Budapesti Hírlap, 1857. november (250-274. szám)
1857-11-01 / 250. szám
hol a községelöljíró , hol tírás emberbarát felszólamlott , a jobb érzelműeket felszóliták a lehető legkisebb évi aláírásra , tanácsadásra, vagy csak tekintélyükkel való hozzájárulásra; a munkásokat felszóliták , oly csekély havi adakozásra, mely napbérének felét, gyakran csak egyharmadát nem haladja fölül, és ily egyszerű felebaráti felszólamlás legtöbb esetben elég vala oly társulat életbeléptetésére , mely tagjainak nyavalya és nyomor esetére ingyen orvosi segélyt, szósvisérek ingyen megszerzését , munkaszünet által vesztett napi évák pótlását teszi biztos kilátásba, és igy az elszegényedés válságai ellen nyújt biztosítékot, mely utazó tagjainak úti és ajánló levél gyanánt szolgáló tagsági okmányt nyújt, minek erejével mindenütt kész jóakarókra talál, mely évek múlva az elöregedett, munkatehetlen tagokat ápolásba veszi, és nyugdíjakban dúsan fizeti vissza, amit havi illetményekben nyert. Igen, csak akarni kell, és csekély fáradsággal oly társulat keletkezhetik, mely a munkásokat védszárnyai alá veszi, mely gondoskodik azok testi lelki üdvéről, és holtuk után is fenntartja a vallás fűzte kölcsönösség nemes érzetét. Mily fényes győzelme ez az associationak az erkölcsiség terén! Rábaközi levelek. October 30. Nem kell a művelt közbirtokost többé a tagosztályra sürgetni; kétségtelen és világos ez előtt annak hasznos volta, s csak bonyolódott fontos körülmények tartóztathatják vissza annak élvezetétől , melyeket mihelyt elháríthatni sikerül, az üdvösnek ismert tagosztály létesítésére szintén még áldozathozással is azonnal siet.Hanem a köznép az, melyen a tagosztály kérdése leggyakrabban megakad, néha csupán azon okból, mert a több felé elfoglalt földesúr ellenében kezdeményezni nem akar , még többször azon alaptalan gyanúból, miszerint fél, hogy a tagosztályban és határrendezésben rövidebbet egyedül ő húzhat. Ugyanazért a legüdvösebb példát adhatják az oly községek tagosításai, melyek egy földesur tulajdonában tiszta birtokot képeznek.Ezek során tüntethetem fel a rábaközi Bogyoszló helységet. E község herczeg Eszterházy Pál tulajdona volt. 1852-ben tagolttatott. Egész határa 4227 holdra terjedvén, ebből közös erdőül, mely egyszersmind erdei legelőnek is használtatik, adatott ki 180 hold , aztán a régi vizjárta legelők előbb közös költségen nyitott árkokkal vizmentesíttetvén, a volt jobbágyoknak minden illetőségük , egy telek után 8 hold legelőt számítva , a falu közelében egy tagban szakasztatott ki. Van a lakosok közt összesen 94 telkesgazda, s 43 házas zsellér. A telkesgazdák közöl 3 másfél, 5 egész, 4 háromnegyed, 44 fél, 38 egynegyed telkes. Ezek birtokán kivül a plébános bir 49, a község 10, tanító 10, jegyző 5, templom 11 holdat. Úgyhogy az itt jegyzettek összes birtoka 2426 holdra rúg. Az összes határból az illetékesek kielégítése után a határ Babóth felöli oldalán maradt 1801 hold földesúri birtok, a babóthi részszel egyesítve Bethlen név alatt alakíttatott pusztává, mely pusztára, azon kegyelemért, mivel a helységhez közelebb eső földek adattak a jobbágyságnak, a bogyoszlói földesúri majorépületeket a jobbágyság minden díj nélkül szívesen kihordotta. Az ekkér tagosított község jóllétében a tagosítástól fogva eltelt rövid idő alatt is már anynyira haladt,miszerint Bogyoszló az áldott Rábaköznek legcsinosabb községei közt foglal helyet. Utczái rendezettek, házai tiszták s vagyonosságot mutatók, a földek jól miveltek , a luczernatermesztés naponként inkább inkább meghonosul, a heverő és járó jószág jó karban van, a község maga tartván csődört,különösen a lótenyésztés látszik virágzásban lenni, s 140—160 pftos 14%—16 markos kocsis-ló a nép kezén közönséges; hasonlólag javul és terjed a sufttartás. Mint a föntebbiekből kitetszik, egy egész telek illetősége 43 katrastrális holdra terjedvén, (közép számban, miután osztályzat szerint némely telkek 50 holdon fölül is felrúgnak) ezen egy-egy gazda rendesen 16—20 nagy darab marhaszámot tart, mely után eső trágyájával földjét minden 4—5 évben áttrágyázni képes, miért is a földek folytonosan javuló állapotban vannak. A vagyonosság a népet jó erkölcsűvé s műveltség után is törekvővé teszi Az iskolák jó karban tartottak és népesek ; a vallásosság kitűnő dicsérettel gyakoroltatik; az istenházát a nép hétköznapokon is oly szorgalommal látogatja, hogy sok helyen vasárnapi buzgóságul is meg lehetne azzal elégedni. E tekintetben főérdeme van Tóth Antal helybeli plébános urnak , kit a nép szeretetével és bizodalmával egyaránt tisztel. A tisztelt plébános ur erélyessége vívta ki azt, hogy a minek elhanyagolását a csornaiaknál megróttam, ámbár tagosztály alkalmával községi gyümölcskertül semmi tér nem hagyatott fenn, annak a község a templom- és községi földből alkalmas helyet mutatván ki, már a múlt évben mintegy 700 darab csemetével ültettetett ki a községi gyümölcskert, és ott nem csak az iskolás gyermekek nyernek a plébános úr által a gyümölcstenyésztésben oktatást, hanem a nép is kezdi azt megkedvelni. Néhány néplap most is jár a községbe; községi könyvtár alakítását a plébános úr most tervezi. Hogy bogyoszlói ember adóhátralékban marradt volna, arra mostanában a megye sem emlékszik. Van mindazáltal egy, mit e különben jó nép erkölcsében is megróni el nem mulaszthatok. Ez a növendék legénység korcsmázása. A férfiak részegsége ellen nem hallottam panaszt. A legénység hitvány egyénnek tartja, kinek éven át egypár száz forint korcsmás adóssága nincs. Mindamellett, hogy ez adósság tisztázására s becsületesen tartása végett a legény apját meglopná , a legritkább esetek közé tartozik; hanem földet szoktak a legények haszonbérbe venni, melyet apjok jószágán megmivelvén, s annak magjával elvetvén, annak jövedelméből fizetik adósságaikat s egyszersmind abból is ruházkodnak, csak hogy a haszonbérlésnek ily módoni gyakorisága, miszerint a bérlő semmi kiadást nem számít a jövedelemre , még saját kézi munkáját sem, annyira fölmagasította a földhaszonbért, hogy egy katastrális hold évi bére 34—40 portra is fölrúg. Gagóczi Károly: Félegyháza, oct. 28. Figyelmeztetjük a művészet minden barátait, kik esetleg a magyar alföldön utaznak, vagy a pest-szegedi sík vidéket a gőz hatalmas szárnyain átrepülik, állapodjanak meg Kis-Kunság székvárosában Félegyházán, és ritka élvezetben részesülendnek. Moser Lajos salzburgi orgonaművész legújabb remeke a félegyházi új orgona már készen áll a városi plébániatemplomban, mely mind küldíszre, mind belszerkezetre nézve annyira sikerült, hogy a legmerészebb kivánatokat is kielégíti, és újabb tanúbizonysága az általánosan elismert művész genialitásának. E fenséges mű, amelynek összes kerek hangterjedelme és ezüstszerű csengése épen oly lélekrázó, mily bájos és szívolvasztó az egyes változatok összetétele által előidézett hangvegyület, vallásos buzgalomra gerjeszti a kebleket, és a hívő lélek mintegy kibontakozva testhüvelyéből közelebb érzi magát e harmónia mellett a mindenség alkotójához. Különösen kiemelendő a 8 láb sípok fönséges öszhangzata, a violon vont hangja, a gyönyörű flauták, az aeolhárfa hangjaihoz hasonlítható dolce, a temérdek combinatiók közöl : az an ? TÁRCZA. EGY ÉVI HÁZASSÁG. REGÉNY CARLEN EMÍLIÁTÓL. IV. RÉSZ. XXI. (Folytatás.) Az első nyolcz nap alatt Laviniához érkezte óta Rudolf menyecskéjének minden elbájoló volt; egy egész nap nem volt elég mindennek elrendezésére, a sógornője által számára kijelölt két szobában, hol az egész bútorzat legalább is húszszor újra rendeztetett; különösen a bölcső számtalan bizonytalankodás tárgya volt, most a nap, majd az ablak, majd meg az ajtó léghuzama gátolá annak jó elhelyezését. De mind e felforgatás alatt, mit ő néha legnagyobb mértékben mulattatónak, másik pillanatban pedig kimondhatlanul unalmasnak talált, még időt talált magának a, erdőbe szaladozni, a mezőn ugrándozni s Lavinia minden üvegházait kipusztitani, hogy virágfüzéreket fonjon magának. Végre egy kocsivonó kecskét óhajtott; az fiának, ki kétségtelenül gyönge mellű (a szaváról lehete hallani) okvetlen szükséges, s nem engedte, hogy a kecskére rajta kivül más viseljen gondot, mert, mint ő okoskodva megjegyzé, ha az ember anya, tudjon egészen az lenni; Rudolfra nézve pedig, mint ő maga kijelenté, egészen regényes látvány volt őt nagy szalmakalapjában, egy kosárral ölében a szép kecske előtt térdepelni látni. Az idyll vége renszerint az volt, hogy a menyecske feldöntötte a kosarat és a kecske elszaladt; de ez episodot is mindnyájan gyönyörűnek, egészen falusiasnak, árkádiasnak találták; aztán Brunsbergnéhez futott, az ebédre nézve benyújtott programmján akart ürügy alatt változtatást tenni, szőkésré visszajött Laviniához , kit szintoly gyorsan odahagyott, hogy a felügyelő mellé üljön s elmondja, micsoda változtatásokat kellene Rosenborgon csinálni. Mindig s úgyszólva egyszerre gyalog, lovon, csolnakban, kocsiban volt ő, s fürgeségével kifárasztotta még a phlegmaticus Stacket is, ki ha bevégezte napi dolgát, s a kis szeszélyes elaludt, jó barátnéja Brunsbergné mellé ült, elpanaszolván , hogy az a kis menyecske olyan mint egy gonosz lélek, s egy óra alatt több parancsot oszt, mint Lavinia egy hónap alatt. De az első hét elteltével, s miután minden mulatságot élvezett és kimerített, egy reggel a pamlagra veté magát, hol sógornője olvasott, s kijelenté, miképp egyáltalában meg nem foghatja, mivel fogja ő azt a három vagy négy hetet eltölteni, a meddig még e vadonban élnie kell, s elvévén a könyvet Laviniától, felszólítá őt, hogy adjon neki valami mulatságot. Reméljük, hogy a megérkezendő urak majd kitalálnak valamit, monda Lavinia mosolygva. — Ezen urak ! kiálta föl Julia, kíváncsian fölkelvén, hát jön-e más, mint az a te unalmas férjed ? — Az én unalmas férjem ? Ah! vigyázz, hogy meg ne bánd e sértő és hazug jellemzést, azt mondom. — Oh! szerencsétlenségemre sokkal jobb emlékező tehetséggel vagyok megverve, monda hamisan a menyecske, mely nélkül kimondhatlan boldog volnék véleményed előtt meghajolhatni; de hát kicsoda a másik úr, halljuk. — Gróf B. Adrián, férjem legjobb barátja, már gyakran szóltam felőle. — Oh, emlékszem, de soha sem mondtad, hogy ő is itt lesz. — Ezt meglepetésül tartottam föl számodra, óvszerül, ha az unalom legelső körjelei mutatkoznának nálad. — Te mindig előrelátó, okos, derék nő vagy; de mondd csak, miféle ember az az Adrian gróf; fiatal, szép, szellemdús, s mindenekfölött udvarias lovag-e? — Valósággal, azt hiszem, hogy még nem udvarolt másnak a költészet asszonyságon kivül; de becsülésre s szeretetre méltó , ízlésteljes férfi. — Hogyan állíthatod, hogy izlésteljes , ha megveti a nőket ? De mivel nem tudok itt mit csinálni, megkísértem megtérítését, fegyverbe állítom s földig hajtatom vele magam előtt a zászlót. — Kocsi jó! kiálta fel Lavinia, fölszökellve, s egy hang ezt kiáltá szivében : bár csak ő volna ! Hirtelen pir önté el arczát, s ideges reszketés von erőt rajta; elégedetlenül s hidegen váltak fel, miként fognak újra találkozni ? Azon pár 1 sornyi levél, melyet tőle távolléte alatt kapott, semmit sem gyaníttatott, mi fog történni ? —No’s! fölkiálta Julia bámulva sógornőjére, mi bajod ? Hermann megérkezése helyet ily állapotba ! Lavinia mosolygott, s hogy erőt vegyen magán , az ablakhoz ment, azon kitekinteni. Csakugyan az ő kocsija, csakugyan ő volt, ő kit oly roszul fogadott, midőn eléje lovagolt; ezt helyre kelle hozni; szive ösztöne ezt sugá neki; nyílként röpült át a termen s a lépcsőkön lerohant, őt fogadni. XXII. A kocsi még nem állott meg, midőn Hermann, elragadtatva az által, hogy nejét eléje szaladni látá, kinyitotta a kocsiját s a folyosó felé rohant nejéhez. Mindkettőjök szeme oly örömtől ragyogott, milyet többé nem erőlködtek eltakarni, s ugyanazon boldogságérzet önte biborárnyat arczaikra. Mielőtt a fontolgatás időt engedett volna nekik végtelen örömük természetes kitörésére, a fiatal férj karjaival átölelé Lavinia derekát, és első ízben csókolá meg homlokát. — Bocsánat, monda halk hangon, s csaknem oly zavartan, mint neje, ki fejét az ő vállára hajtva, alig érzett magában erőt, azt fölemelni, bocsánat, de Rudolf meg volt lepetve. — Mine demonstratio! kiálta föl a türelmetlen Julia ; hát ránk nem fog a sor kerülni? __Legyen ön elnéző a mi szeszélyes Júliánk iránt, susogá Lavinia, kibontakozva férje öleléséből. Ez hasonló hangon felelt: A világ minden szeszélyesem tenne ma türelmetlenné! Lavinia úgy tett, mintha e szavakat nem balgusta és salicet (hegedű hangot adnak) angusta, dolce és flagiolet. A fő mannáiban : flauton és quintaden, flauton és fuvola stb. — Nem lehet elfelejteni azon élvezetet, melyben Lohr János ur, a prágai conservatorium neveltje f. hó 1-én városunk miveit osztályát részesítette. Ezen orgonavirtuózt Szeged városa birja. Valamint Lohr úr talentumáról, úgyszintén orgonánk jelességéről tanúskodik az érdekeltség és lelkesedés , mely annyira megragadá vendégművészünket , hogy csak estvéli 8 óra tájban birt a kedves hangszertől megválni. — Nem tudok szavakat találni azon érzelmek kifejezésére, melyeket meg áthatották kebleinket, midőn Mendelsohn Bartholdy 6-ik sz. orgona-sonatáját és Bach Seb. C.-moll és Cis-moll nagy fugáit játszotta, a művész techniai ügyessége, valamint a hangszer varázserejü hatalma egyaránt elbájoltak mindenkit. — Köszönet az. egyházi pártfogóság, a nemes városi tanács nagylelkűségének, hogy a vallásosság és isteni tisztelet méltóságának emelésére ily remekművel ajándékozá meg egyházunkat. Moser emléket emelt a művészetnek Félegyházán , mely az egyházi pártfogóság buzgóságát és müszlését egy századon túl fogja hirdetni. B. .. . r. Nagy-Kanizsa, oct. 25. Két terv áll előttünk a kanizsai vasút iránt. Egyik Szent-Miklósról indul ki, Láncz és Szent- Jakab felé, melyek gr. Zichy családi tulajdonok, Kis-Komáromnak, ez a Kanizsán lakó főmérnöki felügyelő terve; másik Andriessen mérnök terve, melyben a pályaudvar Kanizsára van téve, s onnan megy Bécse, Sárszeg, Galambok, Kis-Komárom felé. Az első terven alagút jön közbe; a második 1 mértfölddel rövidebb amannál, egyenes területen alagút nélküli, s mintegy 3 millió porttal kevesebbe fogna kerülni amainál. Kanizsa város elöljárósága folyamodást tett az építtető bizottmányhoz ez utóbbi tervnek figyelembe vételéért , mit különösen Kanizsa város és az általa képviselt kereskedés igényel. E folyamodásra a városi elöljáróság ígérettételre hivatott fel, melynek következtében polgármester úr által tanácskozásra összehívott több polgárok beleegyezésével pályaudvarul 60 hold és a vonalnak a város határáni átvezetéséhez szükséges terület ingyen átengedése megígértetett, azon esetben, ha a pályaudvar Kanizsára tétetik. Igen óhajtható a pályaudvarnak Kanizsa közelébe jövetele, ezt igényli Kanizsa jólléti gyarapodtatása, de tekintve e városnak most is már jelentékeny kereskedését, a forgalom szaporítása tekintetéből ez áll a vasútépíttető társulatnak is érdekében. Mindazáltal , éspedig épen ez utóbbi oknál fogva azt reméljük , hogy miután a szükséges földet a magánbirtokosoktól kellene megváltani, és ez a városnak igen sok ezer pengő forintjába fogna kerülni,a vasúti társulat, mint magántársulat, a várostól, mint köztestülettől ily tetemes áldozatot, és pedig oly körülménynek szükséges figyelembe vételénél fogva, melyet saját érdeke is sürgetve követel, kívánni nem fog. NAPIHÍREK ÉS ESEMÉNYEK Budapest, november 1. * Ma „mindenszentek“ ünnepére a belvárosi plébánia templomban Hummel Dmoll miséje, és Bräuer „Vihar“ czimű nagy offertoriuma. Holnap halottak emlékezete napján pedig Cherubini gyászmisére fognak előadatni, melyekre figyelmeztetjük a classicus egyházi zene barátait. Halottak napjának előestvéjén a fővárosi közönség egy régi vallásos szokásnak áldozván , már pár nappal ezelőtt nagy előkészületek történtek a sírok kivilágítására és megkoszorúzására. A mai nap alkonyán, kivált ha az idő tegnapi derült képe megmarad , a családok kebléből ezer meg ezer ájtatos zarándok síetend a halottak csendes nyughelyére, hol kedves halottaiknak ima, köny és virággal fognak áldozni. Ki azon szép frigyen mely az emlékezet kötelékei által élők és halottak közt létezik, épülni akar, ki az emberi szív egy szép megindító vonásának tanúja óhajt lenni, el ne mulaszsza e nemes kegyelet ünnepélyét meglátogatni. *Bibornok hű prímás e eminentiájának szentkuti látogatását a Bel. igy irja le: Miután ő eminentiája oct. 2-án a székvárosból elindulva a hevesmegyei útban több helységek lakói által vallásos hódolattal, s ünnepélyes tisztelgésekkel fogadtatott, Bárkányról átment a tiribesi pusztára, hologos Almássy Gedeon ur kastélyába szállásolt. A háziúr minden intézkedéseket megtett a magas főpap méltó fogadására.Oct. 4-n ő eminentiája a „szent kút“hoz ment, hol a papság által fogadtatva, a templomban ünnepélyes szent misét tartott, valamint a névnapját ülő cs. k. Apostoli Felségére, I.Ferencz Józsefre, úgy az egész magyar hazára és egyházra is áldásért esdekelve. Mise után a hívekhez fordult, és fölemlítvén a szent-olvasó titkait,mélyítek ünnepe tartatott, s melynek ájtatos elmondása egykor oly üdvös vala országunkra nézve is, lelkesen buzdította a jelenlévőket az olvasó ájtatos imádkozására. Ezután a bérmálás szentségének föladásához fogott, melyben a szabad ég alatt 1146 részesült. Visszatért ismét a szives háziúr kastélyába,hol fényes terítékű ebéd volt, mely alatt a cs. k. Apostoli Felségének boldog és dicső uralkodást mindennemű áldásokkal kívánt. Ebéd után átadni méltóztatott a háziúrnak azon gyönyörű gyertyák egyikét, melyeket Mária-Czelben megszentelt, és a boldogságos Szűz csodálatos szobrához érintett. October 5-én ismét átkocsizott ő eminentiája a szent kúthoz, hol hét órakor csendes misét mondott, és valaminta templomot és hozzátartozókat úgy a kis kolostort is szemügyre venni méltóztatott. Ezután következett a látomási ülés, melyen a méltóságos földesúr , teljhatalmú kormányzója Kaszap János , a fönntisztelt egri kanonok, Zadubán Ádám kér.bíró urak, és az illető papság részt vettek. Tárgyaltatott itt a plébánia czélszerűbb elrendelése. Vége lévén az ülésnek, kisétált ő eminentiája a szent kúthoz, melynek kellemes italu vizét gyógyszer gyanánt használja a vidéki nép ; innét kis távolságban elértük az úgynevezett szent László ugrását, hol a sziklában a lópatkók nyomait se a sebes esők, se a természetes lekopás el nem törülhetik. Különös figyelmet vontak magukra a morzsalékony oldalban itt-ott föltűnő kődarabok is, a kenyérhez egészen hasonlók, melyek a hegynek leomladozása után ismét föltűnnek. Szintén ritka a maga nemében azon kisujjnyi patakocska is, mely a szikla oldalából folydogál, s melynek vize a szembajokban igen használtatik. Rövid ebéd után búcsút vett ő eminentiája a méltóságos háziúrtól, és megköszönvén az egyházi ügyek iránt tanúsított meleg részvétét és bőkezűségét, Karancsság felé vette útját. * A szent István társulat tagjai évi illetményük fejében egy igen kedves művel lepettek meg; a szép, ízléses, mintegy 30 évre terjedő kötet Tárkányi Béla költeményeit foglalja magában a költő életrajzával Toldy Ferencztől. Tárkányi Béla, valódi keresztnevén József született 1821. január 2-kán Miskolczon polgári rendű szülőktől. Mint író már kora ifjúságában lépett föl. A nyilvánosság küzdterén azonban 1840-ben „Honáldozat“ czimű balladájával gerjesztett figyelmet, mely a Kisfaludy társaságtól dicséretre érdemesittetett; vallásos érzése később mindinkább a szent költészet terére vonta. Dávid utáni verses zsoltárait megírva, 1843 óta Klopstock Messiása foglalta el lelkét, melyből időnként töredékeket bocsátott közre, jelenleg a nagy mű fele sajtókészen áll. 1844-ben áldorrá szenteltetett, s Szent- Erzsébeten Hevesben segédlelkészszé len. 1846-ban érseke Pyrker László őt udvari pappá nevezte ki. 1847-ben a nép használatára énekes füzeteket szerkesztett , ezek mellett műköltői darabjai is folyvást szaporodtak, különösen Pyrker László legendáinak műfordításaival. Pyrker 1847-ben meghatározván I