Budapesti Hírlap, 1856. november (254-278. szám)
1856-11-04 / 255. szám
Pest. Kedd. Megjelenik e lapi vasárnap és ünnep utáni napokat kivéve, mindennap reggel.Előfizetési díj: Vidékre : fél évre : 10 frt, évnegyedre: 5 frt. Helyben :félévre: 8 frt, évnegyedre: 4 frt. — A hirdetések ötször halálozott sorának egyszeri beiktatásáért 6 kr, többszöriért pedig 4kr számíttatok.— Egyes szám 20 pk*r. Szerkesztői Iroda : Egyetemutcza 2-ik sz. alsó emeleten Kiadó hivatal van : Egyetem-utczában, 2-ik szám alatt, földszint. Előfizethetni helyben: a lap kiadó hivatal, 4ben, Egyetem-utcza, 2-dik szám, földszint; vidd ken minden es. kir. postahivatalnál. — Előfizetést tartalmazó levelek a czim. lakhely 8 utolsó posta feljegyzése mellett a pénzzel együtt bé mentesítve egyenesen a kiadó hivatalhoz utasítandók. A „Budapesti Hírlap előfizetési ára: (1 Budapesten évnegyedre 4 pft. félévre ... 8 — Vidéken évnegyedre ... 5 — félévre...... 10 — Pesten előfizethetni a Z ui rt kiadóhivatalában. Ír egyetérni utcza 2-ik sz. a takarékpénztár-épületben, vidéken minden cs. kir. postahivatalnál. Az előfizetési díj bérmentesen beküldetése kéretik. Emich Gusztáv, a „Budapesti Hírlap“ kiadója. HIVATALOS RÉSZ. Ó cs. k. Apostoli Felsége sajátkezüleg aláirt okmány által Dürr Sebestény cs. k. őrnagyot a katonai szekerészeti testnél, az austriai cs. birodalom nemesi rangjára „nemes“ disz - és „dürren thai“ melléknévvel legkegyelmesebben fölemelni méltóztatott. Ö cs. k. Apostoli Felsége f. é. oct.21-ki legfelsőbb határozata által Hecher Mártont, a heiligenkreutzhofi e. községi fötanoda fötanárát Bécsben, hosszú évi és dicséretes működése elismeréséül, arany érdemkereszttel legkegyelmesebben földiszíteni méltóztatott. Ö cs. b. Apostoli Felsége f. é. octoberhó 8-ki legfelsőbb határozata által az éjszakamerikai unió által Bécs számára consullá kinevezett Si- 1 es E. C. kinevezési okmányának a cs. exequatur! legkegyelmesebben megadni méltóztatott. F. é. oct. 25-ki 23,366. sz a. kelt igazságügyminiszteri kibocsátvány által az ügyvédség ideiglenes gyakorlására a pozsonyiorsz. főtörvényszék területén Blaskovich Antal kineveztetett. A nagyváradi cs. k. országos pénzügyigazgatósági osztály a debreczenkerületi pénzügy-igazgatósági hivatallisztet Rober Lipótot ideiglenes segédnek 800 ft évi fizetéssel a nagyváradi cs. k. fiókpénztárhoz kinevezte. Miután már f. é. nov. 25-diki legfelsőbb határozat által a dohánylevélbeváltásnak Magyar, Horvát- és Tótországban, a Szerb vajdaságban a Temesibánsággal együtt és Erdély számára Pesten fenálló ideiglenes főigazgatás megszüntetése és ennek folytán ügyeinek a dohánygyárak és beváltó hivatalok központi igazgatóságára átruházása kimondatott, ennélfogva most a határidő, melyen a nevezett főigazgatásnak hatáskörét meg kell szüntetnie, i. é. oct. utolsó napjára állapíttatik meg. F. é. oct. 31-én a bécsi cs. k. udvari és állami nyomdában megjelent és szétküldetett a birodalmi törvénylap L. darabja. Tartalma: 200. sz. Rendelete az igazságügyministernek 1856. oct. 24-ről, mely által a szolnoki megyetörvényszék hatályba léptének a pesti orsz. főtörvényszék területén határnapja meghatároztatik. 201. sz. Kibocsátványa a pénz- és kereskedelmi ministeriumoknak 1856. oct. 25-től — hatályos a közös vámegylet országaira nézve — több növények és növényrészek vámkezelése iránt. 202. sz. Rendelete az igazságügyministeriumnak 1856. oct. 27-ről — hatályos az összes koronaországokban a határőrvidék kivételével — a cs. k. első folyamodásu törvényszékek s a cs. k. törökországi consuli hivatalok közti ügyletközlekedésre bűnvádi ügyekben. 203. sz. Kibocsátványa a pénzügyministeriumnak 1856. oct. 27-ről, azon határidőről, melyen a dohánylevél, beváltás ideiglenes főigazgatása Pesten megszűnik. E darabbal egyszersmind a birodalmi törvénylap October hóban kiadott darabjainak jegyzéke is megjelent. NEMHIVATALOS RÉSZ. Pest , nov. 3. NI. (Politikai szemle.) Az „Oestr. Cor.“ következő felvilágosító nyilatkozatot hoz: „Itt az ideje, hogy bővebben indokoljuk azon ellenmondást melyet a franczia lapok amaz adatának , hogy a m. porta a cs. k. austriai csapatok jelenléte ellen a dunai fejedelemségekben tiltakozik, ellenszegeztünk. Ellenmondásunkkal szemben újólag megjegyzi egy nagy párisi lap: „Habár a porta részéről e tekintetben tett lépés nem forma szerinti tiltakozás de mégis legalább egy legvilágosabb szavakban kifejezett óhajtás jellemével bír. Ez egyetlen fentartással tökéletesen megmaradunk a korábbi tudósítás mellett.“ Hahogy a franczia főváros lapjai csak még egy további engedményt tesznek, hahogy a m. porta ezen kifejezett óhajtását helyesen és elfogulatlanul magyarázzák , akkor — de csak akkor — állnak jó, tényleges alapon. Ha a párisi lapok azt mondották volna, mikép azon határidő közeledtével, melyen a párisi békekötés határozmányainak (összes határozmányainak) valósítva kell lenniök, a m. porta azon óhajtását nyilvánította, hogy Austria és Angliával az austriai csapatoknak a fejedelemségekben s az angol hajóhadnak a feketetengeren jelenléte iránt kiegyezzék, úgy mi semmiesetre sem leendettünk képesek, ezen állítás ellen föllépni. Most kellemetes feladatunk, a korábbi vita e felvilágosításához azon biztosítást csatolhatni, mikép a portának óhajtott kiegyezése Austria és Angliával a legjobb folyamatban van. A „Journé des Débats“ melynek nyilatkozatára az Ö. C. fennebbi sorai vonatkoznak, a ministerkrisis lefolyását más verzióktól eltérőleg röviden így adja elő : A török kormány azon elhatározása következtében, minélfogva lépéseket volt teendő Austria és Angolország kabineteinél, az elsőt a dunai fejedelemségekbeli kivonulásra, az utolsót hajóinak a feketetengerről visszahívására kérvén föl, e két hatalom képviselői e tárgyban előterjesztést tenek, minélfogva a ministerium, mely a fennebbi, s a két kormány által nem helyeselt határozatot indítványozó, úgy vélte, hogy felelőssége alól magát feloldani nine« i»^ ",ízi, mint a lelépés. E kicsis azonban nem soká tartható!», mondjumni tuzjog van, a szultán a lemondást el nem fogadta. Megtartván a szultán a maga ministériumát, ebből az tűnik ki, hogy a rendszabály, mely a kicsist előidézte, szintén fenntartatott, s a török kabinet politikájában semmi változás nem történt. Mi már magát az Ö. C. részérőli ellenmondásra okul szolgált állítást illeti, erre nézve a fennidézett lap így nyilatkozik : „Habár a porta által e tárgyban tett lépés nem bir is formaszerinti tiltakozás jellemével (s ez az, mit az Ö. C. tagadott), legalább világos óhajtás kifejezésével igenis.“ S mint a fennebbi czikkből látjuk, ez ellen, t. i. az egyezkedés óhajtása ellen az Ö. C-nek nincs is ellenszava. Mi az angol kormány nézetét a török terület további megszállva tartására nézve illeti, az a török portréval teljesen ellenkező, s Anglia a maga hajóit tovább is a feketetengeren szeretné hagyni, mint ezt a „Morn Post“ elég határozottan kijelentette. Megerősíti a „M. Post“ e határozott nyilatkozatát egy Triestbe érkezett konstantinápolyi tudósítás, mely jelenti, mikép egy Bouteneff orosz követ által tett kérdésre Lyons admirál kinyilatkoztatá , hogy az angol hajóhad mindaddig a feketengeren marad , míg a párisi szerződés pontjai teljesítve nem lesznek. Egyébiránt e lap elismeri, hogy Törökország a kivonulást kívonja, s más tudósítás jelenti, miszerint a porta a hatalmak képviselőit figyelmeztette, hogy oktober hó 28-kán Törökország szerződés szerinti odahagyásának határideje lejárt, s azontúl a Dardanellák be fognak záratni, kivéve oly hadihajókat, melyeknek a feketetengerre menni szerződés szerinti joguk van. Azonban, az U. C. fennebbi sorai, a porta értekezletei kedvező folyamát Angliára is kiterjeszti, miáltal a „Morning Post“ állításának alaposságát megingatva látjuk. A „Times“ közelebb egy czikkében Franczia és Oroszország ellen kikelvén, ez utóbbira hárítja a felelősséget amiatt, hogy az angol flotta a feketetengert el nem hagyhatja,mivel nemcsak hogy a békepontokat nem teljesítő, hanem új hajóhaddal akar a Bosporusba bemenetelre a töröktől engedélyt kérni. Egyébiránt Oroszországnak, hogy hadihajóival a feketetengerre bemenjen, se az angol példára hivatkoznia, se a portától arra külön engedélyt kérnie nem szükség, miután a párisi békekötés B. csatolványánál fogva az orosznak úgy mint a töröknek joga van 6 nagyobb és 4 kisebb hadigőzöst a feketetenger vizein tartani. Egyébiránt ez egész konstantinápolyi eset mutatja azon mély szakadást, mely az angol-franczia eddigi jóbarátsági viszonyokban máris megnyílott, s mutatja, hogy a túlnyomó befolyás végetti harcot a keleti háború által előidézett új és sajátszerű viszonyok csak háttérbe szoríták, de nem olták ki. Eléggé nyilatkozik ez a Franczia és Oroszország közt mind határozottabban feltűnő szövetkezésben , melynek lehető következései komolyan kezdik foglalkoztatni a lapokat, melyek egyike jól emeli ki az orosz politika belső indokát e lépésben.Ugyanazon gondolat,mely Napoleon császárt arra birta, hogy Austria barátságát keresse, ugyanazon gondolat vezeti Oroszországot midőn Francziaországnak frigyre nyújt kezet. III. Napóleon politikája volt a régi szent szövetséget megsemmisítni. II. Sándor császár feladata az új coalitiót, a dec. 2-diki hármas szövetséget szétrobbantani, s a franczia császárnak nem kellene felednie egy államférfi ítéletét e szövetségről, ki azt Napóleon császár legnagyobb hódítmányának s a krími győzelmeknél fontosabb diadalnak nevezi. E helyzet daczára a „M. Post“ azt állítja, mikép az Angol-s Francziaország közt a dunai fejedelemségek tárgyában létező véleménykülönbség se a brit kabinet kölcsönös bizalmát meg nem ingatandja, se ama két hatalmasság szövetségében bármely meghidegülést nem idézend elő. Levelező szerint eleinte az angol s franczia kabinetek nem ugyanazon nézetben voltak, Oroszországnak a párisi szerződés feltételei pontos teljesítésétek vonakodása iránt. Azonban az események folyama a vélemények megváltoztatását idézte elő, s a franczia politika az angollal közösen minden nagy kérdésben Európa nyugalmának fenntartására fog törekedni. Az angol sajtó modorára vonatkozólag adatott felvilágosítások kielégítőknek találtattak. Nápolyból a nyugati követek elutazásán kívül semmi hír, mint hogy az előrendszabályok minden történhetőségre erélyes folyamatban vannak. A hadsereg szilárd magatartása egyfelől előléptetések másfelől elmozdítások által biztosíttatik, Gaeta második megvíhatlan Trójává erősíttetik stb. Ez előkészületek a római állambeli schweizi zsoldosokra sem maradtak hatás nélkül, kik újabb tudósítás szerint, amint szolgálatidejök Rómában letelik, százankint sietnek nápolyi zászló alá. Legújabban szorgos és sürgős levelezésről beszélnek a nápoly király és az orosz császár közt. Az „Ind.b.“ megerősíti azon hirt, miszerint a nápolyi külügy”»1^ £.kSdb ifV ° - -t P j c*g f yI íf eTíl tetT^m e I ye t *oc 31. Carafa ura franczia és angol képviselőktől kapott, mint a „Nord“ irja, azok se ultimátum jellemével nem bírtak, se nem egyforma szellemben írvák, mert a franczia jegyzék sokkal mérsékeltebb hangú. Lord Clarendon sürgönye, a közlés szerint, nem oly udvarias és békülékeny, mint a Walewski grófé , minden panaszpontot fölszámol, s végre kijelenti, hogy a barátsági viszonyok a királynő és a király kormányai közt visszaállíttatni nem fognak.— Brenner egyelőre Romában tölteni idejét. A berlini Correspondenzbureau értesít, miszerint azon körsürgönyre, melyet a porosz kormány Neuchate ügyébeni nézeteit illetőleg a német szövetség összes államaihoz intézett, most beleegyező nyilatkozatok érkeznek Berlinbe , azon egybehangzó tartalommal, miszerint a jogi szempontnak a szövetséggyűlés általi egyértelmű elismerése egy részről sem fog elleneztetni. Az eltérések, melyek a különböző nyilatkozatokban találtatnak, lényegesen csak a berlini sürgönyben magában sem teljes bizonyossággal kimondott esetlegekre vonatkoznak melyek, ha a berlini kormány önálló lépései nem sikerülnének , a szövetség közrehatását kívánhatnák Azonban a porosz kormánynak nincs szándékában a szövetséget ez említett esetlegekre már most forma szerint lekötelezni. Mint az alábbi távirati sürgöny jelenti, az October 30-n tartott német szövetséggyülésben a Neuchatelt illető porosz indítvány előterjesztetett, választmányhoz utasíttatott s ez már a porosz indítvány mellett nyilatkozott. A holstein-lauenburgi ügy „valódi“ állását a „N. Pr. Z.“ így adja : F. évi májusban Poroszország az új kabinetet fölszólította, az úgynevezett lauenburgi államjószág kérdésében közös jegyzéket intézni a dán kormányhoz. Gróf Budl ebbe beleegyezett. Ekkor Poroszország egyedül küldött jegyzéket Kopenhágába. Erre Austria küldött egyet, de egyszersmind Berlinben panaszt emelt az egyoldalú eljárás miatt. Most Poroszország és Austria a kérdésre nézve általában egyértelműben vannak. Poroszország óhajtja, hogy Dánia legújabb elutasító válasza után az ügy a német szövetség elé terjesztessék, azonban Austria különösen a kopenhágai ministerkrisis tekintetéből azt akarja, hogy előbb még egy előterjesztés intéztessék a dán kabinethez, így áll az ügy jelenleg. A berlini „Corr. bureau“ szerint újra szándékban van minden német államokat közösen kötelező sajtóhatározmányoknak szövetséggyűlés útjáni megállapítása. A Persia elleni expeditió nem 10,000, hanem csak 5000 főnyi szárazi csapatból fogna állani és Stalker dandárnok, egy ily vállalatra igen öreg ember, fogná vezényleni. A hajók Karrack szigetnél fognak találkozni. Ez expeditio czéljául folyvást Doszt Mohamed támogatását s a persáknak Heratból elűzését mondják. De hogy vájjon ezek csakugyan Heratban sz. November 4.1856. vannak-e, egy indiai lap sem meri határozottan állítani. Azonban az újabb tudósítások e részben egymással ellenkeznek. Míg egyfelől folytonos hadikészületekről beszélnek, másfelől a „Triest. Ztg“ arról értesít, miszerint a persa sah Anglia kivonatainak engedni kész, s így a persa öbölben tervezett angol expeditio nem fog megtartatni. A chinai felkelők dolga jól megy. A lázadók Hong-Kongban felgyújtották a császári flottát. A cs.sereg sorsát szomorúnak festik. E hírek September közepéről szólnak. A forradalomnál közelebbről s közvetlenebbül érdekel bennünket azon hír, miszerint a chinai császár megparancsolta, hogy minden európai pénz, amit a chinai kereskedők áruikért kapnak, rudakba olvasztassék be, s csak ily alakban tétethessenek azok törvényes forgalomba. Bécs, oct. 31. Az ügyleti körök csüggetegségéről ítélve, a válságon még nem vagyunk túl, sőt még veszedelmesebb re c id iva fenyegeti a látszólagos javulást. Az érezpénzhiány még nem szűnt meg, a franczia pénzügyministérium eddigi dicséretes magatartása daczára még mindig bizonytalan, nem leend-e kénytelen a párisi bankjegyek kényszerű forgalmát elhatározni? a londoni bank maga nem fogja-e kész fizetését megszüntetni?a német bankok a discontot még tovább fölemelni ? csaknem egy időpontra eső temérdek részvény-befizetések mint fognak lefutni? nem lesz-e megakadás, mely a keletárt újból lenyomni, sőt egynémely ifjú vállalatnak épen nyakát szegni fogná ? A részvény-befizetések iránt teljes vélemény-egység uralkodik, s ez oda megy ki, hogy a befizetések nagyobb részét vagy el kell halasztani, vagy kisebb részletekre szabni. Az első rendszabály mellett szólnak a válságos viszonyok, s szól az ősz, melyben a forgalom fensegíteAnlPffl^fMfi^hlarl^ne^lfK^ft"^'’fl,■ KteVésztenelem pedig a bor, gabona, mindennemű nyerstermék bevásárlására kénytelen fölhasználni készletét s hitelét. De elhalasztani a befizetések egész tömegét szintén nem lehet; a vasutak, legkivált az úgy is megingatott újabb kertűek teljesen elvesztenék hitelüket, ha munkálatba vételük el nem kezdetnék; a közönség megerősödnék azon gyanúban, hogy kiépülésükre nem lévén pénz, nem is fognak évekig, vagy soha kiépülni. De ha elhalasztani nem lehet, bizonyosan lehet sőt kell leszállítani a befizetési részleteket, mik megfoghatlan okból s oknélküli utánzásból igen magasra szabvák. A vasútigazgatóságok nem szükségelik azonnal alaptőkéik 30%j ét; a munkálatok aránylag lassan haladnak; addig pénz, nehogy egészen meddőn heverjen, a hitelintézetnél tétetik le csekély százalék mellett, s a hitelintézet magas százalékot spekulál ki belőle. Nem volna-e jobb a befizetést gyakoribb határidőkre kis részletekre felosztani ? ez által elesnék ugyan az említett csekély százaléktól, de megmentené a vállalatot sok habozástól s tán válságtól. Czélszerű lenne e részben valamennyi vasutigazgatósággal közösen működni, miben a magas pénzügyministerium természetes közvetítő lehetne, mint mely a közérdeket képviseli s hatalommal is bir beleszólásának súlyt adni. Ellenben teljesen helytelennek tartanók a hitelintézetrel befizetések elhalasztását, vagy csak leszállítását is. A hitelintézet hivatása épen a többi közcélú vállalat létesítését a befizetés könnyítése által előmozdítaia , neki tehát mielőbb egész tőkéjére van szüksége, hogy a vasútrészvények befizetését foganatosan támogassa, nem egyedül a részvényekre előlegezések által, hanem effectiv részvényszerzés, saját számadásra a befizetés által- Azonban... azon veszszük észre magunkat hogy fényes nappal álmodunk. Úrbéri egyesség Zsámbokon. A Pest-Pilis megyei cs. kir. első birósága úrbéri törvényszék küldöttségileg legelőször a gödöllői járásban fekvő Zsámbok községben kísértette meg úrbéri egyesség eszközlését, és ez eljárást Isten áldása, s a volt úrbéreseket teljesen megnyugtató, s reményen túl kielégítő egyesség követte. Zsámbok helység földesura, a Beniczky család, még 1813-ik évben megkezdette a határ rendbeszedését, tagosítást és legelőelkülönítést tárgyazó úrbéri pert, és az különösen az úrbéreseknek kihasítandó legelőmennyiség kérdésében mindké részről némi elkeseredéssel folytattatott égés. 1844-ik évig, amikor a rendezés előtti 353 hol közös legelő helyett a földes uraság a jobbágyság kizárólagos használatára saját táblájából 400 holdat kihasítani önkényt ajánlkozván, az úrbérese legelőilletősége , úri és megyei törvényszéke által, 400 holdban ítéletileg megállapíttatott, és m egybehangzó ítéletek a volt m. k. helytartó taná