Budapesti Hírlap, 1856. szeptember (203-226. szám)

1856-09-27 / 224. szám

szentesítse, és az aláírás folytatására bizonyos fel­tételek és biztosítékok mellett fölhatalmazást adjon. Ez mind jó, ha a szent­szék a spanyol feltételeket el­fogadja. De hát ha nem ? hát ha az egyezés nem sikerül? Akkor — úgymond az „Ind.­b.“ az en­gedmények sorát O'Donnel újabbal szaporítandja. E tárgyban ezen minister igy nyilatkozik tiszt­társai előtt: „Szükséges a szent­székbeli vi­szonyainkat megújítni , az azonban csak a papi javak eladásának felfüggesztése által tör­ténhetik meg. Különben is azon javaknak leg­nagyobb része már el van adva, a megma­radt javak nem bírnak nagy jelentősséggel; e sze­rint a felfüggesztés semmi kárral sem fog járni, s ekkor Rómába meghatalmazottat küldhetendünk, azon bizonyossággal, mikép küldetésének szeren­csés eredménye leend.“ Azonban mindez nem menti meg O’ D­o­n n­e -­­ t. Egy fontos po­litikai egyén így nyilatkozott: ,O’ D o n n e­l­l most már csak hulla, ő a históriához tarto­zik“ Az udvar oly mély ellenszenvvel viseltetik O’Donnell s Duk­e tábornokok irányában, hogy hihetőleg, mihelyt a reactio győzend, ezen tábornok száműzetni fog. Schweiz Krisalmája, a vasútkérdés el van döntve. Hat egymásutáni ülésen keresztül folyt erős vita után a nemzeti tanácsban az egyenes vonal (Lausanneból Oron és Freiburgon át Bernbe) dia­dalmaskodott, névszerinti szavazással 59 szóval 47 ellen elfogadtatván. Ez eredmény nagy megveretés a szövetségi kormányra nézve, mert azon hét tag, mennyiből e kormány áll, Stampfli elnökön kívül mind ellenzette a megszavazott vonalat. A nemzeti tanács szavazatát ugyan, hogy érvényes legyen, a cantoni tanácsnak kell megerősítnie, melybe minden kanton két képviselőt küld, de a tanács tagjai vé­­lemény-statistikája szerint előre látható, hogy a nemzeti tanács határozata a kantoni tanácsban még sokkal nagyobb többséget nyer. Hágai sept. 21-iki közlés szerint az államren­dek 2-ik kamrája első működései által folyvást ki­mutatja, hogy kevés rokonszenvvel viseltetik a ka­binet irányában, így legközelebb a válaszfelirati bizottmányt is kizárólag oly tagokból alakító meg, kik az uj kabinet irányábani ellenséges indulatokról ismeretesek. Másrészről ama beszéd is nagyon föl­tűnt , mit Van Goltstein az elnöki szék elfog­lalásakor tartott. Az új elnök, noha a szabadelvű párt legmérséklettebb színezetéhez tartozik, világo­san kijelenté, mikép el van lökésve a kabinetnek tulajdonított reactionárius érzetek ellen küzdeni. A török szultán, kinek követe hitelveivel összeférhetlennek tartá Moszkvában a koronázási templomba belépni, nemsokára borítva lesz k­e­­r­e­s­z­t­é­n­y rendjelekkel. Az ős-szokást, miszerint a padisáhk eddig idegen rendjelt nem viseltek, Ab­­dul-Medzsid a franczia becsületrendjei elfogadásá­val megtörte , közelebb­b. Koller, bécsi cs.­kö­vet a moldva-oláh bizottmánynál. Uralkodója nevé­ben a szent­ István-rend nagy kereszt­jét nyújja át nagy pompával a szultánnak, s már jelentik , hogy lord Recliffe a térd­­szalag-rend elfogadására kéri föl a padisáht. Szinte bizonyossággal állítják, hogy a franczia császár oél 1-én térend vissz­ a Párisba. Bécs, sept. 25. A Néhány napig az itt összegyűlt természet­vizsgálók ülései, ebédei, tánczm­ulatságai, kirándu­lásai stb. kölcsönöztek fővárosunknak rendkívüli élénkséget. A­nélkül hogy az itteni lapok elég részletes tudósításait utólagosan böngészni akar­nék, utóhangul megemlítendőnek vélünk némelye­ket, mik a felszín alatt elrejtve maradtak. Az ösz­­szegyűlt tudósok száma 1600 körül elég nagynak mondható, ámbár nagyobb részét austriaiak képe­zek , mindazáltal föltűnt, hogy épen a legkitűnőbb külföldi szakemberek meg nem­ jelentek; Liebig, Mül­ler, Schleiden, Humboldt s a berlini nevezetességek elmaradtak, s mind a bajor mind a porosz fővárosi tudósok absentálásában a szándék s czélzás tudo­másra jött, s némileg magasabb régiókból indult ki. Továbbá igaz ugyan, hogy az ily futólagos ülések czélja sem új fölfedezések kifejtése s terjesztése, sem a tudomány közvetlen haladásának előmozdí­tása, mi negyedórás tárgyalás által (hosszabb előa­dás meg nem engedtetik, meg sem engedhető, kü­lönben a szóbó urak visszaélése korlátolható sem lenne) úgy is lehesten , de mindemellett még­is sajnos, hogy, mint a világban mindenfelé, úgy itt is a föltolakodó féltudós és tudat­lan háttérbe szoríthatja a szerény érdemest; fiatal adeptusok, az iskolaport még alig lerázott tu­­dorkák s orvoskák legújabb hódítmányaikat adák elő oly öntetszéssel, mintha az őket mosolyogva hallgató veteránok még csak nem is álmodnának e „legújabb“ fölfedezésekről. Egészben véve nem sok mondható tehát a gyűlés által nyújtott szoro­san tudományos esemény s annak elméleti vagy gyakorlati eredményei felől, mindamellett is hogy az egyes osztályokban a szaktárgyalások sok jeles s gyümölcsöző részletet tartalmaztak. Annál inkább megfeleltek a viszonyok az e nemű gyülekezetek nyilván kimondott fő ezé­ljának, mely is ab­ban áll, a tudomány embereit, kik mint nézetroko­nok vagy évek óta hevesen vitázó ellenek állanak egymás irányában ismeretlenül, közelebbi szemé­lyes érintkezésbe hozni, s ez által a tudományos körhöz illő önbecsülés s jóakarat szellemét fej­leszteni , s a közvetlen érintkezés által eddig tudományosan elvont érdekeiket élénkíteni.­­ A­mi ezen czélt illeti , minden megtörtént elő­mozdítására. Bécs városi hatósága dicséretes előzé­kenységgel téve előkészületeit, a főhatóságok, különösen a belügyminister­i excja, ki mint a tu­dós academia Curatora, ez alkalomnál ve­zénylő szerepre volt hivatva, a m. kormány legjobb akaratáról s a tudomány iránti becsüléséről tenek bizonyságot; végre Ő Felsége nagylelkű bőke­zűség által nyilvánítá legmagasabb kegyét. A kül­földi tudósok, kiknek­ jó része nejét is elhozá a császári székváros megtekintésére, bizonynyal kel­lemes emlékek varázsát viendik vissza innen hazá­­jukba. Vidám lakomázások a Sperlben, és bár, ün­nepélyes színi előadások az udvari színházban, in­gyen kirándulás a Semmeringre, valóban nagyszerű kettős műtárlat, minden nevezetességei a főváros­nak, mindenütt előzékenység s austriai kedélyes­­■ ség — ezek összevéve itt lételüket folytonos kel­lem­ek lánczolatává tevék. — A műtárlatokról külön kell megemlékeznünk; minden mit a szobrászat s festészet terén újabb korban je­leset teremtett Austria , itt összegyűjtve volt látható , s lélekemelő benyomást tön még arra is, ki mint e sorok írója, évek óta figyel­mes kísérője lévén e művészeti jelenségeknek, ki­zárólag régibb ismerősökkel találkozók a falakon . Rabi legújabb pesti műveiből is láttunk néhányat, s ezek voltak csaknem egyedül újdonságok a bécsiekre nézve. — Legnagyobbszerű benyomást tön az idegen tudósokra a Semmeringre kirán­dulás, a vasutmozdony erőlködése e hegymagasok tekervényén átvergődni, a meredek útvezetékeken röpülő kocsik alatt a mélységben elterülő zöld völ­gyek s fehéren mosolygó helységek, fölül pedig a hófedte csúcsok, egy ellentétessége által elbájoló kép é­s a birodalom dísze. " Győr, sept. 23. Öröm­napra viradtunk ma, és mi ünneppé tettük e napot : a lélek és szív ünnepévé. Egy gondolat és egy érzemény hozá össze ma népünk ezreit: letenni az alattvalói tisztelet és szeretet adóját annak lábaihoz, kit a népek Istene övéinek örömére s boldogítására e nemzet szent és sérthetlen fejévé avatott fel, öreg és ifjú , gazdag és szegény, egyesek és testületek hit-, elv- és rang-különbség nélkül, és mindaz ki csak ép testtel bírt, sietett az öröm és ünnep helyére, s arczaikon a viszonlátás azon édes öröme sugárzott,mit csak egy még romlatlan keblű szerető gyermeknél tapasztalhatunk­, midőn rég nem látott atyja érkezésének örvendett. A szemlélő , ki nézte e népet, mely Fejedelme legmagasb közeledésének hírére egy őszinte tiszta érzettől lelkesítve önként sereglett öszve a legma­gasb kiszállás helyén, — és figyelt az önzéstelen lelkesültségre, mit bennük a Császári Felség látha­­tásánn öröm idézett elő : a „vitam et sangvinem“ történeti jelentősségű szavak igazságáról ma is meggyőződést szerezhetett magának. Délutáni 1 óra volt az idő, midőn rég óhajtott vá­gyunk teljesült. Előbb már az ágyuk szakadatlan dörgése hirdeté a Császári Felség legmagasb kö­zeledését,mire a város öszves harangjai megkondul­­tak , s ágyudörgés , harangzúgás s a nép öröm­ujjongásai között előrobogott a császári vonat, hozva magával a Felségét legkegyelmesebb Urunkat és Császárunkat, Öcs. Fensége főherczeg Albert szeretett Főkormányzó Urunk s több magas uraságok — kik között gr. Grünne­r excját is szemlélni szerencsénk volt — és táborkari főtisz­tek kíséretében. Az ízléssel és fénynyel feldíszített indóházban Ő Felsége a polgári hatóságok, vallási testüle­tek, egyéb küldöttségek és a környékbeli nemes­ség hódolatait legkegyelmesebben elfogadni mél­­tóztatott. A legmagasb kiszállás után megyefőnök ur volt szerencsés magát bemutathatni, mire ő F­e­s­s­é­g­e a főtiszt. Tatay kanonok ur által mondott üdvözlő beszédet meghallgatni s arra egyszersmind magyar nyelven válaszolni méltóztatott, hogy „Győr váro­sának hódolatát szívesen fogadom, s annak lakosait Császári kegyelmemről biztosítom.“ Ezek végez­tével,­­miután előbb a tisztelgők néhányaihoz Csá­szár Ő Felsége veleszületett leereszkedéssel kegy­teljes szavakat intézni méltóztatott, az indóház előtt díszben felállított s herczeg Schwarzenberg nevet viselő cs. k. katonai ezred itt székelő zászlóalját vette legmagasb szemlére, miközben egy cs. k. vadász ezredbeli zenekar a néphymnust játszó, a nép ezreinek szakadatlan „Éljen“ kiáltásai közt. Ezen legmagasb szemle után Császár ŐFel­­sége ismét az indóházba menni s a külön vonatra ülni méltóztatott. Császár ŐFelsége a közöröm- és hódo­lattal fogadott fönnebbi legkegyelmesebb válasz következtében megparancsolni méltóztatott, hogy a megye fogházából két elitélt rabnak ügye az illető törvényszék által azonnal Felséges színe elé ter­jesztessék, hogy azok a császári legmagasb kegye­lemben részeltethessenek. Minek következtében eme császári legfelsőbb parancsra a mai törvény­széktől két közvetség miatt elitélt büntöneznek Ugye Öcs. k. Apostoli Felsége után Budára útnak is indíttatott. Félkettőkor hagyá el Ö cs. k. Apostoli Fel­sége városunkat, s midőn a vonat elindult, a pálya hosszában felállított ezéhek zászlóik meghaj­tásával fejezék ki bucsujokat , mig a nép „Isten hozzád“ot kiálta, és pedig kiálta mindaddig, mig a császári vonatot látható. Császár Ő Felségét asz.­jánosi pusztán a kerületi szolgabiróság, a környékbeli nemesség és községek küldöttségei fogadták, s onnan fényes bandérium kíséretében a győri püspök ur ő mélte kocsiján a Dunáig utazni, s azon még ez nap át­kelni méltóztatott. Isten áldása kisérje a kegyelmi tényekben határt nem ismerő Fejedelmet! 1. 1. TÁRCZA. A spanyol alkotmány. Történelmi visszatekintés. Spanyolországnak 1845-ki alkotmánya köze­lebbről helyreállíttatván, s az illető királyi rende­lettel egy arra vonatkozó pótlékokmány is hirdet­­tetvén ki, Cs. Budap. Hírlap 221. számát „Spanyol­­ország“ alatt) ez alkotmányos ügy tisztább megér­tésére a következő történelmi felvilágosítást kö­zöljük. Az 1812-dik év mártius 19-n Cadizban kihirde­tett, igen széles demokratiai alapon álló, híres cortes­­alkotm­ány másodszor állíttatott helyre augustus közepén 1836-ban, a la­granjai katonazendülés kö­vetkeztében, akkori régens-királyné Krisztina által; azonban az illető rendeletben kimondatott, mikép az egybehívandó constituáló — alkotmány­­készítő — cortesgyülés azt a viszonyokhoz és szükséghez képest módosítandja. E cortesgyülés a mondott év oct. 24-n a régens-királyné által kinyit­tatván, az által az említett módosítás és lehet mon­dani, javítás munkája végrehajtatoil, s az ily szel­lemben készült alkotmányos charta június 18-a 1837-ben a régens-királyné által aláíratván, kihir­­dettetett. Az uj charta az 1812-ki alkotmánynak túlságos, különösen a királyi jogokra nézve sérel­mes demokratiai irányát mérsékelvén, azt a monar­chiai elvekkel inkább cső,hangzásba hozta, s igy biztosabb alapra fektette. Ennek bizonyságára elég azon kellős körülményt említni, hogy midőn az 1812-ki alkotmány szerint a cortesgyűlés csupán egy házból állott, s a törvények megerősítését ille­tőleg a királynak csak felfüggesztő vétója volt, az 1 837-ki charta mindkét bajon segített, midőn a cortesgyűlést két házra, a senatusra és követek gyűlésére osztotta, valamint a királynak a törvé­nyek sanctionálására nézve teljes és korlátlan jogát fenntartotta, általában a végrehajtó hatalomnak szabadabb hatáskört engedett, mint az, melyet az 1812-ki alkotmány annak kijelölt, ha szinte mégis a szabadságnak az által biztosított mértéke nagyobb volt annál, mi a spanyol nemzet politikai érettsége és műveltségéhez illett volna. . E charta maradott a polgári és következési há­­ború tüzének 1840-ben kialvása, s igy a belbéke és a törvényes rend helyreállása után is az ország alap­törvénye, s különösen Esparteronak Krisz­tina lemondásával a régensi paletia emelkedése a hatalmat a progressisták kezébe adván, e körül­mény az uj alkotmány tartós fennállását biztosítni látszott. De a győzelem herczegének kevés tapinta­tot s előrenézést tanúsító kormányzása rövid ideig tartott, már az 1843-dik év tavaszán kitört az ál­talános békételenség ellene, s csakhamar nagy ki­terjedést kapott, minek következtében Espartero június végén kénytelen volt Angliába kivándorolni. A zendülés alatt alakult ideiglenes kormány a mondott év oct. 15-re egybehiván a cortesgyűlést, ez elé terjesztetett egy törvényjavaslat, hogy az alig 13 éves II. Izabella királyné teljeskorúnak nyilváníttassék, mi mind a két ház által elfogadtat­ván, a királyné nov. 10-n az uralkodást átvette, s az alkotmányra a két ház egyesült ülésében az es­küt letette. De az ország csendessége az által helyre nem állott, sőt inkább a gyermek királyné bábja és eszköze volt a sok önkényt gyakorló ministereknek, miből több zavarok következtek. A május elején 1844-ben valenciai herczeg Nar­vaez alatt alakult és a moderado-pártot kormányra emelő ministerium a mondott év oct. 10-re egybe­hívott cortesgyűlés elé terjesztő az 1837-ki alkot­mány revisióját és módosítását tárgyazó törvény­­javaslatot, mely a követek háza- mint a senatus­­tól elfogadtatván, 1845-ben május 23 án a királyné által aláíratott és kihirdette lett. És ez a most sokat emlegetett s közelebbről helyreállított alkotmány, mely azonban, mint tudva van, meg nem akadá­­lyoztatá a ministeri önkényes és absolutismussal határos kormányzást", a­mi végre gr. San­ Luis mi­­nisteriuma alatt 1854-ben új zendülést idézvén elő, Espartéro és vele a progressisták újra a hatalom polczára emelkedtek, h­ogy arról kétévi szerencsét­len politikai kísérlet után megint leszálljanak, a mostani ismeretes rendszernek s a moderadok által ellenkező szellemben tett uj alkotmányos kísérle­teknek helyet adjanak. E kísérletek közt legfőbb és legnevezetesebb az 1854-ben az alkotmánykészítő cortesgyülésnek egybehivása folytán hallgatva eltörlött 1845-ki al­kotmánynak fönnebb már említett helyreállítása, mi egy pótlékokmány kíséretében jelent meg. E kor­mányi intézkedés megértésére szolgáljanak a kö­vetkező és az 1837-iki mint 1845-iki alkotmányo­kat a pótlékokmánynyal párhuzamba tevő adatok. Az 1­837-diki charta a következő lényegesebb pontokban volt az 1845-ki alkotmány által módo­sítva . Annak 2-ik czikke szerint, mely a sajtó sza­badságát tárgyazta — a sajtó vétségek felöl kire­kesztőig az esküttszéknek lehet csak ítélni. Az 1845-ki alkotmány az esküttekre vonatkozó ez utolsó záradékot kitörölte, — most a pótló-okmány azt megint helyre állítja, de azon sokat jelentő hoz­zátétellel, hogy t. i. azon vétségekről ítélés az esküiteket illeti ugyan, de a törvényes ki­vételek fenhagyásával. Az 1837-iki charta 7-ik czikke szerint — egy spanyolt sem lehet letartóztatni, fogságba tenni, lakhelyéből eltávolítni, vagy házába behatolni, mint a törvény által kiszabott esetekben és formák meg­tartásával ; mire a 8-dik czikkben az mondatik, hogy ha rendkívüli körülményekben az állam bátor­sága e fölebbi czikk határozmányainak az egész országban vagy annak egy részében felfüggesz­tését kívánná, ennek törvény által kell kimondatni. E két pontot illetőleg a pótlék­okmány azt rendeli, hogy a fennemlített 8-ik czikkben érdekelt törvény kihirdetése után az arra vonatkozó terület az al­kotmány 7-dik czikkének felfüggesztése alatt a nyilvános rendet illető régibb törvények szerint fog kormányoztatni. De sem egyik sem másik tör­vény által a kormány felhatalmazva nincs a spanyo­lokat az országból eltávolítni, deportáltatni vagy száműzni. Az 1837-ki charta 11-dik czikke szerint­­,a nemzet kötelezi magát a spanyoloktól vallott katho­­lika hit cullusát és szolgáit fizetni. Az 1845-ki alkotmányban e czikk így­ van formulázva : „A spanyol nemzet vallása a római apostoli katholika vallás. A nemzet kötelezi magát annak cullusát és szolgáit fizetni.“ A pótlékokmány által ez változást nem szenvedett. *) A felsőház vagy senatus kinevezését illetőleg az 1837-ki charta III 3-d. czime 14—20-d. czikkei­­ben következő határozatok vannak : A senatorok száma a követek számának három ötödét teszi. #) A cadizi III 2-ki alkotmányban e vallást illető czikk következőleg volt formulázva : „A spanyol nép vallása, mely az marad örökké, a ro­m.­­katholika apostoli, egyedül igaz vallás. A nép ezt bölcs és igazságos törvények­kel védi, s minden másnak gyakorlását megtiltja. (Minden tartománynak a választó törvény szerint 50000 lélekre egy követet kell választani. E szerint ha a követek száma 200 lenne,a senatusénak 120-nak kell lenni.) A senatorokat ugyan a ki­rály nevezi ki, de egy hármas lajstromba foglalt ki­jelölésből, mely a követek házának választói ál­tal terjesztetik elő, oly móddal, hogy minden 85.000 lélekre három senator jelöltetik ki. Minden senator­­nak legalább 40 évesnek kell lenni, s a választási törvényben meghatározandó jövedelemmel bírni. (Ezen törvény szerint egy senatornak 50,000 reál (5400 pft) évi jövedelem, vagy hivatali fizetés bir­tokában kellett lenni.) Ha a követek háza újra vá­­lasztalik, akkor a senatoroknak egy harmad része a rangkor szerint kilép — de a kilépők újra meg­választathatnak. — E határozmányok az 1845-ki alkotmányban igen lényeges változást szen­vedtek, midőn megállíttatott, hogy a senatorokat a király korlátlan számmal nevezi­ ki, — még pe­dig bizonyos categoriákból, miszerint senatorokká csak azon spanyolok neveztethetnek, kik a 30 évet meghaladták, s a következő osztályokba tartoznak: a törvényhozó kamarák elnökei, oly senatorok és követek­, kik már három cartes-gyűlésbe valá­­nak választva, s azonkívül 30000 real (3300 pft) jövedelemmel vagy hivatali fizetéssel bírnak. Ide tar­toznak továbbá: államminiszerek, államtanácsosok, őrsejtek, püspökök, grandok, a szára­zi és tengeri hadsereg főkapitányai, tábornokok, adm­irálok, nagykövetek, legfőbb törvényszékek elnökei, taná­csosai, államügyvédei, fő­nemesek, kiknek 60,000 real(6600 pft)évi jövedelmük van, végre kik egyenes adóban 8000 reált (860 pftot) fizetnek, valamint 30,000 lélekkel bíró városok tanácsosai, elöljárói stb. A senator méltósága holtig tartó. A senatus törvényhozási jogán kívül bírói hatalmat is gyako­rol, jelesen ítél a követkamarától vád alá helyezett ministerek­, a király személye vagy az állam bátor­sága ellen irányzott vétkek ügyében, mint szintén saját tagjai fölött. — Ez intézményeken a pótlék­okmány annyi változtatást tett, hogy az első sena­­torkinevezés 140-nél több nem lehet,­­ későbben pedig a király csak a cortes-gyűlés kinyitása után nevezhet senatorokat. Az 1837-ki charta 23-dik czikke szerint, hogy valaki követ lehessen, spanyolnak, világinak, lega­lább 25 évesnek, s a választó törvény által kívánt több tulajdonokkal bírónak kell lenni. Az alkotmányt kiegészítő választó­ törvény e részben azt határozta Napihírek és események. Budapest, September 27. * A Kath. Néplap írja: „A cs. kir. Fensége Erzsébet főherczegasszony a Buda-Krisztina-vá­rosi templomnak egy sajátkezüleg hímzett s hátrészén keresztet ábrázoló miseruhát s egypár gazdagon dí­szített oltárvánkost ajándékozni méltóztatott, azon vi­lágos kijelentéssel, hogy ezen gazdag ajándék-ruhák a hold. Szűznek minden előforduló ünnepén az isteni szolgálatnál használtassanak. A cs. k. austriai Háznak világszerte ismert ájtatossága, egyik vagy másik fen­séges tagja által ily kegyeletes tényekben nyilatkozni soha meg nem szűnik.“ A „Színházi naptár“ szerkesztősége azon örvendetes anyagi eredményből , melyet vállalata mindjárt az első évben gyümölcsözött, azon tudva levő negyven aranyon kívül, melylyel a nemz. színház egyik fiatal tehetségét gyámolította, újabban ígérete szerint száz aranynyal járult a színházi nyugdíjintézet gyarapításához. A szerkesztőség e szép tettével iga­zolja azt, hogy a közönség részéről vállalata iránt nyilatkozott pártolást és részvétet méltán megér­demelte. * Bécsben a természetvizsgálók közelebbi nagy­gyűlésén magyar tárgyakról és magyar tudósok által következő előadások tartottak. Nöggerath bányászati tanácsos Bonnból , a rajnai trachytnak a magyaror­­szágigali összehasonlításáról; Russegger ministeri­­tanácsos úr: a selmeczi földrengésről tekintettel e hely környékének földtani viszonyaira; dr. Peters K. tanár: Buda vidékének földtani viszonyairól; dr. Szabó József tanár: a trachyt vonatkozatairól Buda és Pest északi részének ülledéki rétegeihez; dr.Knöpfler W. Erdély föld- és fürdőisméjének egy térrajzát mutatá be. Koritska R. prágai tanár: a Kárpátok mármaros­­beregi részének magaslatméreti és hegyrajzi viszo­nyairól ; dr. Kovács Gyula: a magyarországi földtani társulat működéseiről a tárgyalások első füzetének előterjesztésével és egy kirándulásról a bakonyi er­dőben ; b. Hingenau cs. k. bányászati tanácsos Nagyág földtani viszonyairól; dr. Jedlik tanár, a Runsen-féle villanytelep módosításáról villanyerejű kísérletekkel; dr. Wertheim tanári a bürök (conium macul.) jege­­czített hasisáról, mely abból a conin mellett kivá­lasztható ; dr. Pferhofer S. a feloldott gyógyszerek

Next