Budapesti Hírlap, 1856. november (254-278. szám)

1856-11-25 / 273. szám

csapjaival való bánásra nézve, melyek a magánhelyi­ségek tulajdonosainak, kik boltjaikat vagy iroda- és más szobáikat légszeszszel világítják, igen jó szolgá­latot teendenek. Egyébiránt pedig a világítás első napjai alatt a város ismertebb pontjain folytonosan feltalálhatók lesznek az intézet részéről kirendelt avatott emberek, kikhez útmutatásért és segélyért bármely perc­ben folyamodni lehet. Ily egyének fog­nak tartózkodni a rendőri igazgatóság épületében, a „Tigris“ szállodában, a „Páris“ városához czímzett vendéglőben, a belvárosi s terézvárosi rendőri biztos­ságoknál, a Fillinger-féle kávéházban Sebestyén­­téren, az „arany sas“ vendéglőben, a „Mátyás ki­rály“ vendéglő kávéházában Kerepesi­ uton s a lég­­szeszgyárban. * Az itteni nyilvános reáliskolánál a szépirászatra egy ujan szervezeti tanszék töltendő be, a pályázni akarók kérvényeiket i. é. dec. 27-ig a városi tanácshoz nyújtsák be. * A lant hatalma. ,,Medea“ közelebbi elő­adása alkalmával nemz. színpadunkon azon jelenet alatt, midőn Jason és barátja Orpheus párbeszédet folytatnak, egy bámész statista nagyon előre tolakodott a coulissiák közt, úgy hogy egy a színfalhoz támasztott sziklát is magával sodort. „Ah, ez mégis rendetlenség !“ szólal föl egy néző a föld­szinten ; „korántsem — válaszol szomszédja — sőt ez nagyon természetes: Orph­eus közelebb csalja az állatokat és megindítja a sziklákat, mint a mythologiában írva van.“ — A „Localblatt“ hallomás után értesül, miszerint B. Kemény ur, mihelyt a „Pesti Napló“ szerkesz­tését más kezekbe átadta, minek legközelebb kell megtörténnie , főtisztelendő Dak kanonok úrral utazást teend Egyiptomba. E classicus földnek Ily je­les nevű tudósaink által leendő beutazásából tudo­mányos irodalmunkra kitűnő nyereség háruland. ”­ Közelebbről megjelent: „Gyakorlati útmutatás a mezei gazdaság nemesítéséről. Földmivelők szá­mára irta Török Sándor. (Ára 30 pkt.) Pesten 1856.“ E kis munkának feladata a birtokosok és földmivelők azon osztályát serkenteni haladásra, melynek vagy nincs módjában nagyobb tudományos műveket megszerezhetni, vagy mely ős szokás és közönyösségből keveset törődve a földmivelési hala­dással, e tekintetben hátramaradt. * Mint jászberényi levelezőnk Írja: e napok­ban egy hajadon alig 20 éves leányzó ,őrlés végett a malomba küldetvén, száját egy idegen kis kutya dü­hös harapás által megsebző; a leány azonnal orvosi ápolás alá adatott, de néhány nap múlva irtóztató rángatódzások és görcsök közt kimúlt. *A szegszárdi bor­kereskedő társu­lat f. hó 10-kén megalakult; az alkotott szabályok a belügyministeriumnak aug. 27-én kelt leirata ál­tal helybenhagyattak. A részvényesek tulajdonosai Szegszárdon a városház teremében összegyűlvén a fentirt napon országfejedelmi biztos Schwoy Fe­­rencz szolgabiró jelenlétében megtarták az alakító közgyűlést. Elnökül közakarattal a részvényesképen megjelenő cs. k. helytartósági tanácsos Nagy Lajos úr kéretett föl, ki a teendők vezetését elvállalni szí­veskedett. Igazgatók : Fejér János és Mihek Já­nos. Részvényekre még jövő február végéig lehet alá­írni. A társaság pinczéje jó áruról kereskedik s hite­lét semmiféle érdeknek alá nem rendeli. A társaság czélja és munkaköre : a szegszárdi vörös bor jó hír­neve terjesztésével, tekintettel a termesztő hasznára nyereséges önálló kereskedést alapítani és egyúttal a tiszta borkezelés gyarapítását s a közszorgalom élén­kítését előmozdítani. "Pozsonban a bécsi udvari színház tagjai Rettich­assz, Schäfer k. a. és Wagner úr közreműködésével közelebb végbement jótékony előadás („Essex“) az ottani elaggott színészek gyámolítását pénz alapja javára 684 ft. 44 krt jövedel­mezett, melyből az­ igazgatót illető felerész levoná­sával a nevezett intézetnek maradt: 342 ft 22 kr. AI­STRIAI BIRODAK­OM. Bé­cs, nov.24. , cs. k. Apostoli Felsége és Cs­ászárné Ő Fe­­­sége a Ferencz Ká­roly fölig ő cs.fens, védve alatt felnőtt vakok szá­mára fenálló ápoló- és foglalkoztató intézetnek 200 pilot legkegyelmesebben ajándékozni méltóz­­tattak. — L a i b a c h b c 1, nov. 19-éről következő je­lentést veszünk : A tegnapi örömnapra ma a csen­des nyugalom és ájtatosság napja következett. A város és külvárosok összes templomaiban ünnepi nagymisék tartattak , melyek Tedeummal végződ­tek. Ő Felsége 9 órakor a zárdaszüzek tem­plomában az összes ,kat. és polg. tekintélyek jelen­létében csendes misét hallgatott, melyet a hg püs­pök olvasott. Ezután Ő Felsége a congressus­­piaczon felállított helyőrségi- és vidéki csapatokat elléptetni méltóztatott. Császárné Ő Felsége 10 órakor volt jelen a zárdaszüzek templomában tartott misén. Az itt megjelenő szlavón lapok a nap ünnepélyére díszkiadásban ünnepi költeményeket hoztak.-Ő Felsége a nap folytán a közhivatalo­kat méltóztatott megszemlélni, valamint az orsz. muzeum is a legmagasb látogatás kitüntetésében részesült, hol­y Felsége Krajna kiállított ter­mészeti kincseit és egyéb nevezetességeit ismerő szemmel megvizsgálni s az egyes tárgyaknál hosz­­szabb ideig érdekelve mulatni, egyszersmind a Fel­ség­e­­­k legmagasb neveiket az intézet emlékköny­vébe bejegyezni méltóztatták. 6 Felséged, u. 2 órakor a városközség lövöldéjében jelent meg. Az alsó csarnok zászlókkal és a lövészegyletnek szá­mos virágfüzérekkel körülfont diadaljeleivel volt feldíszítve. Ebből egy ízléssel rendezett terem nyílt. A lőtér falain császári és bajor czímerek díszeleg­tek és zászlók lobogtak. Számos hölgyekkel ékes­kedő díszes társaság várta a Felsége megér­kezését , mit örömlövések hirdetenek. A polgár­­mester a bemenetnél üdvözlő legtiszteletteljeseb­­ben Ö Felségét, ki a főlövészmester alázatos kérel­mére személyesen nyitá meg a czéllövést, hat jól irányozott lövést tevén, melyek közöl öt a czélpont­­hoz közel esett, a hatodik lövésre pedig a mozsár durranása hirdeté Ö Fels­égé remeklését, mire a jelenlevők a leghangosb örömriadásra fakadtak. Ő Felsége ezután nyájas leereszkedéssel ve­gyült a föllelkesült tömeg közé, s legmagasb nevét az egylet emlékkönyvébe iktatni méltóztatott.­­ A nap ünnepélyeit méltóan zárta be,a krajnai ren­dek által a casino-épületben rendezett bál. A föl­­menet virágkertté volt átvarázsolva s a terem fé­nyét nem csak a ragyogó világítás, hanem a ko­szorúk és szőnyegzetek is emelők , mindenekfelett lekötők pedig a belépő személ­y Felségeiknek életnagyságu képeik. Alig gyűlt egybe a legváloga­­tottabb társaság,midőn a Felségeik megjelentek örömhatott alattvalóik közt s többeket a jelenlevő urak és hölgyek közöl nyájas megszólításra mél­tatni kegyeskedtek, mintegy másfél óráig mulatván a táncz megkezdése után, mire a kivilágított csil­lagfasoron és utczákon keresztül eltávoztak.­­— Az „Osserv. Triest.“ és a „Triest. Zig“ köz­léseiből a következőket veszszük­ ki : „Triest nov. 20. A tengerparti cs. k. erődök, a várda s a kikötőben horgonyzó cs. k. hadihajók ágyúinak dör­gése d. u. 1 órakor hirdeté a lakosságnak, mikép­p cs. k. F­e­l­s­é­g­e­­­k az ama hegyma­gaslaton , melyről a kilátás megnyílik a városra és tengerre, az obeliszk mellett emelt pavil­­lonba megérkeztek. A lakosság örömujjongva tódult a felséges pár látására. Ő Felségeik az ország határán állított, virágfüzérek és feliratokkal díszített gúláknál b. Mertens helytartó ur ő excja, b. B­u­ffa görzi kerületi főnök s a helyha­tóságok által tiszteletteljesen fogadtattak. Sesa­­nában egy görzi küldöttség mutatá be hódolatát, Opcinában, hol a területi militia diszszázada tisztel­gett, a podesta a triesti várostanácscsal részesült ama szerencsében, Ő Felségeiket üdvözölhetni. Ö Felségeik a pavillonból bámulák a pompás ki­látást. Nagyszámú kocsik csatlakoztak a cs.­foga­tokhoz. A város előtt emelt díszkapunál b. Mer­tens altbgyár volt szerencsés a helyőrség élén Ö Felségeiket fogadhatni, s a cs. palotában, hol Ő Felségeik a lakosság legszivélyesb örömüd­vözletei közt leszállni méltóztattak, az összes kát. és polgári tekintélyek részesültek a hódolat-bemu­­tathatás szerencséjében, mire Ő F­e­l­s­é­g­e a cs. k. helyőrségi csapatokat maga előtt ellépteté s több lánykák szerencsések voltak Császárné () F­e­l­­s­é­g­é­n­e­k virágokat és költeményeket átnyújt­hatni. — A triesti börze ma nem jegyzett árfolya­­mot. — Az austriai „Lloyd“ — Felségeik arczképeit 400 aczélmetszetben osztatá szét. — Zsófia főherczegasszony ő csász. fens. 19-én estve érkezett Triestbe s b. Pascotini által, a helytartó ur ő excja nevében, kinek leánya sze­­­rencsés volt e fenségének a helytartósági épületben egy virágfüzért átnyújthatni, és Elberstein ve­zérőrnagy által fogadtatott és az elkészített lakosz­tályba vezettetett, hol a fenséges asszonyt Ferdi­nand Miksa főlig ő cs. fens. üdvözlé. — Zsófi­a főherczegasszony ö cs. fens. f. hó 22- n esti 8 órakor az „Erzsébet“ cs. k. hadigözösön a legjobb egésségben Velenczébe érkezett. — A p­á­v­­­a­i kereskedelmi kamra elhatározó, mikép Császár és Császárné . Felsé­geik várandó örvendetes látogatásának állandó emlékéül minden évben e látogatás évnapján az ipar körül a tartományban legtöbb érdemmel biró férfiút 600 lira adománynyal tisztelendi meg. — Gróf R­a­d­e­c­z­k­y­t egy a lombardvelenczei királyság fökormányzója , excja T­a­r­u­z­z­i József számüzöttnek és Meri­ni Károly politikai mene­kültnek az austriai cs. k. államokba büntetlen visszatérést, s az utóbbinak az austriai állampol­gárságba ismétt fölvételét megengedte. — Az „Agram. Ztg.“ f. hó 19-éröl azon örven­detes közlést hozza , hogy b. Jellach­ bán­y exc. egésségi állapota az utolsó napokban igen megjavult. KÜLFÖLD. Anglia, London, nov. 21. A „New-York­ Herald“ szerint Buchanan K­a­n­s­a­s­t szabad állam gyanánt akarja fölvenni az unióba. Az általa alakítandó kabinet gyanítható tagjaiul, Toucey-t Connecti­cu­t-ból, Shidellt Louisian­á­ból, s W­i­s­e-t Virginiából emlegetik. A kormány­nak a képviselőházban hihetőleg 30, s a senatus­­ban 14 szónyi többsége leend. A „Times“ ma egy hosszas czikkben az „As­­semblée Nationale“ ellen lép föl, mely lap legköze­lebb egy ily feliratú czikkben: „Mi Angolországnak szövetségesei, nem pedig eszközei akarunk lenni“, az angol hódításvágyat rendkívüli keserűséggel támadá meg, s rejtett modorban az Oroszország­gal­ szövetséget ajánlá. — A „Times“ e lap el­lenében hosszasan kifejti, mikép az angol-szász népfaj valóban némi általános felsőbbséget kezd ugyan gyakorolni, azonban ez utóbbi nem oly ter­mészetű, hogy az bármely országbeli becsületes embereknél aggodalmat gerjeszthetne. „Angol­ország hivatása“ — úgymond — „nem abban áll, hogy az udvaroknál fondorkodjék vagy pártoknak hízelegjen. Diplomatiai befolyással vagy szűkkeblű coteriák véleményeivel Angolország keveset gondol. Igaza van az „Assemblée“nak, midőn azt állítja, hogy államférfiaink mindig ugyanazon politikát kö­­vetik­, s hogy a nemzet által bámulatos ösztönnél fogva értetnek meg s támogattatnak. Angolország­ban mindegyik m­inisternek utánoznia kell elődét abban, hogy a nemzeti nagyság épületének tovább­építését elősegíti. Ezért bízunk is magunkban. Oly nemzetről, mely érzi saját erejét , hivatását, alig lehet föltenni, hogy jóhírét koc­káztatandja oly je­lentéktelen előnyökért, minek a párisi szerződés megsértéséből hárulnának reá. Miért óhajtanók mi, hogy folyvást egypár gőzöst tarthassunk a fekete­tengeren, vagy miért gátolnék meg a franczia kö­vetet abban, hogy a szultánnak jó tanácsot adhasson ? Egy oly nemzet, mint a miénk, nélkülözhet ily kis­szerű cselszövényeket. Mi tudjuk, hogy Franczia­­országnak a szárazföldön mindig nagy befolyással kell bírnia. Elég tér van a világon mindkettőnk szá­mára, s szerepeink különbözőségének köztünk minden féltékenységet meg kellene szüntetnie. Ezen azon körülmény, mikép Angolország tekintélyében minden ország fölött valami egyetemes létezik, egyik fő oka annak, hogy mi nem nézzük rosz szemmel ama jogszerű befolyást, mit szövetsége­seink igényelhetnek.“ A „Times“ valószínűnek tartja a 2-ik con­­gressus összeülését. Ezenkívül jelenti, mikép a neuchateli kérdés végleges megoldása nehéz­ségekre talált. Sir James Outram tegnap Southampton­­ból Bomba­y-be indult, hogy átvegye a parancs­nokságot a persiai tenger­ öbölbe szánt angol expe­­ditio fölött. Francziaország, Páris, nov. 21. Tegnape­lőtt a spanyol követ Izabella királynő név­napjának megünneplésére nagy ebédet adott, melyen é s s­u­n a herczeg is jelen volt, ki tegnap innen Sz.-Pétervárra indult. A franczia bank helyzete a legutóbbi időben épen nem javult. Készpénz-készlete jelenleg napon­kint 2 millióval fogy, s tegnap este 12 millióval ke­vesebbre ment fel, mint múlt csütörtökön. A bank­­igazgatók ezért ma reggel értekezletre mentek a pénzügyminiszerhez a bank helyzetéről a tanácsko­zás végett. A „Presse“ nagy buzgalommal folytatja Angol­ország elleni harczát, ma a p­e­r­s a kérdést tár­gyalja. Szerinte az angol kormánynak csupán az a czélja, hogy az Euphrates mellett saját befolyását növelje, s a persa öbölben fejedelem gyanánt ural­kodjék, K­a­r­r­a­c­k s B­u­h s­i­r-nak erős várakká alakítása által. Azonban Angolország elfeledő, mi­kép Karrack Francziaország sajátja, egy oly szerződésnél fogva, mit 1769-ben Pyrault Khe­­rim khánnal kötött (!) úgy látszik, az Angol­­s Francziaország közti viszonyok mindig feszülteb­bekké lesznek. A „Pays“ ma ismét kikel az angol sajtó ellen, melynek minden nehézség nagyítását veti szemére. Egyszersmind a fölötti ingerültségét fejezi ki, mikép több angol lapok, a „Moniteur“ intése daczára, ismét megtámadni mernek némely franczia ministereket. A­n­t­o­n­i­n­­ marquist félhivatalos utón elutazás­ra sürgetik, s értésére adták, mikép az általa tanú­sított reményekben itt épen nem osztoznak. Hírszerint útólóg lépések létettek a Schweizi kormánynál, a neuchateli foglyok szabadonbo­­csátása iránt, s azt kezdik hinni, hogy Schweiz engedend az átalános sürgetésnek; ellenben hírsze­rint Du­four tábornok más értelemben nyilatko­zott volna. A fontainebleaui utazás, a császárné kivo­­natára, még­is meg fog történni, azonban ott sem­mi ünnepély sem leend. A W­a­r­e­w­s­k­i gróf belépéséről a hírek már egé­szen elnémultak, noha P­e­r­s­i­g­n­y gróf legközelebb mindent elkövetett a császárnak arról a meggyőzése végett, hogy külügyministere épen nem alkalmas magas állására. Ellenben néhány nap óta azon hír terjedt el,mikép a megrongált egésségű B­­ 11 a­u­­­t­ot Collet-Meggret váltandja fel a belügy­minis­­terségben. Turgot marquis­t dec. 4-én várják vissza Mad­ridba. Elutazása azért halasztatott oly sokáig, mivel a császárné Canrobert tábornagyot akarta he­lyette Madridba küldetni, azonban minden fárado­zása daczára, a császár meghagyó T­u­r­g­o­t­o­t ál­lomásán. Montreal tábornok tegnap Rómából Mar­­s­e­i­ll - b­e érkezett. Azon összeütközés, mely az azov-ten­­g­e­r bejárásánál egy angol hajó, s az orosz ütegek közt történt, ki van egyenlítve. Az orosz parancs­nok félreértéssel mente magát, s az angol hajópa­rancsnokkal abban egyezett meg, mikép ez ügy az illető konstantinápolyi követek elhatározására bi­­zassék. Azoknak a történtekről jelentés létetett, s ők több értekezlet után abban egyeztek meg, mikép azon ügynek semmi további következése se legyen, mivel az orosz parancsnok jelentése elegendő fel­világosítást s mentséget foglal magában. Spanyolország, Madrid. Egy nov. 17-től kelt sürgöny szerint, a hivatalos lap kijelenti, mi­kép a franczia követség a franczia sütödék javára az octoberi árakat követeli. Az „Espana“ a legújabban Malagában kiü­tő felkelési mozgalomról némely értesíté­seket közöl, mik szerint az csupán a csempészek érdekében történt volna, mint ez gyakran előfordul a spanyol tengerparti városokban. A katonaságból mintegy 8-an sebesültek meg; a lázadók 15—20 sebesültet s 3 holtat vesztettek. A főkapitány igen szigorú b­a­n­d­ó­t adott ki s az elfogatott lázadók törvényszék elé állíttattak. Lehet ugyan, hogy a csempészetnek is volt része az említett fölkelési kí­sérletben, azonban nem lehet azt állítni, hogy an­nak más okai is nem lettek volna. Ezen esemény elszigetelt lehet ugyan, de bizonyosan első körjele egy vészteljes helyzetnek. A „Journal des Débats“ Spanyolország helyzetéről egy hosszas czikket közöl, melyben azt igen aggasztó színben tünteti fel. Most ezen lap is megerősíti azt, mit az „Indep. beige“ levelezői már régóta állítottak, mikép­t. i. az alkotmányos párt több ellenséges töredékre oszolván, ennek követ­keztében az absolutisták felbátorodtak, és si­került nekik egy hatalmas, noha nem igen számos pártot alakítni. Ezen párt a királynőt arra igyek­­szik rábírni, mikép egyezzék bele az asturiai herczegnőnek a fiatal Don Carlos infanssal. Don Juan infans idősb fiával­ összekötésébe, melynek­­ azon előnye lenne, mikép megszüntetné a carlista párt fondorlatait, s annak szemében törvényesítné Isabella uralkodását, a­mennyiben Don Juan in­fans először is elismerné Izabellát mint spanyol ki­rálynőt. Az asturiai herczegnő 5, Don Carlos infans pedig 9 éves. A királynő — mint mondják — meg­egyeznek ezen házasságban, azonban az absolutis­­ták ezzel nem elégedvén meg, azt akarnák, hogy Izabella mondjon le a koronáról kiskorú leánya ja­vára, s hogy az új királynő kiskorúsága alatt a kor­mányzás egy oly régensségi tanácsra bizassék, melynek 3 tagja közt Izabella királynő férje s Don­ Juan infáns is lennének. A királynő erélyesen visz­­szautasítá ezen reá nézve sértő ajánlatokat, azonban az absolutista párt mindennemű befolyást segélyül hívand, s nem tudhatni, ha vájjon a királynő nem fog-e végre engedni az erkölcsi kényszerítésnek. Ez nagy szerencsétlenség lenne Spanyolországra, s még nagyobb a kir.­házra nézve. Spanyolország nem fogna megnyugodni ama politikai rend­szerben , mit az absolutisták akarnának reá szabni, valamint az újabb kiskorúságtól elvá­­laszthatlan zavarokban sem,­­ hihetőleg egykor fölkelne, hogy saját függetlenségét kikiáltsa s ma­gának választása szerinti kormányt adjon. Mint mondják ezen tervek az alkotmányos pártnak még legbölcsebb s legszilárdabb tagjait is rémülésbe ho­­zák, s még maguk Narvaez s Pidal is néhány perczig szinte kétségbeestek hónuk üdve iránt. E szerint az ország helyzete igen komoly s nagy kö­telességeket szab az alkotmányos pártra, melynek összes színezeteit a „Débats“ arra szólítja fel, hogy siessenek újra közeledni egymáshoz s a királynő körül gyűlni össze, ki ekkor meghallgatandja ezen nagy nemzeti párt óhajtásait. Ekkér Spanyolország újra szabályszerű s szabad kormány tekintélye alá helyeztetvén, folytathatandja reformjait s a jólété­nek kifejtésére annyira szükséges nagy munkák végrehajtását. Egy nov. 22-től kelt sürgöny szerint a hivatalos lap egy oly rendeletet tesz közzé, mely a tüzérség erejét 12,000, a hadmérnökségét 3,600 s a lovas­ságét 12,000 főre szabja ki. Narvaez gyöngél­­kedéséből tökéletesen fölüdült. Az orosz követet Madridba várják. Malagában nyugalom uralko­dik. Néhány befogta­tás történt az alsóbb néposztá­lyok közt. Oroszország: Odessából távirják a „Ti­­mes“nak, mikép Woronzoff herczeg ott nov. 18 án meghalt. Távirati tudósításuk. Páris, nov. 23. A „Pays“ szerint a porosz követség veszi át a n­ápolyi alattvalók oltalma­zását a diplomatiai összeköttetés megszűnésének tartama alatt. G­­­r­a­r­dji a „Presse“ ez. lapjának egy részét Milhaudnak engedte át. London, nov. 22- A legújabb bankjelentés igen kedvezőn hangzik. A pénzjegyforgalom 309,950 font szr-el kereskedett; az érezpénzkész­­let 154,015 fonttal gyarapodott. Nápoly, nov. 12. Az itt megjelent két nyugati fregát ismét elhagyta a kikötőt. — Nov. 13. A hivatalos „Giornale della due Sici­­lie“ egy kir.rendeletet hoz,mi­által a tőkésített állam­­adósságok folytonos törlesztése az ide vonatkozó kiviteli módozatok adatolása mellett elrendeltetik. Genua, nov. 19. Krisztina királynő Marseil­­­léből jőve ide érkezett, s útját Rómába azonnal tovább folytatta. Az orosz fregát „Orloff“ , Ilona ahgnőt víve fedélzetén , Nizzába elutazott. R­o­m­a, nov. 15. A pénzügyi consuljának tagjai nem rég szerencsések voltak pápa­i szentje által fogadtatni, ki nekik munkálataikért elismerését fejezte ki. F. hó 11-én Savelli bibornok elnök­sége alatt tartottak ülést. Palermo, nov. 10. Az itteni öbölben jelenleg az angol gőzös „Centaur“ s az angol yacht „Osp­rey“ horgonyoz. Sz. Péter­vár, nov. 21. Miklós hasonnevű fia meghalt. Mahmud pasa, a hadsegéde, a fehér sasrendet kapta. whgnek szultán Színházi előadások. A nemzeti színpadon: Ristori del Gr­illo assz. föllépteül: „Mirra.“ Tragoedia 5 felvonásban. A pesti német színpadon: Goul­a­ur északamerikai cyclorámá­nak mutatványa. Ezt megelőzi: Neue Einrichtung oder­ Harfe , Tisch Lessel.“ Posse in 1 Aufz.­r d­­­á'­chie und Bécsi börze, nov. 24. (Távirati közlés.) Dunavizállás , nov. 24. 2‘ 8"9"' 0 fölött. Bankrészvény ............................ . . 1065 Államkötelezvény 5°/0 . .. --­dto 4°/o .... B ? ’ ** 1835—diki sorsjegy . . ./ . . . — 1839-diki — ...................... • I 125% 1854-diki 5%............................. . 1 108% Nemzeti kölcsön 5ll/# j » ®^9/ig Államvasútrészvény ... . . 326% Földtehermentesítési kör. . .­­75% Éjszaki vaspálya....................... . . 2550 Dunagőzhajózás ..... 582 Hamburg................................... . 1­78% Augsburg.................................. London ........................................ • 10 17% Cs. kir. arany ....................... • • s Felelős szerkesztő SZILÁGYI FERENCZ. Szerkesztő-társ NÁDASKAY LAJOS-

Next