Budapesti Hírlap, 1857. január (2-25. szám)
1857-01-13 / 9. szám
egyedárája ne maradon, nem törölte le mindazonáltal azok ,egyedi jellemvonásait, se nem szünteté meg azon törvényes biztosítékokat, melyek a birtokállapotot, főleg Magyarországban, a jelen mozgalmas átalakulási viszonyok súlya s a szétporlás és eldarabolás veszélyei ellen védik. Ha a földbirtokok közti különbségek indokát tehát egy részről a földbirtok természetében, más részről az országgazdászat messzebb ható elveit támogató törvényekben keressük, s azokat szemmel tartjuk a káros következésű, botlásokat se a birtokszerzés, se az örökösödés esetében nem követhetendünk el. Bécs, jan. 11. A Nem is képzelhető,mily zavarba jött a műkedvelő politikusok nagy serege, mióta a berni újság tegnapi békehírei új tatár postának bizonyultak. Valóban nehéz is megmondani, mit, kinek higyünk ? A porosz rodomontadoknak nem szokott a világ nagy hitellel adózni, azonban a Preussische Corr. dementija oly szabatos, miszerint legfölebb azt várhatjuk, hogy is a son tour fog meghazudtoltatok Ellenben a berni Tagblatt hitelességéről még eddig Európának nem volt alkalma tudomást szerezni, mert a berni Tagblattról eddig egyáltalán nem is volt tudomása. Bellasitbe:a zavar nagy pénzvilágunkban, a keletárak, mikre a jó hírek legkisebb hatást sem tesznek, a rosznak hírére, mint a csiga a leggyengédebb érintésre, összezsugorodnak. A hitelbank részvényei 300 ft körül haboznak, s még alább is sülyedhetnek, mert az osztalék mennyiségéről gyanús, ámbár naponkint változó, adatok keringenek; többi közt azt is emlegetik, hogy az osztalék egyátalán nem fog kiosztatni,hanem a további befizetésekbe számítva viszszatartóztatni, ami ugyan a solid részvényesekre nézve közönyös, de nem az üzérkedőkre. Szóval furcsán áll a börze: az új papírok nehezednek az állam és régi iparpapírok keletárára,s ezenkívül a várandó új papírok nyomják az eddig megjelenteket. A keletgalicziai vasút felsőbb engedélyezése, mely ugyan mint egy fontos vonalrendszer kiegészítő része, mellőzhetlen volt, s sokkal komolyabb tekintetek által igazolt, semhogy a börzeárakzai hatására figyelmet kellett volna fordítani, ily viszonyok közt szintén nyommasztó. E szempontból csak helyeselhető, hogy felsőbb irányadás következtében e vasút igazgatótanácsa ahelyett hogy 20,000 darab részvényeit a piaczra dobná (miből perse mit sem fogna nyerni), egy syndicatust nevezett ki, mely a részvények pénzzé tételével van megbízva, az érdekeltek közös javára. Természetesen e bizottmány nem fog túladni a részvényeken, midőn agrójuk nincs, hanem kedvezőbb időt várand be; mikor fog órája ütni ? bajos megmondani, mert ámbár a jövedelmes éjszaki vaspálya-rendszer részét képezendi, de nem mondhatni, hogy felettébb mivelt, iparos, s így jövedelmet ígérő részét. Mint halljuk, a nemzeti bank hypothecalis osztálya tetemes kölcsönöket adott újabb időben magyarországi (pesti és soproni területi) jószágokra. Az országbankok eszméje még mindig bánt néhány bécsi lapot; szerintük az elv még mindig kérdéses, mondják is, hogy egyelőre csak Triestben fogna egy engedélyeztetni, s az ezen teendő tapasztalások után fog majd eldöntetni, várjon legyen-e Pesten, Prágában, s másutt is. Dániel bölcs biró. Hány saeculumot teend a kivihetőség e próbaideje ? erre nézve az illetők adósak a felelettel, hanem e helyett melegen sürgetik a hitelbank fiókintézetei fölállítását ; van is mit sürgetni; négy hónapja immár, hogy a hitelbankrai uj befizetések kiírattak, s pedig azon indokból írattak ki, minthogy ’ / fw, 'b.,m/j -ja &A a „hitelbanknak a fiókok fölállítása végett tő-, kékre van szüksége*; s azon négy hónap óta egyetlen fiók sem létesült, sőt egyetlen komoly lépés sem történt, melyről következtetni lehetne, hogy valamelyik, csak egy is, nemsokára létesülni fog. Azonban tudjuk, hogy most ez intézetnek egyéb gondjai vannak ; a tárczájában fölhalmozott vasútrészvények s ígérvényeken mostani értéktelenségük mellett túl nem adhat; pénzre pedig szüksége van ügyletei folytatására, új vasutakra, előlegezésekre, stb. s így a befizetett részletek egyelőre más rendeltetéssel bírnak. Ha a makacs ba is se az ég segedelmével engedni fog, s a hitelbank zátonyon álló üzérhajója tele vitorlákkal kiindulhat, anélkül, hogy egy rakás vasúti térvényt mint tarthatlan súlyt „über Bord“ a tengerbe vetni lenne kénytelen, akkor tán komolyan hozzá foghat fiókbankjai létrehozásához. Azonban e pillanatban semmiféle egyiptomi jós sem volna képes megmondani, fog-e és mikor e szép remény értesülni. Esztergom, január 6. Múlt december hó 19-dikén tartatott bibornok s herczeg-primás eminentiája elnöklete alatt a legújabb házassági törvény úgynevezett II. függeléke vagyis perrendtartása tárgyában főpásztori tanácskozmány, a magyarországi egyházi joggyakorlatnak a házassági ügyekben az újabb utasítással szoros öszhangzásba hozatala végett. Mellőzve itt azon speciális tekintetet, hogy a házassági új törvény úgynevezett „I n s t r u c t ió ja“ mennyiben tér el, vagy tesz változtatást az említett joggyakorlatban, itt csak a tanácskozmány végeredményét kívánjuk bemutatni. Ezen „Instructio“ vagyis házasságjogi eljárás közelebbi áttekintését különösen két körülmény tette szükségessé. Az elsőnél fogva tudniillik szükségesnek látszott, hogy a kath. lelkipásztorok a régi gyakorlattal öszhangzólag határozott iránynyal bírjanak s egy utat kövessenek a házasságügyi eljárásokban; a második körülményt pedig a házassági bíróságok törvényszerű átalakítása idézte elő. A lelkipásztorokra nézve herczeg-primás ő eminentiája már bocsátott ugyan ki egy főpásztori utasítást, szükségesnek látszott mindazonáltal, hogy az ott kifejtett szempontokon kívül az ,,Instructio“ még következő §-sai is szorosan megtartandó szabályokat ajánlassanak: 1) Az 50-dik §, a házasságnak meghatalmazott általi kötése tárgyában; 2) Az 55. §. a házassági beleegyezés föltételeiről; 3) a 78. §. a külföldön kötött házasságok bejelentéséről; 4) a 90. §. a kihirdetéstőli fölmentés tárgyában; 5) a 107. §. a házassági eljegyzésre hivatkozás mellett történt ellenmondás tárgyában; 6) a 111. §. az eljegyzéstől visszalépés kártérítése kiegyenlítésében ; 7) 204. §. a házasság érvénytelenné nyilvánítása s az ünnepélyes fogadványok bejegyzése ; 8) 211. §. az asztaltól s ágytóli elválasztás iránti kereset s a kiengesztelés megkisértése tárgyában; 9) 213. §. ugyanazon tárgyban ;. l) a 250. §. az ismétt házasságralépés eseteiben. Ami az egyházi bíróságok szervezetét, illetőleg átalakítását illeti, e tekintetben a tanácskozmány 99-dik s 215-dik §-saira támaszkodva, a püspöki tekintélyt különösen a netalán előforduló intézkedésekre nézve, semmi speciális határozatok által nem vélte korlátozhatónak; egyébiránt ő eminentiája különösen a 99-dik §-nál meghagyandónak vélte azon eddigi szokást, melynél fogva a pörök az ülnökök közt köröztetnek, hogy azoknak alapos ismeretére juthasson minden bírósági tag. A szentszéki jegyzőkre bízatott továbbá, hogy tanácskozások alkalmával a pert s annak csatolmányait fölolvassák. A 102-dik s 103-dik §. szerint tiz nap tűzetvén ki a biróság elleni kifogásra, ezen időtartam annál is inkább elégségesnek találtatott, minthogy különben is megfelel a tridenti zsinat határozmányának. Tárgyaltatott az Instruction fi-dik §-ja is, hol a házasságbirósági biztosokról van szó. Magyarországban ily missióban „juder delegatus” nevezete alatt a kerületi alesperesek működtek eddigelé ; lényeges változás e részben nem történt, s az új elnevezés elfogadása mellett e minőségben meghagyatott a régibb joggyakorlat. A 161-dik §-ban, mely a házasságjogi biztos által tett kérdőpontok készítését tárgyalja, a régibb joggyakorlattali lényeges ellenkezés nem találtatott. A 177-ik §-nál elrendelendőnek találtatott, hogy valahányszor a házasság érvényességéről van szó, a szakértők vagyis orvosok mindannyiszor megeskettessenek, más esetekben elegendőnek tekintetvén a hivataloskodás alkalmával letett eskü. A 176-ik §-ban kitett nyolcz napi zárhatáridő a felek kifogásainak megtételére nézve a fölmerült körülmények szerint meghosszabbítandónak találtatott. A 17-dik §-nál a tridenti concilium 24-ik ülésében hozott határozmány vétetett zsinórmértékül, különösen az ítéleteknek a püspökök elé való terjesztéséről. A 179-ik §-tól 216-kig terjedő §-sok, különösen a bírósági tagok számáról a házasság érvénytelenítésének eseteiben , a házassági pözügy hiányainak kipótlásáról s a tanuk kihallgatásáról , úgy nem különben a 246—250-ig terjedő §§-sok is — az ismért házasságralépések módjáról a holtnak nyilvánítás esetében — szorosan megtartandóknak találtattak. Ekkér az „Instructio” öszhangzásba hozatván a magyar egyház joggyakorlatával, a fennebbi elvek nyomán 1. év kezdetével a házassági biróság meg is kezdte működését. Székes-Fehérvár, jan. Jóllehet a múlt év hátunk mögött van, de lelkünk gyakran visszaröppen hozzá, mint a jelen gyermeke ugyanennek anyjához, és jól érzi magát, ha annak ápoló karjai közt időzhet; e szerint van öröm a múltban is. Visszaröppenek én is a múlt év ölébe s hozok onnét egy becses emlékiratot, melynek szivéből fog örvendeni minden honbarát, íme, közlöm azt: „Főtiszteletül tudós Bula Theofil urnak, a székesfehérvári félgymnasium s alreáliskola igazgatójának stb. Kettős s egyiránt meleg érdekkel viseltettem ekkorig a helyben ezelőtt két évvel felállított alipariskola irányában , mert benne egyrészt az ipar, kézművészet s kereskedelmi néposztály jólétének , szellemi és anyagi felvirágzásának tényezőjét találtam fel; de másként meg édes megnyugvással látok fölötte oly férfiút vezérkedni, kinek bölcs belátása, mély tudományossága s erélye által az csak a legvirágzóbbá fog fejlődni. És valóban, ha az eddig lefolyt két rövid év eredményeit számítom fel, mely alatt -fő- • tisztelendőséged ezt a meghonosított idegen növényt oly ernyedetlen kertészi gondokkal ápoló , alapos reményem iránt kétkednem mit sem lehet. Mint szerény polgára a hazának tehetségem szerint mindenkor készséggel járulék a kitűzött magasztos czél eléréséhez; s ugyanazért, midőn a szárnyai alá bízott iskolának maholnap 3-ik évfordulati napját ülendjünk meg, szerencsém vagyon ezennel 100 pftot sajátomból oly régből főtisztelendőséghez átküldeni , miszerint ezen öszveget a helybeli reáliskola szükségleteire tetszés szerint felhasználni ne terheltessék. Örömmel ragadom meg egyúttal az alkalmat, hogy ft. igazgató úrnak őszinte tiszteletem s nagyrabecsülésem is kifejezzem. Székes - Fehérvárott 1856-ik évi dec. 10-én. Ferenczy.“ Adjon a jó Isten minden intézetnek sok ily nagylelkű pártfogót jogos és főt. Farkas Ferencz prépost ur ismét tetemes áldozattal akar járulni tervezett leánynöveldéje mielőbbi létrehozásához. E szent ezélral átirattál már criitrostakhelyét, letett 32.000 pftot , legujábban’ezési összeg kamatját is kész a városnak átengedni azon kikötéssel, hogy azon ideiglenes intézet rendeztethessék. E nagylelkű ajánlatra városunk kétségkívül erélyesen fölkarolandja e szent ügyet. Azt pengetjük szüntelen , hogy a neveléstől függ minden. Igen, a jó neveléstől. Ha pedig a nevelésnek alaposan megjavított állapotját óhajtjuk, akkor a nőnem nevelésén kell kezdenünk a dolgot. Adjunk a népnek jó anyákat, s jó népet látandunk fölserdülni. Az igazi nevelő mindig az anya, annak kell lennie. A gyermek első fogalmait tőle szívja be az anyatejjel; ő vezeti neki, gyakran tudtán kívül, szeme elé a tárgyakat, és a gyermek oly értéket ad azoknak,minőt az anya adott. Azon becs vagy becsmérlés, melyet ő a dologra ruház, oly mélyen összeszövődik a homályos eszmékkel, hogy a későbbi nevelő azokat kiirtani soha nem képes , s azok határozzák el idővel az ember jellemét." —■ Ezt komolyan fontolóra vévék szerű kötelessége városunknak megragadni teljes készséggel ezen alkalmat, és az említett bátiynövelde létrehozását minden erővel előmozdítok TÁROZA. & SIMÁD SIÍIÁiflAv * niA.ciá i!:wAY után angolból » JLi A. ]H CB HSST S'. II. Fejezet. Elmondja, hogyan viszem be Londonba a gyémántot a minő hatást tesz az mind a Cityben, mind a West End-ben. A fenntelrtt események ezelőtt mintegy húsz évvel történtek, midőn Londonban valódi dühké lett mindenféle társulatok alakítása, miáltal sokan gazdagodtak meg. Ez időben, mivel előbb utóbb úgy is meg kell mondanom , tizenharmadik írnok voltam azon huszonnégy ifjú ember közt, kiket a nyugati Middlesex tűz- és életbiztosító roppant egyesület foglalkoztatott, cornhilli fényes kőházában. Mamám e társulat pénztárában négyszáz fonttal biztosította magát, mely nem kevesebbet, mint harminczhat fontot jövedelmezett neki évenként, midőn akármely más londoni intézet legfölebb huszonnégyet fizetett volna. Az igazgatók elnöke Brough úr volt Brough és Hoff kereskedéséből. Emez még egészen új kereskedés volt ugyan, de iszonyú nagyban vitte a spongyia- és figeüzletet. Brough igen vallásos ember volt, s felekezetének minden jótékonysági vállalatában neve az elsők közt tündökölt. Crutchedfriarsi boltjában kilencz legényt tartott, de egyet sem vett föl a nélkül, hogy szülötte helységének iskolamesterétől és papjától jó bizonyítványt ne hozott volna; s ez állomások oly kapósak voltak, hogy minden legényével négy ötszáz fontot kapott, kikkel mint rabszolgákkal, naponta 12 órát dolgoztatott, s kiket jutalom fejében,, jól beavatott a török kereskedelmi ügyekbe. Ő a börzén is nagy ember volt, s azt beszélték a mi nyalka írnokainknak a szenzálok legényei (rendesen együtt vacsoráltunk Cock és Woolpack vendéglőjében, melyet mindenkinek ajánlhatok nagyszerű rostélyos darabot, kenyeret, zöldséget, sajrtot, egy izeze sört, s a pinczér számára egy pennyt kapott az ember egy shillingért!) —, a növendék szenzálok hát azt beszélték nekünk, hogy Broughnak roppant tőkéje van spanyol , görög és columbiai állampapírokban — Brough egyik társa Hoff a külkereskedésbe nem elegyedett, hanem a házügyeit végezte. Ő fiatal elegáns ember volt a chiaker felekezetből, s Brough öt Harminczezer font tőkéje kedvéért vette társául. A legszorosabb titoktartás pecséte alatt tudtam meg, hogy a kereskedőház, egyik évet a másikba számítva, szép hétezer fontban osztozik, melynek felét Brough , két hatodát Hoff nyerte s a fenmaradt egy hatod rész az öreg Tudlow-nak jutott, ki Brough-nál első könyvvivő volt, mielőtt a kereskedő ház újra alakult. Tudlow mindig rongyosan járt, s mi mindig vén fukarnak tartottuk. Egyik a mi fiatal embereink közöl, név szerint Swinney Bob, folyvást azt feszegette, hogy hazugság, mintha Tudlow valami részt kapna a haszonból, azt egészen Brough dugja zsebébe , de Bob oly ember volt, ki sokat fecsegett, zöld quakert viselt, s szabad jegye volt a Covent-Garden színházba. Ő mindig kivitte a szót az iskolából (amint mi szoktuk mondani, mert nem iskola, hanem a legfénye- •sebb iroda volt, a holmin, könyvvitelt gyakorol- ■ tok) — mindig magasztalta a színészeket és színésznőket, s untig ezt danolta Pintyőke, pintyőke Ah! picziny pintyőke. egyik legszebb dala volt ez Kemble-nek a „Maid Marian“ szímű darabban, mely akkoriban roppan fúrólét csinált. Midőn Broughnak besúgták , mi mindennel rágalmazza őt Swinney barátunk, és hogy annak szabad jegye van a színházba, lejött egyszer az irodába, hol mind a huszonnégyen együtt voltunk s oly szép beszédet tartott nekünk , hogy életemben sem hallottam különbet. A pletykákra, monda ő, semmit sem ad, minden nyilvános ember ki van téve a rágalomnak, ki szigorú elvekkel bir, s azokhoz következetes marad, de igen sokat ad arra, hogy mindenik gentleman, ki e biztosító társulat tagja, feddhetlen erkölcsű legyen. Ezerek boldogsága van rájok bízva ;• naponként milliók fordulnak meg kezükön; az egész város, sőt az egész hon szemei rájok vannak függesztve, s elvárja, hogy rend és becsület dolgában jó példával menjenek elől. És ha úgy találná, hogy azok közt, kiket úgy tekint, mint saját gyermekeit, kiket úgy szeret, mint ön testét és vérét, e jó rend gyeplői meglazulták, hogy a józan élet megszűnt fő dolog lenni, hogy a példaadás nem az egyedüli dicsvágy (Br. úr mindig ily patkóssal beszélt); — ha úgy találandja, miszerint gyermekei letérnek az erkölcsi, vallás és illem szabályainak ösvényéről; — s ha a legelsőben mint a legutolsóban : az első, hatszáz font évi fizetést hozó könyvvivőben úgy mint" azon szolgában, ki a garádicsot sepsi, a megvesztegetésnek legkisebb nyomára jöttve , —. messze eltaszitná magától a botránkoztatót; m«; „igen, uraim, ha mindjárt saját gyermekem válna is az, eltaszitnám magamtól!“ E szavakra Brough ur szemléibe könyöktö-' dúltak ; s mi kik egyátalában nem tudtuk, mire értsük ezeket, mindnyájan oly halaványak voltunk, mint a répa; mindnyájan, kivéve S. Iv inne y-t, ki tizenkettedik írnok volt s oly formán tett, mintha fütyülne. Miután Brougher szemeit kitörölte, s kissé magához tért, köröskörül nézte az íróasztalokat. Oh! mennyire kalapált szívem, midőn merően rám tekintett, mennyire megkönynyebbült az, midőn mennydörgő hangon igy kiáltott „SWINNEY ROBERT UR!“ „Tessék!“ mt Inda Swinney a lehető legnagyobb hidegvérrel , s egynéhányan az írnokok közös szájukra szorított kendőrökbe kezdettek nevelni. .„SWINNEYUR!“, kiálta Brough még vastagabb hangon, mint előbb. „Mikor ön e hivatalba — e családba lépett — mert büszke vagyok rá, hogycsaládnak nevezhetem — ön huszonhárom oly istenfélő , rendes életű ifjat talált itt, a milyen csak valaha együtt dolgozott, — amilyenre valaha ily hatalmas főváros és nevezetes ország gazdagságának kezelése bízatott. Ön, uram, itt mértékletességet, józanságot és hiedelmet talált; soha sem voltak megszentségtelenítve e hajlékok világi énekek által — e hajlakok, ínésetek szentelve vannak — az üzlet számára! Nem lőnek pletykák szórva az intézet elöljárói felén, — de azokra szemet hunyok; csak fen tehetem azt, uram, hogy azokra szemét hanyjak,'-·semmi világi fecsegés vagy áljáé tréfa sem kavarta ez urak figyelmét, s nem szentségteljesítite munkálkodásuknak békés szintfefét’. 'Ön itt, Uraim, keresztényeket és gentlemaniekfet talált!“ „Én is épen úgy megfizettem állásomért, mint a többi,“ szólt Swinney. ,.Igazgatb tll nem ío£hftott-e el rész —“ " ; v.; ‘ „Nem hallgat el, uram ! Ön dfefék ájija is részvényeket vett ez intézettől; ütélyek időtől roppant hasznot fognak'neki hajtani. ígeri/fi NAPIHIREK ÉS ESEMÉNYEK. Budapest, január 13. *Főherczeg Főkormányzó uricsászár i Fensége a pest-budai hangászegyleti Zenedét 150 pfttal megajándékozni méltóztatott. *~A pesti cs. k. tanító képezde hallgatói az éneklés és zenében már több alkalommal szép tanújelét adták haladásuknak. Nagyobb ünnepeken már háromszor léptek föl nyilvánosan a Josephinum árvaház kápolnájában és derék igazgatójuk Ro n isch J. ur vezetése alatt vallásos karénekeket adtak elő.E tudósítás folytán örömmel látjuk, hogy a nevezett, intézetben a jobb egyházi éneklés, quartett, orgonálás s hangszerzene czélszerű oktatás mellett dicséretes sikerrel gyakoroltatik. * Könyvészetünk újabban a következő művekkel gyarapodott. Megjelent : lj „Magyarország családai czímerekkel és származási táblákkal Nagy Ivántól , szerkeszti és kiadja Friebeisz István. E füzetekben megjelenő munka czélja történelmi irodalmunk ezen ágát előmozdítani. A kiadó ígéreteszerint,tartalmazni fogja a kihalt történeti nevüeken kivül hazánk minden mostan élő ősi és honfiusított mágnási családéit, úgy a nemesi rendből több mint háromezeret a család alapítóitól kezdve , a mostan élő családtagokig, s egyszersmind feljegyzi azoknak rövid életirati adatait is, melyekre a megyei és hiteles helyi levéltárak szolgáltak kutforrásul. A betűrendben felhozandó családokszáma négyezernél is többre menend. Öt íves egymásután gyorsan ígért füzetenkint 20 íves kötetekben fog az megjelenni. Az első kötetre 2 pftjával nyittatik előfizetés ; az előfizetési pénzek az aláírók neveivel a kiadóhoz szállítandók. Az első füzet, melynek megjelenése“ ■ezúttal hirdetjük, az Aaron családtól a B a buik családig terjed, s ára 40 pkr. 2) Vadnay Károly érdekes beszélyeinek második kötete, három hosszabb elbeszéléssel : „Ilyenek a nők“, „Adeline“ és „Ország Ilona“ (történeti). A csinosan kiállított füzet ára 40 pkr. Pesten Lauffer és Stolp bizománya. 3) „Humoristikus naptár 1857-re“ irta Beöthy László, számos mulattató aprósággal és sikerült életetel. A pesti műegyesület f. hó 10-ki válaszmányi ülésében a december-január havi tárlatban kiállított festvények közös kisorsolásra a következő darabok megvásárlása határoztatott el Ifjabb Raffahtól a