Budapesti Hírlap, 1856. november (254-278. szám)

1856-11-19 / 268. szám

teljesebben fogadtatván, az egybesereglett néptömeg lelkesedett éljenzései közt az itteni pályaudvarba érkeztek s elköltött villás reggeli után 22 órakor az összegyűlt városi lakosok áldáskivonatai közt, utjokat Laibachba folytatni méltóztattak.“ — F. hó 15-én Császár Ő Felségénél nagy ebéd volt, melyen az egész cs. család, több magas államhivatalnok, a franczia követ, az angol követ, a török minister , Bajor, Szászország és a két Sicilia ministerei jelen voltak. — Zsófia főherczegasszony , cs. fens. f. hó 16-án Grátzba érkezett s más nap délben útját Laibachba folytatta. — Károly Tivadar bajor kir. hg. Császárné . Felsége testvére, f. hó 12-én Olaszországba elutazott, s valószínűleg Triestben fog 0 cs. Felségeikkel találkozni. — A fenséges uj házaspár, Károly Lajos főherczeg és Margit főherczegasszony , cs. fenségeik tiszteletére az itteni opera-színházban f. hó 14-én adott díszelőadás, az egész udvari személyzetet, a birodalom legfőbb méltóságait, a magas tábornokkart, a diplomatiai testületet, a székváros legelőkelőbb személyiségeit és sok válogatot idegeneket gyűjtött egybe. Midőn Császár és Császárné a Felségeik a magas uj párral s a fens. cs. családdal az udvari páholyban megjelentek, a közönség háromszoros harsona mellett lelkesedett legszivélyesb örömviadalra fakadt. — Bécs városának polgármestere dr. Seiler lovag egy küldöttség élén f. hó 15-én nyujtá át Károly Lajos főherczeg és Margit fő herczegasszony ő cs. fenségeiknek Bécs városa szerencsekivánati feliratát. — Helena orosz nhgnő ő cs. fens. f. hó 11-én Tirolból jőve, Veronába érkezett s Konstantin nhg ö cs. fens. Milánóból jőve Velenczébe átutazott. — A toskanai nhg ö k. fens. f. hó 15-kén estve Görzből Laibachba érkezett, s 16-kán gyors vonattal folytatta útját Bécsbe. 0 fens. Bécsböl Drezdába ment. — Triestben f.hó 15-én az Ő Felségeiknek f. hó 20-ára várt bevonulására lelt rendezményeknek programmja közzététetett. — Gróf J e 11 a cic tls egy horvátországi báni excja, mint egy zágrábi s hó 10-ki távirati tudósítás jelenti, 10 nap óta ismételve előforduló mellgörcsökben aggasztóan megbetegedett. — Gr. Radeczky trigy a lombard-velenczei királyság kormányzója , excja Ladis Ferencz politikai menekültnek a büntetlen visszatérést az austriai cs. k. államokba, s az austriai állampolgárságba ismétt fölvézetését megengedte. — B. M a m ua all egy kormányzó ur Bécsben hosszabb ideig tartózkodván, Dalmasiába elutazott. — Sir Hamilton Seymour itteni angol követ Velencze és Milanóba utazik. — A lembergi kereskedelmi kamra f. hó 5-ei ülésében a Galicziában létező összes uzsoratörvények föltétlen megszüntetése mellett nyilatkozott. — A dunagőzhajózási társulat, mint egy bécsi lapnak Bukarestből nov. 8-tól jelentik, engedélyt kapott, Turnu-Szeverinben hajóműhelyt állíthatni. A társulat 1500 négyszögölnyi tért kívánt 90 év tartamára 30 arany évi bérdíj fizetése mellett. A hg kaimakam az engedélyt csak 35 évre adta meg. Bécsben tegnap esett először hó. Austriában és Sziriában a hegyeket már mind fehér lepely borítja. RUBIFOLD, Anglia, London, nov. 14. A.M. Post“ egy czikkében Francziaországnak Persiaházi viszonyait tárgyalja, Angolországnak ez utóbbi hatalmasság elleni panaszai szempontjából. „Mielőtt“ — úgymond — „kijelölnék ama rendszabályokat, mik talán szükségesek lesznek a végett, hogy az orosz hatalomnak India felé terjeszkedése meggátoltassék, szükségkép némely észrevételeket kell tennünk a franczia kormánynak Persia irányábani eljárásáról, nem kellemetlen viták előidézése, hanem inkább barátságos előterjesztések tétele végett. Épen nem lephet meg bennünket azon tény, mikép két oly nagy nemzet, mint az angol s franczia, miknek kereskedelmi s politikai viszonyai a világ minden részét átölelik, nem értenek egyet némely csekélyebb fontosságú pontok iránt, noha minden főkérdés iránt teljes egyetértés uralkodik köztük. Ezen véleménykülönbségek még Európában is föltűntek, hol a nemzeti érdekek nagyrészint ugyanazonosak. Keleten még gyakrabban merülnek azok fel, oly helyi versenyzések következtében, miket nem oly könnyű legyőzni. Különösen Persiában Angol s Francziaország versenyzése igen régi eredetű, s igen élénk, noha annak nincs más czélja egyszerű politikai befolyáson kívül. Francziaország, már akár helyesen akár nem, azt hiszi, hogy az uralkodó sah trónra jutásakor a persa kormány Angolország ösztönzése következtében vonakodott megerősítni, a Sattiques által az előbbi uralkodás végén kötött szerződést, s mivel Bourrée-nek a múlt évben Teheránba érkeztekor első diplomatiai tette volt ugyanezen szerződést végrehajtatni, úgy látszhatik , hogy kölcsönös diplomatiánk nem nagyon kedvező előjelek közt avattatott fel. Nem szükség azzal foglalkodnunk, hogy minő tanácsot adott Bourrée a sahnak azon viták alatt, mik Murray-nak Teheránbóli visszahívásával végződtek s talán szükségtelen megjegyeznünk,mikép a franczia követ semmit sem tett arra nézve, hogy a persa kormányt a Herat elleni expeditióról leverje. Azonban komoly figyelmet igényel két oly pont, mely ezen expeditióval összeköttetésben áll: az egyik az, mikép egy a sah szolgálatában levő Bulher nevű franczia tiszt Bourrée által felhatalmaztatott arra, hogy külmérnöki minőségben az ostrom-működéseket igazgathassa; a másik az, mikor a sah követe Feruk-khán, Bourrée megegyezésével Párisba küldetett, mint egy barátságos hatalmasság küldöttje, azon megbízással, hogy fényes ajándékokat vigyen a franczia udvarnak, s mint látszik azon bizalommal, hogy igen nagy kitüntetéssel fog fogadtatni. Ezen tények nekünk oly fontosaknak látszanak, mikép őszintén reméljük, hogy Bourrée tévelyben volt, a sok s Angolország közti viszály valódi természete , s különösen a heráti expeditio eredete s czélja iránt. Midőn megtudandják , hogy mi a Herat elleni megtámadást Oroszországnak India ellen megkísértett mozgalmául tekintjük , reméljük, hogy Buher s a többi franczia tisztek megszünendnek a persa seregben szolgálni. Feukkhánt illetőleg ismételjük azon előbbi figyelmeztetésünket, mikép ha ő Thouveneltől csak legkevésbbé is felbátorítást nyer, vagy ha megengedtetik neki, hogy útját Páris felé folytassa, Francziaország bizonyos fokig felelős lesz ama makacsságért, melylyel a sah Angolországgal szembeni ellenségeskedéséhez, s az abból eredhető sajnos következményekhez ragaszkodandik.“ Legközelebb N a per admirál southwarki választójelölt hosszasan kifejté saját parliamenti működését. A Szebasztopol előtti zavarokat arosz rendszernek s a parancsnokság megosztásának tulajdonná. Karsz megbukásában szerinte a ministérium ártatlan, s a krími tábornokok oda nem küldhettek fölmentő csapatokat expeditiójuk főczéljának veszélyeztetése nélkül. Az Oroszországgal kötött békét ez nem kárhoztatja , noha szerette volna, ha Oroszország a hadiköltségek megtérítésére köteleztetett volna. Ő szintén reméli a Francziaországgali szövetség fenmaradását, azonban mégis ha látja, hogy egy szabad ország egy nem-szabad országgal szövetkezett össze, némely balsejtelmek támadnak benne egy ily szövetség fenállása iránt stb. Erre a balti-tengereni saját hadműködéséről szólván, többek közt így nyilatkozott: „A béke megkötése után személyesen Kronstadtba mentem, hogy meggyőződjem róla , ha várjon helyesen tettem- e, hogy a várműveket nem támadtam meg. Meg kell vallanom, hogy még erősebbeknek találtam a várműveket, mint akkor hittem, midőn a hajóhaddal ama vizeken voltam. Azok egyáltalában bevehetlenek voltak. Konstantin nagyherczeg minden védelmi tervét megmutatá nekem, s valóban értelmesebb tervek sohasem gondoltattak ki. A nagyherczeg egész nyíltsággal így szólt hozzám: „Ha ön megkísérti Kronstadthoz közeledni, önnek hajóhada szinte 1000 ágyú tüzének lett volna kitéve. Önnek nagy hajói számára nem lett volna ott elég viz, a vizűt keskeny s oly sűrűn meg volt töltve pokolgépekkel, hogy saját hajóink is a be- s kimenetelkor légberepüléstől félhettek.“ Erre azt kérdem a nagyherczegtől, hogy miért nem támadott meg bennünket Kielben, hol hajóhadunk roszul volt föllegényezve s fölszerelve. „Igen“ — felesé a nagyherczeg — „ha csavargőzöseim vannak, önök elé mentem volna, de csak későn tudtam meg, hogy önök hajóhada oly rosz karban volt.“ Valóban szerencsénk volt, hogy a nagyherczeg akkor még nem támadott bennünket, mivel utoljára is egy hajó, fegyelmezett legénység nélkül nem ér többet, mint egy erősség katonák nélkül. A köztem s Peel Róbert közt váltott levelezés még nincs befejezve. Pamerston lordot írásban arra kértem, hogy az ügyet a kabinet elé terjeszsze; míg a nemes lordtól választ nem kapok, ezen tárgy iránt illő tartózkodást kell tanusítaam. Én magam kívántam, hogy eljárásom vizsgálat alá vettessék, s ha a kormány ezen kívánatomat nem teljesítné, ebből méltán azt lehetne következtetni, mikép a kormány attól fél, hogy oly valami jövend napfényre, mi a közvélemény előtt neki árthatna.“ Tegnap a britt-német légió egy része a „Sztambul“ hajón a Jóreményfokra indult. Bright a szárazföldre utazott, s hihetőleg csak néhány hónap múlva térend vissza honába. Rövid kirándulást szándékozik Algírba tenni, aztán a telet Olaszországban tölteni. Francziaország, Páris, nov. 15. A „Times“ párisi levelezője szerint, a franczia kormány tökéletesen osztozik az angol kormány nézeteiben a nápolyi kérdésre vonatkozólag, s el van tökélve, szükség esetében, erélyesebben lépni föl. Ma itt jólértesült körökben mindenfelé reményeket fejeznek ki kielégítő kiegyenlítés iránt. Oroszország oly ajánlatokat teend, miket Angolország sem utasíthat vissza, azaz engedni fog. Nápolyból szintén engedékenyebb politikát ígérnek, sőt még azt is állítják, hogy a jó tudósítás Nápolyból ide érkezendik, még mielőtt Antonini Marquis Parist elhagyná. A „Constitutionnel“ ma ismét egy czikket hoz az angol sajtó ellen, s egyszersmind a franczia kormány ellen író némely német lapokat is megtámad. Azt véli, hogy Francziaországnak, melynek 36 millió lakosa van, nincs szüksége a külföldi sajtóra, s elég tapasztalása van arra nézve, hogy saját ügyeit kezelhesse. A császár már elfogadta Dufournokot. Mint mondják, ő a schweizi ügyviselő Barmann előtt már előbb oda nyilatkozott, mikép minden kiegyenlítést a fogoly royalisták szabadonbocsátásának kell megelőzni. Akkor bizton lehet arra számítni, mikép ezen ügy mindkét fél megelégedésére fog elintéztetni. Hírek szárnyalnak Prisser tábornagynak a ministériumba belépéséről. Krisztina királynő Olaszországba utazott, s 12 én férje s két leánya kíséretében Marseill - be érkezett, hol hajóra akart ülni. Hír szerint a spanyol kormány részfizetésül jószágainak jövedelméből 24 millió reált helyzett rendelkezésére. A bank s a crédit-mobilier a kormány befolyása alatt 350 milliót előlegezendnek a vasutitársulatoknak. Németország. Drezdában f. hó. 18-n megy végbe Anna szász hgnő ő k. fens, kezének Ferdinánd loskanai örökös hg e k. fens, számára az ott levő nhgi követ Corsini hg általi megkéretése. Néhány nappal később a fens, vőlegény, valamint a toscanai alig is a kir. udvarhoz váratnak, mire nov. 24-n az ünnepélyes egybekelés is megtörténik. Heidelberg, novemb. 12. Alfréd herczeg, Victoria angol királyné második fia (született aug. 6. 1844.) Koblenzból tegnapelőtt kísérőivel együtt ide érkezett, s miután tegnap itt mulatott, ma Konstanzon keresztül Genuába tovább utazott. Bajorország. Közelebbről a müncheni kir. protestáns fő consistorium az egyházi kormányzás és fenyíték körébe vágó több oly intézményeket tett közzé, melyek a mint látszik, a bajor összes protestáns egyház keblében a legnagyobb ingerültséget okozták, és a mondott intézmények ellen, több városoknak és községeknek részéről egyenesen a trónhoz tett hathatós folyamodására alkalmul szolgáltak, így jelesen Nürnberg városnak evang. lutheránus lakosai „alkotmányszerű és egyházi jogaiknak az egyházi hatalom túlterjeszkedései következtében szenvedett sérelméért,a király ő felségéhez folyamodtak, melyben panaszt és óvást tesznek a reconsistorium által a gyónást, egyházi fenyíték helyreállítását, a papi hivatalnak helytelen követelések ellen biztosítását, s végre házassági kihirdetéseknél személyesen jelentkezést tárgyaló rendeletei miatt, melyek mint írják az evang. lakosság között nyugtalanságot és kedélyizgatottságot keltöttek fel. Hasonlag Nördlingen városban is, mely minden viszontagságok közt 1522-től fogva az evangélikus egyház iránt hű ragaszkodást tanúsított, egy bizottmány alakult „a reconsistoriumnak az egyházi fenyítékre vonatkozó szerfelett szembeötlő intézményei ellen óvást tenni, és ezt a Nürnberg város által beadott kérelemhez hasonló folyamodványban egyenesen királyi felségének benyújtani.“ Több más községek is követik Nördhingen példáját. Egyébiránt a reconsistorium nem mulasztotta el egy újabb kibocsátványt adni ki, melyben előbbi intézményeinek magyarázásával és felvilágosításával a kedélyeket megnyugtatni igyekszik. Amorbachból jelentik a „Fr. P. Z.“-nak,miképig Leiningen Károly örömiga 14-én éjjel Waldleiningenben meghalt. Az elhunyt, mint tudva van, Victoria királynő ő fels. mostoha testvére, született 1804 sept. 12-n, s ekként két hó előtt életének 52-ik évét haladta meg. Spanyolország, Madrid. A belügyminister legközelebb következő körlevelet intézett a tartományi kormányzókhoz : „A f. hó 2-ról kelt ama kir. rendelet, melylyel az 1845 jul. 6-ki s 1844 april 10-ki sajtóügyi rendeletek helyreállíttatnak, teljesen kielégíti a jelen társadalom szükségeit. Valóban ezen rendelet észszerű tért enged a gondolat előadásának, mi az újkornak egyik legfontosabb vívmánya, az megőrzi a spanyol népnek mindazon életelemeit, melyek annak lételét átkarolják, történelmét képezik, s annak ama nemes és kifejezésteljes arczulatot adják, mely alatt azt az egész világ ismeri. Ezért igen nagy fontosságú dolog, hogy annak szabályai teljesíttessenek, és senki se sérthesse meg büntetlenül annak rendeleteit. E tekintetből ő felsége következő utasításokat méltóztatott adni : 1. Az újra érvénybe helyzett kir. rendeletek semmi vitát sem engednek meg vallási ügyekben, hanemha bizonyos feltételek alatt s egyházmegyei engedély mellett. Ezért ön ezen pontnak legcsekélyebb megsértését sem türendi. Tiltva van, bármely nyomtatványban, a római-apostoli-katholikus vallás ellen legcsekélyebb megtámadást is tenni, vagy annak hitágazatais cultusával ellenkező nézeteket fejteni ki; szintúgy tiltva van a hitegység Spanyolországbani fenntartásának szükségéről vitatkozni; előbb ezen egység a spanyolok által a bel-s külföldön vérükkel hősileg védelmeztetett, most szerencsére századokon át mélyen gyökeret vert mindenek meggyőződésében, s honunknak legirígylendőbb dicsősége. 2. A monarcha szent személyét s a királyi intézményt minden iratban tisztelni kell, és semmi ürügy alatt sem szabad vitatás tárgyává tenni, így kívánják ezt a fennálló törvények, így kívánja az ország alkotmánya s a társadalmi rend, mit újabb rázkódások s veszélyektől meg kell oltalmazni. Ezért legszigorúbban meg kell gátolni mindazon röpiratok s lapok szétosztását, mik nyíltan vagy rejtve ama tisztelet csökkentésére működnek, melylyel a trón, az uralkodó dynastia s a monarchia alaptörvénye iránt tartozunk. 3) Szintúgy meg van tiltva minden oly nyomtatvány közzététele, melyben a tulajdon vagy az emberi társadalom más alapjai elleni megtámadások foglaltatnak. A legcsekélyebb áthágás is csakhamar a leggyászosabb következményekre vezet Ama gyújtogatások, melyek a félsziget több pontjain fordultak elő, s a királynő szívét mélyen megszomoríták, nem csupán néhány elfajult gonosztevő művei hanem oly szétbontó s erkölcstelen tanok terjedésének természetes következményei, miknek erős kézzel véget kell vetni, így szabják ki azt a törvények, a kormány kötelességét teljesíti, midőn azok szabályszerű alkalmazását ajánlja önnek. Ő felsége azt is kívánja, hogy ugyanily szigorral gátoltassék meg minden oly irat közzététele, mely az erkölcsöket megronthatná s az által a családok keblében sajnos megháborítást idézhetne elő. 4) Azok, kik külföldön uralkodnak, s a trónról más nemzeteket kormányoznak, méltók a tiszteletre. Az újra behozott rendeletek e tekintetben magukban foglalják a kellő rendeleteket, s ő felsége nagy elégületleméggel látná, ha a hatóságok nem tartanák magukat ezen eszélyes szabályokhoz. Már tekintetbe vevőn, mikép a jótékony polgárosító sajtó megvesztegetés és botrány fegyverévé alakíttatott át s kártékony eszmék terjesztésére használtatik; továbbá tekintetbe vévén, mikép a vitatás csak akkor lehet szabad, ha tiszteli azt, mit a vallás, az erkölcsiség, s az állam alapelvei kívánnak, s mivel végre sürgetősen szükségesnek látszik a sajtó által már régóta elkövetett visszaéléseket elnyomni, mielőtt azok szélesebbre terjednének, s oly bajokat idéznének elő, mik egykor a spanyol társadalmat nagy veszélybe dönthetnék. Ő felsége a királynő megparancsolni méltóztatott, hogy ön emlékezetében tartsa az említett utasításokat, s minden rendelkezésére álló eszközökkel azok leghívebb végrehajtására működjék.“ Mint nov. 1- ről írják, az „Epoca“ azt állítja, hogy a kormány 2 csavar-sorhajót, 3 csavar-fregátot s corvetteket fog építtetni. Az „Epoca“ kétségesnek tartja a „Discussion“ azon közlését,mintha a kormány Krisztina királynőt meghívta volna, hogy tüstént visszatérjen Spanyolországba , noha meglehet, hogy Spanyolországon át utazand vissza Olaszországból. A bankigazgatóság rendszabályokkal foglalkozik a folyvást növekedő pénzkivitel ellen. Egy nov. 14-től kelt sürgöny szerint, a hivatalos lap egy oly rendeletet tesz közzé, melynélfogva a felfüggesztési rendelet előtt történt egyházi jószágszerződések újólag szentesíttetnek. A cortesgyűlés összehívásáról mit sem tudhatni. Olaszország. A „Giornale delle Arti e delle Industrie“ állíthatni hiszi, mikép a piemonti, schweizi és franczia kormányok a Chambéryből Párisba vezetendő vasút iránt megegyeztek s az most csak legmagabb szentesítésre vár. A botrányok Szardiniában mint látszik szaporodnak. Az „Unione“ gr. Solar della Margaritát, Károly Albert egykori befolyásos ministerét vádolja, hogy egy Amerikában elhalt szárd alattvaló örökhagyatékából egy milliót elsikkasztott. A szerkesztőség ugyan a félebbi adatra csakhamar czáfolatot is közlött, de két napra reá kap magától a gróftól egy levelet, melyben ő a nevében irt czáfolatot hamisnak nyilvánítja. Törökország: Drinápolyból jelentik, mikép oct. 29-én 3 török egy ifjú zsidó lányt, kit rávettek, hogy az izlámra áttérjen, a medzsiliszek elé vezetett, hogy ott hitesküt tegyen; az austriai cs. k. alconsul dragomanjának közbenszólására azonban a lány atyjának meg lön engedve, őt ismét magával elvinni. Belgrádból közült, miszerint Magnan kapitány, ki az egész telet itt töltendi, ügyes kalauzokat keres, mondjuk mintegy húszat. A rhonei gőzhajózási társulatnak 6 legcsekélyebb merületű hajói között készen áll a Rhone torkolatában, hogy az első tavaszi szellővel s a legkedvezőbb vízállás mellett a Dunára hajózzanak. Azonban mint a felfogadandó kalauzok számából kitűnik, még több hajó is nyerne ily rendeltetést. Belgrád és Galacz közt a szerb, bolgár és oláh parton 10 állomáshely fogna ügynökségekkel felállíttatni A főügynökségek a két végponton lennének. Állítják, mikép ezen hajójáratok egy Francziaországban alapítandó részvénytársulatnak nagyszerű kereskedelmi üzletével állnak kapcsolatban. Jeruzsálemben az austriai zarándokház alapjának ásásakor a történelemre nézve fontos archaeologiai fölfedezéseket tettek. Az angolok és amerikaiak most hasonlag tesznek ásásokat , hogy fölfedezzék ama barlangot, mely Tacitusnak czélzásait igazolni látszik. A Candia szigetén az utolsó földrengés által okozott szerencsétlenségekről hallhatni, mikép ott 600 ember vesztette életét, szint annyi többé vagy kevesbbé megsérült, 200 ház és raktár teljesen szétromboltatott, a többi alig lakható. Görögország. Athénéből f. hó 8-áról írják a „Tr. Zg.“-nak, mikép a senatus, azon a követi kamra által áldozatkészséggel elfogadott törvényjavaslatot, mely a két törvényhozó testület ülésszakának tartamát az eddigi egész év helyett 6 hóra szorítja, s melynél fogva a követek csak is 6 hóra húznának kárpótlást, a senatorok pedig 12 hóra, de csak addig, míg 2 év múlva a senatus revisio alá vétetik — szenvedélyes sőt viharos ülés után, a magára vonatkozó részt illetőleg, csak következő módosítványban fogadta el: „a senatus tagjai mától fogva élethosszig húzzák fizetéseiket, de a jövőben kinevezendő senatorok csak azon időre kapjanak fizetést, mig az ülések tartanak.“ Távirati tudósítások. Páris, nov. 16. A „Debats“ szerint Antonini még néhány napot Párisban fog tölteni. A „Pays“ újólag egy czikket hoz a franczia tőkéknek az orosz vaspályák építésébeni résztvevője ellen. Turin, nov. 13. Itteni lapok egybehangzólag jelentik, mikép Lanza oktatásügyi minister tárczáját a florenczi követségi és Ratazzi minister a magáét más magas állással fogja fölcserélni. Színházi előadások. A nemzeti színpadon: „Kanok/Opera 5 felv. Bécsi börze, nov. (Távirati közlés.) 18. Bankrészvény ....................................... Államkötelezvény 5°/o....................... 1074 dto 4°/o ............................— 1835—diki sorsjegy ......— 1839-diki — .................................. 260 1854-diki 5%........................................ 108% Nemzeti kölcsön 5% ' • ■ S 1 83% Államvasútrészvény............................ 325 Földtehermentesítési köt. . 74% Éjszaki vaspálya............................. . 2530 Dunagőzhajózás............................. . 588 Hamburg ........................................ 8 784 Augsburg........................................ . 106% London .............................................. 10—17% Cs. kir. arany ...... . 9% Dunavizállás, nov. 18. 2' 8" 9"' 0 fölött. Felelős szerkesztő SZILÁGYI FERENCZ. Szerkesztő-társ NÁDASKAY LAJOS.