Budapesti Hírlap, 1856. március (51-75. szám)

1856-03-26 / 71. szám

10 és 15-n, a többi napokon közönségesen erős légmozgás É. N-ról, É. É. N-ról, K.-ről, É. K.- és D. K-ről tapasztaltatott, a legerősebb 1. és 12-n. Egésségi viszonyok. Ezen némileg ked­vező időjárás következtében egyszersmind az álta­lános egésségi állapot is sokkal kielégítőbb volt, mint január hóban. A csorgás, hurut- és c­s­u­k­o­s bántalmakon kívül, melyek aránylag a legkiterjedtebbek voltak, de a melyek nem mindig orvoso­ltattak, a hagy­már ezen hó lefolytéval szaporodott, s az általános betegek számához ké­pest 4. is­mét részletben állt, a váltólázak ke­veredtek, és pedig 3, 57 százaléki arányban vol­tak, de a lobos bántalmak szaporodtak, és mint 13, 66. százai, voltak, valamint az a s­z­á­l­y­ is, 4, 82 állván ; legnagyobb kiterjedéssel bírtak a bőrbetegségek, 10,00 százalékban, mindaz­­által a himlő kevesbedett, és pedig 2500 százalék­nyi volt; a senyvek nagyszámban mutatkoztak 16,40. Különösen a bujasenyv a legnagyobb mértékben, mely is a szt Rakus kórodéban az ösz­­ves beteglétszám 24,00­ részét téve. A betegségi mozgalom februárban január­hoz képest kevesebb volt, és osztályzása a követ­kező : A szegény betegek házi kezelésében összes beti­gszám 1101. A sz. Rókusházi polg. kórházban múlt hóról maradt 652, szapor. 634, össz. 1286, gyógyult 535, meghalt 79, maradt 645. Gyermek­ből házban múlt hóról m. 21, szap. 25, össz. 46, gyógy. 23, megh. 3, mar. 20. Izraelita­ kórházban múlt hóról m. 28, szap. 75, össz. 103, gyógy. 80, meghalt 1, mar. 30. A városi szegény-ápoldában mull hóról m. 16, szap. 22, össz. 38, gyógy. 15, megh. 3, mar. 20. A városi kényszernő-dofogház­­ban mull hóról mar. 22, szap. 40, össz 62, gyógy. 37, megh 2, maradt 23. A megyei fogházakban mull hóról maradt 53, szap. 142, össz. 195, gyógy. 139, megh. 6. mar. 56. Összesen mull havi mara­dék 792, szapor 938, össz. 2831, gyógy. 829, megh. 94, hó végén maradt 794. A szegény betegek kezelésében, miután ez leginkább járó betegeknél történ­ik, a gyógyultak, valamint a megholtak számát tisztán kimutatni nem lehet, ez áll a szegény gyermekek kórházában a m.­hó lefolyása alatt 233 orvosélt járó betegekről is. A megbetegedettek nemét tekintve, a szegény betegek kezelésében minden 100 beteg közt 34 férfi, 50 nő, és 16 gyermek volt; a többi koronákban — kivéve a gyermek kórházat, a férfiak száma úgy állt a nőkéhez, mint 6 , 5-höz. A szegénybetegek kezelésében a gyó­gyultak aránya a betegedettekhez képest igen kedvező volt, úgy a meghaltakét is tekintve, aku­i mutatott 2, százalékot. Február hóban a kórházakban a gyógyultak a betegedettekhez 48, 76; a meghaltak 5,47; kezelés alatt maradtak 45, 33 százalék arányban voltak. Az észlelt betegségek az összes betegedésekhez következő százalékokkal voltak, ugyanis :­az agy bántalmak 101;hátgerinc- és idegbántalmak 316 ; érzékszervek 087; légzés­szervek 1635; szív, edény és mirigyek 10g; emésztési szervek és mellékképletek 885; hódszervek 092; ivarszervek 2700; bőr és sejtszövet 1867; csont és ízületek 304; általános kórok 1500; külbajok 501. A meghaltak száma a városban — a kór­házakban meghaltakét ide nem értve — csak kettő­vel volt több mint januárhóban, é. p. 267, ezek közt 128 férfi 139 nő, orvosi segélyt 185 keresett, 84 nem, oltatlan meghalt 106, halva született 14. — Korra nézve az élet első évében meghalt 84, 1-től 10 évig 70, 10—20 ig 12, 20-30-ig 20, 30—40-ig 21, 40— 50-ig 13, 50—60-ig 18, 70—80-ig 11, 80-on fölül­­. Kóralakot te­kintve többnyire mint közönségesen , és pedig 65 görcsben, 64 aszkórban, 41 lábban , 20 vízkórban, 15 himlőben, 13 szélhüdésben, 13­ agykórban, 8 hagymázban , 7 hök­hurutban, 2 hasmenésben stb. Törvényszéki bonczolat történt 10 bullán. A hasznos házi állatoknál uralkodó be­tegségek voltak a lovaknál tüdő-, mellhártya , has­hártya és béllábok, azon kívül kolika, a ragályos kórok közöl egyes esetekben mutatkoztak a ta­kony és más betegségek, valam­it a száraz rüh. Ku­káknál szórványosan az ebkór. Járványos bajok nem észleltettek. Dr. Tor­may: KÜLFÖLD Anglia, Lon­don, mart. 22. A „Princess­ Royal“ megbér­­n­áltatása tegnapelőtt ment végbe nagy pompával a wind­sori kir. palota magán kápolnájában,, a canterbury érsek, az oxfordi s­c­h­e­s­t­e­r­i püspökök, az egész kir. család­i udvar, a belgák királya, mint keresztatya,­ a ministerek, a legfőbb államhivatalnokok stb. je­lenlétében. Egy hymnus elénekeltetése , s egy az oxfordi püspök által tartatott szónoklat után, magát a szertartást a canterbury-i érsek végzi. A „Morning­ Star“ így ír : „A múlt szerdán tartatott kabineti tanácsülésben hír szerint elha­tároztatott , mikép mind a toborzások , mind a katonák é­s hadiszereknek Krímbe szállítása fölfüggesztessék (Ugyanezen közlés a „Daily News“ben is olvasható). Az illető rendeletek teg­nap adattak ki, úgy hogy nem lehet többé ké­telkedni az iránt, mikép a kormány nézete szerint a béke helyre van állítva!“ E lap szerint a békefeltételek a szövetségesekre nézve oly ked­vezőig ütöt­ek ki, hogy azokkal még a leghar­­cziasabb szelleműek is meglesznek elégedve.Ugyane tárgyban a „Chronicle“ így nyilatkozik : „Noha a béke már megköttetett, s a szerződés a jelen pércz­­ben talán már alá van írva, mégis okunk van hinni, mikép némely igen fontos pontok elhalasztottak; nem oly elvek tárgyalása ugyan, mik a vita­kérdések elintézésének alapjául szolgálnak, hanem oly rész­leteké, miknek rendezése nagyon sok időt venne igénybe, s ezenkívül lehető félreértésre nyitna ki­búvó ajtót.“ Frigyes porosz liget május első napjaiban várják ide. Tegnap Chath­am­be a hadügy­ministérium­­tól parancs érkezett az iránt, hogy a kormány­gyárakban levő összes számfölötti munkások egye­lőre elbocsáttassanak. Az „Advertiser“ szerint a franczia menekültek számára adatott hazatérési engedélyt a sajtónak szabadabb mozgást adó engedélynek is kellett volna követnie, azonban ezen tervről lemondottak. Bos­quet tanagy azzal bízatott meg, hogy a szám­űzött tábornokoknak ígéreteket tegyen, azonban nem­ hihető, hogy azok kedvező fogadtatásra talál­janak. Francziaország- Paris, mart. 21. Noha a congressus bizottmány szorgalmasan dolgozik a reá bízatott nagy munkán, mégis lehetetlen volt 22-re bevégeznie a béke­szerződés szerkesz­tését, mint azt két-három nap előtt remélték. Ezen okirat tárgyalása­­s helybenhagyatásával szintén le fog telni néhány ülés, s e szerint a béke aláíratása körülbelül egy időre fog esni a fegyverszünet le­jártával. A szerkesztési bizottmány tagjait illetőleg Austria részéről annak tagja Hübner báró, nem pedig B­u­s I gróf, mint a „Times“ ál­­lító ; Piemontot pedig abban nem Cavour gróf, hanem Villamarina marquis képviseli. Más szavakkal a bizottmány csupán az illető hatalmassá­gok rendes képviselőiből áll Egyedül Törökországot illetőleg létetett kivétel, a­mennyiben azt A­l­­ pasa képviseli Mehemet bey helyett; már vagy ez utóbbinak gyöngélkedése miatt, vagy pedig azért, mivel a nagyvezír ez iránt formaszerinti óhajtását fejező ki. A­mi Poroszországot illeti, melynek hely­zete folyvást isten kényes, az még eddig a bizott­mányban nincsen képviselve. Mint mondják, a con­gresses a sajátképi békeszerződés aláíratása után nem csak az 1841 -ki szerződésekke­l, s a keleti háború által közvetlenül fölmerített töb­bi kérdé­sekkel foglalkozandók Mivel a bizottmány csak ma készíthetendi el munkálatát, az értekezlet se tegnap, se ma ne­m tartott ülést, s legközelebbi ülése holnapra hivatott össze. A legutóbbi politikai amnesti­ára vo­natkozólag a „Moniteur“ tegnap következő közlést hozott : „A császár jelentést teletett magának, azon egyének számo­­s h­lyzetéről, kik politikai remi szabályok következtében még Algírban vagy kül­földön vannak letartóztatva. Az 1848 júniusi ese­mények következtében a köztársaság alatt 10.000 személy ítéltetéit Algirriai deportáltadta, azonban az elnök kegyelme folytán most még csak 306- an maradtak közölük Afrikában 1851 dec.-ben 1­1,201 egyénnek kelle deportáltatnia vagy kiutasíttatnia, a császár által adatott kegyelmek ezek számát 1058-ra szál­ltják le. A cs. herczeg születése alkal­mából ő felsége elhatározá,mikép­p Francziaországba visszatérésre mindazoknak engedély fog adatni, kik kijelentenék, hogy legálisan alávetik magukat ama kormánynak, mit a nemzet adott magának, s becsületszavukra köteleznék magukat, annak tör­vényeit tiszteletben tartani. E szerint ezentúl csu­pán azok lesznek a hon földén kívül, kik makacsul félreismerik a nemzeti akaratot, s az ez által alapí­tott monarchiát.“ Az „Assemblée Nationale“ ezen jegyzékről következő észrevételt tesz: „A „Moniteur“ ezen jegyzéke nyilván csak azokra vonatkozik , kik 1848 dik júniusban, s 1851-dik decemberben fegyvert fogtak. Az — mint kifejezéseiből ki­tűnik, — nem­ vonatkozhatik oly hajdani kamrai ta­gokra s tábornokokra, kik decemb. 2-án befogattak, s kik előbb H­a­m-ba, s később a belgiumi határra vi­tettek. Cavaignac ezen tábornokokhoz tartozott, ő rövid letartóztatás után föltétlenül szabadon bo­csáttatott. Némely más kamrai tagok , köztük T­h­­­e­r­s, az állam-csíny után néhány nappal pa­­rancsot kaptak Francziaországot elhagyni,s később föltétlenül tértek oda vissza. A kormány kétség­kívül nem akar más helyzetet állítni elő oly férfiak számára, kik semmi törvényt sem sértettek meg, s kiket egyedül katonai szolgálataik fénye különböz­tet meg másoktól.“ Ezen közlés­­nagy sensaliót gerjesztett, s mint mondják, a ministeri tanács ösz­­szegyült, hogy az említett lapnak adandó válaszról tanácskozzék. A „Journal des Débats“ állítólag alapos értesí­tések folytán alaptalannak nyilvánítja egy angol lapnak azon közlését, mintha a fegyverszünet ápril 30- ig meg fogna hosszabbíttatni. Ellenkezőleg, szerinte, minden oda mulat, mikép a békés meg­oldás legközelebb be fog következni. Általánosan azt hiszik, mikép ama szerződés, melylyel a con­­gressusi bizottmány jelenleg foglalkodik, mart. 31- ike előtt alá fog íratni s közzétételei, s e sze­rint nem lesz szükség, a fegyverszünetet megho­­szabbítni. Amerika, N­e­w-Y­o­r­k, mart. 5. A „Pacific“ hajó sorsáról mégsem lehet semmit is tudni. A se­­natusban 3-n egy oly biki ment keresztül, mely 10 hadinaszád építését rendeli meg. A vita folytában több tagok kiemelték, mikép a javaslati hajóhad­­erősbítés nem áll összeköttetésben valamely Angol­ország részéről fenyegető háborúval, hanem való­sággal az amerikai kereskedelmi hajózás védelmére szükséges. Crampton a „National­ Intelli­­gencer“ben kijente, mikép neki nincs utasítása Cla­rendon lordtól az iránt, hogy a közép-amerikai kérdésnek választott­ bírósági rendszerét javasolja, hanem csak arról kell. Marcyt értesítnie, hogy Londonban Buchanannak ilynemű javaslat létetett. A „Herald“ washingtoni levelezője szerint márt. 3-n a kabinetben nagy ingerültség uralkodott, a „Morning­ Post“nak egy oly czikke miatt, mely az amerikai kalózság elnyomása végett angol­­franczia szövetséget, s a közép-amerikai vizeken a nyugat-eur­ópai hajóhadak erő­sbítését javasolja A kabinet e tárgyban hosszas ülést tartott. Távirati tudósítások: f _ 'i ..... .. ___..... . .. . .... * P­á­r i­s, mart. 21. Az értekezlet ma nem tartott ülést, csak annak albizottmányai valónak egybe­­gyülve. A „Moniteur“-ben ma megjelent rendel­vény által gróf Tascher a becsületlegio rendjelével d­iszíttetett fel. A császárné, Jerome herczeg s a kis Napoleon mindnyájan kitünően érzik magukat. Jobb hírekre, hogy t. i. a hadsereg s a bank kamatlába le fogna szállíttatni, tegnap este a rente a boulevar­­don kissé szilárdabb volt : 72. 80. P­á­r i­s, mart. 22. h. u. Ma értekezleti ülés volt. A kül értékpapirokkali kereskedés iránti tilalom egy ép most megjelent magyarázat szerint az austriai vasut-részvényekre nem terjesztendő ki. Boulevard 3 é­vente 72. 85. — Államvasut 910 — keresett; hitelrészvény 785. P­á­r­i­s, mart. 23. A mai „Moniteur“ közli a cs. hg születése iránt föltett okmányt. Ma a Notre Dam­éban Tedeum tartatott. — 3 é­vente 72­80­­— élénk kelet; hitelrészvények 790—792. Bécsből sürgö­nyök hiányozván, ezekben kevés üzlet. Napihirek és események. Budapest, mart. 26. — Az ünnepi szent hétnek elteltével tegnapelőtt n.­m husvét másod napján a színházak megnyittattak, s ez alkalommal adattak: a nemz. színházban Szigeti ismeretes népszínműve: „A vén bakancsos és fia, a huszár“ a pesti német színházban pe­dig egy uj népszínmű : „Die Dame mit dem Todten­­kopf.“ Hogy a színházi élvezetnek épen vásár idején nyolcz napig nélkülözése után mind­két szinházban nagy­számú közönség jelent meg,úgy hogy minden helyisé­gek zsúfolva megteltek... — az önként értetődik. A német új színmű Bauerlének egy regényéből van csinálva — tárgya egy gazdag gróf kisasszony, mil­liók örököse, kit szívtelen gyámatyja fölbérelt kéz ál­tal a kertben választó­ vízzel leöntet, hogy vágyánál magáévá t­­esse, mivel az apai végrendelet azt tartja, hogyha Lodolszka grófné 24 éve­s korban férjhez nem megyen, minden gazdagsága gyámatyjára s egy­szersmind e­gy bátyjára szálljon. A grófné ugyan ki­épüli a leöntés következéseit, de i­zonyuan elén esett és elferdített arca,a halett­őh­öz hasonlóvá lesz. E nek természetesen minden kérőt elijeszteni kellene, s mi­ért a grófné arczát silini fekete fátyollal fedi. Hogy mindamellett a kérők nem hiányoznak, még­pedig olyanok m­ellett,kik a milliókra vágynak, egy olyan is találkozik, ki nem a külső szépséget és vagyont, ha­nem a lelki szépségét imádja, azt könnyen lehet gon­dolni A dar­uban Schikaneder a wiedeni szín­ház ismeretes igazgatója is szerepel egy különö­sen kegyelt és kedvelt szinés nővel, miben saját val­lomása szerint , csak igazgató társai példáját utá­nozza. Egy bál után, melyre Schikaneder által a halottfejű grófné is meghiva­­k, de több ily álarczo­­sok is jelennek meg, kiket a valódi helyett elszöktet­nek, végre kiderül, hogy Lodoiszka a tőle imádott báróhoz férjhez ment, egyszersmind ,­hogy szépsége is megvan, mivel a gyámatyjától bérelt gonosztevő azt, mi rá bízva volt , nem teljesítő, de a grófné szándékosan viselt halottfejű álarctot, hogy gyámatyja tervét inkább kijátsza. A darabban egy pár couplet is volt belé szőve, mit Schönau és Gäde urak a közönséget mu­lattatva éneklének. — Ez alkalommal egyszersmind a prágai színháztól három tánczosnő vendégszerepeit, u. m. Bulyovszky Evelina, Mária és Pau­lina kisasszonyok, kik a közönség tetszését kiérde­melték, s különösen Paulina a highnland­­fl­i­n­g skót lánczot közkívánatra ismételte Ez alka­lommal jelentjük, hogy Berlinből Grobecker úr és neje az ottani königstadti színház jeles tagjai ide érkeztek, a pesti német színpadon vendégszerepelni, mit is holnap, csütörtökön kezdenek meg „Münch­hausen“ czímű bohózatban fellépésükkel. * A könyv könyvekből iratik, mondja egy német kritikus, e szerint cselekszenek többen naptárkészí­­tőink közöl is, midőn naptárainkban például a fővá­rosi ügyvédek és orvosik rovatát szerkesztik; e névsor az egyik évfolyamból néha minden változta­tás nélkül megy át a másikba, tekintet nélkül azokra, kik netalán a közben ideiglenes lakásukat mással, vagy épen örökössel cserélték föl, miből nem kis zavarok származnak a keresőkre nézve; a lipótvárosi ember például a Ferenczvárosba megy valamelyik ügyvéd vagy orvos után, pedig meglehet a keresett egyén már akkor szomszédságában lakik, s a nap­tárban kijelölt házba pedig valamelyik hitelezőnk vagy régi kedvesünk tette át lakását, ilyenkor aztán ha rosz helyen kereskedik az ember s a tévedésből za­varok támadnak, csak a naptárkészítők az okai, hogy az ily félrevezetés hibájába ne essenek, figyelmeztetjük, miszerint a pesti orvos és sebész urak teljes és pon­tos névsorával s lakjegyzékével városi főorvos dr. T­o­r­m­a­y ur mindig szívesen kész nekik szolgálni. * Halmi, mart. 20. F. hó 8-a itt Skoctek csendőr Tóth György szathmármegyei születésűt Gajdos György házánál az udvaron betegen fekve találta. Nevezett csendőr nem csak szállásról és a szükséges ápolásról gondoskodott számára , hanem midőn a beteg nem sokára azután meghalt, eltemet­tetését is saját pénzéből eszközöltető. A derék csendőr e szép eljárását örömmel juttatjuk köztudo­másra. •Sopron , mart. 21. Tegnap délután Nagy- Marton mezővárosban a sopron-bécsujhelyi vasút­nál, hol épen vásár tartatott, tűzvész támadván, 261 ház hazavasztatott el. A templom, a paplak, azon épület, melyben a szolgabirói hivatal szállásol, s a vasút felé fekvő rész sértetlen maradt. A tűz állítólag egy csűrben ütött ki , az erős szél következtében gyorsan terjedt el. Bőhmné, épen ott levő kismartoni czipésznö­ki áruját a vásárbódéból meg akart menteni, továbbá F­r­e­i­­bergerné nevű földesasszony és ennek anyja, odaégtek, ezen kivül többen megsérültek s néhány háziállat is elpusztult. Báró A­m­b­r­ó­z­y cs. k. helytartósági osztályi alelnökur a mai délutáni vonattal az égés színhelyére ment és a szerencsét­lenültek számára nagy mennyiségű kenyeret vásárol­tatott s szállíttatott oda. A rendőrigazgatóság Hoff­mann rendőrségi polgári őr által azonnal gyűjtést rendeztetett, minek következtében mintegy 350 kü­lönféle nagyságú kenyér gyűlt be, s a mai délutáni vonattal a nagy­martoni szolgabirói hivatalhoz szál­líttatott és kiosztatott. * Élemedett korú-e egy 45 éves asszony ? Ezt közelebb egy franczia törvényszék „igen“-nel dön­tötte el. Valaki földbirtokot­ vásárolt, melyen egy élemedett asszony részére élethossziglani fizetés terhe feküdt. Midőn az illető delnőt személyesen megismerte, meglepőleg frisnek és jó kinézésűnek találta, sőt azt is megtudta, hogy még csak 45 éves, ennélfogva a vételt meg akarta semmisíteni. Ebből per támadt, s a törvényszék ebben azt az ítéletet hozta, hogy egy 45 éves nő már élemedett korú. Úgy látszik, a törvényszékek nem tudnak úgy bókolni, mint az udvarlók és költők.. E kérdésre: mi az, a­mi az idővel daczol? egy költő azt felelte: a szép asz­­szony ! • Azon gyermekek száma, kik Francziaországban a császári örökös születése napján f. hó 16-n jöttek világra, s kikre nézve mint ígérve volt a császári pár vállalandja el a keresztszülői tisztet, mintegy 2600-ra megy. Színházi előadások. A nemzeti színpadon, Ellingerné assz. javára , és utolsó vendég-föllépteül: „Trou­badour.“ Opera 4 felv. Zenéjét szerzette Verdi. A pesti német színpadon: „Therese Krones.“ Charakter-Gemälde. Gazdászat ipar és kereskedés. •Pest, márt 22. A legutóbbi vásár a szó teljes értelmében rész volt, oly rész, mint itt már rég elő nem fordult oka ennek legelőször is az abnormi­­tás, melyet jelenleg a pénzvásár nyújt. Külföldi és belhoni v­vök, kik az utóbbi években a magas ezüst­­agrp miatt pénzeiket terményüzletekbe fektették, és ezen az utón legjobban kamatoztatták, a bankjegyek pari folyama mellett visszahúzódtak ezen vállalatok­tól, s kiváló e­lő­zeretettel a börzejátékhoz fordultak, hol azon szerencsés fluctuatiók mellett, melyeket a békéres kilátások előidéztek, a nyereség biztosabbnak látszott, s egy ideig úgy is volt. De ha ez nem lett volna is az eset, a terményügylet állása már magában véve sem igen kedvező alkalmat nyújtott nagyobb üz­leti m­űveletekre, melyek, a politikai világhelyzettel szemben, hol sok czikk szükségletének m­egkereske­­dése, s ellenben a most elzárt tartományok szállítvá­­nyainak m­egkettőztetése bizton várható lévén, csak egyenes veszteséget eredményezhettek. Az eladások, melyek a vásár folytában a szükségleten fölül történ­tek, csak akkor fordultak elő, ha az eladónak pénzre volt szüksége, vagy a terményeknek különben is foly­tonos árcsökkenését látva, készleteitől meg akart sza­badulni, miután már a javuló viszonyok iránt minden bizalma és reménye elenyészett. A g­a­b­n­a­i ter­­ménykereskedésünk eme­lőágának­­ árcsökkenését és az üzlet pangását több okok idézték elő. Először is a múlt évi aratás eredménye még­sem volt oly cse­kély, mint sokan hinni szerették, ezt mutatja a vásárra nagy tömegekben hozott gabna, melyet a földbirtoko­sok nagy részt magasabb árak reményében visszatar­tottak. A külföld szükségleteit már fedezte, vagy részint ha valamiben hiánya van, más vidékek felé fordul , miután az itteni túlságos magas árak csak addig voltak más piaczok irányában indokolva, míg a tetemes agrokülönbözés tartott. Mihelyt ez megszűnt s más országokbeli szállítványok világos hiány által lehetlenné nem tétettek, a külföldnek vagy mellőznie kellett bennünket, vagy az idevaló árakat kellett annyira lejebb szállítani, hogy mi a velünk versenyző országokat olcsóságban felülmúljuk. Itthon a forgalom az uralkodó viszonyok közt kénytelen volt a napi szükségletre szorítkozni, miután még a molná­rok is csak egyik napról a másikra akartak vásárolni, meg lévén győződve, hogy a biztosan várható béke, a vetések szép állásáról szóló hírek mellett, az árak még alább is fognak szállani. Hasonló volt a gyap­­júügylet is. Finom egynyiretű némi élénkséget mutatott, ebből több részletet vettek meg a külföld számára, mely a londoni auctio, és a berlini s bo­roszlói szilárd árak mellett ezen czikk vételére az agip lejebbmenetele után is föl volt bátorítva. Máskép állt a dolog kétnyiretű nyári és téli gyapjuval, melyek nagyrészt közönséges posztónak használtatnak. A küszöbön levő béke e czikk szükségletét mind kül­földön, mind nálunk tetemesen csökkentette, miután mindenütt a hadsereg számának alábbszállításával foglalkoznak, s igy a tetemes árcsökkenés kikerül­­­hetlen volt. Az utóbbi újévi vásárhoz képest az árkü­lönbség 8—9 frt minden mázsánál, a múlt józsefvá­­sárhoz képest 20­—30 frt. A kézműiparvásár közvetlen összeköttetésben van a termények forgal­mával, azért ezzel sem lehet megelégedni A pénz­hiány a legkellemetlenebb módon érezhető volt, nem csak a kész ügylet, de az incasso is oly gyönge volt, hogy több vevőknek fizetési határidőhosszabbítást kellett engedni, kik ezelőtt mindig pontosak voltak. Egypár tárgy, inkább apróság kell ugyan, az úgyne­vezett közönséges parasztáru, de az ó­budai gyárt­mányokat egészen elhanyagolták. Ennek oka azonban leginkább az, hogy a bánáti parasztok nagy része, kiknek a gabna jelenlegi ára nem igen ízlett, készle­teiket megtartották, s most mérsékelt áron sem ad­hattak túl rajtuk. Ez nagy visszahatással volt a kéz­­mű- és gyáriparra is. A bécsi börze tegnap zárva volt. Dunavízállás, mart. 25. 3' 9' 9"' 0 fölött. Felelős szerkesztő SZILÁGYI FEREINCZ. Szerkesztő-társ NÁDASKAY LAJOS.

Next