Budapesti Hírlap, 1857. szeptember (198-222. szám)

1857-09-11 / 206. szám

lat verni magát. E kényszerűség vitte oda a társulatot, hogy kezelési forgó tőkéje nem ma­radván, kénytelen volt a gőzmalmot időközi­­leg pénzes izraelita haszonbérlő kézre bocsátani, így fájdalom jelenleg nem az alapítók szedik ugyan utána az epret, de mégis nagy áldást létesítettek vidékü­nknek, s rövid időn majd meg jő nekik is a haszon. Egyébiránt a malom 20 lóerejű gőzgéppel, 7 járatra, 30—36.000 mérő gabonát, a kincstárnak szükséges rozsmennyiségen kívül , átalában tiszta búzát őröl évenként. Az őrleni valót a kö­rül fekvő vidék szolgáltatja, valamint az őrle­ménynek is legnagyobb része helyben fogy el, miután a vidék tetemes szükségén túl Miskolczra és Eperjesre való szállításra, hova az intézet né­ha szállítani szokott, igen kevés marad. Igen növeli a vidék hasznát azon eljárás, hogy a bérlők a búzát folyó árban lisztért becserélik, mi egyszersmind a malom vidéki forgalmát is Uj­pest sept. 9. Az ország szive felé vigyázó szemekkel néz a vidéki olvasó közönség. Ugyanazért nem lesz érdektelen a főváros jövendője egyik hathatós emeltyűjének mibenlétéről említést tenni. Értem a múlt őszön építeni kezdett új­pesti kikötőt. Az ez idei vizapály­a munkára fölötte igen kedvezett. Az új­pesti, vagyis inkább káposztásmegyeri dunaparttól kezdve a pesti nagy sziget felső sarkáig az átkötő gát tel­jesen elkészült, úgyhogy ez oldalról a dunai­ág egészen el van rekesztve. Az e gát felső ré­szétől körül a szigeten az öreg Duna felöli olda­lon kezdett védgát építése tetemesen előhaladt. A kikötő víztükrének medre két vidra segítségé­vel a kitisztítás bevégzéséhez közelget. A véd­sánczok jobbára az e mederből kihányt földből épülnek, aljuk kiköveztetvén. A terv szerint a sziget közepett fog keresztülvágatni, ott építtet­vén rajta a vízi kapu részint a hajók beeregeté­­sére, részint és főkép a kikötői víz felfrisíté­­sére, miután a fő beeresztő hely az alsó részen fog lenni. Mennyiben bírjon némi alapossággal azon kétkedés, mit itt ott kifejeztetni hallunk az iránt, hogy a középütt beeresztett víz nehezen fogja a vízi kapun fölül eső kikötő részben a vizet felfrisíteni, s annak küzdödését eltávolítani, továbbá, hogy őszszel történvén a hajóknak á télt kikötőbe való beeregetése, a­mi­korra a Duna rendesen apadásban szokott lenni, ha a folyam ereje a kikötőtől egészen eltávolít­­tatik, meg fogja-e bírni az így körül megapadt víz az alulról vagy középütti kényelmes beere­­getést ? Annak megértését szakértőkre bíz­zuk. — Egyébiránt mily emelkedésre számít­hat Új-Pest e kikötő által, legyen bizonysága annak az, hogy különösen a káposztás-megyeri részen (a falu felett a kikötő felső sarkáig ki­nyúló pusztáján gr. Károlyi Istvánnak, melyen Uj-Pesttel­ összefüggésben házhelyek osztattak ki) a múlt év óta mintegy 60 ház épült s még több­ van épülőben, a házhelyek ára pedig úgy fel kezd rúgni, mint a fővárosnak külvárosain. E szembetűnő terjedés rövid időn kilátásba ve­szi, hogy mi iránt már egyszer Pestnek közel­sége okából későbbi időkre utaltattunk, a gyógy­szertár nyithatási jog községünknek rövid időn meg fog adatni, annyival inkább, mert ugyanazt a szintén hatalmas léptekkel emelkedő szomszéd Palota község igénye is kedvezőleg fogadja. Székesfehérvár, aug. 31. Városunk egyik nevezetesebb napjai közöl a tegnapit kedves kötelességérzettel hozzuk a nyilvánosság elé. Egy nemesen s önzetlenül jóté­konyságot gyakorló főpap költségén rendezett hangversenyben ugyanis a város, valamint a vi­déki közönség színét láttuk összeseregelve a nagy megyei teremben. Már a hirdetés folytán remél­hető ének és zeneélvezet, t. i. a nemzeti színház­tól e napra érkezett vendégművészek valamint a helybeli zenetehetségek öszműködése után nagy közönséget lehet­ ígérni, de a hangverseny czélja „egy tanítói nyugdíjintézeti alapítvány“ a részvétet valóban meglepővé tette. A hangver­senyben közreműködők iránti együttes zajos elismerésben a közönség kétségen kívüli bizony­ságát adó ritka élvezetének : tanúsítja azt a mai napon közkívánat folytán a polgári kórház ja­vára ismét rendezendő hangverseny. De felejt­­hetlenebbé tette e napot mindenki előtt ama meggyőződés, hogy a nevelés ügyében megtörve van egy új út a czél felé, melyen dolgozni a leg­szebb és leghálásabb tettek egyike. A múlt héten (augustus hó 24-kén) tartatott országos vásár még közönséget sem tudott te­remteni ; nem csodálnék, ha a szokatlanul szá­raz időben létező porfelhők miatt maradt volna kiki otthon. Felhőtlen egüüket a gazdák nem felhőtlen homlokkal tekintik. Különösen a sző­lőhegyekben a fürtök apró szemei kevés nedv­tartalommal kecsegtetnek a tartós száraz idő miatt. Gazdálkodással foglalkozó polgáraink a gabona végbetakarítása után meg vannak elé­gedve; panaszt csak annak alacsony ára okoz. A legjobb minőségű tiszta búza pozsonyi mérője 2 for. 20 kr. úgynevezett kétszeres kenyér-buza 1 for. 40 kr. pp. árpa 1 for. 12 kr. A kenyér ára a piaczon mégis csaknem a régi, így vagyunk a pékekkel is. A hús fontja 26 v. kr. melynél ma­gasabb ár még nem volt soha, pedig az eladó vágó marha a szűk szénatermés miatt sokkal több mint a fogyasztás. Az élelmi­szerek kérdése valóban teljes figyelmet igényel. Kiki tudja, hogy ennek ármin­ősége szabályozza főleg a mun­ka­b­é­r­t. Ez utóbbi pedig nagy akadálya jelen­leg az ipar körében haladni akaró életkér­déssé vált törekvésnek. Végül nem felejthetjük el tolmácsolni azon reménységet, melyet egy gazdaképző tan­intézet felállítása iránt táplálunk. Felsőbb helyről érkezett utasítások csak a lehetőség s a kivihetőség körülményeit rendelik megvizsgálni. De hiszszük, hogy a község a nyíló szép alkal­mat örömmel ragadja meg, és a tőle telhető áldozatot is, melyet egy ily intézet felállítása NAPIHÍREK ÉS ESEMÉNYEK. Budapest, September 11. * A budapesti közönség f. hó 8-kán d. e. a leg­szebb katonai ünnepélyek egyikének volt szemtanúja a térés Rákos mezőn, hol a budapesti helyőrség és a táborban összevont ezredek kiszabott módon fényes tábori isteni tiszteletben vettek részt, melyet Főher­­czeg Főkormányzó Ur­a és.f­ensége magas je­lenlétével diszesíteni méltóztatott. Az isteni tisztelet 11 órakor érte véget, s ekkor az illető hadosztályok lengő zászlókkal és csengő zenével . Fensége előtt meglepő szép rendben elléptettek. Pest-Budáról sok ezernyi népség sereglett ki e szép ünnepélyre. * A miskolczi nemz. színház ünnepé­lyes megnyitásáról,a következő adatokat vettük. A miskolczi színház a császári királyi Apos­­toli Felsége körútjának emlékéül f. hó 3-kán Vörösmartynak remek nyelven irt „Marót bán“ czí­­mű szomorujátékával nyittatott meg. Az előadásban a pesti nemzeti színháztól: Jókainé s Egressy Gábor vettek részt, az utóbbi Marót bánt, az első ennek nejét művészileg személyessté. Irántuk a közönség méltó lelkesedését még azon körülmény is emelte, hogy mindketten Borsod gyermekei. Az előadást Jókai arany tollából egy megnyitó beszéd előzte meg, melyet Jókainé ez örömünnep méltó ihletével szavalt el. Másnap a nemzeti színház vendégeivel a „Czárnő“ czímű francziából fordított dráma adatott, ezúttal Munkácsy Flóra és ifj. Lendvay Márton is részt vet­tek az előadásban, és kitűnő hivatottsággal szerepel­tek. Ezen előadás — levelezőnk szerint :■— az elsőt minden tekintetben felülhaladta. A színházat a téli egész évszakra La­tab­ár Endre társasága kapta meg, mely a megnyitó előadásokhoz is segédkezet nyújtott. E társaság a jobban szervezettek egyike s hihető, hogy a közönség várt pártfogását ki fogja ér­demelni. * A bécsi nemzetközi statistikai gyűlésen jelen volt tagok f. hó 8-kán kirándulást tettek Pozsonba. Az idő igen kedvező volt. Pozson városa méltó tisztelettel fogadá derék s örömmel látott vendégeit; a hajóhida­s kikötőhely igen szé­pen föl voltak díszítve, s a Dunaparton nagyszámú közönség jelent meg a vendégek üdvözlésére. 10 órakor taraczklövések hirdeték a szintén lobogókkal ékeskedő Ferdinánd gőzös megérkezését. A kikötő­helyen, hol a hatóságok, hivatalok és iskolák főnö­kei összegyűlve voltak, a statistikai gyűlés elnöke K. Czoernig a pozsoni politikai hatóság főnöki helyettese S­c­h­­­o­s­s­e­r cs. k. helytartósági tanácsos valamint polgármesteri helyettes Ueberpacher M. alpolgármester által fogadtatott, s miután az el­nök úr szíves fogadtatásáért köszönetét fejezte ki, az összes vendégek, 276-an legelőbb a koronázási helyre, Pozson egyik történetileg nevezetes pontjára, onnét a zöldfa szállodába mentek, hol jó magyar borokkal fűszerezet Ízletes reggeli várt­reájok.Ez alatt az elnökur, a hogy külföldi vendégekig megértsék, fran­­czia nyelven áldomás,poharat emelt a vendégszerető pozsoniakért, melyet a polgármester ur a gyűlés tagjainak egésségére viszonzott. Franczia- és Török­ország küldöttei hasonlókép áldomásoztak, az utóbbi Császári Urunk jólétére. Egy rövid órát töltve e vidor kedélyes körben, a társaság Pozson városa környékének szebb pontjait látogatta meg. A vendé­gek egy része a vaspályán másik része a gőzössel 4 órakor indult vissza Bécsbe. A dunagőzhajózási társaság érdemet szerzett magának az által, hogy nemcsak egy gőzöst adott a tudós urak rendelkezé­sére, de ezen kívül arról is intézkedett, hogy e hajó vendégei a legjobb s legkényelmesb ellátásban ré­­szesíttessenek. * Gr. Károlyi István számos nemes tettes ko­szorújához közelebb egy újabb hervadhatlan levelet fűzött, mely szép lelkének magasztos nemes le­vele, közelebb — mint a M. S. írja — derekegy­­házi pusztáján hét gazdasági épülete égven le, mely kár mintegy 25—30 ezer írtra tehető, a nemeskeblti gróf tüstént 2000 pártot adott át titkárának azon meghagyással, hogy e pénzt a kárt szenvedett derek­­egyházi cselédek közt oszsza ki.­ * A pesti műegyesület részéről a folyó tárlatban kiállított festvények közöl sorsolás végett öt darab vétetett meg. Zimmermann egy tájképe 130 írton; Löffler életképe: „a szives megvendégelés“ 400 fton; Jankó tájképe Fehérmegyéből 80 írton ; Salzer­töl „Löwensteini rom“ 450, és a berni felső vidékből egy tájkép 350 írton. * A pesti kath. legény-egylet, mely m. évi sept. 8-án keletkezett, múlt kedden megala­­píttatásának első emlékünnepét ülte meg. Reggel az egyleti tagok a belvárosi plébániatemplomban a sz.­­misére jelentek meg, mely után az úr asztalához já­­rulás és magyar és német nyelven oltári beszéd kö­vetkezett. Délután a terézvárosi templomban sereg­lettek ismét össze isteni, tiszteletre, ennek végezté­vel a különféle ezéhek zászlóival s a birodalmi és magyar czimerekkel ékesített egyleti lakban, számos és díszes vendégkoszoru jelenlétében megkezdődött az ünnepély rendje, melynek bevezetését egy ma­gyar alkalmi hymnus képezte; ezután dr. S­z­a­b­ó­k­y Adolf egyleti alelnök úr, ki az egyházi szertartást is végezte, magyar és német beszédet tartott a legény­­egyletek nemes feladatáról, ezen intézmény jóté­konyságáról, mely a polgári osztálynak egyik legje­lentékenyebb részét vallási érzületben nevelve, egy­úttal a családias tűzhelyet pótolja számára, oktatja a jóban, szivnemesitő mulatságot nyújt nektek s pol­gári erényekre ébreszti. Az alelnök ur hangos élje­nektől kisért beszédei után a legények jól választott szavalmányokat adtak elő. Továbbá a múlt hóban jelentkezett uj tagok ünnepélyes pajtási kézfogás által az egyletbe fölvétetvén, a maradandó emlékű napot imaénekek fejezték be. Ugyanez alkalommal nyomtatásban kiosztatott IX. Pius pápa ő szentségé­nek levele K­o­­­p­i­n­g Adolfhoz a kath. legényegy­let alapítójához Kölnben, melyben ő szentsége meg­emlékezik arról, hogy Kölnben már 3000-nél több legény csatlakozott ez egyesülethez, ezenkívül hogy a világi hatóságok és püspökök pártfogása alatt ily egyletek áldás gyanánt egész Németországban elter­jedtek, és Magyar-, Len­gyel-, Horvátország és Bel­giumban is fölállottak, úgy hogy máig 140-nél több ily egylet létezik, mely több mint 20,000 legényre terjeszti ki gondoskodását. Az említett kegydús levél végén ő szentsége atyai szeretetének jeléül az alapí­tóra s az összes kath. legényegylet minden tagjára szeretetteljes apostoli áldását adja. — A pesti kath. legényegyletbe, mint a nyomtatásban megjelent év­könyvből látjuk, megalapítása óta összesen 646 tag vétetett föl az ipar és kézművesség minden osztálya­­ áraimázsánként következők: írt ki dara, finom vagy öreg szemű 10 — 0- számú vagy is király liszt 10 — 1-fő számú mont liszt. . 6 48 d ik „ „ „ . . . 5 35 3-dik „ ,, ,, 4 48 zsemle liszt........................... 4 — kenyér liszt közönséges . . 2 — korpa..................................... 2 24 W. HA­ TÁROZA. A nemzetközi statistikai congressus Bécsben. Negyedik sept. 4-ik ülés. Az ülés 12 órakor nyittatott meg, a megelő­zött ülés jegyzőkönyve felolvastatott és elfogad­tatott. A congressus levelezéseinek felolvasása után az elnök a gyűléssel közlé egy indítványnak be­­nyújtatását, mely szerint a fővárosokban külön választmányoknak kellene az egészségügyi egyé­nek statistikai viszonyzatait egymás közt közve­títeni , a befolyó munkálatokat összegyűjteni és rendezni, és a congressus legközelebbi ülésére előkészíteni. Az indítvány a gyűlés beleegyezté­­vel az első osztályhoz utasíttatott. Hermann államtanácsos jelenti, mikép Ba­­jorországban a statistikai munkálatok vezetésére nem létezik bizottmány, de azt az államminis­­tériumok közrehatása pótolja, úgy, hogy a sta­tistikai iroda rendesen csak azt dolgozza fel, mi a kereskedelmi ministérium által kinyomozandó és kihirdetendő. A többi központi hatóságok közleményei közt a had- és pénzügyminiszérium­­nak a kamrához intézett közleményein kívül a legfontosabbak : Bajorország nagy térképe 100 lapon, s a kisebb területi- és helységi térkép 15 lapon; tudósítások a szegényügyről, az alapít­ványok és községek vagyoni állásáról, a bűn­vádi igazságszolgáltatás eredményeiről (1849— 1855) , posta , vasutak és gőzhajózásról, a bánya- és hutaügy és a sóbányák eredményei­ről, melyekhez legközelebb a geognostinai ku­tatások eredményeinek közzétevése fogna csat­lakozni. A kataszteri bizottmány előtt minden földbirtokosnak csekély árért zárva áll a 26.000 mérlap. A statistikai iroda félbeszakadás nélkül feldolgozza a népszámlálás eredményeit, a nép­mozgási kimutatásokat sok részlettel, a bizton­sági rendőrség eredményeit, a fenyítő házak és kényszermunkaházak, nevelő- és oktató intéze­tek, a marhatenyésztés és termési­ kataszter ál­lását. Zuccagni - Orlandini lovag Toscana 1828 ótai statistikájáról szólt, midőn ő maga munkába véve Olaszország történeti statistikai atlaszát; megjegyzé, hogy a statistikai iroda hi­vatalnokszámának 1852-ben történt megszorí­tása óta az időszaki közlemények felfüggesztet­tek, de alapos remény van reá, hogy a korábbi viszonyok ismét helyreállíttatnak. Elnök úr ehez egy igen tartalmas közléssel csatlakozott mindazt illetőleg, mi Austriában 1855 óta a halálozási okok, a vasúti szerencsétlen­ségek, az úti és vaspályás statistika ki­nyom­ozását, a kereskedelmi kimutatásokat, az igazságügyi statistika, a vizsgálati fog- és fenyítőházak, taka­rék­pénztárak és biztosító intézetek statistikáját illetőleg a párisi határozatok végrehajtására történt, egy statistikai központi bizottmánynak azon értelemben leendő felállítását illetőleg pe­dig előkészíttetett. Hozzá­téve, mely munkálato­kat végeztek a cs. k. bel-igazság- és pénzügymi­­nistériumok a congressus e gyűlésének alkalmá­ból, és mély tiszteletet tanúsított ketteje a mi­­nisteriumoknak a congressus iránt azon intéz­kedések által, melyek csak ezután fognak foga­natba vétetni. Végre még néhány szót tett azon munkálatokról, melyeket a közigazgatási statis­tika cs. k. igazgatósága 1855 óta végzett s a congressus elé terjesztett. L­e g­o y t indítványára élénk felkiáltással el­­határozá a gyűlés, hogy ezen előadás egész tar­talmával a „Wiener Zig“-ban közöltessék. Gr. R­i­p­a­­­d­a ezután néhány közlést tett a Chili köztársaságról, hol minden ministerium évenként a kamráknak számadási jelentéseket terjeszt elő. Azon megjegyzéssel végzi, hogy a chilei kormány a legközelebbi congressuson kül­dött általi képviseltetésre szólíttassék fel. Elnök úr arra hivatkozott, mit már a múlt ülésben az éjszakamerikai unióra nézve mondott. Dr. Engel kormánytanácsos az ötödik osz­tály nevében Lasser lovag és Wurzbach urak indítványáról tett jelentést, és az austriai irodalmat illető már létező munkálatok becsének elismerése mellett indítványozza, hogy a legkö­zelebbi gyűlés programmja az irodalmi statisti­­kát is magába foglalja. Az indítvány elfogadtatott. Stein tanár mint a negyedik osztály tudó­sítója Wolowsky tanár indítványának elfo­gadtatását ajánlja. Engel kormánytanácsos azon módosítványt terjeszti elő, hogy a kor­mányok küldöttei a congressus legközelebbi gyű­lésén egy külön választmányt alakítsanak, mely­ben egy szerkesztőségi küldöttség neveztetnék ki s ez az illető országokban a congressus hatá­rozatainak életbe léptetésére történtek felőli szó­beli jelentéstevéssel megbizassék. Hosszabb vita után, melyben Debranz, Wolowsky, Stein, Legoyt, Engel és Schubert urak vettek részt, Wolowsky tanár indítvá­nya Engel kormánybiztos módosítványával elfogadtatott. Helm orvostanácsos és dr. Joris benyúj­­ták az első osztály jelentését a halandósági sta­­tistikáról. Ez következő négy indítványt tar­talmaz : 1. Minden állam kívánja az orvostól a halál okának kimutatását mindazon meghaltaknál, kik halálozáskor kezelése alatt álltak. E végre az orvosnak a szóban forgó nomencla­túrát és a halál okának semmi más, mint abban foglalt ne­vezeteit használja. 2. Minden állam, melyben a halottkémlés még nem is vagy pedig nem az azonnal itt indítvá­nyozandó módon létezik , gondoskodjék, mikép az egészségügyi rendőrség, valamint az igaz­ságszolgáltatás érdekében constatkroztassék, váj­jon a halál valóban s vájjon természetes vagy nem természetes módon következett-e be, to­vábbá hogy ezen halottkémlés a lehetőség sze­rint orvosok által hajtassák végre s a halottkém minden megelőzött orvosi ápolás nélküli halál­esetben a halál okának lehetőleg pontos kinyo­mozására és adatolására a fönemlitett nomencla­turának megfelelőleg köteleztessék, akár beteg­ség folytán akár más okból következett be a halál. 3. Minden állam, mely hajlandónak nyilatko­zik , a halandósági statistika kinyomozása czéljából a szóban forgó nevezetjegyzéket be­hozni, azon orvosi halottbizonyítványok hasz­nálatát is köteles lenne megrendelni, melyeket az első osztály a nomenclatura hat osztályának megfelelőleg kidolgozott s melyek a gyűlés elé szintén ma terjesztetnek s szives elfogadás végett ajánltatnak. 4. Csalékony marad minden lajstromzás, min­den rendszabály, ha ugyanazon államok és kor­mányok , melyek a nomenclaturát, halotti bizo­nyítványokat és utasítást elfogadták, egyszer­smind külön orvos-statistikai irodát nem ál­­lítnak, hogy onnan mindazt megrendeljék, mi­nek történnie kell, s hogy ugyanott mind az or­­vosok által megfelelőleg értékesíttessék, mi sta­tistikai anyagszerül beszolgáltatik. Az első három indítvány elfogadtatott, de a negyedik Legout, Farr és Stubenrauch indítványára és Hopf, Warrentrapp és Helm néhány megjegyzésére akként módosít­tatott, hogy a fönforgó módon a halál okairól nyert anyag szakértő közsegekhez utasíttas­­sék, s ezek által a statistika, gyógytan és köz­­egésségügy érdekében összeállíttassék és feldol­­goztassék. Dr. Ascher (Hamburgból) a második osz­tály nevében a polgári és büntető igazságszol­gáltatáshoz tartozó kimutatások programmjáról tesz jelentést. A tanácskozásban részt vettek Hübner Otto, Hye, David, Dietrich sa tudósító. Az osztály indítványai e következők voltak: a) Az igazság­szolgáltatási mintázatok kevés módosítással hagyassanak jóvá; b) A magas kormányok a congressus által al­kalmas úton kerestessenek meg, hogy az igazság­szolgáltatás nemzetközi statistikájának előmun­kálataiul mintázatokat hozzanak be, s azokat a legközelebbi congressus elé terjeszszék. c) nyilatkoztassa ki a magas gyűlés, hogy, ha a kinevezett választmánynak sikerülne, munká­latait az amerikai bűnvádi törvényhozásra, ne­vezetesen az Egyesület államokéra is kiterjesz­teni, ezzel az általa nyújtandó dolgozvány je­lentékenyül nyerne. Végül két indítvány — Stubenrauch és Hertz uraké, mely az osztály-jegyzőkönyvnek s ott folyt viták rövid kivonatának a compte rendűhez mellékelésére vonatkozik, és Sagra­ni­o s­o­aré, mely a kézműiparon kivül még fen­­maradó összes ágait a mezőgazdaságnak, neve­zetesen a földmivelésnek és erdészetnek a leg­közelebbi gyűlés programjába fölvétetni kívánja, elfogadtatott s elnök ur által jelentéstevés vé­gett a congressus negyedik osztályához utasít­­tatott. Az ülés 4 órakor bezáratott, méltán igényelhet, meghozandja. Hiszszü­k pedig annál inkább, mert városunkban egy ily intézet mindenoldalú előnynyel fogna dicsekedhetni. 1. 1.

Next