Budapesti Hírlap, 1856. július (151-177. szám)

1856-07-15 / 163. szám

Pest. Kedd, 163. Kiadó hivatal van : Egyetema-utczában, 2-ik szám alatt, földszint. BUDAPESTI HÍRLAP. Megjelenik • lap, vatárnap ¡* finnép utáni napokat kiríva, mindennap reggel.Elfifizattal díj: Vidékre: f~ 1 é­v­r­e : 10 frt, évnegyedre­: 5 frt. Helyben :f ~1.6 vres 8 frt, ívna­gyedre : 4 frt. — A h­í­r­d­e­t­é­s­e­k Stazer h­aaíbzott «órának egyazeri be- Iktatásáért 6 kr, több azöriírt pedig 4 kr azimtttatik.— Egyen azim 20 pkr. Szerkesztői iroda : Egyetem utcza 2-ik sz. a. l-ik emeleten. A „Budapesti Hírlap“ Előfizethetni h­e­ly­b­e­n : a lap­k­i­a­d­ó hi­v­a­ta­­­iban , Egyetem-uteza, 2-dik szim , földszint; viddken minden ee. kir. po a tab iratai nil. — Előfize­tést tartalmazó levelek a szim, lakhely a utolsó poéta feljegyzése mellett a pénzzel együtt berfmeaiteak­re egyenesen akiadd hivatalbes atasztandok. Erdey István, Asboth Lajos, Freiburg Lajos, Par­­csetich Zsigmond, Schenovitz Frigyes, Szabó Jó­zsef Csutak Kálmán, Barys Bálint, Przibilowski Vincze, Gagulild Simon, Lang Márton, Bertók Ist­ván, Kolossy János, Bonfanti Vinzenzo, Skapski Ferencz, Kálmán György, Széchenyi Dániel, Tangel Lipót, Frombach János, Reiss György, Szeglédy József és Girardelli Giovanni, továbbá Stuhr Jó­zsef, Rudolf Márton, Nendl János, Winscher Már­ton, Gstettenbauer János, Eisenmagen Mátyás, Sil­berstein Ágoston, Odor László. Az eredeti büntetésidő felének elen­gedésében részesültek: Sárossy Ferencz, Kürty István, Imrédy József, Jakoniczky Ignácz, Kenderes­sy Anna, Hubaczek Ágoston, Makoviczka Ferencz, Kinzi Ferencz, Wink­ler Márton, Knézy Zsigmond, Harcsányi József, Kli­­punowski Károly, Bartos Sándor, Buda Bálint, Slad­­kowski Károly, Sabina Károly,­­- Kemény Lajos, Tóth László, Gablenz Rudolf, Ajer Mihály, Laszki János, Gerhart Ferencz, Bakó Sámuel, Benedek Dávid, Faster Gáspár, Szentkirályi Erzsébet, Bottini Antonio, Kovács Ernő, Égető Lajos, Lech Péter, Jeziorkowski Teofil, Riedler Henrik, Heiss Dienes, Muss Ferencz, Schmollhauer Ferencz, Schmollnauer Jakab, Steinbrecher Mátyás és Steinbrecher Ka­talin. Az itélt bün­tetési­dő harmadának el­engedésében részesültek: Bobory Károly, Hankovicz György, Szabó- Oroszhegyi József, Gál Dániel, Malair­an Giovanni, Marchi Carlo, Hammel József, Tury János, Bathó Ignácz, Csányi Dániel, Kleinert Venczel, Pethő Am­bros, Réthy Károly, Réthy Gábor, Schranz Fe­rencz, Görögh Dániel, Truschka János, Lakatos András, Pada Sándor, Panker Alajos, Kessler Károly, Tímár József, Szalay Lajos, Borbély Sándor, Haase Tóbiás, Ernst András, Gabti Agostine,­­ Parembski Konstantin, Strzemetzki Antal, Dávid Mihály, Psotta Móricz, Mirtse Ferencz, Beranek Fe­rencz, Roth András, Stiasny Manó, Moltini Angelo, Morer Giovanni, Dalaiczik József, Kaldrovicz János és Rodler Károly. A büntetési idő negyedének elenge­désében részesültek:­ Bónis Samu, Paganoni Giovanni, Magili Giovanni, Neubauer János, Görbe János és Ciocca Giacomo. Egyes évek elengedésében része­sültek: Cavaletto Alberto, és Fernelli Domenico hat, Ocs­­vay Ferencz három, Sillye Gábor köttő, Drechsler Antal, Bayer Károly, Winding Keresztély és Darum György , mindegyik két, Szatkowski János há­rom, Skublics István két, Lénárd Mátyás és Ollig Pál, mindegyik két, Invernizzi Angelo nyolcz, Hoff­mann Mihály két, Milassin József és Eisenbach Fer­dinand két év elengedést nyertek. előfizetési ára : Budapesten évnegyedre 4 pft. félévre ... 8 — Vidéken évnegyedre ... 8 — félévre.............10 — Pesten előfizethetni a 1 n 1 i r t kiadóhiva­talában. (Egyetemi utcza 2-ik sz. a takarék­pénztár-épületben), vidéken minden cs. kir. postahivatalnál. Az előfizetési díj bérmente­sen beküldetése kéretik. Emich Gusztáv, a „Budapesti Hírlap“ kiadója: HIVATALOS RÉSZ. Császárné ő Felsége jul. 12-n reggeli 6 óra 35 perczkor szerencsésen föherczegnőt szült. Az újszülött fenséges föherczegné ünnepélyes ke­resztelése tegnapelőtt d. u. 2 órakor ment végbe Laxenburgban, melyben a cs. felsége Gizella-Ludovika­ Mária nevet nyert. Császár ő Felsége ezután az udvari személyzet szerencsekivánatait méltóztatott elfogadni. Öcs. k. Apostoli Felsége az igazság­­ügyministerhez következő legfelsőbb sajátkezű ira­tot kibocsátani méltóztatott: „Kedves báró Krauss­­ Hitvesem Erzsébet Császárné Ő Felsége szü­lése alkalmából a felségsértés, a cs. ház valamely tagjának megsértése, a közcsend megháborításának bűne a bü­ntető törvény 63—66. §§.) vagy a bűn­tetőtörvény 300 %-ában kijelölt vétség miatt már elitélt összes polgári állású személyeknek egész büntetésüket kegyelemből elengedem s rendelem, hogy ilynemű büntetés alá eső tettekért, ha a mai nap előtt követtettek el, semmi bűnvádi kereset ne intéztessék el, valamint hogy a nevezett büntetés alá eső cselekvények miatt már megkezdett összes vizsgálatok haladéktalanul hivatalosan megszü­ntet­­tessenek. 0 . " Ezen kegyelmi tény azonban azon személyekre nem alkalmaztathatik,kik nem csak a mondott bün­tetésre méltó cselekvények,hanem egyszersmind más bűn vagy vétség miatt is lőnek fogságbüntetésre ítélve , vagy kik a nevezett büntetésre méltó cse­lekvények miatt még egy más, a mai nap előtt el-" követett bűn- vagy vétséggel vádoltatvák s e miatt'­­ítéltetnek. Ezen kegyelmi tény­t illetőknek azonnal tudtul adandó és végrehajtandó. Laxenburg, júl. 12.1856. ... Ferenci József s.k.ü­ lésnek pénzügyministeremhez intézett kéziratom­mal több személyre nézve történt elengedése kellő­leg végrehajtassák, következő alapelveket találok zsinórmértékül előszabandónak : 1) A kéziratomhoz csatolt A. jegyzékben meg­nevezett személyeknek a haditörvényszékileg el­kobzott és az állam birtokában levő vagyona azon karban, melyben az az átadáskor létezend és szint­úgy az akkor még nem élvezett hasznok és jöve­delmek, végre a megszüntetett urbériségekért a többi földbirtokosoknak biztosított kárpótlás, a nyiltparancs értelmében kinyomozott kárpótlási tő­kétől eső s rendeletem napjától számítandó javada­lom igényével együtt, kegyelemből visszaadandók. 2) Ezen kegyengedély a törvényes csődeljárás alatt levő tömegekre is kiterjed, melyekre nézve a pénzügyészség képviselősége megszűnik. 3. Azon tömegeknek e kegyelmi visszaszolgál­tatása minden számadás kizárásával kezelő hatósá­gaim részéről az átvétel ótai időre, valamint az ál­lam minden más biztosításának kizárásával, és az államigazgatás által a birtoklás alatt az ily töme­gekre nézve elvállalt jogkötelezettségek fentartása mellett, hajtandó végre. 4. Oly vagyonokat illetőleg, melyek korábbi bir­tokosai a forradalmi időszak alatt állami pénztárak­ból pénzelőlegeket kaptak, de még be nem számol­tak, az állam zárlati igazgatása a közigazgatási szá­madó per bevégeztetéséig fenmarad. A kinyomozott tartozás visszafizetése után a vagyon és illetőleg a fenmaradt actív­ maradék azonnal kiszolgáltatandó. 5. Hogy egyrészt az oly igények tulajdonosai, me­lyek a kiszámítás administratív útján nem intéztet­tek el, hanem törvényes eljárás útjára utasíttattak, az új perfolytatás költségeitől megkiméltessenek, és másrészt a már hozott ítéletek ne veszélyeztesse­nek s az erre nézve előszabott perustól el ne vonassanak, rendelendőnek találom, hogy azon pe­rek, melyek elkobzás alá esett és most visszaszolgál­tatott vagyontömegekre formált igények iránt a pesti és a. szebeni országos és illetőleg országos főtör­vényszékek kiküldött osztályainál, 1851 mart. 20-ki és 1853. mart. 23-ki rendeletem határozmányai szerint már megindítvák, ezen törvényszékeknél folytattassanak, habogy mindkét peres fél külön­ben arra nézve ki nem egyezik, hogy a perbe fo­gott jogvitályok a rendes törvényszékeknél foly­tattassanak. Ezen rendelet végrehajtásával bel-, igazság- és pénzügyministereim vannak megbizva. Laxenburg, jul. 12. 1856. Ferenci József s. k. Gr. Buo­­-Schauenstein s. k., báró Bach s. k., b. K­r­a­u­s­s s. k., b. B­r­u­c­k s. k. , cs. k. Apostoli Felsége, b. Bruck pénzügyministerhez f. hó 12-éröl következő leg­felsőbb sajátkezű iratot intézni méltóztatott: „Kedves báró Bruck ! Azon Vészteljes események folytán, me­lyek a lázadás által Magyar királyságomban és Er­dély nagyfejedelemségemben 1848 és 1849. évek­ben előidéztettek, bizonyos számú résztvettek s a felségárulás bűnében elmarasztaltak haditörvény­széki ítélet által vagyonuk elvesztésére ítéltettek. Folyvást hajlandó lévén, ha a törvényes eljárás bevégeztetett, kegyelmet gyakorolni, hol a közjó­lét tekintetei megengedik, késztetve érzem maga­mat az A. jegyzékben felsorolt személyeknek a haditörvényszékileg ítélt vagyonvesztést teljesen elengedni,­­továbbá a B *) jegyzékben neve­zett két egyénnek, a vagyonelvesztés korábban történt elengedése folytán, a nyílt parancshoz ké­pesti úrbéri kárpótlásrai igényt, a kinyomozott kárpótlási tőkétől eső s a vagyonvesztés elengedé­sének napjától számítandó javadalom élvezésével együtt, kegyelmesen megadni. Az ez ügyben irányadó alapelvek mellékelt ren­­deletemben tartalmazvák. Ön ehhez képest bel- és igazságügyministeremmel egyetértésben a további szükséges intézkedéseket megteendi. Laxenburg, jul. 12. 1856. Ferencz József s. k. Császári rendelet,­­ mely által ** és Erdély-nagyle­ndelemségemben 1848 és 1849 években történt lázadás alkalmából haditörvényszé­­kilegz ítélt vagyonelvesztés több személyre nézve S elengedését illetőleg közzétételnek. Hogy a haditörvényszékileg ítélt vagyonvesz *) Az A és B jegyzékek a legközelebbi szám­ban fognak közöltetni. Ö cs. k. Ap­ostoli Fe­lsége,hitvese Erzsé­bet Császárné ő Felsége szülése alkalmából, az alább nevezett, részint a várakban, részint polgári fogházakban fogva tartott, politikai bűnök miatt fogsági büntetés alá esett foglyoknak részint egé­szen megkegyelmezni, részint büntetésidejök egy részét legkegyelmesebben elengedni méltóztatott, és pedig : Végkép megkegyelmeztettek: Beke József, Lukács Károly, Jarossy Ádám, Fo­dor István, Klement György, Wintzer Ferencz, Sebes Emil, Elek Ferencz, Tomaschek Ferencz, Sörös Imre, Sebestyén Gábor , Jánossy Lajos, Za­kariás Károly, Palkó György, Dane Mózes, Remel­­lay Gusztáv, Jakovich József, Körösy Sándor,Tankó Ferencz, Mandils Pál, Zelény Károly, Reviczki Jó­zsef, Molnár József, Papp János, Sperlagfa Ferencz, Tichy Károly, Hermes Ferencz , Vogt János, Patru­­ban Márton, Franceschini Angelo, Retli Sándor, Komáromy György, Thaisz Elek, Wanner József, Sengsbratt Ádám, Humersberger Simon, Karninger Ignácz, Prochaska Ferencz , Moskeller Ignácz Weinsm­ann János, Schindlauer Eduard, Kubinski Ignácz, Witt Ferencz, Fischer János, Rausch Já­nos , Kaisz Antal, Király Balázs, Slanger Má­tyás , Gazdoni Miklós, Lichtenegger János, Hoffinger Mátyás, Fülöp Samu, Besze János, Lemenza Luigi, Meissner Vincze, Jarossiewicz Illés, Endreffy Károly, Zoó János, Zucker Ber­trand, Znaimer Adolf, Prunner Ferencz, Eckert Lö­­rincz, Kreis Rudolf, Müller Károly, Fuchs Antal, Müller Ferencz, Heller Vilmos, Meyer Ferencz, To­­scha Iván, Nagy György, Vargay György, Nagy Jenő, Czillich Eduárd, Máriássy János, Tóth Rafael Ágos­ton, Querlonde Ferdinand, Szathmáry Mihály, Pratzl Mihály, Dipold Antal, Mezey Károly, Gärtner Sza­niszló, Frummer Antal, Hazay Ferencz, Wunder Mihály, Wochocz Ferencz, Kalauz Ferencz, Hahn József, Schauer Otto, Neumann József, Muzik Fe­rencz, Duras Ferencz, Lange Antal, Jung Fe­rencz, König Rudolf, Kauteczky Ferencz, Gaal György, Kraszny András, Toaldi Antonio, Orgel­­meister Pomokos, Magócsi Rozália, Girgel Fe­rencz , Turri Giovanni, Stam­alawczik Szaniszló,­­ Wojczik Mátyás, Roncelli Vincenzo, Koncs János, NEMHIVATALOS RÉSZ. Császárné Ő Felsége szerencsés szülése alkalmából Albert Főherczeg 5 cs. k. Fensége III. hadsereg parancsnoka , Főkormányzó és pa­rancsnokoló tábornok Magyarországban, ezer pengő forintnyi összeget Pest-Buda és Ó-Buda szegényei közt a cs. k. rendőrigazgatóság által leendő kiosz­tásra kegyesen határozni méltóztatott. Esen kegyes adomány a fönjelölt után már nagy­lelkű rendeltetésére is fordíttatott. Örömindított élénkség mutatkozott ma az utczá­­kon, s már­ sokkal a Tedeum megtartatása előtt tehete a templomokat minden osztálya személyekkel meg­telve látni, kik a mindenható Istenhez Ő Felsége legkegyelmesebb Császárnénk és Úrnőnk további áldásteljes oltalmazásáért könyörögnek. A Sz.­István székesegyház harangjai már ki­­lencz órakor hirdeték a közelgő hálaünnepélyt. A templom belseje részben szőnyegekkel volt bevonva s a Tedeum órája alatt a legragyogóbb fényben tündördött, melyet a gazdagon világított csalárok árasztottak szét. Tizenegy óra táján a székesegyház összes ha­rangjai szóltak­ A katonaság sorfalat képezett , egymásután megjelentek az állam és egyház­ legfőbb méltóságai, a magas b­okkai s nagyszámú minden fegyvernemű tisztek, a diplomatiai testület sok tag­ja, az összes osztályokbeli hivatalnokok, a városi tisztviselőség és községtanács stb. mindnyájan tel­jes díszben. Azonfelül a templom tágas helyiségei megteltek ájtatos hívekkel, kik az ünnepélyben jámbor érzülettel részt vettek. A bécsi főmiga bi­­bornok­hg érsek ő eminentiája tartá a Tedeumot. Az ó orgona hangjai, melyek hatalmasan zengtek a templomon végig, örömteljes viszhangra talál­tak minden szívben s az ájtatos hívek mély megin­dulással hagyták oda e szent helyet, hol a felséges császári Házra áldást és üdvöt könyörögtek le. Az „Oesterr. Corresp.“ jul. 13-áról irja: „A mai „W. Ztg.“ a legfelsőbb kegyelem számosakra kiter­jedő tényeit teszi közzé, mely az eltévedteknek a személyes szabadság nagy jótéteményét visszaadja. Családjaik körébe visszatérve, vajba ezek megjaví­tott érzülettel, a szeretett uralkodóház iránti őszinte alattvalói hűséggel és ragaszkodással hálálják meg a nekik osztott bocsánatot. Azok, kiknek fogság­­idejök csak meg rövidilleten, ennek őrét talánlig napsugárkint fogadandják, mely léteink jelen­ ho­mályát megvilágítja, ö cs. k. Apostoli Fel­ég­e kegyelme azonban itt nem állapodott meg, egyszersmind legkegyelmesebben el­len határozva a­­zon személyek vagyonának visszaadása,kik a magyar­­erdélyországi vészteljes események alkalmából felségárulás miatt többek közt vagyonvesztésre ítéltettek, s kiknek nevei legközelebb külön jegy­zékben fel fognak soroltatni. Ezen közlés bizonyo­san mindenütt a legörvendetesb benyomást teendi. Azon családok, melyek ez által a biztosított polgári állás eszközeit visszanyerik, áldani fogják a cs. k. postoli Felsége honatyai határozatát s azon meggyőződést nyerendik, hogy Austria Ural­kodója a törvény megsértéséért csak kénytelen­­ségből szab büntetést, de hogy annak szigorát mennyire csak lehet mindenkoron szelídíteni .Igyek­szik a legfőbb örömét a vele született kegyesség gyakorlásában találja! Az „Oesterreichische Correspondenz“ folyó hó 12-éről ugyanezen örvendetes alkalomból követke­zőleg ír: „Ma reggel ment végbe Császárnét Felsége szülése s a felséges család köre egy lánygyermekkel szaporodott, ki a felséges anya erényei és kitűnő tulajdonainak örököse gyanánt virágozzék fel, örömére a felséges szülőknek Austria népeinek, melyek a császári Ház minden sorsában valódilag szívből osztoznak. Az örven­detes hit ma már messze tova hangzott a biroda­lomban, s úgy mint itt mindenütt jámbor imák emel­kedtek az éghez, hálát mondva és áldását könyö­rögve le az újszülöttre és 5 cs. Felségére.“ A „Wiener Zeitung“ jel­­lentést hoz : 12-ről következő­je­ Julius 15.1956. Pest, julius 14. MI LEGYEN TEENDŐNK A LESZÁLLÍTOTT VAGY IGAZOLATLAN TELEKMENNYISÉG KÖRÜL ? •1. Múltkori csikkünk folytán kijelöltük már ama fontos körülményt, miszerint az úrbéri kárpót­lási igények alapján bejelentett lelki állományok a földtehermentesítést s igazoló bizottmányok által részben elvettettek, részben kisebb mennyiségre szállíttattak le. Megneveztük az okokat is, melyek valamint az államra nézve sok tekintetben A „Wiener Zeitung“ f. hó 12-iki esti lapja kö­vetkező czikket hoz: „Császárné ő Felsége má­jus. 12-én 61/8 órakor Laxenburgban szerencsésen főherczegnőt szült. Mintegy 6 óra táján az udvari várkápolnában kitétetett a szentség, s a Mindenható áldása és oltal­ma köretett legkegyelmesb Úrnőnkre a közelgő nehéz órában. Nem sokára 7 óra után 21 ágyú­lövés hirdeté egy főherczegnő születésének eseményét, mely a felséges császári család szivét a legédesb örömmel tölti el, s az egyetemes biro­dalom által a legvidámabb örömmel fog üdvözöl­tetni.“ ezen, kedvezőtlen sőt terhes, úgy az érdeklett felekre is kellemetlen állapotot előidézték. Mi ezen bajnak orvosszeret keresendők, föltalálhatni véljük azt, ha az ily anomáliákat előidéző körülményeknek eredeti kútfejére tekintünk. Arról beszéltünk, hogy számtalan esetek fordul­tak elő, miszerint az érdeklettek által bejelentett telki állományok, például egy egész telek 1 a vagy K­ g­ad részre szállíttatott le, vagy teszem, a­ki bejelentett tíz-tizenkét egész telket, azokból kár­pótlás végett alig igazolhatta egy­harmadát. Termé­szetesnek fogjuk azt találni, ha a régibb közigaz­gatási rendszer gyarlóságaira egy pillantást vetünk. Volt légyen tudniillik régibb időkben valamely jobbágy egész vagy fél telkes, a rovatos összeírá­sok s adókivetések alkalmával alig íratott be fele; sok esetben pedig, ha tudniillik úrbéri szolgál­má­­nyok helyett belső, udvari, hogy úgy mondjam ma­jorsági szolgálatot teljesített a jobbágy , telki állo­mánya adó alá sem vétetett, és ismét tndánk szám­talan példákat, hogy némely megyékben, különösen 183*­­ körül, a majorsági állományok is — mi most leggyakoribb zavarra szolgáltat alkalmat— a min­denható közigazgatási autonómia által megadóztat­tak s egy kalap alá hasaltak az urbériségekkel Miután tudjuk, hogy Magyarországban ez előtt egyedül a paraszt­birtok szolgált az adó alapjain,­­ hogy az adó porták és di­ék szerint vettetvén ki, ez repatriáltatott a megyékre s járásokra, könnyű belátnunk, hogy az első esetben, mit imént fölbe-

Next