Budapesti Hírlap, 1854. november (560-584. szám)
1854-11-21 / 576. szám
Pest,rKedd, Eőfizetési feltételek A „BUDAPESTI HÍRLAP“ October 1 decemberi évnegyedére. Helyben : 4 ft pp. Vidékre : 5 ft 20 kr. pp. Az előfizetés Pesten a lap kiadó hivatalában (Országút Kunewalderház földszint) Herz János könyvnyomdájában, vidéken minden cs. k. postánál történik. — Az előfizetésnek mielőbb beküldését kérjük. SZERK HIVATALOS RÉSZ. 6 cs. k. Apostoli Felsége f. nov. tékén kelt legf. határozata által a.főállamügyészi állomásra a nagyváradi orsz. főtörvszéknél Haz János ugyanazon orsz. főtörvsz. tanácsost legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. F. hó 10- kén 20850 sz. a. kelt igazságügy minister bocsátvány által az ügyvédség ideiglenes gyakorlására az eperjesi orsz. főtörvényszéki kerületben, hivatalhelylyel S. A. Ujhelyben Liszy Ede kineveztetett. NEMHIVATALOS RÉSZ PEST, nov. 20. A spanyol forradalom és átalakulás.1. Mig a világ szemei keletre, jelesen a fekete tengeri „császári vár“ *) sorsára függesztvék, s az ottani véres események végeredményét mindenütt feszült nyugtalansággal várják, mig az ez által okozott általános izgatottságnak közepette a keleti ügyben bizonyosan leginkább döntő erővel bíró német politika sem képes érdeket kelteni fel, vagy a figyelmet magára vonni, s legfölebb csak bosszankodást idéz elő annak jegyzőkönyvekbe és diplomatiai jegyzékek cserélgetésébe bonyolódott véletlenül lassú folyamáért, s szinte minden részvét nélkül siet a kifejlődéshez nyugaton egy végzetteljes, mondhatjuk, szomorú dráma, mely veszélyes mozgalom — amint sejdítni lehet — még Európa sorsára, általában a közügyek állására ártalmas befolyást gyakorolhat. Értjük, a spanyol forradalmi kicsist, vagy ha tetszik, átalakulást, melynek első felvonása volt, egy praetoriánus zendülés, és a kormány iránt tartozó engedelmességet megszegő katonaságnak a fennálló rend ellen felkelése, a második az úgynevezett alkotmánykészítő cortes-gyűlésnek közelebbről sajnos és szerencsétlen auspiciumok közt kinyitása Spanyolországban, mióta a liberális eszmék az 1808-beli franczia invasióból fejlődött polgári háború kíséretében oda behatottak és elterjedtek, miknek első eredménye volt az 1812-ki cadizi cortesgyűlés által készített és a királyságot minden hatalom és tekintélytől megfosztó híres alkotmány, — lehet mondani, a katonai lázadások napirenden vannak, a kard és szuronyok nem egyszer határoztak e szerencsétlen államban a kormányforma és így a nép sorsa fölött. VII. Ferdinánd és leánya II. Izabellának uralkodásuk idejében, már negyven év lefolyása alatt, a katonaság többször volt Spanyolországban törvényhozó testület, így csal: a nagyobb fontossági változásokat említve — 1820, 1835, 1836, 1840, 1843-ban az akkori tudvalevő határozó fordulatokat mindig a katonaság eszközölte. A mely országban a katonai rend és fenyíték ily ingadozó lábon állnak, s az engedelmességre köteles, azt védni tartozó osztály parancsolóvá válik — ott a polgári társaság fennállásának egyik szilárd és legbiztosabb alapja hiányzik, s a fejetlenségnek zárt kapu van nyitva. A mit Staelné (Considérations sur les principaux événemens de la révolution framtaise Tom. III. 36) I. Napóleonról ír: „qui n’aimait pas á trouver reunis dans le *) Szebasztopolis annyit teszen mint urbi Augusti, ítolís too Zepaqou. Szerk. méme hommé un sabre et une opinion“ — hogy nem szerette ugyanazon emberben a kard és vélemény együttlétét“ — az említett igazságot igen jellemzőleg s épen katonai modorban fejezi ki. Nem vitatjuk azon okokat, mik ez állapotot előidézték, annál kevesbbé nem czélunk menteni vagy szépitni a dolgok azon rendjét, miből Spanyolországban a katonaság említett befolyása következett, s csak a tényt kívánjuk egyszerűen említni, mely a mint elvitázhatlan, épen oly sajnos igazság, s bátorít azon következtetésre, hogy valamint a történet és események tanúbizonysága szerint eddig Spanyolországnak katonai lázadás által eszközölt, úgy nevezett regeneratioja soha jól nem végződött s üdvöt azon államra nem hozott, sőt annak állapotát mindig súlyosbította, s revolutio rendesen azon országot még inkább ostorozó, azt a veszélybe mélyebben taszító recttoval végződött,— a közelebbi juliusi forradalomnak ír, bár mennyire dicsérjék és magasztalják is annak szerzői, s bár ezek az uj átalakulás dicső órájának hatájokra felderülését hirdető phrasisokban kifogyhatlanok, de az eddigi tapasztalás — e csalhatlan tanítómestere nemzeteknek mint egyeseknek — valamint a következés ez alkalommal is bebizonyítandják, hogy a törvényes rend felbontása, a kormány iránti engedetlenség és fegyveres zendülés nem azon eszközök, és nem azon gyógyszerek, melyek által egy állam sorsa javulást, egy nemzet belélete és viszonyai czélszerű s tartós átalakítását, annak sorsa jobbra fordulását várni s remélni lehessen. BÉCS , nov. 19. Austria vasúthálózata, ul. Azon vasutak mértföldszáma Austriában,melyek már bevégezték, vagy melyek építése folyamatban vagy legalább előkészítve van, de miknek létesítése ennélfogva már biztosan megállapítottnak tekinthető, 524(4 mértföldre terjed, miből 387(4 m. állami, s 137(4 m. magánvaspályákra esik. Ide tartoznak mint bevégzett államvaspályák : az északi 61(4 m., a keleti Krakótól Mislowiceig 8%, a délkeleti Marcheggtől Szolnokig és Szegedig 58(4, a déli (a nemrég beváltott soproni vaspályával bezárólag) 62, a lombardvelenczei 45(4, a ce. k. bányavaspálya Oroviczától Baziásig 8 mértföld; építésalattiak : a bécsi összeköttetési vaspálya (4 m., Krakótól Bochnián át Dembicáig 15 m , Oswiecimtől Chelmeken át a keleti állam - vaspályához 3 m, Szolnoktól Debreczenig 16(4, Püspökladánytól Nagyváradig 8(4 m., Szegedtől Temesvárra 14 m., Steinbrücktől Zágrábba 10, Laibachtól Triestbe 19,Trevisótól a Tagliamentóhoz 8, Veronától Botzenbe. 19, Coccagliótól Bergamóba 4, Innsbrucktól Kufsteinba 10, Pécstől Mohácsra 6 m.; lóerejü vasút Steierdorftól Oraviczáig 14 m. Továbbá mint magánvaspályák bevégezvék: a Ferdinánd császárészaki vaspálya 53(4 m., a bécsbrucki 54, a lóerejü vaspálya Budweistól Grmundenbe 26, épen ilyen Pozsontól Szeredre 8(4, s Prágától Lanáig 7 (4 m; építésalattiak : Odersbergtől Oswiecinig 10(4 m., Brucktól Mosonyig 6, Rossitzből Brünnbe 2, Köflachból Grratzba 8, Kladnóból Kralupba 3 m. Ehhez járulnak aztán még a legfelsőbbleg jóváhagyott állam - és magánvaspályák, s a következő átnézetet egészítik ki: Állam- magánvaspályák összesen Bevégzett vaspályák 1 244 m. 100(4 344(4®. Építés alatti v.. . . 94 „ 29'/a 123,/a „ Legfelsőbb r. jóváhagyott v. 49 „ 7 36(4 „ Mindössze_387(4 m. 137% m. 524/4 Tájékozzuk magunkat most kissé közelebbről azon nagy vasúthálózatban, mely az egész birodalmat beborítandja. Tekintettel az előbb fölemlített beosztási elvekre, mint legnagyobb fontosságú s túlnyomólag stratégiai vaspályák létesítendők : 1. Nyugati irányban: Bécs-Linz 26 mértf. Linz-Salzburg ...... 18 „ Linz-Passau...................................14 ,, Prága-Pilsen-bajor határ . . . 22 „ 2. Keleti irányban: a nagy galicziai vaspálya Dembicától Lembergen át Czernovitzig ........ 57 „ s Brodyba .......................... ... 14 „ 3. Déli irányban : a vaspálya Zágrábtól Károlyvárosig, elágazással Sziszekbe.........................................12 „ s az egész olasz vaspályarendszer, miből építendők a következő vonalak: Bergamótól Monzáig . . . v 44 „ Milano-Lodi-Piacenza ... 8 „ Milano-Pavia ...... 4 ,, Mantua-Borgoforte...........................2 „ továbbá a pályadarab Tagliamentótól egész a keleti országhatárig, s azontúl kifelé egész a déli államvaspályához csatlakozásig Nabresinánál .... 12 „ Más vaspályák ismét az országhatárt vagy a várakat érintik, péld. a pardubitz-reichenbergi Josefstadtot, az innsbruck-botzeni Ferenczvárát, továbbá a szolnok-aradi és a szeged- pétervárad - zimonyi. Bármily fontosakká válhatnak e pályák stratégiai tekintetben is, mindazáltal túlnyomó minőségük szerint mégis a kereskedelmi vaspályák közé számítandók. A 14 mértf. hosszú innsbruckhotzeni vaspálya, mely Tirol összeköttetését Olasz- és Németországgal eszközli, szintén nagy politikai érdekkel bir. Ezen tekintet határoz továbbá azon pályánál is, mely Karinthiát Styriával, s ha lehetséges, Olaszországgal is össze fogná kötni, t. i. a vaspálya Marburgtól Klagenfurtig . ... . 15 mértf. s Klagenfurttól Villach-Udinéig ..18 „ Mindazáltal politikailag legfontosbak a következő vaspályák a birodalom keleti tartományaira nézve, mennyiben a legbensőbb összeköttetés ez utóbbiak közt s azokkal ekkép eszközlendő : t. i. Soprontól Kanizsán át Pécsig 36 mért. és Zágrábtól Kanizsán át Budáig . . 44 „ Pesttől Tarnowig ..... 54 „ Mohácstól Baján át Szegedig 17 „ Temesvártól Szebenig ... 35 „ Iparra vonatkozólag már sokfélekép történt gondoskodás. Ezen vonatkozás az iparral további tekintettel természetesen a legszorosb összeköttetésben áll, mint például a reichenberg-pardubitzi vaspályánál. Külön kőszénvaspályák is léteznek már. Mindazáltal név szerint még a gazdag cseh és styriai kőszéntelepek turzása a következő vaspályákat szükségli: Pilsentől Budweisba .... 19 mértf. Teplitztől Egerbe..................18 ,, Kladnótól Kladruchba .... 2 , Gratztól Köflachba (már építés alatt)......................... 8 ,, Az eddig elősorolt összes vaspályák, mikép magától értetik, nagyobb kisebb mértékben egyszersmind a kereskedésnek és közforgalomnak is szolgálnak. Hátramarad tehát részünkre, még a tulajdonképi kereskedelmi vaspályákat előszámlálni, miknek úgy mint a kőszén- és ipari vaspályáknak építése s; üzletére az engedélytörvények mostani kedvező alakulása mellett előreláthatólag legelül fognak találkozni magánvállalkozók. A sokat ígérő vaspályák következők : Temesvár-Fehértemplom a Duna mellett ..............................................13 mértf. Reichenberg az óriáshegyek hoszszában, Josefstadt, Königgrätz, Pardubitz ........... 17 „ Bergamo-Lecco ..... 4 „ Marburg-Kanizsa ..... 17 „ Debreczen-Miskolcz .... 15 „ Szolnok-Arad......................... 18 ,, Szeben-Brassó ...... 13 „ Fiume-Sz.Péter...........................8 „ Eger-Pilsen . . . . . 11 „ Budweis-Pilsen ...... 19 „ 576. BUDAPESTI HÍRLAP. Szerkesztői iroda van: Ország-ut, 6. sz. a. (Kunevalderház) 2-ik emeletben. Megjelenik e lep, hétfőte a főbb ünnepek utáni napokat kiríva, mindennap reggel. Blőfizetési díj: Vidékre :1élívre: 1őfrt., évnegyedre: * fr, 20 kr. Helyben, fílívre: Sírt., évnegyedre: 4 frr. — A Mrdetínek íta*51 haníbzott torinak egyszeri belktatigaért 6 kr, többszöriért pedig « kr. szímitatik — ügyes az Km 20 pkr. SlSfizethetni — helyben « I aplad,6 hivataliban Here János könyvnyomdáiban (Országút Kuneraldszhíz), vidéken minden os. kir. postahivatal n i 1.— Az, .előfizetést tartalmazó levelek a csim. lakhely a utolsó poéta feljegyzése mellett, a pénzzel agyOtt bérmentesítve egyenesen ak « hivatalho» sz», estandöki Levelezések. Bácskából, nov. 13. Az évek óta emlegetett községrendezés több hiteles egyének állítása szerint legfelsőbb helyen szentesítést nyervén, mikép reméljük, rövid idő alatt életbelépend, amit mi annál is inkább hajlandók vagyunk elhinni, minthogy minden községben annak nagyságához képest egy vagy két dijnok rendeltetik, akik a községi jegyzők közremunkálásával, a sok helyen meglehetős zavarban levő községi számadást rendbe hozandják, hogy így az annak idejében alakulandó községi bizottmány, minden e tárgyra vonatkozó kellemetlenségtől megóva, a számadást tisztán vehesse által. E mellett megjegyzendő az is, miszerint léteznek oly községek is, hol a számadást régibb időkben történt mulasztások miatt bajos bevégezni, mert a számadáshoz megkivántató jegyzetek vagy eltévedtek, vagy pedig az illetők a bevételt és a kiadást feljegyezni elfeledvén, e miatt azt most már tisztába hozni teljes lehetetlenség. Némely körökben azon hir terjedt el, miként a vegyes politikai és törvénykezési járásfőnöksé November 21-n 1854 -elt feloszlattatván,mindenik számára külön hivatal állíttatnék fel; teljes okkal állíthatom azonban, hogy ezen hir minden részben tényleges alap nélkül szűkölködik. Jóllehet mult sept, és odt. hónapokban kevés eső látogatta vidékünket, azonban mégis vetéseink igen szépek, és a sok helyeken elszaporodott egerek pusztításától mentek; de a folytonosan tartott szárazságban aligha nálunk is meg nem szaporodtak volna az egerek, ha a tegnap hatalmasan esett, s földünket mintegy arasztnyira ellepett hó szaporodásukat előre meg nem gátolja. 1. 1. Austriai birodalom. Bécs, nov. 19. o. A mai nap, mint Császárné Ő Felségének nevenapja minden jó austriainak örömteljes ünnepe leendő nap a széles birodalom minden népei számára magasztos alkalmat nyújt, hogy buzgó imáikat emeljék a minden jónak örök adójához, hogy egy örvendetes váromány teljesüljön, mely által mindenekelőtt a felséges Uralkodópár házi boldogsága növekedendik, de egyszersmind a birodalomnak biztosíték adatik az iránt, hogy az erő és kegyesség, bölcseség és báj előnyei, melyek a trónon ragyognak, jövő nemzedékekre örökségül szállandanak. Alig szükséges említenünk, hogy ezen érzelmek a hűn érző alattvalói szivek millióit buzgóságra serkentendik; a hálás Austria ama szeretet és tiszteletet, melylyel Fejedelme iránt viseltetik, egész teljességében a felséges nőre is lelkesedve átruházza, ki e Fejedelem életét díszíti, és az uralkodói gondok nehéz terhét viselni szeretetteljesen segít. — Azon remény, hogy Oroszország a négy garantiapont elfogadása által a békealkudozást lehetségessé teeni, mint ma jólértesült körökben erősítik, túlzott volt. Oroszország semmi oly nyilatkozatot nem tett, mely képes lenne Austriát eddigi határozottan elfoglalt állásáról eltéríteni. Az engesztelődés szava előtt Austria bizonyára sohasem zárandja be füleit, de minden ajánlatot annál lelkismeretesebben megvizsgáland, mivel azon meggyőződés még folyvást fennáll, mikép a keleti kérdésnek puszta elnapolása, mely annak alapos megoldását elő nem idézheti, sem Németország sem Austria érdekeinek meg nem felel. Mi azon nézetet illeti, miszerint Oroszország legújabb diplomatiai cakkhúzása a bécsi és berlini kabinetek irányában arra lenne számítva, Austriát oly alkudozásokba bonyolítni, melyek által a nyugati hatalmakházi viszonyai megingattathatnának, mi ha sikerülne, Oroszországra nézve igen nagy előny leendne: egy jólértesültnek tartott berlini levelezője a „Morn. Chron.“-nek megjegyzi, miképp sakkhúzás , bármily viszhangra vagy segélyre találjon is az Berlinben, tökéletesen meghiúsuland, mert—úgymond — teljes bizonyossággal állíthatja, hogy „az Austria és a nyugati hatalmak közt fennálló tökéletesen jó egyetértés, kölcsönös bizalom és becsülésben napról napra növekedik,amiből azt következteti, hogy Austria folyvást és bizton fog, ha mindjárt lassabban is a helyes úton előhaladni, és könnyen meglehet, hogy a dolgok ez állásából rövid időn fontos következések eredetidnek. 20 cs. k. Apostoli Fesége sajátkezűig aláirt oklevéllel Kronenberg József lovag, ca. kir. ezredest és a 2. csendőrezred parancsnokát, mint a vaskoronarend másodosztályának lovagját, e rend szabályainak értelmében austriai birodalmi báróságra legkegyelmesebben emelni méltóztatott. Az első befizetés az uj kölcsönre azon meglepő eredményt nyujtá, mikép nem kevesebb mint 72 millió pft fizettetett be. A magánegyének egy nagy része egyszerre az egész öszveget is fizette, a többi felét s így tovább. A várt 24 százalék helyett, az első részletfizetés átlagosan 14 százalékot eredményezett. KÜLFÖLD. Tudósítások a harczterekről. Délkeleti csatatér. Az „Ö. C.“ említést tesz egy Odesszából nov. 10-ről szóló jelentésről, melynek közlései azonban a szebasztopoli eseményekről nov. 5-nél tovább nem terjednek. Az emberveszteség mindkét részről az em-