Budapesti Hírlap, 1857. január (2-25. szám)

1857-01-29 / 23. szám

Tárgyalási terem. IV- '(ffestefendötörvénysnek 1857-kjjanuár 21. 22. 21L' Elnök: P a b i t y Teofil; államügyészi helyettes Herszegzsi; védő dr Rüdiger. Tárgy: or- és férj­­gyilkolási vád. Sz-né szül. F. Erzsébet ellen.) (Vége.) Államügyészi helyettes : Az orgyilkossági vád tény álladékát tanukkal igazolt egybevágó körülményeken túl különösen az orvosi látleletek és szakértő orvosi­­vé­lemények alapján a bp. 262. és 263. §§. értelnébeni ki­mutatván vádlott ellen irányzó bizonyítékait. Ámbár legyen ez bizonyítékot képező bei­smerése vagy­­ bűntény elkövetésére közvetlen vonatkozó tanúvallomás hiány­zik, de a 281. § szerint a vád Sz. Józsefné ellen telje­sen igazolva van. Mert miután a tény minden körülmé­nyeivel együtt be van bizonyítva, ha a vádlottnak ön­­mehtségére felhozott állításai megerőtlenítvék s valót­lanokul tűnnek föl, marasztaló ítélet hozatalára két gyam­ok találkozása elegendő. Vádlott állítja, hogy a kérdését éjjel a théát átvette a szakácsnétól, s másodíz­ben is főzetett, — hogy Mészáros Lajoshoz a­ tény el­követése után nem szólott, — hogy az előmutatott kés nem házbeli evőeszköz, — hogy a zsineg idegen, — hogy csütörtökön reggel, midőn a hullát Prokop meg­nézte, a nyakon semmi véröv sem Volt, -7­ hogy szer­dán déltájban a bort egyenesen M­­inas vitte a szo­bába Sz-nak, — hogy Sz. szerdán nem volt egészen betakarva, s arcza látható volt, — hogy Hekkelnél a végrendelet készítéséről szólottak. Mindezek valótlan­­sága be van bizonyítva, így két gyam­ok is elegendő volna a vádlott elmarasztalására. De több gyam­ok ta­lálkozik ellen­e. Első, hogy a bűntény elkövetése helyén annak végrehajtására használt eszközök, a kés­ési zsineg megtaláltattak, másodszor hogy a bűntény nyom­ait­­ eltakarni s megsemmítni igyekezett, mi­dőn szerdán egész nap titokban tartotta férje ha­lálát , az inasokat kitiltotta a szobából, a súrolás ideje alatt a szobát sötéten tartotta , orvost nem hivott, daczára azon állításának, hogy férjét cholerába esett­nek­ hitte, Lekkeit látogatási szándékában feltartóztatta, az orvosokat félrevezetni igyekvék , s pedig K­iákót azon állítással, hogy férje csütörtökön reggel hat órakor halt meg, ,Prokopot"azzal, hogy még Szerdán este rántott csirkét evett a férj s rögtön halállal múlt ki azon éjjel. Mészáros Lajost oktatta, hogy ha kérdeztetik, mit se mondjon, a szakácsné vallomásának a theára nézve irányt adni igyekezett, s mihelyt észrevette, hogy férje halála gyanút gerjesztett az orvosok előtt, már csütör­tökön ügyvédhez ment stb. Harmadik gyan­ok , hogy a babtény elkövetésekor a szobában volt. Igaz, hogy kér­­déses érjeni jelenléte a házassági viszonynál fogva ter­mészetes, de hogy ép azon időben, m mikor a tanuk nyi­latkozata szerint a meggyilkoltnak fuldokló kiáltásait hallották, s mikor az orvosi vélemény szerint a halált valóban fulladási gutaütésnek kellett előidézni — M. Lajoson kívül egyedül volt a szobában, ez gyam­okot ké­pez. Terhelő gyanút szolgáltat még Mészáros Lajos nyi­latkozata, ki különböző­ időben különböző személyek előtt oly következetes egyformasággal s oly körülménye­sen vallott. A közönség véleménye annyira a vádlott ellen volt hangolva, hogy a t. államügyészi helyettes helyén látta indokolni, miért nem kérhet ellene halálbüntetést, melynek alkalmazását a törvény­­csak közvetlen bizo­nyítékok létezése mellett engedi. A bt. 134, 135 és 136 St a bpt. 284 § értelmében élethoszszanti fogságot kér büntetésül a vádlott ellen, fölemlítvén azon súlyo­sító körülményt, hogy az orgyilkosságot fér­jén követte el. A védő hosszasan fejtegette érveit a gyam­okok meggyengítésére.­­ Először is azon kérdést tette fel, vájjon indokolva van-e a vádbeli bűnténynek vád­lott általi elkövetése, mert habár a bűntény már maga erkölcsi romlottságot feltételez , de mentől nagyobb a bűn, annál nagyobb rendesen az in­dító ok. — Azon szeretetlenség, mondhatni szívte­lenség, mely vádlottat nyomja, a közte s férje közötti czivódások még nem igazolják az iszonyú férjgyil­­kosságot­­* ’azon okoknak pedig semmi nyoma , me­lyek ily bűnt előidézni szoktak ; nem volt félté­kenység , nem volt egyenetlenség az első házasság­ból származott gyermekek miatt s nem vagyonviszo­­nyok miatt. Második kérdés , mit a védő tagadólag igyekvék: megoldani, várjon elég erővel bírhatott-e a nő erősebb férje meggyilkolására. A gyam­okokra néz­ve : a házbeliek előadásához némi gyanú fér arra néz­ve, hogy a felmutatott kés és zsineg valóban a ház­nál közhasználatú eszközök lettek volna, továbbá hogy szerdán egész nap vádlott titokban tartotta férje halá­lát , ezt érthetővé teszi a sógoraitóli félelem, kik el­len a vagyont biztosítnia kellett, a­mint hogy tett is e végre lépéseket, e mellett a haláleset titkolására nem használt oly eszközöket , hogy az inasoknak vagy a szakácsnénak szerdán módjában ne állott volna meg­tudni, vájjon el-e Sz. József vagy halva van, hogy a vádlottnak jelenléte a kérdéses éjjel férje szobá­jában gyam­okot képezne , ezt tagadja védő s végre tanulmányának s értelmiségének egész erejével so­rompóba lépett a t. védő Mészáros Lajos, hitelé­nek­­ csökkentésére. Nem vonja kétségbe, jóhiszemű­ségét , de a vizsgálat mozzanatai közt­­ biztos ala­pokat vél találni azon meggyőződésre, hogy e fiú a kérdéses éjjel látván Sz. Józsefet neje által az ágy mel­lől fölsegíttetni, s látván ezt álombéli ébredése közben, midőn éberségét még egészen vissza sem nyerhette, s Másrészről a terjedő hitből vádlottat tartván férje gyil­kosának, képzelődése lassanként kiszínezte a látottat, s tán már maga is hiszi, hogy végig szemlélte a gyil­kolást egész folyamában stb. A törvényszék­ visszavonulván egy óráig tartott ta­nácskozás után ítéletet mondva, Szám József­­n­é­­ szül. Fidler Erzsébetet az államügyész által ki­fejtett gyam­okok alapján az orozva elkövetett férj­gyilkolásért 15 évi súlyos börtönre ítélte. Szilágyi Virgil: AUSTRIA! BIRODALOM. Milano. Jan. 19-n a közintézetek látogatásának folytatása következett. Császár Ő Felsége legelőbb is a lyceum - gymnasiumot látogató meg , melynek lépcsőjén Ő Felsége szeme előtt egy a legmagasb látogatást örök emléke­zetben tartó felirattal díszelgő kő lepleztetek le. Az iS 6, 71 és 8-ik osatálybatró Ő F­e­ls­ége gö­­rög, német, latin és olasz versezetek elszavalá­­sával ü­dvözöltetett.IS Azalatt Császárné Ő Felsége Burger bárónő kíséretében a Dug­­nani palotában létező lány tanodát látogató meg, hol a lánynövendékek virágfüzéreket, hímzett szőnyeget, s aranyba hímzett bársony vánkost nyújtanak át. ? Jan. 20-án a Felségeik kirándulást tettek C­o­m­ó­b­a. Az után létező pályaudvarok mind ünnepileg díszítve voltak. A faluk népe itt is tömegesen egybesereglett a Felséges Pár üdvözlésére , míg a város lakói mindent elkö­vettek , hogy­­az ünnepélyt méltóan megüljék. Comóban több, igen díszesen egyenruházott köz­ségi lakosok gyűltek össze. A tó kikötőhelye ezernyi ember által volt elfoglalva.­­ Fel­ségeik déltáj­an jelentek meg, hajóra szál­­landók és a páratlan szépségű tó partjait hires vil­láival megszemlélendő)*­. A legderültebb idő ked­vezett a kirándulásnak s az évszak daczára is le­hetséges lön Európa e legszebb vidékének szép­ségeit élvezni. ‘Császár 0 Felsége itt is meglátogatta a hatóságokat és közintézeteket; Császárné 0 Felsége pedig egy nőnevelő intézetet s női zárdát látogatott meg. Négy óra táján 0 Felségeik visszaindultak. Jan. 2­1-én Császár 0 Felsége az irgal­mas testvérek kórházát, a szegények házát, a vá­rosi dologházat s több hivatalokat látogatott meg, mire aztán audientiákat adni kegyeskedett. A johannita rend nagymesterének hódolata után K. Burger lombardiai helytartó szerencsés volt a központi congregatio tagjait bemutathatni, mely alkalommal mondott üdvözlő beszédéből a kö­vetkezőket emeljük ki : „A központi congrega­­tio, e napokban megalakulván, át van hatva hi­vatása nagy­ fontosságától, s azon kötelesség ér­zetétől, hogy a legmagasb jóakaratot­ megőrizze s az ország jólétére közrehasson. A reá háramló kötelességet ennélfogva legális módon teljesi­­tendi, s boldog a fölött, hogy a cs. kegy által adott becses előjogot hasznára fordíthatja, teljes alázattal mindannyiszor elő fogja a csász. trón­nak terjeszteni a lombard tartományok szüksé­geit , óhajtásait és kérelmeit, valahányszor ezt ezek java tekintetéből szükségesnek tartandja.“ A cs. k. Apostoli Felsége e beszédre adott válaszában ism­étel­ve ajánlá a köz­ponti congregatiónak, hogy az ál­tala képviselt tartományok óhajai és szükségeinek előadásában nyílt­sággal j­árjon el; ez által teljes öszhang­­zásba jutand a cs. kormány szándékaival, mely­nek állandó czélja, épen e tartományok anyagi és erkölcsi jólétének előmozdítása. Nemesebben és nyíltabban nem lehet szólni s eme szavakban teljes programmja rejlik a központi congrega­­tiók üdvös tevékenységének, melyeknek fölada­tuk csupán, hogy jogaikat használják. A nagy­lelkű Fejedelem ezen válasza általános mély benyomást tett. Estre a skálában megtartatott az előre sokat emlegetett bálünnepély, mely 71/8 órakor kezdő­dött s késő éjjel végződött. A színház belseje meglepő látványt nyújtott. A cs.­páholyból vörös posztóval bevont lépcsőzet vezetett a földszintre. Mintegy 6—7000 beléptijegy osztatott ki. Tüs­tént a megnyitás órája után annyira megteltek minden helyiségek, hogy csak bajjal lehete a tömegeken keresztül hatolni. 10 órakor megje­lentek Ő Felségeik s viharos éljenekkel fo­gadtattak, melyek a néphymnus eljátszása után ismét megújultak. Ezután következett egy balla­­bile elrejtése, mely egy ábrázolattal végződött: a Császár mellszobrát Lombardia és népességének jelvényes képviselői hódolva állták körül. Ekkor a tömegek kiterjedeztek a színpadra is, melynek egyik részében ingyen frisstek osztogattattak, s a tömegek e szétoszlása után O Felségeik fölkeltek s körjáratot tettek a földszinten és a színpadon, egész udvari személyzetük kí­séretében , s minden oldalról a hódolat s legélénkebb részvét­­eleivel üdvözöltetve. — Császárné Ő Felsége kék bársony ruhába volt öltözve, igen gazdag és széles csipke szegélyzettel; öltözéke, mely gazdag s a legfi­nomabb ízléssel válogatva volt, s Vele született kellemét még inkább kitüntető, általános csodá­lat tárgya volt. Lombardia nagy nemzetségein kívül a gazdag polgárság virága, valamint az értelmiség is nagy számban volt képviselve. A körjárat után a Felségeik eltávoztak , táncz nem volt, mert a helyiségek roppant nagy volta mellett is ekkora tömegnek csekély volt a tér. Ez ünnepélyes est eredménye is csak azon észre­vétel, hogy a lakosság minden osztályai a leg­nagyobb lelkesedéssel és a szív valódi mély érzelméből sereglenek mindenütt a legmagasb Személyek körül. B­é­c­s. (D. C.) Valamely elkobzott, jószágnak legmagasb kegyelmi tény folytán korábbi tulaj­donosa vagy ennek örökösei kezére visszaadása díjmentesen történendő meg, miután ezen legma­gasb kegyelmi tény az 1850 febr. 9-ki és aug. 2-ki törvények 1 §-ban foglalt jogügyletek közé nem számíttathatik. Ezen díjmentesség azonban nem terjed ki azon jogczimekre, melyek alapján más személyek, mint kik ellen az elkobzás elren­deltetett, arra maguknak jogot szereztek, hogy ne­kik az elkobzott jószágok kiszolgáltassanak; en­nek folytán az elkobzás alatt s az 1850. feb.9-ki és aug. 21ki törvények hatálya köztem haláleset következtébeni átruházásokra sem. Az átadási és átviteli jegyzőkönyvek, melyek a legmagasb határozat végrehajtása végett fölvétetnek, mint hivatalos kiszolgálmányok a díjazásnak nem tárgyai. "Ezen rendeletet a cs. k. pénzügyminis­­terium f. é. jan. 17-én tette közzé.... KI­ L 1­0 1 D, Francziaország, Páris,, jan. 25. Azon táv­­irdailag már említett t­o­a­st, melyet Na­p­o­l­é­on herczeg Cowley lord legutóbbi lakomáján mondott, így hangzik: „Ő felsége az angol királynő egésségéért eme­lek poharat. Ezen tvasttal összekapcsolom a két nyugati nép szövetsége iránti összes óhajtásai­mat. Remélem, ezen szö­vetség nem szorítkozan­­dik csupán valamely egyes kérdés iránti múlé­­kony egyetértésre, hanem elvekre alapulva, a ha­ladást s polgáriskolá­t mindenütt diadalra jutta­­tandja. Ez ama czél, melyre két nagy népnek együtt kell törekednie. A legnemesebb vér árán közösen szerzett dicsőség, szövetségük számára a jövőnek oly záloga, mit az idő nem fog meggyön­­gíthetni. Mindaddig mig az fennáll, elég erősek leszünk arra nézve, hogy barátunkat mindenütt segíthessük s ellenségeinket legyőzhessük.“ A Cowley lord válaszul Napoleon herczegért mondott toastot, megjegyezvén, mikép csupán a herczeg által kijelölt elvekre alapult szövetség lehet tartós. Egy rajnai lap levelezője szerint épen nem tartják lehetetlennek, hogy a semmisítő­ törvény­­szék Werger kérelmét teljesítendi, s az előbbi ítéletet megsemmisítvén, azt a versailles-i esküdtszék elé állítandja. Ugyanis az eljárásban több formahibák történtek, mik közt legteteme­­sebb az, miszerint az elnök elfeledő az esküdte­ket fölesketni. (?) Úgy látszik, a semmisítő­ tör­­vényszéknél levő összes ügyvédek csatlakoztak a Verger ügyvéde által készített emlékirathoz. Továbbá sokan azt hiszik, hogy a császár a gyil­kosnak elengedendi a halál­büntetést s valamely tébolydát j­elölend ki számára fogházul. )Span­yolor­szági Madrid. Az­ atavai kor­mányzó egy jan. 16-tól kelt sürgönyben jelenti a belügyministernek, mikép a Hier 50 testvérek s egész­­ főnyi csapatjuk a királynő kegyelmére hivatkozva lovaikat s fegyvereiket neki átadták. Ellenben Barcelonából 14-ről igen komoly tudósítások érkeztek. Ott a gyármunkások közt újólag igen nagy ingerültség nyilvánult. A St. Jakao-téren különböző csapatok gyűltek össze,é s csak a katonaság megérkeztével oszlottak szét. Egy zászlóaljnak a városházát kelle megszálla­­nia, s a főkapitány Zapatero — miután csa­patait az összes stratégiai pontokon elhelyező, egy oly­b­a­n­d­ó­t adott ki, melyben minden munkakérés végetti demonstrálhat s összecsopor­­tozást szigorúan megtilt, s fegyverreli szétoszla­­tással fenyeget. E szerint Cataloniában for­radalom kitörésétől lehet félni. Valenciában szintén betűszerinti rémuralom létezik; számos, nagyrészint előkelő személyek fogattak be s küldettek a baleári szigetekre. A huszárok laktanyájában oly lakást készitnek, mely fog­házul szolgáland Prim­ánok számára, midőn ügyét a főtörvényszék tárgyalandja. Mint mond­ják, a legügyesebb spanyol törvény tudó, C­o­r­­t­i­n­a bízatott meg védelmével. A censura nem engedő meg a fővárosi lapoknak, hogy nyíltan kifejezhessék véleményüket a c­o­r­t­e­s-g­y­ű­l­é­s összehívása iránti rendelet tárgyában. A ministeriális lapok magasztalják ezen rendsza­bályt , azonban mindemellett is a közvélemény épen nincs ez által megnyugtatva a jövőbeli eventualitások iránt. Még a moderációk egyik töredékének közlönye, a „Diario“ is ily aggo­dalmakat fejez ki, s azon miniszerek elmozdítta­­tását sürgeti, kik a kabinetben az absolutisticus elemet képezik. Ázsia. (Az angol-chinai viszály.) A chinaiaknak a Kanton iráni európai Ügyelőházak ellen intézett megtámadásával a szélső keleten előadott nagy színműnek­­második felvonása kezdődik. Most már a viszály kezde­­térel a jogi kérdés háttérbe szorul, s a háború­nak kell eldöntenie, ha váljon később támad­ható viszályoknál egy chinai hivatalnok egysze­rűen visszautasíthasson-e minden értekezést, s hogy a háború ezen s más pontokat az európaiak érdekében döntend el, ez iránt nem lehet kétség. Y­e­h felfuvalkodottsága s az ügyelőházak elleni megtámadás az angol philanthropok kételyeit rögtön elnémitá, s a kormánylapok irmodorát e szerint módosító, így a „Globe“ ekkép nyilat­kozik: „Nem volt nehéz előrelátni, hogy a chinai kormányzó, kinek — úgy látszik — különös passiója van angol fejekre, első esztelen tetténél nem fog megállapodni. Előbb az amerikaiakat, s később a francziákat is ok nélkül megtámadá, s a legújabb­­tudósítás szerint az ügyelőházakat felgyújtá. Ha ez valósulna, a chinaiak Kanton összebombázását saját hatóságaik szemtelensé­gének köszönhetendik. Nov. 14-ig az angolok részéről minden ellenségeskedés csak az állam­tulajdon ellen volt intézve, a chinaiak kezdék meg a magántulajdon szétrombolását, s ezért a következményeket maguknak tulajdonítsák.“ A „Times“ ugyanezen szellemben nyilatkozik. —­­­„Annál inkább sajnáljuk“ — úgymond — „a történteket, mivel jelenleg más ázsiai háborúba is vagyunk bonyolulva. Azonban miután az euró­paiak oly sokáig engedtek a c­inaiak önkény­rendszerének, nem látjuk át, hogy miként lehetett­­ volna kikerülni ezen meghasonlást.­­ Eleinte­­ a chinai hatóságok szándékosan sértegettek ben­­nünket, üdültségük miatt, az alkudozás nem ve­zethetett czélhoz, s mivel ők a farkas és bárány­­róli mesét akarják eljátszani, e­lrejlett azonban a sregtámadónak­ csak taoságával, néár pedig erejével bírnak, a következményeket is tűrniök kell. Főhibánk abban állott, hogy évekig tűrtük a drágán vásárlott szerződések rendszeres meg­szegését, s Kantonból épen úgy ki hagytuk ma­gunkat záratni, mintha az a szerződéseknél fogva nem nyittatott volna meg előttünk.“ A czikk fo­lyamában a „Times“ China meghódításának le­hetőségére is c­élzást tesz.­­ Ugyane lap Y­e­n kormányzóról azt állítja, miként az hivatalba lé­pése óta 70,000 embert v­égeztetett ,ki azon vád alapján, hogy azok a lázadók párthívei voltak. Távirati tudósí­tások, Páris, jan. 26. Dr. K­ern tegnap átnyitott$i hitelesítő iratait. — Jan. 27. A ^Moniteur“ jelenti:­­ „A ,„Día chayla“ göző( f. hó 25-én Toulonbs)!--elment, a nápolyi kikötőket tóéglátogatnil A onnel“ jelenti: Gróf Pourtales, egyike a neucha­­teli foglyoknak, Marseillebe érkezett s Nizzába megy-FLoremez, jan. 23. Buoncompagni lo­vag a nagyherczegnek átnyújtó hitelesítvényeit mint rendkívüli piemonti követ és me­ghatalmaz­­zott minister Értesitvény. Iskolai f­i­g­y­el i­ hi­te­t­é­s. Azok, kik e folyó 185iskolá oly ele­jén ,magukat mint privatisták a n.-körömi főgym­­nasiumba beíratták, februárius hónap folytán vizsgálattételre jelenjenek meg; másként hevük és osztályzatuk a főcatalogból egész évre kima­rad. — Kelt, Nagy-Körösön, 1857. jan. 26 jan. W­a­r­g­a János, főgymn. igazgató. Gazdázat, ipar és kereskedés. Pest, jan. 28. A tegnapi hétivásb­an a n­e­­mesgabnaforgalom csupán a helyi fogyasztásra szorítkozott, s a búza kelendősége is csingély volt. Az árak változatlanul igy állanak: legjobb fajta búza 3 ft 52 — 4 ft 20 kr; csekélyebb 3 ft 20 — 3 ft 16 kr ; kétszerez: 2 ft — 2 ft 16 ; rozs : 2 ft 8 ; 2 ft 20; árpa 1 ft 42; 2 ft; zab 1 ft 20 — 1 ft 22; kukoric­a: 1 ft 40 — 1 ft 52; köles: 1 ft 48 — 2 ft 14; repeze: 7 ft 45 ntt 7ft A0 kr. Pozson, jan. 27. Buza 48&­e-2031; rozs: 120—126; árpa: 100—119; zab: 82—85; ku­­koricza: 95—100 váltó garas alsó austr. m. Győr, január hó 24. Búza: 145—195; rozs 415—425; árpa 85—95 ; zab 75—80; kukoricza 90—400 váltó garas. SZÍNHÁZI ELŐADÁSOK,­­ A .nem­zeti szinpadon: A nemzeti szín­házi nyugdíjintézet javára: „Giuyuann Jo­hanna.“ Opera ballet 5 felv. A p­es­ti né­me­t szinpadoin:„G­un­dy­né assz. javára: „Die lustigen Weiber von Wind­sor.“ Komisch-fantastische Oper in 3 Aufz. Bé­cs­i börze, jan. 20. (Távirati közlés.) Bankrészvény . . . ... Nemzeti kölcsön 5% ... . . 85-88­7 Éjszaki vaspálya . . . . . . 2267 Dunagőzhajózás................................568 Cs. kir. arany ....... 8ya . Megérkeztek. Január 28. Mindezenthy Antal földbirtokos Komáromból. Felelős szerkesztő: NÁDAS­KA­Y LAJOS. Meghaltak jegyzéke. Pesten, 1857. Terézvárosban. Jan. 19. Poprovzky Lajos, ko­­vácslegény fia 27, éves, arenauteza 13, torokgyilokh. Weise Mihály házaló fia Ábrahám, 6 nap, firigykertesít­­utcza 27. Mavofszky János leánya Julianna, 3 hónap., kétszívű. 19, rásztkórb. Tukó Ferencz leánya Magdolna, szolgáló 8 é., lovagu. 14, agyhagymázd. 'Tyepáth Mih. napszámos fia Márton 31­, é., rózsau. 22, hökhütutb.' — 20.­­Holzkapp József, házicselé­d fia József, 87 n. ujutcza 20, rásztkórb. Steiner pipakupakcsináló leánya Borbála 6 é., tragykeresztu. 11 sz. torokgyikb Késke szolgáló fia Gusztáv 4 hón. akáczi u. 2, tüdölöbb. — 21. József Antal szalmametezö fia Mátyás 13 hón. kétszivu. 19. rásztkórb. Kés Éva napszámba özvegy le­ánya Mária, 11 n., nagymezőutcsa 47. rásztkórh. I — 22. (Weinstein Alb. kereskedő neje egy halvasztt­­lőtt leánynyal. Egan Karolina 8 n., Egan Jaki cs. k. katastr. felügyelő leánya siputez. 2­3.­ Helsz,­­ Rudolf 6 hón., Heinz Herman szerkovácsm. fia, ujutez. 24. hek­­barutb. Józsefvárosban Jan, 14. Neumann János, 18 h., szatócs fia, nyarutcza 24, ráétortorbí Godíbi Miksa 4 hón, alkusz fia, kerepesi ut 30, rásztkórb. Seletjtézky György 16 np szabólegány pzv. fia,­­musseuroutcza 1 sz., rásztkórban. — 15. Iorosz András, 10. hetes,napszámod, fia, serföző­­utcza, tu­dglobb. — 16. Ree Anna 6 hón, czipész leány*, zsákutcza 22, sorvadásban­—’ 18. Bojkó Amália 8, hó­tv. napszároog leánya, zsáku. 34, tödős csélküdésb. Lezko Ágoston 12 napos , hajadon szolgáló fia, contiutcza 17, rásztkórban.­­ — 19. Kunsa Márton 2 hón., kocsis fia, rásztkórb. Kavalda Tamás 3 hón., Szolgáló fia, sorvadásb. Len­gyel­ Mihály 3 hón., kocsis fia, serfőzőutczai 9, bökha­­rutb. Szskara Vilma 3­ hón., asztalos­­ leánya , verseny­­utcz 37.,rásztkórb Fawenka Anna 3 hón., szakácsnő leánya, József utcz. 64, üszögb. Liska Johanns Gribó c., napszámos leánya , zergeutfcz. 4, tüdölobban. — pör Herman József 6 hetes, napszámos fia.­ [Má­tyás tér 4, rásztker. Gausek Mária,­3 hón.^ szolgáló leánya, József utcz. 66, tüdölobban. ; stutiavizullás : jan. 28: 2' 5" 0"' — 0 fölöt.

Next