Budapesti Hírlap, 1856. szeptember (203-226. szám)

1856-09-11 / 210. szám

Pest, Csütörtök, 210. Szerkesztői iroda : Egyetem utcza 2-ik sz. a. 1-ső emeleten. Kiadó hivatal van : Egyetem­ utc­ában, 2-ik szám alatt, földszint. BUDAPESTI HÍRLAP: Megjelenik e lap, vasárnap 6z ünnep utáni napokat kivéve, mindennap reggel. KI­s­ fizetési díj: Vidékre :félévre: 10 frt, évnegyedre: 5 frt. Helyben: félévre: 8 frt, évnegyedre: 4 frt.­­—A hirdetések ötször hasibzott sorának egyszeri be­iktatásáért 6 kr, többszöriért pedig 4kr számíttatok.— Egyes szám 20 prx. Előfizethetni hillrben: a lapkiadó hivat­­á­sb­an , Egyetem-utcza, 2-dik szám , földszint, vidéken mindan cs. kir. postahivatalnál. — Előfize­tést tartalmazó levelek a c­im. lakhely s utolsó posta feljegyzése mellett a pénzzel együtt bérmentesítve eg­yenesen a kiadó hivatalhoz utasítandók. A „Budapesti Hírlap“ előfizetési ára: Budapesten évnegyedre 4 pft. félévre ... 8 — Vidéken évnegyedre ... 5 — félévre............10 — Pesten előfizethetni a 1 u 1­­­rt kiadóhiva­talában. (Egyetemi utcza 2-ik sz. a takarék­­pénztár-é­pületben), vidéken minden cs. kir. postahivatalnál. Az előfizetési díj bérmente­sen bekü­ldetése kéretik. Einich Ilasztáv, a „Budapesti Hírlap“ kiadója. HIVATALOS RÉSZ­ e cs. k. A­p­o­s t­o­­­i Felsége f. é. aug. 29 -i legfelsőbb határozata által Hausegger Zsig­­mondot, a fenállott fogmivelési és bányaü­gyi mi­­nisterium ministeri titkárát, főpénzügyi tanácsossá extra statum a magyarországi országos pénzügy­igazgatóságnál legkegyelmesebben kinevezni mél­­tóztatott. Ö cs. k. A­p­o­s­t­o­l­i F­el­s­ége f. é. sept. i-ji legfelsőbb határozata által Krassner Tivadar benedek-rendi­ áldozárt s a budai gymnasium igaz­­gatóját, kitűnő alkalmazása és dicséretes magatar­tása elismeréséül koronás arany érdemkereszttel legkegyelmesebben földiszínii méltóztatott. Törvényterv a két evangélikus hitfelekezet egy­­ü­g­y­e­in­ek k­ép­v­is­e­l­eté­t é­s igazga­t­a­táját Magyarország, a Szer­b-v­a­j­d­a­s­á­g és Temesi-bánságban illetőleg. (Vége.) Kilenczedik szakasz. A lelkész választásáról, jogairól é kötelességeiről. 160. §. Valamely megürült lelkészi állomás sza­bad választás általi újrabetöltésének jogát, a 35. §. szerint rendesen csupán a nagyobb gyülekezeti kép­viselet (36. §.) gyakorolja. 161. §. Azon községekben azonban, melyek lélek­­száma a két­ezer ötszázat meg nem haladja, a gyüle­kezeti képviselet-választásra a 37. §. szerint szava­zatjoggal biró gyülekezeti tagok a lelkészválasztásra is mint választók mindnyájan meghivandók. 162. §. A lelkész helye megürül : a­ mis­ lelkészi állomásra meghivatás által; b) a hivatal önkénytes letétele által; c) áthelyezés által (137. §. c) és 139. §. b); d) hivatalból elmozdítás által (137. §. c) és 139 §. b), végre e) a lelkész halála által. 163. §. A lelkésznek szabadságában áll a más gyülekezetbe meghívást elfogadni. De ha a lelkész ily meghívást hivatalba lépte utáni három év lefolyásánál előbb fogad el, akkor azon gyülekezet, mely őt meg­hívta, köteles a lelkész megválasztása , meghívása és beiktatása költségeit, azon gyülekezetnek, melyet az elhagy, megtéríteni. E költségeket a kárpótlandó gyülekezetnek a presbyterium adja tudomására, vég­­érvényileg a superintendens állapítja meg, de azok száz forintot soha meg nem haladhatnak. 164. §. A lelkészi állomásnak önkénytes lelépés általi megürülése esetében a következő eljárás köve­tendő : 1. A presbyterium a hely magürülését az esperes­nek tüstént följelenti. 2. A lelépő lelkész hivatalát utóda beiktatásáig folytatja, midőn működése s lelkész hivatali jövedel­meinek húzása megszűnik. 3. Az elköltöző lelkész minden általa őrzött egy­házi okmányokat és anyakönyveket a presbyterium jelenlétében utódának átad, egy két példányban ké­szítendő sorjegyzék szerint, melyet mindketten alá­írnak, s melyek egyike a presbyteriumnál marad, má­sika pedig az esperesnek beküldendő. 4. Az esperes az állomásáról önkényt lemondó lel­késznek hivatalkodásáról bizonyítványt ad, melyet azonban a superintendensnek kell megerősítni. 165. §. Valamely lelkészi állomásnak halálozás, át­helyezés, vagy hivatalbóli végelmozdítás általi meg­őrülésekor az egyház javait, iratait, melyek az el­hunyt, áthelyezett vagy elmozdított lelkész kezeiben voltak, a presbyterium által e czélra meghívott espe­res jelenlétében a presbyterium veszi át. Ha a gyülekezetben még másik lelkész is van, ez veszi át a megürülés alatt előforduló minden papi hi­vatali tiszteket, az anyakönyvek vezetését, a presby­teriumbani elnökséget és az egész lelkipásztorkodást Ha a gyülekezetnek második lelkésze nincs, akkor az isteni tiszteletről és a többi papi hivatali tisztek végzéséről az esperes egy általa meghatározandó kö­­vetkezési sorrend által gondoskodik. Ha özvegy, vagy a tizennyolczadik évet meg nem haladott árvák maradtak hátra, akkor az állomás üres­ségben léte alatt minden jövedelem, a fizetéssel együtt, minden levonás nélkül azoknak szolgáltatandó ki, kik a hivatali teendőket időközben végzőknek csak élel­met és szállást tartoznak adni. Ha árvák és özvegy nem maradtak hátra, akkor az ürességben létei alatt minden jövedelem, a fizetéssel együtt az egyházmegyei vagy egyházkerületi özvegyi- és árvapénztárba (58. §. 3.) pont) foly. Az előforduló keresztelések és esketések a men­nyire lehet vasárnapra tétetnek, hogy azokat a fel­váltva működő lelkészek végezhessék. Azon hivatali tiszteket pedig, melyek vasárnapra nem halaszthatók, a szomszéd gyülekezetbeli lelkészek végzik. Ezek e tekintetben hetenkint váltakoznak, de szabadságukban maguk közt úgy egyezniek, hogy mindegyik szá­mára, ha a gyülekezetnek filiái vannak, a hozzá leg­közelebb eső rész jelöltessék ki. A lelkészek, kik az egyházi tiszteket végezték, az anyakönyvbe beírásra megkívántató jegyzeteket az ujan választott lelkészszel egész pontossággal írásban közleni kötelesek. 166. §. A megürült állomás betöltésének előkészí­tése és megindítása végett az esperes a maga előtt ülése alatt a 35. és 161. §§. szerint a nagyobb gyü­lekezeti képviseletet egybehivatja, s a gyűlés elé ez előkérdést terjeszti: próba-predikácziók meghallga­tása után-e, vagy próba-predikácziók nélkül akarja a választást végrehajtani ? 167. §. Ha a nagyobb gyülekezeti képviselet je­lenlevő tagjainak három­negyedéből álló többség a lelkészválasztáshoz a próba-prédikácziók előleges meg­hallgatása nélkül akar fogni, akkor következő eljá­rás követendő : 1) Az esperes egy jelöltet ajánlhat, ki mindenesetre a jelöltnévsorba iktatandó. 2) A nagyobb gyülekezeti képviselet annyi jelöltet ajánl, a­mennyit tetszik, s mindenik, ki mellett tizen­két szavazat nyilatkozik, a gyűlés által ajánlottnak tekintendő. 3) Az esperesnek joga van, az ily módon aján­lottak közöl, az okok előadása m­ellett mindazt ki­zárni, ki a) a törvény által (35. §. a) pont) kivánt tanul­mányokat szabályszerűleg nem végezte; b) mint már alkalmazott lelkész oly vizsgálat alatt van, mely áthelyezéssel, hivatalbóli ideiglenes vagy végleges elmozdítással végződhetik; c) erkölcsi magaviseletéért a superintendenstől az egyházkerületi consistorium jelenlétében már meg­­intést kapott. Ha a jelenlevő képviselők többsége mindemellett azt kívánja, hogy az esperes által kitörlött a jelölt­névsorba tétessék, akkor e fölött minden további tárgyalás félbeszakítandó. Az esperes tartozik az esetet egy kellőleg indokolt jelentésben eldöntés vé­gett nyolcz nap alatt az egyházkerületi consistorium elé terjeszteni, szintúgy szabadságában áll a presby­­teriumnak, hasonlag nyolcz nap alatt a gyülekezeti képviselet nevében az egyházkerületi consistoriumhoz fordulni. Ha a gyülekezet az egyházkerületi con­sistorium végzésével nincs megelégedve, akkor ti­zenötnapi zárhatáridő alatt panaszát a főegyháztanács elé viheti. A főegyháztanács végzése, minden további felebbezés kizárásával, feltétlenül szabályozó. Ha ily kifogások nem támadnak, vagy azok elhárítják, akkor 4) a gyülekezeti képviselet által ajánlottak mind egy évre föliratnak, s azok közöl minden képviselő egymásután ötöt nevez meg mint jelöltet. Miután ez megtörtént, a szavazatok összeolvastatnak, s a re­lativ legtöbb szavazatot nyert öt egyének, az esperes által ajánlottal együtt, mint a lelkészi állomásra je­löltek kihirdettetnek. 168. §. Ha az esperes elövülése alatt (166. §.) egybegyült választótestület azt határozza, hogy a vá­lasztás előtt próbapredikácziók hallgattassanak, akkor az esperes a gyülekezettel az egyénekre nézve meg­egyezik. Az esperes joggal bír próbapredikáczióra hármat, a gyülekezet pedig más hatot, vagy az esperes kettőt, a gyülekezet négyet, vagy az esperes egyet, a gyü­lekezet kettőt meghíni. Az esperest az előbbi §. 3-dik pontjában köze­lebbről meghatározott kizárás joga illeti, s egészen az ott kiszabott eljárás megtartandó. Ha kifogások nem támadtak, vagy elhárítvák, ak­kor a próbaprédikác­iók, egyedül az esperes által­ meghatározandó következési sorrend szerint tartat­nak meg. A választáshoz fogni a sorrend bevégeztetése előtt nem szabad. Mindazok, kik próbapredikácziót tartottak, a meg­ürült lelkészi állomásra minden mások kizárásával jelölvék. 169. A presbyterek tartoznak az állomás üres­­égben léte alatt legszigorúbban őrködni, hogy meg­vesztegetés vagy más illetlen választási­ fondorlatok ne történjenek, s lelkiismeretileg kötelezvék, ha ilyes­mit észrevesznek, az esperesnek jelenteni. Ha az ily fondorlatok folyvást tartanak , vagy a választás alkalmából viszálkodások támadnak, melye­ket nyolc­ hét alatt elintézni nem lehet, vagy épen valamely gyülekezet az esperes , vagy egyházkerü­let­ consistorium, vagy főegyháztanács rendeleteinek ellenszegül, akkor a gyülekezet választójogának gya­korlását ezen egyes esetre elveszti. Ily esetben az esperes egy , a superintendens két jelöltet ajánl a főegyháztanácsnak, s ez esetben a lelkészt a 154. $. szem előtt tartásával, ez nevezi ki. 170. §. Ha a jelöltek a megürült lelkészi hivatalra vagy a 167. §. vagy a 168. §. szerint megállapítják, akkor az esperes kitűzi a választás napját, melynek legközelebbi vasárnapok egyikére kell esni, s a tulajdonképeni választás eszközlésére a papi és világi rendből egyegy biztost nevez ki. A választás, alkalmi—isteni tisztelet előrebocsátása után, a templomban megy végbe. E czélra a választási biztosok a presbyteriumtól átveszik a választók névsorát, melynek a 35. §. sze­rint úgy a presbyterium, mint a nagyobb gyülekezeti képviselet tagjait is, (36. § ) vagy a 161. §­ szerint a gyülekezet összes szavazatjoggal bíró tagjait név­­szerint tartalmaznia kell. A szavazás titkos. Minden választó név szerint szólíttatik fel, s vagy a) a választási bizottmány jelenlétében írt szava­­­zati c­édula által, vagy b) a­mennyiben szavazatjogát írásban gyakorolni nem akarja, szóbeli nyilatkozatának jegyzőkönyvbe mondása által szavazhat. Szavazategyenlőség esetében még egy szavazás történik; ha a szavazatok ismét egyenlők, akkor sors dönt. A megválasztott számára a választógyűlés kiadja a meghívólevelet, s azt a presbytérium által, a vá­lasztási biztosok mint tanuk jelenlétében, aláíratja. A meghívólevél, különbeni érvénytelenség terhe alatt, a közvetlenül előbbinél csekélyebb jövedelmi biztosítványokat sohasem tartalmazhat, s a szabott fizetést, az észlelvek convenciós pénzbeni kitételével, valamint minden egyéb jövedelmet oly világosan és pontosan elő kell sorolnia, hogy a lelkészt illető ja­vadalmakra nézve soha semmi kétség ne támadhasson. A presbytérium a választottat megválasztatásáról három nap alatt értesíti, s egyszersmind a meghívó­levelet megvizsgálás és helybenhagyás végett az es­peres elé terjeszti. A választási biztosok a választás egész lefolyásá­ról pontos jegyzőkönyvet készítenek, melynek tartal­maznia kell : 1. Az esperesnek őket a választási cselekvényre felhatalmazó megbízását; 2. A választói névsort; 3. A jelenlevő s a választásban résztvevő válasz­tók névjegyzékét; 4. A lelkészhivatali jelöltek neveit; 5) a szavazás lefolyását és eredményét, a válasz­tott pontos megjelölésével; 6) azon megjegyzést, miszerint a meghívólevél az ő jelenlétükben adatott ki s az a közvetlenül előbbi­nél csekélyebb bevételi biztosítványokat nem tar­talmaz. A választási biztosok a választási jegyzőkönyvet az esperesnek további eljárás végett három nap alatt kézbesítik. 171. §. Ha a választott azon pályázók közé tarto­zik, kik próbaprédikácziót tartottak, akkor a válasz­tást elfogadni köteles; vonakodás esetében tartozik a) az öt meghívó községnek költségeit megtéríteni b) az özvegyek és árvák gyámolítási pénztárába büntetésül (58. §. 3. pont) ötven conv. forintot fizetni 172. §. Az esperes a választási jegyzőkönyv vétele után nyolcz nap alatt a) az illető megyefőnököt az n. n.-i gyülekezet számárai végrehajtott lelkészválasztás eredményéről, a 154. §. 1. pont b) betűjére vonatkozással, értesíti, hogy ez a választottnak csupán politikai kifogástalan­ságáról fölöttes hatóságának legkisebb haladék nélkül felvilágosítást adhasson; b) a teljes választási jegyzőkönyvet a superinten­dens elé terjeszti, ki azt a 154. §. szerint a választás megerősítése végett a főegyháztanácshoz indítja. A főegyháztanács a 154. §. szerint jár el, s a meg­erősítést kiadja, vagy annak megtagadását az okok előadása mellett kimondja. A főegyháztanács a maga végzését a superinten­­denshez bocsátja, választás meg nem erösíttetik, uj választás Ha a választás megerösittetett, akkor az Ha a történik 173. S. esperes: a) az illető gyülekezetét erről tüstént értesíti; b) a 170. §.szerint eléje terjesztett meghivó­ leve­let megerősítésével ellátja s az uj lelkésznek meg­küldi, egyszersmind azonban annak másodlatát jöven­­dőbeni hivatali használat végett az egyházmegyei irat­tárba teszi le; c) az uj lelkészt, az ordinationak a superintendens vagy superintendensi helyettes részéreli megtörténte után, még egy lelkész jelenlétében egy a presbyte­­riumnak előbb tudtára adatott napon a gyülekezetbe ünnepélyesen bevezeti. 174. §. A lelkész kötelességei és jogaira nézve különösen következő határozmányok állanak : 1) A lelkész köteles az isteni tiszteletet a szokás­ban levő egyházi agenda utasítása szerint tartani , a szent sakramentumokat kiszolgáltatni s minden papi hivatali tisztet végezni, az ifjúságot a keresztyénség­­ben oktatni, különösen pedig a confirmandusok okta­tását személyesen vezetni, a népiskola fölötti rábízott felügyelést egész készséggel vinni, s magát a lelki­­pásztorkodáshoz tartozó minden foglalatosságnak ki­tartó hivatali buzgósággal alávetni. 2) A gyülekezetben, melynek lelki vezetése rábí­zatott, feddhetlen példás keresztyéni élettel kell előí­rnia , s a paphoz illő komolyságot és méltóságot mindenütt megtartania. 3) Tartozik a Császár iránti hűséget megőrteni, a gyülekezetebelieket a Császár iránti hűségben s a felsőség iránti engedelmességben szóval és tettel erősíteni. 4) Az anyakönyveket, az azokra nézve fennálló törvények szerint vezeti, s minden könyvek , okmá­nyok és tudósításoknak, melyek a gyülekezet állapo­tát és vagyonát illetik, megőrzéséről a presbyterium­­mal egyetértőleg lelkismeretesen gondoskodik. Az anyakönyvekből kiadandó bizonyítványokért a lelkész a felsőségnek felelős. 5) A 18. §. szerint a presbyteriumban, s a 47. §. szerint a nagyobb gyülekezeti képviseletben ő elnököl. 6) Mint a gyülekezet képviselője az egyházmegyei gyűlésen (56. §.) tartozik, az egyház javát mindig szem előtt tartani, annak jogait képviselni, s a béke és egyetértés szilárdítására hitsorsosainak egymás közt, valamint a máshitűekkeli érintkezésében mun­kálni. 7) A lelkész egyházszolgai tisztteljesítésének ide­­j­ére nézve a régi szokás vagy a presbyteriummali méltányos megállapodás szolgál zsinórmértékül. 8) A lelkész azon földeken, melyek használata jö­vedelmeihez tartozik, maga gazdálkodhatik, s az aka­dályokat, melyek a mezei gazdaság okszerű vitelének útjában állanak, kérelmére a politikai hatóság elhárítja. 9) A lelkész jövedelmei a hivatalába­ ünnepélyes beigtatás napjától (173. §. b betű) fogva folynak. 10) A lelkész írói munkával, vagy idegen gyerme­kek nevelésével, fizetésért is, foglalkodhatik, de pol­gári mesterséget nem folytathat se nem folytattathat. 11. Haszonbérleteket akár saját neve alatt elvál­­alni, akár azokban idegen név alatt társképen részt venni minden lelkésznek feltétlenül tiltva van. 12. Ha a lelkész hivatalos megbízás nélkül a koronaország határain belül utazást tesz, de mely a presbyterium üléseire a 26. §-ban kitűzött napra sohasem eshetik, s mely csak négy munkanap tart, akkor tartozik a lelkészi hivatal ellátása iránt a szük­séges intézkedést megtenni s azt a presbyteriumnak jelenteni. Vasárnapom vagy több mint négy, legfö­­lebb tizenkét napi távollétre engedélyt az esperestől, hosszabb idejűre pedig a superintendenstől kell kér­nie. A koronaországon kívüli utazásra engedélyt csak a superintendens, külföldi útra pedig, bármely eset­ben, csak a főegyháztanács adhat. 13) Utazási engedély esetében tartozik a lelkész a maga helyettesítéséről a lelkészi hivatal minden vi­szonyaiban, gondoskodni, s arról mind a presbyteri­umnak, mind az esperesnek jelentést tenni. 14) Minden lelkész köteles a maga évi adalékát a lelkészi, iskolatanítói- özvegyi és árvapénzalaphoz (nyugdíjpénzalap) (58 §. 3. pont) vonakodás nélkül beszolgáltatni. 15) Minden lelkész tartozik a theologiai egyház­megyei könyvtár (137. §. 2. pont) fenntartására az­gyházmegyei consistorium által meghatározott évi adalékot pontosan befizetni. 16) Egyébiránt a lelkésznek magát pontosan a hi­vatalkodásra nézve fennálló egyházi törvényekhez és felsőségi rendeletekhez kell tartania. 175. §. A. lelkész, kit hivatalának önmaga általi el­látásában huzamos betegség gátol, helyettest indítvá­nyozhat, kit a lelkész ajánlatára a superintendens a lelkész betegsége tartamára nevez ki. A helyettes ju­talmazásáról a lelkész tartozik gondoskodni. Ha Valiri mely lelkészt hivatala folytatásában korgyöngés/­ vagy gyógyíthatlan betegség gátol, akkor az ayu­galmaztatik (emeritirt) s helye a jelen törvény csak­­rotmányaihoz képest választás által betöltetik. A nyugalmazott lelkész meghivó levele által bizto­sított eddigi szolgálati jövedelmének felét tartja meg. A községnek gondoskodni kell arról, hogy az utó­dul választott lelkész, nyugalmazott előde haláláig il­lendően fizettessék. September 11.1856.

Next