Budapesti Hírlap, 1857. november (250-274. szám)
1857-11-19 / 265. szám
Pest Csütörtök, 265. Hierkesitti iroda : Egyetemutesa lső at. a. 2-ik emeleten. BUDAPESTI Kiadó hivatal van: Egyetem utesában, 2-ik szánt alatt, földszint. Megjelenik e lap, vasárnap és Ünnep utáni napokat kivéve, mindennap reggel. Előfizetési dij : Vidékre :félévre: 10 frt, évnegyedre:1 frt. Helyben -.félévre : frt, évnegyedre: 4 frt. —A hirdetések ötször halálisott sorának egyszeri beiktatásáért 0 kr, többszöriért pedig 4 kr. számittatik. — Egyes szám 20 pkr. Előfizet hozni helyben: a lap kiadó hivatalában, Egyetem-utona, 2-dik szám, földszint; vidéken minden cs. kir. postahivatalnál. Előfizetést tartalmazó levelek a csim. lakhely s utolsó posta feljegyzése mellett a pénzzel együtt bérmentesítve egyenesen a kiadó hivatalhoz utasítandók. Előfizetési felhívás a „BUDAPESTI HÍRLAP“ november — december kéthónapi folyamára. Pest - Budán naponkinti házhozhordással . . . . . . . 2 ft 40 kr Postán naponkinti szétküldéssel . . . . 3 — 20 — E lap nagy elterjedettségénél, s azon körülményiél fogva, miszerint a hivatalos lapokbani igtatványok különös figyelemmel olvastatnak, s igy azok a beigtatóra nézve igen hasznosak, bátorkodunk azt igtatványokra, minél gyakoribb használatra ajánlani: a beigtatási díj egy petit sortól egyszeri beigtatásnál 6 pkrral, többszöri ismétlésnél pedig csak 4 pkrral számíttatik. A Budapesti Hírlap kiadóhivatala. HIVATALOS RÉSZ. Öcs. k. Apostoli Felsége f. é. nov. 16- diki legfelsőbb határozata által Schutz János bécsi Orsz. törvényszéki tanácsosnak állandó nyugalomba helyeztetését, a sok évi hü és igen sikeres szolgálataival legmagasb megelégedés kifejezése mellett, legkegyelmesebben jóváhagyni méltóztatott. Ö cs. k. A p os toli Felsé ge f. é. nov. 11-ki legfelsőbb határozata által az alább nevezetteknek legkegyelmesebb engedélyt adni méltóztatott, hogy a nekik adott idegen rendjeleket elfogadhassák és viselhessék, és pedig: gr. Gyulai Ferencz táborszernagy és a II. hadsereg parancsnoka, a pápai Piusrend nagykeresztjét ; lovag Schmerling József vezérőrnagy a württembergi k. Frigyesrend nagykeresztjét; Sándor hesseni és rajnai hg vezérőrnagy és csapatparancsnok a württembergi kir. koronás érdemrend és a szász-weimari nhgi fehér sólyom rend nagykeresztjeit; lovag Lebzestern Lipót ezredes, a 27. sz. belga király gy. ezred parancsnoka a siciliai k. katonai ismét egyesülést sz. György rend tiszti keresztjét és Ueberfeld Vilmos százados a 8. sz. toscanai örökös nagyhg dragonos ezredben ugyanannak kiskeresztjét. Változások a cs. k. hadseregben. Előléptettek: Schrott Lajos alezredes a 12. sz. német-bánsági határőrezredben, ezredessé ugyanazon ezredben és a hadseregi főparancsnokság 21-ik osztályának valóságos főnökévé és Schöfer Edvard első oszt. hadbíró törzshadbiróvá , a hadseregi főparancsnokság 21-ik osztályához rendeltetés mellett. Áttétettek: montenaui nemes Monte János őrnagy a 3 sz. Károly félg gyalog ezredben, mint olyan a 39. sz. Dom Miguel gy. ezredhez; lovag Isaacson Henrik őrnagy ideiglenes nyugalmi állapotból a 2. sz. Miksa -bajor király dzsidás ezredhez osztattak. Felruháztatott: Neumann Móricz nyug. első oszt. százados Őrnagyi ranggal adhonores. Nyugalmaztattak : nemes Lindemann ezredes, triesti térparancsnok, vezérőrnagyi ranggal adhonores; hrzywitzi Schach Károly őrnagy a 10. sz. gr. Mazzuchelli gy. ezredben és rosenheimi Hehn János őrnagy a 2. sz. Miksa bajor király dzsidás ezrednél. NEMHIVATALOS RÉSZ Pest, november 18. (Politikai napi szemle.) Azon válasz, melyet Oroszország az első török jegyzékre adott, s melynek szövegét most teljesen ismerjük, megerősíti azon nézetünket, miszerint a sz.pétervári kabinet kesét utolsó perczig szabadon kivánja tartani s engedményével fukarkodik, hogy azokat aztán annál magasb áron árulhassa.4Gortsakoff bg azt válaszolta, hogy nem válaszol, azaz hogy se az unió mellett, se ellene nem nyilatkozik, hanem egyedül a martiusi szerződés teljesítését óhajtja, az unió iránti véleményének nyilvánítását a congressus egybeléptéig tartván fenn magának. Ugyanezen okmány utján arról is értesülünk, miszerint Bud gróf helyettese Werner báró szintén jegyzéket bocsátott ki, melyben föltétlenül hozzácsatlakozik a török körirat tartalmához. Gortsakoff az austriai jegyzékre ugyanazon értelemben felelt, miként a törökre. Minthogy pedig a legnagyobb mathematikusok megegyező kimondása szerint, semmi meg semmi csak semmi, ezen semmit sem mondó két feleletből semmit sem lehet megtudni Oroszország valódi szándékaira nézve. Mindazáltal kissé gyanúsnak tetszik a „Nord“ legújabb sz.pétervári levele, ez azon benyomásról szól, melyet az oroszokra azon bír tett, mintha Francziaország az unió ügyét cserbenhagyni készülne. E bennyomás igen fájdalmas volt, kettősen fájdalmas, miután a divánok határozatai Oroszországban nagy örömet okoztak. Ez legalább őszintén van szólva azon körülményből, hogy ama határozatokat orosz részről örömmel fogadták, legalább félig meddig következtetést vonhatni azon kivonatokra, mikkel Oroszország a Dunafejedelemségek jövőjére nézve viseltetik. Hanem azért ne higye senki, hogy Oroszország e tekintetben önzés által vezérelteti magát, sőt ellenkezőleg, ő maga a megtestesült nagylelkűség, mert ámbár régi elv az, hogy nagy birodalomra nézve mindig előnyösebb az, ha gyönge szomszédok környezik, hogy Oroszországra nézve is előnyösebb volna a Dunafejedelemségeket eddigi szétdaraboltságukban s gyengeségükben fönntartani, Sz. Pétervárott mégis azt kívánják, hogy Moldva-Oláhország az egyesülés útján megerősödjék. Valóban példás nagylelkűség, melyet csak a háládatlanság nem tudna méltányolni! De Törökország nemcsak háládatlan, ha az uniót ellenzi, hanem egyszersmind következetlen is. Unionista részről előkeresték most a „réglement organique“ Il ik szakaszának 425-ik czikkelyét s ennek alapján azt fejtegetik, hogy a porta már 1829-ik évben elvben helybenhagyta az uniót s egyenesen kimondá, miszerint csak némely mellékes körülmény gátolta akkor annak valósítását. A porta erre alkalmasint azt fogja mondani, hogy elvben még most is helyeselné az uniót, hanem valósítását még most is néhány „mellékes körülmény“ gátolja! A „Moniteur“ ismét hosszú jegyzékét közli a Compiégnebe meghívott személyeknek; az osztrák és török követ neve ezek közt sem található. Más jegyzék, melyről a „Moniteur“ hallgat, a közönség közt szájról szájra jár, ti. jegyzéke azon változásoknak, mik Abbatucci minister halála következtében várhatók. E szerint Walewski gróf Fould helyett a császári ház miniszterévé, Fould pénzügyminiszterré, Thouvenel (!) Walewski helyett külügyministerré, Canrobert had-, és Vaillant tábornagy közmunkaügyi ministerré fogna kineveztetni. Igen érdekes, de egyszersmind igen kalandos combinatió! Thouvenel egyelőre még Stambulban ül és zsémbelődik, és ha visszahivatnék, a császár részéről mindenesetre nyilvánosan meg fogna dicsértetni hosszas és ügyes — duzzogásáért! A lucknói győzelmi hírt ismét szomorúbb tudósítások követték: borúra derű és — derűre ború! Az ostromlottak és ostromlók most szerepet váltottak és az angolok helyzete Lucknón belül sokkal kedvezőtlenebb, mint azon kívül volt. Bombayból is nyugtalanítók a hírek. Delhiben az angolok iszonyú módon boszút álltak a lakosságon; még egy ilyen győzelem — kiált föl a „Nord“ — és Angliának nincs többé joga magát a civilizált nemzetek közé sorozni! Tudjuk, hogy a „Nord“ nem részrehajlatlan e tárgyban, de ha csak az való, mit maguk az angol lapok amaz öldöklésekről mondanak, már ez is elegendő arra, hogy minden mivelt embert borzalommal töltsön el. Mitévők leendenek — ily előzmények után — az indok, ha ismét majd rájuk kerül a győzelem? Nagyon kétkedünk, várjon az annyiszor emlegetett segédcsapatok megérkezése képes leend e ezen iszonyoknak gyorsan véget vetni? bank leszámítoló intézete (Escompte-Anstalt), a magyar kereskedelmi bank, ugyancsak a nemzeti banknak ingatlan birtokra kölcsönző-, s aztán ipar ék kereskedelmi hitelosztálya, végre a takarékpénztárak. 1. A leszámítoló bankintézet 1854-ben 7243, 1855- ben 8517, 1856-ban 8099 váltót számított le, illetőleg 12,773,081 ft 40 kr, 16,264,522 ft 11 kr, 15,807,732 ft 34 kr értékben pengőpénzben. Értékpapírokra való kölcsön 1854-ben 268,600, 1855-ben 702,800, 1856-ban 157,400 pftra rúgott, s a mellett kerek szám szerint következő mennyiségek átváltását eszközlötte az intézet: Pestről Bécsbe 1854-ben 17,400,000, 1855- ben 19,500,000 , 1856-ban 14,800,000 ; Bécsből Pestre 1854-ben 18,700,000,1855-ben 15,800,000, 1856- ban 15,000,000 pengő forint. 2. A magyar kereskedelmi bank állása mindenik év december végén : 1854. portefenille állása 1,133,230 pft 32 kr, ez évi 4 száztólis betételek 124,400 ft. betételi visszafizetések 103,932 ft, a 4 száztólis betételek egész összege 794,908 ft 50 kr , ingatlan zálogra , házakra adott kölcsön 726,877 ft 49 kr, értékpapírokra való előleg 12,850 ft ; 1855-ben portefeuille állása 1,242,489 ft 49 kr, 4 száztólis betételek 299,427 ft 56 kr, betétes visszafizetések 143,137 ft, a 4 száztalis betételek egész összege 946,315 ft 27 kr, ingatlanokra adott kölcsön 669,538 ft 34 kr, előlegek 11,150 pft; 1856-ban portefenille állása 1,656,137 ft 27 kr, ez évi 4 száztális betétei 139,396 ft 25 kr, betétek visszafizetés 217,834 ft 21 kr, 4 száztalis betétek egész összege 1,229,643 ft 54 kr, ingatlanokra adott kölcsön 478,952 ft 50 kr, előlegek 54,730 pft. Ez igen kedvező eredmény az alaptőkének eddig befizetett felével, vagyis egymillió pengő forinttal, s a feleknek 4 százlolival kamatozó betételeivel eszközöltetett. Igen sokát tett az üzlet megszilárdítására, hogy a magas kormánynyal az 1848-k évről való számvetések 1854-b. kiegyenlíttettek. 3. A nemzeti bank ingatlanokra kölcsönző, valamint 4. Ugyanannak kereskedelmi s ipar hitel osztályáról való számadások nem fordulnak a jelentésben elő, hanem igen is amaz elsőből való kölcsönzés nehézsége elleni panasz, és hogy ez utóbbi rendeltetésével ellenkezőleg, mondhatni csupán börzeüzlettel foglalkozott. 5. Takarékpénztárak vannak a kamarai kerületben következő helyeken : Pest, Buda, Székes- Fehérvár, Esztergom, Szeged, Miskolcz, Eger. E szerint a budapesti közigazgatási kerülethez tartozó megyék közöl csupán Pest Solt, Szolnok megyéknek, és a Jászkunságnak nincs takarékpénztáruk. 1856 ik év végével ama hét takarékpénztárban összesen 10,898,169 ft 15 krra rúg a takarékpénztárilag kezelt pénz mennyisége. Ez öszszes értékből 4,774,806 ft 8 kr volt ingatlanságokra, 364,212 ft 17 kr kézi zálogra (többnyire értékpapírokra) kikölcsönözve; a többi 5,759,150 ft 50 kr átalában az ipar és kereskedés javára, váltó üzletben forgott. E mennyiséggel az 1856. év folyama alatt nem kevesebb mint 15,321,737 ft 5 pengő krajczár értékű váltó számítoltatott le. Legnagyobb részt vett e váltóüzletben a budai takarékpénztár, mely 6,547,472 p forint 6 kr értékű váltót számítolt le ez év alatt. És ha most már e takarékpénztári váltóüzlethez a nemzeti bank fiók leszámítolási intézetének 15,761,852 ft 43 kr , a magyar kereskedelmi banknak 7,130,915 ft 6 kr értékre rugó hasonló üzleti forgalmát összeveszszük , kijön , hogy 1856-ban a kamarai kerületben nem kevesebb mint 38,214,504 ft 54 pkr fordult meg a leszámításokban , a kereskedésnek nagy könnyebbítésére és élénkítésére, míg az ingatlanokra adott kölcsön azon számos intézetektől, melyek számadását bírjuk, hat millióra sem rúg egészen És hogy még a takarékpénztárak is nagy mértékben kezdik az ingatlan vagyontól elvont kölcsönzésüket egyenesen váltóüzletre fordítani, annak oka valóban egyedül az uzsoratörvényben keresendő. A BUDAPESTI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA. (Vége.) V. Pénzhitelintézet. Ötféle kölcsönpénz-intézet működik a kamara területén, u. m. a cs. k. szabadalmazott nemzeti VI. Nevelés. Talán egy ágában sem történt a társadalmi életnek annyi haladás a lefolyt három évben, mint a nevelési ügyben. Különösen örvendetes itt a reálirány, mit a nevelés mindenfelé vett. Sajnálatát fejezi ki ugyan a kamara azon, hogy az 1845-ben alapított Jósef-ipartanoda Budára tétetett által, minek következtében az ott hallgatók hiányában megszűnt vasárnapi leczkéknek sem veheti a pesti iparos világ hasznát, de örvend annak újjá átalakításán és 1856-ban teljes műegyetemmé (Polytechnicum) leendő átala kt. November 10. 1857. Megjegyzendő,hogy a főreál osztálynak 1857ben három, 185%-ban két, 1858/7-ben csak egy osztálya volt, és okozza az 185%-ik év legnagyobb számát, mert különben folytonos növekedésben áll az intézeti tanulók száma. Ugyanez időközön állott föl Pesten és Budán egy-egy főreál, Székes-Fejérváron, Szegeden egy-egy kétosztályú alreáliskola, hasonló van keletkezőben Kecskeméten. A tanító intézetekre tett költségek évről évre nevezetes arányban szaporodnak, mely által növekszik a tanítás czélszerűsége s az a körül kifejtett lelkiismeres szorgalom. Különösen Pest városa tünteti ki magát az áldozat nem kímélésében. Mindazáltal egy figyelmeztetést tesz a kamara. Ez a rajziskolai helyiségeket illeti, melyek a vasárnapi rajztanulókat annyira nem képesek befogadni, miszerint kénytelenek a tanítók megosztani őket s a különböző osztálynak nem mint kellene minden vasárnap, hanem csak különböző vasárnapokon adni leczkét, mi által kiváltkép azon iparos növendékek szenvednek hátramaradást, kiknek mesterré leltetésükhöz a rajztudás szükséges. Mint a tanítási téren legújabb s igen nevezetes gyarapodást említjük föl a budapesti kereskedőség önkéntes áldozatából épen ez év folytán alapult kereskedelmi akadémiát. VII. Óhajtások és indítványok. Tizenkét óhajtás és indítvány zárja be az ismertetett kamarai jelentést. Ezek, mellőzve az indokoló kommentárolásokat, röviden következők : 1. Minden kamat-megszorítás megszüntetéseaz uzsoratörvény eltörlése.) 2. Külföldi áruk számára szabad átmeneti raktár állítása Pesten. 3. A vásárbiróság ujólagos felállítása az 1836 XVIII. tez. értelmében. 4. Elrendelése annak, hogy a kereskedői adásvevésből és szállítmányolásból származó peres ügyek mind a kereskedelmi törvényszék illetősége alá vonassanak. 5. Kereskedelmi törvényszékek állítása minden nagyobb kereskedői városokban , mikép az külföldön létezik. 6. A mostani peres eljárás, 7. A csődperrendtartás megváltoztatása , illetőleg mindeniknek gyorsítása. 8. Birtokolhatási jogengedély a zsidóknak. 9. Átalános kereskedelmi törvénykönyv behozása. 10. Szabadelvű kereskedői rendszer megalapítása. 11. Gazdasági kamarák felállítása. 12. Végre átalános felszabadítása a kézműiparnak o kulcsán. Ez intézetben a tanulók a három év alatt következő számmal voltak. 185% 185% 185% I. Főreálosztályban 145 63 36 magántanuló 3 11 II. előkészítő osztályban 53 36 51 III. technical 1 74 91 113 magántanuló 21 3 összesen 277 191 203 Ministeri rendszabály a népoktatás ügyében. Ha az iskolai ügyekre s azoknak állására gyakori figyelmet fordítunk , úgy hiszszük nem kell érte magunkat olvasóink előtt menteni, az ügy szól önmagáért, s igy nem mentségül mondjuk meg, hogy ez azon okból is történik , mivel magas kormányunk a közigazgatás e fontos ágának előmentét, gyarapítását, fölvirágzását folytonos czélszerű intézkedéseivel eszközölvén, s e tekintetben Magyarországot, hol régibb időben a népnevelés nem kis részben el volt hanyagolva , lankadatlan gondoskodása tárgyává tévén, arra sűrű alkalmat nyújt, így jelenleg is. Azon Magyarországon előfordult esetek alkalmából, miszerint némely iskolamesterek az olvasást néha az illető elöljárók tudta és hite nélkül elmulasztják, az iskola érezhető kárával heti és országos vásárokon, mik olykor távoli helységekben esnek, járkálnak, a gyermekeknek szabályellenes szünnapokat adnak, másfelől oly népiskolatanítók is vannak, kik a mellett kántori és jegyzői hivatalt is vállalnak s ez okból vagy egészen elhanyagolják a tanítást, vagy csak télen át folytatják s ilyenkor is arra épen nem alkalmas segéd vagy helyettes által teljesítik fe kötelességet. E különböző viszszaélések alkalmából és meggátlására a közoktatási magas ministérium czélszerű rendszabályokról gondoskodott, s közelebbről úgy a