Budapesti Hírlap, 1857. január (2-25. szám)

1857-01-22 / 17. szám

Pest. Csütörtök, sz. Január 22.1857. Szerkesztői iroda . Egyetem utcza 2-ik sz. a. 1-ső emeleten. Megjelenik e lap, vasárnap és ünnep utáni napokat kivéve, mindennap reggel. Előfizetési díj : Vidékre : félévre: 10 frt, évnegyedre: 5 frt. Helyben: félévre: 8 frt, évnegyedre: 4 frt. — A hirdetések ötször halálozott sorának egyszeri beiktatásáért 6 kr, többszöriért pedig 4 kr. számittatik. — Egyes szám 20 pkr. NEMHIVATALOS RÉSZ. Fest jan.21. ) (A kezdetnek vége és a végnek kezdete Hogy Schweiz francziaország kiegyenlítési indítványát elfogadja és a neuchateli royalistákat szabadon bocsátja, már néhány nap óta kétségtelen vola. Csak az forgott még kérdésben várjon Poroszország beéri-e a szövetségi gyűlés illető határzatával, miután ez Neuchatel függetlenségét már előre is biztosítottnak nyilvánít. Örülünk , hogy Berlinben a józan ész győzelmeskedett, s hogy a félhivatalos Zeit (mely újév óta teljesen a ministérium vezénylete alatt áll) kinyilatkoztatja, miszerint Schweiz eljárása Poroszhonnak előleges követeléseit kielégíti. Ezen hozzátétel „elöleges“ kissé korlátozólag hangzik ugyan, s majdnem azt akarja mondani, hogy Poroszország majd más követelésekkel is fog még előállani, de azért mégsem aggódunk! Valóságos háború nem lesz a dologból, egy kis diplomatiai csetepaté pedig nem fogja a világot sarkaiban megrendíteni. A vita csak egyetlen feltétel alatt fogna komolylyá válhatni, s ez akkor történnék, ha Poroszország — balul fogván fel saját méltóságának és függetlenségének kívánalmát — Neuchatelreli lemondásáért bárminemű valódi (és nemcsak látszólagos) kárpótlást kívánna , na most, midőn Schweiz annyi előzékenységet tanúsított, ez által nem e példa utánzására, hanem még nagyobb makacsságra serkentetnék Ily esetben nemcsak mindazon nagyhatalmak melyek e vitában már eleitől fogva Schweiz mellett álltak, hanem azok is, melyek egy ideig Schweiz ellen léptek fel (tán az egy Oroszország kivételével) Poroszország politikáját kárhoztatnák s módot is találnának arra hogy e politikának más irányt adjanak. A Zeit azt ígéri ugyan, miszerint Poroszország a most megindítandó conferentiákon ugyanazon mérséklettel fog eljárni, aminőt az egész vita alatt már eddig is tanúsított, — hanem ez alkalmasint — nyomtatási hiba, a Zest nyilván azt akarja mondani, miszerint Poroszország a conferentián az eddiginél nagyobb mérsékletet fog tanúsítani, mert — szó a mi szó — Poroszország az egész neuchateli ügynek más irányt, sőt önmagára nézve sokkal kedvezőbb kimenetelt adhatott volna, ha eleitől fogva valamivel kevesebb szenvedélyességgel és valamivel több mérséklettel fog ez ügy tárgyalásához. A berlini Kreuzzeitungnak, véleményünk szerint, teljes oka van a vita kimenetele miatt zsémbelődni, Gerlach úr ezen közlönye eget földet mozgalomba hozott, hogy uj chaost teremtsen, melyből aztán az ő ínye szerinti uj világ alakult volna; folyvást rángatta a „porosz kardot“, hogy a hüvelyből kilökje, nem a csekély Neuchatelért, hanem alkalmasint azon „egyéb czélonért“, mik mellett — egyik porosz sürgöny szerint — a porosz sereg küzdött volna, ha a háború csakugyan megindul. Ezen „egyéb ezév k“ ra nézve a porosz hátrálási párt közlönye elég naivsággal és nagy nyíltsággal a legkimerítőbb felvilágosításokat adta , s leplezetlenül kimondta, miszerint ezt az egész „republicanisches Gesindel“-t ki kellene csapni s nemcsak Neuchatelt Schweizzal egybe nem forrasztani, hanem magát Schweizot is más minta szerint átidomítani. Poroszország a szélső párt ezen ügyetlensége következtében azon kellemetlen helyzetbe jutott, hogy Európa színe előtt épen Poroszország tűnt fel mint Schweiz szabadságának megtámadója, Austria pedig , a poroszok részéről annyira rágalmazott Austria mint ugyanezen köztársasági szabadságnak védelmezője. Poroszország tehát nem csak sikertelenül fáradozott, ami szerencsétlenség, hanem népszerűtlen ügy mellett is fáradozott, és ez hiba Ezek után könnyen képzelhető,hogy azon hitt, miszerint Manteuffel báró nem csak Bud gróf exénál mire sem mehetett, hanem Császár Ő Felsége által is csak igen rövid kihallgatáson udvariasan ugyan, de hidegen fogadtatott, — hogy mondjuk , ezen hít nem egy oldalról bizonyos kárörömmel fogadtatik , — alkalmasint nem csak azért, mivel (miként a Kreuzzeitung elhitetni akarná) a külföld „Németország meghasonlásán örül“, hanem talán azon okból is, mivel a porosz junkerpárt törekvései ez egyszer nyílt kudarcot vallottak. A neuchateli ügynek végleges rendezésével foglalkozandó bizottmány valószínűleg majnai Frankfurtban fog egybeülni; London — Poroszországnak kevéssé kellemes hely lenne; Párist pedig már azért sem fogják választani, nehogy úgy látszassák, mintha minden fontos európai ügy eldöntésének Párisból kellene kiindulnia. Miután egyébiránt a „Moniteur“ a „Revue contemporaine“ kissé fennhéjázó czikkét minden megjegyzés nélkül közölte, tán Berlinben is valamivel kevesebb rokonszenvvel viseltetnek a Seine-város iránt, melynek mostani ura — minden egyébről nem is szólva — már azáltal is udvariatlanságot követett el, hogy Poroszország iránti érzelmének jellemzésére nem talál más kifejezést , mint azt, melylyel a kis Schweiz iránti indulatát megjelölte s mindkettő irányában „jóakaratról“ szól, melynek annyi becset tulajdonit, hogy majd erre majd amarra annak elvonásával fenyeget. Hanem a porosz érzékenység úgy látszik már valamivel tompább lett s igy a „Moniteur“ fenntebb említett eljárását illetőleg — Francziaország egyik legjelesebb diplomatájának mondatát megfordítván — azt mondják most Berlinben: a „Moniteur“ alkalmasint roszul tolmácsolta a franczia kormány gondolatát, s hogy a „Revue“ ama czikkét közölte — „ce n’ est pas un crime, c' est une faute“ ..........Mi pedig a porosz lapok ezen önámítására nézve —talán valamivel nagyobb jogosultsággal — azt mondjuk : ha Poroszország ily ámításokban ringatja magát, „ce n’ est pas un crime, mais c’ est une faute!“ Előfizethetni helyben: a np kiadó hivatalában, Egyetem-utcza, / 2-dik szám, földszint, vidéken minden cs. kir. postahivatalnál.— Előfizetést tartalmazó levelek a czim, lakhely s utolsó posta feljegyzése mellett a pénzzel együtt bérmentesítve egyenesen a kiadó hivatalhoz utasítandók. Kiadó hivatal van: Egyetem utczában, 2-ik szám alatt, földszint. HIVATALOS RÉSZ. Ő cs. k. Apostoli Felsége, Walderdorff Wilderich grófot, továbbá, Gatterburg Konstantin gróf cs. k. főhadnagyot a b. sz. gr. Coronini gyalogezredben, kamarási méltósággal legkegyelmesebben fölruházni méltóztatott. Ő cs. k. Apostoli Felsége b. Lago Edvárd cs. k. követségi titkárt kamarási méltósággal legkegyelmesebben fölruházni méltóztatott. Ó cs. k. Apostoli Felsége f. é. jan. 11-n kelt legfelsőbb elhatározása által az austriai cs. vaskorona-rendnéli ajtónállói állomásra salamonfai Baky Ferencz cs. k. belső szolgát kinevezni méltóztatott. A belügyminister egyetértőleg az igazságügyi ministerrel Pázmányi Kálmán törvényszéki segédet segéddé egy vegyes szolgabiróhivatalhoz a pozsoni közigazgatási területen kinevezte. A belügyminister az igazságügyministerrel egyetértve Kovács Zsigmond és Nagy Lajos szolgabiróhivatali segédeket szolgabirákká a nagyváradi közigazgatási terület vegyes szolgabiróhivatalához kinevezte. A belügyminiszer Pretka Lipót szolgabirót, Bénar Lajos úrbéri főtörvényszéki titkárt és Bónszky Gyula megyei biztost helytartósági titkárokká Magyarországban kinevezte. A bel-és igazságügyi miniszerek Móricz Péter cs. k megyetörvényszéki tanácsost, a beregszászi első folyamodású úrbéri törvényszék ülnökévé és előadójává kinevezte. Kossuth Péter cs. k. helytartósági fogalmazó gyakornok, a jászberényi tisztán politikai járási kapitányságnál szolgabiróhivatali tollnokká neveztetett ki Változások a cs. k. hadseregben. Nyugdijaztattak:Taimer József főhadnagy a hadsegédi karnál ; a következő őrnagyok : Gróf Polheim-Würtemburg Adolf a 2. sz. Sándor császár gyalogezredből, és b. Boxberg Tódor a 21 sz. gyalogezredből, az utóbbi alezredesi ranggal ad honores . Végre Vouk János százados a 40 sz. b. Koszbach gy.ezredből mint őrnagy. AZ ÜGYVÉDEK MAGYARORSZÁGBAN. II. K.k. Hogy Magyarország a prókátorok hazája, ez most már nem indokolás nélküli merő állítmány,hanem számokkal bebizonyítható tény, hivatalos adatokon alapuló, elvitázhatlan jóság. Az arány, mely e tekintetben Magyarország és a többi testvértartományok közt létezik, akár az ügyvédek általános akár viszonylagos számát tekintjük, minden kétségen kívül helyezi, hogy e rendkívüli számviszonynak az ország sajátszerű intézményein kell sarkalnia, s másrészt az ügyvédi testület egyes tagjai anyagi sorsára és az e pályára törekvő jelöltek jövőjére szükségkép ki kell hatnia. Az igen becses udvari s államkézikönyv, a kívánt statistikai adatoknak ezen bő tárlata, lehetővé teszi Magyarország gyakorlatot űző ügyvédei számát a német és szláv tartományokéval párvonalazni, lássuk tehát mily arány mutatkozik itt is, ott is. A mondott forrás nyomán t. i. az ügyvédek száma a budapesti közig, terül. 708 a posoni „ „ 337 a soproni „ „ 336 a kassai „ „ 215 a nagyváradi,, „ 273 összesen 1869 általán 4223 lélekre Tehát nálunk általán minden 4223 lélekre már egy ügyvéd esik, holott a német-szláv tartományokban csak 25,500 lakóra számíttatik egy ügyvéd , és ha az ott létező jegyzőket is latba veszszük, mégis átmérőleg csak mintegy 15,687 lakóra jön egy ügyvéd vagy jegyző, tehát Magyarországban mindig még csaknem négyszer magasabb arány található, de lássuk az egyes tartományokat. Van : ügyvéd, jegyző, egy ügyvéd v. Együtt: 696 435 15,687 lélekre Ebből kitetszik, hogy valamennyi koronaország közt legkevesebb ügyvéd van Galicziában Bukovinával együtt, hol különben a jegyzőség sincs még életbe léptetve. Ez ország után, tekintve az ügyvédek és jegyzők csekély számát, következik Morvaország, majd Csehország, Slézia, és Krajna herczegség stb. Legtöbb van aránylag az Isztriai őrgrófságban s illyi tengerparton, mely már igen közel áll a magyarországi jelesen a pozsoni közigazgatási terület számviszonyához. Egyáltalán tapasztalni, hogy Magyarországban, kivéve a budapesti kerületet, hol a két testvérváros túlnyomólag foly be ez arány módosításába, a többi közigazgatási területeken jóformán helyesebb egyensúly lelhető, itt általán 5 és 6000 lélek közt ingadozván a számarány, mely egyegy ügyvédre felvehető. Hogy azonban ezen számtétel is föltűnő, mutatja alsó Austria, hol daczára Bécs város ügyvédi foglalkozásra kedvező üzleti roppantságának csak 7687 lakóra számíttatik egy ügyvéd vagy jegyző, sőt elnézve az utolsóktól,csak 14,484 lakóra jön egy ügyvéd. Ha az ügyvédek létszáma csakugyan a forgalomnak, az ipar,kereskedelmi és váltóüzlet élénkségének fokát tükrözteti vissza, akkor országunk forgalmi viszonyai felől fölötte kedvező ítéletet kellene hoznunk, hazánk ügyvédei számával a birodalom minden koronatartományait messze fölülhaladván, sőt Pest városa e tekintetben a birodalom legelső, legtekintélyesb helye leendne, hiszen az itt lakó ügyvédek száma 294-re rúg, midőn a csaknem félmilliónyi néppel bíró birodalmi székvárosban, Bécsben, összesen csak 86, a városunknál népesebb Prága városában 60, Lembergben 23, sőt tengeri kereskedésünk és külforgalmunk egyik fő gyálhelyén , Triest városában, csak 26 ügyvéd számíttatik. (E csikk vége köv.) Ha egy ügyvéd jön 2308 lélekre 4830 „ 5272 „ 6455 „ 5392 „ Alsó Austriában 107 92 jegyző jön. 7687 lélekre Felső Austriában 27 43 10,317 77 Salzburgban 8 7 9480 )1 Steier hggben 41 70 9070 77 Krajna „ 17 10 17,714 77 Karantán hggben 15 20 8624 77 Ausz. Tengerparton 73 39 4705 97 Tirolsigban 82 35 7427 97 Csehországban 157 69 20,623 99 Morvaországban 52 37 28,810 79 Slezia 12 13 18,481 99 Galiczia és Bukov.105— 49,686 77 Bécs, jan. 19. A A nemzeti bank legújabb kimutatása hazai érdekek szempontjából minap e lapokban alaposan tárgyaltatván, nekünk csak még azon megjegyzendő jutott, miszerint az utolsó hónapban az ezüstkészlet nem valami nevezetes arányban nőtt. Mindazonáltal örvendetes a mai érczkészlet összehasonlítása a múlt évivel; 1855. december 31-kén 49,410,554 ft. — 1856. dec. 31-kén 87,240,609 ftot tőn a birtokában levő ezüst és arany. A bevásárlótt ezüst vételi költsége körülbelől 7%. — Hogy a forgalomban levő bankjegyek öszvege az egész év alatt alig négy millióval csökkent, oly körülmény , melyre nagy súlyt nem fektetünk , miután az agro egyéb európai pénzviszonyokkal lépést tartva csökkent, s az által mintegy normális állapotát mutatta, következtetni lehet, hogy a forgalomban lévő összeg (380 millió) körülbelül a forgalom szükségletének megfelelő, s semmi esetre sem csökkenthető tetemes arányban, anélkül, hogy más aequivalens ne lépne helyébe. A börzei hazardisták ínsége múlt héten tetőpontját látszott elérni. Az új vasútrészvényeknek semmi áruk sem volt; még az éjszaki vasút is nagyot süllyedt, de különösen a hitelrészvények estek jóval 300 alá; valami tíz tizenkét zsidó (köztük egy két keresztelt is) csinálja az egész hűhót, melynek annyi becsületes szerzemény, vagy könynyű nyereség könynyen hivőségből, tudatlanságból, vagy oktalan nyelvágyból esik áldozatul. A Triestben történt hét csődnek is van némi visszahatása piaczunkra. Az alsó-austriai kereskedelmi kamara által kiadott, s négy kötetre terjedő statistikai munkának első kötete (39 év) e napokban jelenik meg,mely Alsó-Austriának valamennyi nagy és kis helységeit tartalmazza, a földtér,folyók,patakok mily tertben,mily czélokra fölhasználásának kimutatásával. Mi azt tartjuk, elég e munkát megemlítenünk, hogy annak utánozása hazai iparkamaráink figyelmét igénybe vegye. Pécs, jan. 14. 2 Múlt levelemben röviden említést tevék azon örvendetes mozgalomról, mely az anyagi téren ma már főbb osztályaink közt is mutatkozni kezd, azon óhajtást fejezvén ki, vajha aristokratiánk hasonló tevékenységével találkoznánk mielőbb a közhaza fölvirágzását czélzó más cselekvési tereken is. — A kereskedelmi s iparszellem e fejlődéséről eszembe jutott az angol nemzet egy intézkedése, mely a kereskedés felvirágoztatására a legjelentékenyebb befolyással volt, és melynek nálunk is életbeléptetése nézetem szerint a legüdvösb eredményeket szülné. Értem a raktári rendszert (Waarehousing-System, Niederlags-System). Ma erről kívánok egypár szót röviden mondani. E rendszer lényege abban áll, hogy kormányi rendeletre oly czikkek, melyek a külföldről hozatnak , bizonyos meghatározott helyen felállítandó raktárakba mérsékelt raktárdíjért letétetnek és őriztetnek, anélkül hogy azon tárgyakért beviteli vám fizettetnek, mely csak az esetben fizettetik meg, ha belföldi szükségletekre felhasználtatnak , ha azonban visszavizetnek, a vámfizetés teljesen elmarad, míg, ha más országba szállíttatnának, tőlük csak az átviteli vám jár a kincstár pénztárába. Ha a tervezett vasúthálózat egyszer elkészül, és a forgalom a kelet és nyugat közt nagyobb élénkségre jut, nem csalódom ha állítom, miszerint legalább Németország és a kelet közt kifejlendő kereskedelmi forgalom birodalmunkon keresztül veszi útját, és így saját kereskedésünk mellett még egy közvetítő szerep is fog számunkra jutni, melynél fogva vagy innen vagy onnan csak azért hoznak be valamit, hogy azt továbbszállítsuk, és a nyereség egy részét, mely a productio és consumtio közt a czikknek értéknövekedéséből ered, magunk tehessük el. Ha már most azáltal, hogy e czikkek behozatali vám nélkül ide szállíttathatnak, e közvetített kereskedés könnyíttetik, kétségen kívül ily szállítási vállalatok sokkal sűrűbbek lesznek, s azzal, hogy a ház kisebb nyereségből több marad a birodalomban , a nemzeti gazdagság gyarapodik más részről a mérsékeltebb átviteli vámok sűrűbben leendő fizetése a kincstár gazdagodását is okvetlenül elősegíti. A fő haszon azonban azon kereskedelmi élénkség lenne, melyet ez által birodalmunk több pontja nyerne, mert a német például ahelyett hogy Török- vagy Oláhországba menne, nem megy tovább Austriánál, hol az ily raktárakban azon tárgyakat kevesebb bajjal sőt költséggel is megszerezheti, mint ha termelésük helyéről kellene hozatnia, és viszont.