Budapesti Hírlap, 1855. május (709-733. szám)

1855-05-23 / 727. szám

kizáró­­politika czéljából, hanem az általános érdek igen komoly megfontolásából. Azon helyzetben,mely ránk nézve az ápr. 21-diki értekezlet kimeneteléből keletkezett, teljhatalmazottaink, miután azon köte­­leztetés alól, a feketetenger megnyitásának maguk ellenfeleink által elvetett ügye mellett felszólalni,fel­mentettek, fenntartók maguknak azon szabadságot, új tervet előterjeszthetni. Az két czikkből állt. Az első megerősítette a tengerszorosok elzárásának régi rendszabályát. A második meghagyó a fényes por­tát azon esetek souverain birájául, melyekben biz­tonságának érdeke az elv alóli kivételeket kivánna s az azt hinné, mikép a körülményekhez képest vagy a nyugati hatalmak, vagy Oroszország hajó­hadát segélyül kell hívnia. Francziaország külügy­­ministere azon nyilatkozatot ismételvén, miszerint az ő utasításait kimerítetteknek tekinti, nem tartja magát felhatalmazottnak a most tárgyalás alá ter­jesztett terv vitatására. A török feljhatalmazottak tartózkodtak annak becse felől nyilatkozatot ad­ni. Austriai külügyminiszer úr e javaslatot tudomá­sul vévén megelégedéssel látta, hogy az 1. czikk­­ben a tengerszorosok bezárásának elve létetett a megnyitás helyébe. Ezenfelü­l azt hive, hogy a 2. czikk, mely a szultán számára fenntartja a jogot, esetleg idegen hajóhadakat hívhatni a maga segé­lyére s kivételesleg a tengerszorosokat megnyitni, gyakorlati alkalmazhatósággal bír. Ő a javaslatot tárgyalhatónak tartja. Az oly elemeket foglal ma­gában, melyekből Austria a közeledés végett hasz­not húzni remél. De azt azon vázlat állapotában , melyben most van, megoldási alapul nem tekinthe­ti. Oroszország teljhatalmazottjai maguk részéről megállapítani igyekeztek, miszerint ő­k tették a 12-dik értekezletben jegyzőkönyvbe a legutóbbi javaslatot, mely az alkudozások 3-dik pontjának megoldását czélozza, s hogy ugyane czélra ismét ők terjesztik elő az új eszméket, melyek a 13-ik értekezlet tárgyát teszik. Beszédüket annak consta­­lk­ozásával végzők, miszerint ők szavukat több meg­oldási módozatok javaslása által eléggé beváltották. Hy Gorcsakoff ezen nyilatkozata szolgált az ápr. 26-ki ülés berekesztéséül. Másnap a franczia külügyminiszer elhagyta Bécset, Párisba visszaté­rendő. — Ez az alkudozások röviden egybefog­lalt tartalma apr. 16. (28)-ig. Hogy e kifejtésnek azon egyszerűség és nyugalom jellemét megújuik, mely történeti közléshez illik, igyekeztünk minden recriminatiót kerülni. Elegendőnek tartottuk a té­nyeket a maguk rendje és lánczolatában előadni, hogy Önt azon szándékról felvilágosítsuk, melyet a császári kabinet a tárgyalás alá vett kérdések min­­denikénél szeme előtt tartott. Foglaljuk egybe azo­kat, röviden. Az első politikai k­valitás kérdése volt. A császár azt magas szempontból fogta fel, és a fe­jedelemségek jóllétének érdekében oldó meg, mely­nek virágzásáért Oroszország jótállást ígért. Ez ígéretét megtartó, s tovább is tudandja megtartani. A 2-ik az általános kereskedelmi érdekekre vonat­kozott. A császár azt minden nemzetek kereskedel­mi szabadságának javára döntötte el. A 3-ik nem csak az általános súlyegyént illette, hanem Orosz­ország méltósága és becsületét is igen közelről ér­­deklette, így fogta azt fel felséges urunk. Ez eldön­tésnek egész országunk nemzeti érzelme megfele­­lend. A 4-ik az egész kereszténységre nézve a val­lásszabadság, civilisatio és társadalmi rend kérdése volt. A császári kabinet szemében e pont volt az, melynek egykor egy minden európai souverainek szentesítésére méltó általános békeszerződvény élé­re kellene helyeztetnie. Sőt Angol-­s Francziaor­szág teljhatalmazottjai vonakodtak e vallási érdekű kérdést tárgyalásba venni, mielőtt a fekete-tengeri hajózásra vonatkozó kérdés nem szabályoztatik. Ez áttekintés után a tettközléshez nincs több mit adnunk. Ön fel van hatalmazva, e közlést azon kabinet elé terjeszteni, melynél Ön meghitelesítve lenni szeren­csés. Az megítélendi, melyik oldalon nyilatkozott azon óhajtás, lojalitással a béke visszaállítására el­jutni. Azt is elhatározandja, melyik oldalról tá­madtak az akadályok , melyek eddig az üdvös mű végrehajtását késleltették. Ha az az érte­kezletek félbeszakadása által véglegesen meg­hiúsulna , akkor a barátságos hatalmak részre­­­hajlatlan nézete legalább Oroszországnak azon el­ismerés igazságát szolgáltatandja, mikép semmi fá­radozást el nem mulasztott, hogy egy általános pacificatio mélyen érzett óhajtásának valósítására szánt alkudozás sikerét biztosítsa. Európa számol­hat azon állandó és szilárd gondoskodásra, melyet a császár e nagy érdeknek szentelni tudand , mihelyt az óra üt, melyben az isteni gondviselés azon ka­binetek öntudatát megvilágítandotta, melyeknek en­­gesztelhetlen ellenségeskedése szemben azon gyász­­szál, mely egy felséges sírt fedez, ő felségét fel­híja, országa biztonságát és becsületét fegyverrel kezében védelmezni. Fogadja stb.“ Törökország. Lord Redcliffe máj. 5-én Konstantiná­­polyba családostul visszaérkezett. A török nagy­­vezírségben távolléte alatt történt változások ko­rántsem szolgáltak kellemes meglepetéséül. Már új módosításokról beszélnek a ministériumban. R­e­s­i­d pasa egyébiránt még nem hagyta el Konstantinápolyt.­­ A fegyverek viselése a Tö­rökországban tartózkodó görögöknek szultáni rendelet által megtiltatott. Konstantinápolyból máj. 10-től a „Carmel‘‘ következő híreket hozott Marseillebe : A suezi szoros átmetszése miatt támadt nehézsé­gek kiegyenlíttettek. Minden perezben várták a fermán megjelenését,mely L­e­s­s­e­p­s nek a szük­séges felhatalmazást megadja. — Konstantiná­polyból a birodalom különböző tartományaiba biztosok szándékoztak elindulni, a keresztények­nek, a legújabban kihirdetett császári hrat értel­mében, besorozása végett. Ez okmányban ki van fejtve, hogy a nem muzulmán katonák a török seregnek mindig csak a legkisebb részét teendik. A konstantinápolyi hírlapok szerint a mazlaki tá­borban összevont csapatok 14 hadi- és számos szállítóhajón, tetemes élelmi és lőszerkészlettel elindulni készülnek Odessza vagy az Alduna fe­lé. A piemonti érkező csapatok, a­nélkül hogy Konstantinápolyt érintenék , egyenesen Krímbe mennek. Távirati sürgönyök, London, máj. 21. Az alsóházi ülésben Palmerston, Russell és Gladstone meg­­jegyzék, miszerint Gibson indítványának tár­gyalása árthatna, mivel a bécsi értekezletek még folyvást tartanak, mire Gibson indítványát visz­­szavette, s mindkét ház elnapoltatott. Sz.-Pétervár, máj. 20.Hg Gorcsakoff jelenti Szebasztopolból: 12-ről 13-ra menő éjjel két kis kirohanást tettünk, melyeket siker koszo­­rúzott. Krim más pontjain f. hó 14-ig semmi em­­lítésre méltó nem történt. Konstantinápoly, máj. 17. (Bukaresten át). Az össze­s tábori csapatok, melyek Mazlakban feküdtek, hajóra ültettettek; általában feltűnőleg sok erősítés küldetik Krímbe; a rajákból ujan alakítandó hadtest 20,000 emberből fog állani. R­e­n­­­d pasa egyelőre még itt marad. A cholera szűnik. Livor­no, máj. 20. A vetések az esős idő miatt eddig keveset szenvedtek, annál többet a selyemtenyésztés. A florenczi terület a krypto­­gamtól megkíméltetett, másutt annak a szőlőkere­­­tekben nyomai mutatkoznak. Napi hírek és események P­e­st, május 23. * Veszprémi püspök úm. Ranolder János ur ő exója az „Immaculata“ tiszteletére Rómában felállítandó szobor költségeinek fedezéséhez részé­ről 300 párttal járult. Ugyanő f. hó 13-án a vesz­prémi sz. Ferencziek templomában egy oltárt szen­telt fel, melyet özvegy T­a­l­i­á­n­n­é assz. emelte­tett a szeplőtelenül fogantatott Szűz tiszteletére. Megannyi szép cselekedetei a vallásos buzgó­­ságnak.­­ A nemz. színpadon múlt szombaton Sziget­i József javára először adatott a „Huszár-csíny“ ere­deti vígjáték dalokkal, 3 szakaszban. Irta V­ihot Imre. Zenéjét szerzette Böhm Gusztáv, az aradi szín­ház karmestere. E dalos vígjáték Aradon került elő­ször színre, s mint levelezők írták, nagy tetszéssel. Pesten hasonlókép sokat tapsoltak benne, s a szerző is többször részesült a kihivatás megtiszteltetésében. A darab 1809-ben játszik. Meséje röviden ez: Virág Marczi közhuszár (Füredi) egy csárdánál, marko­­tányosnő kedvese (Munkácsi FI.) intései daczára kissé mélyebben tekint a pohár fenekére s a bortól felhevülten huszári vakmerősége még inkább nö­vekedvén egy csapat franczia chasseur közé vág. Általuk legyőzetve fogolylyá lesz, s nem marad más választása, mint vagy agyonlövetni vagy franczia chasseurré lenni. Marczi az utóbbit választja, mert fölteszi magában hogy a legelső alkalommal vissza­szökik. Hű kedvese a markotányosnő követi őt a fran­czia táborba, s hogy Marcziját el ne árulja, az ezzel egyenruhát cserélt Andre franczia chasseur káplár (Szerdahelyi) iránt szerelmet tettet. Marczinak si­kerül vissza­szökni a huszárokhoz, de szivének három elválhatatlan kedves tárgya: lova,kedvese és egyen­ruhája ott marad az ellenség táborában. Ezeket nem hagyhatja idegen kézen s egy kis csatatervet kö­zöl az őrmesterrel, mely abból áll, hogy Marczi visszamegy az ellenséghez, mi kissé valószínűtlen, miután megszabadulásakor egynéhány chasseurrel keményen elbánt és így méltán tarthatott tőle, hogy többé nem fogja pajzán huszár eszével el­ámíthatni a francziákat; azonban ez is sikerül, mi ne sikerülhetne Marczinak, ha az Isten és szerző is úgy akarja, elmegy, a közlött csataterv szerint a francziákkal együtt, kikkel egy másik áltervet közlött, megtámad egy csárdát, melyben huszárok vannak elrejtve; a huszárok győznek s Borosa a markotányosnő, ki ezalatt a franczia káplárt le­itatta s Marczi ruháját felöltötte. Szintén részt vesz a viadalban és visszahozza Marczi ruháját s osztá­lyosát Marczi szivében: a muczit.—E mesében meg­van azon elem, mely a nagy közönség tetszését indokolja. Vasárnapi darab, melyet péld. egy The­atre Frantraisban, vagy Odeonban, a franczia nem­zet színházában talán keményen megattaquirozna az Ítészet; de nálunk, a­hol a nemzeti drámairodalom alant fokon áll s Ludas Matyi is diadallal vonul ke­resztül a színpadon, pedig csak libákon lovagol, miért ne nyerhetne magasb diadalt a huszár, ki legalább délezeg csatalovon robog keresztül? Nem­zeti színházunknak egészen más szervezettel kel­lene bírni, hogy az úgy­nevezett vasárnapi dara­bok felett stészi palctát törhessünk. Itt nem egy darab ellen kellene hadjáratot indítani, hanem drá­mairodalmunk állapotán s nemzeti színházunk szer­vezetén átalában javítani. De ez a tevékeny akarat­ban és a körülményekben még mindig nem talál hathatós eszközökre. — A „Huszár-csiny“ vasárnap még nagyobb ház előtt ismételtetett. Szigeti a ju­talmazott, ki egy kisebb szerepben volt elfoglalva, zajos tapssal üdvözöltetett, valamint a többi elő­adók is. * Pécsi vendégszerepléseiről visszatérve E­­­g­r­e­s­s­y Gábor : „A ház becsülete“ czímű drámában lépett ismét fel.­­" A „Kunok“ pesti közönségünknek egyik legkedveltebb daljátéka, s mint nem rég örömmel hallottuk, elhunyt karmesterünk e kedves művét a bécs operaszínház is fölveszi játékrendjébe — de bármily kedvelt legyen is valami, az örök egyfor­­maság által mégis untatóvá lesz, kivált nyár köze­ledővel, midőn a,,zöld“ után vágyódó közönségét a legaranyosabb színházba is csak rendkívül csábító dolgokkal lehet nagyobb tömegben bevonni,­­ azért czélszerű lenne az operai játékrendbe nagyobb változatosságot behozni; jelenleg három tenorunk van, ezek már három opera adathatását biztosít­ják; baryton is akad még egy pár, Stoll úr is kise­gít egyet; a bassus ugyan „Solo“ áll, de e tekintet­ben Bodorfi urat is meg lehetne próbálni; énekes­nőink is többen vannak, kik első szerepeket képe­sek énekelni, tehát a változatosság előteremtéséhez már csak a szorgalom kell. Van betanult operánk is elég,, melyet föl lehet eleveníteni, péld. „Syren“ (Hollósy­ L-né), „Fra Diavolo“ (Bógya R.),,­Foscari‘‘ (K.-Ernstné), „Báléj“ (K.-Ernstné, Bógya R.), „Báj­­ital“ (Hollósy L-né) stb., ezek az újabb dalműveket mindig váltogathatnák. A „Kunok“ közelebbi előa­dása megmutatta, hogy a közönség nagyobb változa­tosságra szomjazik, mert rendkívül kis számban jelent meg, noha egyik érdemes veteránunk Ud­varhelyi M. jutalomjátéka volt. Tudjuk azt, hogy színházunk szűk helyiségei, egyéb gátló vi­szonyai, péld. az idegen ajkú énekesek nagyon meg­nehezítik az igazgatás legjobb akaratát is a gyor­sabb változatosságra nézve, de már ilyenkor az il­lető tagok támogassák megkettőztetett szorgalom­mal és az intézet ügye iránti tiszta jó szándékkal az igazgatást, hogy lehetséges legyen neki a kö­zönség igényeit kielégíteni, s ha ekkor is részvét­­len maradna, akkor aztán legalább nem lehet a já­tékrendre tolni a hibát. * A színházaknak rendesen más barometrumok van mint az időnek; midőn a természetben a fák virágzanak, akkor a művészet oltárai (melyeken néha hamis isteneknek is áldoznak) , a színházak rendesen nem virágzanak, midőn kívül jó idő jár, ezekre­ rendesen rosz idő jár — ezt nem csak a ke­­repesi utón, hanem az úr téren is tapasztalhatni, hol a jeles énekművész Beck közelebbi vendégföl­­lépése alkalmával a „Granadai éjiszállás­ban a kö­zönség szintén csak gyéren jelent meg. A város- és zugliget közelebb esett, mint „Granada“ az úr­téren. * Mint halljuk, a vaspálya-járatoknál közelebb egy igen czélszerű intézkedés léptettetnék életbe, tudniillik egy gyors személyvonat , mely pusz­tán utazókat szállítana , minden nagyobb s kü­lön rakkocsikat igénylő málkák fölvétele nélkül. E vonat öt óra alatt futná meg pályáját Bécsig, u. m. déli 12 órától délutáni 5-ig, és csak három állomá­son állapodnék meg útközben, u. m.: Váczon, Ér­sekújváron és Pozsonban. E jótékony intézkedés egy új rendkívüli haladása a jelenkori gyors közlekedés­nek. Vagy nem csodának tartották volna- e ezt a budai úgynevezett „pitlis“ fuvarosok korában, mi­dőn legjobb esetben ugyanannyi „nap“ kellett a bécsi útra, mint most „óra.“ * Mint évenkint szokás, a sz. Rókus kórház helyiségei az idén is kimeszeltetnek; e tisztogatás a kórházi pénztárnak tetemes költségébe szokott ke­rülni , habár árlejtés útján mindig a legkevésbért ajánlkozó által hajtatik végre. Ez árlejtés most máj­ 29-re van kitűzve. * Pesten még nem volt társasági vállalat, mely a közönséget annyira kielégítette és a válla­latra nézve oly haszonhajtó lett volna, mint a vá­rosligeti omnibus-járat. — Bár mennyiszer fordul­janak, mindig telvék emberrel, ugyannyira, hogy a társulat jónak látja még két kocsit készíttetni. * Miután a házak, illetőleg a kémények Pesten tetemesen szaporodnak, hallomás szerint közelebb az itteni kéményseprő-mesterek számát egynéhány­­nyal növelni fogják. * Mint halljuk, a budai várplébánia-templom rég terveit kinyitása most már végleg el van hatá­rozva, s mindjárt pünkösthétfő után meg fog kez­detni. * A küszöbön lévő Medárdvásárra az árubó­dék felállítását az új épület mögötti téren, f. hó 21- kén az illető vásárszabályozási bizottmány jelenlé­tében megkezdték, mely a végleges beosztást a helyszínen fogja eszközölni. * „Ferencz­ József“ gőzös, mely Kubin vi­dékén „Boreas“ gőzösseli összeütközése által tete­mes­ sérülést szenvedett , a budai hajógyárba hoza­tott kiigazítás végett. A hajón okozott kár 8000 pftra megy. * Szilágyi Virgil jótékony czélú albumot szándékozik kiadni az elárvult F­áncsy-család részére. A nemes czélból íróink ingyen közremun­­kálásukat ajánlották fel. A programm a jövő hóban fog közrebocsáttatni. A részvét e szép igéje méltán megérdemli, hogy testté váljék. *" Törvényszéki ítélet folytán : ha egy hely­ségben hatóság nincs, mely a vágandó marha meg­vizsgálásával foglalkoznék , ez esetben az , ki marháját vizsga nélkül vágja le, és húsát eladja, a k. t. k. 309-ik czikkelyének áthágása miatt nem marasztaltathatik el. * Egy természetbúvár villanydelejes kísérletei közben rábukkant, hogy villanyerő útján mester­séges víztölcséreket is lehet előidézni. A próbát egy kerti tóban tette meg, s a vizoszlop mintegy négy metre­nyi magasságra emelkedett. * Nagyszeben­ben f. hó 15-kén ő cs. fen­sége ,­s­ó­fi­a főherczegnő magas névünnepén ment végbe az ott állomásozó gr. Nugent cs. k. gyalog­­sorezred negyedik zászlóaljának zászlószentelése. Főherczeg Zsigmond öcs. fensége jelen volt ez ünnepélyes tényen. Zászlóanyául Bordolo alth. ur neje kéretett föl. Persia. A ,,Constitutionn.“ jelenti. A tudósítások, miket a török kormány Persiából kapott, nagy érdeküek. Szó van azokban egy Angol- és Fran­cziaország által kezdett alkudozásról, egy I­n­d­i­­ából jövő 40,000 főnyi hadtest átvo­nulásának megengedése végett, mely hadtest élelemszerhiány miatt Felső-Szírián, török terü­leten, keresztül nem vonulhat. Ez alkudozások jó folyamatban vannak, s minden erőlködés daczára, mit az ellen az orosz párt a persa udvarnál elkö­vet, az óhajtott czél elérésére kilátást nyújtanak. 4013 Gyapjú-bundák kiállítása tárgyában. Lapunk i. e. 13-ik számában hazánkfiai közöl több érdemes gazda urakat felszólítván, miszerint a czél­­ba vett gyapjú-kiállítás alkalmára maguk közöl a gyapjú­bundák megbírálása végett, egy 6 tagból álló bizottmányt válaszszanak; ez érdemben hoz­zánk mai napig a legtöbbek részéről az illető nyi­latkozatok beérkeztek, s miután a kiállítás napja küszöbön áll, sietünk a beérkezett szavazatok több­sége szerint, a választás eredményét a t. gazda­közönségnek tudtára adni. Szótöbbséget nyertek név szerint: B­e­n­k­ő Dániel, Czilchert Róbert, Hajnik János, Kunewalder testv. nagy­kereső, Szendrey Ignácz és Tóth Dániel. Pes­ten, máj. 21. 1855. A „Gazdasági Lapok“ szerkesztősége. Színházi előadások. Nemzeti színpadon: „Vicomte Leto­­riéres.“ Vígjáték 3 felv. Pesti német színpadon : „Wilhelm Teil.“ Heroisch-romantische Oper in 4 Aufz. Mu­sik von Rossini. Beck, Weiser Henriet­ta k. a. Hoffmann E­m­i­l­i­a k. a. a bécsi cs. k. udv. dalszínháztól, C­o­r­e­n­s A­m­a­n­d­a k. a. Bel­ke Johanna k. a. és Fricke Richard ballétt­mester a dessaui üdv színháztól, mint vendégek. (A pesti német nyári színkörben: „Palais und Irrenhaus.“ Original-Charakterbild mit Gesang in 2 Abtheilungen.) Bécsi börze május 22-től. Státuskötelezvény......................................89 5% dto............................................. . 95 1834-ki sorjegyek 100 ftos . . . .218 1839-ki * 100 ... . ^ 117 Bankrészvény ....... 993 Északi vaspálya 1000 1836/8 Dunagőzhajózás......................................520 Amsterdam, 100. ....... — Augsburg 100 ....... 127% Hamburg ................................................93% London....................................................12.212 Nemzeti kölcsön ............................... 847/s Államvasutrészvény 500 ft........................137% B é o s , ■ máj. 22. Agio arany: 31 */a, ezüst 27% Dana vízállás Május 23. (reggeli 7 óra) 12' 9“ 0"' 0"' fölött Tekintetes szerkesztő úr! Becses lapjának folyó május hó 7-én 714. sz. alatt foglalt „Jász-Kis-Ér , április végén“ czimű rovatában , a levelező a Jász-Kis-Ér városi tanácsot, s különösen a főbírót hivatalos kötelesség mulasztásával rója meg. — Nincs időm , sem szándékom az idézett czikket bonczolgatni, azonban hivatalos és lelkiis­meretes kötelességemnek ismerem e tekintetben be­cses lapja nagyérdemű közönségét felvilágosítani, miként a jász-kis-éri elöljárók , s különösen annak derék főbírója Nyíri Pál ur , semmit el nem mu­lasztott, mi városuknak a viz árjárók­ megmentésére felsőbbileg rendeltetett, vagy általuk a szerencsét­lenség meggátlására czélszerűnek találtatott. — Miről Jász-Kun megyének szeretve tisztelt cs. kir. főkapitánya ngos Jankovich György ur a hely­színén személyesen meggyőződvén, hivatalomhoz következő leiratot bocsátott ki: 619/eln. Apáti jár. cs. kir. kapitány urnak! „Kis-Éren és Ladányon személyesen megte­kintvén azon szerencsétlen helyzetet, melybe a Tisza növekedő árja a község lakosait sodorta , tanúja valik annak, hogy az elöljárók részéről min­den elkövettetett, mi a szerencsétlenség meggátlá­sára czélszerűnek találtatott, és e miatt nem lehet nem teljes elismerésemet nyilványítani azon férfias és erélyes eljárásért, mit az elöljárók követtek; L­egkülönösben dicséretet érdemel Kis-Ér községének főbírája Nyíri Pál, ki valódi önfeláldozással küz­dött a romboló elem ellen, mely mű­ködés mindamellett , hogy kellő siker által kí­sérve nem jön, egész mértékben megnyerő a felsőbbség méltánylását, stb. stb. Jászberény, apr. 5-én 1855. Jankovich m. k.“ Ezek folytán felkérem t. szerkesztő urat jelen soroknak becses lapjábani felvevésére. *) Jász Apá­­tin május 12. 1855. Moravcsik j.-apáti cs. k. kapitány. *) Kötelességemnek ismertem t. ez. cs. k. jász­­apáti kapitány ur kivánatát teljesíteni, de nem mellőzhetem el az igazság érdekében azon megjegyzést, miszerint az idézett és e lap 714-ik számában olvasható jász-kis-éri levél­ben főbíró N­y­i­r­i Pál ur e­g­y­e­n­e­s­e­n meg­­­nevezve következőleg megróva sincs, csak annyit mondott­­: ez, levelezőm, miként a vá­rosi elöljáróság tagjai közöl a bekövetkezett rész alkalmából egyedül városi rendőr G­ó­­c­z­a Pál urat mutathatta fel. Szerk.

Next