Budapesti Hírlap, 1857. november (250-274. szám)
1857-11-21 / 267. szám
Pest Szombat, 267. Megjelenik e lap, vasárnap 6a ünnep utáni napokat kivéve, mindennap reggel. Előfizetési díj : Vidékre : fé 13 v re: 10 firt, évnegyedre:1 frt. Melyben : félévre ■ frt, évnegyedre: 4 frt. — A hirdetések ötször halálesott sorának egyszeri beiktatásáért firt, többszöriért pedig 4 kr. számittatik. — Egyes szám 21 pkr. Szerkesztői iroda : Egyetemuteza 1-aé to. a. 2-ik emeleten. '' Kiadó hivatal van : Egyetem-utezában, 1-ik alánt alatt, földszint BUDAPESTI HÍRLAP. Előfizethetni helyben: a lap kiadó hivatalában, Egyetem-utcza, 2-dik szám, földszint, vidéken minden cs.kir. postahivatalnál Előfizetést tartalmazó levelek a czim. lakhely s utolsó posta feljegyzése mellett a pénzzel együtt bérmentesítve egyenesen a kiadó hivatalhoz utasitandók. HIVATALOS RÉSZ. Or cs. k. Apostoli Felsége indítva látá magát 1857. nov. 9-ki legfelsőbb kézirata által lichtenfelsi báró Peithner Tádé osztályfőnököt a cs. k. igazságügyministeriumban, és zsadányi s török-sz.-miklósi gróf Almásy Móricz osztályfőnököt a cs. k. pénzügyministeriumban, a birodalmi tanácsba meghívni és birodalmi tanácsosokká legkegyelmesebben kinevezni. NEMHIVATALOS RÉSZ Pest , november 20. A SZOLNOK-DEBRECZENI VASÚT MÉLYES MEGNYITÁSA. ÜNNEVannak a népek történetében szakaszok, melyek rendeltetése az összes fennálló viszonyokat, névszerint ott, hol az anyagi és népgazdászati állapotok érintetnek, teljesen átalakítani. Ily korszakban vagyunk mi jelenleg Magyarországban, oly korszakban, melynek hivatása, e szép országot népgazdászati tekintetben egészen uj alapra fektetni, mindenki érdekeit egyformán szem előtt tartani s az általaz általános jóllétet emelni és erősitni. Az utolsó években az uj építménynek,melynek alapja Urunk Ő Felsége jelszava : Viribus unitig, több részeit láttuk szemeink előtt keletkezni s minden részekből fölismerhetök a nagyszerű építményt, melynek falai között a széles birodalom különböző nemzetei békésen és boldogan egymás mellett élni hivatvák. Legelőbb azon korlátokat láttuk leomlani, melyek Magyarországot a birodalom többi tartományaitól elválászták ; láttunk ezután egy egészen új, más országrészek törvényhozásával öszhangzó igazságszolgáltatást, Magyarország minden lakosaira nézve egyenlőt, életbelépni, elavult, birtokot háborgató törvények egészen megszűntek és egy bölcs, minden részt kielégítő megváltás utján a nyommasztó hűbéri terhek is elháríttattak. Az egyén ezentúl tőkéjét és munkáját értékesítheti, s erre Magyarországon elég alkalom kínálkozik, mert földmivelés, ipar és kereskedés sok ideig oly rokon maradt, mely a gyermekkorhoz igen közel állt. De mindez csak eszköz volt, a nagy czél a közjóllét elérésére, mely annak lehetősége által, hogy az új intézmények védelme alatt létrehozott termények értékesíttethetetnek, nyert sajátképi ihletet, gyakorlati kivitelt. öcs. k. Apostoli Felsége már, áthatva attól mi a hit alattvalónak javára van, legmagasb kegye és bölcseségében számos vasútépítéseket méltóztatott engedélyezni , melyeknek egy nagy része a mi különhazánkat érdekli, hiszen a vaspályák nálunk voltak legszükségesebbek, hogy a dús áldás, mely Magyarország földében ugyszólva elásva hever, ez országra s az egész birodalomra haszonhajtóvá tétessék. A legfelsőbb engedélyt nyert valamennyi pálya közt a tiszai pálya, mely a legdúsabb és legtermékenyebb kerületeket, Magyarország terméskamráját metszi át, kétségkívül első helyet foglal el, mert oly vidékeket von be a világforgalomba, melyeket eddig a Dunánál, a Lajthán túl névre is alig ismertek. A különféle kedvezmények, melyekben a vállalatot Ő Felsége legkegyelmesebb Császárunk részesítő, lehetővé tették , hogy már tegnap, mint Ő Felsége legkegyelmesebb Császárnénk névnapján, a legjelentékenyebb mert legfontosabb vonal, a szolnok-debreczeni, Magyarország Főkormányzója Albrecht Főherczege császári Fensége jelenlétében ünnepélyesen megnyittathassék. Pest és Debreczen most a vasút által közvetlenül egybeköttették egymással, Magyarország két legjelentékenyebb kereskedőhelyei. Ez esemény fontosságát csak úgy méltányolhatjuk egész hordereje szerint, ha a két város jelentősségét valódi fénybe állítjuk, és az úgyszólva használatlan legkitűnőbb minőségű szántóföldek roppant területét számításba veszszük. A vasút, mely a könnyű terményszállítás lehetőségével kínálkozik, életadó eleme lesz e vidéknek, mely a földmivest élénkebb buzgalomra és magasb okszerű tevékenységre ösztönzi, miáltal a föld értéke emelkedik és közdrőltávolról temérdek új munkaerő vontatik be. A vasút lesz a varázsvessző, mely Magyarország fekete földét dúsan folyó aranynyá változtatja, és új, eddig ismeretlen életet teremt ott, hol most a csikós vágtat a parlag tereken, vagy a juhász legelteti nyáját némán, magánosan. A vasút lesz ez ország nagy üzere, melyből minden fris élet elszétárad, s mely körül az egyetemes életnek CsOportálnia kell. Föltehetjük,hogy körülbelül ezek voltak a gondolatok és érzelmek, melyek azon idegen és hazai vendégek nagy számát lelkesiték, kik a véghetlenül érdekes megnyitásban résztvenni szerencsések voltak; de a magas kormány is nagy súlyt látszik helyezni e nagy fontosságú jelentősség általános fölfogásába, minthogy Feherczeg Főkormányzó Ur a császári Fensége kíséretében az illető közigazgatási területek minden legmagasbb magas hatóságainak főnökei láthatók voltak, ezen fölül ő excja gróf Toggenburg minister úr is részt ven az ünnepélyben. A legpompásabb, habár igen hideg idő kedvezése mellett — az apróbb folyócskákat és állóvizeket Debreczenig mind erős jég borítá — tegnap reggel, kevéssel 8 óra után, miután a császári Fensége a pályaudvarba érkezett, hol a Fensége a csarnokban a részvevő vendégek által tiszteletteljesen üdvözöltetett, a tiszai vasúttársaság által rendezett díszvonat megindult. Czeglédig, hol a tiszai vaspályatársulat pályaterülete kezdődik, az utazás semmi rendkívülit sem nyújtott, de itt már az ünnepélyek kezdetüket vévék. A pályaudvarban a megyei és helyhatóságok, a papság, környékbeli nemesség, fél eskadron a Czegléden és környékén szállásoló I. Ferencz József Császár vértesezredből, az ezredi zenekarral, környezve az összes lakosságtól , voltak felállítva, s mindnyájan az előrobogó diszvonatot örömteljes Éljenekkel Üdvözlék. ő "császári Fensége a kocsiról rövid időre leszállni méltóztatott , hogy a néptömeg hódolatait elfogadja. Mintegy 15 percznyi mulatós után az it folytattatott, de Szolnokig, hová a menet 11 óra 20 perczkor megérkezett, semmi jelentősb mozzanatot sem tüntetett föl, miután a vaspálya a maga csodáival, mint tudva van, csak Szolnoktól kezdve volt ismeretlen. A szolnoki pályaudvarban ugyanazon jelenet ismételtetett mint Czegléden, csak hogy nagyobb mérvben ; itt úgy mint ott, az összes lakosságnak örömtől áthatott hangulata Császár Ő Felségéért mondott leglelkesedettebb éljenekben nyilvánult. A pályaudvari épület első emeleti helyiségeiben a vendégek számára a tiszai vasúttársulat részéről pompás, bécsi restaurateur Sacher által rendezett reggeli volt elkészítve. A császári Fensége abban egy külön szobában méltóztatott résztvenni, s a vendégek közöl nyolczan szerencsések volt , cs. Fensége asztalához meghivatni. Ezenfölül mintegy 200 személy számára volt terítve s itt úgy mint az egész járatban Haber Móricz ur, a tiszai vasut-társulat nevében mint ennek egyik alapítója és igazgató tanácsosa vité a gazdai szerepet Gyakorlati bizonyítványául annak, hogy mit képes a vaspálya a népek életében előidézni, szolgál az is, hogy a pecsenye az asztalon Bécsből s a tengeri halak ahhoz frisen Triestből kerültek. Mintegy egy órai mulatás után a menet ismét megindult , ezen időt használta a lakosság , hogy a valóban nagyon díszesen s általában igen czélszerűen rendezett kocsikat megszemlélje, nevezetesen és valóban méltán a legnagyobb figyelmet gerjesztette a pompásan fölszerelt udvari kocsi, melyet az ismeretes hamburgi kocsigyárnok Lauenstein 20000 ftért készített. Szolnoktól kezdve a megnyitó járat rendkívül sok érdekest nyújtott. Az első jelentős tárgy az ideiglenes vasút-híd volt a Tiszán keresztül, olyan, mely bármily kevéssé tűnik is szembe más vasúti építkezésekhez képest, mégis végtelen sok nehézségekkel járt. A hídon túl, melynek mindkét oldalán az Ünnepiesen fölvitorlázott tiszai gőzösök „Argó“ és „Minerva“ horgonyoztak,megállapodott a vonat s a császári Fensége az építési tért megtekinteni és a munkák állását szemügyre venni méltóztatott; az egész munkás személyzet föl volt itt állítva, a császári Fenségét tiszteletteljesen üdvözölvén. Innentől kezdve a vidék tökéletesen új jellemet vesz föl, elkezdődött az áldott magyar alföldnek széles, beláthatlan siksága , melynek kövér fekete földje ama pompás gabnát termi. A meddig a szem ér, semmit egyebet mint búzaföldet, vagy legelőt, nem láthatni, se hogy se erdő, csak itt ott merül föl a láthatáron egy fáktól környezett templom-torony vagy egy kút gém. Csendes az egész síkság, melynek egyes Braffage-ait egy magános nyáj csorda, vagy a délibáb légalakjai képezik, melynek egyformaságát gyakran egy merészen a zónán keresztül száguldó lovas szakítja félbe, ki nem ismerve a gőz hatalmát, az ő tüzes paripájával a gőzmozdonyt túlszárnyalhatni hiszi. Az első állomás, melyet a vasút érint, Török Sz.Miklós, azután Fegyvernek, Kis- Új-Szállás, Karczag,Püspök-Ladány, Kaba, Szoboszló, honnan aztán végre Debreczenbe érünk. A már félőbb említett ünnepélyességek az összes közbeneső állomásokon majdnem hasonló módon ismétlődtek, csak hogy a gazdag jász- és kun helységek pompás díszítvény által tűntek ki. Mindenütt ugyanazon csodálat nyilvánult a nagy mű fölött; mindenütt a a leggazdagabb áldást kéré a lelkesedett lakosság a Fejedelem fejére, ki vele született kegyelmében a közjót mindig előmozdutni törekszik. Mennél tovább hajtott Foulton gőz fogata az ország szivébe, annál inkább nyilatkozott a minden oldalról egybesereglett nép közt a bámulat,csodálkozás, sőt ijedtség is, azon csoda miatt, mely itt végbe ment; egész sora a nagy kocsiknak villámsebességgel robogott él a tömeg szemei előtt, a nélkül hogy csak egy lovast is látott volna; némely öreg emberek annyira mentek e fölötti ámultakban,hogy egész alázattal keresztet vetettek és elszörnyüködve felkiáltottak: „Ilyesmit még soha sem láttunk, Isten őrizzen meg bennünket !“ A vaspálya építéséhez , mi a térséget illeti, ennél szerencsésebbet nem lehetett volna találni, mert az egész vonalon Szolnoktól Debreczenig egyetlenegy nagyobb építkezés sem volt szükséges, kivéve a tiszai hidat s egy nagy ingoványnak betöltését Karczag és Püspök-Ladány közt. Különben igen csekély átépítés után azonnal a sínek elfektetéséhez lehet fogni, miáltal egyedül sön lehetséges az építést aránylag oly rövid idő alatt bevégezni; különben az építést még hamarább be lehetett volna fejezni ha a kavicsot , köveket és homokot oly mesziről , Nagyváradról nem kellett volna hozni. Az állomási épületek, melyek részben még bevégzetlebek, czélszerűek s a körülményekhez képest külsejükre nézve még díszesek is ; ezek Pek 1 társulati építész úr tervei után és fő vezetése mellett készültek. A pálya jövőjére nézve, mely kérdésen kívül épen oly áldáshozó leend az országra mint hasznot hozó a társulatra nézte, kivált ha az épülőben levő nagyváradi és aradi vonalak be lesznek fejezve, egy perczig sem lehet semmi legkisebb kétség se. — Hogy ezen vidékeken, a számra nézve csak csekély s földmivelést űző népességgel, folytonosan tetemes személyközlekedésre nem lehet számítni, magától értetik; azonban a vasút által a földmivelési ipar számára megadatik az oly régóta hiában óhajtott alkalom, termékekbeni oly tetemes fölöslegét gyorsan s jutányosan szállíthatni kereskedelmi piaczokra, Pestre, sőt még Bécsbe is; minek természetesen kiszámítatlan következményeket kell maga után vonnia. Megkísértették a Közép-Magyarországban a vasutak jövőbeli teherszállítása iránt valószínűségi számításokat tenni, azonban hacsak a vasúti vállalatoknál összes tapasztalatok nem csalnak, ezen számítások a valóság mögött messze hátra fognak maradni. Az utazás Debreczenig a különféle késedelmezések miatt tovább tartott mint sajátkép a programaiban előre ki volt szabva; s ekkér már beesteledett, midőn a diszvonat a debreczeni pályaudvart elérte; mi által a debreczeni polgárság részérőli fényes elfogadás egy részben meghiusíttatott, mivel a szépnem, mely az állványokon foglalt helyet, s a metsző hideg daczára türelmesen várakozott, az égő fáklyák mellett is szinte láthatlanná lett; csak szavaik hangja, s a fehér kendők lebegtetése tanusiták jelenlétüket Végtelen volt az örömzaj , ezerszeres az éljen, midőn a diszvonat, felül a pompásan feldíszített mozdonynyal, — a pályaudvarba robogott; az egész nép felfogá ezen esemény fontosságát, mely által az egész világgal szakadatlan összeköttetés nyittatott meg. Ha erről a jelenvolt tömeg lelkesüléséből nem lehetett volna is meggyőződni, a vendégek elfogadására tett ünnepies, valóban nagyszerű intézkedések annak bizonyítványául szolgáltak volna. Egy sátoralakúlag díszített pompás salon, melyben virágoktól s fűzérektől környezve, Császár s Császárné ö Felségeik életnagyságu képei diszlettek, — szolgált a pályaudvarban a Főherczeg-Főkormányzó Ura cs. Fensége elfogadására. Debre ezen városa polgármesterének , a tiszthatósági községtanács által környeztetvé, itt szerencséje volt, ő cs. Fenségét, a város és polgárság nevében, a következő beszéddel tiszteletteljesen üdvözölhetni : November 21. 1857 Fenséges cs. k. Austriai Fö-Herczeg I OrszágunkKormányzója Kegyelmes Urunk! Császári királyi Fenségednek ezen mostani kegyelmes útja a közlekedés és forgalom történetében korszakot képez, mert cs. k. Fenséged a birodalom és e magyar haza szivéhez a közlekedés és forgalom élénkségére az ész és tudománynak csodálatra ragadó emez eszközével — az utat nekünk kegyelmesen megnyitotta. Mi e hi városnak legalázatosabb képviselői e napot a civilisatio és közlekedés érdekéből fontosnak tartjuk , s ezt ő cs. k. Apostoi Felsége kifogyhatlan kegyelmének s gondosságának köszönjük, mely anyagi érdekeinkre atyailag legkegyelmesebben ügyel. Köszönjük cs. k. Fenségednek is , ki legkegyelmesebb Urunk legmagasabb személyét képviseli : méltóztassék cs k. Fenséged hű és forró hálánkat a trón zsámolyánál letenni s kegyelmesen tolmácsolni. Most már megengedi cs. kir. Fenséged, hogy mi Erzsébet napját — mely nekünk történeti fontosságúvá vált — mint Császárnénk s legkegyelmesebb Királynénk legmagasabb névnapját is megünnepelhessük, s fiúi legalázatosabb sziveinkben örökíthessük, felkiáltva: Isten tartsd meg legkegyelmesebb Urunkat Császárunkat Királyunkat, tartsd meg Erzsébet Császárnénkat Királynénkat e magyar hazának is kegyelemteljes anyját! Ő cs. Fensége erre magyar nyelven a polgármestert kegyelmesen biztosítni méltóztatott arról, hogy Debreczen városa óhajtásait 0 cs. Felségeik elé terjesztendi, s kogy teljes szavakban azon reményét fejezé ki, miszerint ezen nap Debreczenre nézve szép jövö kezdete leend. Erre 0 cs. Fensége a pályaudvar átellenben levő oldalára ment, hol a pálya ünnepélyes fölszentelése tekintetéből egy második sátor volt felállítva. Ezen egyházi szertartás a főtisztelendfi nagyváradi püspök ur által hajtatott végre, s Ő cs. k. Apostoli Felsége, s az összes Felséges Császári Házérti áldás-imával záratott be, mely imában az összes hit alattvalók óhajtásai egyesültek. Erre őcs. Fensége a felállított díszőrség megszemlélése után egy 5 gazdagon felszertámozott ló által húzott pompás városi kocsin a pályaudvarból a városba kocsizni méltóztatott , hol 0 cs. Fensége a városházba méltóztatott beszállani, mely előtt ismét egy század volt diszőrségül felállítva, mely fölött Ő cs. Fensége szemlét tartott. Most a többi ünnepben részvevők is a város részéről számukra felajánlott magánszállásokra siettek, hogy aztán később egy Debreczen városa által adatott ünnepélyes vacsorán ismét összegyűljenek. Elegendő helyiség liánya miatt a vacsora több házakban szolgáltatott fel. Az udvari asztal, melyhez a legelőkelőbb vendégek közel mintegy 50-en voltak meghíva, a városházban volt, továbbá még a casinóban s a Bika és „Fehérlóhoz.“ czimezett vendéglőkben is voltak asztalok terítve. A lakoma folytában a Főherczeg Főkormányzó Ur 0 cs. Fensége alkalmat vett magának 0 cs. k.: A p os to 1i Felsége és Császárné Ő Felsége egészségéért toaszokat mondani, melyeket még különböző más, a jelenvoltak lelkesült helyeslése által kisért toaszok követtek. A többi asztalok vendégei is hasonló módon fejezték ki ki a Felséges Uralkodó irányábani örömteljes hálaérzelmeiket. Asztal után, a debreczeni polgárság 0 cs. Fensége tiszteletére ünnepélyes fáklyászenét rendezett, mely alkalommal egy énekkar többek közt a néphymnuszt is igen szépen adá elő. így végződött az.a nap, mely következményeiben nem csak Debreczenre, hanem egész Magyarországra, sőt a monarchiára nézve legjelentékenyebb fontosságú teend. Ma reggeli 1/27 órakor Ő cs. Fensége a Debreczenben jelenlevő s hivataloskodó császári hivatalnokokat elfogadni, s ezután a Debreczenben helyőrségen levő katonaságot megszemlélni méltóztatott, mire a Pestre visszaindulás következett. Ő cs. Fensége azonban Püspök-Ladányban a vonatot elhagyni méltóztatott, s hihetőleg onnan rövid útra induland Nagyváradra. Makó, nov. végén. Múlt napokban tartatott erzsébeti vásárunk az egész vidéken elhatározó szokott lenni máskor a gabonára nézve. Nem tudjuk, a mostani rendkívüli időben is vehető-e ez biztos zsinórmértékül. Azon esetre, ha igen, mondhatjuk, hogy a gabona ára valami kevéssel emelkedett, noha nagyon is észrevehető voln ezen is az általában országszerte uralkodó pénzszükség. Vásárlások