Budapesti Hírlap, 1855. június (734-758. szám)
1855-06-30 / 758. szám
melyre, mindinkább irtatván erdeink, felette nagy szük'g leendő e mellett az utczákon végig és minten lakház s egyéb épület háta mögött, sűrű elültetve , a leghasznosabb tűzkármentők pinének. Ki megyénk helységeit megtekintené, sborzadna az egymás mellé zsúfolt házakon, ha a tűzvészre gondolna. Az épületeknek ily sűrű összezsúfolásából származnak azon rémítő tüzek, melyek megyénkben időnkint történnek, mint történt a többi között Mesztegnye helységében, hol 27 lakház égett el, a hozzájuk való épületeken kívül. Edden is mostanában több ház lett a lángok martalékává. Reméljük azért, hogy erélyes megyefőnökünk, ki a közjóllétet annyira szívén viseli, a tűzvésznek jövendőre való lehető eltávoztatása végett, egy hatályos körlevelében, szoros kötelességévé teendi minden helység elöljáróinak, egy jegenyefákból álló faiskola létesítését----Lehetlen kiszámítni azon hasznot, melyet ezen csekélybe, úgyszólván semmibe sem kerülő faiskolák megyénkre árasztanának; azonkívül, hogy a tűz ellen a legczélszerűbb óvószerül szolgálnak, 30—40 év múlva mint épület fák több ezereket érnének. Levelező két éve, hogy egy 22 □ ölnyi tért jegenye-csemetékkel beültetett, s már ezen a tavaszon, a nagyobbak közöl, melyek két év alatt majdnem két ölesre nőttek, 60 darabot a faluban elültetett. A következő tavaszon pedig 6)0-at, melyek már mind nagyobbak leendnek két ölesnél, ültetend el, minden bér nélkül. Igen óhajtanám, ha minden helységben találkozna jegenyefa-tenyésztő társulat. Kellene valamit szólanom megyénk szellemi életéről is; fájdalom, hogy e tekintetben kívánt kedvező hírrel nem szolgálhatok, minek nem megyénk lakossága az oka, hanem nagyrészt azon kedvezőtlen körülmény, hogy megyénkben a szellemi közlekedést, eszmecserét, kölcsönző könyvtárt, olvasótársaságot stb. létesíthető, s élénkké tevő nagyobb városunk nincs. Ezen oknál fogva színészek is csak néha-néha vetődnek hozzánk. — Ifju Hagelman Károly könyvárus urnak említém, hogy kérjen engedélyt egy kölcsönző könyvtár megnyitására; de ki arra laconice igy felelt: Somogyban ?! Íróink iránt részvétlenek vagyunk; a sok aláirási ivek, melyeket jó remény fejében s költséges utón irodalmunk s nyelvünk éltetői. Íróink leküldözgetnek, többnyire itt vesznek. Fényes bálokra, czifrábbnál czifrább öltönyökre , mennyi pénz adatik ki? A míg a szellemi érvekre , hasznos könyvekre, lapokra, alig-alig jut egy árva fillér. Kertben és Kolbenhayer a magyar termékek német fordítására számos olvasót találnak , mig a magyar eredetit. Aranyunk koszoruzott „Toldi“-ját, s gyönyörű „Toldi estéjé“-t, sokan híréből sem ismerik. Jók ay „Tarka képek“ czimü előfizetési ivéből is, megyénkből talán egy kettő ment vissza. — Kempelen R. Szilágyi V. Vas Gereben előfizetési ivei is alig dicsekedhetnek különb pártolással. Sőt. Széki Béla újonnan választott ref. esperes úr, egy kenetteljes körlevelével köszönte az egyházmegyét. A többi között igy szól: ,,E pályára lépni csekélységemnek nem kis feladat : a munkateher, mely gyenge vállaimra nehezül, erőtlenségemnek tán elviselhetetlen leenne , ha lelkemben nem viszhangoznék ama biztató szava az Urnak. Elég néked az én kegyelmem, mert az én erőm erőtlenség által végeztetik el, s ezért Pál apostollal, nagy örömmel dicsekedem az én erőtlenségimmel, hogy lakozzék énbennem a Krisztus hatalma“ II. ker. XII. 9. v. Alább igy szól: „Császárunk és Apostoli Királyunk jelszava legyen a miénk is: Egyesült erővel!“ Május elején bontattak fel Komlósdon , az egyházi főjegyzőt választó szavazatok. Főjegyzővé Kacsó Lajos kálmáncsehi lelkész választatott. Időjárásunk kedvező; e hó 4. 5. 6. napjain igen hasznos esőnk volt. A rozs virágzására igen kedvező idő járt, a honnét bő aratás reményével kecsegtetjük magunkat. A szőlő is szépen mutatkozik , de gyümölcs kevés lesz. 1. 1. szemlél. Ő Felsége termeibe vonult a két. hivatalépületben, hol a nemességet, tisztikart és hatóságokat bemutattatni,aztán magánaudientiákat adni méltóztatott. Az élénk gond,melylyel Ő Felsége a közigazgatás minden ágait egybefoglalja, itt is bebizonyult a városi polgári és katonai intézetek és hatóságok megszemlélésénél. Felsége meglátogatá legelőbb is a katonai növendékiskolát, katonai kórházakat, hol örömteljes megindulást okozott . Felsége az által, miszerint a legkülönbözőbb koronaországokból származó betegekhez saját anyanyelvükön intézett legkegyebb szavakat, azután a polg. kórház , s kincstári járásigazgatóság részesült legmagasb látogatásban. Ő Felsége a mindenütt talált renddel legmagasb megelégedését méltóztatott nyilvánítni. 5 órakor ebéd volt, melyre a nemesség, püspökök, unokok s a hatóságok főnökei meghivattak; ebéd alatt katonai zenekar működött. Tüstént ebéd után . Felsége, kísérve báró Hesz táborszernagy , gróf Schlick lovassági tábornok s a galicziai sereg több notabilitásaitól, a várost koszorúként körülvevő uj sánczok és művek megtekintésére indult, s két teljes órát töltött azok részletes megszemlélésében, mire visszatért a városba. A mai ünnepi napot fáklyászenével rendezett takarodó zárta be. Másnap reggel 0 Felsége a helyi és környékből összevont katonaság fölött szemlét tartott; a csapatok a legnehezebb mozdulatok pontos kivitele által 0 Felsége legmagasb megelégedését voltak szerencsések megnyerni Közvetlen a gyakorlótérről 0 Felsége a nyommasztó hőség daczára az erődök megszemlélésének folytatására ment, s onnét csak d. u. 1 órakor tért vissza, midőn ismét magánaudientiákat adni méltóztatott. 5 órakor ebéd volt, mely után helytartó ő exoja Lembergbe előreutazott. Ő Felsége 10 órakor tért nyugodni. Másnap reggeli 6 órakor pedig tovább utazott Lembergbe, szivnyerő leereszkedése és nyájasságával leirhatlan benyomást tévén Przemysl lakosságára, s itteni legmagasb rövid mulatójának emléke, az örömriadal, mely Ő Felsége minden nyilvános megjelenésekor messzehangzó éljenekben nyilatkozott, még sokáig viszhangzand e lakosok szivében._ Lemberg, jun. 22. 0 cs. k. Apostoli Felsége tegnap d. u. 3 ór. Károly Lajos főlig ő cs. fens, kíséretében legjobb egésségben ide érkezett. A város ünnepien díszített korlátainál Ő Felsége a városi képviselőtestület által a polgármester vezetése mellett, és számos polgári s katonai tekintélyek által mély tisztelettel fogadtatott s a nagyszámban egybegyült nép által lelkesült éljenkiáltásokkal üdvözöltetett. Ő Felsége ezután a város kulcsának átnyújtatásakor a polgármester üdvözlőbeszédére német, Szidorovics lembergi polgáréra pedig lengyel nyelven legkegyesebben válaszolni méltóztatott; aztán a katonai zenekar által a néphymmue zergéses harangzúgás közt útját tovább folytatá a városba, mely ünnepi szint öltött; minden boltok, vendéglők,műhelyek be voltak zárva. Ő Felsége a városon keresztülvonulása alatt az ünnepien diszített utczákban, melyekben a czéhek , egyházközségek zászlóikkal, az iskolai ifjúság stb. sorban voltak felállítva, ünnepélyesen üdvözöltetett s a minden oldalról összetóduló nép ezerszeres éljenkiáltás közt a helytartósági épületig kiséré, hol az egybegyült rendek s polgári és katonai tekintélyek által fogadtatott. Csakhamar megérkezése után Ő Felsége ebédre a Károly Lajos főhig ő cs. fens., nyári palotájába menni méltóztatott Esti 10 órakor a városi lakosság nagyszerű fáklyás menetet rendezett, mely három oszlopban, mindenik 1000 fáklyával, három különböző pontról vonult a helytartósági épülethez , s ünnepi cantate előadása után Ő Felsége előtt lelkesült üdvkiáltások közti elléptetéssel végződött. A palota előtti terek ez alkalommal ünnepien ki voltak világítva s az ünnepély végén bengali tűz által pompásítva. Ő Felsége Lembergben mulatásának programmja, a „Lemb. 7.“ szerint. Jun. 23-án a cs. k. gyalogság felállítása; a katonai intézmények megszemlélése ; 2 órakor audientiák, 5 ór. ebédl, aztán szinház s azután a nemesség beája a Ferencz- József-hegyen. 24-én 9 ór. nagy mise 10-től 3-ig a még meg nem nézett katonai és polg. intézetek megszemlélése; 3 ór. audientiák; 5 ór. ebéd ; estve lövészünnep kivilágítás mellett; aztán bucsu Ferenade a polgárság részéről, a bástya-telepek kivilágításával. Velenczéből jun. 15-ről írják : Gr. Radeczky magy ma indul Monzába. Három hét előtt láttam utolszor az öreg hőst Velenczében, s örömmel láttam, hogy ő most is oly fáradhatlan és gyors hivatali teendőinek végzésében, mint valaha. Már kora reggeltől kezdve minden katonai intézeteket megszemlélt, temérdek látogatást fogadott el, szóval egész estig nem nyugodott. Egy szemlénél, melyet a marsmezőn a helyőrség fölött tartott, csaknem két óráig állott a legégetőbb napon. Alig hatott valami úgy meg mint ez ősz hős, amint végre hazatérve mellettünk elhaladván, az őt kalaplevétellel üdvözlő néptömegnek nyájasan köszönt. Az „Austria“ írja a Suez-kérdésre vonatkozólag többi közt: „A Suez csatorna iránt mielőbb tisztába kell jőnünk , máris sokáig húzódtak a portánál az alkudozások. Austria, mely eddig a kezdeményezést e nagy világügyben magának megtartó, e nagy hivatásában nem engedend, s Francziaország által őszintén támogattatni fog. Anglia, biztosított állása mellett Keletindiában, mit a jelen háború megszilárdítana, a nélkül is véghetlen előnynyel bír más európai nemzetek előtt; neki nincs érdekében azokat igen Austria! birodalom. Bécsből jun. 25-ről írják a „N. Pr. Z.“nak: Az előterjesztvények, melyeket a császári kabinet a garantiapont kötelező erejére vonatkozólag a szövetséggyűlés elé akar juttatni, napokban a berlini kabinettel teljesen közöltetni fognak. Azon föltevésre, miszerint a legközelebb múlt hetek folytában tartott előleges alkudozások valami változást eszközöltek volna az illető eredeti szándéklatokban , levelező nem érzi magát feljogosítva. B. Prokesch-Osten jun. 28-án Frankfurtba elutazott. Przemysl, jun. 21. F. hó 19-n reggeli 11 óra érkezett Császár Ő Felsége az ünnepiesen díszített hídon e városhoz, melynek végén állított diadalívnél a városi választmány által mély hódolattal fogadtatott, s hol a czéhek, izraelita község a frigyládával, s az iskolai ifjúság voltak felállítva. Messze harsogó éljen-kiáltás tolmácslá Ő Felségének az örömtől lelkesült nép érzelmeit , melynek még örömteljes emlékében él Ő Felsége 1852 - ki igen kegyes látogatása. A kerül. hatóság épületénél, ő exoláik a helytartó, Saar lovag kér. főnök és udv. tan., papság, dicasteriumok, kerületi nemesség, tábornokok és az összes tisztikar voltak összegyűlve. Egy gránátos-század képezé a tiszteletőrséget. Miután Ő Fesége leszállóit s Károly Lajos főlig ő es. fensége kíséretében a tiszteletőrséget megnagyon sérteni, és végre talán még az Északamerikávali, akkor természetes szövetségre kényszeríteni az indiai oceanoni angol kizárólagosság ellen.“ A „G. di Mil.“ közli a milánói érsek körlevelét, mely a Tessin kantonban jun. 1-n kibocsátott egyházi-polgári törvényt mint vallásellenest szigorúan megrója. KÜLFÖLD. Tudósítások a hareztérekről. Délkeleti csatatér. Pélissiernoktól jun. 22-ről sürgöny érkezett. Tartalma következő: A Malakofftorony elleni műveink tevékenyen előhaladnak. Az ellenség szintén el van foglalva a tűz telepeiben okozott károk helyrehozásával. — Kevés eholeraeset fordul elő; a ragály nem terjed. Jun. 18 ld veszteségünk 37 megölt és 17 elfogott tiszt; 96 altiszt és közkatona megsebesült, 544 eltűnt; a mozgó kórházakban 1644 sebesült van. Lord Panmure hadügyminister közli neveiket a jun. 18-ki véres csatában elesett tiszteknek; azok száma tizenkilenczre megy, akik közt Sír John Campe 11tnok. (Magánhírek Mayran oszt.lnok elestét és Brunettnok eltűntét is beszélik, hivatalosan azonban erről semmit sem tudni.) Az e csatában elesett vagy sebeik következtében meghalt angol tisztek közt említtetnek Campbell Inokon kívül , e a ezredes, Shadford M. alezredes , hét kapitány és 9 hadnagy. Londoni hírlapok túlságosan nagyíták az angolok jun. INdiki veszteségét. Újabb adatok szerint a megölt altisztek és közkatonák száma alig megy 1501-re, s a sebesülteké körülbelül 1100. Újabb adatok szerint az angolok összes vesztesége halottak és sebesültekben 1,500, a francziáké 3,300. Feltűnően nagy a tisztekbeni veszteség, i. i. 250. A jun. 18-ki támadásról az „Observer“ ezt írja: „A támadás kétségbeeséssel határos vitézséggel hajtatott végre. A Malakoff-torony már egy ideig valósággal a francziák birtokában volt és az angolok kétszer benyomultak a fürészmüvekbe sőt Szebasztopol belmüveibe, de ott nem foglalhattak állást, mert a Malakofftorony, melyből a fürészmüvet oldalról lőhetni, ismét az oroszok kezében volt. Az oroszok hajóágyuikat irányozták a toronyra s a francziák a legnagyobb vitézséggel elfoglalt müvekben meg nem állhatták. Azért mind a francziák mind az angolok kénytelenek voltak a vár előtti biztos állomásaikba visszavonulni. Ezt azonban legjobb rendben tevék s egy hüvelynyi tért sem vesztettek, noha tovább nyomulásukban fel lőnek tartóztatva. A krimi tudósítások jún. 25-ig terjednek, de semmi említésre méltót nem hoznak, kivéve a pelissier bnok sürgönyében már említett égést. A táborban nem tudták, vájjon szándékosan történt-e a felgyújtás, csak azon körülményből, miszerint a tűz eloltására szükséges intézkedés nem létetett, s az oroszok e külvárosrész elégetése által védelmi mozgalmaikban szabadabb tért nyernek, következtetik, hogy a tűz nem véletlenül támadt. A városrészt, mely az egyesültek tüzének igen ki volt téve , a lakosok már rég elhagyták. 22-n éjjel az oroszok az elpusztított városrészben, mint gyanítják, a házak belsejének utczai harezra elkészítésével élénken foglalkoztak. 23-n az oroszok elkezdték a szövetségeseket apró kirohanások által munkájukban háborgatni, melyek azonban mind visszavezettek. A „Simois“ postahajó Marseillebe következő tudósításokat hozott: Az admirálok bevégzik Anapa erődes lerontását. 200 ágyút találtak ott s annyi lőszert, mennyi két évi ostromot, kitartani elég. A cserkeszek, mielőtt az egyesültek oda érkeztek, kirabolták a várost, de már akkor a lakosok, becses vagyonukkal elköltöztek, a vis-szavonuló oroszokkal. Négy gőzös ment be az azovi tengerre, bevégezni Arabát felégetését. Kaffánál tengeri kémszemle rendeztetett. Az orosz erők Tiflisnél vannak összevonva, az Ázsiában kezdődő hadjárat fedezése végett, az erzerumi erődítvények befejezvék. Pélissiernek a franczia sereg parancsnokságait módosítá. Egy új hadtestet alakított, a tsernajait, Bosquet tnok alatt, mely a Canrobert és Camou hadosztályokból áll; egy másik hadtest Régnault de St. Jean d’Angely tnok alatt a Mayran- i Brunet-hadosztályokat s a császári testőröket foglalja magában. Pélissiernok egy napiparancsban szigorúan megtiltja a seregnek a harcz folytában túlragadtatást. — A „Presse d’ Orient“ jelenti, miszerint orosz foglyok állítása szerint a Malakoff-torony művei leaknázva vannak. Más foglyok azt állítják , hogy az orosz császár Bakcsiszaraiba váratott. A „Moniteur“ egy jun. 11-én kelt részletes sürgönyt közöl Pélissier tnoktól a jun. 7-ki csatáról. Pélissier tnok mindjárt sürgönye elején e harczot valódi győzelemnek, (véritable victoire) nevezi, s kiemeli, hogy már 6-án d. u. 3 órakor Szebasztopol lövetése megnyittatott, s 24 óráig mindig növekedő kiterjedésben folyt, úgy hogy 7-én d. u. 3 óra vár egy tüzévvel volt körülfoglalva, mely keleten a Kielöböl tűztelepeknél kezdődött s nyugaton a veszteglőöbölig terjedt. E pillanatban tétetett foganatba a nagy gonddal megállapított támadási terv. Erről így szól a jelentés: ,,A feladat volt, a jobbszárnyon a Kielöböl ellenerődjénél az úgynevezett fehérműveket elfoglalni s a középen a zöldhalmot (Mamelon) a Malakoff-torony előtt elvenni , mig az angoloknak a balszárnyon a nagy fürésztűztelep előtti kőbányaműveket kellő birtokukba kerütniök. Itt azon balkörülmény forgott fenn, miszerint minden támadópontjaink meredek sziklás völgytorkok által voltak egymástól elválasztva, azonban azon előnyt nyújtok nekünk, miszerint a fedezett tereken számos erős , az ellenséges tűz ellen védett tartalékot alkalmazhattunk. A 2-d. hadtest 2. 3. 4. és 5. hadosztályai voltak a támadásra kirendelve. D. u. 3/ac-kor azok különböző állomásaikat elfoglalták. Számukat Ozmán pasa török hadosztálya egészíté ki, melyet Omer pasa a Tsernajánák seregéből szakított el. Az az inkermani halmokon foglalt állást. D. u. 6.er. lord Raglan az angol figyelőénél volt, én a Viktoria-varacs előtti sánczolatnál, honnét, egyezésünk szerint a röppentyűket fölbocsáttatám, mik a támadásra jelt adának. Most a La varande-dandár, titokával élén, a második Kielöböli táborlatvonalból előnyomult , rohamlépésben a fehérművek egyikét elfoglalta. A kartács- és puskatűz daczára, mely a 200 métrenyi távolságon, melyen át kellett mennie , sok emberét elsodrott, a hadoszlop a résromok és lőréseken betört a tűztelepekbe. Most ember ember ellen harczolt, a védők közöl sokan állomásaikon öleltek le, s csakhamar urai levénk a sánczműnek. A Fai Ily dandár ugyane jelre szintoly buzgalommal rohant a másik fehérműre. Neki a kétannyi távolságot még nehezebb utón kelle maga mögött hagynia, a mű oldalróli tüze gyilkoló volt, a rettenthetlen dandárt semmi sem tartóztathatja vissza. Szilárd tömegben a tűztelepekhez ér, az élénk tüzelés daczára felmász a mellvédre, az ellenségnek még a mű belsejében is kétségbeesett védelmét megsemmisíti. Mindkét parton megverve és szorítva az oroszok rendetlenségben, részint egy máj. 2-ka óta a toroknyilat védelmére a Kielöbölnél épített kis tűztelep, részint a híd felé futnak , mely azon öblön visz keresztül, mely által a völgytorok a szebasztopoli nagy kikötővel összeköttetik. Az üldözők egy része elfoglalja a máj. 2 aki tüztelepet, beszögzi az ágyukat, de mivel sorainktól igen távol s a várhoz igen közel fekszik, abból ismét visszavonul, minthogy ezt mi most még meg nem szállhatjuk. May rannak egy orosz hadoszlopot, mely az említett tüztelepet vissza akarja foglalni, szorosigszegezve visszaver a várba, 6ttat belőle elfog, köztük 3 tisztet, s aztán egybegyűjtött csapatait a véglegesen birtokunkban maradó fehérművekbe visszavezeti. A Kielöböl-torkolatból 2. zászlóalj Larrouy d’ Orion alezredes alatt a vízvezetékhíd halmáig nyomul előre, a fehér művekből kivert ellenségnek elvágja visszavonulási útját, 400 foglyot nyer, köztük 12 tisztet. Még meghatóbbak voltak az események a zöldhalmon. Ugyanazon említett röppentyűfeladásra Wimpffen mok dandáréval azon futóárkokból, melyek a mi részünkről a zöld halom alját körülveszik, t. i. a bal fegyvertér és a 3 dik Viktoria táborlatvonalból előtör s egyszerre három hadoszlop rohan az ellenséges műbe ; elfoglalják az erős előre tolt leshelyek és átmetszéseket, és se a varacsok kartácsai, se a nagy fürésztűztelep (redan) és a Malakofftoronytól balra eső tűztelepek összpontosított tüze által nem engedi magát útjában feltartóztatni. Jobbra Rose ezredes az algíri csatárok élén elfoglal egy a váracshoz tartozó, négy ágyúval fegyverzett tűztelepet. Az 50. ezred a középen, Brancon ezredes alatt, a 3-ik giárezred baloldalán Poth és ezredes alatt, magára a váracsra rohannak, az árokba vetik magukat, felmásznak a mellvédre, és az orosz tüzéreket ágyúiknál öldösik le. Brandon ezredes, ki első tűzte fel sasainkat a váracsban, hősi halállal halt meg, egy kartács által lesodortatva. Világosan meg volt parancsolva, hogy a művön túlmenni nem szabad, hanem ott tüstént a vár tüze ellen kell elhelyezkedni. Hevüktől elragadtatva katonáink az oroszokat a Malakoff tüztelep árkáig 400 métrenyire a váracstól kergetik, s azokkal abba be akarnak nyomulni. Mint előre látható volt, a bástyákat megszállva tartó ellenséges tartalék erős, közvetlen közelről történő tüzelése elől vissza kell vonulniuk, mialatt egy erős orosz hadoszlop kirohan, s középpontunknak tart. A zöldhalom váracsa e pillanatban még biztos védelmet nem nyújthatott. Az ellenség ott egy lőaknát és egy lőporraktárat vettetett föl; még mindenütt gerendák, deszkák, kötelek égtek, a mű belseje nem volt tartható. Hadsorunk tehát nem támaszkodik a varacsra, hanem átkel a csúcson, s a Mamelon körül félkört képez. Egy pillanatot sem lehet elveszteni. A Bosquetinok által küldött 5-dik hadosztály első dandára azonnal megszálla a Mamelon mögötti táborlatvonalat, a 2-dik dandár hátul balra foglalt állást, egy földdomborulat által védve A Verge dandár az ellenség tüze közt hadoszloppá sorakozik, felmegy rohamlépéssel a lejtőn, s a Wimpffen dandár csapataival egyesül. Az állomás elfoglaltatik, az ellenség másodszor vezetik vissza a várba, mi véglegesen urai vagyunk a zöld halomnak, melyet diadalmaskodó csapataink „éljen a császár!“ lelkesült kiáltások közt megszállanak.“ A jelentés megjegyzi továbbá, hogy az éj beálltával a mérnökcsapatok munkájukat, a szerzett műveknek az ellenség ellen használhatóvá tételére, erélyesen elkezdték, hogy a tüzérség lényegesen járult a nap sikeréhez, hogy a török hadosztály igen sikeres szolgálatokat tett, hogy a második hadtest is csodálatra méltóan, a császári testőrség két zászlóalja valódi edzett csapat gyanánt harczolt, végre a tábori orvosok dicsértetnek meg. A „Kawkas“ több hadseregi parancsot közöl Muraview bnok kaukázusi helytartó sa