Budapesti Hírlap, 1857. szeptember (198-222. szám)

1857-09-16 / 210. szám

A kimutatott primitív termelésen kívüi másod terméki sót szolgáltattak még. a) Marhasóképen a felsöaustriai sóaknák 24,500, stájerországiak 838, a krakókerületiek 8014, lembergiek 8717, bukovinaiak 1138, erdélyiek 12,563, összesen 56,770 mázsát. b) Trágya só képen a felsöaustriaiak 2000, krakóiak 1915, lembergiek 304, összesen 4219 mázsát. 111 , c) Különféle ipari czélokra használt hulladéksót a ■galicziai krakóiak 82,115, magyarországiak 391, összesen 82,506 mázsát. Sajnos, hogy Magyarországon még trágya- és marhasó nem termeltetik. A marhasó sokat használna az állattenyésztésnek, s különösen előmozdítaná, mit mi sürgetünk, a hizlalást. A megelőző évről való készlet volt mesterséges aknákból főtt sóból . . . 158,687 természetes aknákból főtt sóból 10,281 kősóból • 989,619 tengeri sóból . . . . „ . . . — marha sóból .. •. . . . ■ . 14,678 trágya sóból . . . .. . ' ." . 1,025 egyéb ipari czélokra szolgálóból 15,127 összesen 1,189,417 mázsa. E mennyiséget az 1856-ik évi termeléssel öszszeadván , az ezen évi összes sómennyiség 7,500,292 mázsa. E mennyiségből a nevezett év folytán átadatott a sóáruló raktáraknak : mesterséges aknákból főtt só természetes „ „ kősó . ■'T : J )VtíEi tengerisó —c -'" ' — ' .marhasó, — trágyasó — '-f- ,'i rd más ipari czélokra szolgáló összesen Részint deputátumokra, részint a bányák s aknák körüli használatra kelt el: mesterséges aknákból főtt só természetes „ „ „ kősó - ..— — , tengeri só .—. — marhasó — — — trágyasó.— — — más ipari czélokra szolgáló Összesen: 151,222 mázsa. A sóbányai és aknai raktárakban maradt az 1856-ik év végével készletben Összesen : 949,874 mázsa. Az áruló raktáraknak átadatott 6,399,196 mázsányi összes mennyiség a Dalmácziában, Jatnában és Velenczében dolgozó magán sófőző intézetekből beváltott 1,012,906 mázsa tengeri sóval szaporodott, s igy az 1856-ik évben fogyasztásra szolgált összes mennyiség 7,412,102 mázsát tett. GALGÓCZI KÁROLY. *) A hivatalos összetés százezer mázsával kevesebbet mutat, a részletek összezésébeni tévedés következtében. Érték. 1,919,690 m. 464,058 „ 3,871,140 „ 32,844 „ 59,716 „ 4025 I 47,723 „ 6,399,196 m.*) 8760 11,144 121,764 88 9,466 mesterséges aknákból főtt só 169,698 természetes „ „ „ 11,579 kősó —^ 715,290 tengeri só — — — , marhasó — — —11,644 trágyasó ——— 1,219 más ipari só 40,444 Bécs, sept. 14. A Minapi levelemet a vihar előtti szélcsend befolyása alatt írtam. A vihar azóta kitört; a tőzsdeárak hallatlan bukfenczekkel rohannak lefelé; a hitelintézeti részvények part körül hintáznak. Ez utóbbi tehát a nála letétményezett részvények további tartását fölmondó, az illető részvényesek a pénzszűkének nyomása alatt leghelyesebbnek tartandják eladni részvényeiket, minek következése természetesen nem az árkeret emelkedése fog lenni. A nagy pénztekintélyekből állott, s a hausse föntartására irányzott coalitio a viszonyok hatalma előtt hátrált, majd feloszlott, sőt részben az ellenpárthoz ment át. Más oldalról a pénzszűkét növelik a bank készfizetésének fölvételét előkészítő rendszabályok. Az iparosok és kereskedők saját érdekük szempontjából panaszkodnak a nemzeti bank váltóhitele ügyletének korlátolása ellen. Attól tartanak — nem ok nélkül, hogy e korlátolást a discontonak fölemelése követendi , minthogy a bank kénytelen az escompte ügylet megszorítása miatti jövedelemcsökkenést más után fedezni, úgy szinte kénytelen leend lombardügyletét (köz, állampapírokrai előlegezéseit) korlátolni, kisebb összegekre leszállítani, mert a hitelt keresők e térre fognak talulni, ha pedig a nemzeti bank az ügyletet azon néhány millióval szaporítaná, melyet az escomptetól elvon — ott volnánk ismét a hol vagyunk, s a bankjegyforgalom nem csökkenne. Ellenben a lombard megszorítása szintén lenyomólag fog hatni az állampapírok keletárára. — Ily tettleges befolyások, s némi részben a félelem által,,elölegezett“aggodalmak alatt az iparüzlet pangása könnyen megmagyarázható, s valóban nem oly messze keresendő, mint azt egy tőzsdei félhivatalos lap tévé, t. i. a magyarországi bő termésben. Igaz hogy a bő termés lankasztja a gabna-speculatiót egy időre, s ez visszahat egyéb üzletekre is. De e körülménynek tulajdonítani a valóban válságos pénzszükséget s zavart, oly forma logika lenne, mint egy egész vidéket pusztító szélvész okát abban keresni , mivel egy házban a nyitott ablak léghuzamot okozott! — A baj orvosságát nem oly könnyű kimutatni, talán egyedüli orvos — az idő perse addig nem egy seb fog kitörni. Egy tervet különösen sokat emlegettek, t. i. az új vasút részvényeknek államilag biztosított 5% kamatját 6%-re emelni. Ez által úgy mondatik, ismét emelkednék azoknak árkelete, a hitelintézet eladhatná a birtokában levőket, pénzerőhöz jőne, s a baj kútfejénél volna megragadva. Ez ugyan drága orvosság fogna lenni, s a mellett teljesen czéltévesztő. Nem azért buktak le az új vasutak, mintha valaki kétségbe hozná 5%-n fölüli jövedelmezőségüket----------ha egyszer létrejöttek. Szerencsére eldöntő helyen ezen terv értéke szerint méltányoltatott. Tiszavölgy sept. 11. o k. Tegnapelőtt Jászkiséren tiszaszabályozási gyűlésünk van, ha az érdeklettek szabályszerüleg kellő számban megjelennek, — azonban csak 68,603 holdnyi ártér, s ekként az egyleti ártér felénél kevesebb lévén képviselve, az egész társulatra nézve érvényes határozatok nem hozathattak. Minthogy azonban az, hogy a tagok nem elegendő számmal jelennek meg a hirdetett gyűlésre , már másod ízben történik , és e miatt a szabályozási ügy hátramaradást szenved, elnök úr nemsokára ismét közgyűlést fog J. Kisérre hirdetni, s erre az érdekeltséget a nmélt. cs. k. helytartósághoz leendő felterjesztés folytán az illető szolgabiróságok által oly kijelentés mellett összehívni, miszerint az azon gyűlésen jelen leendők, bár az ártér felénél kevesebb mennyiséget képviselnének, a távollévőkre, s az egész társulatra nézve kötelező erejű határozatok hozatalára lesznek feljogosítva. Vagy talán miután a felső vidék mentve van , az idevalóknak gyűlésre, tanácskozásra többé nincs szükségük ? Azt vélik, hogy a vállalkozóknak tartozott 94,734 fr 19 kr fizetni fogja a nagy harang ? Nem kell gyűlésre menni, mivel a dolgok úgy is rendén vannak, és kilátás sincs, mint egykor volt, érdekes czivódásra ? Az igaz, itt bizony igen prózai dolgokról , többi közt a fizetésről szoktunk beszélgetni , és felolvassuk a „clamantes“t, kik a tiszaszabályozási költségilletéket 1853. év óta nem fizették ; de ez nem ok arra, hogy csak féligmeddig lássunk az ügyhöz, melynek, bárminő hátramozditási szándék daczára, nem lehet előre nem haladnia. Tanácskozánk tehát,kik összesereglénk, j. apáti cs. k. járási kapitány ur mint kiküldött országfejedelmi biztos jelenlétében, kit a gyűlés kezdetén örömmel üdvözlünk. Az előfordult tárgyak érdekesebbjei valának : az igazgató számvivői és ügyészi jelentés, némely „ad graecas calendas“ fizetni akaró adósok kérvényei, a kiséri csatorna és Erdey úr szironya. Az igazgató jelentése szerint a töltésezési munkálat jelenleg nem nagyszámú munkásokkal az úgynevezett „Monostorház“ és Kötelek közt, nemkülönben Súly alatt is foly oly czélból, hogy a kőtelek körül, valamint a sülykőtelki vonalak összeköttethessenek, és így lesz Sarudtól Nagy-Körűig egy mintegy 26 ezer folyó ölnyi kész vonal. A töltések, daczára a nagy szárazságnak kellőkép építtetnek, és a vállalkozók a munkások előállításánál semmi költséget nem kímélnek. A sarud körűi vonalon a töltésüllepedés nagyon csekély, ellenben a köresajfoki vonalon helyenkint majd egy lábat tesz. A pénztárt illetőleg, a társulat keletkezte óta f. é. aug. 31-ig a bevétel 331,917 forint 7 kr, kiadás 329,921 ft 35 kr, különösen szabályozási munkákra kiadatott 213,589 ft 56 kr. A hátralék mennyi? az a mi dolgunk , amikorra a tengeri, burgonya és bor szüretnek vége lesz, e hátralékok is be lesznek takarítva, mert a nmélt. cs. k. helytartóságtól, a társulat folyamodványa következtében, legújabban kiadott szigorú rendelet hatástalan nem maradhat, és a járási hatóságok a késedelmes fizetőket kötelességük teljesítésére a legrövidebb — közigazgatási — utón szorítják. A társulat ügyésze jelentéséből kitűnt, e hátralékok behajtására nézve a szolnoki, czeglédi, apáti, jászberényi, hevesi, tiszafüredi, egri, gyöngyösi, miskolczi, rimaszombati és muzslai szolgabiróságoknál minő lépések tétettek ? Hol történt erélyes eljárás, mint például az apáti és egri járásokban ? És hol maradnak a kérvények elintézetlenül az adósok örömére, de a társulati pénztárnoknak rettentő szomorúságára. A részletes előadás nem tartozik ide, elég lesz megemlíteni a társulati ügyésznek azon óhaját, vajha ez irányban nagyobb erély, készség és gyorsasság volna elérhető. Azonban e bajokon rövid idő alatt segítve lesz. Az igazgató bemutatá továbbá a töltések múlt tavaszszal eszközlött megvédésének költségeit, melyek 6326 ftkrra rúgnak, a fa, és nád máskor is fogván még alkalmaztathatni. Megemlíté a teendőket, u. m. a szükséges pénz kiállítását, a gátőrök számára gunyhók építését, fűzfák ültetését, a szükséges kisajátításokat, a sajfoki zsilip iránti intézkedést, a töltésekből múlt tavaszon elmosott 1497 köböl föld beépítését, és a számadások megvizsgálása iránti rendelkezést. A Jász-Kisér város határán ásandó csatornát illetőleg e község megbízottja előadá, mikép a jászkiséri határ munka alatt lévő tagosításával szoros összefüggésben van e csatorna ásatása, mire nézve e hó 17-kén főkapitány ő nagysága elnöklete alatt Kiséren az érdeklettek tanácskozandván, megbízója nevében felkéri a társulatot, miszerint az értekezletben részvét, s a tárgy iránt adandó vélemény végett főmérnökét küldené ki. E fölhívást csodálkozva értették az egyleti tagok és a járási cs. k. osztálymérnök hasonlóan csodálkozását fejezé ki a felett, hogy a társulat vízmentesítette ártereire újabb vizeket vezető csatorna készítése a tiszaszabályozási művezetők és társulat, valamint a belső vizekkel elárasztandó birtokosok meghallgatásuk nélkül terveztetik, és foganatosíttatni szándékoltatik; felszólaltak egyszersmind Eszterházi hg képviselője Kürt puszta részéről, I. Ladány város, valamint Fokozó és Sz. Iván puszták iránt Mayer örökösök képviselői, mivel a Tárna kiöntésének és az apáti határon egybegyűlő egyéb vizeknek a Miller folyóba vezetése a határokon át fogna eszközöltetni, miből következnék, hogy a Tisza ellen töltésekkel megvédett nagy kiterjedésű földeket e belső vizek fogják elborítani. Minthogy tehát a tervezett csatornázás e társulat érdekeivel kapcsolatban van, ennek belszabályozásába vág; továbbá a magas ministerium rendeleténél fogva tiltva van a Tisza áljától mentesített területekre más vizeket vezetni, de egyes érdeklettek is a vizvezetés által jogaikban sértetnének, — ezeknél fogva a társulat valamint eleinte mindjárt ellenzette amaz indítványozott csatornázást, úgy ellenzi most is, és érdekeinek képviseltetése végett a fent említett tanácskozmányra kiküldi az egyleti főmérnököt és ügyészt, kik a tapasztalandókról egyszersmind jelentésüket be fogják adni. Erdey úr szivonyáról most még nem sokat mondhatunk. Halljuk , hogy egy közönséges tó egy uzsonnára nála meg se kottyan, oly hamar átszippantja a Tiszába. Ez nagyon jó lesz, hanem egy kicsit majd gondolkodunk e jeles gépről, mely még annál remekebb lenne, ha a vizeket akkor is át bírná a Tiszába szívni, midőn a Tisza nagyobb a töltésen belül levő víznél, melyet zsilipen is lebocsáthatunk a leapadt Tiszába. Hát gőzerőre nem lehetne ilyen vizapasztó gépet alkalmazni ? E nyáron meg azt szerettük volna, ha valamely angolos géppel Sülyre és vidékére a Tiszából víz löveltetett volna szét, mesterséges eső, mert itt az esőt csak hírből ismerik, és a tátongó földnyílások, a kőkeménységű rögök az őszi vetéshez kevés reményt nyújtanak. Ily gőzgépekről nem ártana gondoskodni, miután látjuk, hogy a zsilip düledékeny és költséges építmény. r riwi—rBniii'iiT^rinriTmrM •iiiuffiiwtun iiUMffliTWiifcnif*11 wmiuwiiafim «»* TÁRCZA. A „Novara“ cs. k. fregat világutja. Gibraltártól Madeiráig. . A Novara fregatnak tudományos úgy mint kereskedelmi czélból rendezett nagyszerű expeditiója bizonyára hazánk tudósait is nagyobb mértékben érdekli , mint hogy az annak menetéről érkező egyes tudósításokat szívesen ne fogadnák Jelentettük annak idején ezen expeditiónak elindultát a triesti öbölből , s onnan a földközi tengeren át a gibraltári szorosig, az atlanti tenger kapujáig érkeztet; legközelebbi számunkban pedig arról is értesítők az olvasót, hogy a Novara aug. 3-n Amerika párjain a rio de janeirói öbölben veté ki horgonyait. Ezen utóbbi nagy tengeri útnak, egy szakaszát képezi az alábbi levél, melyet,sorra nézve már a negyediket, Ho c faste 11 es Ferdinand a bécsi természettudományi és földrajzi társulatokhoz intézett. E levél következőleg szól : A legderültebb, felhőtlen ég borítá Algeciras öblét, midőn május 30-kának reggele fölviradt. Már két nap óta hasztalan várakoztunk csak egy szellő fehelletére is kelet felől. Végre 11 óra táján kerekedett egy gyönge keleti szél; a horgonyokat fölszedék, a vitorlákat kifesziték, s mi délnyugati irányban rézsűt szelettek át Algeciras öblét. Elérkezettnek látszott a perez, midőn Európától búcsút kell vennünk. Minden gondolataim ennifogva honomba szálltak vissza és pedig annál inkább, miután azon kis csomag tartalma, mely Bécsből érkezvén, ma jutott kezemhez, egészen visszahelyezett bizalmas barátaim körébe. Azonban úgy látszik Európa nemenged távoznunk, mielőtt még egyszer bucsu-üdvözletül magához ne ölelt volna, mert ime, pünkösd reggelén, 31-én — ahelyett, hogy az atlanti tenger magas hullámain ringatóznánk, nyugodtan és csendesen ott feküdtünk a földközi tenger tükörsima vizein, 20 mértföldre Gibraltártól. Körülbelül épen ott, hol 20 án Gibraltárt először pillantottuk meg. A keleti szél ismét nyugotivá csapott át s aztán szélcsend állt be, s igy a tengerömlés, mely a gibraltári után át nyugatról keletre árad s az óczeán vizét a földközi tengerbe önti, visszahajtott bennünket. A delphinek serege vidám tánczolással ünnepelé a pünkösdöt, s a hajólegénység először jelent meg fehér nyári ruhákban. Jún. 1-jén éjjel heves nyugati szél kerekedett, mely bennünket kényszerített a spanyol és afrikai partok közt hosszú járatokban fel s alá czirkálni.Miután a tenger erős ellenömlése az ellenszéllel összehatott, ezért a labodázás keveset használt, óránként messzebb távoztunk Gibraltártól, s hogy még tovább vissza ne szessünk, kényszerítve valánk, estve felé néhány tengeri mértföldnyire nyugatra a malagai öböltől a spanyol de Frangirola várda előtt horgonyt vetni. Itt feküdtünk egész másnap estig, mintegy 60 hajó oszta velünk e sorsot. Készen lévén minden pillanatban ismét a tengerre kiindulni, be kelle érnünk azzal, hogy a szárazföldet csupán a hajóról szemléltük. Estve azonban naplenyugta előtt a természet egy tengeri „légképlet“ érdekes látványát tünteté fel előttünk. Egyszerre a legtávolibb láthatáron számos hajó merült fel, melyeknek azelőtt semmi nyomát sem vettük észre, s árbocz felett árboczot mutatott fölfelé nyúlva a tükörkép. Egy igen közeli shooner ellenben mellékvitorláival a vízben látszott haladni. Nemsokára a nap lenyugta után elenyészett e tünemény. Ez abból volt magyarázható, hogy a víz s a közvetlen fölötte álló légrétegek 14°C fokkal alantibb légmérséklettel bírtak, mint a felsőbb légrétegek 28 C fokkal, a tünemény tehát megfordítva ugyanaz volt, melyet az egyiptomi sivatag forró homoksíkjain oly gyakran láthatni, hol a távoli tárgyak tükörképe lefelé fordítva verődik vissza s azért azon csalódást ébreszti, mintha visszatükröződő vízfelületek feküdnének előttünk. Ezen fata morganák voltak az idő forduló pontjai. Gyönge keleti szellő indult meg, eleinte alig lengedezve , de később mindig több-több erőre kapott. Zeneszó mellett szedék fel a horgonyokat s a „ Novara“ a legpompásabb holdvilágos éjszakán a legszebb díszben összes vitorláival a szélelőtt szökdelve repült Gibraltár felé. Jun. 3-án reggel ismét fölmerült előttünk e szikla, lassan de bizton szeldelve az ellenömlést, közeledtünk feléje, pontban éjfélkor álltunk a világító toronynyal szemközt. A keleti szél mindig frisebben Mily életet varázsolt az eső a gibraltári úton. Előttünk utánunk az egész láthatárt forma szerint elfogták a hajók, zárt sorokban vitorlázván az óczeán felé. Mintegy fényes nagyszámú hajóraj által kisérve haladt a „Novara“ az utakon keresztül, büszkén középütt tartva magát, ott , hol a legerősb szél lengett, s a legerősb ömlés ellen küzdve. Ennek daczára gyorsan elhagyogatták mindazon kisebb hajókat, melyek a parthoz közelebb tárták magukat, hogy a keleti ellenömléseket használhassák; szél és ömlés egymással küzdöttek a tenger felszínén s fehér tajtékos hullámok vidám táncz közt hömpölyögtek az óczeánból elénk. 3 óra táján Tarifa mellett és a földközi tengerről kiúsztunk az óceánra. Gazdag kárpótlást nyertünk itt azon türelmi próbáért, melyet a természet utolsó napokban ránk szabott, mert valóban büszkébben nem haladhattuk volna meg két tenger határát ! Tíz mértföldnyi gyorsasággal metszettük keresztül az óczeánnak folyvást nagyobbodó hullámait , úgy hogy köröskörül fehér hab locscsant szét, s az asztal körül örömteljes lelkesedésben kocczanták össze a pezsgő poharakat a haza szívélyes üdvözletére, a jövő vidor reményében. A tengerszoroson túl a számos hajók minden irányban szétváltak, s naplenyugtakor azokkal együtt az európai szárazföld utolsó körrajzai is eltűntek. Következő napokon, jan. 4-től 7-éig felette szép derült időnk volt, éjjel a hold ezüst fénycsillámot árasztott el az óceán hullámain. A szél nem fogyatkozott meg erejében. A térkép melyben az „ágyuszobában“ mindennap délben feljegyeztetés a pont, hol épen állunk, mutatá, hogy mindennap 24 óra alatt átlagosan 130 tengeri mérfölddel haladtunk előbbre. Ha az óceánon mindenütt oly nyugodt és egyforma a járat, akkor minden esetre igaz azon tengerészi közmondás, mikép „az óczeánon levetkőzve fekhetni le, a földközi tengeren csak felöltözve, az adriain pedig épen nem!“ A hajónak lassúbb egyformább gördülő mozgása a szélesebb és hosszabb óczeáni hullámokon azokra nézve is kevesbbé volt érzékeny, kik tengeri betegségben szenvedtek. Egy hatalmas hosszufejű fizéteren kívül, mely mellett elhaladtunk , az óczeán érdekes tengeri állatokból mi újat sem tüntetett elénk, szintúgy más följegyzésre méltó eseményeket sem. Már 8-án reggel, midőn viradni kezdett, fölkeltett bennünket e kiáltás : „Madeira látható!“ Egy egyenes irányú szél éjjelen át várakozásunk ellenére hozott bennünket oly közel czélunkhoz. — Midőn egészen megviradt , már azon kisebb keleti szigetcsoportok közt úsztunk , melyek Madeirához tartoznak. Porto Santo az egyik , Desertas a maga hegyes, vitorlázó hajóhoz hasonló szikla csúcsával a másik oldalon feküdt, Madeira maga még felhőkbe burkolva borongott előttünk.— De a „Karolinán“, melyet 3-án, midőn Gibraltárból elvitorláztunk, néhány beteg miatt ott hagytunk, hajónk nyomában mögöttünk úszott. — ez oly találkozás volt, mintha arra összebeszéltünk volna, mi bizonyosan ép annyira örültünk e csinos véletlennek , mint bajtársaink ott a „Karolina“ Madeira déli partjai hosszában haladtunk előre.Csak miután a kinyúló Garagao fokot (az angolok Brazen Headját) körülvitorláztuk, jön Funchál láthatóvá. Mint egy panoráma kép merült fel balról jobbra a fák mögől, s végre egész kiterjedésben előttünk feküdt a maga messze csillogó fehér és drága házai és számos villáival, melyek a város fölött az amphitheatralis hegyen a kertek közt szétszórva feküsznek. A sziget által védve a szél majdnem egészen megszűnt. Egy gyönge szárazi szellő lassan elhajtott bennünket a horgonyhelyre, s néhány perccel 10 óra előtt csörögve zuhantak le a horgonylánczok 32 ölnyi mélységbe délre Loo Rocktól a négyoldalú fekete bazaltszirttel, rajta egy bástyafokkal, mely a funchali kikötőre nézve anynyira jellemző. Láttuk, mint töltik a ledőlt és bomladozó bástyafalak mögött a portugál tüzérek az ő ütegeiket. Miután az egésségi bizottmány elfogadá a „Novara“ egésségi bizonyítványát, megdördültek a mi ágyúink 21 Üdvlövéssel üdvözölvén a portugál lobogót, melyeket Leo Rockból viszonzanak.