkezzék,azon bizonyosá­g nélkül, hogy e fegy­verkezés nem ellenük lesz in­tézve. Ebből látni tehát,hogy Poroszország 566. — ha csak az egész háború alatt sem­leges maradni, s igy a békealkudozá­sokra befolyását elveszteni nem­ a­­karja —mihelyt Austria az Orosz­ország elleni háborúban részesülését kijelenté, szintén kénytelen leend nyilatkozni, melyik félhez csatla­koz a­n­a­­­k ?“ mert — mint mondok — Porosz­­ország semlegessége Oroszország hatalmá■ nak súlypontját fogná fedezni, de Austriát nem; az Oroszországhoz csatlakozás által Poroszország saját népei s egész Németország rokonszenvét fogná örökre elveszteni; ez ugyanis jól tudja, hogy nem a kelet ügye, hanem Orosz­ország hatalmának támadólagos állása a háború tárgya. Francziaország, melynek 100 ezer embere van Boulogneban, azokat legrövidebb idő alatt a r­a­j­n­a­i tartományokba küldhetné, s P­o­­roszország kénytelen volna erejét megosz­tani, s még inkább tavaszszal, midőn angol-fran­­czia hajóhad ostromolná tengerpartjait. — „Szó­val nem marad egyéb hátra mint az april 20-ki szerződést egy czikkel megtoldani, mely Oroszor­szág ellen támadó- és véd szö­vetségét tartalma­­zand! ‘—Igen! de mi érdeke van Poroszországnak a háború kimenetele esetében ? ,,Eddig“ — úgy­mond b befejezőleg röpiratunk — „igaz, leg­inkább a Törökország integritása, dunai hajózás szabadsága körüli né­­met érdekekről volt szó, de mi sem akadályozza Poroszországot azon kivonata kijelentésében, hogy a ke­leti-tengeri német érdekekről intéz­kedés történjék. Austria ezt sem el­lenezni nem fogná, sem ellenezni nem akarná, s az illető követelmé­nyek a német nagy hatalmasságok „ultimátumába“ f­o­g­n­á­n­a­k fölvé­tetni.“ E vázlatunkból látható, hogy a szóban levő röpiratnak nem egyedül történeti érdeke van, ha­nem az valódi politikai súlylyal bir; ki­fejezi Németország közös óhajtását, s a tör­téneti tények, a fennforgó viszonyokból termé­szetesen folyó következményeket világosan kifejt­vén, valódi megnyugtatására szolgálhat mindazon lelkeseknek, kik hazájok s az európai emberiség ügyét szivükön hordják. November 9-11* 1 2 3 4 5 *1854.­ BUDAPESTI HÍRLAP. Szerkesztői iroda van: Ország-ut, 6. sz. a. (Kunevalderházi 2-ik emeletben. Megjelenik e lap, hétfőt s a főbb ünneperc utáni napokat ki­véve, mindennap reggel. Elfifizetési díj: Vidékre : félév­re : lOfrt., évnegyedre: ft fr. 20 kr. Helyben, fél­évre: 8 írt., évnegyedre: 4 írt. — A hirdetések #tsi5r halélozott sortnak egyszeri beiktatásiért 6 kr. több­szöriért pedig 4 kr. számíttatik — Egyna szám 20 pkr. (előfizethetni — belében a lap kiadó hivataléban Here J­ános könyvnyomdájéban (Országot Kuneval­­derhez), vidéken minden cs. kir. postahiva­talnál. — Az előfizetést tartalmazd levelek a pzlm. lak­hely s utolsó posta feljegyzése mellett, a pénzzel agyfitt bérmentesítve egyenesen akiadd hivatalhoz nts­­sstanddki Eőfizetési feltételek A „BUDAPESTI HÍRLAP“ October-decemberi évnegyedére. Helyben ? 4 ft pp. Vidékre : 5 ft SO kr. pp. Az előfizetés Pesten a lap kiadó hivatalában (Országút Kunewalderház földszint) Herz János könyvnyomdá­jában, vidéken minden cs. k. postánál történik. — Az előfizetésnek mielőbb be­küldését kérjük. SZERK. Levelezések. Pest , nov. 8. —Kr.— Mióta 1842-ben gróf Széchenyi István a pesti kikötő ügyét első ízben nyilvánosan megpendítette, azóta nem folyt el egy év sem, melyben az szőnyegre ne került volna. Természetes, hogy ez ujra­ fölmelegítés­­sel a kikötő nem épült meg, hanem azért rész­szolgálatot nem tettünk az ügynek, mert a válla­lat szükségessége iránti meggyőződést ápolván, legalább a már meglevő adatok összehordására adtuk meg a szükséges lendületet. Azonban a kérdéses vállalat maholnap kilép azon körből, melyben nyilvános felkaroltatásra van szüksége, mert a közhatalom, mely ilyen in­tézkedéseknél részvényes közremunkálást sem nem keres, sem nem szükséges, a kikötő létesíté­sét, mikép az előzmények mutatják, a maga fel­­­adatai közé sorozza. Legközelebb azon örvende­­­tes körülményről értesülhetett a közönség, misze­rint a cs. k. kereskedelmi ministériumnál a kikötő építése végett a szükséges értekezletek folyamat­ba tétettek. E szerint valahára felsóhajthatunk , tehát lesz kikötője Pestnek­ nem ugyan a mi lelkesülésünk s erőnkből, nem tehetős polgáraink, gazdag telek- és házbirtokosaink részvéte nyo­mán, kik mégis csak e város kedvező viszonyai­nak köszönhetik gyarapodásukat, s kiknek a ki­­­kötő, ha részt vesznek annak létesítésében, nyil­vános és többszörös hasznot hajlandóit, — hanem állami költségen — ismét egy intő pél­dául arra nézve, hogy az államnak kell tanítani bennünket saját előnyeinkre. Semmi sem bizonyosabb, mint azon jövede­lem, mit a kikötő hajtani fog, tehát az építésébe fektetendő tőke kamatja. És csak azon lehet mél­tán csodálkozni, hogy látván annak szükségessé­gét és jövedelmességét, Pest város nem százez­rekkel, de milliókkal rendelkezhető vagyonos osz­tálya, e szép és üdvös vállalat életbeléptetését részvények útján eddigelé nem eszközölte. Vagy ha magát a testületet tekintjük, csaknem felével azon összegnek, mit a város közelebbről a bécsi takarékpénztártól kölcsön vett, meg le­hetett vol­na építeni a kikötőt, s ez által a mellett, h­ogy emléket állít a város önbuzgalma­s tevékenys­é­gének, egyszersmind busásan jövedelmező helyi teszi le a közpénzt. Mindenkép csak önérdekei­nek áldozandott a város vagy annak vállalatké­pes közönsége, ha ez ügyet a maga idején felka­rolja s életbe lépteti. Egész Duna mentében Pest város a dunai kereskedés legélénkebb, legforgalomdúsabb pont­jául ígérkezik fejlődni. A közlekedés eszközei a birodalom legtöbb részeibe vezetőleg itt lesznek leginkább öszpontosulva; itt fog kezet a folyam­án tengelyútrendszer a vasúttal, a terménycsere a műiparüzlettel, és ha,— mikép biztos reményünk van,— a dunai torkolatok és a fekete-tenger a vi­lágkereskedésnek megnyitnak, akkor Pest város Dunája megbecsülhetlen kincs lesz, s önkénytele­­­nül legtöbb érdeket csatoland magához. A három­­­ágas Neptun Europa folyamai közt itt ütendi föl egyik székét.*) A magas kormány e kedvező viszonyokat be­­­látva, csak a mi mulasztásunkat siet pótolni, mi­dőn egy alkalmas kikötőről gondoskodik. Egyéb­­­iránt saját érdekei is hathatósan igénylik ezt tőle. A legközelebb alakult cs.k.dunai flotilla,mely már 12 hadi s 6 vontatógőzöst foglal magában, szintén hiányában van egy czélszerű telelőnek s rendes közállomásnak, mit épen a tervezett újpesti kikö­­­tő nyujtand. De ezenfelül tömérdekek a magáno­sok érdekei. Évenkint számos gabnakereskedő ha­jót a vízimalmokat rombol el a dunai jégzajlat és zivatar, mik elől nincs más szabadulás mint egy kikötő, hova minden perezben biztosan térhetnek a járművek. Az óbudai hajógyári kikötő már rég nem búja a dunagőzhajózási társaság folyvást szaporodó járműveit is befogadni, mikép ad­­­hatna tehát helyet más hajóknak ? — Pedig mél­­­tán föltehetni, mikép minden hajótulajdonos örö­mest megfizetné a kikötői bért, csakhogy jármű­ve teljesen biztosítva legyen az elemi csapások ellen; s ha találkoznék mégis, a­ki ezt nem ten­né örömest, azt a szükség kényszerítené reá, úgy hogy a kikötő mindenkire nézve s­z­ü­k­s­é­g­g­é fog válni, s a kikötő jövedelme e csalhatlan alapon nyugvandik. Épen azért bámulatos valóban, hogy azon negyedszázad alatt, mióta Dunánkat a gőzösök szeldelik, egy szükségleteinknek megfelelő kikötő nem létesült a főváros alatt. Egyébiránt örvende­tes, hogy most, midőn annak építtetése többé már nem puszta remény, egész terjedelmükben kiszá­míthatók azon arányok, mik szerint a kikötőnek épülni kell, hogy az a dunai hajózás jövőjének megfeleljen. És ez arányok az építési terv meg­állapításánál bizonyosan tekintetbe lesznek véve, s azon tér, melyet a már kiszemelve levő helyiség nyújt, előnyeinek s kedvező fekvésének egész nagysága szerint fel fog használtatni. A kapacitá­­sok, mik e vállalatnál egyelőre máris szerepelnek, erről bennünket tökéletesen biztosítanak. Örömmel gondolunk azon időre, midőn a dí­szes pesti kikötőben ezernél több hajók árboczain tarka zászlók lengedezvén, a dunai forgalom vi­rágzását mintegy öszpontosítva fogják jelölni; ez­által Pest város valódi központjává leend a hazai gabnakereskedésnek, mely ide mint nagy­szerű raktárakkal bírandó piaczra sieten­e, s mig járművei a dunai hajózás veszélyei s bajai ellen itt biztos menhelyet lelendnek, egyúttal a „tata­­ “ban netaláni sérüléseiket is kiheverhetik, rozot mert hogy a kikötővel egy czélszerű hajójavító műhely is össze lesz kötve, ezt említenünk szinte fölösleges. A kikötő létesülésének első eredménye bizo­nyosan a mindennemű dunai járművek jelenté­keny szaporodása fog lenni, s nem teszünk föl egy évtizedet, hogy a dunai hajók száma még­­egyszer annyira növekedendik mint a jelenlegi. Mint már nem egyszer nyilvánítók, az iparműfor­­galom különösen lefelé, a termény­kereskedés föl­felé a­ Dunán élénk versenyutat nyitand magá­nak. Általán véve a fővárosi kereskedésnek a ki­kötő nem is sejtett lendületet adand. A kikötőben és a körül vidám élet és munkásság fog nyilat­kozni. Az azzal határos terület mintegy varázs­ütésre felviruland, s a föld értéke ott nagy par­­centekkel emelkedendik. Uj gyarmat alapja lesz *) A dunai hajózás egyik nagy akadályának h­avaskapui szír­eknek elhárítására komoly intézkedések téteznek az állam részé­ről , s mint hallani, épen e végre 200 árkást küldetett le az Alduvához. — dr.—

Next