Budapesti Hírlap, 1856. november (254-278. szám)
1856-11-08 / 259. szám
Pest. Szombat, 250. Megjelenik e lep, vasárnap és ünnep utáni napokat kivéve, mindennap reggel.Előfizetési díj : vidékre : fél évre : 10 frt, évnegyedre: 5 frt. Helyben: félévre: 5 frt, évnegyedre: 4 frt. A hirdetések ötször halálozott sorának egyszeri beiktatásáért 6 kr, többszöriért pedig 4kr számíttatik. — Egyes szám 20 pfer. Szerkesztői iroda : Egyetemutcza 2-ik sz. a. 1-ső emeleten. BUDAPESTI Kiadó hivatal van : Egyetem-utczában, 2-ik szánt alatt, földszint. HÍRLAP. Eledzethetni helyben : e lap kiadó hivatalában . Egyetem-utcza, 2-dik szám, földszint, vidéken minden es. kir. postahivatalnál. — Előfizetést tartalmazó levelek a czim. lakhely s utolsó posta feljegyzése mellett a pénzzel együtt bémentesítve egyenesen a kiadó hivatalhoz utasítandók. Távirati (magán)surgony. (Érkezett a „Budapesti Hírlap“ szerkesztőségéhez tegnap pénteken esti 6 óra 50 perczkor.) Páris, nov. 7. A mai „Moniteur“ egy megnyugtató nyilatkozatot hoz, melyben a brit szövetség fenntartása iránti legélénkebb óhajtás nyilváníttatik, s a függő differentiák nemsokára a békés megoldása biztosíttatik. HIVATALOS RÉSZ. A cs. k. Apostoli Felsége sajátkezűleg aláirt okmány által Pospischil Ádám cs. k. arclére testőrt és századost az austriai birodalom nemesi rangjába „nemes“ disz- és „kaiserschwerzi“ melléknévvel legkegyelmesebben fölemelni méltóztatott. A belügyminister egyetértésben az igazságügyministerrel Kaschenreutter Ferencz szolgabiróhivatali segédet, szolgabiróvá valamely vegyes szolgabiróhivatalnál a kassai közigazgatási területen kinevezte. A belügyminister egyetértésben az igazságügyministerrel Zahardala József törvényszéki segédet, segéddé valamely vegyes szolgabiróhivatalnál a kassai közigazgatási területen kinevezte. Engedélyokmány. Mi I. Ferencz József, Isten kegyelméből austriai Császár, Magyar- és Csehország királya stb.stb. Miután a következő kérelmezők , u. m. gróf Zichy Ödön saját és Apponyi György gróf, Apponyi Károly gr., Károlyi György gr., Festetics Ágoston, Ertz Károly gr., Khuen Antal gr., Prandau Gusztáv b., Pejacsevics Péter gr., Waldstein János gr., Zichy Domonkos gr. és Kreuther Ferencz nevében. Gróf Festetics György saját és Batthyány Fülöp hg., Eszterházy Pál hg., Erdödy Sándor gr., Zichy Henrik gr., Biedermann Gusztáv és Tschuri Ödön nevében; Báró Kordon Ferencz altábornagy saját és Bevo 11 e 11 a Pasquale nevében ; Forsboom-Brentano József Antal, Sina G. Simon, Arnstein és Eskeles és Wodianer Móricz, végre André Ernő saját és Pereire Emil, Fould Benedek, Perere Izsák, Biesta Hippolyt, Thurneissen Ágoston, Mac Gedéon des Arts, gróf Morny Károly Ágoston Lajos József, José-Luis de Abaroa, Salvador Kázmér, Grienlinger Frigyes, b. Seilliere Florent-Achil, Mallet Károly és Eichthal Adolf azon kérelmet terjesztek elénk, hogy nekik építési-és üzletengedélyt adjunk Magyar királyságunkban a Duna és a déli állampálya közt fölállítandó vasúthálózatra; megfontolva a vállalat közhasznúságát, kereskedelmi miniszerünk javaslata folytán késztetve érezzük magunkat, az érintett kérelmezőknek a végleges építési- és üzletengedélyt a következő vonalakra nézve megadni: 1. §. Megadjuk ennélfogva az érintett engedményeseknek a jóváhagyást az előmunkálatokra, valamint az engedélyt a következő gőzmozdony-pályavonalak u. m. a) Bécstől Sopron és N.-Kanizsán keresztül Eszékig, b) Uj-Szőnytől Székes-Fehérváron át Eszékig. Mennyiben ezen az a) és b) alatt kijelölt vonalak Pécset nem érintenék, ezen város összeköttetése végett egy pályaág építendő. c) Egy pályának Budáról N.-Kanizsán keresztül, csatlakozva a déli állampályához, Pöltschach közelében; d) egy pályának Eszéktől Zimonyig felépítésére és üzletben tartására. A felhozott összes vonalakra nézve, az iránykijelölés közelebbi megállapítása az engedményesek javaslatára és a katonai vonatkozásban szükséges követelmények különös tekintetbevételével az államigazgatóság részéről történendik. Hahogy egy elkülönített indóház építésére Bécsben az a) alatt említett pálya számára alkalmas hely nem találtatnék, vagy ha az elkülönített vonal vezetésére nézve a pályafő közelében különös akadályok merülnének föl, azon esetben megengedetik az engedményeseknek, az érintett vonalnak, javaslatuk folytán az államigazgatóság által kijelölendő ponton, a már létező pályák egyikébe beszakadását eszközölni. Azon esetre, ha az engedményesek ezen vasúthálózat kiegészítése végett a pécs-mohácsi pályát tulajdonukká fognák tenni , ezen pálya is a jelen engedmény tárgya leend úgy, hogy ennek minden határozmányai ezen pályára is alkalmazandók. A falapok, föld- és műmunkálatok két sínvonalra építendők; az engedményesek azonban csak akkor kötelesek a második sínvonalat építeni, ha az évi bruttó jövedelem mérföldenként 150.000 ftot meghalad. Az engedményesek köteleztetnek, az engedményezett pályákat az engedmény tartama alatt tökéletesen jó és közlekedésképes állapotban saját költségükön az államigazgatóság minden közrejárulása nélkül fenntartani és minden időben az üzleteszközöket a közforgalom szükségletéhez arányosítni. A kisajátítás joga az erre vonatkozó szabályok határozmányai értelmében (tehát a katonai Őrvidéken a telekbirtoklásra nézve törvényesen fennálló különös szabályoknak is tekintetbevételével) meg fog adatni. 2. §: A fennérintett pályák befejezési határideje tíz évre, az engedélyokmány kibocsátásától számítva, állapíttatik meg, jogában állván az illetőknek, a bevégzést hamarább is eszközölni. A sorrendet, melyben az építés történendő, az államigazgatóság fogja az engedményesek kihallgatása után, meghatározni. 3. §. Az engedmény 1862 év január első napjától számítva, 90 évre adatik. Az engedmény tartamának lefolyása után az állam azonnal a föld- és telekmű- és földmunkálatok, az egész vaspályás fel- és alépítkezések és összes ingatlan tartozékok , mint indóházak , fel és lerakodó helyek, építmények a megérkezési és elindulási helyeken, ör- és felügyeleti házak, ezek szerelvénydarabjaival együtt, álló gépek és átalában más ingatlan tárgyak tehermentes birtokába és élvezetébe lépene. Mi az ingó tárgyakat illeti, minek: a gőzmozdonyok, vasúti és közönséges kocsik, mozgó gépek, műszerek, tűz- és más ilyszerű anyagkészletek, ezen tárgyakból oly mennyiség illetőleg értéköszszeg fog ingyen az államra átszállni, melynek beszerzése lehetséges volt a nélkül, hogy fölülmúlná azon összeget, melyért az államigazgatóság a kamatbiztosítékot elvállalja (4. czikk). A többi ingóságok ellenben az államra csupán a megalkudott vagy az egyik fél kivonatára szakértők által kinyomozandó becsérték megtérítése mellett szállnak át. Az engedményesek azonban birtokában maradnak azon külön építményeknek, minek a kolcs-kemenczék, öntödék, gyárak, gépek és más szerszámok, csűrök, műhelyek stb. melyeknek építésére ők az e tekintetben fennálló vagy ezentúl kibocsátandó törvények tekintetbevétele mellett azon világos hozzáadással, hogy azok a vaspálya tartozékát nem képezik, fölhatalmaztattak. Ily szerelvényekre nézve a kisajátítási jog kedvezménye, valamint a vám- és jövedelmiadómentesség igénybe nem vétethetik. 4. §: Az államigazgatóság az engedményeseknek évi öt száztéli kamatot s azonfelül még a valóban felhasznált és száz millió pftig ezüst pénzben rúgható beruházási tőke törlesztésére két tized kamatot biztosít. Ezen biztosíték az építendő 1. pont a, b, c, és d alatti vonalak mindegyikére nézve pro rata azonnal érvényessé kezd válni, mihelyt az illető vonalak egész hosszúságukban a forgalomnak át fognak adatni és a legközelebbi ján. 1-jétől foly. Hahogy az érintett pályavonalak az azokra száz millió ft. erejéig fordított befektetési tőkének évenként még öt kéttized kamatját sem hoznák be, az üzletköltségek levonása után az engedményesek jogosítvák, az illető kiegészítést a bírod, kincstárból követelni, és ez esetben a bírod, kincstár köteles, ezen kiegészítést koronkint fizetendő osztalékok lejáratidejekor teljesíteni. Azon összeg, mit az államigazgatóság a biztosíték folytán fizet, csupán az engedményesek részére adott és négy száztélűt kamatozó előleg gyanánt tekintendő úgy, hogy mihelyt a kérdéses pályavonalak évi jövedelmet együtt véve a biztosítandó évi járadékot felülmúlják, minden ily évi többlet, minden más czéllal felhasználása előtt, az előlegnek kamatostól az államigazgatóság számára történendő visszafizetésre van szánva, míg ez teljesen letörlesztve lesz. Ha az engedély lejárata, vagy beváltásakor az engedményesek a fennebbi biztosíték folytán az államnak még valami összeggel tartoznának, ezen összeg a vállalatnak még fennmaradó vagyonából fizetendő ki. Az államigazgatóságnak joga van egy általa kirendelt egyén által a vállalat ügyvitelét figyelemmel kísértetni, hogy meggyőződhessék, miként az igazgatás és számadásai nem oly módon vezettetnek, mely a fennebbiek szerint elvállalt kezesség érvényesítésének igazolható alapul szolgálhatna. 5. §: Az építési- és üzlettőkéhez azon részvények és kötelezvények kamatai is hozzászámíttathatnak, melyek az építkezés folyama alatt fizetendők be, valamint ezen kamatoknak koronként megkivántató kiegészítése is azon időpontig, midőn az állam kamatbiztosítéka hatályba lép. A részvények kamatolása egy évre öt százlékban állapíttatik meg (Vége köv.) sz. NEMHIVATALOS RÉSZ. Pest, nov. 7. II. (Politikai szemle.) Azon kételynek, vájjon a dunai fejedelemségekben és a feketetengeren Austria és Anglia haderői oct. 28-kan mint határnapon túl is bennmaradjanak-e. Törökország egyideig tartott ingadozása után az említett három hatalom közt oct. 23-án kötött egyesség által vége vettetett oly módon, hogy az angol-austriai haderők török területen maradnak mindaddig, míg a párisi béke pontjai Oroszország részéről nem teljesíttetnek. Az occupatio, tudomás szerint főleg két tény által indokoltatik, először , hogy a Morvaország és Besszarábia közti határ még szabályozva nincs (Belgrád, kigyósziget), másodszor, hogy Besszarábia azon területén, mely a párisi béke szerint Moldvához csatolandó, még orosz csapatok állanak. Az angol-austriai occupatio megszüntetésének feltétele tehát e két akadály elhárításában áll. A kérdés már most az: hogyan történjék ez? Oroszország azt akarja, hogy miután a hatalmak Belgrádra nézve a béke kötésekor tévedésben voltak, a kígyószigetről pedig megfeledkeztek, e bajt nem lehetne természetesebb uton orvosolni, mint ugyanazon hatalmak uj határozata, tehát uj congressus által, mely mintegy folytatása lenne az elsőnek; és ha CD mocsokennólázzon. »*«,a nyísik ok is elenyésztetnék, mert az orosz csapatok csak azért vannak benn a besszarábiai területen, mert a határszabályzás még nincs végrehajtva. Francziaország, mely,mint tudjuk, a párisi békének oly roppant sérelmét látja az occupatio továbbtartásában, mikép kész volt a miatt a dec. 2--i hármas szövetséget ha nem is végkép felbontani, de igen meglazítani, bámulatos következetlenséggel szót sem érdemlő dolognak tartja a párisi béke egyenlő erejű más pontjainak Oroszország általi nem teljesítését, s szintén congressust sürget. Sőt ez iránt már körlevelet is intézett volna a párisi béke aláíróihoz. Azonban könnyű belátni, hogy egy oly congressus egybehívása, mint itt javasoltatik , nem lenne egyéb, mint a párisi békekötés érvényerejének megsemmisítése , mert abban ama kötvény pontjai új vitatás , magyarázat és határozás alá vétetnének, mielőtt azok még végrehajtottak, oly hatalmak által, melyek közt a szövetkezési érdek, és nézetviszonyok egészen másak , mint melyek közt a párisi béke létesült. Már hogy ily egészen uj csoportozatu congressus hogyan végezhessen be minden részt kielégítőleg ,gy szilárdságrai kilátással, s a mi fő, ugyanazon elv és czél szellemében, mely ama pontot diktálta, egy művet, mely egészen más viszonyok közt alkottatott, nehéz belátni. Végre hallatlan kívánságnak kell tekinteni azt, hogy egy hatalom, bármily kicsiny legyen az, a maga nézetét akármely congressus többségi ítéletének alávesse. Ha tehát második értekezletről van szó, annak csak az lehet feladata a párisi béke pontjai irányában, hogy azok végrehajtásának megtörténtét jegyzőkönyvileg megerősítse,nem pedig hogy azok újra felbolygatásával új nehézségek és bonyolódásokra nyisson tág kaput. E nézetekben látszik alapos okát találni Austria s Anglia vonakodása egy uj congressus létesítéséhez járulni, melytől kielégítő eredmény nem várható, valameddig a párisi béke szigorúan létesítve nincs, vagyis valameddig Oroszország a párisi béke máig végrehajtotta, s épen ezért az occupatio továbbtartását jogosító két pontjának eleget nem tesz. Melyik győz a két fölfogás közöl, vagy minő középút egyenlíti ki a nézeteket? — a jövő titka. Némely franczia lapok a konstantinápolyi miniszerváltozás miatt azzal igyekeznek magukat vigasztalni , hogy Resd pasa kormányralépte nem tekinthető francziaellenes ténynek, s ennek indokolásául emlékezetbe hozzák, hogy midőn ez államférfi párisi török követ volt, a franczia eszmék nagy barátjának mutatkozott. Azonban tudva, hogy Resid kormányra kerülése egyrészt lord Redcliffe műve, kinek nézetei eléggé ismeretesek, alig hiszszük, hogy ama lapok e vigasztalást maguk is keserűnek ne találják. Legalább erre mutatna azon hír, mely ugyan még további megerősítést vár, miszerint azon biztosítások, melyeket a mostani párisi török követ Compiégneben a császárnak adott, forma szerint erősítvén, hogy az új nagy vezír teljességgel nem szándékozik francziaellenes politikát követni, nem találtattak kielégítőknek,s Thouvenel úr rendeletet kapott a történt minister változás iránt Konstantinápolyban felvilágosítást kívánni. Még inkább mutatja a boszankodást a „Constitutionnel“ egy legújabb czikke, mely nem igen kimérve kivált Angliát, Belgrád kérdésében hatályosan Oroszország pártjára áll,kijelentvén,hogy a párisi békekötvény természetes magyarázata egészen Oroszország mellett szól, mindamellett kész a vitakérdést congressus elé bocsátani, mi az orosz kabinet jóindulatát tanúsítja , mig más államok igaztalan kizárásokat követelnek. — „Ismételjük“ — ezek a czikk végszavai — „jelenleg a bécsi s londoni kabinetektől függ a létező viszályoknak , s az ezen helyzet által előidézett nyugtalanságnak véget vetni, azoknak meg kell egyezniük a congressus újra fi összeülésében , a nélkül hogy feltételül önkényes és meg nem engedhető kizárásokat állítnának fel, melyek a congressus jellemét egészen eltorzítnák s a szerződések megszegését képeznék.“ A „Constitutionnell“és ellenkezőleg a „Liece“ az Angol s Francziaország közti kibékülésről beszél. Mint az „s. b.“ erősíti, ez Anglia által kívánt kizárás csak Oroszországra terjedne ki. Vájjon hova fog Poroszország állami az alakulóban levő szövetségi combinatióban ? az oroszfranczia vagy angol-austriaihoz , vagy egyikhez sem ? E kérdésre felel a „Frankf. Postz.“ egyik czikkében s e feleletet minden kétségen fölülinek tartja, ha az orosz-franczia szövetség csakugyan létesülne. Porosz- sőt egész Németországnak még élénk emlékezetében kelllenni ama szerencsétlenségeknek , melyeket a tilsiti békéig sőt még azon túl egyedül Franczia-s Oroszország együttműködése , és a németországi népek és fejedelmek belviszálya idézett a németek feje fölé. Hogy Poroszország e pillanatban már a dunai fejedelemségek szervezésekor-A*—— t»adi»/en «411 A ne tries altans Konstantinápolyban oda működik, hogy a díván az austriaiak Moldvából kivonulásának sürgetésére bírassék, a nevezett lap se nem tagadja se nem állítja, de kétségtelennek tartja, hogy Poroszország magatartása mindenesetre más fogna lenni,ha a francziaorosz szövetség létesülne, vagy csak valószínűvé is válnék, mert azon esetben Orosz- és Francziaország nézetei és követeléseinek támogatása egészen más jelentősséggel fogna bírni. A jelen politikai viszonyok közt figyelmet érdemlő körülménynek tartható, miszerint amint látszik, a porosz sajtót figyelmeztették, hogy a franczia császkormány irányában illő óvatossággal legyen. Legalább a berlini félhivatalos „Zeit“-nak közelebbről a porosz sajtónak az említett ügyben leendő magatartását tárgyazó czikke a fenebbi nézetnek nagy valószínűséget kölcsönöz, és a mostani helyzetet nem kissé jellemzi. Egy frankfurti sürgöny jelentette, hogy a német szövetséggyűlés azon bizottmánya, mely a Neuchatelt illető porosz indítvány megvizsgálásával foglalkozott, s mely Austria, Porosz, Bajor, Szászország, Württemberg, Baden és Hessen-Darmstadtból állt, az indítvány mellett nyilatkozott. E nyilatkozat a ,Constitute szerint ennyiből áll: A bizottmány ajánlja a gyűlésnek azon jogok elismerését, melyeket Poroszországnak a Neuchatelinűségre az 1815-diki szerződések és az 1852-diki londoni jegyzőkönyv ad. Azonban hozzáteszi a nevezett lap, mikép a szöv.gyűlés ez elismerése után még hátra lenne azon módosulatok meghatározása, melyben e jogok 1815. óta a porosz kormány fokonkinti engedmények következtében név szerint 1830 és 1848-ban, keresztülmentek , mit, úgymond, csak a congressus tehet. Spanyolországból a távirda az 1844—45-ki sajtórendeletek visszaállítását jelenti. E rendeletek szerint, melyek életbeléptéből Madridban az ostromállapot közel megszüntetését remélték , minden lapnak oly felelős szerkesztővel kell elláttatnia, ki 1000 reál adót fizet , s 30,000 frank biztosítékot képes letenni. Egyedül az első folyamodású bírákból álló törvényszék van hivatva a lázító és felforgató iratok fölött ítéletet hozni. A brabanti hg. Brüsselből Windsorba érkezett. Mint puszta hírt említjük, miszerint a franczia hajóhad közelebb nyílt tengerre indulna Taulonból, 8 kitűzött czélja nem Nápoly, hanem Konstantinápoly lenne. November 8,1856 Bécs, nov. 5. A Múlt levelemben is megemlíthetem ugyan s nemzeti bank October havi állása kimutatását azonban e mulasztás senkinek sem fog ártani, egy két nap nem tévén különbséget a viszonyokban Midőn egy oldalról az ezüst fölpénz aránylago emelkedését (most 7—8 közt áll) kell constatkroznunk , más oldalról némi vigasz , hogy a nemzeti bank érczkészletes jegyei közti arány folytonosai