Budapesti Hírlap, 1856. január (1-26. szám)

1856-01-31 / 26. szám

czája, s egy a keleti-tengeren szerzett Jacobi­­féle pokolgép. Németország, Bréma, jan. 19. A vámegylet teljhatalmazottjaival az értekezletek újra kezdetü­ket vették, miután amazok ide visszaérkeztek. Kassel, január 20. A v.­ fejedelem Baum­­b­a­ch Sándor kamarást és követi tanácsost rendkí­vüli követté s telje. ministerré nevezte ki a franczia udvarhoz. Spanyolország, Madrid, jan. 20. A cor­­t­e­s-g­y­ű­l­é­s tegnapi ülésében Espartero, a Rivero interpellatiói által előidézett vita folytá­ban azt erősíté, mikép őt szoros és széttéphetlen barátság köti O’Donnellhez. Ama számtalan hírekre vonatkozólag, mikép az ország veszélyben forog, s a helyzet igen nehéz, kijelenté, mikép nézete sze­rint a helyzet épen nem aggasztó, sőt úgy véli, mikép ezen hírek szándékosan terjesztetnek, annak bebizonyítása végett, hogy szabadság mellett nem lehet kormányozni. Ó, hála Istennek! az ellenke­zőről van meggyőződve. A szabadságnak Spanyol­­országbani megszilárdítása képezé mindig leghőbb óhajtását. Az alkotmányozó cortes-gyűlés, a nem­zeti akaratot végrehajtván, alkotmányt készített, s elismerő II. Izabella trónját. Ezen alapon kell a cortes-gyűlésnek fölépítnie a szabadság templomát, mit a nép bizonyosan fenn tudand tartani. Erre a vita folytatása 21-re tűzetett ki. Hir szerint B­r­u i­s erősen elhatározó magában, lemondani a pénzügyministerségről. Tegnap számos foglalkodás nélküli munkások járták be az utczákat. A kormány titkára,­­ a 11 o­d­a foglalkodást ígért azon egyéneknek, kik rendes életmódunk gyanánt ismeretesek; ezek közel 400-an tüstént találtak is munkát a pénzverde építésénél. Éjjel a rendőrség házmotozásokat eszközlölt, s az itt le nem települt munkások mind elszállíttattak. Portugália, Lizb­o­n­a, jan. 19. A cortes­­gyűlés ma először ült ismét össze. Az ülésszak azért szakasztatott félbe, mivel be akarták várni a pénzügyi jelentést, s a santaremi vasut- társu­­lattali egyezkedés bevégzését. Schweiz, Genf, jan. 22. A „Journ. de Géné­vé“ jelenti, miszerint egy legújabb határozat kö­vetkeztében a genfi államtanács M­ar­i 11 -­s püspök­nek a Genf kantonba visszatérést megengedte, s a nevezett főpap vasárnap püspöki működését elkezd­te. E rendszabály a radikál tábor némely töredékei, de még inkább a demokrata pártnál nagy ingerült­séget támasztott. A prédikáczió után a nép közt keserű kifejezések sőt fenyegetődzések hallatszot­tak. A zűrzavar igen nagy volt. Mint a „Fr. Postr.“nak írják, a genfi államta­nács M­a­r­i 11­ev püspököt a város- és kantonból ismét ki­u­t­a­s­í­to­tt a 1 A főpap jan. 21-n a né­pesség észrevehető ingerültsége közt hagyá el a várost. Most a püspöki ügy rendbehozására febr. - re új értekezlet van Freiburgba kitűzve. Olaszország, Turin. A kísérletek, melyek újabban egy concordatumnak Piemont és a sz.­szék közt kötése végett tétettek, sikeretlenek maradtak. Oroszország. Varsói jan. 22-diki tudósítá­sok a hg helytartó állapotát reménytelennek tekintik s nemsokára a halálát bizonyosnak tartják. Törökország. Konstantinápoly. Omer pasa kíséretének egy része jan. 14-n ide megérke­­zett, s a szerdár is rövid időn váralik. Most már kétségtelen, hogy nem önszántából, hanem felsőbb parancsra lő a fővárosba, hogy közelebbi hadjára­táról számot adjon. Ghika­rg volt oláhországi hospodárt a szultán szamoszi herczeggé nevezte ki. Konstantinápolyban a békehír jan. 19-n még nem volt tudva. Ott a dunai fejedelemségeket és rajákat illető tanácskozásoknak nagy súly tulajdoníttatik; mielőtt a török követ hg K a 11 i m a k h i Bécsbe, s R­e s i­d pasa az értekezletekre elutaznak, e tanács­kozásoknak be kell fejezve tönniök, hogy az érte­kezlet elé terjesztethessenek. E tárgyalások ugyanis csak elő­leg­esek, s egy a békeértekezletek elé terjesztendő terv meg­állapítására vonatkoznak. Lord Re­d­cl­iff­e egy ily tervet ugyan terjesztett már elő (annak pontjait közlöttük), de annak elfogadtatása nem valószínű lényeges változtatások nélkül. A hatalmak akarják a két fejedelemségnek egy állammá egyesítését, s annak a portáházi viszonyát, valamint kormányát Szerbia mintájára kívánják alakítani. A kétkamrai képviseleti rendszer azonban nem olyan, mely elfo­gadtatásra számolhatna. A beligazgatást illetőleg Austria oly rendszabályok behozatalát indítvá­nyozza, melyek az ország adóerejét emeljék, t. i. az alattvalói viszonynak a humanitás kívánalmainak megfelelő rendezését, robotmegváltást, a bármily formábani rabszolgaság eltörlését, végre, s ez egyike a legfontosb pontoknak, azon törvény el­törlését, mely az idegeneket a fejedelemségekbeni birtoklástól eltiltja. Ily értelmű utasítások intéztet­tek Konstantinápolyba­n. Prokesch cs. k. inter­­nunliushoz, s a londoni és párisi kabinetekkel is ugyanez értelemben kezdettek tárgyalások. Konstantinápolyból a „Hydaspes“ hajó jan. 17-ről hozott híreket. A legfontosb köztük az, miszerint a dunai fejedelemségek újraszervezése iránt egyfelől a porta, másfelől Austria, Angol é­s Francziaország képviselői közt megnyitott értekez­letek felfüggesztettek, minthogy Redcliffe kije­lentette, miszerint nincsenek utasításai. Ellenben az értekezletek ugyanazon képviselők közt a 4-ik biztosítékpont, a ráják jogai s a fejedelemségek kö­zös protectorátusa fölött folyamatban vannak. A Dervis pasa Párisba indult, a haditanácsban részt venni (alkalmasint elkésett); ezenkívül utasítva van tantervet készítni azon török tanulók számára, kik Francziaországba küldettek. Azon tunisi kato­nák elleni vizsgálat, kik a franczia kórházat Kons­tantinápolyban megtámadták, befejeztetett; tíz tu­nisi marasztaltatott el megtámadás és gyilkosság bűnében. A feketetengeren újra viharok voltak, Kon­stantinápolyban hó esett. Amerika, New­ Yor­k, jan. 12. Washing­tonból írják, mikép Grampton, az angol kö­vet, legközelebb el akarta hagyni ezen fővárost az amerikai kormány kivonatára;s mikép Angolország kijelenté, hogy minden diplomatiai viszonyt félbe­szakítani szándékozik az Egyesült­ államokkal. Távirati tudósítások, P­á­r­i­s , jan. 29. A „Constitutionnel“ követ­­kező lényeges tartalmú czikket hoz: A békeérte­kezletek Párisban fognak tartatni; a német hatal­masságok közöl valószínűleg csak Austria veend részt. Poroszországot illetőleg még semmi végle­ges határozat sem hozatott, de azokbani részvétele nem hihető. Verona, jan. 28. A békeremények a selyem­vásárra is jótékony befolyást gyakoroltak, különö­sen a feldolgozott neműek ára felszökkent. A nyers selyem magasabban áll, hogysem további áremel­kedésnek helye lehessen. Livorno, jan. 26. A békekilátások a gabna­­kereskedőket az árak leszállítására indítják; a bú­zának zsákja 3 lírára szállott le; a vevők vissza­húzódnak. Genua, jan. 27. A „Himalaya“ angol gőzös tegnap innét 340 öszvérrel az angol hadsereg szá­mára Krímbe indult. Napihírek és események. Budapest, jan. 31. * A­kiket a szerencse kereke érdekel, vagy azo­kat, a­kik jótékonyságuknak alkalmat keresnek, fi­gyelmeztetjük, hogy Lueff illatáru—boltjában még min­dig kaphatók úgynevezett arany sorsjegyek, melyek a Bécsben farsang utolsó napján évenkint tartatni szo­kott nagy álarczos bál nyereményeire játszanak. E sorsjáték jegyzékében Császár Ő Felsége által­­ ajándékozott több értékes tárgy, pompás ét-, t­ea- és kávékészületek foglaltatnak, valamint egyéb művészi tárgyak is porczellánból, továbbá a már többször bá­mult kanaánbeli nagy szőlőfürt, melynek bogyói száz aranyból állanak, úgyszintén egy tüzér művirágokból 40 darab ezüst tallérral. A kiállított nyereménytár­gyak száma eddig már 1056 darabot tesz, köztük több értékes és nagyobbrészt ízletes és hasznos tárgy. A legszebb ajánlat azonban e sorsjegyek vételére e fel­hívás: „A szegények javára!“ * A budapesti kereskedelmi nyugdíj­on ápoló­ egylet f. hó 29-kén estve rendkívüli köz­gyűlést tartott, melyben a nagykereskedői és polg­­kereskedelmi testület legelőször volt 14 bizottmányi tag által képviselve. A határzatok legnagyobb része leginkább a választásokra, a választás módjára, s a febr. 16-kán tartandó közgyűlésre vonatkozott. Mint leglényegesebb kiemelendő, hogy a gyógyszerész­­testület indítványt tett, az egylethez csatlakozhatni, mire határozatta jön, miként a két kereskedelmi ke­­belzet véleményét ki fogják kérni azon elvkérdésre nézve, várjon és mily módozatok mellett léphetnek ide­gen testületek az egyesületbe. Az egylet maga az in­dítványozott csatlakozást elfogadhatónak véli. * A pesti második nőegyleti bál e farsangról alkal­masint elmarad, miután az, mely múlt évben a Lloyd­­teremben tartatott, a költségeket is alig fedezte. Más versio szerint, e bál a böjt után fogna megtartatni,midőn a tánczkedvelők már kipihenték fáradalmukat. *Új népszínművünk, a „Vén bakancsos és fia a hu­szár“ f. hó 22-kén került először színre Aradon s az ottani német lap szerint a nagyszámú közönség ál­tal osztatlan tetszéssel fogadtatott. Szentpéter­ünk ez alkalommal a vén bakancsos szerepét játszá, me­lyet Pesten R­é­t­h­y úr szokott adni. Szentpétery 23-kan a „Tudtán kívül kém“-ben, 24-kén T­ó­t­htal együtt „Tamás bátya kunyhójában“ folytatta vendég­szerepeit, de a két művész föllépte daczára is üres házak előtt. * A vendégek, kik a festészeti akadémiai bálban voltak, felszólították Marastoni urat a farsang folytában még egy bált rendezni, mely f. é. febr. 5-én fog tartatni. *Üröm helysége, mely a szép regényes budai hegyek erdős árnyékában pihen, jan. 24-n egy igen érdekes ünnepélynek volt tanúja. S annál magaszto­­sabb volt az, mivel az erény, a buzgalom, a polgár­érdem lelkesítő ösztönt meríthetett belőle, hogy a jutalom az Isten igazsága és gondviselése által kézen vezettetve fölkeresi a való érdemet oly rejtett zu­golyban is, mint e parányi falu, melyet a szem akár­hányszor eltévesztene a vidék láthatárán, ha a történet nem jelölte volna meg nyomát József nádorunk fenséges neje, az ifjan elhalt Alexandra Paulovna orosz herczegnő díszes sírboltjával. E kis helység ősz iskolamesterét T­h­o­m­a Mártont illető az emlí­tett ünnepély; iskolamesteri hivataloskodásának most töltötte be ötvenedik évét, mely alkalomra a neki Császár Ő Felsége által ajándékozott ezüst érdem keresztet cs. k. iskolatanácsos és prépost Ha­as Mi­hály ur f. hó 24-n a helységbeli ifjak és vének lát­ható örömére s büszkeségére személyesen tűzte fel a hivatásához ereje végperczéig hű kebelre. * Gömörből írják, hogy az ipolysajó-völgyi vasuttársulat választmányának elnöke F­á­y Gusztáv ur a napokban szedte be az élőmunkákra aláirt öszvegeket. Örvendetes jel, hogy e jelentékeny ügy­ben legalább az első lépés már megtörtént. — Azok­nak, kik az elhunyt buzgó­­időjóst Ferjentsik Sámuelt ismerték, érdekes lesz tudni, hogy helyébe gömöri esperessé az ágost. evang. hívek Töme­sek Sámuel urat választották. * P­o­z­s­o­nb­a­n komoly ijedelem lehetett; a le­velezők igy kezdik tudósításaikat: Hál Istennek a vész elmúlt­­ a jég 36 óráig borzasztó rettegésben tartotta az egész várost. A királyhegyről időközön­­kint taraczk­, s a várhegyről ágyudurrogások hirdet­ték a víz növését, s azt hogy a jég indulni kezd. Az árvíznek kitett földszinti lakásokból minden értéke­sebb tárgyakat kitakarítottak a külvárosokban a a természeti erők közti különbségeket, azoktól le­het hallani az életerő tagadását. Ez soha egy tekin­­télyes­ természettudósnak sem jutott eszébe. Az élettan dilettánsai, kik a természettani kísérle­tekkel nem foglalkoznak bővebben, azt mondják: a szerves lények széneny, köpeny, legeny és élenyből állanak s hogy ez elemek összeütközéséből lehető volt, hogy sejtek (cellák) álljanak elő s e sejtekből szerves testek. A vegyész laboratóriumában számos vegyületet képes előállítni, mely különben csak az állati vagy növényi szervezetben szokott előállani; 6 áfából czukrot, a taurinból epét tud készítni,—igaz, de soha sem sikerült neki a szervetlen világ éleny és legenyéből szerves anyagot hozni létre. A szervetlen erők mindig csak szervetlen anyagokat hoznak létre; csak egy, az élő testekben uralkodó magas­ rendű erő által áll elő a szerves anyag s annak véletlen sok formái. Még száz évvel ezelőtt azt hitték, hogy halak, békák s mindennemű boga­rak csak magukban is állanak elő a posványokban vagy nedves fürészpor között. De a tudomány be­bizonyította, hogy mindez merőben alaptalan hit; minden vizsgált esetben megtalálták a nevezett álla­tok tojásait; s a tojás, valamint a mag, csak szer­ves lénytől származhatik. A természetvizsgálat be­bizonyította, hogy volt idő, midőn a föld felületén oly hőmérséklet uralkodott, mikép minden növényi és állati élet lehellen volt; már 78 foknál a vér meg­alszik. Bebizonyult, hogy a szerves életnek e földön volt kezdete. Ez igazságok igen nyomósak, s ha e jelen századnak egyedüli vívmányai volnának is, a philosophák igen lekötelezve érezhetnék magu­kat a természetvizsgálók iránt. Ugyane természettudományi műkedvelők, ugyane gyermekek a természeti törvények ismeretében a könnyen hivő közönséggel el akarják hitetni, mikép ők felvilágosításokat képesek adni a gondolatok származására s az emberi lélek természete és lé­nyegére nézve. A szellemi ember, mondanak ők, érzékeinek eredménye , az agy a gondolatokat anyagváltozás által hozza létre, s úgy áll emezek­hez, mint a máj az epéhez. Valamint az epe a májjal együtt vész el, úgy vész el a lélek az agygyal együtt. Ha ez emberek okoskodásait minden kölcsönzött sallangokból, minden áligazságaiból, melyek a vizs­gáló és gondolkodó szemeiben ködfátyolként tűn­nek föl, kivetkőztetjük, a mi megmarad oda megy ki, mikép valamint a láb futásra, az agy gondolko­dásra adatott, s hogy a gondolkodást épen úgy tanulnunk kell, mint a gyermeknek tanulnia kell a futást; hogy láb nélkül nem járhatunk és agy nélkül nem gondolkodhatunk; hogy a mozgási test­­műszer megsértése a járást s a gondolkodási test­műszer megsértése a gondolkodást megváltoztatja. — Ugyde a hús és csont, melyből a láb alkotva van, magától nem mozog, hanem azt mozgatja egy oly valami, mi se nem csont, se nem hús, — ezek csak eszközei az erőnek; azon puha anyag, melyet agynak nevezünk, nem gondolhat,hanem csupán esz­köze azon oknak, azon erőnek , mely a gondola­tokat szüli. Az agy az egyedüli belső szerv, melynek az akarat közvetlen befolyása alá van vetve; se a szív , se a gyomor mozgásaira az akarat nem gyakorol közvetlen befolyást, de egy kellő pillanatban alkalmazott por hatályosságát még egy mathematikai állítmány felfogásár­a is, minden tanító ismeri. A szem nem látja a világosságot és testeket, a fül nem hallja a zenét, ezek csak esz­közei a látás­ és hallásnak. A dilettánsok azt állítják, mikép a gondolatok az agyban történő anyagváltozásoknak eredményei, valamint az epe a májban történő anyagváltozá­soké. De az exact élettan semmit sem tud arról, ho­gyan választja ki a máj az epét, melynek elemei a májban nem találhatók. A szellemi ember sem lehet eredménye érzékeinek, hanem megfordítva, az ér­zékek működése csak eredménye az emberben uralkodó akaratnak. Arról, hogy a test minden részeiben tapasztal­ható anyagcsere minő összefüggésben van a gon­dolkodással, a természetvizsgálat legkevesebbet sem tud. Minden, mire eddig elő ment, azon igen köz­napi igazságban öszpontosul, miszerint az agytól megfosztott fej se gondolkodásra, se érzésre nem képes. A természet- és vegytan nem elég e tünemények kimagyarázására, hanem minden valódi természet­vizsgáló, ki e tárgyra fordító figyelmét, elismerte, miszerint az élettanban s a szellemi működésekben új erőket kell elismerni. — Azoknak nincs igazuk, kik minden élettani tüneményt kizáróan az életerő­nek tulajdonítnak, mert az élő testben a physikai és vegytani erők is munkálnak, de azoknak sincs, kik mindent emezekből akarnak kimagyarázni.“ Magyar Akadémia. F. hó 28-n a történelmi osztály tartott ülést gr.. Dessewfy Emil ur elnöklete alatt. Az akadémiának F e I s t e r 1. tag egy jól talált képe lön bemutatva, melyet az akadémiának ajándé­koztak (az ajándékozó nem volt megnevezve.) E kép­nek közfelkiáltás által az akadémia hat jelenvolt tag­jai a gyülésterem falán határoztak helyet. Titoknok ur tizenegy okiratot mutatott be az akadémiának a kurucz- és törökvilágból, melyet a szabolcsi megyei főnökség a n.­váradi cs. k. hely­tartósági osztály utján küldött be. Ez okiratok egy része török nyelven van írva, más része latinul. A török oklevelekre nézve titoknok ur sajnálattal je­lenti, hogy a társaság volt tagja, Repiczky úr, halála után, nincs ki e kéziratokat olvasni s lefor­­dítni tudná! De kéz alatt gondoskodni fog lemásolá­sukról. Wenzel G. ur a Velencze és Magyaror­szág közt folyt diplomatiai alkudozásokat illetőleg a hajdani velenczei tanács jegyzőkönyvéből olva­sott fel egy-két mutatványt latin nyelven. E jegy­zőkönyvi részlet 1349 évszámot visel, s tárgyazza részint a négy ismeretes dalmatiai város akkori ál­lapotát, melyből úgy látszik, hogy Nola , Spalatro stb. fölött azon időben a velenczei köztársaság némi protectorátust akart gyakorolni, mert panaszt tesz a köztársaság az iránt, hogy e városok olasz lakosainak sokat kellett szenvedniük (hihetőleg még Robert Károly alatt), a szlávok pusztításai miatt. Továbbá a velenczeieknek Nagy Lajos, mint e jegyzőkönyvből látszik, örök szövetséget ajánl. A velenczeiek fényes követséget indítnak Magyaror­szágra. E követség sikeréről nincs szó a jegyző­könyvben — azonban mint­ a nemsokára kiütött és az 1358-iki békekötéssel végződő háború mutatja nem volt sikeres. A jegyzőkönyvben azonban égi más tény van megemlítve, melyet eddigi történé­szeink nem említnek — s ez az 1348-~49-ben uralkodott fekete­ halál, mely, mint a követel jelentéséből látszik, Magyarországon is nagy mér­tékben dühöngött, sőt magát a királyt is elérte a kór, ki azonban abból felgyógyult. — T 01 d y F titoknok ur ezután egy jelentést olvasott fel mely szerint Csallóközben, Nyéken és Nyitrába több határosztályt illető oklevél van a 4­3-ik­­ 14-ik századból. — Elnök ur örömmel jelenti mikép az akadémia két újabb alapítványnyal gaz­dagodott. Egyik S­z­i­l­a­s­s­y-alapítvány 1000 prt s a másikat Marton János pestmegyei polgár tett nagy betegségbeli felgyógyulása esetére. Ez 30 arany, s elnök ur hozzátéve „Adja Isten, hogy­­ a magyar embert az a szerencsétlenség éri, hog beteg legyen, az ő példáján gyógyuljon !“ Ezután titoknok úr jelentést ten, miszerint­­ akadémia 120 tagjához intéztetett körlevél, hol mindenik küldené be életrajzát, s a munkálatai lajs romát, hogy föl legyen terjeszthető, de sajnála­tot kell jelenteni, hogy mindez ideig csak húsz­­ tett eleget a felszólításnak. — Ez adatok beküld­sének határidejéül március vége jön kitűzve. A havi jegyzőkönyv felolvasása után a gyűlés­f­oszlott, rendőrség előgondoskodásból öt menhelyet rende­zett el; minden vizezhető utczában és téren* * mentő­­ladikok s az itt állomásozó hidászok legénysége állt készen. F. hó 26-n éjjeli 11 órakor a taraczkok és ágyuk rémítő jeladása hangzott; a víz 15 láb ma­gasságra emelkedett, s néhol fenékig , összezsúfolva volt jégtömegeket is kiemelt, s miután' 16 lábú magas­­ságot ért, a jég azonnal megindult, s a víz gyorsan kezdett apadni.­­ A gőzhajópiaczról le egész a malomligetig másnap ritka látvány tárult fel a szem­nek. A vízből 10—12 lábnyira kiálló­­jégtömegek egy kihalt faluhoz, vagy töredékekhez hasonlítanak a jeges tenger közepéről, csak hogy a jeges medvék helyett itt embereket lát az ember a romokon mász­kálni, kik a jég által összezúzott halakat és heringe­­ket szedik össze, mely utóbbiak már készen besózva érkeztek ide, mi azt gyaníttatja, hogy alkalmasint va­lamely ily tartalmú tonnának kellett itt összezúzódni, mert hogy kész sós halakat fogjanak ki a Dunából, erre még nem volt eset. * A cs. k. austriai államvaspálya-társaság f.­é7 jan. 15-től 21-ig terjedő kimutatása szerint az illető­ pályákon ez idő alatt 30,708 utast és 540,817 % má­zsát szállítottak; a bevétel ezekért 254,944 frtott tett; és igy jan. 1-től összesen: 459,411 frt. * A cs. k. vallás- és közoktatásügyi ministerium a z­o­m­b­o­r­i háromosztályu községi reáliskolát nyilvá­nossági jellemmel, s azon joggal ruházta föl, hogy államérvényü bizonyítványokat adhasson ki. * Liszt művész hazánkfiának, ki közelebb Bécs­ben a Mozart-ünnepély vezérletére hívatott meg, bé­csi polgármester dr S e i 11 e r és cs. k. udv. tanácsos Riedl, mint a Mozart-díszünnep elnöke, több e nap emlékére vert arany, ezüst és bronz­­érmeket, továbbá egy ezüst körítvénynyel ékített s ily feliratú karnagy­­pálczát: „Bécs városa a Mozart-Ünnep igazgatójának Liszt Ferencznek jan. 27. 1856.“ — nyújtottak át. * A prágai egyetem magyar nyelv­tanára Riedl úr, mint a „PragerZ.“ közli, a magyar nyelvnek ösz­­szehasonlító nyelvtanán dolgozik, melynek a hang­tant tartalmazó első részét helyenkint már az ottani kir. tudományos társulatban is felolvasták, és nem sokára nyomtatásban meg fog jelenni. Színházi előadások. A nemzeti színpadon, először: „Éj­szak csillaga“ Opera 3 felv. Irta Seribe, fordí­totta Havi Mihály, zenéje Meyerbeertől. A pesti német színpadon: „Märchen, Geschichten und Bilder für kleine und gro­sze Kinder.“ In : Abth. von B. Kiesheim: Gazdászat, ipar, kereskedés. * Nagyszombat, jan. 25. Az e hét folytában tartott országos vásár igen kedvezőtlen volt a forga­lomra. Kevés termény kell és igy az iparcikkeket sem vásárolták. Bécsi börze, január 30-káról: (Távirati közlés.) Bankrészvény . . .... . . 1035 Államkötelezvény 5°/0 '. . . . . . 86Vs dto 4%­% . I­gj . 76% Nemzeti kölcsön . 88Y— 1835—diki sorsjegy . . . . . . . — 1839—diki — . . ... I . — 1854-diki — ........ 105% Földtehermentesítési köt............. 78. Államvasútrészény ....... — Éjszaki vaspálya ....................................... 2390 Dunagőzhajózás . . . 7 . . 1­7 682 Augsburg. .­ . . . . . . .. . 107 Hamburg . . . . . . ... . . _ T7*/2 London...................................................10.25 Cs. kir. arany ................................. . 11 Ezüst . .. . . . . . . . .. . 7 Duna vizás las, jan. 30: 11' 8" 6"' 0 fölött. Felelős szerkesztő SZILÁGYI FERENCZ, Szerkesztő-társ NÁDASKAY LAJOS, *

Next