Budapesti Hírlap, 1855. november (860-884. szám)
1855-11-08 / 865. szám
hogy mihelyt Oroszország békét kér , Franciaország a nagylelkűségig békés szelleműnek mutatandja magát. Tegnap a börzén a bajor, szász s belga ministerelnökök jelenlétét is békés szellemben magyarázták. A „Patrie“ tegnap szintén az említett urak jelenlétét tárgyalván, annak nagy fontosságot tulajdonít, s ama kisebb német államok politikájának megváltoztatását látja, melyek Oroszországtól elszakadtak, s a nyugati hatalmasságokhoz csatlakoztak. „A császár politikája“ — ezek a czikk végszavai — „megtenné gyümölcseit. Itt erélyesen, ott eszélyes mérséklettel működött. Oroszország legyőzetett, s Németország megváltoztató érzületét.“ Hírszerint Firmin-Rogier-t Lignechg váltandja fel a belga követségben. A „Constitutionnell” tegnap egy vezérczikkében némely újabb felvilágosításokat közlött azon eljárás iránt, mit Dánország a Sund-vám fenntartása végett szándékozik követni. G szerint Dánország, állítólag azért, hogy véget vessen az időveszteség sima veszélyek iránti panaszoknak, melyek a hajókat a Sundban fenyegetik, ha azok ott horgonyt vetnek a vám megfizetése végett, dán vámhivatalokat akar felállítni minden kikötőben. Az északi tengerről érkező minden kapitány ezen ügynököknek tartoznék megfizetni a tiund-vámot, mielőtt áruit szárazra szállíthatná; ugyanez történnék mindazon hajókkal, melyek a keleti-tengerről észak felé akarnának indulni. Ezáltal a Sundvát igen ravaszul a balti-tengeri államok, különösen Orosz és Poroszország oltalma alá helyeztetnék. Roppant előny lenne, ha Dánország ily módon kieszközölné, miképp a. Észak- Amerikának, ha az a Reitet erőszakosan kikerülni próbálná, többé nem a dán kormánynyal, hanem Orosz-s Poroszországgal lenne dolga. „Ha sikerül ezen combinatio“ — így végzi a „Constitutionnel“— „az remek csiny leend, csak az a kérdés, hogy vájjon Oroszország kész leend e amerikai jó barátjainak oly nagy boszúságot szerezni !“ De fuels a császár építésze , s egy államministeriumi osztályfőnök Marseilleben birtokba vették ama tért, melyen a cs. kastélynak kell fölépíttetnie. Az ,Universe szerint, Pianciani emigráns, a ,,l’ Homme“ cz. lap tulajdonosa, ki legközelebb Jerseyben oly nagy zajt ütött, egy római tisztes családhoz tartozik ; atyja , Pianciani gróf, sokáig a Bollo Registro igazgatója volt. Ezen minőségben havonkint 100 tallérnyi nyugdíjt húz, s tetemes vagyonát nagy részben a kormánytól függő vállalatokban szerzi. Oct. 30-n újólag 33 egyén jelent meg az angersi jegyrendőri törvényszék előtt, a Marianne-titkos társulatbani részvétellel vádoltatván. Közülük négyen felmentettek ; egy kétévi fogság, 120 fő-nyi pénzbírság, s négyévi rendőri felügyeletre, a többiek pedig 2—3 hónapi fogságra ítéltettek. A suezi csatornamunkálatok megbírálása végett alakult nemzetközi bizottmány oct. 30-án gyűlt össze Párisban. November első napjaiban induland el Marseilleből, Lesseps- i Barthelemy St. Hilaire-el együtt. Egyiptomban az alkirály már minden előintézkedést megtett, mind elfogadtatásuk, mind működéseik könnyebbítése iránt. Az egész bizottmány következő tagokból áll: Németország részéről: Lentze titkos-tanácsos; Austria részéről: Negre 11 i udvari-tanácsos; Olaszországéról: P ae oc a p a szardiniai közmunkaügyi minister; Hollandéról: Conrád mérnök; Angol-, Francziaország s a többi államok részéről, Rendel, MacLeon, Angolország egyik tekintélye a hydraulicai szakban, Harry Hewet, a britt-indiai tengerészettől, ki már 27 év óta tesz hydrographiai tanulmányokat a vörös- s indiai tengereken , Renard, ahidak s utak főfelügyelője Francziaországban , s Lieusson tengerészeti mérnök. A szardiniai király f. hó 23-n érkezendik Párisba, s a Tuileriákban fog megszállani. A piemon ti hg atyját Párisba kisérendi. Még mindig komolyan van szó arról, hogy ezen magas vendégek közelgető jelenléte tekintetéből a műtárlat nem fog tüstént bezáratni. Annyi bizoran, a közönség a czikk művésziebb, kerekdedebb alkotását sem kívánja, habár mi, szegény népszerűsítés barátai azt tartjuk, hogy a tudományos írónak még e követelésen sem szabad túltennie magát. íme mennyire félreértette Toldy úr a népszerűsítés barátait, azokat kik azt kívánják, hogy holt töredékek helyett minél több lélekkel bird eleven egészet kell a közönség előtt felmutatni. A „Muzeum“ dolgozótársai közt van egy tudós ember, ki némi részben a népszerűsítők pártjához tartozik, a nélkül hogy a „Muz.“ szerkesztője észrevette volna. Ha tán bevádolásnak tetszenék is, kimondjuk, hogy ez Kis Károly úr, kitől a közelebbi füzetekben fölolvasás van közölve a „nikápolyi csatá“-ról, a nélkül hogy eszébe jutott volna a tudós szerkesztőnek őt felülegességgel vádolni. Tudósaink közt legnagyobb élénkséget látunk a nyelvbúvárlatok körül. A nyelvelemzések, mivel maga a nyelv csupa eszköz, ez eszközhöz is csupa segédeszközök; s míg a közönség a nyelv ügyes használatát némileg méltányolni tudja és szereti, maguk a kutatások olyforma olvasmány előtte, mintha csak egy szótárt kezdene olvasni. A philosophia, mint az emberi lélek jeleneteinek magyarázata általános érdekű tárgy lehetne, ha tudósaink ahelyett, hogy az inductioról megvetéssel szólanának, annak utáin járnának. Ha Edélyi úr ahelyett, hogy a lehető legmesterkéltebb, elvontabb s a közönséges nyelvtől és gondolkodásmódtól minél messzebb járó elméleti fejtegetésekbe bocsátkoznék, holmi „kurta ítészek“ példájára a tényekből és részletekből emelkednék az elvontabb régiókba (VII. füzet Aesth. tanulmányok) ; ha philosophusainkat inkább Verulami Baco, mint Hegel szelleme szállta volna meg, nem csak hogy maguk köt jobban tisztába jöttek volna, hanem a közönség is tudná, mi az tulajdonkép, miről beszélnek, és a mi fölött vitatkoznak ? A nyelvtudományi vizsgálatok szükségesek, a philosophiát nem mondhatjuk csupa fényűzés szaknak, de közönség elé adatásukból győződünk meg, hogy a Múzeum az akadémia közlönye s mintegy számadás akar lenni a nemzet előtt arra nézve: miben áll mind a tagok, mind oly tudósaink működése, kik annak működési irányát követik. Tudományos embereinket és életünket innen ítélvén meg, nem akarjuk azt mondani, hogy egyik vagy másik kiválóan űzött szak merőben fölösleges volna, de feltűnő némely szakok csaknem merőbeni elhanyagolása, értjük legszélesebb értelemben a természettudományokat. Ez elhanyagolásnak, mely az akadémia működéseiben a nyelvészet és philosophia felé visszahaj, ist és igy egyoldalúságot mutat, okát nem tudjuk, de bizonyosan ez nem abban rejlik, mintha hazánkban nem volna számos oly megbecsülhetlen férfiú, ki annak kincseit s a természet örök törvényeit kutatja. A „Múzeum“ maga pedig sokkal helyesebben járna el, s a közönséget jobban lekötelezné, ha a positiv és negatív philosophia emberei helyett azokat kérné föl munkatársakal, kik a csupán positív természettudományokkal foglalkoznak. Most nem akarunk mélyebben ereszkedni az akadémia egyoldalúságai s mulasztásaiba. E tárgy oly örvényeket mutat, annyi testületi s egyéni érdekkel van egybeszövődve, hogy szédítő és bonyolult mélyeibe ereszkedni tartózkodunk. Kimondani e testületről, hogy nem fogta föl helyzetét és hivatását, tagjai nem elég buzgók és munkásak, oly nagy szó, mikép csak akkor várhatnék valami hatását, ha egy irodalmi vagy tudományos tekintély érvényesítené. Annyit azonban maguk e tények kikiáltanak, hogy a tudomány terjesztése körül, az akadémia főként közelebbi évek alatt, majd mitsem ten, s úgy látszik, le kell mondanunk arról, hogy a jelenlegi akadémiai generatio e részben valamit tegyen. A tudomány hazánkbani terjesztését egyedül az akadémia körén kívül álló egyének és vállalatoktól kell várnunk. Annyira eldöntetlennek tartják e testület tagjai valamit közérdekűvé tenni, mikép nemsokára csak azon veszszük észre magunkat, hogy a saját hazánk történetét illetőleg a külföldiek meg fognak előzhetni, mint Thierry az Attila-mondákban. Nem volna nagyobb áldás tudományos fejlésünkre nézve, mint ha a tudomány férfias nyelvünket nemcsak az utolsó betűkig elemeznék, hanem azt gyakorlatilag és művészien tudnák és akarnák fölhasználni mint eszközt a különböző tudományok terjesztésére ! — Beküldetett e lap szerkesztőségéhez. „A tudós leánya“ eredeti regény „Eszther“ stb. szerzőjétől (3 kötet). A tárgy történeti s a 15-ik századból vétetett. Továbbá „Közlések a külföldről“ fiatal olvasók számára írta Jósika Julia. 2 kötet. E könyv, mely egyik lapon magyar, másikon német nyelven ugyanazon szöveget tartalmazza, igen vegyes és érdekes tárgyakat hoz. Ámbár fiatal olvasók számára van írva, a benne foglalt egy pár beszély, itt leírás s több az ipar és népélet körébe vágó czikket felnőttek is örömmel fogják olvashatni. Beküldött könyveink közt megemlítjük Dr. Beck Károly „Bölcsészeti előtan“-át, fordította Rohner Antal. Rész fordítás, mesterkélt, homályos nyelv alkalmatlanná teszik arra, hogy tankönyvül használtassák. (Folyt, követk.)nyes, hogy a díjkiosztás csak decemberben fog végbemenni, mivel az ezen ünnepélyres előkészületeket nem lehet nov. 15-ig bevégezni. Németország, Berlinből írják miszerint le. Bourqueney ott keresztül utazván, rövid ideig mulatott s néhány benső látogatást tett ugyan, de politikai értekezletei nem voltak. Hessen-Kasseből határozottan írják az „Alig. Z.“-nak, mikép a Hassenpflugministerium újra kormányra lépend. Minden körülmények az újra belépés mellett szólanak. Spanyolország. Madrid. Egy nov. 3-ról kelt távird. sürg. szerint B ru i 1 pénzügyminister ama napon a cortesgyülésben győzelemre juttatott egy a függőadósság tárgyábani javaslatot. A tarifa-junta szabadnak nyilvánítá a vászon s csáva kivitelét. Mint Madridból oot. 2- ről írják, néhány nap előtt a mennykő lecsapott egy San Fernando-szigetbeli (Cadiz mellett) raktárba, hol az állam birtokában levő nagy mennyiségű lőszerek voltak letéve. Egyetlen személy sem esett áldozatul, de az állam egy milliónál többet vesztett. Távirati sürgönyök. Páris, nov. 6. A,,Moniteur“ közli: Császár heige tegnap Fontainebleauba elutazott. A „Patria“ jelenti: A franczia hajóhad 12-n a feketetengert elhagyandja, s középtengeri hajóhaddá fog szervezkedni. Roma nov. 2. A kormány, a szüret elégtelensége tekintetéből az idegen közönséges bor és szesz bevitelét az elsőtől 100 font sporco súlytól 40 bajocchi, az utolsótól 4 scudo vám mellett 1856. jun. 30-ig megengedte. Florenz, nov. 2. Tegnap a nigi család jelenlétében a cholera megszűnéséért Tedeum tartatott. Konstantinápoly, nov. 1. A formai nehézségek, melyek a török-nyugati kölcsön valósítását hátráltatták, meg vannak szüntetve. A börze rendkívül kedvezőleg záródott be ; London 145-tel jegyeztetik. A b d-e l-K a d e r Brusszába utazott, Damaskusba átköltözéséhez készületeket tenni. Karszból a törökök némely új előnyeirőli hírek keringnek. Napi hírek és események. Pest, november 8. n. Ferdinánd és Mária Anna császári királyi felségeik a trienti „San Maria“ templom fölépítésére 300 partot kegyeskedtek adományozni. Károly Lajos főherczeg öcs. fensége ugyane czélra 100 párttal járult. n. Magyarországi herczeg-primás és bibornok ő eminentiája e hó elején ünnepelte Esztergomban 71-ik évi születésnapját. Ranolder veszpr. püspök ő excja is jelen volt ez ünnepélyen. Számos a magas papi rend- és hatóságoktóli követségek jelentek meg szerencsekivánataikkal. n. Múlt hétfőn utazott el körünkből Viale - rea pápai nuntius ő eminentiája Kalocsára. Erdélyből múlt héten érkezvén erdélyi püspök Hajnald Lajos önméltóságával Pestre, gr. Károlyi István urat Fóthon és a váczi püspököt látogatták meg. Kalocsáról ő eminentiája még egyszer fog Esztergomba utazni, s aztán Magyarországtól búcsút vevén, érseki székét Bolognában foglalandja el állandóul. * Tegnap előtt délután a m. akadémia nyelvtudományi osztálya tartotta kisgyülését, b. Eötvös József elnöklete alatt. Toldy Ferencz ur Somossi János elhunyt sárospataki reform, tanár életrajzát olvasta föl, mely után Czuczor ur nyelvészeti fölolvasásait folytatta, s az R betűről terjedelmes elméletében kimutatá, hogy míg az Sz inkább a szemet, az R inkább a fület érdekli s mindig valami erőszakosabb s a leget s fülideget megrázkódtató jelenetet fejez ki. Az ily, legvégső végletig vitt nyelvbonczolásokhoz szólani a tüzetes nyelvvizsgálókra bízzuk s épen nem merünk kétkedni azon bizonyításokban, melyek ránk nézve nem megnyugtatók. Csallóközből néhány tájszó küldetett be, s a titoknak méltó panaszát mondá ki a fölött, miskép oly kevés hatása volt helyneveket illető felszólításának. Nyelvünkkel, melyben közelebbi évtizedek haladása daczára annyi hiányt és hézagot látunk, mindaddig tisztában nem lehetünk, míg a tájbeszédek és helynevekben rejlő kincseket össze nem gyűjtöttük. Az említettem haladásnak is több hibás lépése épen onnan eredt, miszerint azt, mivel a nép nyelvében bízunk, nem ismervén, több helytelen új szó csúszott be nyelvünkbe. Itt az akadémia maga sem tehet mindent, csak az ország minden vidékein nyilatkozó szolgálatkészség után várhatunk eredményt. Egy vidékről beküldött czikk, mely a „talán“ és „atlan“ „etlen“ szótagokról fölolvastatott, több tudós tag részéről nem elég alaposnak lön nyilvánítva. Jövő hétfőn a bölcsészeti osztály tartana ülést* „Egy színész naplója“ czímű humoristikai gyűjteményre, melyet Szigeti József színházunk tagja nagy részben saját tapasztalatai után írt, Vas Gereben előfizetést nyit. Mint a „Viszhang“ban megjelent mutatványokból láttuk, e napló sok helyen a valódi élet színét hordja magán, azonban nem is csupa „memoire“, hanem a vándorszínészi életnek leírására csak érdekes események és alakok vannak feltüntetve. Előfizetési ár ez egykötetes munkára, mely már sajtó alatt van, 1 pft. J Tegnapelőtt lépett fel „Deborah“ban Jánossiné vidéki színésznő a czímszerepben. Közönségünk jó ízlésének dicséretére legyen mondva, mely nagy számmal jelent meg, e darab épen nem tetszett. Ezen, a drámairodalom legdrámaiatlanabb drámája, adagálát, érzelgés, alkotásbeli gyenge kéz szülöttére lehetlen a legelnézőbb kritikának is azt nem mondania . Ha az írónak megbocsátunk is, ki nem tudja mit cselekedett, de az igazgatóságnak nem, kitől megkívánja a közönség, mikép tudja hogy mit cselekszik, midőn valamely művet színre hoz. Vidéki színtársulatainkat, melyek e darabot gyakran adják, kérjük, vegyék elő minél előbb repertoárjaikból e darabot, s midőn hazánk lehető legmélyebb folyóján áthaladnak, egy nehéz követ kötvén rá, adjanak neki rangjához illő temetést. — Jánossiné túlcsigázott szerepe daczára egy színésznőnek több jó tulajdonait mutatá. Hangja, szavalása (mely azonban nem volt mindig természetes), játéka mutatja, minél a színháznak rövid idő alatt hasznos tagjává képezhetné magát. A közönség tetszéssel fogadta őt. * Vas Gerebennek egy új népszínműve fog közelebbről színre kerülni, melynek czíme : „Az angliai Debreczenben.“ * Mint megjósoltuk, Kövér Lajos csakugyan hozott zsebében egy vígjátékot, melynek czíme, mint halljuk : „Hűség hűtlenségből“, — azt mondják, László választandja jutalomjátékául. * Kávéházainkban a kávé ára egy egész krajczárral emelkedett, csak hogy aztán el ne mondhatnék, amit a német lapok távirati sürgönyeiben oly gyakran látunk: „Kaffe, flau.“ * A Margit-sziget haszonbérlője D ur a nemzeti múzeum parkja számára 400 darab facsemetét s kisebb dísznövényt ajándékozott. * Ki a nyul-utcza felé sétál, látni fogja, hogy V id a cs ur mindig több-több terrénumot foglal el. Egy új épületet kezdett emelni, s mint halljuk, a soroksári utczában most egy házas telket vásárolt meg. Mindez azt mutatja, hogy hazánkban a gazdasági gépek használata nagyban terjed. Ilyen emberek kellenek nekünk, mint Vidács úr, kik saját hasznukat a közönség hasznával párosítják is. A nagykereskedők nem emlékeznek, hogy évek óta ily rosz kilátások lettek volna a pesti név. vásárra, mint jelenleg. Máskor a vásár előtti hét közepén már a nagybani eladások megkezdettek, most még eddig elő, mondhatni, semmi eladás sem történt, s az eladók folytonos várakozásban vannak azokra, kik fölös mennyiségű készleteiket megveendik. Idegen vevők még nem jelentkeztek. n. Francziaország és Schweizból több borkereskedő érkezett ide a jelenlegi vásárra, kik nagyban vásárolják jobb borainkat. Lassankint az idei szüret valóságos eredményét szám szerint is kifejezni lehet, úgy hogy az idei termés az 1853-dikihoz mennyiségre nézve úgy áll mint 1, 2%-hoz, ellenben minősége annál általán véve sokkal jobb. Gyászhir. Nagyváradi Horváth János ur hosszabb ideig tartó ideg-elgyengülés folytán élte 38-dik évében f. november 5-kén meghalt a Béke porainak! A nemzeti színházi nyugdíjintézet pénzalapjának növelésére f. é. sept. 26—kijelentés óta következő kegyes adakozások folytak be, u. m. Tek. Ikey Sándor és Ikey Móricz testvér urak közösen 1000 pftot voltak kegyesek alapítani, az alapítványi tőke után járó 5% folytonos befizetésének biztosításával. — Tek. Czurda Ede ur szabadkai lakos nevére kibocsátott 75-ik sz. gyüjtőíven következő kegyes adakozások folytak be, u. m Tek. Czurda Ede 5 ft, Czurda Balog 2 ft, Berkás Ágoston 2 ft, ifj. Antunovics József 5 ft, Melodarovits István 5 ft, Antunovics Lajos 2 ft, Bobics János 2 ft, Manics Péter 1 ft, Karvászi Ferencz 1 ft, Karvászi Zsigmond 1 ft, Siebenburger 2 ft, Parcsetits Antal 1 ft, Rudics Móricz 5 ft, Simon Milus 5 ft, Farkas József 5 ft, Krisztoforovics János 1 ft, Lang József 1 ft, Kovacsevics 1 ft, Szarvasy Ede 1 ft, Lázár 30 kr, Freisinger Miksa 1 ft, Aradszky Buthim 1 ft, Zarits G. 1 ft, Aradszky György 2 ft, Vukovics József 1 ft, Zelics Pál 1 ft, Vojnits Enek 1 ft, Winkler 1 ft, Pertics Lukács 1 ft, Hoffman 30 kr, Milodanovics György 30 kr, Zelics János 2 ft, Bulyovcsics 1 ft, Mézmeri 2 ft, Martinovics 2 ft, Vojnits Livi 2 ft, Bottlik 1 ft, Vojnits Barnabás 10 ft, Venczl Alajos 2 ft, Miho 1 ft, ifj. Bobics 1 ft, Ramberger 1 ft, dr. Lundaus 1 ft, Schalcs 1 ft, Rudics Lázár 20 kr, Tóth L. 1 ft, Freudman Ignácz 30 kr, Pencsek Jakab 20 kr, Czurda Béla 1 ft, Malachovszky László 1 ft, Zelita Simon 1 ft, Latinovics Anna szül. Antunovics 5 ft, Raukovits Móricz 5 ft, Antunovics Máté 2 ft, dr. Kovács 2 ft, Lipozsentsics Antal 1 ft, Jablonszki 4 ft, Adolf Gaiger 2 ft. öszszesen 112 ft 40 kr pp. — A zenede-társulat által 1855. aug. 5-kén a nyugdíjintézet részére adatott hangverseny jövedelme 34 ft 24 kr. — Továbbá t. ez. László György ur 5 ft és B. Gy. által egy gömöri honleány 10 pft voltak kegyesek magánúton beküldeni. — És igy az intézet tőkéje ismét 1000 pfttal alapítványban és 162 ft 4 kr készpénzben szaporodván, midőn a választmány a nemeskeblü alapítók, gyűjtők és adakozók neveit közméltánylat tekintetéből, kihirdetné, legkedvesebb kötelességének ismeri irányukban az intézet részéről legőszintébb háláját nyilvánítani. — Pest, october 28. 1855. Szigeti József m. k . nyugd. int. jegyző. 2859 A magyarországi cs. k. katonai és polgári kormányhoz Jüngling Kér. János I. hadseregi lajstromozótól, az általa a tiszai vizkárosultak javára megindított gyűjtés további eredményéül újólag száz négy (104) forint 3 kr. pp. érkezett. — Mely öszveg midőn rendeltetésére fordíttatik, a nemes emberbarátnak ezen ujabbi adományért a legmelegebb hálaköszönet nyilváníttatik. Színházi előadások. Nemzeti színpadon: „Guttenberg.“Eredeti dráma 3 szakaszban, előjátékkal. Irta Dobsa Lajos. — Robbogányi úr első föllépteül. Pesti német színpadon: „Der Wunderbaum des Herrn Lervais, in Verbindung mit: Moppels Abenteuer im südlichen Theile des Stadtwäldchens, in Neu-Seeland und Marocco.“ Posse in 3 Abtheilungen. Bécsi börze november 7-től. Duna vízállás. Novemb. 8. (reggeli 7 óra) 5‘ 10'0“‘ fölött. Bécs, nov. 7. Agio arany 18*/4 ezüst 14 Státuskötelezvény........................... 74% dto 5% ...... 85 1834-ki „ 100 ... . 228 1839-ki sorsjegyek 100 frtos . . . 1173/4 Bankrészvény...............................940 Északi vaspálya 1000 frtos . . . 204% Dunagőzhajózás...............................522 Amsterdam 100 Augsburg 100 Hamburg .... London .......................... Nemzeti kölcsön . Államvasutrészvény 500 113 82% 11 ft 4 78%6 331 1/4