Budapesti Hírlap, 1856. május (102-125. szám)

1856-05-01 / 102. szám

Pest. Csütörtök, m. Megjelenik • Up, yaiárnep és ünnep utáni napokat kitéve, mindennap reggel.Előfizetési díj: Vidékre: félévre: 10 frt, évnegyedre: 5 frt. Helyben: f él é vr §: 8 frt, évnegyedre : 4 frt. — A hirdetések ötször kasíbzott sorénak egyszeri be­iktatásáért 6 kr, többszöriért pedlg4kr számlttatik.— Egyes szám 20 pkr. Szerkesztői iroda : Országút, 6. sz. a. (Kunewalderház) 2-ik em. sz. Májas 1.1856. Előfizethetni helyben: a lap kladé hivatalában, Egyetem-utoza, 2-dik szám, földszint; vidéken minden es. kir. postahivatalnál. Előfize­tést tartalmasé levelek a ezlm, lakhely e utolsó posta feljegyzése mellett a pénzzel együtt bérmentesítve egyenesen akisdó hivatalból ntasltandók. Kiadó hivatal van : Egyetem-utczában, 2-ik szám alatt, földszint. BUDAPESTI HÍRLAP. A „Budapesti Hírlap előfizetési ára: 6Í R il«lapesten évnegyedre 4 oft. félévre ... 8 ­Vidéken évnegyedre félévre. .. . . 5 — 10 — Pesten előfizethetni a 1 u 1 i r t kiadóhiva­talában. (Fgyetemi utcza 2-ik sz. a takarék- pénztár-«" pületben), vidéken minden cs. kir. postahivatalnál. Az előfizetési díj bérmente­sen beküldetése kéretik. Emich Gusztáv a „Budapesti Hírlap“ kiadója. HIVATALOS RÉSZ. Államszerződés Au stria, Francziaország, Nagybritannia, Poroszország, Oroszország, Szárdinia és Törökország közt 1856. mart. 30-áról. Köttetett Parisban 1856. martius 30-án. Az illető erösítvények ugyanott kicseréltettek 1856. april 27. Nos Franciscus Josephus Primus , divina favenle dementia Austriae Imperator; Rex Hungá­riáé, etc. etc. Notum testatumque omnibus et singulis, quorum interest, tenore praesentium facimus : Posteaquam Nos et Augustissimi ac Potentissimi Principes, Britanniáé Hibemiaeque Regina, Fran- corum nec non Omnium Russiarum Imperatores, porro Sardiniae Rex atque Magnus Osmanorum Suitanus, desiderati ad reconciliandam certam diu- tarnamque pacem, quae bello in Oriente]flagrante pérturbata crat, consensus causa, Ministrós pleni­potentiaries nominavimus, qui Lutetiae Parisiorum in congressum convenerunt; posteaquam porro, consensione feliciter stabilita, Nos aeque ac prae- fati Serenissimi Principes Augustisshnum ac Poten- lissimum Principem, Borussiae Regem, ulpote qui Conventionem Londini 13. Julii 1841 ioitam simul quoque signaverat in totius Europae commodum et utilitatem ad participationem in negotiis illis invita— vimus, hicque etiam Serenissimus Princeps Minis- tros Suos plena potestate munitos ad Congressum miserat, Plenipotentiarii ablegati de sequentibus convenerunt articulis : A MINDENHATÓ ISTEN NEVÉBEN. A francziák császárja, Nagybritannia és Irland egyesült királyságok királynője, a minden oroszok császárja, Szárdinia királya és az ottomanok csá­szárja ö felségeik, azon óhajtól lelkesítve, a háború ínségeinek véget vetni, valamint hogy azon bonyo­dalmak visszatérésének, melyek azt előidézték, ele­jét vegyék, elhatározák, Austria Császárja Ö Felsé­gével a béke helyreállítása és megszilárdításának adandó alapok iránt az ottoman birodalom íügget- Icnsége és épségének hatályos és kölcsönös bizto­sítékok általi biztosítása mellett, megegyezni, E czélból a fönemlített felségek meghatalmazott­jaikul kinevezők és pedig: Austriai Császár ÖFelsége: gróf Buol-Schauenstein Károly Ferdinánd val. titkos tanácsos és kamarást, a császári Ház s a kül- ügyek ministerét és a ministertanács elnökét, a cs. k, Leopold rend nagy keresztesét slb. stb. és b. Hübner József Sándor val. titkos tanácsost és rendkívüli követet s meghatalmazott ministert a franczia cs. udvarnál stb. A francziák császárja ő felsége gr.> Colonna W a 1 e w s k i Sándort a külügyek minister- államtitkárát, a birodalom senatorát, stb. és báró Bourqueney Ferencz Adolf rendkívüli követet és meghatalmazott ministert az austriai császári udvarnál stb. Nagybritannia és Irland egyesült király­ságok k ir á 1 y n öj e ő fe Is égé gróf Clar en­don báró Hyde de Hindon György Vilmos Frigyest, az egyesült királyság pairjét, ő felsége titkos tanácsának tagját, a külügyek első állam­titkárát stb. és báró Cowley Henrik Richard Ká­rolyi, az egyesült birodalom pairjét, ö ilge titkos tanácsának tagját, rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet a francziák császárja ő (Igénél stb. A minden oroszok császárja őfel­sége gróf Orlolf Elek föhadscgédet és lovas­sági tábornokot stb. és báró Brunnow Fülöp rendkívüli követet és meghatalmazott ministert a német szövetségnél és Hessen nagyherczeg ö kir. fenségénél stb. gróf Cavour Camill Bensőt a ministeri tanács elnökét és a pénzügyek ministér-államtitkárátstb., és mar­quis de Villamarina Salvator rendkívüli követet és meghatalmazott ministert a franczia cs. udvarnál atb. Végre Az ottomanok császárja őfelsége: Muhammed Emin A a 1 i pasát, az ottoman birodalom nagyvezírjét stb. és Mehemed D z s e m i 1 bey rend­kívüli és meghatalmazott nagykövetet a francziák császárja ö flgénél stb. kik Párisban congressusra egybegyűltek. Miután az egyetértés köztük szerencsésen helyre lön állítva, Austria császárja, a francziák császárja, Nagybritannia és Irland egyesült királyságok ki­rálynője, a minden oroszok császárja, Szárdinia ki­rálya és az ottomanok császárja ö felségeik, meg­fontolva, hogy európai érdekben Poroszország ki­rálya ő felségének mint az 1841. jul. 13—ki con- ventio aláírójának az újonnan eszközlendö kiegye­zésekben! részvételhez meg kell hivattatnia, és méltányolva ama nagy becset, melyet az említett felség részvétele az általános békemünek kölcsön- zendne, azt meghivák, hogy a congressusra meg­hatalmazottakat küldjön. Ennek folytán Poroszország királya ö felsége meghatalmazottjául kinevezte : báró Manteuffel Oltó Tivadar ministerelnöküt és a külügyek ministerét stb. és gróf Hatzfeldt- W i I d e n b u r g-S c h ö n s t e i n rendk. követet és meghat, ministert a franczia cs. udvarnál stb. A meghatalmazottak, miután teljhatalmaikat köl­csönösen kicserélték és kellő alakban kiállítva len­ni találták, következő pontok iránt egyeztek meg : 1. cz. A jelen békekötés kicserélése napjától fog­va örök időkre béke és barátság áll fenn a francziák császárja ő felsége, Nagybritannia és Irland egye­sült királyságok királynője ö felsége, Szárdinia ki­rálya ö felsége, szultán ö császári felsége közt egy­felől, minden oroszok császárja ö felsége közt más­felől, valamint örököseik és utódaik, államaik és illető alattvalóik között. 2. ez. A béke a nevezett felségek közt szeren­csésen helyreállván, a háború folyta alatt hadsere­geik által meghódított vagy elfoglalt területek köl­csönösen kiürittetnek. Külön határozmányok fog­ják a kiürítés módozatait megállapítni, minek oly gyorsan, mint csak lehet, kell eszközöltetnie. 3. ez- Minden oroszok császárja ő felsége kötelezi magát szultán ö felségének visszaadni Karsz váro­sát és fellegvárát, valamint az ottomán terület más részeit, mik az orosz hadcsapatok birtokában vannak. 4. ez. 0 felségeik, a francziák császárja, az egyesült n. britanniai s irlandi birodalom királynője, a szárdiniai király s a szultán arra kötelezik ma­gukat, hogy a minden oroszok császárja ö felsé­gének Szebasztopol, Balaklava, Kamies, Eupatoria, Kerls, Jenikale s Kinburn városait s kikötőit, vala­mint a szövetséges csapatok által megszállva tar­tott minden más területrészeket visszaadandják. 5. ez. Ö felségeik, a francziák császárja, az egyesült n. brittanníai s irlandi birodalom király­nője, a minden oroszok császárja, a szárdiniai ki­rály s a szultán alattvalóik közöl mindazoknak, kik bármiként az ellenséges ügy javára a hadiesemé­nyekben! részvevés bűnébe estek, teljes amnestiát adnak. Ebbe világosan beleértetik, mikép ezen amnostia mindegyik hadfolytató hatalmasságnak azon alatt­valóira is kiterjed, kik a háború alatt valamely más hadfolytató hatalmasság szolgálatában megmaradtak volna 6. ez. A hadifoglyok mindkét részről haladékta­lanul vissza fognak adatni 7. ez. ó felségeik, az austriai Császár, a francziák császárja, az egyesült n. britanniai s irlandi királyság királynője, a porosz király, a minden oroszok csá­szárja, s a szárdiniai király ezennel kinyilatkoztatják a magas portának az európai állam-közösség s az 'Uropai népjog elönyeibeni részvevésre bocsátását. 0 felségeik, mindegyikük maga részéről arra kö­telezik magukat, hogy a török birodalom függet­lenségét s területi épségét tisztelendik, közösen biztosítják ezen kötelességnek szigorú megtartását, s ennélfogva minden oly tettet, mely azt megsért­hetné, általános érdekű kérdésnek tekintendnek. 8-ik ez. Ha a magas porta s a többi szerződő hatalmasságok egyike vagy többjei közt oly viszály támadna, mely kölcsönös viszonyaik fenntartását veszélyeztethetné, a magas porta s ezen hatalmas­ságok mindegyike, mielőtt a fegyvererö alkalmazásá­hoz folyamodnának, a többi szerződő hatalmassá­gokat képesekké teendik arra, hogy közbejáró beavatkozásuk által, azon végső eszköz alkalmazását megelőzhessék. 9. ez. Szultán ő felsége,alattvalói jólléte iránti ál­landó gondoskodásból egy iirmánt adván ki, mely azok sorsát vallás és nemzetiségi különbség nélkül javítván, megerősíti birodalma keresztény alattvalói iránti nemes törekvéseit, s érzelmiéiről e tekintet­ben uj bizonyítványt akarván nyújtani, elhatározta a mondott, s fejedelmi akaratból önkénl| eredeti firmánt a szerződő hatalmakkal közleni. A szerződő hatalmak e közlés magas becsét con- statirozzák. Magától értetik, hogy az semmi eset­ben nem ad jogot a fennemlített hatalmaknak, akár együttleg , akár külön, a szultánnak alattvalói­hoz! viszonyaiba vagy birodalma beligazgatásába avatkozásra. 10. ez. Az 1841 julius 13-iki egyezmény, mely az ottomárt birodalom a Bosporus és számára Dar­danellák szorosainak bezárására vonatkozó régi rend­szabályt fenntartja, közös egyetértéssel újra átvizs­gáltatok Ez okmány, mely a magas szerződő felek között e czélra és ez elvhez képest köttetett, a jelen kötés­hez csatolva van és marad, s oly erővel és érvény­nyel birand, mint ha annak kiegészítő részét tenné. 11. ez. A Feketetenger semlegesítve van; nyitva állván minden nemzet tengerészeti kereskedelmé­nek, vizei és kikötői formaszerint és örökre eitiltvák mind a tengerparti hatalmak, mind más hatalom hadi lobogója «löl, a jelen kötés 14 és 19-ik czik- keiyében foglalt kivételek fenntartásával. 12. ez. A kereskedelem minden akadálytól men­ten, a Feketetenger vizein és kikötőiben csak az egésségi, vámügyi és rendőrségi szabályoknak lesz alávetve, mik a kereskedelmi összekötteté­sek kifejtésére kedvező szellemben lesznek szer­kesztve. Oroszország és a magas Porta, hogy minden nemzet kereskedelmi és tengerészeti érdekére nézve kívánatos biztosítást nyújtsanak, a Fekete­tenger partján fekvő kikötőkbe, a nemzetközi jog elvei szerint, consulokat bocsátanak be, 13. ez. A Feketetenger a 11-dik czikknél fogva semlegesítve lévén,- partvidékén katonai és tenge­részeti arsenálok fentartása vagy felállítása szük­ségtelenné és czéitalanná lesz. Következőleg min­den oroszok császárja ő felsége és szultán ö császári felsége kötelezik magukat a partvidéken katonai tengeri arsenalokat se nem állítani, se fönn nem tartani. 14. ez. A minden oroszok császárja és szultán ő felségeik egyezményt kötvén a partjaik szolgálatára nézve szükséges azon könnyű hajók erejének és számának meghatározása végett, melyeket a Feke­tetengeren tartani maguknak fenntartják, ez egyez­mény a jelen kötéshez csatoltatik, s oly erővel és érvénynyel birand, mintha annak kiegészítő része volna. Azt tehát a jelen kötést aláíró hatalmak meg­egyezése nélkül se megsemmisílni se módosítni nem lehet. 15. ez. A bécsi congressusokmány állal megál­lapítva lévén az azon vizek hajózását illető elvek, melyek több államot elválasztanak vagy azokon ke­resztül folynak, a szerződő felek megegyeznek hogy ez elvek jövendőre nézve a Dunára és tor­kolataira is alkalmaztassanak.E határozmányt mos­tantól fogva az európai közjoghoz tartozónak nyil­vánítják s azt biztosításuk alá helyezik. A dunai hajózás jövőre nem lehet alávetve semmi akadálynak, semmi adónak, mi a következő czikke- lyekben foglalt határozmányok által világosan ki­kötve nincs. Következőleg sem adót,mely csupán a Duna hajózásának tényén alapul, sem vámot a ha­jón levő portékákért szedni nem szabad.Az e viz által elválasztott vagy átfolyt államok biztosságára fel­állítandó rendőrségi és veszteg rendszabályok úgy lesznek alkotva, hogy mennyire lehet a hajók sza­bad mozgásának kedvezzenek. Ezen rendszabályo­kon kívül a szabad hajózás elé semmi akadály nem gördíthető. 16. czikk. Az elöbbeni czikk határozmányainak létesítése tekintetéből bizottmány neveztetik ki, melyben Auslriát,Francziaországot, Nagybritanniát, Poroszországot, Oroszországot, Szárdiniát és Tö­rökországot egy-egy küldött képviselendő melynek föladata lesz kijelölni és végrehajtatni a szükséges munkálatokat Izakcsálól kezdve a Duna torkolatainak s a tenger szomszédos részeinek a zátonyok s egyéb a hajózást nehezítő akadályoktól mentesítése vé­gett, hogy a folyamnak s a tengernek említett részei a lehető legjobb hajózhatási állapotba tétessenek. Hogy ezen munkálatoknak, úgyszintén a dunator- kolali hajózás biztosítása és könnyítése végetti in­tézkedéseknek költségei födöztessenek, a bizott­mány által szótöbbséggel megállapított, kellő ma­gasságú vámdij szedethetik, de.azon világos föltétel­lel, hogy ezen tekintetben is, mint minden másban, valamennyi nemzet hajóira a tökéletes egyenlőség elve alkalmaztassék. 17. czikk. Bizottmány fog kineveztetni, melyben Austriát, Bajorországot, a magas Portát és Württem- berget egyegy küldött képviselendő kikhez járu- landnak a három Dunafejedelemség biztosai, kiknek kinevezésének a porta megerősítését kell megnyer­nie. Ezen bizottmánynak, mely állandó lesz, teendői: 1) a hajózási s a folyamrondörségi szabályok ki­dolgozása ; 2) minden, bárminemű akadályok meg­szüntetése, melyek a bécsi határozmányoknak a Bu ßzürdiuia királya ő felsége .... ... A nini szent ünnep miatt legközelebbi lapunk szombaton május 3-kán jelenik meg. nára alkalmazását gátolják; 3) az egész folyam mentében szükséges munkálatok elrendelése s vég­rehajtatása; 4) az európai bizottmány szétoszlása után, a Duna torkolatai s a szomszéd tengeré­szek hajózhatósága fölötti őrködés. 18. czikk. Föltétetik, hogy két év alatt mind az európai bizottmány teljesítendé föladatát, mind a partállam-bizottmány bevégzendé az elöbbeni czikk 1. 2-ik száma alatt megjelölt munkálatokat. Mihelyt e tény, az értekezletté egyesült aláíró hatalmak ér­tésére jutand, azt tudomásul veendik s kinyilatkoz- tatandják az európai bizottmány feloszlatását; s ezentúl az állandó partállam-bizottmány gyakor- landja mindazon jogokat, melyekkel addigra az eu­rópai bizottmány volt fölruházva. 19. czikk. A közöl egyetértéssel, a fentebb kije­lentett elvek szerint megállapítandó szabályzatok végrehajtásának biztosítása végett mindegyik szer­ződő hatalmasságnak jogiban álland mindenkor két könnyű hajót felállítani a Duna torkolatánál. 20. czikk. A jelen békekötés 4-ik czikkében elö- számláll városok, kikötők s területekért cseréül, valamint a dunai hajózás szabadságának nagyobb biztosítása végett, az orosz császár ö felsége bele­egyez, hogy besszarábiai határa megigazíttassék. Az uj határ a Feketetengernél kezdődik, egy kilometre távolságban keletre a Burna-szola ta­vától , függőieg eléri az akermanni utat, ez ut hosszában megy a Traján völgyéig; Belgrádtól délnek halad el, a Jalpuck folyam hosszában halad Szaraczikáig és Katamorinál a Pruthot éri el. Ezen ponttól kezdve a két birodalmat elválasztó határok az eddigiek maradnak. Részleteiben a szerződő hatalmasságok küldöttei fogják az uj határ vonalpontjait megállapítani. 21. czikk. Az Oroszország által átengedett te- tület Morvaországhoz fog csatoltatni, a magas Porta suzerainitása alatt. E terület lakosai a Fejedelemségek részére biz­tosítóit jogokban részesülendnek, három esztendeig szabadságuk lesz máshova költözködni, javaikkal szabadon rendelkezvén. 22. czikk. Oláh- és Moldvaország a magas porta suzerainitása alatt s a szerződő hatalmak biztositéka mellett, ezentúl is birandják azon kiváltságokat és szabadalmakat, melyekkel bírnak. A biztosító hatal­maknak egyike sem gyakorolhat felettük kizáró­lagos védjogot. A belügyeikbe avatkozásnak semmi külön joga nem létezendik. 23. ez. A magas Porta kötelezi magát, hogy a nevezett Fejedelemségekben a független és nemzeti igazgatást, úgyszintén a vallási, törvényhozási, ke­reskedelmi és hajózási teljes szabadságot meg­hagyja. A jelenleg érvénynyel bíró törvények és rende­letek át fognak vizsgáltatni. Hogy e tekintetben teljes egyetértés éressék el, egy külön bizottmány, melynek megalakítása iránt a magas szerződő ha­talmak megegyezendnek, fog haladéktalanul a ma­gas porta egy biztosával összeülni Bukurestben. E bizottmánynak feladata lesz: a -Fejedelemségek mostani állapotát kiismerni s jövendőbeli szerve­zésük alapja iránt javaslatokat tenni. 24. ez. Szultán ö felsége ígéri, hogy a két tar­tomány mindegyikében azonnal divánt fog e végre egybehíni, mely díván oly módon lesz összeállítva, hogy legteljesb képviseletét alkossa a társadalom minden osztálya érdekeinek. E divánok hivatása lesz, a fejedelemségek végleges szervezésére nézve a lakosság óhajtásait kifejezni. Az értekezlet egy utasítása szabályozandja a bi­zottmány viszonyait e divánokhoz. 25. ez. A két diván által kimondott nézeteket tekintetbe véve, a bizottmány saját munkája ered­ményét haladéktalanul a conferentia jelen szék­helyére beküldendi. A végegyezkedés a suzerain hatalommal egy, Párisban a magas szerződő felek által kötendő szerzödvény által nyerendi megerő­sítését, és egy a szerzödvény határozmányaival öszhangzásban levő hatli sherif fogja ezen, jöven­dőre az aláirt hatalmak collecliv garantiája alá hely­zeti tartományok szervezetét végleg megállapítani. 26. ez. Megállapíttatott, hogy a Fejedelemsé­gekben egy fegyveres hatalom fog létezni azon czélból, hogy a biztonságot benn az országban fenntartsa, a határokon védje. A rendkívüli véd- rendszabályoknak, melyeket azok, a magas Porta beléegyeztével, minden idegen támadás visszauta­sítására életbe léptetni szükségesnek látandják, semminemű akadály nem fog utjokba gördittetni. 27. ez. Ha a fejedelemségek belnyugaima fenye­getve és veszélyezve lenne, a magas Porta a többi szerződő hatalmakkal értekezendik a törvényes rend fenntartása vagy helyreállítására szükségelt rendszabályok fölött. Fegyveres interventio ezen hatalmak elöleges beléegyezése nélkül nem történ­hetik. 28. czikk. A szerb fejedelemség a portától füg­gési viszonyában megmarad, a császári hat-ok ér­telmében, melyek annak jövőre a hatalmak collec-

Next

/
Thumbnails
Contents