Budapesti Hírlap, 1855. október (833-859. szám)

1855-10-01 / 833. szám

Pest,Hétfő 833 October l-n.1855 Megjelenik e lap, vasárnapot és az ünnepnapokat kivéve, mindennap délután 4 órakor. Előfizetési díj: Vidékre: félévre : 10 írt,, évnegyedre: 5 ft. 20 kr. Helyben, élévre: 8 írt., évnegyedre 4 írt.—A hirdetések ötször hasábzott sorának egyszeri beiktatásáért 6 kr, több­szöriért pedig 4 kr. számíttatik — Egyes szám 20 pkr. BUDAPESTI Előfizethetni — helyben a lap kiadó hivatalában Here János könyvnyomdájában (Országút, Kunevralder- ház),vidéken minden os, k. postahivatalnál. —A előfizetést tartalmazó levelek a ozím, lakhely s utolsó posta (eljegyzése mellett, a pénzzel együtt b é r m e n t e s ít- v e egyenesen akiadó hivat al hoz utasítandók. Szerkesztői iroda van: Országút, 6. az. a. (Kunewalderház) 2-ik emeletben. A „BUDAPESTI HÍRLAP-, szerkesztőségéhez ma hétfőn déli 12 óra 25 perczkor követ­kező távirati magántudó­sí tás érkezett: Becs, octob. 1. Az északi erőd bom­bázása sept. 29-ii elkezdődött. Az orosz hadsereg teljes visszavonulásban van. A szövetséges hajóhadak csapatokkal elin- dnltak; de hogy hová? nem tudni. Lord Stratford Rede I i f í'c Konstantinápoly­ból állítólag visszahivatott. HIVATALOS RÉSZ. Öcs. k. Apostoli Felsége f. é. Septem­ber 22-n kelt legfelsőbb határozata által Gryer- mann Juon 23 sz. vadász-zászléaljbeli közle­gényt, egy gyermeknek egy égő ház lángjai közöl saját élete veszélyeztetésével lett kiragadása elis­meréséül, az ezüst érdemkereszttel legkegyelmeseb­ben feldíszíteni méltéztatott. , Öcs. k Apostoli Felsége f. é. Septem­ber 23-n kelt legfelsőbb határozata által Bird Pál tiszti szolgát és Schukelt Sándor 5. sz. Miklós császár vértes-ezredbeli közlegényt, három női sze­mélynek a lángok közöl önfeláldozással lett kisza­badítása elismeréséül, az ezüst érdemkereszttel, és pedig az elsőt koronással, legkegyelmesebben feldí­szítem méltéztatott. Ő cs. k. Apostoli Felsége m. hd 21-n kelt legfelsőbb határozata által Szepessy Mihály ideiglenes ülnököt és törvényszéki előadót cs. k. valóságos bányatanácsossá s igazgatósági ülnökké Selmeczre legkegyelmesebben kinevezni méltóz- tatott. Az egyház- és oktatásügyi minister a bécsi akadémiai gymnasiumhoz áttett Meister Jakab he­lyébe nagy-szebeni kath. gymnasiumi rendes tanárrá A c h t n e r Mihály prágai gymnasiumi helyettes ta­nárt kinevezte. A nagyváradi cs. k. országos pénzügyigazga­tósági osztály Fritz Manó, Ribbing Máté, Ma­xi movis János és Szalonnái János adóhi­vatali napdíjnokokat, továbbá W eher Ferencz Ká­roly számviteli oszt. napdijnokot II. osztályú adóhi­vatali segédekké a szathmári, tenkei, nagy-káliói, székelyhídi és belényesi adóhivatalokhoz; G r a i c Il­in an Mihály megyei napdijnokot és Mesko Ká­roly pénzügykerületi napdijnokot II. osztályú segé­dekké a nagykállói és nagyváradi megyehatósági adóügyi hivatalhoz ideiglenesen kinevezte. A soproni cs. k. országos főtörvényszék az ügyvédség ideiglenes gyakorlására kinevezett Vaj­da Pongrácznak hivatalhelyül Marczalit jelölte ki. A pénzügyministerium 1855. aug. 11-kén kelt -k1 bocsátványa, *) kiható minden koronaországokra, melylyel az uj tiz forintos bankjegyek kibocsátását tárgyazó határozatok tétetnek közhírré. Öcs. kir. Apostoli Felsége 1855. aug. 7-n kelt legfelsőbb határozványával, uj tiz forintos bankjegyek kibocsátását, a jelenleg forgalomban le­vő ezen osztálybeli bankjegyeknek, a nemzeti bank 1855. aug. 1-jén kelt alábbi hirdetvényében foglalt módoni behúzása mellett oly hozzáadással méltóz- tatott jóváhagyni, hogy a szabadalmas austriai nem­zetibankjegyeire nézve általában fönnálló törvényes határozatok az uj bankjegyekre is alkalmazandók. A közpénztárakra nézve a bankjegyek behúzá­sánál szokásos azon elv áll, hogy a régi bankjegyek a pénztáraknak egymás közötti pénz-beszolgáltatá- sainál és fizetéseinél, a magán-forgalomra nézve megállapított behúzási határidőn túl még további , *) Bir. törvl. 1855. aug. 21. XXXI. db. 141. sz. három hónapig, azaz 1856. September utolsójáig használhatók. Báró Bruck s. k. Hirdetvén y. Az austriai nemzeti bank igazgatósága, a ma­gas pénzügyi ministerium beleegyezésével, a jelen­leg forgalomban levő V. formájú 10 frtos bank­jegyek behúzását, s ezek helyett VI. formájú hasonló osztálybeli uj bankjegyek kibocsátá­sát elhatározta. Ezenuj bankjegyek leirása a mellékletben köz­hírré tétetik. Az említett V. formájú bankjegyek becseré­lésére nézve következendő határozatok érvényesek: 1. Az V. formájú 10 frtos bankjegyek 1855. October elsejétől 1856. junius utolsójáig még min­den bankpénztáraknál, mind Bécaben, mind pe: dig a koronaországokban, úgy a fölváltás, mint a fizetés utján, elfogadtatnak. 2. A laibachi, klagenfurti, görzi, salzburgi, czernovitzi és krakói bank- jegyváltó-pénztáraknál a jelenleg forgalomban levő V. formájú 10 frtos bankjegyeknek, VI. formájú hasonló osztálybeli bankjegyekkel! fölcserélése 1855. October első felében fog kezdődni, s valamint a ko- ronaországokbeli több^ bankpénztáraknál 1856. jun. utolsójáig fog tartani. 3. 1856. julius 1-jétől 1856. September utol­sójáig az V. formájú 10 frto3 bankjegyek csak a bécsi bankpénztáraknál fognak mind a fölváltás mind pedig fizetések utján elfogadtatni. 4- Ezen határidők eltelte után a fönnkijelölt bankjegyek beváltása végett közvetlenül a bécsi bankigazgatósághoz kell fordulni. Bécs, 1855. augustus 1-én. Pipitz, bank-kormányzó. Sin a, bank-kormányzói helyettes. Miller, bank-igazgató. Leirása a szabadalmas austriai nem­zeti bankuj „tíz forintos11 jegyeinek. Papírja fejér, finom s mégis oly fölötte tartós, sajátlagos szövetű, mely minden más papírnemek­től lényegesen különbözik. Minden jegy papírja különböző helyeken sötét vízjeleket tartalmaz, jelesen: Fönn, középen az Au stri a képét környező dicsfényt. A szövegirat közepette a X. romai számot­Lenn egy nyolezszögü mezőt, melyre a cs. k. sast tartalmazó diszkép van nyomva. Mindkét oldalról középén egy tojásdad mezőt, melyre Minerva képe van nyomva; végre mindkét oldalról, alant a guillochirozott bélyeg belsejében a 10. arab számot. Ezen bankjegy papírjánál egészen sajátságos, a sok szabályszerű világos és sötét pontokból ké­pezett hálóalaku vízjel, melyek a bankjegy mind­azon helyein, melyeken a fönn leirt sötét vízjelek nem léteznek, tisztán észrevehetők A nyomat színe fekete. A legfelső bélyeg közepén falkoronával és ba­bérkoszorúval ékesített mellkép, Au stria létezik, babérágakkal s illetőleg repkénynyel körülvett kard és uralkodó pálczától körítve. Közvetlenül az alatt létezik a szövegirat sötét téren, mely angol latin betűkkel 138-szor ismételt ezen szavak által: „Zehn Gulden*‘(Tiz forint) képeztetik. A betűk egyformasága és a szavak sza­bályszerű elosztása által egészen sajátságos alap áll elő, melyre a szövegirat van nyomva. Maga a szövegirat áll ezen szavakból: „Zehn Gulden“ (Tiz forint) törtirással. Következő szavakból: ,,Die privilegirte österreichische N ationalbank bezahlt dem üeberbringer gegen diese Anwei­sung Zehn Gulden Silber münze nach dem Conv. Fussfe“ (A szabadalmas austriai nemzeti bank fizet a bemutatónak ezen utalványért tiz forintot ezüst pénzben a conventios pénzláb sze­rint) fekvő nyomtatási törtirással. Végre ezen szavakból: „Für die priv. österreichische Nationalbank“ (A szab. austriai nemzeti bank helyett) góth törtirással. Ez után következik az egyik oldalon a kelet : ,,W ie n, d e n 1. Juli 1854“ (Bécs, jul. 1-jén \ 854), a másik oldalon pedig az aláírás : „J. E. v. W eit- tenhiller, Cassen-Dire ctor.“ (Weittenhil- ler J. E. pénztárigazgató.) A szövegirás alatt kettős sás látható a művé­szetek s tudományok, a kereskedés, műipar, földmű velés és hajózás jelképeivel körítve. Ezen jelképes ábrizolatlombczifrával van körülvéve , melyen Ő cs. k. ApostoliFclségének„V iribusüni- ti s“ jeligéjével ellátott szalag van keresztülvonva. A bankjegy mindkét oldalán ékítvényi ábrázo­latok által összekötött három különböző bélyeg látszik. A középső tojásdad bélyeg jobbról, pénztani metszésben, Minerva mellképével ellátott paizst tüntet elő. Ugyanazon mellkép létezik a baloldalon is, de megfordított irányban. A Minerva mellképe fölött létező guillochi­rozott bélyegek a 10. arab számot tartalmazzák fe­héren oldalárnynyal Ezen bélyegek szélfoglalvány- nyal látvák el, melyben a kőirati betűkből álló ezen szó „Zehn“ (Tiz) látható nyolezszor fehéren, fe­kete térre nyomva. Minerva feje alatt közvetlenül, ékítvényeken nyugvó, fejér, négyszögü mezők léteznek, melyek közöl az egyikben a sorzat, a másikban a s z á m látható. Ezen világos mezők alatt lombczifráktól körí­tett, guillochirozott foglalványok léteznek. A baloldali apró, de mégis világos és szabály­szerű góth Írásban a bankszabályok 48. §-át fog­lalja magában, melynek tartalma következő : „AuJ die Verfälschung und Nachahmung der Noten der Bank sind dieselben Strafen verhängt, welche auf dieVer- fälschungund Nachahmung des vom Staate ausgegebenen Papiergeldes ge­setzt ‘sind. Die Behörden sind ver­pflichtet die diesfälligen Verbrecher auf zusueben, anzu halten und zu be­strafe n.“ (A bankjegyeinek hamisítására és után­zására ugyanazoa büntetések szabvák, melyek az álladalom által kibocsátott papírpénz hamisítására és utánzására vannak rendelve. A hatóságok köte­lesek az ilyen gonosztevőket fölkeresni, letartóztat­ni és megbüntetni). A jobboldali foglalvány a jegy névbecsét : „Zehn Gulden“ (Tiz forint) az austriai csá­szárság koronaországaiban divatozó ti z nyelven a megfelelő irásnemekben tartalmazza. Végre a már említett szövegirat fölött balról egy szám, jobbról pedig egy betű létezik. A bécsi cs. k. udvari- é3 államnyomdában 1855. évi September 26-n megjelent és szétkülde­tett a birodalmi törvénylap XXXV. darabja. — Tartalma: 161. sz. A bel- és igazságügyi ministeriumok- nak 1855. September 3-n kelt rendelete, — kiható Alsó- és Felső-Austria, Cseh- és Morvaország, Szi­lézia, Galiczia és Lodomeria, Krakó, Stiria, Karan­tén, Krain, Salzburg, Bukovina, Tirol és Vorarl­berg, Istria, Görz és Gradiska koronaországokra, Triest városára és területére, — a földtehermeg- váltási és rendezési országos bizottmányok, s oly peres ügyek tárgyalása és eldöntése végetti bírósá­gok illetősége iránt, melyeknek tárgya az 1853. ju­lius 5-ki nyiltparancs (bírod, törv.lap 130. sz.) ha- tározraányai alá tartozik. 162. sz. A pénzügyministeriumnak 1855. Sep­tember 10-n kelt bocsátványa, — Galiczia, Krakó és Bukovina koronaországokban a bányai királyi ha- szonvételrei felügyelést illető első biróságu hatósá­gok felállítása iránt. 163. sz. A pénzügyministeriumnak 1855. Sep­tember 10-n kelt bocsátványa, — kiható a közös vámkapcsolat összes koronaországaira, — e szó „kétszeres“ fogalmának a vámtariffa értelmébeni magyarázatát illetőleg. 164. sz. A pénzügyministeriumnak 1855. Sep­tember 13-n kelt bocsátványa, — kiható az összes koronaországokra, — azon mód iránt, mely szerint a hirdetvényekért járó adó megtérítendő. 165. sz. A pénzügyministeriumnak 1855. Sep­tember 13-n kelt bocsátványa, valamennyi országos pénzügyi hatóságokhoz, — azon okmányokért járó dijak megtérítése iránt, melyek használtatásukkor a törvény értelmében magasabb bélyegdíj alá esnek. 166. sz. A pénzügyministeriumnak 1855. Sep­tember 17-n kelt bocsátványa, mely által a kutten- bergi, pribrami és pilseni bányakapitányságok alá rendelt hivatalterületek, tekintettel Ccsehország uj politikai-törvénykezési szervezetére, újabban hatá­roltatnak. 167. sz. Az igazság- és pénzügyi ministeriu­moknak 1855. September 22-n kelt rendelete, — Krakó és nyugati Galiczia számára egy saját jöve^ déki főtörvényszék felállítása iránt. A birodalmi törvénylap 1850-ki évfolyamának román-német kettős kiadásban még tökéletesen meg nem jelent darabjaiból 1855. September 15-n megjelent és szétküldetett a XXXIX., 1855. Sep­tember 19-n a LXXX., 1855. September 26-n pe­dig az LI. darab. A távirdai vonal Debreczenbe ezentúl külön levelezések szállítására használtathatik. Pest, sept. 29. 1855. Cs. k. postaigazgatóság. NEMHIVATALOS RÉSZ. Levelezések. Paris, sept. 26. — S— Minden arra mutat, hogy Szebaszto- pol romjaiból a béke nem fog föl virágzani; ezt mutatja a minden diplomatiai működés hiánya, valamint a folytonos hadikészületek s a csapa­toknak szakadatlan hajóraültetése. Ez utóbbiak oly nagyszerű mérvben eszközöltetnek, miszerint teljes joggal el lehet mondani, hogy egy uj had­sereg ültettetik hajóra. Lassankint csaknem két egész hadosztály indult útnak az északi táborból dél faló. A kormány részéről mind e dolgok a legnagyobb titokban történnek. Ugyanez az eset áll a kormánynak jelenlegi szándékaira nézve is. Hogy ez előkészületek nyilt téreni harezra tétet­nek, nem szorul további fejtegetésre; de hogy hová a mely pontra lesz intézve a csapás ? azt természetesen csak a kormányok s vezérek tud­hatják. Katonákon kívül számos ló ós szekeré­szét is ültettetik hajóra, valamint ruházati, tábo­rozási s egyéb a zordon évezaki időjárás ellen ol­talmazó tárgyak. A hadsereg mind e tárgyakban legkisebb szükséget sem fog szenvedni, az igaz; de annál előbb ki lesz ismét ürítve a kincstár. Ezenfölül a kormány külpiaczokon, nevezetesen Amerikában vásároltatja be a hadsereg számára megkivántató liszt-készletet, s e szerint kényte­len a bevásárlásban magányosokkal versenyezni, kik a Francziaországra nézve hiányzó gabonát, illetőleg lisztet szintén ott kénytelenek keresni. Általában az élelmi szerek kérdése igen ége­tő ; mert Francziaországban az államhatalmi rendszerrel oda jutottak, hogy a munkások a kormányt a kenyérdrágaeágért felelőssé teszik. Mint a „Moniteur“-bői látható, a belügyminis- temek 10 millió fr. adatott középítésekre render kezése alá. Egyszersmind remélhető, miszerint m községek a kormánynak ebbeli példáját utánozni fogják. Kétséget sem szenved, hogy ez meg fog történni; de ez által a községek, melyek már úgyis nyakig úsznak adósságban, kényszerítve lesznek a községi adókat szaporítani. A császár erősen el van határozva nem engedni meg, hogy a kenyér Párisban drágább legyen, mint a jelen perezben. A ministerium által ez a városi hatósá­goknak már tudtukra is adatott; ezek tehát a sü­tőknek jövőben is kárpótlást lesznek kénytelenek fizetni. Egyszersmind azt is megparancsolta a császár, hogy a húsárnak bizonyos maximuma határoztassék meg; a hús e szerint három nemre lesz osztandó : az első minőségűt úgy adhatják a mészárosok ezután is mint eddig, t. i. a vételár arányához képest, de a második és harmadik mi­nőségűre nézve szükség bizonyos maximumot megállapítani. S mindez igen helyesen van a je­len perez bajainak orvoslása végett, de nem ter­mészetes; s kellemetlen következéseket fog maga után vonni. Egyébiránt a helyzet nehézségét mindenki érzi s felfogja , miszerint csak egy alapos szer van a bajon gyökeresen segíte­ni: ez — a béke helyreállítása Erre azonban, mint már említettük, semmi kilátás sincs, mivel azt se Orosz-, se Angolország nem akarja; Na­poleon császár az országnak belállapota tekinte­téből hajlandó volna ugyan a békére, de mint­hogy el van tökélve az angol szövetséget minden áron fenntartani s ápolni, azért ő is Palmers­ton lordot fogja követni, bárhogy forduljon is a dolog. A „Moniteur“-nek pár nap előtt megje­lent czikke, mely az Angolország által tett áldo­zatokat sorolja elő, nem birt más czéllal, mint megczáfolni azon mindinkább elterjedő véle­ményt , mintha Francziaorezág csak jnaga ál-

Next

/
Thumbnails
Contents