Budapesti Hírlap, 1855. november (860-884. szám)

1855-11-08 / 865. szám

hogy mihelyt Oroszország békét kér , Francia­­ország a nagylelkűségig békés szelleműnek mu­­tatandja magát. Tegnap a börzén a bajor, szász s belga ministerelnökök jelenlétét is békés szellem­ben magyarázták. A „Patrie“ tegnap szintén az említett urak jelenlétét tárgyalván, annak nagy fontosságot tulajdonít, s ama kisebb német álla­mok politikájának megváltoztatását látja, melyek Oroszországtól elszakadtak, s a nyugati hatal­masságokhoz csatlakoztak. „A császár politikája“ — ezek a czikk végszavai — „megtenné gyü­mölcseit. Itt erélyesen, ott eszélye­s mérséklettel működött. Oroszország legyőzetett, s Németország megváltoztató érzületét.“ Hírszerint F­i­r­m­i­n-R­o­g­i­e­r-t L­i­g­n­e­chg váltandja fel a belga követségben. A „Constitutionnell” tegnap egy vezérczikké­­ben némely újabb felvilágosításokat közlött azon eljárás iránt, mit Dánország a S­u­n­d-v­á­m fenn­tartása végett szándékozik követni. G szerint Dánország, állítólag azért, hogy véget vessen az időveszteség s­ima veszélyek iránti panaszoknak, melyek a hajókat a Sundban fenyegetik, ha azok ott horgonyt vetnek a vám megfizetése végett, dán vámhivatalokat akar felállítni minden kikö­tőben. Az északi tengerről érkező minden kapi­tány ezen ügynököknek tartoznék megfizetni a tiund-vámot, mielőtt áruit szárazra szállíthatná; ugyanez történnék mindazon hajókkal, melyek a keleti-tengerről észak felé akarnának indulni. Ez­által a Sund­vát­ igen ravaszul a balti-tengeri államok, különösen Orosz é­s Poroszország oltalma alá helyeztetnék. Roppant előny lenne, ha Dán­ország ily módon kieszközölné, mikép­p a. Észak- Amerikának, ha az a Reitet erőszakosan kikerülni próbálná, többé nem a dán kormánynyal, hanem Orosz-­s Poroszországgal lenne dolga. „Ha si­kerül ezen combinatio“ — így végzi a „Consti­­tutionnel“— „az remek csiny leend, csak az a kérdés, hogy vájjon Oroszország kész leend­ e amerikai jó barátjainak oly nagy boszúságot sze­rezni !“ De fuels a császár építésze , s egy állam­­ministeriumi osztályfőnök Marseilleben bir­tokba vették ama tért, melyen a cs. kastélynak kell fölépíttetnie. Az ,Universe szerint, P­i­a­n­c­i­a­n­i emigráns, a ,,l’ Homme“ cz. lap tulajdonosa, ki legközelebb J­erseyben oly nagy zajt ütött, egy római tisz­­­tes családhoz tartozik ; atyja , P­i­a­n­c­i­a­n­i gróf, sokáig a Bollo Registro igazgatója volt. Ezen minőségben havonkint 100 tallérnyi nyugdíjt húz, s tetemes vagyonát nagy részben a kormánytól függő vállalatokban szerzi. Oct. 30-n újólag 33 egyén jelent meg az an­gersi jegyrendőri törvényszék előtt, a Ma­ri­a­n­n­e-titkos­ társulatbani részvétellel vádol­­tatván. Közülük négyen felmentettek ; egy két­évi fogság, 120 fő-nyi pénzbírság, s négy­­­évi rendőri felügyeletre, a többiek pedig 2—3 hónapi fogságra ítéltettek. A s­u­e­z­i csatorna­munkálatok megbírálása végett alakult nemzetközi bizottmány oct. 30-án gyűlt össze Párisban. November első napjaiban induland el Marseilleből, Lesseps- i Barthelemy St. Hilaire-el együtt. Egyip­­­tomban az alkirály már minden előintézkedést megtett, mind elfogadtatásuk, mind működéseik könnyebbítése iránt. Az egész bizottmány követ­kező tagokból áll: Németország részéről: Len­­tze titkos-tanácsos; Austria részéről: Neg­­r­e 11 i udvari-tanácsos; Olaszországéról: P a­­­e o­­c a p a szardiniai közmunkaügyi minister; Hollan­déról: C­on­rád mérnök; Angol-, Francziaor­­szág s a többi államok részéről, Rendel, Mac­Leon, Angolország egyik tekintélye a hydrau­­­licai szakban, H­ar­r­y Hewe­t, a britt-indiai tengerészettől, ki már 27 év óta tesz hydrogra­­phiai tanulmányokat a vörös- s indiai tengere­ken , Renard, a­­hidak s utak főfelügyelője Francziaországban , s Lieusson tengerészeti mérnök. A szardiniai király f. hó 23-n érkezen­­dik Párisba, s a Tuileriákban fog megszállani. A p­i­e­m­o­n t­i hg atyját Párisba kisérendi. Még mindig komolyan van szó arról, hogy ezen ma­gas vendégek közelgető jelenléte tekintetéből a műtárlat nem fog tüstént bezáratni. Annyi bizo­ran, a közönség a czikk művésziebb, kerekdedebb alkotását sem kívánja, habár mi, szegény népszerű­sítés barátai azt tartjuk, hogy a tudományos írónak még e követelésen sem szabad túltennie magát. íme mennyire félreértette Toldy úr a népsze­rűsítés barátait, azokat kik azt kívánják, hogy holt töredékek helyett minél több lélekkel bird eleven egészet kell a közönség előtt felmutatni. A „Mu­zeum“ dolgozótársai közt van egy tudós ember, ki némi részben a népszerűsítők pártjához tartozik, a nélkül hogy a „Muz.“ szerkesztője észrevette volna. Ha tán bevádolásnak tetszenék is, kimondjuk, hogy ez Kis Károly úr, kitől a közelebbi füzetek­ben fölolvasás van közölve a „nikápolyi csatá“-ról, a nélkül hogy eszébe jutott volna a tudós szerkesztő­nek őt felülegességgel vádolni. Tudósaink közt legnagyobb élénkséget látunk a nyelvbúvárlatok körül. A nyelvelem­zések, mivel maga a nyelv csupa eszköz, ez eszközhöz is csupa segédeszközök; s míg a közönség a nyelv ügyes használatát némileg méltányolni tudja és szereti, maguk a kutatások olyforma olvasmány előtte, mintha csak egy szótárt kezdene olvasni. A philosophia, mint az emberi lélek jelenetei­nek magyarázata általános érdekű tárgy lehetne, ha tudósaink a­helyett, hogy az inductioról meg­vetéssel szólanának, annak utáin járnának. Ha E­délyi úr a­helyett, hogy a lehető legmesterkéltebb, elvontabb s a közönséges nyelvtől és gondolkodás­­módtól minél messzebb járó elméleti fejtegetésekbe bocsátkoznék, holmi „kurta ítészek“ példájára a té­nyekből és részletekből emelkednék az elvontabb régiókba (VII. füzet Aesth. tanulmányok) ; ha phi­­losophusainkat inkább Verulami Baco, mint Hegel szelleme szállta volna meg, nem csak hogy maguk kö­t jobban tisztába jöttek volna, hanem a közönség is tudná, mi az tulajdonkép, miről beszélnek, és a mi fölött vitatkoznak ? A nyelvtudományi vizsgálatok szükségesek, a philosophiát nem mondhatjuk csupa fényűzés­ szak­nak, de közönség elé adatásukból győződünk meg, hogy a Múzeum az akadémia közlönye s mintegy számadás akar lenni a nemzet előtt arra nézve: mi­ben áll mind a tagok, mind oly tudósaink működése, kik annak működési irányát követik. Tudományos embereinket és életünket innen ítélvén meg, nem akarjuk azt mondani, hogy egyik vagy másik kiválóan űzött szak merőben fölösleges volna, de feltűnő némely szakok csaknem merőbeni elhanyagolása, értjük legszélesebb értelemben a ter­mészettudományokat. Ez elhanyagolásnak, mely az akadémia műkö­­d­­éseiben a nyelvészet és philosophia felé visszahaj­­,­ ist és igy egyoldalúságot mutat, okát nem tudjuk, de bizonyosan ez nem abban rejlik, mintha hazánk­ban nem volna számos oly megbecsülhetlen férfiú, ki annak kincseit s a természet örök törvényeit ku­tatja. A „Múzeum“ maga pedig sokkal helyesebben járna el, s a közönséget jobban lekötelezné, ha a positiv és negatív philosophia emberei helyett azo­kat kérné föl munkatársakal, kik a csupán positív természettudományokkal foglalkoznak. Most nem akarunk mélyebben ereszkedni az akadémia egyoldalúságai­ s mulasztásaiba. E tárgy oly örvényeket mutat, annyi testületi s egyéni ér­dekkel van egybeszövődve, hogy szédítő és bonyo­lult mélyeibe ereszkedni tartózkodunk. Kimondani e testületről, hogy nem fogta föl helyzetét és hivatá­sát, tagjai nem elég buzgók és munkásak, oly nagy szó, mikép csak akkor várhatnék valami hatását, ha egy irodalmi vagy tudományos tekintély érvénye­sítené. Annyit azonban maguk e tények kikiáltanak, hogy a tudomány terjesztése körül, az akadé­mia főként közelebbi évek alatt, majd mitsem ten, s úgy látszik, le kell mondanunk arról, hogy a jelenlegi akadémiai generatio e részben valamit tegyen. A tu­domány hazánkbani terjesztését egyedül az akadé­mia körén kívül álló egyének és vállalatoktól kell várnunk. Annyira el­döntetlennek tartják e testület tag­jai valamit közérdekűvé tenni, mikép nem­sokára csak azon veszszük észre magunkat, hogy a saját hazánk történetét illetőleg a külföldiek meg fognak előzhetni, mint Thierry az Attila-mondákban. Nem volna nagyobb áldás tudományos fejlésünkre nézve, mint ha a tudomány férfias nyelvünket nemcsak az utolsó betűkig elemeznék, hanem azt gyakorlatilag és művészien tudnák és akarnák fölhasználni mint eszközt a különböző tudományok terjesztésére ! — Beküldetett e lap szerkesztőségéhez. „A tudós leánya“ eredeti regény „Eszther“ stb. szer­zőjétől (3 kötet). A tárgy történeti s a 15-ik szá­zadból vétetett. Továbbá „Közlések a külföldről“ fiatal olvasók számára írta Jósika Julia. 2 kötet. E könyv, mely egyik lapon magyar, másikon német nyelven ugyanazon szöveget tartalmazza, igen ve­gyes és érdekes tárgyakat hoz. Ámbár fiatal olvasók számára van írva, a benne foglalt egy pár beszély, itt leírás s több az ipar és népélet körébe vágó czikket felnőttek is örömmel fogják olvashatni. Be­küldött könyveink közt megemlítjük Dr. Beck Ká­roly „Bölcsészeti előtan“-át, fordította Rohner Antal. Rész fordítás, mesterkélt, homályos nyelv al­kalmatlanná teszik arra, hogy tankönyvül használ­tassák. (Folyt, követk.)­nyes, hogy a díj­­kiosztás csak decemberben fog végbemenni, mivel az ezen ünnepélyres előkészü­leteket nem lehet nov. 15-ig bevégezni. Németország, Berlinből írják miszerint le. Bour­que­ne­y ott keresztül utazván, rövid ideig mu­latott s néhány benső látogatást tett ugyan, de politikai értekezletei nem voltak. Hesse­n-K­a­s­s­e­­­ből határozottan írják az „Alig. Z.“-nak, mikép a Hassenpflug­­ministerium újra kormányra lépend. Minden körülmények az újra belépés mellett szólanak. Spanyolország. Madrid. Egy nov. 3-ról kelt távird. sürg. szerint B r­u i 1 pénzügyminister ama napon a cortesgyülésben győzelemre juttatott egy a függő­adósság tárgyábani javaslatot. A tarifa-junta szabadnak nyilvánítá a vászon s csáva kivitelét. Mint Madridból oot. 2- ről írják, néhány nap előtt a mennykő lecsapott egy San­ Fer­­nan­d­o-szigetbeli (Cadiz mellett) raktárba, hol az állam birtokában levő nagy mennyiségű lőszerek voltak letéve. Egyetlen személy sem esett áldozatul, de az állam egy milliónál többet vesz­tett. Távirati sürgönyök. Pár­is, nov. 6. A,,Moniteur“ közli: Császár h­eige tegnap Fontainebleauba elutazott. A „Patria“ jelenti: A franczia hajóhad 12-n a fe­ketetengert elhagyandja, s középtengeri hajó­haddá fog szervezkedni. Roma nov. 2. A kormány, a szüret elégte­­­lensége tekintetéből az idegen közönséges bor és szesz bevitelét az elsőtől 100 font sporco súlytól 40 bajocchi, az utolsótól 4 scudo vám mellett 1856. jun. 30-ig megengedte. Florenz, nov. 2. Tegnap a nigi család je­lenlétében a cholera megszűnéséért Tedeum tar­tatott. Konstantinápoly, nov. 1. A formai nehézségek, melyek a török-nyugati kölcsön va­lósítását hátráltatták, meg vannak szüntetve. A börze rendkívül kedvezőleg záródott be ; London 145-tel jegyeztetik. A b d-e l-K a d e r Brusszába utazott, Damaskusba átköltözéséhez készületeket tenni. Karszból a törökök némely új előnyeirőli hírek keringnek. Napi hírek és események. Pest, november 8. n. Ferdinánd és Mária Anna­ császári királyi felségeik a t­r­i­e­n­t­i „San Maria“ templom fölépítésére 300 partot kegyeskedtek adományozni. Károly Lajos főherczeg öcs. fensége ugyane czélra 100 párttal járult. n. Magyarországi h­e­r­c­z­e­g-p­r­i­m­á­s és bibornok ő eminentiája e hó elején ünnepelte Esztergomban 71-ik évi születésnapját. Ranolder veszpr. püspök ő excja is jelen volt ez ünnepélyen. Számos a magas­ papi rend- és hatóságoktóli kö­vetségek jelentek meg szerencsekivánataikkal. n. Múlt hétfőn utazott el körünkből Viale - r­e­­­a pápai nuntius ő eminentiája Kalocsára. Er­délyből múlt héten érkezvén erdélyi püspök Haj­nal­d Lajos ö­nméltóságával Pestre, gr. Károlyi István urat Fóthon és a váczi püspököt látogatták meg. Kalocsáról ő eminentiája még egyszer fog Esztergomba utazni, s aztán Magyarországtól búcsút vevén, érseki székét Bolognában foglalandja el ál­landóul. * Tegnap előtt délután a m. akadémia nyelv­­tudományi osztálya tartotta kisgyülését, b. Eötvös József elnöklete alatt. Toldy Ferencz ur So­­mossi János elhunyt sárospataki reform, tanár életrajzát olvasta föl, mely után Czuczor ur nyelvészeti fölolvasásait folytatta, s az R betűről terjedelmes elméletében kimutatá, hogy míg az Sz inkább a szemet, az R inkább a fület érdekli s min­dig valami erőszakosabb s a leget s fülideget meg­rázkódtató jelenetet fejez ki. Az ily, legvégső vég­letig vitt nyelvbonczolásokhoz szólani a tüzetes nyelvvizsgálókra bízzuk s épen nem merünk két­kedni azon bizonyításokban, melyek ránk nézve nem megnyugtatók. Csallóközből néhány tájszó küldetett be, s a titoknak méltó panaszát mondá ki a fölött, miskép oly kevés hatása volt helyneve­­­ket illető felszólításának. Nyelvünkkel, melyben kö­zelebbi évtizedek haladása daczára annyi hiányt és hézagot látunk, mindaddig tisztában nem lehetünk, míg a tájbeszédek és helynevekben rejlő kincseket össze nem gyűjtöttük. Az említettem haladásnak is több hibás lépése épen onnan eredt, miszerint azt, mivel a nép nyelvében bízunk, nem ismervén, több helytelen új szó csúszott be nyelvünkbe. Itt az aka­démia maga sem tehet mindent, csak az ország minden vidékein nyilatkozó szolgálatkészség után várhatunk eredményt. Egy vidékről beküldött czikk, mely a „talán“ és „atlan“ „etlen“ szótagokról fölolvastatott, több tudós tag részéről nem elég alaposnak lön nyilvánítva. Jövő hétfőn a bölcsé­­szeti osztály tartana ülést­* „Egy színész naplója“ czímű humoristikai gyűjteményre, melyet S­z­ige­ti József színházunk tagja nagy részben saját tapasztalatai után írt, Vas Gereben előfizetést nyit. Mint a „Viszhang“ban megjelent mutatványokból láttuk, e napló sok helyen a valódi élet színét hordja magán, azonban nem is csupa „memoire“, hanem a vándorszínészi életnek leírására csak érdekes­ események és alakok van­nak feltüntetve. Előfizetési ár ez egykötetes munkára, mely már sajtó alatt van, 1 pft. J Tegnapelőtt lépett fel „Deborah“ban Já­­nossiné vidéki színésznő a czímszerepben. Közön­ségünk jó ízlésének dicséretére legyen mondva, mely nagy számmal jelent meg, e darab épen nem tetszett. Ezen, a drámairodalom legdrámaiatlanabb drámája, adagálát, érzelgés, alkotásbeli gyenge kéz szülöttére lehetlen a legelnézőbb kritikának is azt nem mon­dania . Ha az írónak megbocsátunk is, ki nem tudja mit cselekedett, de az igazgatóságnak nem, kitől megkívánja a közönség, mikép tudja hogy mit cse­lekszik, midőn valamely művet színre hoz. Vidéki színtársulatainkat, melyek e darabot gyakran adják, kérjük, vegyék elő minél előbb repertoárjaikból e da­rabot, s midőn hazánk lehető legmélyebb folyóján áthaladnak, egy nehéz követ kötvén rá, adjanak neki rangjához illő temetést. — Jánossiné túlcsigá­­zott szerepe daczára egy színésznőnek több jó tu­lajdonait mutatá. Hangja, szavalása (mely azonban nem volt mindig természetes), játéka mutatja, minél a színháznak rövid idő alatt hasznos tagjává képez­hetné magát. A közönség tetszéssel fogadta őt. * Vas Gerebennek egy új népszínműve fog közelebbről színre kerülni, melynek czíme : „Az angliai Debreczenben.“ * Mint megjósoltuk, K­ö­v­é­r Lajos csakugyan hozott zsebében egy vígjátékot, melynek czíme, mint halljuk : „Hűség hűtlenségből“, — azt mondják, László választandja jutalomjátékául. * Kávéházainkban a kávé ára egy egész kraj­­­czárral emelkedett, csak hogy aztán el ne mondhat­nék, a­mit a német lapok távirati sürgönyeiben oly gyakran látunk: „Kaffe, flau.“ * A Margit-sziget haszonbérlője D­ ur a nem­zeti múzeum parkja számára 400 darab facsemetét s kisebb dísznövényt ajándékozott. * Ki a nyul-utcza felé sétál, látni fogja, hogy V i­d a c­s ur mindig több-több terrénumot foglal el. Egy új épületet kezdett emelni, s mint halljuk, a soroksári utczában most egy házas telket vásárolt meg. Mindez azt mutatja, hogy hazánkban a gazda­sági gépek használata nagyban terjed. Ilyen embe­rek kellenek nekünk, mint Vidács úr, kik saját hasz­nukat a közönség hasznával párosítják i­s. A nagykereskedők nem emlékeznek, hogy évek óta ily rosz kilátások lettek volna a pesti név. vásárra, mint jelenleg. Máskor a vásár előtti hét közepén már a nagybani eladások megkezdettek, most még eddig elő, mondhatni, semmi eladás sem történt, s az eladók folytonos várakozásban vannak azokra, kik fölös mennyiségű készleteiket megveendik. Idegen vevők még nem jelentkeztek. n. Francziaország­ és Schweizból több borke­reskedő érkezett ide a jelenlegi vásárra, kik nagy­ban vásárolják jobb borainkat.­­ Lassankint az idei szüret valóságos ered­ményét szám szerint is kifejezni lehet, úgy hogy az idei termés az 1853-dikihoz mennyiségre nézve úgy áll mint 1, 2%-hoz, ellenben minősége annál általán véve sokkal jobb. Gyászhir. Nagyváradi Horváth János ur hosszabb ideig tartó ideg-elgyengülés folytán élte 38-dik évében f. november 5-kén meghalt a Béke porainak! A nemzeti színházi nyugdíjin­tézet pénzalapjának növelésére f. é. sept. 26—ki­jelentés óta következő kegyes adakozások folytak be, u. m. Tek. I­key Sándor és I­­key Móricz testvér urak közösen 1000 pftot voltak kegyesek alapítani, az alapítványi tőke után járó 5% folyto­nos befizetésének biztosításával. — Tek. C­zur­da Ede ur szabadkai lakos nevére kibocsátott 75-ik sz. gyüjtőíven következő kegyes adakozások folytak be, u. m Tek. Czurda Ede 5 ft, Czurda Balog 2 ft, Berkás Ágoston 2 ft, ifj. Antunovics József 5 ft, Melodarovits István 5 ft, Antunovics Lajos 2 ft, Bobics János 2 ft, Manics Péter 1 ft, Karvászi Fe­rencz 1 ft, Karvászi Zsigmond 1 ft, Siebenburger 2 ft, Parcsetits Antal 1 ft, Rudics Móricz 5 ft, Simon Milus 5 ft, Farkas József 5 ft, Krisztoforovics János 1 ft, Lang József 1 ft, Kovacsevics 1 ft, Szarvasy Ede 1 ft, Lázár 30 kr, Freisinger Miksa 1 ft, Aradszky Buthim 1 ft, Zarits G. 1 ft, Aradszky György 2 ft, Vukovics József 1 ft, Zelics Pál 1 ft, Vojnits Enek 1 ft, Winkler 1 ft, Pertics Lukács 1 ft, Hoffman 30 kr, Milodanovics György 30 kr, Zelics János 2 ft, Bulyovcsics 1 ft, Mézmeri 2 ft, Martinovics 2 ft, Vojnits Livi 2 ft, Bottlik 1 ft, Vojnits Barnabás 10 ft, Venczl Alajos 2 ft, Miho 1 ft, ifj. Bobics 1 ft, Ramberger 1 ft, dr. Lundaus 1 ft, Schalcs 1 ft, Ru­dics Lázár 20 kr, Tóth L. 1 ft, Freudman Ignácz 30 kr, Pencsek Jakab 20 kr, Czurda Béla 1 ft, Mala­­chovszky László 1 ft, Zelita Simon 1 ft, Latinovics Anna szül. Antunovics 5 ft, Raukovits Móricz 5 ft, Antunovics Máté 2 ft, dr. Kovács 2 ft, Lipozsentsics Antal 1 ft, Jablonszki 4 ft, Adolf Gaiger 2 ft. ösz­­szesen 112 ft 40 kr pp. — A zenede-társulat által 1855. aug. 5-kén a nyugdíjintézet részére adatott hangverseny jövedelme 34 ft 24 kr. — Továbbá t. ez. László György ur 5 ft és B. Gy. által egy gömö­­ri honleány 10 pft voltak kegyesek magánúton be­küldeni. — És igy az intézet tőkéje ismét 1000 pfttal alapítványban és 162 ft 4 kr készpénzben sza­porodván, midőn a választmány a nemeskeblü ala­pítók, gyűjtők és adakozók neveit közméltánylat te­kintetéből, kihirdetné, legkedvesebb kötelességének ismeri irányukban az intézet részéről legőszintébb háláját nyilvánítani. — Pest, october 28. 1855. Szigeti József m. k . nyugd. int. jegyző. 2859 A magyarországi cs. k. katonai és polgári kor­mányhoz Jüngling Kér. János I. hadseregi laj­stromozótól, az általa a tiszai vizkárosultak javára megindított gyűjtés további eredményéül újólag száz négy (104) forint 3 kr. pp. érkezett. — Mely öszveg midőn rendeltetésére fordíttatik, a nemes emberbarátnak ezen ujabbi adományért a legmele­gebb hálaköszönet nyilváníttatik. Színházi előadások. Nemzeti színpadon: „Guttenberg.“Ere­deti dráma 3 szakaszban, előjátékkal. Irta Dobsa Lajos. — Robbogányi úr első föllépteül. Pesti német színpadon: „Der Wun­derbaum des Herrn Lervais, in Verbindung mit: Moppels Abenteuer im südlichen Theile des Stadt­wäldchens, in Neu-Seeland und Marocco.“ Posse in 3 Abtheilungen. Bécsi börze november 7-től. Duna vízállás. Novemb. 8. (reggeli 7 óra) 5‘ 10'­0“‘ fölött. Bécs, nov. 7. Agio arany 18*/4 ezüst 14 Státuskötelezvény........................... 74% dto 5% ...... 85 1834-ki „ 100 ... . 228 1839-ki sorsjegyek 100 frtos . . . 1173/4 Bankrészvény...............................940 Északi vaspálya 1000 frtos . . . 204% Dunagőzhajózás...............................522 Amsterdam 100 Augsburg 100 Hamburg .... London .......................... Nemzeti kölcsön . Államvasutrészvény 500 113 82% 11 ft 4 78%6 331 1/4

Next