Budapesti Hírlap, 1856. november (254-278. szám)

1856-11-21 / 270. szám

rosban és vidéken tolvajok kezdik űzni gaz mester­ségüket. #A budapesti orvosegylet f. hó 19-én tartott ülésében a gyógyszerek hatása és biztosabb megismerési módjáról igen érdekes felolvasás tarta­tott , mely nevezetes és fontos tárgy több gyűlésen át fog megvitattatni. * A német színpadon tegnapelőtt Gutzkow mélyen fogalmazott „Uriel Acosta® czímű szomorújátékában H­a­n­­­s­c­h úr mutatta be magát a hamburgi szín­háztól. E java korában levő színész szép külsővel, mély kifejezésre képes szemekkel, s nem közönséges szerepértéssel látszik bírni, mindazáltal mozgásaiban­­merészebb elevenséget, s szavalatában több hang­színezetet óhajtanánk, noha észrevehető volt, hogy ezúttal hangjának teljes kifejezésében makacs rekedt­ség által gátoltatott. Halljuk, hogy H­­ur e színpadra állandólag fog szerződtetni, mire mindenesetre szép előnyök ajánlják. * A jelenleg oly nagy fontosságú „új házassági törvény® mely jövő évi január elsejével már hatályba lépend, egy szakértő jogász által kommentálva és tá­jékozó jegyzetekkel kiegészítve közelebb Heckenast kiadó urnás sajtó alá adatott, s nála előlegesen is megrendelhető. . * * Megjelent a­ „Magyar nyelvészet“ II. évfolyamának 11-ik füzete. Tartalma : Magyar helyes­írás czím alatt Nádaskay Lajos véleménye az aka­démiai bizottmány helyesírási munkálatáról (a Buda­pesti Hirl. 171. és 173. számaiból) és: Itészeti gon­dolatok s átalános nézetek a magyar helyesírásról, a szerkesztőtől. A latin hangsúlyozásról, szer­kesztő H­un­f­a­l­v­y Páltól. A szócsaládrendszer és nyelvészeti egymásután L­u­g­o­s­s­y Józseftől. Vegyes. * A dunai gőzhajózás utolsó gyors járata Pestről Galaczra f. hó 24-én, s Galaczról Pestre 29-én leend. * Gyöngyösön az ottani háromosztályú elemi iskola egy osztálylyal megnagyobbítva főiskolává ala­kíttatott, melyben a ferenczrendi atyák fogják az ok­tatást teljesíteni. Az eddig annyira látogatott gyön­gyösi gymnasium forgalma az utóbbi években meg­­gyérült. A gyöngyösi leánynevelőintézetben egy de­rék tanító jön alkalmazva, a­ki a növendékeket a né­met és franczia nyelvekben több szülő óhajtása sze­rint kitűnő gonddal fogja oktatni. * A kolozsvári kereskedelmi kamra utóbbi gyűlésében egy K­ö­v­á­r­y László alelnök úr előadása nyomán készített jelentés terjesztetett elő, melyben a kamarai kerület mostani útvonalainak állapota előa­­datván, a forgalmi viszonyokkal egybehasonlíttatott, s a részben már munkában levő utak befejezése köz­igazgatási és kereskedelmi érdekből sürgettetik. E jelentés B­éldi cs. k. megyefőnökhöz van intézve s miután a kamra által jóváhagyatott, a nevezett főnök urnák bő pártfogásába ajánltatik. * D­e é­s r . 1 nov. 7-ről Írják : Az idén a vidék ren­getegeiben a medvék nagyon elszaporodván, Wolfs­­grani Stadler kér. főnök ur több napig tartó hajtó­vadászatot rendezett ellenük, melyben országkor­mányzó hg Schwarzenberg tszií­ ur s fivére Ödön herczeg, továbbá több magyar és erdélyi főur s ezen kerületbeli katonatiszt is részt vett. 19 medvét kergettek föl, közölük 9 elejtetett s három halálos lesebet kapott, ezenkívül tömérdek vaddisznót, őzet, rókát és vadmacskát lőttek. Egy már három lövés által halálosan megsebesített medvének még volt any­­nyi ereje, hogy tovább czammogjon, s a sűrűben vé­letlenül egy hajtóra bukkanva, ezt megragadta s va­lószínűleg életveszélyesen megsebezte volna, ha J. nyugalmazott százados ur gyakorlott fegyvere a med­vét egy jól czélzott lövéssel le nem teríti. * A „Hamburger Nachrichten® czimü lapban f. hó 17-kéről a következő érdekes közlést olvassuk : „E név alatt: „B­o­­­n­a­y a pesti nemzeti színháztól® gróf Bethlen ur tegnapelőtt lépett föl mint Hamlet az itteni városi színpadon. A közönség a magyar színész érdekes kísérletét, Wj tehetségét mint német szí­nész érvényesítse, a legszivélyesebb részvéttel fo­gadta s Bolnay úr az iránta kedvezőleg hangolt kö­zönség által az előadás folytában ismételve s végül is kihivatott. Mindazáltal nem mernénk a vendég válla­latát ez egy próba után sikerültnek mondani. A nyelv, habár a legfontosabb, de semmiesetre sem az egye­düli akadály egy idegenre nézve a német színpadon. A mi komoly drámánk egész kifejezési és előadási módja annyival inkább különbözik minden más nem­­zet tragoediáinak alakjától, mennél közelebb áll ez, t. i. a német dráma, hogy Hamlet szavával éljünk — a természet szerénységéhez. Ennélfogva beszédének sovány hangját gr. Bethlen lassan kint teljesebb hang­gal pótolhatná, magyar kiejtését egészen megtagad­hatná, s előadásának vontatottságát sima gördülékeny­­séggel cserélhetné föl, de ezzel német színészszé való átalakulása még nem lenne befejezve, ha az nem si­kerülne neki, hogy egész érzelmi sorzatát s kifejezé­sének minden hangváltozatait német módra hangolja át. A halk és erős, a magas és mély beszéd oly me­rev ellentétessége, mint a­hogy azt Bethlen úr mint Hamlet alkalmazó, s a legjózanabb társalgási hang összekötése a tragikai szenvedély patkosával, még sokkal inkább elidegenít, mint a mennyire zavaró sza­­vallatában a dialektus. Ez véleményünk a magyar vendég finomul átgondolt, szellemdús, sőt gyakran a felfogás új sugaraival elhintett Hamlet előadására nézve.S vagyok azt előadni e következőkben: ajánlkozzanak néhány, minél több annál jobb, honfiak, s adjon mind­egyik egy bizonyos, tetszésétől függő összegről kö­telező­ levelet, melyekre a biztosító intézet, szükség esetére, pénzt vehetne fel azon kötelezettséggel,­ hogy azoktól a kamatot fizesse,­ s jobb években azo­­kat kiváltsa; ha tehát p. o. 50,000 párttal bíró birto­kos 500, vagy 1000 írtról adna ketes­ levelet a leg­­roszabb esetben sem jöhetne nagy veszélybe, sőt természet­ észleletig, legkisebb zavarba sem. Ha pénz­viszonyaink kedvezőbbek lennének, tervemet bőveb­ben fejtegetném, s­ példákkal mutatnám meg, hogy hasonelvű tervekkel már szép vállalatok sikerültek, de ez most haszontalan, kivált miután a kölcsönösségi elvű intézeteink egybeforrasztása terveztetik, mihez szerencsét kívánok ; de megvallom azon nézetemet, hogy a sikerülés esetében is lesznek oly polgárai ho­nunknak, kik csak a tökéletes biztosságot vévén szemügyre, máshol fognak biztosítni, s igy nem ár­tana, ha pénzügyeink jobbra fordultával,kölcsönösség­­elvű intézetünk, ezen elve mellett az én tervem sze­rinti kezességi összeget is képes lenne fölmutatni. Hogy ez által az intézet vegyes természetűvé válnék az igaz, de nem ártana, minthogy amaz elvek egymás mellett jól megférnek, s a kezességi összeg tartalék­tőkéül lenne tekinthető. Rosty Zsigmond: Biztosítási tervem kijavítása. A „Budapesti Hírlap“ 263. számában közlött bizto­sítási tervemet barátom Fényes Elek úr megítélte, s illetőleg mind kivitel, mind alapelve tekintetében elítélte. Ha az ő biztos tudomása szerint takarék­­pénztáraink jelenleg fekvő vagyonra, bármi okból nem kölcsönözhetnek, természetes, hogy tervem egyik fő tényezője meghiúsultával, az most életbe nem lép­tethető, de ő pálczát tört az elv fölött is, hanem tette azt műveltségéhez arányos gyöngédség és kímélettel. Részemről nem marad egyéb hátra, mint hibát beval­lani, de csak elhamarkodási hibát, mivel tervemet nem úgy írtam le, mint kigondoltam. Méltán vallott compromittáltatásom megszüntetésére tehát kénytelen AUSTRIA! BIRODALOM. B­é­c­s, nov. 19. , cs. k. Felségeik utazásá­ról a „Gratzer Ztg®-ban a következő közlést ol­vassuk :­„A c­s. k. Felségeik legmagasb utjok­­ban ma déli 1 óra 35 perczkor az itteni pályaud­varba érkeztek, mely a koronaország városai és mezővárosainak czimereivel s zászlókkal és gá­lyákkal volt díszítve, s az ország fővárosának lakossága által hangos örömkitöréssel üdvözöl­tetek.­­ Felségeik fogadására János, Lajos és Zsigmond főherczeg urak ő és. fenségeik, a helytartó ur ő exoja, a seckaui herczegpüspök a székeskáptalannal, hg Liech­te­n­s­te­i­n alt egy hadtest-parancsnok ő főmaga, az összes polg. és kát. hatóságok főnökei s ép oly válogatott mint számos közönség gyűlt egybe. Ő Felsége tüstént a megérkezés után megszem­lélő ama disz-századot, mely úgy minit a zene­kar a Mihály nagyherczeg ezredből volt kir­­állítva, ezután Császárné Ő Felségével ö cs. fenségeikhez , helytartó ar ő excjához s más jelenlevőkhöz néhány igen nyájas szót in­tézni, s később a két osztályra szakított váróte­remben reggelizni méltóztattak. A cs. asztal a te­rem egyik osztályában állt, mely igen ízléstel­­jes sátorrá volt átalakítva.­­ Felségeik 2 óra után hagyák oda az asztalt, s közvetlen azután a néphymnus zengése és a pálya hosszában sűrű tömegekben álló hit alattvalók hangos áldás­ki­vonatai közt utjokat Laibachba folytaták. — A velenczei helyhatóság egy hirdetménye szerint — Felségeiket e tengeri városba­n. Hó 25-ére várják. — Bresciából nov.­­ 5-től jelentik: C­s­á­­­szár és Császárné !) Felségeik várandó ide érkeztének megünneplésére, többek közt mű­­ipar- és virág-kiállítás­a pedig dec. 15-én fog tar­tatni, mire az előkészületeket a legnagyobb buzga­lommal folytatják. — Mária Anna császárné ő fels. az elhagyott gyermekek számára Bresciában keletkezőben levő javítóintézetet jelentékeny adományban része­síté. ^­Ferdinanda toskanai nlgrio e k. fens. f. hó 18-án Münchenből Innsbruckba érkezett s 19-én reggel útját Botzenbe folytatá , hol néhány napig mulatni szándékozik. — A toskanai n­agy­­herc­zeg e k­­fens. Prágából 19 én reggel uta­zott tovább Drezdába s szász király ő fels. Boden­­bachig utazott eléje.­ — Gr. Radeczky trigy a lombard - velenczei királyság főkormányzója Ő excja Majd­arini Károly számüzöttnek a vagyonára vetett zár meg­szüntetését megengedte. — A minta-védtörvények tervezete hallomás szerint be van fejezve s nemsokára az igazságministerium elé fog terjesztetni, hol annak eldöntése mielőbb várható. KÜLFÖLD. Anglia, London, nov. 17. A „Chronicle® szerint hihető, hogy a királynő jövő martiusban egy fiatal herczeggel vagy herczegnével ajándéko­­zandja meg az országot. A kir. család most 4 her­czeg- s 4 herczegnőből áll. A legidősb herczegnő, ki Frigyes­ Vilmos porosz hggel van ,eljegyezve, nov. 21-n lesz 16 éves; a walesi hg mull va­sárnap lett 15 éves; ezután jön a 13 éves Alice hgnő, a 12 éves Alfréd hg, a 10 éves Ilona hgnő, a 8 éves Luiza hgnő, a 6 éves Arthur, s a 3 éves L­i­p­ó­t­hyek. Dublinből 14-ről távírják, mikép­p i 111 e, az izlandi M­i­t­h­l­a­n­d­ G­r­e­a­t­ W­ester­n-vaspálya pénztárnoka, tegnap este nyakát metszette. Azt gyanítják, hogy ezen öngyilkosságra egy pénztá­­rábani tetemes deficit fölfedezése adott alkalmat. Francziaország, Pár­is, nov. 17. A had­­ügyminister végre közzétevé végleges száma­dásait az 1854-ki szolgálati évben tett­­kiadásairól. Ezen jelentésben a belföldi, olaszországi, keleti s algíri seregek 4 külön rovatot képeznek. Franczia­­országnak az említett évben 488,000 embere s 107,000 lova volt zászló alatt. A keleti háború szükségletei, a cs. testőrség s a lovasezredek 6-dik századának felállítása s a tüzérezredek ujralakítása, a csapatok zsoldja s tartása végett szinte 50 mil­liónyi hitelnövelést tettek szükségessé. Ezenkívül számos kiadási előszámításokon túlmentek, név sze­­rint keleten a kórházakra tett kiadás kétszeresen túlhaladta az előszámítást. Továbbá a lovasság szá­mára az év folytában mintegy 44.000 ló vásárolta­tott. Ezen tetemes rendkívüli költségek következté­ben a hadügyministerium összes kiadásai 1854-ben 541 millió fr.-ra mentek föl. A „Patrie“ egy Sz. Pétervárról nov. 8-tól kelt levél után jelenti, mikép Oroszország lemon­dott Belgrádhoz s a kígyó-szigethez­ igényeiről, s ezen közlést, melynek alaposságáról azonban nem kezeskedhetik, némely észrevételekkel kíséri. E lap most már nem tanúsít Oroszország irányában oly nagy barátságot, mint előbb. A kí­gyó-sziget kérdését illetőleg úgy találja, hogy ez nem bír nagy fontossággal, mivel ezen sziget uralkodik ugyan a Duna-torkolatok fölött, azonban Oroszország ott nem építhet várműveket, s ezért ama szigetnek reá nézve nincs saját képi értéke. Ennélfogva azt hiszi, mikép ezen ügy akkér fog megoldatni, hogy ezen sziget fénytornya azon európai bizottmány felügyelete alá helyeztetik, mely a dunai hajózás fölötti őrködéssel van meg­bízva. A­mi Belgrádot illeti, a „Patrie® úgy találja, hogy ezen kérdésnek nagyobb érdeke van Oroszországra nézve, azonban mégsem hiszi, hogy ezen kérdést a békeszerződés végrehajtása elha­lasztásának kérdésével egyenvonalba lehetne he­lyezni. Sőt szerinte ezen elhalasztás veszélyes lenne Oroszországra nézve, mivel annak őszintesége iránt igen sajnos feltevésekre adna alkalmat. A „Patrie® tudni hiszi, hogy az orosz kabinet ezt igen jól fel­fogja, azonban még eddig nem engedett, mivel a vita hevessé lett, s Oroszország bizonyos követe­lések előtt nem akart meghajolni. De most már — hozzáteszi e lap — a szenvedélyek csilapultak, s remélhető, hogy Oroszország csakhamar békülé­­kenységének újabb bizonyítványát adandja, s hogy az összes hatalmasságok képviselői a nehézségeket rövid időn elhárítandják. Morny gróf kíséretéből 12 személy, valamint a gróf díszkocsija is Ha­v­r­e-­be megérkeztek. Úgy látszik, Morn­y gróf legalább ideiglenesen Párisba visszahivatott. A „Constitutionnel® ma egy hosszas czikkben vá­laszol a „M. Post“-nak, mely lap azt kívánta, hogy a franczia udvar fogadja el a Paris felé útban levő persa követet, s­ ezen követ a franczia kormánynak még szemrehányásokat is tett Persiábani föllépése miatt. A „Constitutionnel® a „Post® által felhozott minden egyes panaszra válaszol, s ezen lap állításait megc­áfolni igyekszik, egyszersmind nyíltan kije­lentvén, hogy a franczia kormány nem utasíthatja vissza a persa követet, s azért azt elfogadandja. Du four­­noir tegnap St. Cloudban ebédelt a császárnál. Már előbb audientián volt, s több ér­tekezletet tartott W­a­j­e­w­s­k­i gróffal. Hirszerint a császár ezen alkalommal a neuchateli kérdés elintézése végett oly egyességet hozott javaslatba, mely által mindkét felet kielégíthetni remélik. Mint a „Nord“-nak írják, A­n­t­o­n­i­n­i marquis még mindig útlevelére vár. Nápolyból hozzá érke­zett utasítások azt hagyják meg neki, hogy Brüs­se­l­b­e menjen s még csak egy írnokot sem ha­­gyana Párisban az útlevelek láttamozása végett. A nápolyi alattvalók oltalmazásával a porosz követség hivatott meg. Egyébiránt A­n t­o n­i­n­i még mindig reméli, hogy kormánya s a nyugatiak közt egyes­­ség létesülend. Németország Berlin, nov. 17. A„N.Pr.Ztg® a neuchateli kérdés jelen állását illetőleg azt mondja, mikép a német szövetség azon szövetséges kormá­nyokat (Austriát, Bajorországot és Badent) melyek­nek Schweizban diplomatiai képviselőik vannak, megkereste, hogy a fogoly royalistáknak Poroszor­szág által követelt szabadonbocsátását a német szövetség nevében pártolják. E követelést ennek folytán Poroszország a schweizi szövetségnél újólag kifejezendi, s a fönemlített német kormányok a porosz követet e követelésben a legnyomatéko­sabban támogatandják. Hahogy Schweiz ekkor is vonakodnék, mond a felebbi lap, úgy további rend­szabályok fognak foganatosíttatni. Az „Alig. Ztg® szerint az Adalbert porosz kir. hg által ajánlott terv, Rügen szigetén a nagy jasmundi öbölben hadikikötőt építeni, a porosz kor­mány által, mint látszik, végleg jóváhagyatott; az előmunkálatokat a télen keresztül a legnagyobb buzgalommal folytatják, s az építést magát tavasz­­szal kezdendik meg. München, nov. 11. Az érseki ordinariátus a megyei papsághoz köriratot intézett, melyben azt inti, hogy lelkészi hivatalkörébe eső minden eszközzel s­eszélyes módon oda igyekezzék hatni, hogy azon vészthozó törekvéseknek, melyek Krisz­tus nyájának legelőjét a sajtó által mindig nagyobb kiterjedésben elmérgesítik, gát vettessék, ellenben az egyházi és conservativ érzületű határozott orgá­numokat minden lehető támogatásban részesítse és erélyesen előmozdítsa. Spanyolország. Madrid. Mint nov. 11-ről írják, Howden lord Na­r­v­a ez­t szóval arra kérte, hogy tudassa vele a kabinet politikai pro­­grammját. A tábornagy azt válaszola, mikép az el­nöklete alatti kabinet azon politikát követendi, mit Spanyolország érdekeivel leginkább megegyezőnek vél. Erre a lord Narvaezt ezen válasznak írásbeli közlésére kérvén, ő arra ezt válaszolá: „Mondja meg ön kormányának, hogy az ön által kifejezett kivonatot írásban szíveskedjék hozzám intézni, ak­kor magam készítendem el a választ.” Egy oly ex­­ministert, ki e napokban audientián a királynőt a reactio út­áni továbbhaladástól komolyan óvá, a királynő egyszerűen arra emlékeztetett, mikép ő maga minister korában neki gyakran ajánlá, hogy a kabinethez nem tartozó személyekkel ne beszéljen politikai ügyekről, s erre tüstént más irányt adott a beszélgetésnek. Az é­t­e­l­e­m­s­z­e­r­e­k kérdése, a kormány erőfeszítései következtében már elvesztő aggasztó jellemét. Naponként tetemes gabnamen­­nyiség érkezik Madridba, s a félsziget ama külön­böző pontjaira, miket pillanatnyi szükség fenye­getett. A „Náción” ismét meg fog jelenni Prim­onok főigazgatása alatt, ki a szabadelvű párt élére óhajt lépni. Nem lehet többé róla kételkedni, hogy R­ó­­mában nincsenek­ megelégedve azon elégtétellel, mit a kormány a papságnak adott. Tudni akarják, hogy a rainisterium a királynőt Serranónak,ál­lomásáról­ elbocsátására sürgeté, s hogy a királynő kész engedni. Mint nov. 13-ról írják, a főpapság naponkint na­gyobb befolyást nyer a palotában. A ministerium tehetetlen, mivel keblében egyenetlenség uralkodik, Olaszország. Tur­inból nov. 11-ről jelen­tik , mikép a Victor Emmanuel királynak Leuchtenberg hgnövelt szándékolt egybeke­lése iránti hír még folyvást kering. — Szárdu­siában is nagy a pénzszűke. A piemonti bank kénytelen volt megszorító rendszabályokhoz nyúlni, hogy tő­kéinek teljes kimerülését meggátolja, melyeknek aránya a forgásban levő pénzjegyekhez ekkorig még nem volt megállapítva. Egy kir. rendelet most meg­állapítja ez arányt ! A tőkekészletnek a forgalom­ban levő pénzjegyek %-ét kell kitennie, ha az öszö­s­szeg 30 milliónál kevesebb. 30 milliótól 60-ig %-adnak, 60 millión fölül a felének kell lennie. Nizzából halljuk,­ mikép az özvegy' orosz' csá-' számé, ő fels. egességi állapota annyira megjavult, hogy már többször hosszabb sétákat tehetett. Ő. fels. megvette a „de Oresti® szép villát, s volt tulajdono­sát a vételáron fölül fényes ajándékkal lepte meg­. Most a villán az Alexandrovna név ragyog. A Genuában megjelenő , „Cattolico® jelentése szerint Ser­radifalco­ng, a siciliai pak­kam­­rának volt elnöke 1848-ban,"egyik azon' 43 közöl, kik az 1849-ben adott amnestiából ki lőnek zárva, most értesíthetett, mikép neki a Siciliába visszatérés meg van engedve. A volt államügyész S­c­u­r­a és Pasquale di Rosa basoning kegyelmet nyertek. Az „Ind. beige“ szerint Ferdinánd király majd­nem naponként ad kegyelmet politikai menekültek és száműzötteknek, a­nélkül, hogy az arra vonatkozó­rendeletek a siciliai hírlapban megjelennének. Turin­ból, nov. 11-ről írják, mikép La­n­za és R­a t­a­z­z­i k. ministereknek elbocsátását itt nem nézik közönyös szemmel, mert az utóbbi volt az egyedüli minister, ki Ca­vour gróffal a minister­­tanácsban szembeszállt s annak politikáját erősen megtámadta. A piemonti ministerelnök most valódi önuralkodója piemonti kabinetben. Gr. Nigra a piemonti k. ház ministerévé neveztetett ki. A „Monit. Toscano.” egy négi rendeletet kö­zöl, mely a ministertanácsot felhatalmazza, sürge­­tős esetekben a ministerelnök s.egy minister alá­írásával oly rendeleteket is kiadni, melyek külön­ben négi szentesítést igényelnek. Az orosz gözfregát „Orloff® f. hó ”-n Villa­francából jőve a g­e­n­u­a­i kikötőben ,horgony vetett. Törökország. Konstantinápoly­ból november 10-től következő újabb tudósí­tások érkeztek M­a­r­s­e­i­l, 1 - b­e­: A „Presse d’Orienl® szerint a fejedelemségek oda­­hagyása s a hajóhadnak a feketetengerről vissza­vonulása ügyében diplomatiai jegyzékek váltottak. A lapok jelentik, mikép a B­agger angol ágyuna­­szád, az azovi tengerre követni akarván az orosz czirkáló hajókat , melyek az Abázia partján sót csempésző török hajókat fogtak el , a beme­netelben meggátoltatott s a jeni­kaléi erőd tü­zelt ez angol ágyunaszádra. Lyons admirál egy ágyunaszádot küldött el, hogy ezért számot kérjen­ — Az angolok folyvást nem engedik­, hogy az oroszok a kígyó-szigethez közelítsenek.-J. L. Redcliffe és Feruk kbán által a két ország közt fenyegető ellenségeskedésekre vonatkozó­lag folytatott tárgyalások, mint látszik, nem ve­zetnek czélhoz. A persiai tudósítások megerősítik, mikép a persák, Herátba,benyomulván,abból visszave­zettek, de ez még július hóban történt.Herátnak a persák által sept. hóban’történt bevétele még nincs megczáfolva. — Az ázsiai határszabályú bizott­mány orosz tagja Sz. Pétervárra visszament. Távirati tudósítások. Páris,m­ov. 19. Madridból f. hó 15-éről jelentik. Az ostromállapot Cataloniában fenntar­­tatik. A „jDonstilulionnel® is hoz egy czikket a franczia tőkebirtokosoknak az orosz vaspályákban­ résztvevője ellen, miután Francziaországba külön­ben is már elég idegen értékpapír jutott be.. Pár­­izs. nov. 18. Egy marseillei tudósítás szerint Krisztina királynő Ófels. Civita­vecchiába elha­józott. Gr. K­i­ss­e­le­ffe­t Jer­om­o­s és Napo­­l­e­o­n hgek fogadták. Verona, nov. 17. Károly bajor herczeg , k.­fens, ide érk­ezett. Triest, nov. 18. A sz. széknél levő porosz kir. minister T­h­i­r­e tegnap Velenczén át rendeltetése helyére ment.­ Berli­n,­ nov. 19. A „Dresdner Journal® pá­risi levelezése ama hitt, mintha Oroszország Belgrádnak átengedésébe beleegyezett volna, ko­rainak jelöli. Róma, nov. 14. Allouveau de Montreal hadosztálynak, eddigi franczia parancsnok tegnap Francziaországba visszatért, a pápai és franczia tisztikar képezék búcsú kíséretét. Színházi előadások. A nemzeti színpadon: Rist­ori del Grill­o. „Stuart Mária.® Tragoedia 5 felv. A pesti német színpadon: Meyer Tódor úr javára. „Die Stumme von Portrei.® Oper­en 5 Ausz. Bécsi bö­r­z­e, nov. 120. (Távirati közlés.)­ Bankrészvény ........................................1068 Augsburg . . .­­ . . . . . 10.6%' London . . . . . . . ■ jo,_17 Cs. kir. arany • . . £ « j-19 .wlaqiiM 97^ Dunavizállás . nov. 20. 2‘ 8" 9'" 0 fölött: Felelős szerkesztő SZILÁGYI FERENCZ. Szerkesztő-társ' NÁDASKAY LAJOS. *

Next