Budapesti Hírlap, 1855. február (634-656. szám)
1855-02-23 / 652. szám
Pest, Péntek. Megjelenik a lap, hétfőt s a több ünnepek utáni napokat kivéve, mindennap reggel. Előfizetési díj : Vidékre : félévre : 10 frt., évnegyedre: 5 ft. 20 kr. Helyben: félévre : 8 frt., évnegyedre 4 frt. — A hirdetések ötször halálozott sorának egyszeri beiktatásáért 6 kr, többszöriért pedig 4 kr. számíttatik — Egyes Szám 20 pkr. BUDAPESTI Szerkesztői iroda van: Országút, 6- ezd a. (Kunewalderház) 2-ik emelőiben. Előfizethetni — hel y bjen » 1 a’p kiadó hivatalában Herz János könyvnyomdájában (Országút, Kunewallderház), vidéken minden cs. k. postahivatalnál. —Az előfizetést tartalmazó levelek a czím, lakhely a utolsó posta feljegyzése mellett, a pénzzel együtt bérmentesítve egyenesen a kiadói hivatalban utasítandók. Előfizetés február és martina hóra Helyben : 2-két pft 40 kr. Vidékre : 3—három pft 40 kr. Az előfizetés Pesten e lap kiadó hivatalában (Országút, Kunewalderház, földszint) Herz János könyvnyomdájában, vidéken minden cs. k. postánál történik. SZGRK HIVATALOS RÉSZ F. hó 11-n 2574 sz. a. kelt igazságügyministeri bocsátvány által az ügyvédség ideigl. gyakorlására kineveztetett a soproni orsz. főtörvszéki kerületben Szekszárdon Stann Ferencz volt államügyészi helyettes. Az egyesülve fennállott magyar cs. k. orsz. pénzügyigazgatóság a szolnoki cs. k. adóhivatalnál 1111. oszt. ellenőrállomásra Máltay Pál ideiglenes adótisztet Félegyházán ideiglenesen kinevezte. F. é. febr. 21-n a cs. k. udv. és államnyomdában Bécsben megjelent és szétküldetett a birod. -tervlap. X. dija. Tartalma: 31. sz. a. a belügyministeriumnak a legfelsőbb rendőrhatósággal egyetértésben 1805. fen. tekén kelt rendelete, hatályos minden koronaországokra, kivéve a katonai határszélt, melylyel az állatkínzás ellen törvényes szabály adatik ki. 32. sz. a. a pénzügyministermm 1855. febr. 15-kén kelt bocsátvány az érvényes Tirol és Vorarlbergben, a terhelt járműveknek a Bodentó partjaihoz közeledését illető tilalom határozmányaiban tett változtatás tárgyában. 33 sz. a, a bel-, igazság- és pénzügyi miniszzteriumok 1855. febr. 17-kén kelt rendelete, érvényes minden koronaországokra, kivéve a katonai határszélt, a törvényszéki orvosi czélokra alkalmazott egésségügyi személyek díjai tárgyában. Ugyancsak 1855. febr. 21 k én adatott ki és küldetett szét a birod. törvl. 1854—ki lefolyt évéhez, a czimlappal együtt egy kettős tartalommutató, melyek elseje chronologiai, a másik betürendbeni jegyzékét mutatja a törvények és rendeleteknek, melyek a lefolyt 1854. évi folyamban kiadott CVI. dbban megjelentek. F. hó 20-n a cs. k. egyetemi nyomdában Budán megjelent és szétküldetett a magyarországi országos kormánylap I. osztályának II. dbja mind német egyedüli, mind tót- , oláh-német kettős kiadásban. Tartalma : 8. sz. a. a pénzügyminister 1854. dec. 26. bocsátványa, hatályos minden koronaországokra, kivéve Dalmátiát, az 1852. dec. 15-ki legf. határozat által a sör fogyasztási adóját illető törvényes határozmányokra nézve elrendelt változtatások végrehajtása tárgyában. 9. sz. a. a cultus- és oktatásügyi ministerium 1854. dec. 27—kibocsátványa,hatályos Alsó- és Felső-Austria, Salzburg , Sziria, Karinthia , Krain, Görz és Gradiska, Isztriával, Triest, a lombardvelenczei királyság, Cseh-, Morvaország, Szilézia, Galiczia és Lodomeria, Krakó és Bukovinára, azon kor tárgyában, melyet azoknak el kellett érniük, kik a bécsi cs. k. evang. consistoriumok igazgatási területében mint lelkészek, hitszónokok vagy segédpapok alkalmaztatni akarnak. 10. sz. a. a belügyministerium 1854. dec. 29- ki bocsátványa, hatályos minden koronaországra, a bajor k. alattvalók austriai államkötelékbe felvételének módozataira vonatkozólag. 11. sz. a. a bel-, igazság- és pénzügyi ministeriumok 1854. dec. 29-ei rendelete, érvényes minden koronaországokra, kivéve a lombard-velenczei királyságot és katonai határszélt, az adóhivataloknak a járási (szolgabirói) hivatalokhoz , és azok fb- tetteseihez az első folyamodásu törvényszékekhez és a felsőbb adó- és fínásrozhatóságokhozi viszonyaikat illetőleg, 12. sz. a. a belügyminister 1854. dec. 30-i kelt rendelete, az udvari gyász felvételét és jelzését NEMHIVATALOS RÉSZ. Levelezések. London, febr. 16. I1J. Jelenleg leginkább azon komoly kérdés veszi igénybe a közfigyelmet, hogy váljon a parliamenti vizsgálat iránti Roebuck-féle indítvány, mely oly nagy többséggel fogadtatott el, az előbbi kabinet megbukta után létesíttetni fog-e, vagy nem. Az ellenzéki lapok, mint a „Herald“, „Advertiser“ s „Daily News“ természetesen föltétlenül s határozottan emelnek szót a vizsgálat létesítése mellett, míg a ministeriális „Post“ és „Chronicle“ minden alkalommal egészen ellenkező szellemben nyilatkoznak. Ebből azt következtették,mikép a kormány hallani sem akar a vizsgálatról. Azonban nem lehet tagadni, mely egy ministerelnök s egy hadügyminister bukását idézte elő, tetemes nehézségekkel jár. Ugyanis Roebuck ot becsületszava kötelezi arra, hogy egyik legközelebbi ülésben indítványt terjeszszen elő, a vizsgálati bizottmány tagjainak kineveztetése iránt. Ha a kormány ezt ellenzi, Aberdeen-éhez hasonló megveretés veszélyének teszi ki magát, s ha az alsóházi többség engedne a kormány kívonatának, a közönség becsülését egészen eljátszaná, s ekkor a jövőbeli miniszerek a parlamenti határozatokat teljes joggal kigúnyolhatnák , mint bohózatot vagy pártfogásokat. E szerint a kabinet a vizsgálat elve ellen nem emelhetene szót büntetlenül, hacsak képes nem lenne kimutatni, hogy a legutóbbi 3 hét alatt a katonai anarchia kútfejei fölfedeztettek, s szerencsésen bedugattak. A „Times“, mely lap nemrég azt állítá, mikép „maga a kormánynak kell legszigorúbb vizsgálatot rendelnie“, most szintúgy, noha nem épen oly határozottan, mint a „Daily News“ a Roebuck-féle indítvány létesítését pártolja. Szerinte, ezen rendkívül tetemes kormányellenes többség által elfogadott indítványt nem lehet félretenni vagy kijátszani, mivel a körülmények soha sem szükségeltek oly mulhatlanul vizsgálatot. Ezért egy részrehajlatlan bizottmányt kell kinevezni, azon sürgetős megbízással, mikép vizsgálatában gyakorlati s közvetlen hatású czélt tűzzön ki maga elé. Ámaz egyes pontok — úgymond — miken a rendszer tökéletesen hajótörést szenvedett, nagyon is világosak, s valósággal az elkövetett hibákban oly szemtelenségi szellem létezett, mely daczol a közvéleménynyel. A „Times“ lehetségesnek tartja, mikép ugyanazon egyének, kik a Roebuck-féle indítványt ellenezték, folytatandják ellenzésüket, mivel fölöslegesnek tartják vizsgálatot eszközölni a holtak hibái iránt, minőknek az ex-ministerelnök, s az ex hadügyi államtitkár méltán tekinthetők. Azt is igen természetesnek találja, mi a kép Palmerston lord oly nehéz időben átvett kormányzásának kezdetén, s midőn munkával túlterhelve van, megmentetni óhajtja magát egy oly vizsgálati bizottmánytól, mely mindenkinek idejét fölemésztené, s az egész hadügyi kormányzásban némileg a múlt s jövő rendszer közti homályos szürkületet idézne elő. Ezért ha a kormány bölcs és tapintatteljes eljárással, egy lordoli s alsóházi tagokból álló vegyes bizottmányt nevezne ki, a „Times“ ezt a parliamenti bizottmány igen jó surrogatumának szélszerű eszköznek tartaná arra nézve, hogy mind a jelen bonyodalomtól, mind ama bohózattól meg lehessen menekülni, melylyel egy pártrokonok által tollba mondatott jelentés fenyeget. De ami a vizsgálatot illeti, ennek szerinte, meg kell történnie, s az meg is fog történni, mivel az ország sohasem fogja elhinni, hogy egészen szabályszerűleg történik, mikép egy pompás sereg élelemszerek, ruházat, tüziszer, s minden legszükségesebb tárgyak hiányából elveszszen,6 mértföldnyire egy hajóinkkal telt kikötőtől, midőn ezek mindezen készletekkel ellátvák. Meg kell tudnunk, — úgymond — hogy minő okból veszett el nyomoruan, vagy maradt még nyomorubb életben oly 40,000 főnyi sereg, mely szerencsésen kiszállíttatott, s mely alig veszté, el szem elől hajóinkat. Ha a vizsgálat megtagadtatnék, ennek eredménye, a „Times“ szerint, szükségkép az lenne, mikép újabb balesetek ugyanazon rendszer, ugyanazon hanyagság, önzés és ügyetlenség eredményei, újólag vizsgálatot fognának szükségelni, még pedig gyökeresebb s talán forradalmiabb jellemű alakban. A vizsgálat tárgya —úgymond — nem Newcastle bg vagy Raglan lord; nem csupán a sereg vagy az igazgatóság, vagy a kormány, sőt nem is csak az alsóház, hanem maga a brit alkotmány van perbe fogatva; s ezen per nem csupán Angolország, hanem az egész világ előtt tárgyaltalak. Az új kormány egyik első gondjának tartó, a balti hajóhad újraszervezését. Mint a lapok jelentik, ezen hajóhad főparancsnokává Napier helyébe Saunders Dundas Richard aladmirál, másodparancsnokává Seymour Mihály ellenadmirál, ki a múlt évben hajóhadi kapitány volt, harmad-parancsnokává Baynes ellenadmirál, hajóhadi kapitányává pedig Pelham kapitány neveztettek ki.— B e r k e e y admiral, kinek korrangjánál fogva a főparancsnokságot át kelle vala vennie, a kabinet élénk sürgetései folytán megtartja az admiralitás,első tengerészeti uterforjának állomását. Ami az új főparancsnok személyét illeti, ő tory-családból ered, az elhunyt Melville lord fia, s a még élő Melville lord tábornok testvére, 1802 ápr. 11-én született, s e szerint most 54 éves. 1817-ben lépett mint önkénytes aktiv szolgálatba. 1821 - ben hadnagygyá, 1823-ban a „Sparrowhawk“ parancsnokává, 1825-ben kapitánynyá lett; különböző elsőrangú hadihajók parancsnoka volt, utoljára 1841-ig a 72 ágyús ,,Melville“é a chinai vizeken, s a 84 ágyus „Powerful“é a földközi-tengeren Sir W. Parker alatt, ki őt egy hajóhad parancsnokságával bízta meg. Később Deptfordban a hajógyári sérelmi osztály felügyelőjévé lett, s a legutóbbi években mint az admiralitás második „naval lord“ja működött. Jelleméről a „Herald“ így nyilatkozik : „Ő nem valamely népszerű, vasgyúró vagy önhitt kérkedő, hanem nyugodt, solid, megbízható, kimélyes, s a kamrához hű egyén, hideg véralkatú, de legnagyobb mértékben igazságos és őszinte; úgy hogy mindazok, kik őt ismerni tanulták, örömest szolgálnak alatta. Ha egyrészről nem várnak tőle esztelenül vakmerő vállalatokat, másrészről becsülni tudják hidegvérűségét, s meg vannak róla győződve, hogy ő a brit lobogó becsületét megőrzendi, s a kormány óhajtásait teljesítendi.“ Ha a „Herald“ hiven adá az új főparancsnok jellemrajzát, a kormány nem tett rosz választást. Mi részünkről az uj főparancsnoknak szivünkből kívánjuk, hogy mind hivatali elődénél, mind névrokona,a fekete-tengeri hajóhad exfőparancsnokánál szerencsésebb legyen ! Paris, feb. 17. — S.— A közönség most azon töri fejét, hogy mit jelenthet azon fényes bizonyítvány, mit a mai „Moniteur“ Francziaország jelen alkotmánya számára hoz. Ha nem csalódunk, az egész hosszú értekezés nem egyéb feleletnél a„Siécle“re, mely mint tudva van, néhány nap előtt azon különös követelést intézte a kormányhoz, hogy a császári alkotmányban szabadszellemű változtatásokat tegyen. A „Siécle“ olyan lap, mely iránt a kormánynak némi kímélettel kell lennie, mivel annak minden lapok közt legnagyobb olvasó közönsége , van, s mivel az a nemhivatalos lapok közt a kormánynak a keleti kérdésbeni politikáját leginkább pártolta. Igen természetes volna tehát, ha e körülmények tekintetbevételével a kormány a ,,Siédert ahelyett, hogy kihívó beszédéért egyenes megintéssel szolgáltatandott neki igazságot, ily terjedelmes útbaigazításra akard méltatni. Ekkor a kormány tán egy csapással két legyet akart agyonütni, figyelmeztetvén egyúttal ama nehézségekre, melyekkel a parlamentáris Angliának a jelen hábom vezetésében küzdenie kell; s ha a kormány a hivatalos , az államhivatalnoki egyenruhákon illető legfelsőbb határozmányokkal. 13. sz. a. a pénzügyministerium 1854. dec. 30-ki hirdetvénye, a vámegylet intézményeinek ideiglenes behozataláról, a vámhivatalok és pénzügyőrség szervezésére vonatkozólag Krakó kincstárkerületben 1855. jan. 31-től kezdve. Továbbá ugyane napon kiadatott és szétküldetett a magyar-német kettős kiadás 1. osztály XXVII. db, miután e db már a többi nyelveken 1854. dec. 31-n megjelent. A tartalom mutató már szintén közzététetett. E darabbal egyszerre adatott ki a második félévre szóló betürendszerinti jegyzék magyar-német nyelven. Február 23-a 1855. lap által azt mondatja, hogy „a gazdag Pitt jellemének s ékesszólásának hatalmával az ország közszellemét fegyelmezte,“ akkor ezalatt az értendő, miszerint most Palmerston férfinak kell mint hajdan Pittnek Angliát fegyelmeznie, hogy egyenlő lépéssel haladhasson a Parlamentarismus akadályaitól ment Francziaországgal. Ez azonban csak a mi saját egyéni nézetünk s több egyes személyeké A közönség általában a „Moniteur“ czikkét valami rendkívüli rendszabály előpostájának sőt olyszernek tekinti, mely által Francziaország a császárnak, Krímbe utazása iránti jelentésre előkészíttetik; más szavakkal, a közönség a szóban forgói czikket igy értelmezi: Két Francziaország van,, egyik dolgozik s mély nyugalomban él, a másik a csatatéren van, — a fejedelem helye ez utóbbi,, Természetes,, hogy senki sem, fogott volna a czikkből ilyesmit kiolvasni, ha néhány nép óta folyvást nemcsak a börzén, de a politikai körökben is nem beszéltek volna teljes bizonyossággal L. Napóleonnak azon eltökéltett szándékáról, miszerint személyesen a hadsereghez fog menni. Daczára mindazon bizonyosságnak és részleteknek, miket, a császár úti készületeiről beszélnek, mi mégis kételkedünk ezen utazás bekövetkezéséről annyiban, amennyiben azt hitszük, hogy a diplomatai ügyek az ő jelenlétét Francziaországban szükségessé teszik, s mivel az ő családja, és környezete nem akarják őt egy tengeri utazás esetlegességeinek kitenni, noha másrészről azon nézetben, sem osztozhatunk, hogy ne merré elhagyni Francziaországot. E pillanatban, nem, fehét főt risk'd miliiüzésektel felnid. Ha jól vagyunk értesítve, utolsó levelünk óta a Wedell tábornokkal! alkudozások a nyugati hatalmakra nézve kedvező fordulatot vettek. Az angol kormánynak —úgy halljuk hitelt érdemlő oldalról sikerült a porosz kabinetet,a legújabb időben engedékenységre kiírni, s „igen könnyen megesketik. Hogy legközelebb, tán már ma, Poroszországgal egy okirat fog aláíratni, mely neki az értekezletekbeni résztvevősre utat nyit.“ Ilm ez hű mása azon közleményeknek, mik nekünk épen most tétettek. Austriai birodalom. Bécs, febr. 21. Azon szándékból, hogy a Császárné a Felség© szülésének Austria minden népeit boldogító eseménye iránt, a f. m. 15-ki legfelsőbb kézirat értelmében jótékonysági cselekedetek által részvétüket nyilvánítsák, bankkormányzói helyettes le. Sína, és Arnstein és Eskelés nagykeresdeház a belügyminister urnak háromezer forintot adtak át jótékony czélra, melynek közelebbi hovafordítása a belügyminiszer urnak Bágysék fenn. E hazafias tény a leghőbb köszönet kifejezésével fizon hozzáadással juttatik nyilvánosságra, miként ez öszveg hovaforditása utólagosan közzé fog tétetni. * Gróf Rechberg néhány nap óta, Bécsben van , egy császári parancs kovetkeeztében hivatott meg ide. Mint mondják, itt időzése alatt némely kérdetek tárgyalés alá kerülnek. Verencze egy új helytartóra vár, Toggenburg mint tudva van kereskedelmi mi-SOStepjé neveztetett ki. A Schwekstali bonyodalom a kiegyenlítés pontjára jutott s az eddig Milanjában folytatott tárgyalások, a legközelebbi időben befejezésnek néznek eléje. Piemonttal is barátságos szomszédi összeköttetések vannak kilátásban mint eddig, a viszony általában az szomszédállamok közt a mindenfelől növekvő közlekedés valamint a vaspályák és távírdák folytonos terjedése által mindig bensőbb lesz s a jó egyetértés mindig szükségesebb. Hogy a saját országos viszonyok gr. Rechberg jelenléte alkalmával nem maradnak tárgyalatlanul, világos. A lapokban többször említse volt, hogy a zár alá vétel kérdése" felsőbb helyen vizsgálódások tárgya lett, s hogy ezek iránt az olasz menekültekre nézve kedvező kimenetel várható. A nélkül hogy ez állításnak igen nagy nyomósságot tujdonítanánk, oda kell utalnunk, mikép egyes esetekben, melyek császári határzat alá terjesztettek, még mindig feltétlen kegyelem adatott. Hogy azonban még síz utóbbi nem sikerült kísérletek is némely Mezzi el követők részéről, Olaszországban új békétlenségeket keleteni, semmi változást nem idézhettek elő azon bizalomban, melyet a kormány ez országba helyez, abból tűnik ki, mikép Olaszországban a fersangi időszak alatt a mindenesetre kissé túlságos forgalomra semmi megszorítás nem rendeltetett; nagyon jól tudják, hogy a népesség a békétlenségét feli.