Budapesti Hírlap, 1856. szeptember (203-226. szám)
1856-09-27 / 224. szám
szentesítse, és az aláírás folytatására bizonyos feltételek és biztosítékok mellett fölhatalmazást adjon. Ez mind jó, ha a szentszék a spanyol feltételeket elfogadja. De hát ha nem ? hát ha az egyezés nem sikerül? Akkor — úgymond az „Ind.b.“ az engedmények sorát O'Donnel újabbal szaporítandja. E tárgyban ezen minister igy nyilatkozik tiszttársai előtt: „Szükséges a szentszékbeli viszonyainkat megújítni , az azonban csak a papi javak eladásának felfüggesztése által történhetik meg. Különben is azon javaknak legnagyobb része már el van adva, a megmaradt javak nem bírnak nagy jelentősséggel; e szerint a felfüggesztés semmi kárral sem fog járni, s ekkor Rómába meghatalmazottat küldhetendünk, azon bizonyossággal, mikép küldetésének szerencsés eredménye leend.“ Azonban mindez nem menti meg O’ Don ne - t. Egy fontos politikai egyén így nyilatkozott: ,O’ D o n n ell most már csak hulla, ő a históriához tartozik“ Az udvar oly mély ellenszenvvel viseltetik O’Donnell s Duke tábornokok irányában, hogy hihetőleg, mihelyt a reactio győzend, ezen tábornok száműzetni fog. Schweiz Krisalmája, a vasútkérdés el van döntve. Hat egymásutáni ülésen keresztül folyt erős vita után a nemzeti tanácsban az egyenes vonal (Lausanneból Oron és Freiburgon át Bernbe) diadalmaskodott, névszerinti szavazással 59 szóval 47 ellen elfogadtatván. Ez eredmény nagy megveretés a szövetségi kormányra nézve, mert azon hét tag, mennyiből e kormány áll, Stampfli elnökön kívül mind ellenzette a megszavazott vonalat. A nemzeti tanács szavazatát ugyan, hogy érvényes legyen, a cantoni tanácsnak kell megerősítnie, melybe minden kanton két képviselőt küld, de a tanács tagjai vélemény-statistikája szerint előre látható, hogy a nemzeti tanács határozata a kantoni tanácsban még sokkal nagyobb többséget nyer. Hágai sept. 21-iki közlés szerint az államrendek 2-ik kamrája első működései által folyvást kimutatja, hogy kevés rokonszenvvel viseltetik a kabinet irányában, így legközelebb a válaszfelirati bizottmányt is kizárólag oly tagokból alakító meg, kik az uj kabinet irányábani ellenséges indulatokról ismeretesek. Másrészről ama beszéd is nagyon föltűnt , mit Van Goltstein az elnöki szék elfoglalásakor tartott. Az új elnök, noha a szabadelvű párt legmérséklettebb színezetéhez tartozik, világosan kijelenté, mikép el van lökésve a kabinetnek tulajdonított reactionárius érzetek ellen küzdeni. A török szultán, kinek követe hitelveivel összeférhetlennek tartá Moszkvában a koronázási templomba belépni, nemsokára borítva lesz keresztény rendjelekkel. Az ős-szokást, miszerint a padisáhk eddig idegen rendjelt nem viseltek, Abdul-Medzsid a franczia becsületrendjei elfogadásával megtörte , közelebbb. Koller, bécsi cs.követ a moldva-oláh bizottmánynál. Uralkodója nevében a szent István-rend nagy keresztjét nyújja át nagy pompával a szultánnak, s már jelentik , hogy lord Recliffe a térdszalag-rend elfogadására kéri föl a padisáht. Szinte bizonyossággal állítják, hogy a franczia császár oél 1-én térend vissz a Párisba. Bécs, sept. 25. A Néhány napig az itt összegyűlt természetvizsgálók ülései, ebédei, tánczmulatságai, kirándulásai stb. kölcsönöztek fővárosunknak rendkívüli élénkséget. Anélkül hogy az itteni lapok elég részletes tudósításait utólagosan böngészni akarnék, utóhangul megemlítendőnek vélünk némelyeket, mik a felszín alatt elrejtve maradtak. Az öszszegyűlt tudósok száma 1600 körül elég nagynak mondható, ámbár nagyobb részét austriaiak képezek , mindazáltal föltűnt, hogy épen a legkitűnőbb külföldi szakemberek meg nem jelentek; Liebig, Müller, Schleiden, Humboldt s a berlini nevezetességek elmaradtak, s mind a bajor mind a porosz fővárosi tudósok absentálásában a szándék s czélzás tudomásra jött, s némileg magasabb régiókból indult ki. Továbbá igaz ugyan, hogy az ily futólagos ülések czélja sem új fölfedezések kifejtése s terjesztése, sem a tudomány közvetlen haladásának előmozdítása, mi negyedórás tárgyalás által (hosszabb előadás meg nem engedtetik, meg sem engedhető, különben a szóbó urak visszaélése korlátolható sem lenne) úgy is lehesten , de mindemellett mégis sajnos, hogy, mint a világban mindenfelé, úgy itt is a föltolakodó féltudós és tudatlan háttérbe szoríthatja a szerény érdemest; fiatal adeptusok, az iskolaport még alig lerázott tudorkák s orvoskák legújabb hódítmányaikat adák elő oly öntetszéssel, mintha az őket mosolyogva hallgató veteránok még csak nem is álmodnának e „legújabb“ fölfedezésekről. Egészben véve nem sok mondható tehát a gyűlés által nyújtott szorosan tudományos esemény s annak elméleti vagy gyakorlati eredményei felől, mindamellett is hogy az egyes osztályokban a szaktárgyalások sok jeles s gyümölcsöző részletet tartalmaztak. Annál inkább megfeleltek a viszonyok az e nemű gyülekezetek nyilván kimondott fő ezéljának, mely is abban áll, a tudomány embereit, kik mint nézetrokonok vagy évek óta hevesen vitázó ellenek állanak egymás irányában ismeretlenül, közelebbi személyes érintkezésbe hozni, s ez által a tudományos körhöz illő önbecsülés s jóakarat szellemét fejleszteni , s a közvetlen érintkezés által eddig tudományosan elvont érdekeiket élénkíteni. Ami ezen czélt illeti , minden megtörtént előmozdítására. Bécs városi hatósága dicséretes előzékenységgel téve előkészületeit, a főhatóságok, különösen a belügyministeri excja, ki mint a tudós academia Curatora, ez alkalomnál vezénylő szerepre volt hivatva, a m. kormány legjobb akaratáról s a tudomány iránti becsüléséről tenek bizonyságot; végre Ő Felsége nagylelkű bőkezűség által nyilvánítá legmagasabb kegyét. A külföldi tudósok, kiknek jó része nejét is elhozá a császári székváros megtekintésére, bizonynyal kellemes emlékek varázsát viendik vissza innen hazájukba. Vidám lakomázások a Sperlben, és bár, ünnepélyes színi előadások az udvari színházban, ingyen kirándulás a Semmeringre, valóban nagyszerű kettős műtárlat, minden nevezetességei a fővárosnak, mindenütt előzékenység s austriai kedélyes■ ség — ezek összevéve itt lételüket folytonos kellemek lánczolatává tevék. — A műtárlatokról külön kell megemlékeznünk; minden mit a szobrászat s festészet terén újabb korban jeleset teremtett Austria , itt összegyűjtve volt látható , s lélekemelő benyomást tön még arra is, ki mint e sorok írója, évek óta figyelmes kísérője lévén e művészeti jelenségeknek, kizárólag régibb ismerősökkel találkozók a falakon . Rabi legújabb pesti műveiből is láttunk néhányat, s ezek voltak csaknem egyedül újdonságok a bécsiekre nézve. — Legnagyobbszerű benyomást tön az idegen tudósokra a Semmeringre kirándulás, a vasutmozdony erőlködése e hegymagasok tekervényén átvergődni, a meredek útvezetékeken röpülő kocsik alatt a mélységben elterülő zöld völgyek s fehéren mosolygó helységek, fölül pedig a hófedte csúcsok, egy ellentétessége által elbájoló kép és a birodalom dísze. " Győr, sept. 23. Örömnapra viradtunk ma, és mi ünneppé tettük e napot : a lélek és szív ünnepévé. Egy gondolat és egy érzemény hozá össze ma népünk ezreit: letenni az alattvalói tisztelet és szeretet adóját annak lábaihoz, kit a népek Istene övéinek örömére s boldogítására e nemzet szent és sérthetlen fejévé avatott fel, öreg és ifjú , gazdag és szegény, egyesek és testületek hit-, elv- és rang-különbség nélkül, és mindaz ki csak ép testtel bírt, sietett az öröm és ünnep helyére, s arczaikon a viszonlátás azon édes öröme sugárzott,mit csak egy még romlatlan keblű szerető gyermeknél tapasztalhatunk, midőn rég nem látott atyja érkezésének örvendett. A szemlélő , ki nézte e népet, mely Fejedelme legmagasb közeledésének hírére egy őszinte tiszta érzettől lelkesítve önként sereglett öszve a legmagasb kiszállás helyén, — és figyelt az önzéstelen lelkesültségre, mit bennük a Császári Felség láthatásánn öröm idézett elő : a „vitam et sangvinem“ történeti jelentősségű szavak igazságáról ma is meggyőződést szerezhetett magának. Délutáni 1 óra volt az idő, midőn rég óhajtott vágyunk teljesült. Előbb már az ágyuk szakadatlan dörgése hirdeté a Császári Felség legmagasb közeledését,mire a város öszves harangjai megkondultak , s ágyudörgés , harangzúgás s a nép örömujjongásai között előrobogott a császári vonat, hozva magával a Felségét legkegyelmesebb Urunkat és Császárunkat, Öcs. Fensége főherczeg Albert szeretett Főkormányzó Urunk s több magas uraságok — kik között gr. Grünner excját is szemlélni szerencsénk volt — és táborkari főtisztek kíséretében. Az ízléssel és fénynyel feldíszített indóházban Ő Felsége a polgári hatóságok, vallási testületek, egyéb küldöttségek és a környékbeli nemesség hódolatait legkegyelmesebben elfogadni méltóztatott. A legmagasb kiszállás után megyefőnök ur volt szerencsés magát bemutathatni, mire ő Fessége a főtiszt. Tatay kanonok ur által mondott üdvözlő beszédet meghallgatni s arra egyszersmind magyar nyelven válaszolni méltóztatott, hogy „Győr városának hódolatát szívesen fogadom, s annak lakosait Császári kegyelmemről biztosítom.“ Ezek végeztével,miután előbb a tisztelgők néhányaihoz Császár Ő Felsége veleszületett leereszkedéssel kegyteljes szavakat intézni méltóztatott, az indóház előtt díszben felállított s herczeg Schwarzenberg nevet viselő cs. k. katonai ezred itt székelő zászlóalját vette legmagasb szemlére, miközben egy cs. k. vadász ezredbeli zenekar a néphymnust játszó, a nép ezreinek szakadatlan „Éljen“ kiáltásai közt. Ezen legmagasb szemle után Császár ŐFelsége ismét az indóházba menni s a külön vonatra ülni méltóztatott. Császár ŐFelsége a közöröm- és hódolattal fogadott fönnebbi legkegyelmesebb válasz következtében megparancsolni méltóztatott, hogy a megye fogházából két elitélt rabnak ügye az illető törvényszék által azonnal Felséges színe elé terjesztessék, hogy azok a császári legmagasb kegyelemben részeltethessenek. Minek következtében eme császári legfelsőbb parancsra a mai törvényszéktől két közvetség miatt elitélt büntöneznek Ugye Öcs. k. Apostoli Felsége után Budára útnak is indíttatott. Félkettőkor hagyá el Ö cs. k. Apostoli Felsége városunkat, s midőn a vonat elindult, a pálya hosszában felállított ezéhek zászlóik meghajtásával fejezék ki bucsujokat , mig a nép „Isten hozzád“ot kiálta, és pedig kiálta mindaddig, mig a császári vonatot látható. Császár Ő Felségét asz.jánosi pusztán a kerületi szolgabiróság, a környékbeli nemesség és községek küldöttségei fogadták, s onnan fényes bandérium kíséretében a győri püspök ur ő mélte kocsiján a Dunáig utazni, s azon még ez nap átkelni méltóztatott. Isten áldása kisérje a kegyelmi tényekben határt nem ismerő Fejedelmet! 1. 1. TÁRCZA. A spanyol alkotmány. Történelmi visszatekintés. Spanyolországnak 1845-ki alkotmánya közelebbről helyreállíttatván, s az illető királyi rendelettel egy arra vonatkozó pótlékokmány is hirdettetvén ki, Cs. Budap. Hírlap 221. számát „Spanyolország“ alatt) ez alkotmányos ügy tisztább megértésére a következő történelmi felvilágosítást közöljük. Az 1812-dik év mártius 19-n Cadizban kihirdetett, igen széles demokratiai alapon álló, híres cortesalkotmány másodszor állíttatott helyre augustus közepén 1836-ban, a lagranjai katonazendülés következtében, akkori régens-királyné Krisztina által; azonban az illető rendeletben kimondatott, mikép az egybehívandó constituáló — alkotmánykészítő — cortesgyülés azt a viszonyokhoz és szükséghez képest módosítandja. E cortesgyülés a mondott év oct. 24-n a régens-királyné által kinyittatván, az által az említett módosítás és lehet mondani, javítás munkája végrehajtatoil, s az ily szellemben készült alkotmányos charta június 18-a 1837-ben a régens-királyné által aláíratván, kihirdettetett. Az uj charta az 1812-ki alkotmánynak túlságos, különösen a királyi jogokra nézve sérelmes demokratiai irányát mérsékelvén, azt a monarchiai elvekkel inkább cső,hangzásba hozta, s igy biztosabb alapra fektette. Ennek bizonyságára elég azon kellős körülményt említni, hogy midőn az 1812-ki alkotmány szerint a cortesgyűlés csupán egy házból állott, s a törvények megerősítését illetőleg a királynak csak felfüggesztő vétója volt, az 1 837-ki charta mindkét bajon segített, midőn a cortesgyűlést két házra, a senatusra és követek gyűlésére osztotta, valamint a királynak a törvények sanctionálására nézve teljes és korlátlan jogát fenntartotta, általában a végrehajtó hatalomnak szabadabb hatáskört engedett, mint az, melyet az 1812-ki alkotmány annak kijelölt, ha szinte mégis a szabadságnak az által biztosított mértéke nagyobb volt annál, mi a spanyol nemzet politikai érettsége és műveltségéhez illett volna. . E charta maradott a polgári és következési háború tüzének 1840-ben kialvása, s igy a belbéke és a törvényes rend helyreállása után is az ország alaptörvénye, s különösen Esparteronak Krisztina lemondásával a régensi paletia emelkedése a hatalmat a progressisták kezébe adván, e körülmény az uj alkotmány tartós fennállását biztosítni látszott. De a győzelem herczegének kevés tapintatot s előrenézést tanúsító kormányzása rövid ideig tartott, már az 1843-dik év tavaszán kitört az általános békételenség ellene, s csakhamar nagy kiterjedést kapott, minek következtében Espartero június végén kénytelen volt Angliába kivándorolni. A zendülés alatt alakult ideiglenes kormány a mondott év oct. 15-re egybehiván a cortesgyűlést, ez elé terjesztetett egy törvényjavaslat, hogy az alig 13 éves II. Izabella királyné teljeskorúnak nyilváníttassék, mi mind a két ház által elfogadtatván, a királyné nov. 10-n az uralkodást átvette, s az alkotmányra a két ház egyesült ülésében az esküt letette. De az ország csendessége az által helyre nem állott, sőt inkább a gyermek királyné bábja és eszköze volt a sok önkényt gyakorló ministereknek, miből több zavarok következtek. A május elején 1844-ben valenciai herczeg Narvaez alatt alakult és a moderado-pártot kormányra emelő ministerium a mondott év oct. 10-re egybehívott cortesgyűlés elé terjesztő az 1837-ki alkotmány revisióját és módosítását tárgyazó törvényjavaslatot, mely a követek háza- mint a senatustól elfogadtatván, 1845-ben május 23 án a királyné által aláíratott és kihirdette lett. És ez a most sokat emlegetett s közelebbről helyreállított alkotmány, mely azonban, mint tudva van, meg nem akadályoztatá a ministeri önkényes és absolutismussal határos kormányzást", ami végre gr. San Luis ministeriuma alatt 1854-ben új zendülést idézvén elő, Espartéro és vele a progressisták újra a hatalom polczára emelkedtek, hogy arról kétévi szerencsétlen politikai kísérlet után megint leszálljanak, a mostani ismeretes rendszernek s a moderadok által ellenkező szellemben tett uj alkotmányos kísérleteknek helyet adjanak. E kísérletek közt legfőbb és legnevezetesebb az 1854-ben az alkotmánykészítő cortesgyülésnek egybehivása folytán hallgatva eltörlött 1845-ki alkotmánynak fönnebb már említett helyreállítása, mi egy pótlékokmány kíséretében jelent meg. E kormányi intézkedés megértésére szolgáljanak a következő és az 1837-iki mint 1845-iki alkotmányokat a pótlékokmánynyal párhuzamba tevő adatok. Az 1837-diki charta a következő lényegesebb pontokban volt az 1845-ki alkotmány által módosítva . Annak 2-ik czikke szerint, mely a sajtó szabadságát tárgyazta — a sajtó vétségek felöl kirekesztőig az esküttszéknek lehet csak ítélni. Az 1845-ki alkotmány az esküttekre vonatkozó ez utolsó záradékot kitörölte, — most a pótló-okmány azt megint helyre állítja, de azon sokat jelentő hozzátétellel, hogy t. i. azon vétségekről ítélés az esküiteket illeti ugyan, de a törvényes kivételek fenhagyásával. Az 1837-iki charta 7-ik czikke szerint — egy spanyolt sem lehet letartóztatni, fogságba tenni, lakhelyéből eltávolítni, vagy házába behatolni, mint a törvény által kiszabott esetekben és formák megtartásával ; mire a 8-dik czikkben az mondatik, hogy ha rendkívüli körülményekben az állam bátorsága e fölebbi czikk határozmányainak az egész országban vagy annak egy részében felfüggesztését kívánná, ennek törvény által kell kimondatni. E két pontot illetőleg a pótlékokmány azt rendeli, hogy a fennemlített 8-ik czikkben érdekelt törvény kihirdetése után az arra vonatkozó terület az alkotmány 7-dik czikkének felfüggesztése alatt a nyilvános rendet illető régibb törvények szerint fog kormányoztatni. De sem egyik sem másik törvény által a kormány felhatalmazva nincs a spanyolokat az országból eltávolítni, deportáltatni vagy száműzni. Az 1837-ki charta 11-dik czikke szerint,a nemzet kötelezi magát a spanyoloktól vallott katholika hit cullusát és szolgáit fizetni. Az 1845-ki alkotmányban e czikk így van formulázva : „A spanyol nemzet vallása a római apostoli katholika vallás. A nemzet kötelezi magát annak cullusát és szolgáit fizetni.“ A pótlékokmány által ez változást nem szenvedett. *) A felsőház vagy senatus kinevezését illetőleg az 1837-ki charta III 3-d. czime 14—20-d. czikkeiben következő határozatok vannak : A senatorok száma a követek számának három ötödét teszi. #) A cadizi III 2-ki alkotmányban e vallást illető czikk következőleg volt formulázva : „A spanyol nép vallása, mely az marad örökké, a rom.katholika apostoli, egyedül igaz vallás. A nép ezt bölcs és igazságos törvényekkel védi, s minden másnak gyakorlását megtiltja. (Minden tartománynak a választó törvény szerint 50000 lélekre egy követet kell választani. E szerint ha a követek száma 200 lenne,a senatusénak 120-nak kell lenni.) A senatorokat ugyan a király nevezi ki, de egy hármas lajstromba foglalt kijelölésből, mely a követek házának választói által terjesztetik elő, oly móddal, hogy minden 85.000 lélekre három senator jelöltetik ki. Minden senatornak legalább 40 évesnek kell lenni, s a választási törvényben meghatározandó jövedelemmel bírni. (Ezen törvény szerint egy senatornak 50,000 reál (5400 pft) évi jövedelem, vagy hivatali fizetés birtokában kellett lenni.) Ha a követek háza újra választalik, akkor a senatoroknak egy harmad része a rangkor szerint kilép — de a kilépők újra megválasztathatnak. — E határozmányok az 1845-ki alkotmányban igen lényeges változást szenvedtek, midőn megállíttatott, hogy a senatorokat a király korlátlan számmal nevezi ki, — még pedig bizonyos categoriákból, miszerint senatorokká csak azon spanyolok neveztethetnek, kik a 30 évet meghaladták, s a következő osztályokba tartoznak: a törvényhozó kamarák elnökei, oly senatorok és követek, kik már három cartes-gyűlésbe valának választva, s azonkívül 30000 real (3300 pft) jövedelemmel vagy hivatali fizetéssel bírnak. Ide tartoznak továbbá: államminiszerek, államtanácsosok, őrsejtek, püspökök, grandok, a szárazi és tengeri hadsereg főkapitányai, tábornokok, admirálok, nagykövetek, legfőbb törvényszékek elnökei, tanácsosai, államügyvédei, főnemesek, kiknek 60,000 real(6600 pft)évi jövedelmük van, végre kik egyenes adóban 8000 reált (860 pftot) fizetnek, valamint 30,000 lélekkel bíró városok tanácsosai, elöljárói stb. A senator méltósága holtig tartó. A senatus törvényhozási jogán kívül bírói hatalmat is gyakorol, jelesen ítél a követkamarától vád alá helyezett ministerek, a király személye vagy az állam bátorsága ellen irányzott vétkek ügyében, mint szintén saját tagjai fölött. — Ez intézményeken a pótlékokmány annyi változtatást tett, hogy az első senatorkinevezés 140-nél több nem lehet, későbben pedig a király csak a cortes-gyűlés kinyitása után nevezhet senatorokat. Az 1837-ki charta 23-dik czikke szerint, hogy valaki követ lehessen, spanyolnak, világinak, legalább 25 évesnek, s a választó törvény által kívánt több tulajdonokkal bírónak kell lenni. Az alkotmányt kiegészítő választó törvény e részben azt határozta Napihírek és események. Budapest, September 27. * A Kath. Néplap írja: „A cs. kir. Fensége Erzsébet főherczegasszony a Buda-Krisztina-városi templomnak egy sajátkezüleg hímzett s hátrészén keresztet ábrázoló miseruhát s egypár gazdagon díszített oltárvánkost ajándékozni méltóztatott, azon világos kijelentéssel, hogy ezen gazdag ajándék-ruhák a hold. Szűznek minden előforduló ünnepén az isteni szolgálatnál használtassanak. A cs. k. austriai Háznak világszerte ismert ájtatossága, egyik vagy másik fenséges tagja által ily kegyeletes tényekben nyilatkozni soha meg nem szűnik.“ A „Színházi naptár“ szerkesztősége azon örvendetes anyagi eredményből , melyet vállalata mindjárt az első évben gyümölcsözött, azon tudva levő negyven aranyon kívül, melylyel a nemz. színház egyik fiatal tehetségét gyámolította, újabban ígérete szerint száz aranynyal járult a színházi nyugdíjintézet gyarapításához. A szerkesztőség e szép tettével igazolja azt, hogy a közönség részéről vállalata iránt nyilatkozott pártolást és részvétet méltán megérdemelte. * Bécsben a természetvizsgálók közelebbi nagygyűlésén magyar tárgyakról és magyar tudósok által következő előadások tartottak. Nöggerath bányászati tanácsos Bonnból , a rajnai trachytnak a magyarországigali összehasonlításáról; Russegger ministeritanácsos úr: a selmeczi földrengésről tekintettel e hely környékének földtani viszonyaira; dr. Peters K. tanár: Buda vidékének földtani viszonyairól; dr. Szabó József tanár: a trachyt vonatkozatairól Buda és Pest északi részének ülledéki rétegeihez; dr.Knöpfler W. Erdély föld- és fürdőisméjének egy térrajzát mutatá be. Koritska R. prágai tanár: a Kárpátok mármarosberegi részének magaslatméreti és hegyrajzi viszonyairól ; dr. Kovács Gyula: a magyarországi földtani társulat működéseiről a tárgyalások első füzetének előterjesztésével és egy kirándulásról a bakonyi erdőben ; b. Hingenau cs. k. bányászati tanácsos Nagyág földtani viszonyairól; dr. Jedlik tanár, a Runsen-féle villanytelep módosításáról villanyerejű kísérletekkel; dr. Wertheim tanári a bürök (conium macul.) jegeczített hasisáról, mely abból a conin mellett kiválasztható ; dr. Pferhofer S. a feloldott gyógyszerek