Budapesti Hírlap, 1857. szeptember (198-222. szám)
1857-09-27 / 220. szám
Pest Vasárnap, Szerkesztői iroda : Egyetemutcza 2-ik st. a. 1-ső emeleten BUDAPESTI Kiadóhivatal van: Egyetem utózéban, 2-ik szám alatt, ffSIdolint. Megjelenik e lap, vasárnap as ünnep utáni napokat kivéve, mindennap reggel. Előfizetási dij : Vidékre : fél évre : 10 irt, évnegyedre:1 frt. Helyben: félévre Ofrt, évnegyedre : 4 frt. — A hirdetések ötször hasálozott sorának egyszeri beiktatásáért 6 kr, többszöriért pedig 4 kr. számittatik. — Egyes szám 20 pkr. Előfizethetni helyben: nap kiadó hivatalában, Egyetem-utcza, 2-dik szám, földszint; vidéken minden es.kir. postahivatalnál. Előfizetést tartalmazó levelek a czim. lakhely s utolsó posta feljegyzése mellett a pénzzel együtt bérmentesítve egyenesen a kiadó hivatalhoz utasítandók. Előfizetési felhívás a „BUDAPESTI HÍRLAP“ október — december negyedévi folyamára. Pest - Budán naponkinti házhozhordással . .. . . ... . . 4 ft Postán naponkinti szétküldéssel . 5 ft E lap nagy elterjedettségénél, s azon körülménynél fogva, miszerint a hivatalos lapokbani igtatványok különös figyelemmel olvastatnak, s igy azok a beigtatóra nézve igen hasznosak, bátorkodunk azt igtatványokral minél gyakoribb használatra ajánlani; a beigtatási díj egy petit sortól egyszeri beigtatásnál 6 pkrral, többszöri ismétlésnél pedig csak 4 pkrral számíttatik. A Budapesti Hírlap kiadóhivatala. HIVATALOS RÉSZ. ő cs. k. Apostoli Felsége sajátkezűleg aláirt okmány által Bénák János századost s az arciére-testőrség al-mánod-őrmesterét, az austriai birodalom nemesi rangjára „nemes" disznévvel legkegyelmesebben fölemelni méltóztatott. , Öcs. k. Apostoli Felsége f. é. sept 6-i legfelsőbb határozata által a cs. k. theresianumi academia gymnasiuma igazgatói állásának a nevezett academia időszerinti igazgatójának hivatalával leendő egyesítését jóváhagyni s dr. Demel Henriket az academia eddigi igazgatóját, ez utóbbi állás mellett a theresianumi gymnasium igazgatására is legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. Ő cs. k. Apostoli Felsége f. u. sept. 20-ki legfelsőbb határozata által Scherer János beszterczebányai káptalani kanonokot, S. Jacobi de Heremo czimzetes apátjává és Berlika Ferencz ugyanazon káptalanbeli kanonokot, a B. M. Virginia de Cibinio czimzetes prépostjává legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. Ő CB. k. Apostoli Felsége folyó c. September 8-diki legfelsőbb határozata által legkegyelmesebben megengedni méltóztatott, hogy marquese Paolo Resc a 11 . Milanóban a spanyol királyi III- dik Károly rend kis keresztjét ; Francesco Bernareggi Monzából a spanyol királyi katholika Izabella rend kiskeresztjét; Kettenbrigg Edvárd orvostudor Schönauban Teplitz mellett a porosz kir. veres sasrend harmadik osztályú és Junk János sebész Teplitzben ugyanazon rend negyedik osztályú jelét; Fleischmann Vilmos orvostudor Bécsben a bajor kir. Sz.Mihály érdemrend kiskeresztjét, Piner Ferencz festész Bécsben a pármai rgi Sz.Lajos rend ötödik oszt. jelét; a jelenleg Konstantinápolyban létező magánzó Adelburg August lovag az ottomán Medzsidé rend negyedik oszt. és Krehuber Lajos magánzó Bécsben ugyanazon rend ötödik oszt. jelét elfogadhassa és viselhesse. A nagyváradi cs. k. országos pénzügyigazgatóság osztálya Erdes Károly hivatalgyakornokot ideiglenes III. osztályú irodai segéddé nevezte ki. A bel- és igazságügyminister Karove Andrást a székesfehérvári megyei törvényszék nyugalmazott segéd-hivatal-i ozgatósági segédet tanácstitkárrá a kassai főtörvényszéknél kinevezte. A pénzügyi ministeriumnak a bel- és igazságügyi ministeriumokkal egyetértőleg 1857. jun. 13-án kelt rendelete ,*) melylyel a 1857. május 23-kán kelt *) Birtlap f. é. sept. 1. XXXII db. 156 sz. legfelsőbb határozvány folytán az 1856. jul. 12-én kelt császári rendelethez (bír. törv. lap XXX. drb. 123 sz.) néhány póthatározatok, ■ az ugyanazon rendelettel a Magyarorszában s az erdélyi nagyfejedelemségben az 1848 és 1849 évi fölkelés miatt hadi törvényszékileg ítélt vagyonelkobzás több személyekre nézve lett elengedésének további kiterjesztése tétetnek közhírré. Az 1848. és 1849. évi fölkelés miatt Magyarországban s az erdélyi nagyfejedelemségben haditörvényszékileg ítélt vagyonelkobzásnak az 1856. jul. 12-n kelt legfelsőbb cs. rendelettel több személyekre nézve lett elengedése folytán. Ő cs. k. Apostoli Felsége fenséges Albrecht Főherczeg Magyarország hadi főkormányzójához, továbbá herczeg Schwarzenberg Károly, táborszernagy, erdélyi kormányzóhoz, és gróf Coronini-Cronberg János, altábornagy, bánsági és szerbvajdasági kormányzóhoz intézett legfelsőbb kéziratával 1857. május 23-kán következőket méltóztatott rendelni: 1. A hadi törvényszékileg elkobzottnak nyilvánított s az állam birtokában levő vagyon azon állapotban, melyben az az átadatáskor létezendik,s épen úgy az akkor még be nem szedett hasznok s járadékok, végre a megszüntetett urbériségekért a többi földbirtokosok számára biztosított kárpótlás is, a nyilt parancs nyomán kiadott kárpótlási tőkétől járó, s ezen legfelsőbb rendelet napjától 1857. május 23-tól számítandó járadékok hatására való igénynyel együtt, az 1856. július 12-én kelt császári rendelet további kiterjesztésekor következő személyeknek fognak kiszolgáltatni: a) Mindazon polgári egyéneknek, kik az említett fölkelés folytán felségárulás miatt, egyszersmind pedig más az 1857. május 8-kán kelt legfelsőbb kéziratban bocsánatot nyertek sorába nem tartozó büntetésreméltó cselekvények miatt is haditörvényszékileg, elítéltettek, s ez utóbbiak miatt jelenleg a belföldön fogságban vannak; — minden jelenleg a belföldön fogságban létező katonai egyéneknek, nemkülönben b) mindazoknak, kik már fogságon kivül a belföldön léteznek, kik azonban a vagyonelkobzás elengedésében még nem részesültek. Egyébiránt Ő Felségének legkegyelmesebb akaratja, miszerint az elkobzott javakból az államkincstárakba eddig befolyt tiszta jövedelmek az ország s lakosai javára fordíttassanak. 2. Az ezen rovatokba tartozó azon személyeknek, kik a forradalmi időszak alatt az állampénztárakból pénzelőlegezvényeket kaptak, s azokról csak részleg , vagy a fönforgó akadályok miatt épen nem számoltak, a számadás kegyelemből egészen elengedtetik. Ennélfogva egy részről az illető előlegezési öszszegnek a számadásból kihagyása iránt a szükséges intézkedés megteendő, és más részről pedig elrendelendő, miszerint azon elkobzott vagyonok, melyekre nézve az elkobzás elengedése kimondatott, s melyeknek kiszolgáltatása a számba nem vett kincstári előlegezvények által többé nem gátoltatik, az illetőknek átadassanak. 3. Ezen kegyelmi tény a bírói csődtárgyalás alatt létező tömegekre is kiterjed, melyekre nézve a pénzügyi ügyvédség általi képviselet megszűnik. Az említett tömegek ezen kegyelembeli visszaszolgáltatásának , a cs. k. kezelő hatóságok által az átvételtől folyó időszakra nézve teendő minden számadás, nemkülönben az állam részéről bármi más szavatosság kizárásával, s az államigazgatóság által a birtoklás ideje alatt az ilyen tömegek tekintetében elvállalt jogkötelezettségek föntartása mellett kell történnie. Hogy pedig egy részről a közigazgatási utáni fölszámítás által ki nem egyenlített, hanem bírói elhatározásra utasított igények birtokosai az új perlekedés költségeitől megóvassanak, s más részről a már meghozott ítéletek ne veszélyeztessenek, s illetőleg az e részben kiszabott folyamodási útról el ne vonassanak ; azon perek , melyek az elkobzott s most már visszaszolgáltatandó vagyontömegekre! ilyen igények tekintetében a pesti és nagyszebeni országos törvényszékek s illetőleg országos főtörvényszékek kirendelt osztályainál az 1851. mártius 20-dikán 1853. mártius 23-dikán kelt császári rendeletek határozatai nyomán már megindíttattak, ezen törvényszékeknél folytatandók, a mennyiben különben mind a két perlekedő fél meg nem egyezik abban, hogy a folyamatban levő jogügyek a rendes bíróságoknál folytattassanak. 4. Azon hadi törvényszékileg elitélt személyek tekintetében, kik mint menekülők még a birodalmon kivül vannak, a cs. k. követségeknek és ügyelőségeknek azon utasítás adatott, miszerint az ily személyeknek a visszatérés megengedése, nemkülönben a büntetés s a reájok haditörvényszékileg kimondott vagyonelkobzás elengedése iránti kérvényeit fogadják el. Ezen kérvények folytán a cs. k. Apostoli Felsége föntartja Magának annak elhatározását , hogy a kérelmezőkre jelen legfelsőbb kegyelmi tény határozatai mennyiben alkalmazhatók. Báró Bruck s. k. B. Bach s. k. Gr. Nádasdy s. k. # (Politikai napiszemle.) „Tres faciunt collagnum" A franczia és porosz félhivatalos laphoz most még egy orosz is csatlakozott, az ,,éjszaki méh“, mely ez egyszer nem annyira mézbe, mint inkább epébe mártá tollát, meg nem gondolván, miszerint azon keserű igazságok, miket mond, nagyrészben leginkább azon hatalmat sújtják, melynek érdekeit ő képviselni akarja. Valóban különös, ha oroszországi lap egész komolysággal azt mondja, miszerint az 1853—o-ki bábom szükséges vala, hogy Európa előtt a béke nélkülözhetlenségét s mind a népek mind a kormányok irányábani üdvös voltát bebizonyítsa! Különös, hogy a legkonservativebb európai kormány közlönye az állítja, miszerint a keletindiai lázadás szükséges vala , hogy Angliát az ott divatozó visszaélésekre figyelmeztesse Tehát a világbéke után sóvárog — mondja az orosz „méh" — s mi ennek legbiztosabb kezessége ? „Minden nagyravágyó terv abbahagyása és a négy (!) nagyhatalom, azaz Orosz-, Franczia- , Angol- és Poroszország közti bizalom helyreállítása." Austriáról nincs szó ■, az élet nem új, de —rosz; a „Zeit" ugyanezen szellemdús fogáshoz folyamodott, mintha Austria csak addig léteznék, mig lételéről egy pár porosz vagy orosz lap tudomást vészén. Feltűnő azonban másrészről azon előzékenység, melylyel az orosz sajtó már néhány nap óta Angliáról szól, azon kivonatot ismételvén , vajha Anglia is az európai nagyhatalmak (természetesen csak ama hármat értve) új frigyébe belépne. — Olvasóink emlékeznek még , minő bizalmatlansággal voltunk mi elejétől fogva az úgynevezett angol-osztrák szövetség iránt, az osbornei találkozás ama bizalmatlanságot növelte s maholnap az események tán igazolandják. Az „Indep.“-nak máris azt írják Párisból , miszerint Londonban a Dunafejedelemségek ügyébeni nézetek teljesen megváltoztak és hogy Anglia ebbeli politikáját a Francziaországgali jó egyetértésnek feláldozza; nem kezeskedünk e hit hitelességéről , habár Oroszországnak rögtöni barátsága ama tudósítást némi valószínűséggel látszik is felruházni. Másrészről a „Zeit" azt jelenti, miszerint a porosz trónörökös herczeg ő fensége Weimarba, Karlsruheba, azután pedig Stuttgartba megy, hogy ott „legmagasabb meghagyás" következtében Napóleon császárt üdvözölje. Ez mindenesetre több mint közönséges udvariasság , mert ilyennek teljesítésére magas állású személyt szoktak ugyan kiszemelni, de nem magát a trónörököst ! Egyébiránt, a magas politika e peretben úgy szólva útközben van, azaz legalább a hírlapokra nézve, mert a stuttgarti vendégek útnak indulása az utolsó hír, mely érzésünkre esett; a találkozás első napjára vonatkozó híreket csak holnap veendjük, hanem azoktól sokat ne várjanak olvasóink. Az ily alkalmaknál divatos külső ünnepélyek úgy hasonlítanak egymáshoz mint egyik tojás a másikhoz, a kabinetek félhomályába pedig nem igen hatolhat a kiváncsi szem, azonkívül kétségtelen, miszerint egyik másik érdekelt oldalról tán szántszándékkal fognak oly értesítések a világba küldetni, mikre oly sűrűen fel van mázolva a pártszinezet, hogy alóla ki nem látszik a valóság; ez utóbbit csak egy forrásból fogjuk meríthetni, tiszta és részrehajlatlan, csak hogy kissé lassan csörgedező forrásból s ez a jövö! *) *) Figyelmeztetjük olvasóinkat az alább olvasható bécsi levélre, melyben foglalt s levelezőnk által teljes bizonyosságának jelentett tény arra látszik mutatni, hogy az orosz kabinet nézetében Austriához közeledő határozott módosulás történt. Szerk. Az uj pénzrendszer. V. (D. C.) A most megjelent birodalmi törvénylap (XXXIII. db. 169 sz.) és egyúttal a „Wiener Ztg.“ közük az 1857. jan. 24-ki szerződvényen (lásd „Wien. Ztg." f. é. jan. 6iki 128 számát) alapuló pénzrendszer technikai részét illetőleg f. hó 19-én kibocsátott nyilt parancsot. Miután az új pénzérték behozatala s az eddigi pénzlábtól a jövőrei átmenet iránti rendszabályok , valamint a jogi viszonyzatok szabályozását illetőleg a törvényes határozmányok még várandók, alkalomszerűnek tartják, azon rendeletekre nézve mondani néhány szót, melyek az 1857. sept. 19-ki császári nyiltparancsban tartalmazzák. Ekkorig az ezüstöt 16 latos = 288 szemeres márka , az aranyat 24 karátos = 288 szemeres márka, az ezüstöt mázsa== 100 font = 3200 lat szerint mérték. A vámolásoknál már néhány év óta alkalmazott s lassanként a kereskedelmi forgalomba is átment fontnak (500 gramma) tizedes osztással az összes érezpénzekres behozatala a pénz szakában az összes számadások lényeges egyszerűsítését és könnyítését fogja maga után vonni. Hasonlag igen lényeges egyszerűsítés eszköz ültetik továbbá az által,hogy az arany- és ezüstpénzek finom tartalma, mely ekkorig az ezüstnél a 16 latos márkára latok és szemerek szerint, és az aranynál karátos márkára karatok és szemerek szerint a 24 méretett, jövőben az egység Viooo’Od részében fog mindkét nemes éretre nézve kivezetni. Mindkét tekintetben, tudniillik a pénzsúlyt és a finomtartalom kimérését illetőleg ezenfelül a nagy pénzegyletnek Francziaország, Belgium, Hollandia, Schweiz, Piemont, Toscana s más országokkal egy lábra állítása eszközöltetik. Az új országos pénzláb szerint a forint */41 font finom ezüstöt tartalmazand. Az e pénzláb szerint vert pénzek „austriai értékű" pénzeknek neveztetnek. Ez elnevezés „austria értékű" ennélfogva az eddigi pénzláb különféle elnevezései helyébe fog lépni. A forintnak századrészekre s a századrésznek tizedrészekre felosztása, melyek esetleges különös elnevezéseire nézve még bővebbi rendeletek várandók, a hatvanadrészek s a hatvanadrész negyedrészei helyett az austriai számadási ügyet a tisztán tizedes rendszer előnyeiben részesíti. Az ezüst pénzek keverése, egész le az l/4 ftig ugyanaz marad, mely Austriában 1852-ik évben általában behozatott, t. i. 9/10 finom ezüst Vlő rézzeli keverése. Az l/4 forint azonban erős rézadalékot nyer , mert a súlyosabb keverék a kisebb pénzeknél több tekintetben alkalmasabbnak bizonyult be s ezen pénznem keveréke ugyanaz lesz, melyet az l/0 tallér tartalmaz, úgy hogy mindkettő nem csak a délnémet érték egész belbecsével, hanem egyszersmind hasonló nyers súlylyal s mindkettő 1772 kr értékével birand. Az ezüst váltópénznél tekintet volt a pénzegyezvényben az ezüsttartalmat illetőleg megállapított mértékre, a lehető kényelmes gyakorlati alkalmazásra a forgalomban egyszersmind a tizedes arányokkal, továbbá a tallérérték egy lábra állítására és a délnémet értkéhez lehető közelítésre. A 10. és illetőleg 5 századrészés darabok 2 s illetőleg, ezüstgaras és 7 illetőleg 3 1/2 kr. névszerinti értékkel birondnak. Ugyanezen elvek szerint jártak el a réz-váltópénzre nézve : a legkisebb pénzdarab t. i. az 5/10 századrészes névértéke a szász vagy hannoverai kir. fillérnek s e mellett a frank ggl részének s az olasz lránaa teljesen megfelelend. A„koronáju és„félkoronás aranyok"finom tartalma a fontnak V50 és glourésze(10 és 5 grarame)9/10 arany és lA„ rész vegyiték mellett a pénzegylet területe számára készített kereskedelmi aranypénznek oly kelendőséget biztosit, mely nem sokára messze túl fog ezen egylet 10 millió lakosainak forgalmán terjedni s idővel azt világpénzzé teendi. Máris hallani, mikép azon kevés német államok egyike, melyek a pénzegyezményhez ekkorig nem csatlakoztak, a világkereskedésben mindig több több fontosságot nyerő Bréma, a „koronás" és „félkoronás aranyokat" törvényes fizetőeszköznek szilárd 8l/10 és 4y26 tallér értékében akarja nyilvánítani. Az árfolyam közzététele, mely mellett a pénzegyezvény határozmányai szerint a „koronás aranyok" az austriai állami pénztáraknál elfogatatnak , egyszerre várható ezen arany pénzdarabok megjelenésével. - --------- NEMHIVATALOS RÉSZ. Pest, September 26. sz. September n. 1957.