Budapesti Hírlap, 1855. május (709-733. szám)
1855-05-23 / 727. szám
kizárópolitika czéljából, hanem az általános érdek igen komoly megfontolásából. Azon helyzetben,mely ránk nézve az ápr. 21-diki értekezlet kimeneteléből keletkezett, teljhatalmazottaink, miután azon köteleztetés alól, a feketetenger megnyitásának maguk ellenfeleink által elvetett ügye mellett felszólalni,felmentettek, fenntartók maguknak azon szabadságot, új tervet előterjeszthetni. Az két czikkből állt. Az első megerősítette a tengerszorosok elzárásának régi rendszabályát. A második meghagyó a fényes portát azon esetek souverain birájául, melyekben biztonságának érdeke az elv alóli kivételeket kivánna s az azt hinné, mikép a körülményekhez képest vagy a nyugati hatalmak, vagy Oroszország hajóhadát segélyül kell hívnia. Francziaország külügyministere azon nyilatkozatot ismételvén, miszerint az ő utasításait kimerítetteknek tekinti, nem tartja magát felhatalmazottnak a most tárgyalás alá terjesztett terv vitatására. A török feljhatalmazottak tartózkodtak annak becse felől nyilatkozatot adni. Austriai külügyminiszer úr e javaslatot tudomásul vévén megelégedéssel látta, hogy az 1. czikkben a tengerszorosok bezárásának elve létetett a megnyitás helyébe. Ezenfelül azt hive, hogy a 2. czikk, mely a szultán számára fenntartja a jogot, esetleg idegen hajóhadakat hívhatni a maga segélyére s kivételesleg a tengerszorosokat megnyitni, gyakorlati alkalmazhatósággal bír. Ő a javaslatot tárgyalhatónak tartja. Az oly elemeket foglal magában, melyekből Austria a közeledés végett hasznot húzni remél. De azt azon vázlat állapotában , melyben most van, megoldási alapul nem tekintheti. Oroszország teljhatalmazottjai maguk részéről megállapítani igyekeztek, miszerint ők tették a 12-dik értekezletben jegyzőkönyvbe a legutóbbi javaslatot, mely az alkudozások 3-dik pontjának megoldását czélozza, s hogy ugyane czélra ismét ők terjesztik elő az új eszméket, melyek a 13-ik értekezlet tárgyát teszik. Beszédüket annak constalkozásával végzők, miszerint ők szavukat több megoldási módozatok javaslása által eléggé beváltották. Hy Gorcsakoff ezen nyilatkozata szolgált az ápr. 26-ki ülés berekesztéséül. Másnap a franczia külügyminiszer elhagyta Bécset, Párisba visszatérendő. — Ez az alkudozások röviden egybefoglalt tartalma apr. 16. (28)-ig. Hogy e kifejtésnek azon egyszerűség és nyugalom jellemét megújuik, mely történeti közléshez illik, igyekeztünk minden recriminatiót kerülni. Elegendőnek tartottuk a tényeket a maguk rendje és lánczolatában előadni, hogy Önt azon szándékról felvilágosítsuk, melyet a császári kabinet a tárgyalás alá vett kérdések mindenikénél szeme előtt tartott. Foglaljuk egybe azokat, röviden. Az első politikai kvalitás kérdése volt. A császár azt magas szempontból fogta fel, és a fejedelemségek jóllétének érdekében oldó meg, melynek virágzásáért Oroszország jótállást ígért. Ez ígéretét megtartó, s tovább is tudandja megtartani. A 2-ik az általános kereskedelmi érdekekre vonatkozott. A császár azt minden nemzetek kereskedelmi szabadságának javára döntötte el. A 3-ik nem csak az általános súlyegyént illette, hanem Oroszország méltósága és becsületét is igen közelről érdeklette, így fogta azt fel felséges urunk. Ez eldöntésnek egész országunk nemzeti érzelme megfelelend. A 4-ik az egész kereszténységre nézve a vallásszabadság, civilisatio és társadalmi rend kérdése volt. A császári kabinet szemében e pont volt az, melynek egykor egy minden európai souverainek szentesítésére méltó általános békeszerződvény élére kellene helyeztetnie. Sőt Angol-s Francziaország teljhatalmazottjai vonakodtak e vallási érdekű kérdést tárgyalásba venni, mielőtt a fekete-tengeri hajózásra vonatkozó kérdés nem szabályoztatik. Ez áttekintés után a tettközléshez nincs több mit adnunk. Ön fel van hatalmazva, e közlést azon kabinet elé terjeszteni, melynél Ön meghitelesítve lenni szerencsés. Az megítélendi, melyik oldalon nyilatkozott azon óhajtás, lojalitással a béke visszaállítására eljutni. Azt is elhatározandja, melyik oldalról támadtak az akadályok , melyek eddig az üdvös mű végrehajtását késleltették. Ha az az értekezletek félbeszakadása által véglegesen meghiúsulna , akkor a barátságos hatalmak részrehajlatlan nézete legalább Oroszországnak azon elismerés igazságát szolgáltatandja, mikép semmi fáradozást el nem mulasztott, hogy egy általános pacificatio mélyen érzett óhajtásának valósítására szánt alkudozás sikerét biztosítsa. Európa számolhat azon állandó és szilárd gondoskodásra, melyet a császár e nagy érdeknek szentelni tudand , mihelyt az óra üt, melyben az isteni gondviselés azon kabinetek öntudatát megvilágítandotta, melyeknek engesztelhetlen ellenségeskedése szemben azon gyászszál, mely egy felséges sírt fedez, ő felségét felhíja, országa biztonságát és becsületét fegyverrel kezében védelmezni. Fogadja stb.“ Törökország. Lord Redcliffe máj. 5-én Konstantinápolyba családostul visszaérkezett. A török nagyvezírségben távolléte alatt történt változások korántsem szolgáltak kellemes meglepetéséül. Már új módosításokról beszélnek a ministériumban. Resid pasa egyébiránt még nem hagyta el Konstantinápolyt. A fegyverek viselése a Törökországban tartózkodó görögöknek szultáni rendelet által megtiltatott. Konstantinápolyból máj. 10-től a „Carmel‘‘ következő híreket hozott Marseillebe : A suezi szoros átmetszése miatt támadt nehézségek kiegyenlíttettek. Minden perezben várták a fermán megjelenését,mely Lesseps nek a szükséges felhatalmazást megadja. — Konstantinápolyból a birodalom különböző tartományaiba biztosok szándékoztak elindulni, a keresztényeknek, a legújabban kihirdetett császári hrat értelmében, besorozása végett. Ez okmányban ki van fejtve, hogy a nem muzulmán katonák a török seregnek mindig csak a legkisebb részét teendik. A konstantinápolyi hírlapok szerint a mazlaki táborban összevont csapatok 14 hadi- és számos szállítóhajón, tetemes élelmi és lőszerkészlettel elindulni készülnek Odessza vagy az Alduna felé. A piemonti érkező csapatok, anélkül hogy Konstantinápolyt érintenék , egyenesen Krímbe mennek. Távirati sürgönyök, London, máj. 21. Az alsóházi ülésben Palmerston, Russell és Gladstone megjegyzék, miszerint Gibson indítványának tárgyalása árthatna, mivel a bécsi értekezletek még folyvást tartanak, mire Gibson indítványát viszszavette, s mindkét ház elnapoltatott. Sz.-Pétervár, máj. 20.Hg Gorcsakoff jelenti Szebasztopolból: 12-ről 13-ra menő éjjel két kis kirohanást tettünk, melyeket siker koszorúzott. Krim más pontjain f. hó 14-ig semmi említésre méltó nem történt. Konstantinápoly, máj. 17. (Bukaresten át). Az összes tábori csapatok, melyek Mazlakban feküdtek, hajóra ültettettek; általában feltűnőleg sok erősítés küldetik Krímbe; a rajákból ujan alakítandó hadtest 20,000 emberből fog állani. Rend pasa egyelőre még itt marad. A cholera szűnik. Livorno, máj. 20. A vetések az esős idő miatt eddig keveset szenvedtek, annál többet a selyemtenyésztés. A florenczi terület a kryptogamtól megkíméltetett, másutt annak a szőlőkeretekben nyomai mutatkoznak. Napi hírek és események Pest, május 23. * Veszprémi püspök úm. Ranolder János ur ő exója az „Immaculata“ tiszteletére Rómában felállítandó szobor költségeinek fedezéséhez részéről 300 párttal járult. Ugyanő f. hó 13-án a veszprémi sz. Ferencziek templomában egy oltárt szentelt fel, melyet özvegy Taliánné assz. emeltetett a szeplőtelenül fogantatott Szűz tiszteletére. Megannyi szép cselekedetei a vallásos buzgóságnak. A nemz. színpadon múlt szombaton Szigeti József javára először adatott a „Huszár-csíny“ eredeti vígjáték dalokkal, 3 szakaszban. Irta Vihot Imre. Zenéjét szerzette Böhm Gusztáv, az aradi színház karmestere. E dalos vígjáték Aradon került először színre, s mint levelezők írták, nagy tetszéssel. Pesten hasonlókép sokat tapsoltak benne, s a szerző is többször részesült a kihivatás megtiszteltetésében. A darab 1809-ben játszik. Meséje röviden ez: Virág Marczi közhuszár (Füredi) egy csárdánál, markotányosnő kedvese (Munkácsi FI.) intései daczára kissé mélyebben tekint a pohár fenekére s a bortól felhevülten huszári vakmerősége még inkább növekedvén egy csapat franczia chasseur közé vág. Általuk legyőzetve fogolylyá lesz, s nem marad más választása, mint vagy agyonlövetni vagy franczia chasseurré lenni. Marczi az utóbbit választja, mert fölteszi magában hogy a legelső alkalommal visszaszökik. Hű kedvese a markotányosnő követi őt a franczia táborba, s hogy Marcziját el ne árulja, az ezzel egyenruhát cserélt Andre franczia chasseur káplár (Szerdahelyi) iránt szerelmet tettet. Marczinak sikerül visszaszökni a huszárokhoz, de szivének három elválhatatlan kedves tárgya: lova,kedvese és egyenruhája ott marad az ellenség táborában. Ezeket nem hagyhatja idegen kézen s egy kis csatatervet közöl az őrmesterrel, mely abból áll, hogy Marczi visszamegy az ellenséghez, mi kissé valószínűtlen, miután megszabadulásakor egynéhány chasseurrel keményen elbánt és így méltán tarthatott tőle, hogy többé nem fogja pajzán huszár eszével elámíthatni a francziákat; azonban ez is sikerül, mi ne sikerülhetne Marczinak, ha az Isten és szerző is úgy akarja, elmegy, a közlött csataterv szerint a francziákkal együtt, kikkel egy másik áltervet közlött, megtámad egy csárdát, melyben huszárok vannak elrejtve; a huszárok győznek s Borosa a markotányosnő, ki ezalatt a franczia káplárt leitatta s Marczi ruháját felöltötte. Szintén részt vesz a viadalban és visszahozza Marczi ruháját s osztályosát Marczi szivében: a muczit.—E mesében megvan azon elem, mely a nagy közönség tetszését indokolja. Vasárnapi darab, melyet péld. egy Theatre Frantraisban, vagy Odeonban, a franczia nemzet színházában talán keményen megattaquirozna az Ítészet; de nálunk, ahol a nemzeti drámairodalom alant fokon áll s Ludas Matyi is diadallal vonul keresztül a színpadon, pedig csak libákon lovagol, miért ne nyerhetne magasb diadalt a huszár, ki legalább délezeg csatalovon robog keresztül? Nemzeti színházunknak egészen más szervezettel kellene bírni, hogy az úgynevezett vasárnapi darabok felett stészi palctát törhessünk. Itt nem egy darab ellen kellene hadjáratot indítani, hanem drámairodalmunk állapotán s nemzeti színházunk szervezetén átalában javítani. De ez a tevékeny akaratban és a körülményekben még mindig nem talál hathatós eszközökre. — A „Huszár-csiny“ vasárnap még nagyobb ház előtt ismételtetett. Szigeti a jutalmazott, ki egy kisebb szerepben volt elfoglalva, zajos tapssal üdvözöltetett, valamint a többi előadók is. * Pécsi vendégszerepléseiről visszatérve Egressy Gábor : „A ház becsülete“ czímű drámában lépett ismét fel." A „Kunok“ pesti közönségünknek egyik legkedveltebb daljátéka, s mint nem rég örömmel hallottuk, elhunyt karmesterünk e kedves művét a bécs operaszínház is fölveszi játékrendjébe — de bármily kedvelt legyen is valami, az örök egyformaság által mégis untatóvá lesz, kivált nyár közeledővel, midőn a,,zöld“ után vágyódó közönségét a legaranyosabb színházba is csak rendkívül csábító dolgokkal lehet nagyobb tömegben bevonni, azért czélszerű lenne az operai játékrendbe nagyobb változatosságot behozni; jelenleg három tenorunk van, ezek már három opera adathatását biztosítják; baryton is akad még egy pár, Stoll úr is kisegít egyet; a bassus ugyan „Solo“ áll, de e tekintetben Bodorfi urat is meg lehetne próbálni; énekesnőink is többen vannak, kik első szerepeket képesek énekelni, tehát a változatosság előteremtéséhez már csak a szorgalom kell. Van betanult operánk is elég,, melyet föl lehet eleveníteni, péld. „Syren“ (Hollósy L-né), „Fra Diavolo“ (Bógya R.),,Foscari‘‘ (K.-Ernstné), „Báléj“ (K.-Ernstné, Bógya R.), „Bájital“ (Hollósy L-né) stb., ezek az újabb dalműveket mindig váltogathatnák. A „Kunok“ közelebbi előadása megmutatta, hogy a közönség nagyobb változatosságra szomjazik, mert rendkívül kis számban jelent meg, noha egyik érdemes veteránunk Udvarhelyi M. jutalomjátéka volt. Tudjuk azt, hogy színházunk szűk helyiségei, egyéb gátló viszonyai, péld. az idegen ajkú énekesek nagyon megnehezítik az igazgatás legjobb akaratát is a gyorsabb változatosságra nézve, de már ilyenkor az illető tagok támogassák megkettőztetett szorgalommal és az intézet ügye iránti tiszta jó szándékkal az igazgatást, hogy lehetséges legyen neki a közönség igényeit kielégíteni, s ha ekkor is részvétlen maradna, akkor aztán legalább nem lehet a játékrendre tolni a hibát. * A színházaknak rendesen más barometrumok van mint az időnek; midőn a természetben a fák virágzanak, akkor a művészet oltárai (melyeken néha hamis isteneknek is áldoznak) , a színházak rendesen nem virágzanak, midőn kívül jó idő jár, ezekre rendesen rosz idő jár — ezt nem csak a kerepesi utón, hanem az úr téren is tapasztalhatni, hol a jeles énekművész Beck közelebbi vendégföllépése alkalmával a „Granadai éjiszállásban a közönség szintén csak gyéren jelent meg. A város- és zugliget közelebb esett, mint „Granada“ az úrtéren. * Mint halljuk, a vaspálya-járatoknál közelebb egy igen czélszerű intézkedés léptettetnék életbe, tudniillik egy gyors személyvonat , mely pusztán utazókat szállítana , minden nagyobb s külön rakkocsikat igénylő málkák fölvétele nélkül. E vonat öt óra alatt futná meg pályáját Bécsig, u. m. déli 12 órától délutáni 5-ig, és csak három állomáson állapodnék meg útközben, u. m.: Váczon, Érsekújváron és Pozsonban. E jótékony intézkedés egy új rendkívüli haladása a jelenkori gyors közlekedésnek. Vagy nem csodának tartották volna- e ezt a budai úgynevezett „pitlis“ fuvarosok korában, midőn legjobb esetben ugyanannyi „nap“ kellett a bécsi útra, mint most „óra.“ * Mint évenkint szokás, a sz. Rókus kórház helyiségei az idén is kimeszeltetnek; e tisztogatás a kórházi pénztárnak tetemes költségébe szokott kerülni , habár árlejtés útján mindig a legkevésbért ajánlkozó által hajtatik végre. Ez árlejtés most máj 29-re van kitűzve. * Pesten még nem volt társasági vállalat, mely a közönséget annyira kielégítette és a vállalatra nézve oly haszonhajtó lett volna, mint a városligeti omnibus-járat. — Bár mennyiszer forduljanak, mindig telvék emberrel, ugyannyira, hogy a társulat jónak látja még két kocsit készíttetni. * Miután a házak, illetőleg a kémények Pesten tetemesen szaporodnak, hallomás szerint közelebb az itteni kéményseprő-mesterek számát egynéhánynyal növelni fogják. * Mint halljuk, a budai várplébánia-templom rég terveit kinyitása most már végleg el van határozva, s mindjárt pünkösthétfő után meg fog kezdetni. * A küszöbön lévő Medárdvásárra az árubódék felállítását az új épület mögötti téren, f. hó 21- kén az illető vásárszabályozási bizottmány jelenlétében megkezdték, mely a végleges beosztást a helyszínen fogja eszközölni. * „Ferencz József“ gőzös, mely Kubin vidékén „Boreas“ gőzösseli összeütközése által tetemes sérülést szenvedett , a budai hajógyárba hozatott kiigazítás végett. A hajón okozott kár 8000 pftra megy. * Szilágyi Virgil jótékony czélú albumot szándékozik kiadni az elárvult Fáncsy-család részére. A nemes czélból íróink ingyen közremunkálásukat ajánlották fel. A programm a jövő hóban fog közrebocsáttatni. A részvét e szép igéje méltán megérdemli, hogy testté váljék. *" Törvényszéki ítélet folytán : ha egy helységben hatóság nincs, mely a vágandó marha megvizsgálásával foglalkoznék , ez esetben az , ki marháját vizsga nélkül vágja le, és húsát eladja, a k. t. k. 309-ik czikkelyének áthágása miatt nem marasztaltathatik el. * Egy természetbúvár villanydelejes kísérletei közben rábukkant, hogy villanyerő útján mesterséges víztölcséreket is lehet előidézni. A próbát egy kerti tóban tette meg, s a vizoszlop mintegy négy metrenyi magasságra emelkedett. * Nagyszebenben f. hó 15-kén ő cs. fensége ,sófia főherczegnő magas névünnepén ment végbe az ott állomásozó gr. Nugent cs. k. gyalogsorezred negyedik zászlóaljának zászlószentelése. Főherczeg Zsigmond öcs. fensége jelen volt ez ünnepélyes tényen. Zászlóanyául Bordolo alth. ur neje kéretett föl. Persia. A ,,Constitutionn.“ jelenti. A tudósítások, miket a török kormány Persiából kapott, nagy érdeküek. Szó van azokban egy Angol- és Francziaország által kezdett alkudozásról, egy Indiából jövő 40,000 főnyi hadtest átvonulásának megengedése végett, mely hadtest élelemszerhiány miatt Felső-Szírián, török területen, keresztül nem vonulhat. Ez alkudozások jó folyamatban vannak, s minden erőlködés daczára, mit az ellen az orosz párt a persa udvarnál elkövet, az óhajtott czél elérésére kilátást nyújtanak. 4013 Gyapjú-bundák kiállítása tárgyában. Lapunk i. e. 13-ik számában hazánkfiai közöl több érdemes gazda urakat felszólítván, miszerint a czélba vett gyapjú-kiállítás alkalmára maguk közöl a gyapjúbundák megbírálása végett, egy 6 tagból álló bizottmányt válaszszanak; ez érdemben hozzánk mai napig a legtöbbek részéről az illető nyilatkozatok beérkeztek, s miután a kiállítás napja küszöbön áll, sietünk a beérkezett szavazatok többsége szerint, a választás eredményét a t. gazdaközönségnek tudtára adni. Szótöbbséget nyertek név szerint: Benkő Dániel, Czilchert Róbert, Hajnik János, Kunewalder testv. nagykereső, Szendrey Ignácz és Tóth Dániel. Pesten, máj. 21. 1855. A „Gazdasági Lapok“ szerkesztősége. Színházi előadások. Nemzeti színpadon: „Vicomte Letoriéres.“ Vígjáték 3 felv. Pesti német színpadon : „Wilhelm Teil.“ Heroisch-romantische Oper in 4 Aufz. Musik von Rossini. Beck, Weiser Henrietta k. a. Hoffmann Emilia k. a. a bécsi cs. k. udv. dalszínháztól, Corens Amanda k. a. Belke Johanna k. a. és Fricke Richard balléttmester a dessaui üdv színháztól, mint vendégek. (A pesti német nyári színkörben: „Palais und Irrenhaus.“ Original-Charakterbild mit Gesang in 2 Abtheilungen.) Bécsi börze május 22-től. Státuskötelezvény......................................89 5% dto............................................. . 95 1834-ki sorjegyek 100 ftos . . . .218 1839-ki * 100 ... . ^ 117 Bankrészvény ....... 993 Északi vaspálya 1000 1836/8 Dunagőzhajózás......................................520 Amsterdam, 100. ....... — Augsburg 100 ....... 127% Hamburg ................................................93% London....................................................12.212 Nemzeti kölcsön ............................... 847/s Államvasutrészvény 500 ft........................137% B é o s , ■ máj. 22. Agio arany: 31 */a, ezüst 27% Dana vízállás Május 23. (reggeli 7 óra) 12' 9“ 0"' 0"' fölött Tekintetes szerkesztő úr! Becses lapjának folyó május hó 7-én 714. sz. alatt foglalt „Jász-Kis-Ér , április végén“ czimű rovatában , a levelező a Jász-Kis-Ér városi tanácsot, s különösen a főbírót hivatalos kötelesség mulasztásával rója meg. — Nincs időm , sem szándékom az idézett czikket bonczolgatni, azonban hivatalos és lelkiismeretes kötelességemnek ismerem e tekintetben becses lapja nagyérdemű közönségét felvilágosítani, miként a jász-kis-éri elöljárók , s különösen annak derék főbírója Nyíri Pál ur , semmit el nem mulasztott, mi városuknak a viz árjárók megmentésére felsőbbileg rendeltetett, vagy általuk a szerencsétlenség meggátlására czélszerűnek találtatott. — Miről Jász-Kun megyének szeretve tisztelt cs. kir. főkapitánya ngos Jankovich György ur a helyszínén személyesen meggyőződvén, hivatalomhoz következő leiratot bocsátott ki: 619/eln. Apáti jár. cs. kir. kapitány urnak! „Kis-Éren és Ladányon személyesen megtekintvén azon szerencsétlen helyzetet, melybe a Tisza növekedő árja a község lakosait sodorta , tanúja valik annak, hogy az elöljárók részéről minden elkövettetett, mi a szerencsétlenség meggátlására czélszerűnek találtatott, és e miatt nem lehet nem teljes elismerésemet nyilványítani azon férfias és erélyes eljárásért, mit az elöljárók követtek; Legkülönösben dicséretet érdemel Kis-Ér községének főbírája Nyíri Pál, ki valódi önfeláldozással küzdött a romboló elem ellen, mely működés mindamellett , hogy kellő siker által kísérve nem jön, egész mértékben megnyerő a felsőbbség méltánylását, stb. stb. Jászberény, apr. 5-én 1855. Jankovich m. k.“ Ezek folytán felkérem t. szerkesztő urat jelen soroknak becses lapjábani felvevésére. *) Jász Apátin május 12. 1855. Moravcsik j.-apáti cs. k. kapitány. *) Kötelességemnek ismertem t. ez. cs. k. jászapáti kapitány ur kivánatát teljesíteni, de nem mellőzhetem el az igazság érdekében azon megjegyzést, miszerint az idézett és e lap 714-ik számában olvasható jász-kis-éri levélben főbíró Nyiri Pál ur egyenesen megnevezve következőleg megróva sincs, csak annyit mondott: ez, levelezőm, miként a városi elöljáróság tagjai közöl a bekövetkezett rész alkalmából egyedül városi rendőr Gócza Pál urat mutathatta fel. Szerk.