Budapesti Hírlap, 1857. október (223-249. szám)
1857-10-25 / 244. szám
Pest Vasárnap, 244. Megjelenik e lap, aaárnap és ünnep utáni napokat kivéve, mindennap reggel Előfizetési díj : Vidékre : fél évre : 10 frt, évnegyedre:1 frt. Helyben : félévre f1 frt, évnegyedre: 4 frt. — A hirdetések ötszöri hasába ott soránas egyszeri beiktatásáért 0 kr, többszöriért pedig 4 kr. számittatik. — Egyes szám 20 pkr. Szerkesitti iroda : Egyetemutasa 1-snal, a 2-ik emeleten. BUDAPESTI Kiadó hivatal van : Egyetem-utasában, 2-ik szán alatt, földszint. Előfizethetni helyben: a lap kiadó hivatalában, Egyetem-utoza, 2-dik szám, földszint; vidéken minden es. kir. postahivatalnál. Előfizetést tartalmazó levelek a czim. lakhely , utolsó posta feljegyzése mellett a pénzzel együtt bérmentesítve egyenesen a kiadó hivatalhoz utasítandók. Előfizetési felhívás a „BUDAPESTI HÍRLAP“ október — december negyedévi folyamára. Pest - Budán naponkinti házhozhordással . ... . . . . . . . 4 ft Postán naponkinti szétküldéssel . 5 ft E lap nagy elterjedettségénél, s azon körülményrél fogva, miszerint a hivatalos lapokbani igtatványok különös figyelemmel olvastatnak, s igy azok a beigtatóra nézve igen hasznosak, bátorkodunk azt igtatványokra, minél gyakoribb használatra ajánlani: a beigtatási dij egy petit sortól egyszeri beigtatásnál 6 pkrral, többszöri ismétlésnél pedig csak 4 pkrral számíttatik. A Budapesti Hírlap kiadóhivatala. HIVATALOS RÉSZ. cs. k. A p o s t o 1i Felsége f. é. oct. 17-ki legfelsőbb határozata által Mochnaki Józsefet a temesvári orsz. törvényszék elnökét, saját kérelmére a lembergi orsz. főtörvényszék alelnökévé legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. öcs. k. Apostoli Felsége f. é. oct. 17-ki legfelsőbb határozata által dr. Salvioni Fülöp milánói és Argnani Benedek Sándor bergamói orsz. törvényszéki tanácsosokat, a lombardiai orsz. főtörvényszék számfeletti tanácsosaivá legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. Ö cs. k. Apostoli Felsége f. é. oct. 6-ki legfelsőbb határozata által Arbach Henrik második főpénzügyi tanácsost az erdélyi orsz. pénzügy igazgatóságnál, főpénzügyi tanácsossá az Ennsen felüli adóigazgatóságnál és Zipperer János pénzügyi tanácsost a bécsi adóigazgatásnál, második főpénzügyi tanácsossá az erdélyi pénzügyigazgatósághoz legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. Öcs. k.Apostoli Felsége f. é. oct. 11-ki legfelsőbb határozata által , a 110 gr . János másodoszt. aldelegatust, első oszt. aldelegatussá, és gr. Graboga és lovag Gontin Ferencz helytartósági titkárokat másodoszt.aldelegátusokká a velenczei közigazgatási területen legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. Öcs. k. Apostoli Felsége f. é. oct. 9-ki legfelsőbb határozata által czimzetes kanonokokká a tarnowi latin székeskáptalannál Mezowitz Simon tiszteletbeli consistoriumi tanácsost és czermini lelkészt, Wiczek Józsefet, a lelkipásztorságtan és magas neveléstan tanárát a tarnowi hittani intézetben, consistoriumi előadót és prosynodusi examinatort, Cholinkiewitz József alesperest és bialai lelkészt, és Celarski Ferdinand esperest, iskolakerületi felügyelőt és pisznoi lelkészt, legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. Öcs. k. Apostoli Felsége f. é. oct. 9-ki legfelsőbb határozata által az erőműtan, géptan és gépépitészettan tanszékére a budai Józsefpolytechnicumban Hausmann Vinczét a géptan, géprajz és az előadó mértan tanárát a lembergi technikai académiában, s az ekként megürült tanszékre a nevezett lembergi tanintézetben Peschka Gusztávot, a természet- és erőműtan segédét a prágai rendi-technikai intézetben legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. Ö cs.k. Apostoli Felséges, hóli ki legfelsőbb határozata által Maschke Ferencz jószágigazgatót Svietlauban Morvaországban, sokévi közhasznú működése elismeréséül arany érdemkereszttel legkegyelmesebben feldíszíteni méltóztatott. Öcs. k. Apostoli Felséges, hól-ki legfelsőbb határozata által Wohlmuth József községi főnököt Waldsbergben a grazi kerületben, ötven évi bár hivatali működése elismeréséül, arany érdemkereszttel legkegyelmesebben földisziteni méltóztatott. Öcs. k.Apostoli Felséges, hó 6-ki legfelsőbb határozata által Gansterer Károly pénzügyőrségi felügyelőt, az ybbsi égés alkalmával nyújtott elszánt és feláldozó segélye elismeréséül, ezüst érdemkereszttel legkegyelmesebben földisziteni méltóztatott. A cs.k'Apostoli Felséges. é. oct. 17-ki legfelsőbb határozata által sövényházas Neuhold Ernő segédhivatali igazgatót a győri megyetörvényszéknél, országos főtörvényszéki segédhivatali igazgató czime és rangjával legkegyelmesebben földisziteni méltóztatott. NEMHIVATALOS RÉSZ. I Pest, october 24. (Politikai napi szemle.) Oroszország hadsergének felét elbocsátja, ez a nap legfontosabb újdonsága; hiteles sz.-pétervári tudósítások ezt nem csak egész általánosságban jelentik, hanem a reductió kivitelének módjára nézve is oly számos és oly sok valószínűséggel bíró részleteket tudnak felhozni, hogy a közlés hitelességében nem lehet kétkedni. Az orosz had kb. 800,000 főre ingott s ezek közöl a császár parancsára majdnem 500,000 hazabocsáttatik; mily könynyités a kincstárra nézve, minő növekedése a birodalom munkaerejének! Nem tudjuk , várjon Stuttgartnak, vagy Weimarnak, vagy minek köszönjük ezen nagyszerű rendszabályt, hanem annyi bizonyos, hogy ha Ooroszország ily példával elül megy, a többi európai államok — a körülményekhez képest nagyobb kisebb mértékben — e példát követni fogják , ámbár jól tudjuk, miszerint a csapatok gyűjtése a mai időben majdnem gyorsabban létesíthető, mint azoknak hazabocsátása, mégis jó jelt látunk ezen reductioban s nevezetesen azt következtetjük belőle, hogy Sz.-Pétervárott senkinek esze ágában sincsen a Dunafejedelemségek miatt — akármint dől el azok ügye — háborút kezdeni. Kár is volna, mert a „Nord“ bukaresti levelezője — kire csak nem lehet ráfogni, hogy az antiunionista párt zsoldjában áll — tehát még ezen levelező is elég szomorú képét nyújtja a moldvaoláhországi állapotoknak s önkénytelenül is azon gondolatot kelti föl bennünk, hogy bizony nem volt érdemes ezen ügy körül másfél év óta annyi lármát ütni. Az említett bukaresti levelező nevezetesen azon váddal lép fel, hogy azok, kik a mozgalom élén állanak, a hazafiság ürügye alatt magán czélok felé törekszenek s leginkább ez vagy ama jelölt mellett agitálnak, anélkül, hogy az ország jövőjével cseppet is törődnének. Azonkívül, miként már tegnap is említettük, a forradalmi elem is mindinkább fölülkerekedik és a conservativabb irányú embereket elriasztja. A „Nord“ levelezője e tekintetben igen különös vádat hoz fel; ő azt állítja, hogy az jól kiszámított terv vala, midőn a porta épen a választások alatt bocsátotta ki azon rendeletet, mely a politikai menekülteknek a visszatérést megengedte; ezen compromittált személyek s mint a hajdani ellenzék ismeretes fejei, nagy örömmel fogadtattak s a divánokba is választattak, vitott a török kormány befolyásával, néhol a nélkül; szóval a porta ezélt ért s ezen embereket becsempésztetvén a divánokba, most teljes joggal utalhat ezen testületek forradalmas jellemére s a conservativ hatalmak nem igen tagadhatják ezen vád alaposságát. Hanem a mi véleményünk szerint mindezt előbb kellett volna fontolóra venni s az egész komédiának véget vetni , mielőtt még az agitatio mostani fokát elérte. E hó 11-én az oláhországi diván is megnyittatott s kivilágítás alkalmával egy óriási transparenten ugyanaz volt olvasható , mit a moldvai diván néhány nappal későbben határozattá emelt: autonómia a portávali szerződések alapján, nyugati fejedelem alatti egyesülés, képviseleti rendszer és semlegesség! A divánok tehát, miként látjuk , gyorsan végzik munkásokat és a legfontosabb kérdéseket mindjárt „per Bausch und Bogen“ eldöntik. Ezért mindenesetre köszönettel tartozik nekik Európa, mert mennél gyorsabban végzik ők munkájukat, annál gyorsabban fog egybehivatni a párisi congressus a divánok határozmányainak megsemmisítésére, vagy talán még szentesítésére is.... Mindegy ! E tekintetben igen ildomosan nyilatkozik a porosz jegyzék , mely épen most jutott nyilvánosságra, ámbár már május 28. kelt. „A divánok szavazata — így szól a porosz külügyminiszter — a meglatolandó elemek egyikét, de nem az egyedülit képezendi. A luzerani hatalom jogai, az ottomán birodalom birtoképségének elve , a rend fönntartása , ezek is fontos elemek, melyek a congressus tanácskozmányaiban nagy súlylyal fognak bírni.“ Igaz, hogy mindez annyit akar mondani: a divánok határozzanak , ami nekik tetszik ; a congressusnak azért lesz módja azt határozni, ami neki tetszik, hanem hisz épen ezt akarta mondani a porosz kormány s mások is ugyanezt mondták volna , csakhogy nem volt rá elegendő bátorságuk. A mondottakat röviden összefoglalva, a perez helyzete imet: az uniónak nincs kilátása a valósulásra, még legmakacsabb támogatói sem hiszik többé, hogy létrejő, de azon hatalmak, melyek ez eszmét pártolták, egyszerre hátat nem fordíthatnak neki, s miután a divánoknak szerepet adtak e komédiában, nem téphetik le a ruhát azoknak testéről , míg a függöny tisztességes módon le nem bocsátható; a divánok tehát határozni fognak s határozataikat a párisi congressus elé terjeszteniük, melynek színe előtt a „többi körülmények“ túlsúlylyal fognak bírni a divánok kivonata fölött, úgy hogy az unió sok udvariassággal és szép szóval, de in fine finali mégis vissza fog utasíttatni s a Dunafejedelemségek fölingerelt politikai étvágya néhány koncz „administrativ egység“gel kielégittetni. így fog végződni ezen dics- és előnytelen diplomatiai hadjárat. — sic transibit gloria Rumaeniae! SZ. A MEZŐGAZDÁSZAT ÉS FÖLDHITEL KÖZTI VISZONY. m -1- Az iparfoglalkozás és mezőgazdászat, legtermészetesb ellensúlyozói egymásnak. Azon ország, hol az ipar elhanyagoltatik, vagy lábra sem bir kapni, végzetszerüleg fordul a földművelési pályához s a társadalom nagy rendjében mintegy oly tényezővé kényszerittetik lenni, melynek kizárólagos feladatává látszik válni, miszerint az iparűző országokat gabnával s nyers terményekkel ellássa. Ilyenek Európa délnyugati részén jelenleg Spanyolország s Portugália; ilyenek éjszakkeleten: Oroszország s Magyarhon. Ha ugyanis a polgári modon világnak azon országaira fordítjuk figyelmünket, melyeknek gabnabevitelre van szükségük, azt fogjuk látni,hogy ily körülmény csak ott mutatkozik, hol az iparfejlettség igen magas fokon áll, a mezőgazdászat ellenben csak másodrendű életfoglalkozás gyanánt űzetik; tapasztaljuk ezt különösen oly országokban, hol a művelhető föld vagy aránylag csekély, vagy terméketlen , hol a lakosok csupán földművelésből különben sem élhetnének meg, s a szükséges földtermékek hiányában az iparnak minden ágát kényszeríttetnek űzni. Ezek különösen Schweiz , Schwarzwald , s az Érczhegy (Erzgebirge) vidékei. A gabnabevitelt leginkább szükséges országok közé látjuk egyébiránt: Angolországot, Belgiumot s Norvégországot is. Sok helyütt a vámviszonyok rendezése s az úgynevezett gabnatörvények által hatnak az államkormányok s a törvényhozások ezen érdekek előmozdítására. Ily rendszabály volt nevezetesen Angliában a gabnatörvények eltörlése 1845-n a halhatatlan emlékű Peel indítványa nyomán. Hanem az ily rendszabályok alkalmazása természetesen attól függ mindenkor, hogy kívánják ezt valamely ország államgazdászati s alkotmányos viszonyai. Angliára nézve különösen szükséges volt az, hogy még akkor is, midőn némely hazafiak az ipar túlóráimétól rettegtek, ellenmondásaikban is oly törvény szüksége mellett szóljanak, mely a mezőgazdászati érdekek biztosságáért kezeskedjék. Angliának sajátságos állapota kívánja meg, mondá az ifjú Angolország egyik szellemdús oltalmazója,D’ Israeli, hogy benne a földbirtok érdeke túlnyomó legyen, mert Anglia alkotmánya territoriális, s az egyház jövedelmei szintúgy a földbirtokra nehezülnek, mint a szegények eltartása s az igazságkiszolgáltatás. „Nem a gőg és kizáró uralkodási vágy eszméi tevék a földbirtokot tiszteletessé, hanem ez onnan származott, mivel őseitek és ti, az ország eme territoriális alkotmányában találtatok egyedüli biztosítékot ama fonák kormányrendszerek ellen, melyek más országokat ínségbe döntöttek.“ Valóban, alig találtatik az európai szárazföldön állam, melyben ha a gabnabevitel szüksége fölmerült s hol a mezőgazdászati érdekek biztosítása a lakosság életkérdésévé vált, ily October 25. 1857 nemű eszmékkel ne találkoznánk a közhatalom intézkedéseiben. A már említetteken kívül leggyakrabban találkozunk ily törekvésekkel azon másod csoportozatot képező országokban is, melyeket a beltermelés rendszerint képes ugyan födözni, de szűk termések alkalmával mégis arra kényszerítvék, miszerint külföldről lássák el magukat. Ilyenek különösen Francziaország, mely 32 év alatt tizennégyszer volt kénytelen gabnavételre szorulni; továbbá : Austria, Olaszország , a közép-németországi államok, Dánia s Görögország. Az országok harmadik ilynemű csoportozatát képezik, melyek dús termékenységüknél fogva már kereskedést is űznek, s a fölösleg gabnakészletet külföldre szállítják. Ezek: Oroszország, Egyiptom, a dunai fejedelemségek, az éjszakkeleti német államok, s Éjszakamerika. Mennél kevesbbé korlátozók ezen országokban a világrészeken azon felsőbb intézkedések, melyek a mezőgazdászati üzlet s a kereskedelmi viszonyokra vonakoznak, a biztos és kényelmes életmód annál több példáival kell találkoznunk kétségkívül. Különösen a védvámok korszerű mérséklése legjótékonyabban hat, nemcsak a kereskedés fejlesztésére, hanem a belföldi ipar, a mezőgazdászat, az álladalmi jövedelmek szaporodására s a munkaösztön ébresztésére is. — Érdekes e viszony megítéléséről Margeth lordot hallanunk , ki az angol parliamentben egykor azt nyilvánítá, hogy igen érzé Amerikában, midőn ott utazott, miszerint az angol népélet koránsem mutatja föl az olcsó s kényelmes lét azon örvendeztető képeit, melyek az amerikai népesség nagy többségénél, a legszükségesebb élelmiszerek olcsóságánál fogva,szembe ötlenek. Azt is élénken érzé ott, hogy Anglia hatalmasan elöhaladt népe kellékeit s kívánalmait csak akkor elégitendi ki, ha aristocratiai intézményeit több népelmü szellemmel lehellendi át. Az értelmiség ezen századában , úgymond , egy oly osztály sem kerülheti el bukását, melly egyedül önhaszna érdekekre támaszkodik, é s egy oly ország sem, mely a gabnatörvényekben keresi önoltalmát. Eltöröltetvén gabnatörvény , a világ az iparszabadság s a földhitel soha nem látott fölemelkedését Üdvözlé abban. Sopron, oct. 21. Legkegyelmesebb Urunk Császár Ő Felsége, a soproni jótékony nőegylet részére közelebbről 400 pftot méltóztatott ajándékozni. — Nem kevesbbé Császár ö Felsége Veszprém megyében a zirczi járásban fekvő, Dudar nevű, mintegy 1030 lakossal biró falut, mely a múlt nyáron tűzvész által nagy romlást szenvedett, ezér pfttal méltóztatott legkegyelmesebben fölsegéllemi, a mely,összeg annak idejében a károsultak közt, kik Ő Felsége ezen legmagasabb kegyelmét élénk hálaérzettel fogadták, az illető cs. k. szolgabiró által kiosztatott. Mennyire szivén hordozza , s minden lehető alkalommal előmozdítja a magas kormány a népnevelés szent ügyét, s mennyire mindent elkövet a népiskolák tanítói sorsának javítására, kik úgy is csekély jutalomért fáradoznak nehéz pályájukon, annak bizonyságául többek közt két szembetűnő , köztudomásra juttatást érdemlő intézkedést említendünk. Hogy a kathol. iskolamesterek csekély fizetésük és jövedelmük szaporítását s igy anyagi jólétük gyarapítását eszközöljék, egyszersmind hasznos munkásságra is szoktattassanak,az illető egyházi elöljáróság utján megparancsoltatott nekik, hogy oktatást vévén előbb a méhtenyésztésben egy azt alaposan és gyakorlatilag is értő gazdától, azzal foglalkozzanak, a gazdaság e hasznos és gyönyörűséges ágát, mennyiben lehet, gondosan űzzék, s ezen az útán maguknak anyagi hasznot is szerezzenek. Azon tán fölmerülhető, sőt itt ott föl is merült ellenvetést, mikép az iskolamesterek e foglalkozás által időt vesztenek, és annak oly részét, mit az iskolában kellene tölteni, a méhekhez nyargalásra fordítják, és így a gyermekektől elvonják, nem tartjuk nyomatékosnak, mert a méhekhez járás oly sok időt nem kíván. Ez intézménynek sikeréről a magukat e részben kitüntető és dicséretes példát mutató iskolatanítók megnevezésével évenkint tudósítást küldeni de a kormányhoz minden püspöki megyék utasítva vannak. Megemlítendőnek tartjuk, hogy az evangelicus superintendentiákhoz is elmegy a rendelet, a méhtenyésztésről, hol az iskolatanítók a szorgalom ezen ágát űzik, eszendőnkint jelentést tenni, mi figyelmeztetésül szolgálhatna az evangelicus népiskolák kormányzóinak, hogy a felemlített üdvös rendszabályt a kath. néptanítókra nézve fenálló módon érvényesülni és végrehajtására szorosan ügyelni az egyház érdekéből folyó