Budapesti Hírlap, 1856. szeptember (203-226. szám)

1856-09-02 / 203. szám

Budapesti Hirlap 203. sz­eptember 2.1856 HIVATALOS ÉRTESÍTŐ. Tebbi Ingatlan javakra jelzálogi jogot nyerteknek élik, hogy azt az eladásig annál bizonyosabban bejelentsék , mert ellenkező esetben maguknak tulajdoníthatják, ha a vételár felosztása az ő hírük nélkül történik meg, és ha e miatt, a mennyire az Által a vételár kimerittetnék, ki fognak záratni. Egyszersmind figyelmeztetnek a jelzálogos hite­lezők a port. 510-ik . és az abban foglalt utasítás m meg nem tartásának következésére. Kanizsa aug. 14. 1856. Kanizsai cs. k. szolgabirói hiv. mint bíróság, megkíván­ható lámpaolaj ez érdemben 18043 sz. a. bekövetkezett tanács­végzés folytán árlejtés útján lévén megszerzendő, mi végre f. évi sept. 22-kén d. u. 3 órakor ez Intézeti irodában tartandó árlej­tésre a vállalkozni kivánók 15% bánatpénzzel ellátva hivatalosak, az árlejtési feltételek eleve­­­ megtekinthetők az intézeti irodában, egyébiránt bánatpénzzel ellátott, s illetékes bélyegtven szer­vezendő bepecsételt írásbeli ajánlatok is elfogad­­tatnak. Kelt Pesten n­g. 28. 1856. (1890) (1—3) 2540. A zala-egerszegi cs. k. városilag kikül­dött biróság részéről közhírré tétetik , hogy Apát­iában elhunyt Gyük Pál hagyatékához tartozó ingó­s ingatlan javaknak nyilvános árverés utjáni eladása az örökösök folyamodása folytán megen­­gedtetett. Áll pedig az ingatlan egy házból, gaz­dasági épületekből, házhely, s 1% hold háztelek­­ből, 14% hold szántóföldből, 3% hold rétből, melyek összesen 959 pftra, — az ingóság pedig áll : 2 ökör, 2 tehén , 1 üszőti­ó , 2 sertés , s több szobabeli bútor, gazdasági eszközök, s termények­ből, melyek 377 pft 43 krra, s igy az egész hagya­téki vagyon 1336 pft 43 krra becsülték,a helyszínen Apátfában f. évi október 6-a, ha pedig a becsáron elül az Ingatlanok el nem adathatnának, — okt. 31-n délelőtti órákban megtartandó nyilvános ár­verés útján 40 pft bánatpénz előleges letétele mel­lett el fognak adatni. Mire a venni szándékozók oly figyelmeztetéssel hivatnak meg , hogy a többi árverési föltételeket a cs. k. bíróságnál, s Boncz Ferencz apátfel gyámnál megtekinthetik. Z.-Egerszeg, aug. 16. 1856. Cs. k. vár. kik. bíróság. (1864) (3—3) 592. Gyöngyösi cs. k. szbírói hivatal mint bíró­ág által az egri cs. k. megyei törvényszéki ma­rasztaló ítélet folytán több ecsédi lakosoktól,neve­­vezetesen Maksa Imrétől , külső telek, Tóth Fe­­rencztől 145 sz. a. ház és öreghegyi szőlő, Tóth Istvánnak '/, kül telke, Tóth Imrének % kültelke, Méhész Ferencznek 232-ik sz. a. háza, Bacsó Mi­hálynak 250 sz. a. háza és öreghegyi szőlője, úgy Nagy Jánosnak lefoglalt , kül telke folyó 1656. évi oct. 27-n d.e. 9 órakor, szükség esetében nov. 27-n c-sod izben a község házánál készpénz fize­tés mellett árvereztetni fognak. Kelt Gyöngyösön aug. 20-n 1856. Cs. k. szkirói hivatal. (1834) (3—3) 3203. A szegedi cs. k. megyei törvényszék ré­széről közhírré tétetik, hogy Schmidt Józsefnek mint Ceszterlein Rudolf engedményesének folya­modása folytán ugyanannak Schmitt Karolina özv Sandhauz Jánosnő elleni 12000 pftnyi követelésé­nek fedezésére a Rókus városán lévő 94. szak. 92. számú 131 Vtzoo It* Roma gyárhely a Kuksos gyár­ral együtt, a 94. szak. 91. számú l®*/,aoo. b. Roma hegyi szántó, és a 115 szak. 2699. számú 3313/1200. h. alsóvárosi szántóföldek, mely ingatlanok öszve­­sen 2410 pft és 30 krra becsültettek, árverés utján a törvényszéknél f. é. sept. 24-én, és ha ekkor a becsár meg nem ígértetnek, f. é. oct. 24-én d­­e 10 órakor árvereztetni fognak, — a venni kivánók tehát oly figyelmeztetéssel hivatnak meg ezen ár­verésre, hogy­ a feltételeket ezen törvényszéknél megtekinthetik. Mind­azon hitelezők, kik magukat az eladandó ingatlanokra nyilván könyvbe, beiktatásnál fogva jelzálog­­jogot nyerteknek vélik, fel­hivatnak, hogy ezt annál bizonyosabban bejelentsék, mert külön­ben a vételár felosztása hírük nélkül történvén meg, abból, a­mennyiben a vételár kimeríthetnék, ki fógnának záratni; kik pedig nem a bíróság he­lyén, vagy annak közelében tartják lakásukat, jo­gaiknak megóvása végett a­ biróság helyén felhatal­mazottat rendeljenek, s az eladás előtt annak nevét és lakását a biróságnál bejelentsék, külön­ben az ő veszélyük és költségükre hivatalból fog képviselő neveztetni. Kelt Szegeden jul. 15-én 1586. A cs. k. megyei törvényszéktől (1862) (3—3) 13514. A pesti cs. k. őriz. törvényszék részéről Klogár Venczel folyamodása folytán a Laczkovics Ferencz és Teréz nevére irt, biróilag lezálogolt pesti futó-utczai 20. sz. a. fekvő 93­0 ülnyi telkü 1069 pftra becsült háznak a pesti telekhivatalban (megyeház földszint) leendő első izbeni árveré­­sre határidőül f. évi október 9-ke, ennek nem sikerülte esetén pedig a második árverés határide­jéül f. évi nov. 13-ka reggeli 10 óra, következő feltételek alatt tűzetik ki: az árverezni szándéko­zók 100 pftnyi bánatpénzt letenni, a vevő pedig a vételár egyharmadát az árverés érvényességétől zámítva 14 nap alatt a bánatpénz beszámításával másik harmadát az első fizetéstől számítva 6 hónap alatt 6% kamatokkal,a harmadik harmadát pedig a -dik fizetéstől számított 60 hónap alatt szinte f kamatokkal lefizetni, illetőleg a vételért a jelzálo­gos hitelezők kielégítésére bírói utalványozás sze­rint fordítani köteles leend. Az átiratási költségek a vevőt a vételáron kívül terhelendik. Az átirás a feltételek egészbeni teljesítése után kérhető.­­ Felhivatnak tehát mindazok , kik a kérdéses házra nyilván­ köny­vekbe történt bejegyzésnél fogva ma­­gukat jelzálogjogot nyerteknek vélik, miszerint azt az eladás napjáig bejelenteni annál inkább el ne mulasszák, mivel ellenkező esetben a vételárnak hitelezők nélkül leendő felosztását, valamint azt is, hogy költségük és veszélyükre gondnok hiva­talból fog neveztetni , maguknak fogják tulaj­donítani. Fest. jul. 29-n 1856. A cs. k. orsz. törvényszék. Bírói zár. (1875) (3—3) 1680. A kis-ozell Cs. k. szolgabirói hivatal mint bíróság részéről közhírré tétetik, hogy Tompa Jó­zsef hőgyészi vasmegyei lakos a P. T. Könyv 273-ik­ §-a értelmében eszközlött vizsgálat következtében biróilag tékozlónak nyilvánít látván, javai bírói zár alá vetettek, s zárgondnokul­tek. Szabó György sömjéni lakos és közbirtokos ur kineveztetett. Kelt Kis-Czelben jul. 7. 1856. Cs. k. szkirói hivatal mint bíróság. Csődöké (1876) (2—3) 2178. A mármaros megyei cs. k. törvényszék által ezennel közhírré tétetik, hogy Buzáth Si­mon mármaros-szigeti kereskedő minden bárhol találtató ingó s a netalán azon koronaországokban hol a magas cs. k. igazságügyi ministeriumnak az 1850-ik évi július 18-ról­­ rendelete életbe lépett, netán létező ingatlan vagyona ellen a csőd meg­nyílta lett. Felhivatnak tehát mindazok, kik a csőd alá ke­rült vagyonhoz bármi igényt tartanak, miszerint azt Várady Gábor ügyvéd ur mint perügyelő ellen, kinek helyettessévé if. Szabó József ügyvéd ur neveztetett ki. Intézendő rendes kereset-levél m­ellett legfölebb f. 1856-ik évi October 30-dikái; ezen cs. k. megyei törvényszéknél annál inkább bejelentsék, mivel ellenkező esetben, nem tekint­ve az őket netán illető tulajdoni, elsőbbségi, vagy zálogjogot, a csődtárgyalásból ki fognak záratni a csődtömeghez, minden igényeiket el fogják veszteni.­­ Egyszersmind a csődnek alku általi megszüntetésének megkisértésére­ határnapul folyó évi novemb. hó 6-ik napjának reggeli 9 órája tű­zetik ki, mely alkunak nem létesítése esetében az ideiglenes tömeggondnoknak Fábián János urnák megerősítése vagy más gondnok, nem különben a hitelező-választmány megválasztása történend, melyre a csődhitelezők annál bizonyosabban meg­jelenni tartoznak, minthogy, ha senki sem jelenik meg közölök, az ideiglenes tömeggondnak mege­­csittetni , a hitelező-választmány az ő veszé­lyükre és költségükre hivatalból fognak kine­­eztetni. Kelt Mármaron megye cs. k. törvényszékének 1856. aug. 14-n Szigetben tartott üléséből. (1869) (3—3) 1522. A körmendi cs. k. szolgabirói hivatal m mint biróság részéről közhírré teszi, hogy Simon János, Körmenden lakó Simon Frigyes és Kraut­­zak György gondnoksága alatt álló körmendi ár­vának, Simon Terézia férjezett Rácz Jánosné kör­mendi lakos részére teljesített végrehajtás folytán lezálogolt. Körmend mezővárosában 146. sz. alatti — 5870 pftra becsült háza, nádasdi határban 4 hold egész kiterjedésében alatta fekvő erdővel, s rajta fekvő épülettel együtt 1740 pftra becsült sző­leje — mégis a szecsődi útban két düllőben 2 hold 900 Q öl holdanként 160 pfra — nem külömben a körmendi határban az úgynevezett alsó Zsupány­­ban 1200 Q öl — 337 Q mellék dűlő kaszálóvá együtt 120 pfra ; — továbbá felső zsuppányi hol­danként 160 pfra becsült 3 hold 1200 [_] ül szán­tóföldéi — ugyanezen földön fekvő 200 pfra be­csült pajtája, még­is a most nevezett kertben fekvő­­ hold 1475 Q öl 200 pftra becsült kaszálója, végre úgynevezett Hosszúban 1440 Q öl zálogban lévő 130 pfra becsült szinte szántóföldje, mint meg annyi a nevezett Ingatlan birtokainak végre­hajtató kérelme következtében elrendelt nyilvános árvereztetésére 1856-ik évi oct. 22-én d. a. 10 óra első — szükség esetében pedig 1856-ik évi nov 22-kén d. e. 10 óra, második határnapul a helyszí­nére oly kijelentéssel tűzetett ki — miszerint vevő a jószágon zálogilag biztosított adósságokat, a vételár erejéig a bíró utalványozása szerint át­vállalni köteles. Ezúttal mindazok, kik magukat a jószágra jelzálog­­jogot nyerteknek vélik, félhivat­­nak, hogy azt a jószágeladásig annál bizonyosab­ban bejelentsék, mert ellenkező esetben maguknak tulajdonítsák, ha a vételár felosztása az ő hírük nélkül történik meg és ha e miatt — a mennyire azáltal a vételár kimeríttetnék, ki fognak záratni. Egyszersmind oda utasíttatnak mind azon jelzálo­gos hitelezők, kik nem a biróság helyén vagy an­nak közelében tartják lakásukat, hogy jogaiknak vételár következő felosztása alkalmávali megó­vása végett, a bíróság helyén lakó felhatalmazás­algat rendeljenek é­s az eladás előtt azoknak nevét és lakását a bíróságnál bejelentsék, ellenke­ző esetben azok részére, kik ezen bejelentést el­mulasztják, az ő veszélyükre és költségükre, hiva­talból fog képviselő kineveztetni — kihez minden további kézbesít­ések intézendők lesznek, az árve­rési feltételek a cs. k. szolgabirói hivatal mint bí­róság kiadóhivatalában a hivatalos érák alatt meg­­tekinthetők. Kelt Körmenden aug. 16.1856. A cs. k. szolgabirói hivatal mint biróság. 7414. A debreczeni cs. k. megyei törvényszék részéről ezennel közhírré tétetik, hogy Altman István debreczeni vendéglőt összes vagyonaira sa­ját bejelentése folytán csőd nyittatott,— perügye­lőül s ideiglenes tömeggondnokul ügyvéd Varga József, helyetesül ügyvéd Fáy Gusztáv debreczeni lakosok, kirendeltettek. A csődrendtartás 30. §. értelmében felhivatnak mindazok, kiket a csőd alá került vagyonhoz bár­minemű igények illetnek, hogy követeléseiket a szükséges okmányokkal ellátva, legfölebb 1. év October hó 10-ik napjáig ezen cs. k. megyei tör­vényszéknél annál bizonyosabban jelentsék be mert ellenkező esetben a netalán őket illető tulaj­doni, elsőbbségi, vagy zálogjogra nem tekintve a csődtárgyalásból ki fognak rekesztetni, s a csőd­tömeghezl minden igényeiket el fogják veszteni Egyszersmid a tömeggondnok megerősítése, vagy más gondnoknak, a a hitelezői választmánynak megválasztása végett f. évi October 14-ik napjának reggeli 9 órája, a cs. r. t. 30. és 43 §-hoz képest, oly hozzáadással tűzetik ki, miszerint az ezen törvénynapon meg nem jelent hitelezők tekintetbe nem fognak vétetni. Debreczenben aug. 19-­ 1856. (1866)(2—3) Cs. k. megyei törvényszék. Árlejtés. (1886) (2—3) A kebelbéli kényszerdologház részérő f. évi bet. 1—től jövő 1857-ik évi sept. utolsó napjáig (1787) (3—3) 4219. A nagyváradi cs. k. országos törvényszék részéről közhírré tétetik, hogy a váradi vegyes ke­reskedő Franko Károly Frigyes összes vagyonab­a — a csőd saját kérelmére az alábirt napon 4219 szám alatt elrendeltetvén, perügyelővé Selmeczy Imre n.váradi ügyvéd, helyettesévé Kalotay Sig­mond, ideiglenes tömeggondnokká pedig Csarven­ka Pál úr neveztettek ki. Felszóllittatnak tehát a csődtörvény 30. §. ér­telmében mindazon személyek, kiket a csőd alá került vagyonhoz bár­minemű igények illetnek hogy követeléseiket a szükséges okmányokkal el­látva a legfeljebb folyó 1856. évi sept. hó 30-áig ezen országos törvényszékhez jelentsek be . Hit­löm­ben a netán őket illető tulajdoni, elsőbbségi, vagy zálogjogra nem tekintve a csődtárgyalásból ki fognak rekesztetni, s a csődtömeghez­ minden igényeiket el fogják veszteni. Az ideiglenes tömeggondnok megerősítése vagy más gondnok és hitelező választmány választására határidőül a folyó 1856 évi oct. 4-e délelőtti 9 órája tűzetik ki — az ezen határidőben meg nem jelenő hitelezők a csődtörvény 44­­. értelmében figyelmen kívül fognak hagyatni. Kelt N.-Váradon jul. 29-n 1856. A cs. k. orsz. tervszék Háztelkek eladása. (1878) (3­3) Sz. k. Festváros részéről tudtul adatik , misze­rint kedden f. évi sept. hó 16-án ás a követke­zendő napokon délelőtti 10 órakor a Terézváros­ban lévő, az úgynevezett ó-paraszt-téren ás körül fekvő városi háztelkeknek elínért í­elése foly­tatni fog. Venni szándékozók a fent kitett napon és órán és 10% bánatpénzzel a becaártól ellátva, az ugyanott felépült uj városi szegények házában megjelenni kéretnek. Szintúgy írásbeli pecsételt ajánlatok szabályos bélyeggel és határozott radiummal ellátva elfo­gadtatnak, melyek a fentebbi napig a polgármes­teri hivatalnál benyújtandók. A terv és feltételek a mérnöki és gazdasági hi­vatalban megtekinthetők. Kelt Pesten 1856. august. 28-n. Haszonbérletek. (1402*) (3-3) ,0%.„. A győri cs.k. pénzügyi igazgatóság ál­tal ezennel közhírré tétetik , miszerint a bornak és húsnak elhasználásától járó fogyasztási adónak Óvár mezővárosban Moson megyében , és Szent- Gál helységben Veszprém megyében, a csí­k tethetnek, a később meghatározandó,­­ az árverés­­nél tudtul adandó időben folytattatni. 3. A kikiáltási ár a bornak elhasználásától járó fogyasztási adóra nézva 300 ft évi összegben, és a húsnak elhasználásától járó fogyasztási adóra nézva 100 frtnyi összegben, tehát összesen 400 ft. pp. határoztatik meg. 3. Béérleni lehet mindazoknak,kik arra a törvények és a birodalmi alkotmány értelmében alkalma­sak. Okvetlen kizáratnak azok, kik valamely bűn­tény miatt büntetésre elítéltettek, vagy kik bűn­vádi keresetbe vonattak, a­mely alól csak ele­gendő törvényes próbák hiánya miatt mentet­tek föl. Kiskorú személyek és szerződésüket megszegett­övedékbérlők az árverésben részt nem vehetnek, valamint azok sem, kik csempészet, vagy nagyobb jövedéki áthágás miatt vizsgálat alá vonattak, a­vagy elítéltettek , vagy csak próbák hiánya mi­att mentettek föl, és­pedig ez utóbbiak az áthá­­gás napjától, vagy ha ez nem tudatnék , annak fölfedezésétől számítandó hat évek alatt. 4. A­kik az árverésben részt akarnak venni, kö­telesek a kikiáltási ár tizedrészével felérő öszsze­­get 40 frtot készpénzben, vagy cs. k. szam­e­­papirokban, melyek a fennálló szabályok szerint számíttatnak és vezetnek be, vagy fék­vő biztosi­á­tékban, bánatpénzül, az árverés kezdete előtt az árverési bizottmánynak átadni. Az árverés bevé­­gezte után csak a legtöbbet ígérő által letett ösz­­szeg tartatik vissza, a lobbi árverezőknek bánat­pénzeik visszaadatnak. 5. írásbeli ajánlatok is elfogadtatnak. Ily aján­latok mellé azonban (melyek 15­ kvnyi bélyegdíj alá esnek) a bánatpénzek is csatolandók, az aján­lott összeg betűkkel és számokkal világosan kiíran­dó, a nem szabad benne oly száradéknak előfor­dulni, mely a jelen hirdetmény és a többi bérleti feltételekben foglalt határozatokkal összeütközés­­be jó. Ezen írásbeli ajánlatok önkénytől változtatások kikerülése végett ilyformán szerkezendők . Én alulírott, a fogyasztási adónak beszedéséért — (itt a bérlet tárgya ezen árverési hirdetmény után pontosan megjelölendő) — 185 tól 185 -ig számítandó időre fz­árnyi összeget ajánlok pengő pénz­ben, azon nyilatkozattal, miszerint az árverési és bérletföltételek tökéletesen tudomásomra vannak, azoknak magamat egészen alávetem, a jelen ajánlatomért az ida zárt, tízszáztéli ft ár­ból álló bánatpénzzel kereskedem. Kelt Az ajánlattevő neve, polgári állása és lakhelye. * Ezen írásbeli ajánlatok az árverés előtt az egri cs.­k pénzügyi kerületi igazgatóság főnökénél 1856. évi September 21-ig lepecsételve átadan­­dók, a mintán többé szóval senki sem kíván árve­­relni, felbontatnak és közzé tétetnek, mire a leg­többet ígérővel az egyezkedés megköttetik. Mihelyt az írásbeli ajánlatok felbontása megkez­detik, hol az ajánlók maguk is jelen lehetnek, semmiféle későbbi szóbeli vagy írásbeli ajánlatok el nem fogadtatnak. A szóbeli árverezés ideje alatt sem fogadtatnak el többé írásbeli ajánlatok. Ha a szóbeli és írásbeli ajánlat egyenlő összeg­ről szól, akkor az elsőnek előny adadatik. Egyenlő írásbeli ajánlatoknál sorsolás határoz , mely azon­nal a hely­színén az árverező alapttmány választása szerint véghez vitetik. 6. A­ki nem magáért, hanem másnak nevében árverel, köteles magát az árverési bizottmány előtt törvényesen meghitelesített különös meghatalma­zással kimutatni,­­ azt a bizottmánynak átadni. 7. Ha több személyek társaságban árt­eresnek, tartoznak az átvállalt szerződési kötelezettségek teljesítéséről osztatlanul, azaz egy mindnyájáért és mindnyájan egyért jót állani. 8. Az érveretés felsőbb jóváhagyás reménye alatt történik , és az árverési okirat a legtöbbet ígérőre nézve ajánlata által, a cs. k. pénzügyigaz­­gatóságra nézve pedig a jóváhagyás kézbesítésétől kezdve válik kötelező erejűvé. 9. A bérlő a bérleti időszak kezdetével a cs. k. pénzügyi hatóság által a bérletbe beh­elyeztetik. A bérlő kötelessége a bérletár biztosításául, a bér­leti árverés jóváhagyásáról szólló értesítménynek kézbesítése után legfeljebb nyolcz nap alatt, az egy évre kialkudott bérletárnak egy negyed részét 7. Ha több személyek társaságban árverelnek mint.biloorilékot pénzben, vagy státusközé­tartoznak az átvállalt szerző­dési kötelezettségek e vényekben, melyek szabály szerint a letételkor teljesítéséről osztatlanul, azaz egy mindnyájáért és börzefolyam szerint vagy 1831 és 1839-ilu atatus­­mindnyájan egyért jót állam­­­i kölcsön-sorsjegyekben, melyek szintén a folyam-8. Az árverelés felsőbb jóváhagyás reménye alatt értésben számíttatnak be, de soha sem nevsze­­történik , és az árverési okirat a legtöbbet ígérőre,r*al' értékükön felül, vagy v®8£® * pénzügy­iévé ajánlata által, a cs.k. pénzügyigazgatóságra hatóság által elfogadhatónak talált fekvő kézi zálog nézve pedig a jóváhagyás kézbesítésétől kezdve *11*^le*®““*­­válik kötelező erejűvé. 9. A bérlő a bérleti időszak kezdetével a 23-kán kelt, kihirdetett rendelete, a az árszabály­át III-dik osztálya alapjául beszedése, egy évre, azaz 1856-ik évi november 1-jétől 1857. évi Oc­tober végéig nyilvános árverés utján haszonbérbe adatik. A bérleni kívánóknak maguk alkalmazása vé­gett előlegesen következők adatnak tudtul : 1. Az árverés Óvárt illetőleg 1856. évi sept.11-n reg. 10 órak.,Szent Gált illetőleg pedig reg.11 óra­kor a győri cs. k. ker. pénzügyi igazgatóság­nál fog történni, s ha a tárgyalás az nap be nem fejeztethetnék , a később meghatározandó az árverésnél tudtul adandó időben folytattatni. 2. A kikiáltási ár a bornak elhasználásától járó fogyasztási adóra nézve Óvárt illetőleg 670 ft, Szent-Gált illetőleg pedig 490 ft évi összegben, és a húsnak elhasználásától járó fogyasztási adóra nézve Óvárt illetőleg 623 ft 50 kr, Szent-Gélt il­letőleg pedig 510 ft összegben, tehát összesen az elsőre nézve 1293 ft 50 kr, az utóbbira nézve pe­dig 1000 ft pp. határoztau­k meg. 3. Belleni lehet mindazoknak, kik arra a törvé­nyek és a birodalmi alkotmány értelmében alkal­masak. Okvetlen kizáratnak azok, kik valamely bűntény miatt büntetésre elítéltettek, vagy kik bűnvádi keresetbe vonattak, a­mely alól csak ele­gendő törvényes próbák hiánya miatt mentet­tek föl. Kiskorú személyek és szerződésüket megszegett jövedékbérlők az árverésben részt nem vehetnek, valamint azok sem, kik csempészet, vagy nagyobb jövedéki áthágás miatt vizsgálat alá vonattak, vagy elítéltettek, vagy csak próbák hiánya miatt mentettek föl, és pedig ez utóbbiak az áthágás napjától, vagy ha az nem tudatnék, annak fölfede­zésétől számítandó hat évek alatt. 4. A kik az árverésben részt akarnak venni, kö­telesek a kikiáltási ár tizedrészével felérő öszveget Óvárra nézve 129 frt 35 frban, Szent-Gálra nézve pedig 100 ftban készpénzben, vagy cs. k. status papírokban , melyeit a fenálló szabályok szerint szám­ittatnak és vezetnek be, vagy fekvő biztosí­tékban , bánatpénzül, az árverés kezdete előtt az árverési bizottmánynak átadni. Az árverés bevé­gezte után csak a legtöbbet ígérő által letett ősz­­reg tartatik vissza , a többi árverezőknek­ bánat­pénzeik visszaadatnak. 5. írásbeli ajánlat­ok is elfogadtatnak. Ily aján­latok mellé azonban (melyek 15 krnyi bélyegdíj alá esnek) a bánatpénzek is csatolandók, az ajánlott öszveg betűkkel és számokkal világosan kiírandó, nem szabad benne oly záradéknak előfordulni, mely a jelen hirdetmény és a többi bérleti felté­telekben foglalt határozatokkal összeütközésbe jó. Ezen irá­­beli ajánlatok önkény­es változtatások kikerülése végett ily formán szerkezendők. Én alul írott, a fogyasztási adónak beszedéséért — (Itt a bérlet tárgya ezen árverési hirdetmény után pontosam megjelelendő) — 185 től 185 ig számítandó időre frt­árnyi összeget ajánlok pengőpénzben , azon nyi­latkozattal, miszerint az árverési és bérletföltéte­lek tökélete­sen tudomásomra vannak, a azoknak magamat egészen alávetem, s jelen ajánlatomért az ide zárt, tízszáztéli frt­árból álló bánat­pénzzel kereskedem. Kelt Az ajánlattevő neve , polgári állása és lakhelye.“ Ezen írásbeli ajánlatok az árverés előttt a győri cs. k pénzügyi kerületi igazgatóság főnökénél 1856-ik sept. 11-n­évért illetőleg reggeli 10 óráig, Szent-Gált illetőleg*pedig reggeli 11 óráig lepe­csételve átadandók, s miután többé szóval senki sem kíván árverelni, felbontatnak és közzé tétet­nek, mire a legtöbbet ígérővel az egyezkedés meg­köttetik. Mihelyt az írásbeli ajánlatok felbontása meg­kezdetik, hol az ajánlók maguk is jelen lehetnek semmiféle későbbi szóbeli vagy írásbeli ajánlatok el nem fogadtatnak. A szóbeli árverezés ideje alatt sem fogadtatnak el többé írásbeli ajánlatok. Ha a szóbeli és írásbeli ajánlat egyenlő összeg­ről szól, akkor az elsőnek előny adatik. Egyenlő írásbeli ajánlatoknál sorsolás határoz, mely azon­nal a hely­színén az árvereső bizottmány választá­sa szerint véghez vitetik. 6. A­ki nem magáért, hanem másnak nevében árteret, köteles magát az árverési bizottmány előtt törvényesen meghitelesített különös megha­talmazással kimutatni a azt e bizottmánynak át­adni. csa­k, pénzügyi hatóság által a bérletbe behelyeztetik A bérlő kötelessége a bérletár biztosításául, a bér­leti árverés jóváhagyásáról szólló értesítménynek kézbesítése után legfeljebb nyolcz nap alatt, az egy évre kialkudott bérletárnak egy­negyed részét mint biztosítékot kész­pénzben vagy status köte­lezvényekben, melyek a szabály szerint a letételkor börzefolyam szerint vagy 1834 és 1839-es etatus­­kölcsön-sorsjegyekben, melyek szintén a folyam­értékben számíttatnak be, de soha sem névszerinti értékükön felül, — vagy végre a pénzügyhatóség által elfogadhatónak talált kézi zálog által letenni 10. A bérlő tartozik a szerződési bérletért egyenlő havi részletekben, minden hónap utolsó napján,­­ ha az vasár- vagy ünnepnapra esnék, az előtte való köznapon a kijelölt pénztárba be­fizetni. 11. A többi bérleti feltételek a győri cs. k. ke­rületi pénzügyi igazgatóságnál , valamint a m. véri és veszprémi cs. k. pénzügyőrségi biztosság­­nál a szokásos hivatalos órák alatt, az árverés előtt megtekinthetők, s azok az árverés alkalmával a bérleni kijánoknak fel fognak olvastatni. Kelt Győrött augustus 25. és 26-án 1856. A győri cs. k. kerületi pénzügyi igazgatóségtól * I. (1414*) (1—3) 11348. Az egri cs. k. pénzügyi igazgatóság álta ezennel közhírré tétetik , miszerint a bornak és húsnak elhasználásétól járó fogyasztási adónak Szendrő helységben , Borsod megyében , a cs. 23-n kelt, kihirdetett rendelete , • az árszabályzat III. osztálya alapjául beszedése , egy évre , azaz 1856. nov. 1-től 1857. évi October végéig nyilvá­nos árverés utján haszonbérbe adatik. A bérleni kívánóknak maguk alkalmazása végett előlegesen következők adatnak tudtul: 1. Az árverés sept. 22-kén 1856. évben az egri cs. k. pénzügyi igazgatóságnál délelőtt 9 órakor pénzügyministeriumnak 1850-ik évi november fog történni,­­ ha a tárgyalás az nap be nem fejez­ 10. A bérlő tartozik a szerződési bérletért egyenlő havi részletekben, minden hónap utolsó napján, s ha az vasár- vagy ünnepnapra esnék, az előtte való köznapon a kijelölt pénztárba be­fizetni. 11. A többi bérleti feltételek az egri és. k. ke­rületi pénzügyi igazgatóságnál,v­alamint a miskolczi m.-kövesdi, egri és gyöngyösi, csász. kir. pénz­ügyőrségi biztosságnál, nem külömben valamennyi Borsod és Heves megyében kebelezett adóhivatalok­nál a szokásos hivatalos órák alatt, az árverés előtt megtekinthetők,­­ azok az árverés alkalmá­val a bérleni kivánóknak fel fognak olvastatni. Kelt Egerben aug. 26. 1856. Az egri cs. k. kerületi pénzügyi igazgatóságtól (1412*) (2-3) 11550. 12301. A budai cs. k. pánzügyi igazga­tóság által ezennel közhírré tétetik, miszerint a bornak és húsnak elhasználásától járó fogyasztási adónak Promontor helységben Pest-Pilis megyében és Tata helységben Esztergom megyében, a cs. k. pénzügyministeriumnak 1850 dik évi november 21-kán kelt, kihirdetett rendelete,­­ az érszabály­zat harmadik osztálya alapjáni beszedése, egy etre, azaz 1856. nov. 1-től 1857 évi oct. végéig nyil­vános árverés utján haszonbérbe adatik. A bérleni kívánóknak maguk alkalmazása vé­gett előlegesen következők adatnak tudtul : 1. Az árverés Prom­ontort illetőleg 1856. sept. 16-n, Tatát illetőleg pedig September 15-n a budai cs. k. ker. pénzügyi igazgatóságnál várban 124. sz. fog történni, s ha a tárgyalás az nap be nem fe­k. pénzügyministeriumnak 1850. évi novemberhe fi­ztethetnék, a később meghatározandó, • az árve­résnél tudtul adandó időben folytattatni.­­ A kikiáltási ár a bornak elhasználásától járó fogyasztási adóra nézve Promoniort illetőleg 2201 frt 30 kr, Tatát illetőleg pedig 3150 ft évi összeg­ben, és a hasnak elhasználásától járó fogyasztási adóra nézve Prom­ontort illetőleg 1050 frt 30 ft, Tatát illetőleg pedig 2350 ftnyi összegben, tehát összesen Promontort illetőleg 3252 ft, Tatát illető­­leg pedig 5500 ft pp. határoztatik meg. E számhoz fél ft melléklet• (1884) ......................................... (3—3) 1894. A győri cs. k. megyetörvényszék részérő ezennel közhírré tétetik, miszerint a győri Nádor városban 209. szám alatt fekvő ház s ahhoz tartozó kertnek mindkét fele része Schneider Keresztély­nek ide beadott kérelmére mai nap 1894. szám alatt kelt végzés, úgy Schneider Klára örököse részükre a bécsi cs. k. Alsergrundi járásbíróság­tól nyert engedélynél fogva folyó 1856. évi sep­tember hó 15. napján reggeli 9 órakor mint ezen­nel kitűzött határidőben a helyszínen nyilvános árverés utján el fog adatni, olyképen még­is, hogy csak az egész 127ti port 28 krnyi becsértékben ki­kiáltandó birtokra fogadtatnak el ajánlatok, egyéb­iránt az árverési feltételek e cs. k. megyetör­vényszék irodájában az árverezési napig bármi­kor megtekinthetők; az ezen ház és kertre jelzá­loggal bíró hitelezők jogai az eladási árral tekin­tet nélkül sértetlenül fennmaradnak. A győri cs. k. megyetörvényszék 1856. augus­tus 12-én. (1887) (2—3) 4360. A kassai cs. k. országos törvényszék álta közhírré tétetik, hogy Háry Károlynak mint­­ Szászy Ignácz-féle árnak gyám­lokának kérelm folytán a eziránti főgyámnoksági engedély alapján, az áriákra nagyatyjok Alexander József után ma­radt, Kassán a fehér-utczában 391. top. és 230. evnf. szám alatt fekvő háznak önkénytes nyilvá­nos árvereztetése megengedtetvén, — erre nézve határnapul 1856-ik évi September 24-re reggeli 9 órája tűzetett ki e cs. k. országos törvényszéknél oly hozzáadással, miszerint a ház nem fog a meg­határozott 3000 pfton alul eladatni, s hogy a ven­ni szándékozók az árverés kezdete előtt 16% bá­natpénzt a bíróság kezeibe letenni tartoznak ; to­vábbá hogy a hitelezőknek a házon biztosítva lélő zálogjoguk az eladási árra­ tekintet nélkü fenntartatik. Az árverési feltételek a venni szán­dékozók által a törvényszéknél megtekinthetők s más­olatban kivehetők. Kassa, aug. 16. 1856. Cs. k. orsz. törvényszék. (1883) (2—3)­ 2150. A kanizsai cs. k. szolgabirói hivatal mini biróság által közhírré tétetik, hogy Schercz Alber kanizsai lakosnak kérelme következtében, Bél János murakereszturi lakostól lezálogolt és 600 pártra becsült murakereszturi 13-dik sz. a. ház házi telekkel, 6 hold szántófölddel és réttel f. évi oct. 16-ik és szükségesetében nov. 15-ik napján reggel 9 órakor az ezen bírósági irodában bete­kinthető feltételek mellett a helyszínen tartandó nyilvános árverés útján el fog adatni. Felhivatnak tehát mindazok, kik magukat a fel­árverések. 3997. A zalaegerszegi cs. k. megyei törvény­­ezek által közhírré tétetik, hogy Zalaegerszeget f. é. április 12-én elhalt Saláta Vendel hagyatéká­hoz tartózó, 75 pírt 39 krra becsült ruhaneműért házibutorok , és egyéb ingóságok f. é. September 1-je napján nyilvánosan készpénz fizetés mellett­­i 71 pírtra becsült szántóföldek , rét- és telek, e. 1080 partra becsült pesti-utczai 452. sz alatti ház pedig ugyan f. é. October 13-dii napján, minden­kor reggeli 9 órakor elárvereztetni fognak. Kel. Zalaegerszegen augustus 13-án 1856. (1877) (3—3) A cs. k. megyei törvényszék. (1870) (3-3) 1721. A körmendi cs. k­. szolgabirói hivata mint bíróság közhírré teszi , hogy Gibizer Borbá­la Újhegyen lakó felperesnek Baumgartner József a.-rőtiöki alperes elleni adósság­ perében 354 pf. 35 kr. téke, 5% kamatjai,s törvényes járandósága fedezetéül ennek 600 pftra becsült, és a fennem­­lített felperesnő részére teljesített végrehajtás foly­tán lezálogolt A. Rönö­ön 4. sz. a. fekvő lakháza a végrehajtató kérelme következtében megrendelt nyil­vános elárvereztetésére 1856-ik évi October 11-éni délelőtti 9 óra első, — szükség esetében pedig 1856-ik évi november 10-én, d. e. 9 óra második határnapul a helyszínére oly kijelentés­sel tűzetett ki, miszerint a vevő a jószágon zálo­­gilag biztosított adósságokat a vételár erejéig bitó utalványozása szerint átvállalni köteles. Ez­úttal mindazok, kik magukat a jószágra jelzálog­­jogot nyerteknek vélik, felhivatnak, hogy azt a jószág eladásáig annál bizonyosabban bejelentsék, mert ellenkező esetben maguknak tulajdonítsák,ha a vételár felosztása az ő hírük, nélkül történik meg, s ha e miatt, a­mennyire az által a vételár kime­­rü­letnek, ki fognak záratni. Egyszersmind oda utasíttatnak mindazon jelzálogos hitelezők,kik nem a bíróság helyén vagy annak közelében tartják la­kásukat, hogy jogaiknak a vételár következendő felosztása alkalmávali megóvása végett, a bíróság helyén lakó felhatalmazottakat rendeljenek, s az eladás előtt azoknak nevét és lakását a bíróságáél bejelentsék, ellenkező esetben azok részére, kik ezen bejelentést elmulasztják, az ő veszélyükre és költségükre hivatalból fog képviselő neveztetni, kihez minden további kézbesítések intézendők lesznek. Az árverési feltételek a cs k. szolgabirói hivatal mint bíróság kiadó hivatalában a hivatalos órák alatt megtekinthetők. Kelt Körmenden aug. 10. 1856. A cs. k. szkirói hivatal mint bíróság.

Next