Budapesti Hírlap, 1856. január (1-26. szám)
1856-01-13 / 11. szám
ván, 3900 köböl földmennyiség újra kiásása s elhordása lett szükségessé. Mind a munkákon kívül, magyarországi katonai és polgári kormányzó Urunk Albert Főherczeg , cs. fens, kegyes intézkedése következtében, Makó körül e község lakosai 2613 öl hosszúságú védgátat emeltek a Tisza árvize ellen, s a földeáki község is hasonló gázmű készítéséhez fogott. Az elősorolt munkákat rövid számöszletekbe foglalva, következő eredmény tűnik ki: Mindössze kiásatolt felhordatott 15950 köböl föld; 480 köbölnyi vesszőgázmü készíttetett; 1618 darab tőke és 26 régi üzemeltetett ki s távolíttatott el az átmetszésekből, s minderre a közmunkaerőből csak 35864 gyalog és 2165 szekeres napszám fordíttatott. Méltán teszszük ide a csak szócskát, mert tudva, hogy egy köböl föld kiásása és elhordására rendesen öt gyalog napszámot szokás számítni, a fennebbi adatok egybevetéséből több mint 43880 gyalog napszám megkímélése tűnik ki. Mely körülmény míg egyfelől az eredményt az alkalmazott munkaerő arányához mérve még kedvezőbbnek tünteti föl, egyszersmind fényes és elvitázhatlan bizonysága a czélszerű vezetés- és munkarendezésnek s ezzel egybekapcsolva az erők takarékos használásának. Még kedvezőbbnek találandjuk az eredményt, ha a tett munkát az elért haszonnal vetjük össze. Már az 1855-i ritka nagy vízállásnál áldásteljes hatással volt a Marosszabályozás e termékeny és népes vidékre, s a kiöntési veszély elhárítására végtelenül sokat jön, mert a már akkor létesített átmetszések a jégtorlatok által a mederkígyódzásokban megakasztott vízárt gyorsan levezették E munkákkal a Maros-szabályozás műve szerencsésen és örvendetes eredménynyel bevégeztetett, s az által azon vidék anyagi fölvirágzásának biztos csatorna nyittatott, mely hogy áldás csatornája legyen, immár nem kívántatik hozzá egyéb, mint az annak vidékét lakó nép élénk tevékenységi szelleme, mely a fékezett folyamot maga szolgálatára teljesen meghódítsa. magánoktatást tárgyazó 1850. jun. 27-iki ideiglenes törvényben kiszabott megkivántatóságokat ki kell mutatniok. 5) Magán rajz-, zene-, ének- és női közmunka-intézeteknek iskolaköteles gyermekeket a kiszabott elemi oktatástól elvonniok , intézetük bezárásának terhe alatt tilos. 6) A kereskedelmi és kisdedóvóiskolákba hasonló büntetés alatt tiltva van iskolaköteles korban, levő gyermekeket fölvenni. 7) Az első és legfontosb oktatási tárgyat, a vallásoktatást minden magániskolában, hol nem csak kézi ügyességekben, hanem tudományos tárgyakban is adatik oktatás, egy a maga papi hatósága által felhatalmazott vallástanító tartozik az e tárgyra kitűzött hetenkinti óraszámon át * elmaradhatlanul osztani, s minden magán tanintézet, melyben ily vallástanító nincs, haladék nélkül bezáratik. 83 Minden magán tan- és nevelőintézet a kormány főfelügyelete, a kerületi iskolafelügyelőség és helybeli iskolaigazgatóság, illetőleg az evangelicusoknál a superintendentia senioratus, decanatus és a helybeli iskolafelügyelő felvigyázása alatt áll, tehát minden intézet köteles a kormánynak bármikor az állapotáról kívánt felvilágosításokat adni. 9) A nyilvános népiskolák számára a magas cs. k. oktatásügyi ministérium által kijelölt tankönyvek mindazon magán tan- és nevelőintézetekben is használandók, melyek a rendes elemi oktatással foglalkoznak. 10) A felügyelőség e rendelet pontos teljesítéséért felelős, s arról évenként jelentést tenni köteles. Tapasztaltatott, miszerint Magyarországban, kivált nagyobb városokban, hatósági engedély nélkül magániskolák nem csak régebben fennállanak, hanem újak is állíttatnak. Nem kell fejtegetnünk, mert a tapasztalás bebizonyító, miszerint az ily zugiskolák a nyilvános tanodák javítását igen akadályozzák, s azért általában már az elemi iskolák rendszerének határozmányai szerint sem tüzelhetnek. Az említett esetek a magas cs. k. oktatásügyi ministeriumnak tudomására jutván, az m. é. nov. 10-diki 17,351. sz. a. kelt bocsátványa által ismételve elrendelte , hogy e visszaélés ellen, bárhol történjék, komoly rendszabályok alkalmaztassanak, s minden nem engedélyezett, vagy a kívánatnak meg nem felelő magániskola azonnal bezárassák. Ennek folytán a pestbudai cs. k. helytartósági osztály részéről az itt következő pontokat tartalmazó rendelet bocsáttatott ki: 1) Az iskolafelügyelőség, illetőleg az ágostai és helvét hitvallásuak részéről a senioratus tartozik 1856. febr. 29-ig idevonatkozó tapasztalatairól, valamint a tett intézkedésekről jelentést tenni.2)Magániskoláknak csak ott szabad fennállaniok vagy nyittatniok, hol szükségességük bebizonyul. 3) Minden magániskola nyitása végett (a női magániskolákat is ide értve) felsőbb helyre engedélyért kell folyamodni. 4) A magán tan- és nevelőintézetekért folyamodóknak a TARCZA. Történét irodalmi mutatványok. Macaulay „Anglia történeté“nek legújabb köteteiből. II. „Vilmos nem akart“, folytatja Macaulay „olyasmit alakítni, mit ma ministeriumnak nevezünk. Az, mit ma ministeriumnak nevezünk Angliában, uralkodásának csak későbbi éveiben jött létre legelőször. A Plantagenet, Tudor és Stuart-ház alatt voltak ugyan ministerek, de nem voltak ministeriumok. A korona szolgái nem voltak, mint jelenleg, kölcsönös solidaritásban. Senki sem kívánta tőlük, hogy akármely kérdésben egy véleményen legyenek, ha mindjárt e kérdés a legkomolyabb és fontosabb volt is. Gyakran megtörtént, hogy politikai és személyes ellenségek voltak, s ezt nem is titkolták. Még nem érezték, mily rész és veszélyes, ha a tiszttársak egymást a legnagyobb vétkekkel vádolják, s nyilván kéri egyik a másik fejét.... A kormány tagjai közt nem volt más kapocs, más közös vezér, mint maga az uralkodó.“ A nemzet még méltatlankodott II. Károly ellen, midőn az ügyeit egy ministerre bizta. Azt mondák, — Clarendon szerint — örömestebb vetnék alá magukat egy oly bitorlónak, mint Cromwell volt, semmint egy oly királynak , ki őket egy nagyvezírhez utasítja. Ezért kinek sem juta eszébe panaszkodni, midőn megtudták, hogy Vilmos a külügyek vezetését B&BSBES I___fii Vtvnrw Iiattv fhrp nomilsior kényszerítve volt, mert az egy Sir William Templet kivéve, kit semmivel sem lehete rábírni, hogy a közügyekben újra részt vegyen, egy államférfi sem volt, ki valamely fontos diplomatiai alkudozást szerencsésen és ügyesen vala képes végezni. Az akkori angol államférfiak közt kitűnő szónokok voltak, s pártvitákban oly ügyes és gyakorlott férfiakat az összes continens nem lett volna képes fölmutatni, mint Anglia. De az ügyes külügyminiszerek más iskolában szoktak képződni, és most Anglia a forradalmak után egyszerre azon helyzetbe jött, hogy erélyes külügyminiszerre volt szüksége. „Vilmos nagy mértékben bírt azon tiszt betöltésére megkivántató tehetségekkel, melyekkel királysága legügyesebb államférfiai sem bírtak. Már régóta kitüntette magát, mint ügyes alkudozó. Ő volt indítója és lelke azon európai szövetségnek, mely Francziaország túlsúlya ellen kötteték. Kezeiben volt a vezérfonal, mely nélkül veszélyes lesz vala a continensi ügyek tömkelegébe indulni. Következőleg egész uralkodása alatt tanácsnokai, bármily ügyesek és tevékenyek voltak is, ritkán mertek a kormányzat ez ágába elegyedni, melyet magának tartott fenn. A beligazgatás nem volt máskép vezethető, mint az angol ministerek tevékeny közreműködése által. Vilmos e miniszereket úgy választá, hogy bebizonyítsa, mikép senkit sem akar kirekeszteni azok közöl, kik, bárminő politikai színt viseltek, kormányát készek támogatni. Mindjárt másnap, hogy a koronával a Whitehallban megkínálták, a tanácsnokok föleskettetének. A latrok naiy része whit volt, de a legkitűnőbb toryk ott voltak a névjegyzéken. A legnevezetesebb négy államhivatal négy nemes lordra ruháztatok, kik négy különböző politikai osztályt képviseltek.“ A történész átmegy a főhivatalnokok jellemzésére, melyben mint komoly czélja s a tárgy méltósága kívánja, nem úgy mint némely hatásvadászó történetírók, kik részletes életrajzokat és arczképeket adnak, csak azon vonásokat látjuk, melyek a közéletben feltűntek s a közügyekre befolyással voltak. A történész, úgy látszik, birtokában van a legrészletesebb adatoknak, s azokat nagy megválasztással csak épen ott használja föl, hol fényt deríthetnek némely körülmények és eseményekre. Így Howe-t, az udvari alkamrást így írja le: ,,A királynő alkamrásául oly férfiú neveztetik ki, ki már eddig is megkülönböztette magát a nyilvános életben, s kiről gyakran lesz szó ez uralkodás történetében. John Howe, vagy mint nevezni szokták , Jack Howe Cirencester város részéről jön a conventbe küldve. Kinézése oly férfiút árult el, kinek testét a nyugtalan és elkeseredett lélek folytonos izgalmai aláásták. Ő magas termetű, szikár és halvány volt, nézése bizonytalan, szemei egyszersmind titkolódzást és ravaszságot árultak el. Több éven át mint középszerű költő volt ismeretes, s neki tulajdonítanak némely rendkívül heves megtámadásokat, melyek a kávéházakban köröztettek. De az alsóházban tűnt föl leginkább tehetsége és rész természete. Alig telt el három hét, midőn ott nevezetessé lett bőbeszédűsége, nyelve darabossága és makacssága által. Gyors maga feltalálása erély és merész sérfivel párosulván. Howe csakhamar oly tehetségként tűnt föl, mely magát félelmessé tudja tenni. Ellenségei — mert számos ellensége volt — azt állíták felőle, mikép leghevesebb támadásaiban is számot vet személybátorságával s a katonák iránt rendkívül udvarias, míg a nők és püspökökkel szemben épen ellenkező. Azonban senkiben sem volt meg oly adagban azon gonosz bátorság, mely merészen daczol, sőt keresve keresi a gyűlöletest és aljast. Semminemű üledék sem volt képes mérsékelni: boszuja kiengesztelhetlen volt s hasonlíthatlan ügyességgel birt a nemes szívek pánczélain fölfedezni a réseket. Nem volt korának oly nevezetessége, ki egyszer-másszor éles falánkját ne érezte volna. Egyszer magát Vilmost is megsértette, annyira, mikép kihozá szigorú egykedvűségéből s ez megszente neki, mikép igen sajnálja, hogy nem magánpolgár, s nem küldheti Howe urnák jegyét egy rendez-vous-ra a Montague palota mögött. Azonban mindez ideig Howe a király leghűbb emberei közé tartozott s minden sarcalmusát és gúnyját az elégületleneken adta ki.“ Miután Macaulay a történetében szereplő főbb egyéneket elénk vezeti, elbeszéli, hogyan alakult át az 1688-beli forradalmi convent törvényes parliamentté, s minő viták előzték meg első határozatait. A pénzügyi határozatok után, egy különös törvénycikk hozatott az engedetlen ezredek megfékezésére, s az állandó katonaság fölállítására. Azután az alig egybegyűlt parliament egy az alkotmányossággal ellentétben álló törvényjavaslat mellett szavazott — s ez a „hatteas corpus“ felfüggesztése volt, mi Vilmos ellen újabb fegyvert adott az elésfületlenek kezébe. D. C. Miután előfordult azon eset, hogy bűntény miatt haditörvényszékileg elitélt s megbüntetett egyénnek polgári államszolgálatba fölvétetnie azon okból sikerült, mivel a szolgálati állomást betöltő hatóság részéről az illetőnek korábbi élete feddhetlenségéről nem szereztetett tudomás , s a szolgálati kimutatásra nézve meghatározott szolgálati és minőségi igazolási rovat betöltése részben saját vallomása szerint történt, s annálfogva figyelmeztettek az alárendelt hatóságok az 1826. évi június 3-n kelt legfelsőbb rendeletre, mely szerint minden hatóságnak, melyet valamely szolgálati állomás betöltése illet, felelősség terhe alatt mulaszthatlan kötelességévé tétetik, hogy az alkalmazandó egyénnek pontos adatok szerzése iránt intézkedjék s különösen annak korábbi egész életpályájáról magának legkörülményesb kimutatást adasson olyképen, miszerint abban semmi időszak se legyen keresztülugorva, s ezen egyénnek egész korábbi magaviseletéről magának teljes meggyőződést szerezzen. Egyszersmind emlékezetbe hozatott, miszerint a szolgálati és minőségi kimutatások kiadására hivatott hivatalok és orgánumok az illető bejegyzések tökéletes valódiságáért kezeskedni tartoznak, s hogy ezen kimutatásoknak különösen első kiadatásánál az említett szolgálatkimutatási rovatbeli adatok hivatalos vagy más teljes hitelt érdemlő eredeti szolgálati okmányokon alapuljanak. Az építészeti emlékek felkutatására és fenntartására állított központi bizottmány által K. Czoernig cs. k. osztályfőnök ur elősülése alatt 1855. november 13-kán tartatott ülés jegyzőkönyvének kivonatából közöljük Erdélyi, segesvári conservator Müller Frigyes tanár úr a kerületében levő építészeti emlékek leírását terjesztő elő; e leírások egy várra és 14 templomra vonatkoznak, melyek közöl 2 a XIV-ik, 10 a XV-ik és 2 a XVI-ik századba tartozik. B. Ankershofen, karinthiai conservator a klagenfurti ,,Sárkány-kút“ rajzát küldé meg, egynémely erre vonatkozó történeti jegyzettel. A mese szerint a szláv királyok idejében a mai Klagenfurt helyén egy sárkány tartózkodott, s a vidéken rémületet terjesztve, végre egy szláv herczeg által legyilkoltatott. Ennek emlékére szolgál e kút. A hozzávaló kődarabot a kereszthegy kőbányájából vonszolták ki 1590-ben, s a villachi előváros egy kunyhójába kellett volna hozatnia kifaragás végett. De tiz ló egy nap alatt alig bírta 15 főfnyire tovább mozdítani, s csak három év múlva bírták kijelölt helyére szállítani. Miután ott az utolsó vésmit elvégeztetett rajta, 300 fiú 15 éven alul, ünnepélyesen fölépítve, a néptömeg diadalöröme közt vonta be a városba. Mint a szállítás, majdnem ugyanannyiba került felállítása a már kész medencze talapjára. A felállítás nem sokára az 1636-ki tűzvész után történt, úgy hogy az emlék egészen megfeketedett s később be kellett festeni. — E közlést a központi bizottmány tudomásul vette. A sziriai cs. kir. postaigazgató és conservator Scheiger József Stiriabrucki kerületéből néhány nevezetes régiségről tesz jelentést. Felette érdekes az 1491-ben épült nagy plébániatemplom Gröbming-ben. Különösen szép egy festvény a XVI-ik századból: a pásztorok imádása M. G. festészi névjegygyel „Pullers Kristóf és négy neje a műépítészi rámába foglalt nagy síremlékén. A XV-ik század nevezetes műve egy jó karban fennmaradt imaszék öt üléssel. E templom főkincse a nagy szárnyoltár. A többi oltároktól abban különbözik, hogy itt a középrészt a szokott festvény helyett szobrok képezik, oldaltábláit pedig komor művek. Rottenmann közelében a sz. György templom egy szárny oltárral bír a XV-ik század második feléből. A rottenmanni kórodai templomban van egy imaszék, mely a tudósító szerint az ország legnagyobb nevezetességei közé tartozik. Két ülése van,szépművü vésetekkel, hátrészén e nevek: „Friedericus“ és „Eleonora“ láthatók; ezenkívül a birodalmi sas és a portugali czimer, továbbá e fölirat Jesus Maria Anna. A. E. I. C. U. Anno Domin 1514., végre W. betű, valószínűleg mesterének jegye. Készülése óta festékkel soha sem vonatott be A tudósító több felvilágosítást előlegesen nem tud e tárgyban adni, de a rottenmanni lelkészhez fordult bővebb értesülés végett. A központi bizottmány ez érdekes jegyzetekkel az austriai építészi emlékek sorzatát kiegészíti. Az elnök úr ezután átmegy azon intézkedésekre, melyek az iránt történtek, hogy a központi bizottmány érdekes közlései minél nagyobb elterjedést nyerhessenek. Eddig a bizottmány a művészet és régiségkedvelő közönséggel csak a „Wiener Zig“ban közlött jegyzőkönyvi kivonatok útján volt öszszeköttetésben; az elnök úr indítványára azonban a bizottmány elhatárza, hogy K. Bach belügyminiszer úr ő excjához kérvénynyel fog járulni, azon kegyes intézkedés végett, miszerint e jegyzőkönyvi kivonatok ezentúl a koronaországok hivatalos lapjaiban is kinyomassanak. A közp. bizottmány főjelentésének, az évkönyvnek kinyomatása , miután a műmellékletek már nagyrészt elkészültek, gyorsan halad előre. Miután azonban e terjedelmes tudományos közlemények kiadása huzamos időt igényel, s a közp. bizottmány gyűjteménye közt számos oly régiségi rajzok és jegyzetek halmozódnak össze , melyek gyors közlés által kapják meg valódi értéküket. Reich lovag ministeri tanácsos és dr. Heider rainisteri titkár urak és tagok indítványára a közp. bizottmány határozattá emelé egy archaeologiai havi irat kiadását. E havi folyóirat tartalmát képezendik: a művészettörténet és a régiségisme tudományának gyarapítására általános érdekű czikkek; azon építészeti emlékek leírása és műtörténeti felvilágosítása, melyekről a conservatorok, az építészeti hatóságok és más központi bizottmányok jelentéseket tettek; az országos hatóságok által a központi bizottmány tudomására juttatott régiségi találmányokról jegyzetek; oly kérdések tárgyalásai, melyek az építészeti emlékek fenntartására és kijavítására vonatkoznak, s műtörténeti munkákról rövid irodalmi jegyzetek. E havi folyóirat czime lesz: Az építészeti emlékek kutatása és fenntartása érdekébeni cs. k. központi bizottmány közleményei, s b. Czoernig elnök ur vezérlete alatt szerkesztendi Weisz Károly ur. A közlemények már 1856. jan. 1-jével megindulnak , miután tárgy már több havi füzetek számára van. Az a lehető legolcsóbb teend, s az államnyomdában fog nyomatni. Habár e közlemények a központi bizottmánynak utasításszerűleg kötelességül tett kiadása folytán hivatalos jellemet viselnek, mégis előlegesen törvényes jelentés létetik a cs. k. helytartósághoz. AUSTRIAI BIRODALOM, Bécs, jan. 11. Tegnap ment végbe a cs. k. szertartásteremben az első idei udvari tánczvigalom. A székváros udvarképes nemessége, az udvari rangok, ö excláik a ministerek és bírok, tanácsosok, a diplomatiai testület, ö emin. Viale Prea bibornok pronuntiussal élén, a cs. k. tisztikar, cs. k. kamarások, Rauscher lovag bibornok hg érseke emin., s a Ferencz-Józsefrend számos lovagja jelen voltak. 9 óra tajban jelentek meg Császár és Császárné Ő Felségeik,kisérve Albert, Vilmos, Leopold föligek és Hildegard fölegasszony ö cs. fenségeiktől. Császár 0 Felsége fehér bagyi egyenruhában, Császárné 0 Felsége fehér selyemruhában volt vörös marabont-tollakkal, s brillantos korona-diadémmal. Császár 0 Felsége beléptekor köszönte a diplomatiai testületet, s annak minden egyes tagjához nyájas szavakat intézett. Császárné Ő Felsége szintén bemutattatá a jelenvolt uraságokat. — A cs. k. austr. szab. ker. s ipari hitelintézet alapítói, hg Schwarzenberg János Adolf, hg Fürstenberg Max Egon, hg Auersperg Vincze Károly, gr. Chotek Otto, Haber Lajos, b. Rothschild és Lámel Lipót, az igazgató tanács elnöke hg Schwarzenberg vezetése mellett jan. 9-én d. e. szerencsések voltak a cs. kir. Apostoli Felsége által külön audientián fogadtatni. Ő Felsége az intézet iránti legmagasb részvétért kifejezett megalázatosb köszönetre legkegyesebben válaszolni s az egyes tagokhoz kegyteljes szavakat intézni méltóztatott. — Ma reggel egy orosz futár érkezett Sz. Pétervárról hg 6 o r cs a k offhoz szóló sürgönyökkel. Egy austriai cs. futár jan. 7-n indult el Sz. Pétervárról sürgönyökkel Bécsbe. Gr. Stackelberg orosz cs. katonai teljhatalmazott pedig, fontos, a békealkudozásokra vonatkozó okmányokkal jövő héten váratik. — Manteuffel porosz k. ezredes ittléte óta mindennap értekezett hg Gorcsakoff orosz cs. követtel. — Császár ő Felsége múlt hó 20-i legf. határozatánál fogva a volt katonai parancsnokság Laibachban ideiglenesen visszaállíttatik. — Novoziloff, ki Sz. Pétervárról,közelebb Bécsbe érkezett, mint követs. titkár az itteni orosz cs. követségnél marad. — Mansuroff orosz cs. osztrnák, ki Nápolyba utazik, Sz. Pétervárról ide érkezett; néhány napig Berlinben mulatott, s mint mondják, külön küldetéssel van megbízva. • A cs. k. pénzügyministérium tudakozódás következtében azt határozta, miszerint az adóelengedés eseteiben az adópótlékok is kitörlendők, kivéve az új házépítéseknéli adóelengedést, hol e kedvezmény a pótlékokra nem terjed ki. A cs. k. államvasuttársaság jövő tavaszszal kezdi meg a birtokában levő vonalakon a második sínutrakatását. — Austria és Németalföld közt alkudozások vannak folyamatban az austriai kereskedelmi érdekeknek Keletindiában a németalföldi consulhivatalok általi képviseltetése tárgyában. — Legfelsőbb elhatározás következtében a Bécsben tervezett iparműtárlat 1859-ben fog tartani, s abban részvételre mind az Austriával vámkötelékben álló olasz, mind pedig a német államok iparosai meg fognak hivatni. — A nemzeti kölcsön szelvényei, bizonyos módozatok mellett, adófizetésre a szó legszélesb értelmében, név szerint vámfizetésre is fordíttathatnak. A pénzszedő hivatalok utasíttattak, az ily szelvények számára külön jegyzéket szerkeszteni s azokat a szelvényekkel együtt a gyűjtőpénztárakba küldeni. Verona, jan. 7. Ferdinánd Max fölig ő cs. fens, ma ide érkezett, gr. Radeczky magy főkormányzó , excját látogatásával megtisztelendő; déli 12 ór. ö cs. fens, visszatért Stra ba, mostani tartózkodáshelyére. KÜLFÖLD. Békemozgalmak. Közlöttük tegnapi számunkban az „Indép. béig.“ után az austriai békejavaslat pontjait. Ugyanily tartalmát adja azoknak a „Nord“ is, noha nem oly pontok közt természetesen szabatos alakban. A