Budapesti Hírlap, 1856. április (76-101. szám)
1856-04-22 / 94. szám
vidám zúgásban hirdeték a hálaisteni tisztelet kezdetét, melynek tárgya az oly rég óhajtott és most oly örömteljesen üdvözölt világbéke volt. Károly Lajos főherczeg tiroli helytartó ur ős. fenségét az isteni gondviselés ápril 14-n nagy veszélytől mente meg. Egy insbrucki f. hó 16-diki közlés szerint 5 cs. fensége f. hó 14-kén d. u. 2 órakor Seefelden Insbruck mellett fajdtyuk-vadászaton volt. Lovai megijedtek egy lehámozott fától s elragadták a kocsit. Szerencsére a könnyű vadászkocsi kapocsszege kiugrott, úgy hogy a kocsi hátulsó része, melyben ő fensége volt, a föherczeg ur legcsekélyebb megsérülése nélkül elmaradt, mig a megvadult lovak a kocsi előrészét, melyen a kocsis és egy udvari vadász ült, jó távolságra elhurczolák. A kocsis csupán könnyű sérülést szenvedett, a vadásznak semmi baja sem történt. Midőn a föherczeg-helytartó úr estve a színházban megjelent, az összes jelenlevők által legörömteljesb éljenzésekkel fogadtatott. — A fogadalmi templom alapkövéről írja a „Wiener Zig“, mikép az Jeruzsálemből már megérkezett, hol Endlicher építész volt annak kivágatásával megbízva, kinek, az ottani austriai cs. k. consul, s a főt. custos segélyével, tüstént megérkezése napján, mart. 5-kén sikerült munkához fogni s a követ néhány nap alatt kivágatni. Szakértők véleménye szerint e kő kitűnő darab, áll egy kiöblölt alsó köbölfafedélből.Eke az olajfák hegyén egy a katholikusok birtokában levő földalatti barlangból vétetett, közel Mária sírtemplomához s a Gethsemane kerthez,azon helyen, hol hagyomány szerint Krisztus e szavakat ejté: „Atyám, vedd el tőlem e poharat, azonban ne az én, hanem a te akaratod szerint történjék.“ A még fenmaradó idő arra fog használtatni, hogy a kő a tökélyig kikészíttetvén, ekként az alapra fektettessék, melyen ezen emléktemplom, az egész birodalom hálájának és hűségének e műve, emelkedni fog. — A fogadalmi templom épülethelyéről a „W. Z.“ e bővebbi közlést hozza: „A bemeneti kapu, melynél a Felségeik az ünnepély alkalmával elfogadtatni fognak, ugyanazon helyen áll, hol egykor a templom főbemenete lesz, s némileg kisebb mérvben mutatja a jövő előcsarnok alkatát góthivekkel s átlátszó párkányzattal. E kapu felett e szavak olvashatók: „Domine salvum fac Imperatoren nostrum!“ Az oldalszegélyek gazdagon diszíttetnek füzérekkel s a fülkéket veres selyemmel verik ki. Ezekbe 6 szobor jő. A templom helyét jelölő 24 zászló közöl a homlokzaton levő 4 zászló fehérvörös, a többi 20 lobogó a különböző tartományok színeit képviseli. Egy óriás zászló az oltársátor mögött a császsast ábrázolja aranymezőn. Azon helyen, hol a templom kúpja fog építtetni, áll a 10 öl hosszú és 4 öl széles udvari sátor fehér és veres damasztból. Ama sátor, melyben az alapkő-letétel ünnepélyes cselekvénye fog végrehajtatni, az előcsarnok felé nyílt, s a virágokkal díszített oltárasztalon kívül, a Sz. István templom keresztkápolnájában levő Krisztus-kép gyász öntvényét mutatja. Az ünnepély alatt a férfi énekkar a néphymnuson kívül a Herbeck által zenére tett 25 d. zsoltárt éneklendi. Az oltársátor és az udvari sátor közt egy 4 velenczei árboczon nyugvó mennyezet lesz Ő Felségeik számára felállítva. — A békeokmány 7 példányban,a legfelsőbb szentesítéssel ellátva, készen áll az elküldetésre. Bud gróf tüstént megérkezte után ellenjegyzendi azokat. A szerződvények, pergamentre szépiró által vannak írva (csak az első oldal kőnyomat), finom bőrtokba tétetvék, a nagy pecsétek aranyozott kupakba. Bud gróf megérkezte után néhány napra fényes diplomatiai ebéd fog a külügyministerium hotelében adatni. TARCZA: Néhány szó az önmozgony védelmére. Furcsa dolog az, mikor „Valaki“ ahhoz szól, amit sem látott, sem hallott. Furcsa dolog, ha „Valaki“ a maga, vagy bárki által kigondolt örökmozgonyok képtelenségét szép tudákossággal bebizonyítja , s aztán Tóth Pált teszi értük felelőssé, akinek önmozgonya pedig egészen más elvekre építtetett! így jön pedig „Valaki“ a „B. H.“ 89- es 91-ik számaiban. Hosszú értekezésében sok igaz és sok okos van : csak az kár, hogy a mi okos és igaz, nem tartozik a dologra. Nem tartozik ugyanis a dologra azon szép demonstratio, melylyel a hinláló gép, a felülcsapó, alulcsapó vizikerekek általi örökmozgonyok képtelensége mutogattatik , s nem tartozik azért, mivel azokat sem Tóth, sem a „Pesti Napló“, sem a „Gazdasági Lapok“ elő nem hozták. A dologra tartozott volna ellenben Tóth P. önmozgonyát, vagy amint „Valaki“ elnevezte: örökmozgonyát, — főképen pedig az általa e végre kigondolt centrifugalszivornyát tárgyalni, taglalni, (ha már egyáltalán meg nem várhatta, mig az ígért rajz és bővebb leírás megjelent) s épen oly szépen — mint a vödrös stb. kerekeknél telte — megmutatni — de megmutatni ám, hogy a centrifugal-szivornya sem jobb a többinél. E helyett azonban V. úr úgyszólván szemünk láttára kigondol egynéhány perpetuum mobile-t, csak olyat nem, mint az enyém, s ekkor kérdi tőlem : várjon hiszem-e, hogy ezen gépek magukat elegendő vízzel el bírják látni ? Erre megjegyzem , hogy szerintem mechanikában a hitnek legkisebb helye sikesen, hanem csak a tudásnak, vagy legalább is a meggyőződésnek. 2) Nem hiszem tehát, hanem bizonyosan tudom, hogy azon erőművek közöl egyik sem bírja magát a szükséges vízzel ellátni. 3) Az én önmozgonyom nem olyan, hanem toto coelo aliud lévén, a felhozott okoskodások által ugyan nem, de a logica arezon csapása mellett azokból vont hamis következtetések által igenis érdekeltetik. Ugyanis minő logica van abban, ha a hintáló gép magát új erővel, a fölül- és alulcsapó vizikerék és a szivattyú magát új vízzel ellátni nem bírván : a centrifugal-szivornyás pörgő kerékre rátogatik, hogy az sem bírja magát ellátni vízzel, és ez sem előbb sem később soha be nem bizonyíttatik! (Szükségtelen volna a centrifugal-szivornyát védenem, hiszen az megtámadva nem is volt, hanem csak egyszerűen elítélve, de nehogy az értetlenek V. úr által vízre vezettessenek, s ezen életre való találmány elé a különben is bőséges akadályokon kívül, már előre is olyak gördíttessenek, minőkkel a „józan ész emberei“ a gőzhajókat, gőzkocsikat, lenfonógépet évekig lehetetleníteni tudták — egy kissé megismertetem centrifugal-szivornyámat, melyet a „sapere aude“ látatlanul, kihallgatatlanul elitélt. Schirkhuber természettanában a Hebert,lopótököt, szívót, szivornyának nevezi, s innen vettem én is ezen elnevezést. A szivattyú — németül Pumpe—az, amit vizi fecskendők és kutaknál használunk. A kettő tehát lényegesen különböző, de az én bírálóm a kettőt egynek veszi. Az én vizi kerekemnek, pörge kerekemnek, turbinámnak ezen szivornya szolgáltatja a szükséges vizet, amint mindjárt meglátjuk. Tudjuk ugyanis, hogy ha a szivornyának (hébernek, lopótöknek) alsó végét például vízbe dugjuk, felső végén pedig a lyukból a levegőt kiszívjuk, az ekképen támadt üres térbe a víz felmegy. Oka az, hogy a levegő rugékony lévén, mindenhová, ahol üres tért lel, benyújtózkodik; itt a viz útjában állván, s azon keresztül nem mehetvén, azt maga elött felnyomja. Ha már ismét szívok a szivornyából, lég helyett viz jön a számba, s bármeddig szívjam, mindig jön utána viz, míg csak a szivornya alsó része vízben van. — Ez azon „természetes és kézzelfogható igazság“, melyre az én önmozgonyom van alapítva. — Csakhogy az én szivornyámnál fölül nem szájjal szívják ki a vizet, mert arra a legszájasabb ember sem lenne elegendő, hanem a centifugakerő hajtja ki, s azért nevezem centrifugai szivornyának. Lássuk, mikép történik ez. Tegyük fel, hogy van egy cső, mely függélyesen áll, 32 lábnyi magas, és átmetszésében 12 lábnyi, s tele van vízzel: lesz benne 32 koczka lábnyi víz, melynek súlya 18 mázsa kerek számmal. A cső alsó vége egy szellentyűvel van akkér elzárva, hogy fölfelé bocsátja a vizet, de alá nem Alsó és felső végein rövid, hegyes tengelyek vannak, s ezeknél fogva a szivornya vízirányosan forgatható. Felső végén kiáll két, vagy több nyilt cső, oly képen, mint mikor a talpon álló ember két karját kissé rézsútosan felnyujtja. Van a csövön lent valahol egy korong, vagy orsó stb. s erre van egy végetlen szíj felvonva, mely a pörgekerekre is fel van vonva, úgy hogy ha ez utóbbi forog,a szivornyának is kell forogni. A mint már a szivornya forog, a kifelé álló karjaiban levő viz meglódulván kilocscsan, s ez által hézag, üres tér támad a szivornyában, melyet a levegő betölteni törekszik, s mivel a karok nyílásain a nagy erővel kitóduló vízsugarak miatt be nem juthat, egyedül az alsó végén mehetne be, de ott is útját állja a víz, hanem azzal már bir, s azt maga előtt fel is tolja a szivornyába, épen úgy, mint a lopótöknél, kézi szivornyánál. Mivel pedig a szivornyából kihulló vizet a felső víztartó a turbinenek adja, ennélfogva a turbine mindig forog s mindig forgatja a szivornyát, mely ismét mindig viszi fel a vizet, a nélkül hogy, mint az én birálóm szeretné, csöbörrel kellene azt felhordani. Ez igy megy mindaddig, míg a szivornya alsó vége vízben áll; a víz pedig onnan el nem fogy, mivel a turbine visszaadja, s igy csak elpárolgás állal fogyhatna el, amit azonban naponkint az alsó víztartóba öntött néhány szere, vagy a nagyoknál egy pár csöbör vízzel helyre lehet pótolni. Úgy hiszem, mindenki átlátja, miszerint ezen forgatás sokkal kevesebb erőbe kerül, mint ugyanannyi viznek felhordása, vagy felszivattyúzása. Van még ellenfelemnek egy vesszőparipája s ez a surlódás. Az én csöveim nem surlódnak, hanem csak forognak. Ez a botránykő. Ez alatt azt értem , hogy nem dörzsölik egymást, mint p. o. a fogaskerekek , malomban , órában stb. hanem csak tengelyeik hegyein forognak. Ez pedig igen csekély súrlódást okoz , melyet a felhajtott víz százszorosán fölülmúl. Épen úgy mondhatná valaki, ha csak 10 forinttal adós, ellenben 1000 forint készpénze van, azt, hogy ő nem adós, mivel adósságát mindig fedezheti s mégis marad pénze. Nem fogja tehát a súrlódás az egész erőt felemészteni, mint ellenfelem állítá, mert p. o. a felvett esetben , legyen a turbine 28 láb magas, s 10 lábnyi álmetszetű, kell neki egy másodpercz alatt 294 köb lábnyi viz, melynek hatása : 46,536 font; s ezt mind „elnyelné“ a tűhegyen álló szivornyának horizontális forgatása ? — Kell—kell e forgatáshoz is erő, de hála Istennek van is ! Abból a 46,536 fontnyi erőből jut is, marad is. Nincs is legkisebb szükségem ellenfelemnek abbeli nagylelkűségére, melynél fogva önmozgonyomnak csak azon esetre hagyja meg életét, ha az semmi sulylyal és súrlódással nem bir. Ellenkezőleg, én szecskavágásra stb. azon erőnek, melyet a turbinenek mathematice adni kellene, csak felét veszem igénybe, a másik felét a súrlódásra szántam. A felvett esetben még ez a fele rész is 54 lóerőt tenne, amely 54 lónak egész napi élelme csupán néhány vödör vízből állana, s mégsem fáradna el soha! De szabad legyen nekem is egy kézzelfogható példával világosítani azt, hogy a turbine-hez kellő víznek felszívása nem veszi igénybe mindazon erőt, melyet ugyanazon viz, esésével adott. Tegyük, hogy azon kérdéses 32 lábnyi — 18 mázsányi —víz egy 18 akós hordóban van s e hordó talpon, azaz fenekén áll; tegyük fel, hogy valaki azt, úgy fenekén hagyván, el akarná huzni, nemde mindenesetre 18 mázsányinál több erő kellene hozzá. Hanem annak a valakinek is van esze, s a hordót oldalt a dongáira fordítja, s kezdi hengergetni maga előtt; ekkor már bir vele ugye, s annál könnyebben, minél simább és keményebb a föld, melyen hömpörgeti. Ha még a hordó két fenekére egy egy tengelyt csinál, s azokat kerekekbe teszi, úgy még könnyebben boldogul, s annál inkább, minél nagyobbak a kerekek. — Ez eddig hát mind igaz! De hát ha valaki azt a 18 akós hordót függőleges állásba teszi tengely hegyeire, s úgy forgatja horizontaliter ? Meri-e valaki állítani, hogy ekkor is 18 mázsánál nagyobb erő kell a forgatáshoz ? Ha pedig a 18 mázsa súlyú, 32 köb láb tartalmú vizet, az említettem 32 láb magas és csak 10 láb átmetszetű csőbe zárjuk, és függélyes állásában tűhegyen álló tengelyeinél fogva körülforgatjuk, ekkor mondom, mindjárt 465 mázsa erő kellene-e a forgatásra ? Nem kell tanult embernek lennünk, annak belátásához, hogy ide bizony kevés erő kell. Ugyanis, aki úgynevezett száraz malmokat látott, emlékezhetik, miszerint egy vastag bálványoszlop tartja a rengeteg nagy kereket, ami együttvéve szinte nagyobb sulylyal bir, mint 18 mázsa,s a melyet mind a mellett is — ha üresen áll — a pajkos gyermekek malomkövestül együtt gyakran forgásba hoznak, míg a molnár el nem zavarja őket! Ezt azok kedvéért hoztam fel, kik nem törték erőművek fölött annyira az eszüket mint én és ellenfelem. Ebből láthatják, hogy az én önmozgonyomnál a pörgekeréknek vízzel ellátása, az általam e végre kigondolt centrifugai szivornya által bizony lehető, hogy az nem agyafúrtság, nem rögeszme, s nem az éretlenek vízre vezetésére való. Egyébként „effectus decebit.“— ígérve volt, hogy önmozgonyomnak bővebb leírása és rajza is fog következni; most már készül egy kis példány is, de ne várjon a kicsitől senki valami döntőt. Ugyanis a kő 3-szor, a vas 9-szer, az ón 11-szer oly nehéz lévén, mint a víz, hogy lehessen neki kicsinyben a hol tehát a súly igen parányi, hatása! — A vízzel csak nagyban lehet valamit kezdeni, a rugókkal és súlyokkal pedig csak kicsinyben ! Tóth Pál, KÜLFÖLD, Anglia, London, april 18. Az alsóház april 15—ki ülésében Lindsey ezredes a hadügyi állam—altitkártól azt kérdé, ha várjon a franczia kormány ugyanannyi katonai érdempénzt adand-e az angol seregnek, ahány angol tiszt s katona vett részt a krimi hadjáratban, vagy pedig a királynő választandja ki azokat, kik ezen kitüntetést megnyerendik. Peel Frigyes azt válaszold, mikép ezen érdemjelek 1000-ből 10 embernek fognak adatni; következőleg szükségkép a legméltóbbakat kellend kiválasztani, mely kiválasztással Codrington tábornoki tisztjei lesznek megbizatva. Ugyancsak Peel Frigyes Dunne ezredes kérdésére kijelente, mikép a II. Britannia szolgálatában levő külföldi csapatok elbocsátásának időpontját a körülmények határozandják meg. Egyébiránt ezen csapatok nem fognak nyugdíjt kapni. A tiszteknek egy évi zsoldjukkal egyenlő kármentesítés fog adatni, az altisztek- s közkatonáknak pedig felényi. Ezenkívül ingyen fognak hónukba visszaszállíttatni. Erre Spooner előterjeszté a maynoothi r. katholikus papnövelde dotatiójára vonatkozó indítványát, s azt kívánta, hogy a ház bizottmánynyá alakulva határozza el azon kérdést, ha vájjon nem kellene-e megszüntetni az ezen intézetnek adatott segélyzést. Kijelenté, miképp sohasem fogta fel jobban a kérdés fontosságát, s az az ellen fölmerülő nehézségeket, s azt óhajtaná, hogy a ház— ha lehet — vita nélkül szavazzon. Szónok a múlt évi bizottmány által előterjesztett jelentésre utalt, mely — szerinte — Rómába küldetett, mielőtt a ház elé terjesztetett volna, s a jelentés különböző részeit bírálván megjegyzi, mikép a biztosok által eszközlött vizsgálat épen nem volt komoly. Szerinte, ha a r. katholikusok híven megtartják egyházuk tanításait, nem elégedhetnek meg mindaddig, míg csak legalább is egyenlő lábon nem állanak a protestáns egyházzal, következőleg a házat arra sürgeti, hogy őt segítse, az egyház é s államban fenntartani az alkotmányt, mely — ha a ház előre nem gondoskodik — rövid időn meg fog semmisíttetni. ,M’ Cann erre a maynaothi papok által nevelt izlandi r. katholikusok lojalitását magasztalá. — Black az indítványhoz azt akarta hozzácsatoltatni, mikép az izlandi vallási testületeknek adatott többi parliamenti kiváltságok ugyanazon rendszabály alá vettessenek , mint a maynoothi papnövelde dotatiója. Castlerosse lord hevesen tiltakozott Spooner indítványa ellen, mint amely a házat vallási viták küzdterévé alakíti át. Egyébiránt védelmező a maynoothi dotatiót, mint szerződésen alapuló jogot. Palmerston lord mélyen fájlalta, hogy Spooner kötelességének tarta ezen kérdést újra a ház elé terjeszteni, ő politikai szempontból a maynoothi dotatiót úgy tekinti, mint amely oly kötelezettségből ered, mit a parliament tartozik megtartani. Ami az ezen papnöveldében adatott oktatást illeti, szónok azt eredményeiből ítéli meg, s kérdé, ha vájjon volt-e valaha Izland legálisabb s nyugottabb, mint jelenleg. Ezért ő Pitt s Peel Robert példáját követve, egy oly intézet fenntartására szavaz, mely Angolország nagy része papságának eszközöket szolgáltat arra, hogy a hon keblében nyerhesse meg a szükséges oktatást. Erre Black módosítványa 253 szavazattal 21 ellen elvettetett, s később Spooner indítványa 159 szavazattal 133 ellen elfogadtatott. Erre a ház bizottmánynyá alakulván, Spooner engedélyt kért egy indítványán alapuló bili előterjesztésére. Miután a bizottmányi ülés felfüggesztésére czélzó két indítvány elvettetett, a bili előterjesztésével engedély megadatott. Az alsóház 16-ki ülésében Fagan-nek azon bilije, miszerint bizonyos oly adók, melyek az izlandi földbirtokot az angol egyház javára terhelik, eltöröltessenek, megbukott, Hamiltonnak azon módosítványa fogadtatván el, mikép a második felolvasás hat hónapra halasztassék el. A felsőház tegnapi ülésében Elgin lord a hadügyi államtitkártól kérde, ha vájjon igaz , azon hír, mikép a kormány tetemesen szaporítni szándékozik a Canadában levő britt haderőt. Erre Panmure lord így válaszolt: „Ezen házon kívül általánosan azt hiszik, hogy legközelebb tetemes számú csapatok fognak az észak-amerikai angol birtokokba indulni. Igaz ugyan, hogy mi oda visszaküldeni szándékozunk bizonyos számú ezredeket, melyek a háború szükségei végett onnan kivonattak, s nem valószínűtlen, mikép a seregnek tervezett új szervezete következtében az észak-amerikai angol birtokokban levő haderő kissé szaporíttatni fog. De azon vélemény, mintha mi ezen tartományokba legközelebb egy aggressív működésre szánt számos hadtestet fognánk küldeni, egészen alaptalan. Azt is állítják, mikép tetemes mennyiségű hadiszerek vannak útban az észak-amerikai angol birtokok felé. A valóság abban áll, mikép a háború alatt az ottani raktárakból szinte minden hadiszert kihoztunk, s most csupán az szállíttatik vissza ezen raktárakba, mi azokból kivétetett.“ A lord-mayor tegnap a Mansion houseban lakomát adott az új amerikai követ Dallas tiszteletére. Miután a lord-mayor igen békülékeny szellemű toastot mondott a követért, ez utóbbi válaszában így nyilatkozott : „Higye el ön mylord, mikép nem lehet, s valóban nincs is más óhajtásom, mint minden tehetségemet s erőmet föltétlenül a legteljesebb egyetértés s a legbarátságosabb viszonyok helyreállítására használni fel. Ily eszme által lévén lelkesíttetve, s ily czélra törekedvén, ha mégis hajótörést szenvednék, s mivel ez megtörténhetnék, azt valamely oly fensőbb oknak, s oly bevégzett ténynek kellene tulajdonítni, mit még a legszilárdabb s legőszintébb kibékülési óhajtás sem semmisíthetne meg.“— Ezen szavak zajos tetszéssel fogadtattak, míg a zenekar az amerikaiak nemzeti dallamait játszá. A „Times“ bécsi levelezője biztossággal állítja, mikép a békeszerződésben kimondatik,hogy a feketetenger melletti cserkesz erődöket nem lehetene újra fölépítni. A szerződésnek ezen pontja a háború utáni status quo-n alapult. A „M. Post“ párisi levelezője azt állítja, mikép a congressus a legutóbbi időben a következő részletkérdésekkel foglalkozott : a Dunáni szabad hajózással, a fejedelemségek belszervezetével s határaik kijelölésével, s a törökországi keresztények helyzetével. Három bizottmány neveztetett ki az összes szerződő hatalmasságok tagjaiból. Piemont kizáratott a fejedelemségekre vonatkozó kérdést illetőleg. A „Globe“ szerint Albert herczeg a nyár folytában rövid látogatást teend Parisban oly czélból, hogy a királynőt a cs. herczeg megkereszteltetésén képviselje. Francziaország, Paris, ápril 18. Ma a „Moniteur“ jelenti, mikép Hilpert, badeni tábornok a hűség s a zähringeni oroszlán rendjeinek díszjeleit a császárnak átnyújtá. A congressus, mint már a „Moniteur“ közléséből tudjuk, 16-n bezáratott. Az „Indepbeige“ párisi levelezői szerint az utolsó ülésben az olasz ügyről hosszas viták folytak volna. Egy rajnai lap levelezője szerint W aewski gróf rövid beszédet intézett a tagokhoz, melyben azoknak szerencsét kívánt titoktartásukhoz, mely iránt fényesebb bizonyítványt kívánni sem lehet ama hamis tudósításoknál, miket a legelterjedtebb lapok hoztak. Egyszersmind azon reményét fejezé ki, mikép a meghatalmazottak a megerősítések kicseréléséig ezen titoktartáshoz ragaszkodandnak. Az utolsó értekezleti ülésről annyit tudni, hogy abban a congressus W aew sky grófnak köszönetet szavazott. Gr. Buol és b. Manteuffel ma reggel elhagyták Párist. Manteuffel elutazta előtt a becsület legio nagykeresztjével diszíttetett föl. A többi első rangú teljhatalmazottak, kik ezen kitüntetésben már részesültek, a császártól gazdag ajándékokat kaptak. Gróf Buol egy gazdag asztali készüléket s Al pasa pompás csészét nyertek. Mindkét tárgy valódi mestermű a séversi porczellángyárból. Ezenkívül utolsó szerdán a császár a congressus bevégzése után minden tagnak egy példányt küldött az „Iconographie grecque et romaine“ cz. nagy munkából, Párisban tartózkodásuk emlékeit. — Gr. Cavour Londonba tett kirándulást; lord Clarendon holnap utazik el. Az „Indép. belge“-nek egy Calaisból 18—ról kelt sürgönye szerint, Cavour gróf, unokaöcscses kíséretével együtt a múlt éjjel Calaisba érkezett, s 18-dikán 82 órakor Doverbe indult. Seebach báró párisi szász követ ugyanazon gőzössel indult el. A „Journal des Débats“ egy hosszas czikkében, miután a békeokmány alakjáról s az ahhoz csatolandó mellékletekről némely oly részleteket közlött, mik semmi újat sem tartalmaznak, azt fejti ki, mikép ama modor, melyben Poroszország az értekezletekbe fölvétetett, s melyben részt vett a ta-