Budapesti Hírlap, 1857. augusztus (174-197. szám)
1857-08-01 / 174. szám
Melléklet a Budapesti Hírlap 174-dik grámáhos, úgy a alkományosság, valamint a szatócskodásra nézve, mindazonáltal elkülönítve, 16 kiros bélyeggel ellátott, és 50 pírt bánatpénzzel vagy végre mindkettőért 100 pírt bánatpénzzel készpénzben, vagy csak állampapírokból álló értékkel felszerelt ajánlataikat, sajátkezűleg aláírva, a lakásnak bejegyzésével, és kellőleg lepecsételve legfeljebb f. évi augustus hó 23-áig az épület-felügyelőséghez adják be, mert a később beadottak teintetbe nem vétethetnek , ugyanis a külborítékon .Ajánlat a markotányosság haszonbérletére,“ vagy „ajánlat a szatócskodás bérletére,“ vagy pedig „ajánlat a markotányosság és szatócskodás haszonbérletére a cs. k. rokkantak házában Pesten“ felirattal. Egyúttal megjegyeztetik, hogy az ígéretek úgy számokban, valamint betűkkel kiirandók, és azon nyilatkozatot kell az írásbeli ajánlatoknak tartalmazni, hogy a vállalkozni szándékozó a haszonbérleti feltételeket tökéletesen tudja. Az ajánlatok továbbá hiteles bizonyítványnyal látandók el, miszerint az ajánlattevő ezen üzletet elválalni képes, és végre erkölcsi viseletérőli bizonyítvány is melléklendő. Az 50 vagy 100 párt bánatpénz azoknak, kik a haszonbérletet nem válalták el, rögtön az eljárás bevégeztével visszaadatik; a valóságos bérlőnek bánatpénze számban mint egy részbeni biztosíték, a szerződés leteltéig a cs. k. hadmérnöki igazgatóság (Genie-Directions pénztárába Budán letéphetik, ezen bánatpénz azonban az ajánlati haszonbéri összegnek 10% százalékáig egészítendő ki. A többi feltételek a szokott hivatalos órák alatt az említett irodában megtekinthetők. Pest, julius 20-án 1857. A pesti cs. k. rokkantak háza felügyelőségétől. (895*) " (3—3) 9314. A győri cs. k. pénzügyi igazg. által ezennel közhírré tétetik , miszerint a bornak és húsnak elhasználásától járó fogyasztási adónak Mosony helységben , Mosony megyében, a császári kir. pénzügyministeriumnak 1850-ik évi november 23 án kelt, kihirdetett rendelete, s az árszabályzat 3-ik osztálya alapjáni beszedése, egy évre, azaz 1857. november 1-től 1858. October végéig nyilvános árverés utján haszonbérbe adatik, föntartván ezen szerződésnek három esztendőre való megújítását. . A bérleni kívánóknak maguk alkalmazása végett előlegesen következők adatnak tudtul: □ 1. Az árverés 1857. augustus 13-a 10 órakor a győri cs. k. pénzügyi igazgatóságnál fog történni, s ha a tárgyalás az nap be nem fejeztethetnék, a később meghatározandó, s az árverésnél tudtul adandó időben folytattatni. 2. A kikiáltási ár a bornak elhasználásától járó fogyasztási adóra nézve 1450 forint . s évi összegben, és a húsnak elhasználásától járó fogyasztási adóra nézve 1050 frt összegben, tehát összesen 2500 frt pp. határoztatik meg. 3. Bérleni lehet mindazoknak, kik arra a törvények és a birodalmi alkotmány értelmében alkalmasak. Okvetlen kizáratnak azok, kik valamely bűntény miatt büntetésre elitéltettek, vagy kik bűnvádi keresetbe vonattak, mely alól csak elegendő törvényes próbák hiánya miatt mentettek föl. Kiskorú személyek és szerződésüket megszegett jövedékbérlők az árverésben részt nem vehetnek, valamint azok sem, kik csempészet, vagy nagyobb jövedéki áthágás miatt vizsgálat alá vonattak, s vagy elítéltettek, vagy csak próbák hiánya miatt mentettek föl, és pedig ez utóbbiak az áthágás napjától, vagy ha ez nem tudatnék, annak fölfedezésétől számítandó hat évek alatt. 4. Akik az árverésben részt akarnak venni, kötelesek a kikiáltási ár tizedrészével felérő öszveget 250 forintot készpénzben, vagy cs. k. statuspapírokban, melyek a fenálló szabályok szerint számíttatnak és vezetnek be, vagy fekvő biztosítékban, bánatpénzül, az árverés kezdete előtt az árverési bizottmánynak átadni. Az árvers bevégezte után csak a legtöbbet ígérő által letett öszveg tartatik vissza, a többi árverezőknek bánatpénzeik visszaadatnak. 5. írásbeli ajánlatok is elfogadtatnak. Ily ajánlatok mellé azonban (melyek 15 kvnyi bélyegdij alá esnek) a bánatpénzek is csatolandók, az ajánlott összeg betűkkel és számokkal világosan kiírandó, s nem szabad benne oly záradéknak előfordulni, mely a jelen hirdetmény és a többi bérleti feltételekben foglalt határozatokkal összeütközésbe jó. " Ezen írásbeli ajánlatok önkénytes változtatások kikerülése végett ily formán szerkezendők: „Én alulírottb a fogyasztási adónak beszedéséért (itt a bérlet tárgya ezen árverési hirdetmény után pontosan megjelölendő) 185 . . . . . tól 185 . ... . .’ ig számítandó időre . . . . frt . . . kinyi öszszeget ajánlok pengőpénzben, azon nyilatkozattal, miszerint az árverési’ és bérletföltételek tökéletesen tudomásomra vannak s azoknak magamét egészen alávetem, s jelen ajánlatomért az ide zárt tizszáztéli .... frt . . . krből álló bánatpénzzel kereskedem. — Kelt . . . . Az ajánlattevő neve, polgári állása és lakhelye.“ Ezen írásbeli ajánlatok az árverés előtt a győri cs k. pénzügyi kerületi igazgatóság főnökénél 1857. augustus 12-én este 6 óráig lepecsételve átadandók, s miután többé szóval senki sem k ván árverezni, felbontatnak és közzé tétetnek, mire a legtöbbet ígérővel az egyezkedés megköttetik. Mihelyt az írásbeli ajánlatok felbontása megkezdetik, hol az ajánlók maguk is jelen lehetnek, semmiféle későbbi szóbeli vagy írásbeli ajánlatok el nem fogadtatnak. A szóbeli árverezés ideje alatt sem fogadtatnak el többé írásbeli ajánlatok. Ha a szóbeli és írásbeli ajánlat egyenlő összegről szól, akkor az elsőnek előny adatik. Egyenlő írásbeli ajánlatoknál sorsolás határoz, mely azonnal a helyszínen az árverelő bizottmány választása szerint véghez vitetik. 6. Aki nem magáért, hanem másnak nevében árverel, köteles magát az árverési bizottmány előtt törvényesen meghitelesített különös meghatalmazással kimutatni, s azt a bizottmánynak átadni. 7. Ha több személyek társaságban árverelnek, tartoznak az átvállalt szerződési kötelezettségek teljesítéséről osztatlanul, azaz egy mindnyájáért és mindnyájan egyért jót állani. 8. Az árverezés felsőbb jóváhagyás reménye alatt történik, és az árversi okirat a legtöbbet ígérőre nézve ajánlata által, a cs. k. pénzügyigazgatóságra nézve a jóváhagyás kézbesítésétől kezdve válik kötelező erejűvé. 9. A bérlő a bérleti időszak kezdetével a cs. k. pénzügyi hatóság által a bérletbe behelyeztetik. A bérlő kötelessége a bérletár biztosításául, a bérleti árverés jóváhagyásáról szólló értesítménynek kézbesítése után legfeljebb nyolcz nap alatt, az egy évre kialkudott bérletárnak egy negyed részét mint biztosítékot készpénzben, vagy status-kötelezvényekben , melyek szabály szerint a letételkor börzefolyam szerint, vagy 1834. és 1839-ki statuskölcsön-sorsjegyekben, melyek szintén a folyamértékben számíttatnak be, de soha sem névszerinti értékükön felül, vagy végre a pénzügyhatóság által elfogadhatónak talált fekvő kézi zálog által letenni. 101 A bérlő tartozik a szerzési bérletárt egyenlő havi részletekben, minden hónap utolsó napján, s ha az vasár- vagy Ünnepnapra esnék, az előtte való köznapon a kijelölt pénztárba befizetni. 11. A többi bérleti feltételek a győri cs. k. kerületi pénzügyi igazgatóságnál, valamint a m.-óvári cs. k pénzügyőrségi biztosságnál a szokásos hivatalos órák alatt, az árverés előtt megtekinthetők, s azok az árverés alkalmával a bérleni kivánóknak fel fognak olvastatni. Győr, julius 22-én 1857. Cs. k. ker. pénzügyi igazgatóságtól. (1828) (3-3) 1885. Szabadk. Szeged város tanácsa részéről közhírré tétetik, miszerint a városban gyakorlandó piarczi hely pénzszedési jog, mely ez előtt évenkint pp. 11201 frt jövedelmezett, 1. 1857-ik évi September 20-án délelőtti órákban s úgy aznap délután 3 órakor a mázsálás, és karópénzszedési javadalom két évre vagy is 1858-ik évi január hó 1-től 1859. év végéig, továbbá a tűzifa utáni dijjak szedése ugyan azo év s hó 24 én délutáni órákban, végre a tiszaszabályozási töltésezésnél a szegedi határban gyakorlandó bormérési jog f. é. October 18-án délután, ez utóbbi két javadalom egy évre vagy is 1858-ik évi január 1-től ugyanazon év december végéig a városi tanács teremében tartandó nyilványos árverés útján haszonbérbe adatni fog. Erről a vállakozni óhajtók oly megjegyzéssel értesittetnek, miszerint az árverés alkalmával a legmagasabb ígéret után 10% bánatpénzkép leteendő lesz , s hogy a közelebbi szerződési feltételek az első tanácsi osztálynál időközben is betekintethetnek, írásos szabályszerüleg felszerelt s az esedékes bánatpénzzel ellátott ajánlatok a kitűzött árverési napokig elfogadtatnak. Szeged, julius 3-án 1857. A városi tanács által. (1880) ig . iv . V (3—3). A pozsonyi cs. k. kerületi pénzügyi igazgatóság által közhírré tétetik, hogy a sellyei alapítványi uradalomban 1857-ik évi november 1-től kezdve következő birtokrészek nyilvános árverés utján bérbe fognak adatni: I. Sellyén (Vasúti állomás és szbbrósági hivatalhely) a) a nagy vendéglő szabad italmérési joggal, három évre; b) az uradalmi majorsági épület szabad italmérési joggal, három évre; c) bolt és lakás 101. számú uradalmi házban három évre; d) italmérési jog a Vág-révnél egy évre; e) mészárszék és lakás három évre; f) a szemszegi gyümölcsös kert három évre; g) az uradalmi pajta földekkel három évre; h) szántóföldek 10 részben három évre ; i) rétek 10 részben három évre; II. Királyfalun: a) a nagy vendéglő italméréssel, szántóföldekkel és réttel három évre; b) mészárszék és lakás szántóföldekkel három évre. III. Hosszufalun: a) a nagy vendéglő italméréssel, szántóföld és réttel három évre; b) a mészárszék három évre. IV. Pereden: a) az uradalmi major gyümölcsös kerttel és szántóföldekkel, három évre; b) a nagy vendéglő, szántóföld, réttel és italméréssel, három évre; c) mészárszék lakással és szántóföldekkel, három évre. V. Királyréven: a) a nagy vendéglő italméréssel, szántóföld és réttel, három évre; b) halászati jog, három évre. Az árverés Sellyén 1857-ik évi augustus 10-ik és 11-n Királyfaluban augustus 12-n, Hoszszúfaluban augustus 13-án, Pereden augustus 14-én és Királyréven augustus 17-én és pedig Sellyén a kasznált hivatalban, a többi községekben pedig a helyszínen fog tartatni. Vállalkozók meghivatnak azon hozzáadással, hogy a szóbeli árverés kezdete előtt az illető birtokrészre határozott kikiáltási ár 10% mint bánatpénz leteendő részen, mely az árverés bevégezte után, kivévén a legtöbbet ígérőét, azonnal vissza fog adatni. Bepecsételt írásbeli és 15 kr. bélyegjegygyel ellátott ajánlatok a pozsonyi cs. kir. pénzügy-igazgatóságnál f. e. 8-ik aug. este 6 óráig szinte elfogadtatnak. Ezen ajánlatokban az illető birtokrészre eső bánatpénzen kívül megkívántatik, hogy az ajánlatra vonatkozó bérlettárgy, valamint a megjánlott évi bérletösszeg betűkkel világosan ki legyen jelölve, és az ajánló Árlejtések. (912*) (1—3) 3358. A nagyméltóságu cs. k. budai helytartósági osztálynak 1857. év julius 10-én 18096. szám alatt kiadott intézvénye folytán, a pest-budai cs. k. kormányzati kerületben létező álladalmi utaknak, a jövő 185% katonai évben jókarban tartása végett engedményzett kavics-szállítmányra, iratbéli ajánlatok tétele is megengedtetvén, a szóbeli árlejtések az itt következő helyeken, mindenkor reggeli 9 órakor, fognak megtartatni, és pedig vonatkozólag: A buda-bécsi álladalmi útra, Pest-Pilis megyében. 1. Azon útrészre nézve, mely az I—5 számú jegytől vagyis, az első mértföldnek ötödik alosztály kezdetétől, a II—1 számú útjegyig, vagy is, bezárólag a második mértföldnek első alosztályáig, továbbá a III—5 től, az V—2 számú jegyig terjed, augustus 13-án 1857. Pilis-Csabán az ottani községházban, Esztergom megyében. 2. Azon útrészre nézve, mely V—3 tól, bezárólag VIII—6 számú jegyig terjed, augustus 22-én 1857. Dorogon az ottani községházban. 3. Azon útrésre nézve, mely IX—2 től, bezárólag XI—5 számú jegyig terjed, augustus 24-én 1857. Almáson, az ottani községházban. 4. Azon útrészre nézve, mely XII—2 töl, bezárólag XIII—2 számú jegyig terjed, augustus 25-én 1857. Uj-Szőnyben az ottani községházban. A buda-gráczi álladalmi útra, Fehér megyében. 1. Azon útrészre nézve, mely a IV—2 töl VI—6 számú jegyig terjed, augustus 26 án 1857. Martonvásáron az ottani községházban. 2 Azon útrészre nézve, mely VII—5 től, XX—2 számú jegyig terjed, augustus 27-én 1857. Fehérvárott, a megyeházban, az ottani cs. k. megyei építő hivatal irodájában. A buda-eszéki álladalmi útra. 1. Azon útrészre nézve, mely az I—1-töl II —4 számú jegyig terjed, augustus 26-n 1857. Martonvásáron , az ottani községházban. 2. Azon útrészre nézve, mely a IV—7-től IX—5 számú jegyig terjed, aug. 29-n 1857. Adonyban az ottani községházban. A pest-kassai álladalmi útra, Pest-Pilis megyében. 1. Azon útrészre, mely az I—4-től III—8 számú jegyig terjed, aug. 14 . 1857. Pesten a megyeházban az ottani cs. k. megyei épitő hivatal irodájában. 2. Azon útrészre nézve,mely a IV—1-től, Vili—1 számú jegyig terjed, aug. 17-ken 1857. Gödöllőn, a cs. k. szolgabirói hivatal irodájában, Heves megyében. 3. Azon útrészre nézve, mely VIII—2-től, IX—6 számú jegyig terjed, aug. 18-n 1857. Hatvanban az ottani községházban. 4 Azon útra nézve, mely IX—7-től, XII—8 számú jegyig terjed, aug. 19-n 1857. Gyöngyösön az ottani cs. k. szkirói hivatal irodájában. 5. Azon útrészre nézve, mely XIII—7-től, XVII—7 számú jegyig terjed, aug. 21-kén 1857. Kápolnán az ottani községházban, Borsod megyében. 6. Azon útrészre nézve, mely XVII—8-tól, XXIII—4 számú jegyig terjed, aug. 22-én 1857. Harsányban, az ottani községházban. 7. Azon útrészre nézve,mely XXIII—5-től, XXVI—2 számú jegyig terjed, aug. 24-én 1857. Miskolczon, az ottani cs. k. megyei építő hivatal irodájában. A pest-szabadkai álladalmi utra, Pest- Pilis megyében. Azon útrészre nézve, mely I—3-tól bezárólag 11—2 számú jegyig terjed, aug. 14-n 1857. Pesten a megyeházban, az ottani cs. k. megyei építő hivatal irodájában. Azon vállalkozni szándékozók tehát, kik a szóban lévő kavics-szálltmányra a fent említett megyékben egy, vagy több útrészre nézve, magukban kedvet éreznek, a fent kitűzött napokban, és az illető részes árlejtések megtételére meghatározott helyeken, vagy személyesen jelenjenek meg, a kikiáltandó árnak mértékéhez képest 5% száztéli bánatpénzzel ellátva, vagy pedig a hibátlanul feltett, és a kikiáltandó árnak mértékéhez képest 10% száztéli biztosítéki pénzösszeg kíséretében jól lepecsételt iratbéli ajánlataikat, az árlejtésnek kitűzött helyekre, azon napokban, melyekben az árlejtés meg fog tartatni, és legfeljebb reggeli 8 óráig, az illető árlejtő bizottmánynak beküldjék , mely úttal egyszersmind az is megjegyeztetik , hogy tömegesen vállalkozó községek melyekben t. i. egy mindnyájáért, és viszont jót állanak, a bánatpénz, és biztosítéki pénzösszeg letételétől felmentetnek. A jelen árlejtés hirdetménye napjától kezdve, minden ezen árlejtésre vonatkozó bővebb felvilágosításul szolgálandó írásbeli magyarázatok : az előállítandó kavicshalmok száma, egységi ár, és a kavicskészítő helyek megnevezése körül, az illető cs. k. megyei épitő hivataloknál, Pesten, Egerben, Miskolczon, Esztergomban, Fehérvárott, úgy szinte Budán a cs. k. épitő igazgatósági osztálynál, nyomtatványban ingyen kaphatók, mely felnevezett cs. k. megyei épitő hivataloknál egyszersmind a részletes, és általános szállítmány feltételek is, melyek mind a szóbeli, mind pedig az iratbeli legjobb ígérőre azonnal törvényszerüleg kötelezők, a szokott hivatalos órákban naponta megtekinthetők. Végül említtetik az is, hogy az ajánlatok, melyek egyes, köbölnyi, vagyis 54 köblábnyi tartalmazó kavicshalom után, egyes árakban teendők, nemcsak egy évre, hanem három évre is szólhatnak, mi mellett azonban határoztatik az is, hogy ezentúl minden vállalkozó az átvett kavics mennyiségnek első felét legfeljebb minden évi febr. hó utolsóig, a második felét pedig minden év aug. hó utolsóig, az úthoz szállítani tartozik. Buda, jul. 20-a 1857. Cs. k. épitő igazgatósági osztály. (919*) (1-3) Az 1857- évi aug. 10-n, szükség esetében 17 . reggeli 9 órakor a váczi cs. k. szbirói hivatalnál járási fegyenczek élelmezése f. évi nov. 1-ső napjától egész 1858-ik évi oct. 31-ig árlejtés utján vállalkozóknak haszonbérbe fog adatni. Az árlejtési feltételek a megnevezett cs. k. szbirói hivatalnál megtekinthetők. Vácz, jul. 25-n 1857. Cs. k. szkirói hivatal. (918*) " (1-3) A m. cs. k. budai helytartó tanács f. é. május 23-áról 13290 sz. a. intézvénye következtében némely dunatisztitási szerek s budai folyam osztály számára 927 frt 20 krégő összes sommában nyilvános árlejtés utján megszereztetni elrendeltettek. A megszerzendő tárgyak e következendők : két köteles dereglye, két könnyű ladik, két tölgyfából készült és megfelelőleg vasalt tekerő, négy darab három három 9" átmérőjű kerekű csiga, 2 db héber, 1 db talpas héber, 2 db vas horgony stb. hajóbeli és emelő szerszám. Ennek folytán i. é. augustus 7-én d. e. 10 órakor alább irt cs. k. megyeépítési hivatalnál fog az illető szóbeli árlejtés tartatni, melyhez a vállalkozni szándékozók azon megjegyzéssel hivatnak meg, hogy a legkisebb ajánlat biztosítása okáért, mindenki 93 pec forintnyi bánatpénzzel, mely is az árlejtés kezdete előtt az illető bizottmánynak kézbesítendő leendő magát lássa el, mely összeg egyszersmind a megálló részéről biztosítékkép maradand. Az ide vonatkozó felvilágosító adatok , úgy szinte a részletes készítési feltételek az alulirt hivatalnál mindennap szokott hivatalos órákban megtekinthetők. Pest, julius 30-n 1857. Cs. k. megyei épitési hivatal, mind az ideiglenes tömeggondnok megerősítése vagy másnak választása nem különben a hitelező választmány alakítása is megtörténni mihez képest arra a hitelezők a csődrendtartás 44. §. terhe alatt megjelenni tartoznak, mert ellenkező esetben a választás a hitelezők veszélyére hivatalból fog történni. Végtére mindannyi hitelezők, kik ellen a közadós a fent nevezett perügyelőnél, vagy ezen cs. k. megyei törvényszéknél megtekinthető folyamodványában a vagyonátengedés jogkedvezményeit igényli, az 1857. év October 5-ke 9.óráján megtartandó törvénynapra nyilatkozásuk bemondása végett avval idéztetnek meg , hogy azon hitelezőkre nézve, kik a jogkedvezményeket nekik meg nem engedik, a közadós ellen indított bünvizsgálat bevégzése után fog határozat hozatni. Szombathely, julius 1-jén 1857. Cs. k. megyei törvényszék.nyilatkozatát tartalmazza, hogy előtte az árverési feltételek ismertesek és magát ezeknek feltétlenül aláveti. Az egyes birtokrészek leírása, és a bérleti feltételek a pozsonyi cs. k. pénzügyigazgatóságnál , szintúgy mint a sellyei uradalmi kasznált hivatalnál bármikor megtekinthetők. Pozsony, juh. 30. 1857. Cs. k. ker. pénzügyi igazgatóság. (904*) (3-3) 10957. A Szolnok kerületi cs. k. pénzügyigazgatóság részéről ezennel közhírré tetetik, hogy a következő több mint egy negyed részben az Almásy Pál elfoglalt tömegét illető tiszabői közös haszonvételeknek u. m. a) A szeszesitalmérési jognak a felmérés kivételével 240 pftnyi. b) A mészárszéki hozzátartozó 14 holdnyi gyeplegelő, s mintegy 50 holdnyi réti kaszállóból álló földeknek 21 pftnyi. c) Az iskolatelki közös földnk 10 pengőfrtnyi. d) A czövek, malom és piarezbérszedési jognak 8 pftnyi. e) A tiszai halászati jognak 16 pengőfrtnyi. f) A révbirszedési jognak 8 pftnyi. g) A serfőzés és mérési jognak 20 p forintnyi, és h) Az Almási Pál elfoglalt tömegéhez kizárólagosan tartozó tiszabői száraz malomnak 12 pftnyi bánatpénz letétele mellett 1857. évi Szt.-Mihály napjától egész 1860. évi Szt.-Mihály napjáig terjedendő három évekre leendő kibérlése végett folyó évi augustus 11-én délelőtti 10 órakor ítes Hellebranth Antal úr házánál Tiszabőn nyilvános árverés fog tartatni. Miről Vállalkozók oly régből értesittetnek , hogy a fent kitett időben és helyen az illető bánatpénzei ellátva megjelenni ne terheltessenek, az árverési feltételek valamint a fent tisztelt Hellebranth Antal urnái Tiszabőn, úgy a szolnoki cs. k. kerületi pénzügy-igazgatóságnál is megtekinthetők lévén. Szolnok, julius 25 én 1857. Csődök. (1855) (18 31 3628. A komáromi cs. k. j.-bíróság által Sailer Jakab jelenleg ismeretlen tartózkodásu komáromi pálinkaház-tulajdonos ellen csőd nyittatik, pelügyelőül Vörös Benő, helyetteséül Horváth József komáromi ügyvéd urak rendeltetnek. Felhivatnak mindazok, kiknek a csőd alá került vagyonra bármilynémü igényeik vannak, ezen igényüket 1857-ik évi sept. 10-ig bejelenteni, minthogy különben minden tekintet nélkül tulajdoni, elsőbbségi vagy zálogjogukra, a csődeljárásból kizáratnának, minden igényüktől a csődtömegre elüttetnének. Egyúttal az ideiglenes tömeggondnok megerősítése, vagy utóbbi választása, valamint a választmányi tagoknak megválasztására tárgyalási határnapul 1857. évi sept. 16-a reggeli 10 órára tűzetik ki, mely napon a csődhitelezők a csődeljárás 44. §-a értelmében megjelenni ezennel felhivatnak. Komárom, jul. 27. 1857. Cs. k. j. bíróság. (1806) . ■ , ,, , 11 (3—3) 2849. A szombathelyi cs. k. megyei törvényszék részéről ezennel közzé tétetik, hogy Kis és János szombathelyi lakosnak saját kérelme folytán összes ingó és ingatlan vagyonára a csőd megnyittatván, pelügyelőül Hetyey István, ennek helyettesiül pedig Polgár György ügyvéd urak neveztettek ki. Ennél fogva mindazok, kiknek a most nevezett bukott ellen bármi követelésük vagyon, ezennel felhivatnak, hogy e részbeni igényeiket a kinevezett perügyelő ellen intézendő rendes keresetlevél alakjában az 1857. évi September 25-kéig e cs. k. megyei törvényszéknél annál bizonyosabban bejelentsék, minthogy ellenkező esetben minden netán összes illető tulajdon, elsőbbségi, vagy zálogjog daczára a csődtömeg tárgyalásából kirekesztetnek és a csődtömeg irányábani minden igényeiket elvesztendik. Ugyan 1. évi october 5-én fog egyszeri Csődmegszüntetések. (1248) (2 — 3) 1358. A püspök-ladányi cs. k. szolgabirói hivatal mint bíróság által vagyonbukott Kohn Sámuel nádudvari kereskedő ellen, f. 1857-ik évi május 16-n 1003. p. U. sz. a. megnyitót cs d. a bukott és öszves hitelezői közt magánúton létrejött barátságos egyesség következtében ezennel biróilag megszüntettetik. P.-Ladány, jul. 11- 1857. Cs. k. szbirói hivatal. (1834) , (2-3) 836. A m.-dorogi cs. k. szbirói hivatal mint biróság által ezennel közhirré tétetik, miszerint vagyonbukott nánási Goldstein Juda ellen 1856. feb. 26-a 262 sz. a. megnyitott csőd barátságos egyesség következtében ezennel biróilag megszüntetik. Dorog, jun. 11-a 1857. Cs. k. szkirói hivatal. Felhívások. (1860) (1-3) 437. Nógrá megyében fekvő Policino község határa tagosítására indított kere,setre hozott végzés folytán az 1853-diki márt. 2-iki legfelsőbb úrbéri nyiltparancs 27-ik, és 1856-iki február 2-án kibocsátott ministeri utasítás 159-ik §-ai rendeletei értelmében, mindenekelőtt az érdekelt közbirtokos urak közötti arányosság kérdésében megkísértendő egyesség tekintetéből, nem különben maga a kereset érdemében itt B.-Gyarmaton tartandó tárgyalásra f. évi aug. 29-ik (huszonkilenczedik) napja d. e. 9 órája elrendeltetvén , mindazon közbirtokos urak , kik ezen határhoz törvényes jogot tartanak és ismeretlen lakhelyük miatt a jelen tárgyalást elrendelő végzés kezükhöz nem szolgáltathatott, arról azon figyelmeztetés mellett értesittetnek, miszerint a fentebbi ezen cs. k. úrbéri törvényszék előtt tartandó tárgyalásra személyes vagy törvényes megbízottjaik általi megjelenésre a párots 68-ik §-a rendelete alkalmazásba vételének terhe alatt köteleztetnek. B.-Gyarmat, julius 2-n 1857. Cs. k. urb. törvényszék. (1861) (1—3) 436. Buda-Lehota község határa tagos szabályozására intézett kereset folytán az 1853-ik évi mart. 2-i legfelsőbb nyiltparancs 27-ik és 1856. évi febr. 2-ki úrbéri utasítás 159. §-ai rendeletei értelmében, mindenek előtt az érdekelt közbirtokos urak közötti arányosság kérdésében megkísértendő egyesség tekintetéből, nemkülönben maga a kereset érdemében itt B.-Gyarmaton tartandó tárgyalásra i. é. aug. 28-dik (huszonyolczadik) napja d. e. 10 ik órája határidővel kitüzetvén, ehhez képest mindazon közbirtokos urak, kik a kérdéses határhoz törvényes jogot tartanak, és ismeretlen lakhelyük miatt jelen tárgyalást rendelő végzés kezükhöz nem szolgáltathatott, erről azon figyelmeztetés mellett értesittetnek, miszerint fenntebbi ezen cs. k. urb. törvszék előtt tartandó tárgyalásra személyes vagy törvényes megbízottjuk általi meg nem jelenésük esetére a port. 68. §-a rendelete alkalmazásba vétetendik. B.-Gyarmatit, jul. 2-n 1857. Cs. k. urb. tervszék. (1846) , (2-3) 353. A máramarosszigeti cs. k. úrbéri törvényszék részéről közhirré tétetik , hogy az ezen megyének ökörmezői szolgabirói kerületében fekvő, a közbirtokosoknak egy része által urbérileg szabályoztatni, s tagosittatni kívánt egy közös határa, Kalocsa-Láz, Kalocsa-Horb, Kalocsa-Ófalu, Kalocsa- Nyegrovetz, és Kalocsa-Imsád, úgy a técsői kerületben fekvő Kövesliget és Csománfalva helységekben, az 1853-ik évi mártius 2-án kelt cs nyikparancs 27. és 31. §-sainak rendeletéhez képpest, a közbirtosok között birtokaránynak egyességileg megállapítása, s a szabályzás megengedhetősége kérdésének tárgyalására és pedig az 5 Kalocsákra nézve folyó évi September havának 10. és 11-ik napjai Kalocsa-Hortra Kövesligetre f. évi September 14 ke, Csománfalvára September 15-ke a helyszínére tűzetett ki határnapul. Miről az ismeretlen közbirtokosok oly figyelmeztetéssel értesittetnek, hogy a kitűzött időkben és helyeken vagy személyesen, vagy törvényes meghatalmazottjuk által jelenjenek meg, mert a meg nem jelenők ellen az úrbéri eljárást szabályozó ministeri utasítás 160-ik §-sa fog alkalmaztatni. Máramaros-Sziget, julius 18-án 1857. Cs. k. Úrbéri törvényszék. (1847) : (2-3) 1664. A sz.-fehérvári cs. k. megyei törvényszék által Vicenty Pál ur és testvérei fehérvári lakosok részéről benyújtott kérelem folytán, miszerint Sz.-Fehérvárról 30 évek előtt eltávozott s azóta itt meg nem fordult s igy távollevő testvérük Vicenty Tamás holtnak nyilvánittassék , ez iránti eljárás megindittatván , közhirré tétetik, miszerint a p. t. 277. §-a értelmében távollevő Vicenty Tamás részére gondnokul Ambrózy Ferencz ügyvéd ur fehérvári lakos neveztetett ki; egyszersmind pedig távollevő Vicenty Tamás oly hozzáadással