Budapesti Hírlap, 1858. január (1-25. szám)
1858-01-13 / 9. szám
tálálandja, és hogy állami ügyészeink szokott készségükkel karolandják fel az alkalmat, hogy a tudománynak s a gyakorlati életnek fontos szolgálatot tehessenek. Debreczen, jan. 7. Sok oly vállalkozó egyén kellene városunknak, mint Telegdi Kovács László ur, kit a nagy közönség az irodalom mezejéről már régebben ismer, most pedig az ipar mezején van szerencsénk bemutatni. 1854-ben állította fel Telegdi úr olajgyárát, múlt évben pedig már liqueur stb. gyárral lépett föl. Nem mondhatjuk ugyan e gyárakat nagyszerűeknek , de mindenik folytonosan gyarapodó előmenetelnek örvend. Igen helyén találjuk e vidéken különösen az olajgyártást, s örömünk telik a Telegdi úr vállalatán kívül is mintegy harminczig terjedő debreczeni s a körülfekvő helységekben is szaporodó kisebbnagyobb olajmalmokban , hanem hogy a siker annál fényesebb legyen, nagyobbszerű vállalatokat óhajtanánk, melyek maguknak kereskedés útján messzebb vidékekkel s a külfölddel is egybeköttetést volnának képesek szerezni, mert itt az olajnövények termesztésére szépen kiterjedt jó földek vannak, s bár az idén a jövő évre szolgáló repceveteményezés nem sikerült , de a létező olajgyárak még azt sem lesznek képesek felgyártani, ami így terem, s valamint az idén sok mennyiségű repczét adhatna a vidék, csak kelendősége volna, kereskedésbe, úgy jövő évre is fog adhatni, a mutatkozó szomorú kilátások daczára is. Ezenkívül oly nagy előszeretettel viseltetik immár az e vidéki birtokosság az olajnövények, nemcsak repcze , hanem napraforgó termesztése iránt is, melyből a finom virágolaj készül , hogy csak gyári vállalkozás kell, a termelés kiterjedésében hátramaradás lenni nem fog. Még különösen kétféle gyári vállalat van, melynek kifejlése e városban igen helyén és óhajtandó volna. Mintegy 500-ra megyen a Debreczenben lakó czéhes csizmadia-mesterek száma. Ezek messze vidékek vásárait bejárják készítményeikkel, s jó forgalmuk következtében igen nagy mennyiségű bőrt fogyasztanak, sőt ha a finom lábbeli készítés, különösen a női munka, melylyel most Pest és Bécs látja el magát a debreczeni piaczot is, virágzásra juthatna, csak olyanra is, milyen volt már a régibb időben, midőn még kevesebb volt a nagy közönség igénye, még több bőrt fogyaszthatna. Van Debreczenben mintegy 230—40 tímár. E szám, ha mindenik egész kiterjedésben űzné mesterségét, igen sok bőrt és talpat készíthetne ugyan , de soknak közülük csak a neve van meg, és a timárczéh semmi tekintetben sem képes kielégíteni a helybeli csizmadiaczéh, még kevesbbé pedig az ezenkívül is bőrt szükséglő szíjgyártóczéh és aztán a piaci szükségletét. És ide nagy mennyiségű bőr hozatik kereskedés útján. Különösen finom bőr Debreczenben nem készül. Annálfogva egy jól szerelt bőrgyár itt legjobban helyén volna. Erre nem csak a fogyasztási, hanem a gyártási körülmények is igen alkalmasak. Nyersbőr sok kerül a városból és vidékről össze, víz van a bőrgyártáshoz alkalmatos, a városi kiterjedt erdőség nagymennyiségű gubacsot és cseranyagot szolgáltat. Másik iparvállalat a durvaposztó-készítés. Szabó van a városban mintegy 80 mester, s ezeknek könnyen fele vásári szabó, kik szintén igen messze vidékeket bejárnak készítményeikkel,mert a posztómba viselet az alsó néposztály közt is mindenfelé terjed. Szűr nem igen divatos a vidéken, annak helyét a guba pótolván, mégis a helybeli 15—20 szűrszabó is meglehetős mennyiséget fogyaszt. De azért nem készül e vidéken se egy rőf közönséges , se egy rőf szürposztó is, hanem a szabók Cseh- és Morvaországból látják el magukat, a szűrszabók pedig Erdélyből. Pedig csak magán a debreczeni földön jár mintegy 25—30,000 birka, s a vidékről legalább is 10—12,000 mázsa gyapjú jön kereskedésbe. Eperjes, jan. 9. Távol attól, hogy a városunkban levő bármelyik intézetnek rangját s becsét kisebbítni akarnám, jó alapnál fogva bízvást állíthatom, hogy Eperjes egyik legfőbb nevezetessége a takarékpénztár. Előttem fekszik múlt évi üzletének nyomtatott kimutatása, bevételei következők : az év elején készpénz 22,063 pft; 5% kamatú tőkék betétele 160,961, 6% kamatú tőkékben 197,991, kiváltott zálogokban 184,698, kiváltott váltókban egy millió és 714,125, zálogkamat 2889, számitolási s kezelési illeték 42913, más apróbb jövedelmek öszvege 8043, összesen 2,333,680 pft. Kiadásai pedig ezek : visszafizetett 5% kamatú tőke 164,382, 6% kamatú 53,920, kifizetett 5% kamat 13,737, 6% kamat 10,655, előlegezések zálogokra 192,675, váltókra 1,840,139, osztalék-öszveg 18,000, részvények kamatai 1200, nemzeti államkölcsönre 4400, adó fejében 2301, tisztviselők fizetése 3700, üzleti költségek 1596, készpénz az év végén 26,980, összesen 2,333,680 pft. Az intézet állása tehát, mint látjuk, fényes, s ereje és működése bámulandó, ugyhogy relatív állását tekintve ily kis városban, alig tudom van-e párja az országban. Meg kell azonban jegyezni, hogy az nemcsak e városnak, de az egész megyének intézete, sőt a szomszéd Zemplén, Abauj, de kivált Szepes megyék élénk részvétének is örvend , mind a mellett, hogy Kassán, Iglón, Lőcsén szintén léteznek takarékpénztárak. Az eperjesi intézet igazgatása és kezelése , meg kell vallani , példás. Dzurányi Rezső , mint könyvvivő erélye, ügyessége, ernyedetlen biztos munkássága teljes elismerést érdemel. De a kiírt számokból más felé is tehetni általános reflexiókat, különösen a fennforgó nagy szükségletre s a pénz szűkére, és hogy mily jótétemény a közönségre nézve az ily intézet. Eperjes városában, mely mintegy 9000 lakost számlál, a lefolyt 1857-ik évben született 219 fiú, 187 leány, összesen 406 gyermek, kik közöl 300 r. kathol., 41 gör. kathol., 44 protestáns, 21 izraelita. Meghalt pedig 164 férfi, 143 nő, összesen 307 személy, kik közt 220 r. kath., 36 gör. kath. 43 protest, s 8 izraelita. Végre populáltatott 115 pár, különösen 83 róm. kath. 20 gör. kath., 9 protest, és 3 izraelita. Különben a város csendes kebelében semmi más hangos újság, mint az általános hurut és nátha, mely még a múlt december konok szeszélyének kellemetlen ajándéka. Víg bálokra kevés kilátás. TÁRCZA. Radetzky. (Vége.) 1849 septemberben Bécsbe hivatott Radetzky, hová azon hó 13-a megérkezett, a déli pályaudvarban ünnepélyesen elfogadtatott, s a tábornokkal, községtanács s roppant néptömeg által a cs. k.váriakba kísértetett. 14-én a császár maga látogatással tisztelé meg Radetzkyt, 22-én tiszteletére nagy katonai gyakorlat volt a vártéren, s estre Bécs községtanácsa 400 terítékű fényes lakomát adott a redout-teremben. Radetzky még néhány hétig Bécsben maradt, s jelen volt a katonai ügyekre nézve a hadügyministériumban tartott értekezleten. Octoberben azonban visszatért ismét Olaszországba. 1854-dik évben részesült Bécs városa utóljára azon örömben , az ünnepelt fővezért falai közt bírhatni. A tábornagy a császár külön meghívására jött Bécsbe, hogy Fejedelme egybekelési ünnepélyén ápr. 24-én jelen legyen. Midőn a császár 1856-57-ben beutazta Olaszországot , az agg tábornagy Ő Felségétől mind hadifőparancsnoki mind főkormányzói állásától magát fölmentetni kérte. Kevéssel Milánóból elutazta előtt a császár 1857. febr. 28-án Radetzky tábornagyhoz kéziratot intézett, melyben az Uralkodó köszönete a 72 évi szolgálatért a legkegyesebb szavakban kifejezve s egyszersmind azon óhaj is nyilvánítva volt, vajha ragyogó visszaemlékezéseiben tett dús múltjának jutalmát még sokáig élvezhesse ; s az Uralkodó elismerése nemcsak az olaszországi császári palotákat, hanem egyszersmind a bécsi cs. k. várlakot, az Augartenben levő palotát stb. is lakhelyül ajánlá föl neki. De Radetzky nem vált meg tetteinek színhelyétől, s Veronát választá állandó tartózkodóhelyül. Egy márt. 1-ji hadi parancsban jelenté Radetzky a hadseregnek nyugalomba lépését. Abban ő nem vesz búcsút a seregtől, hanem ifjabb erőkre bízza, hogy azt képezze és alakítsa. A legszívélyebb kifejezésekben mond a hálát a személye iránti ragaszkodásért és bizalomért. „Vitézségieknek köszönöm, amit teljesítettem, katonai erénynek fűzte nekem azon koronát, mely most felséges Császárunk s legfőbbb vezérünk legmagasb kegyéből agg fejemet díszíti. Vegyétek azért, katonák! köszönetemet!“ 1857 május 21-kén délelőtt Radetzky egy urhölgy látogatását fogadá. Távozásakor az ajtóig akarást kísérni, s elfeledő botját, melyre rendesen támaszkodni szokott, kezébe venni, elsiklott s eltörő bal lábfalcsuklyáját.Az orvosok rögtön fölismerék a törést s a legczélszerűbb ápolásban részesíték. A tábornagy az első 24 órában kimondhatlanul szenvedett; megtörténvén a bekötések, enyhültek fájdalmai s e békén és nyugodt derültséggel tűrte a kórágy kellemetlenségeit s bizton számított reá, hogy hat hét múlva ismét helyre lesz állítva; a tábornagy nagy kora azonban késlelteté a gyógyulást, s midőn a bekötések fölnyitásakor a törés helyét megvizsgálák, se callus-képzést se a törés végeinek közeledését nem tapasztalák. Hála erőteljes testalkatának a 92 éves agg, habár haláláig bekötéseket kelle hordania, mégis annyira helyreállt, hogy 1857 jul. 30 kán Veronából Milánóba átköltözhetett. Egy báró Jordis delegátushoz intézett szívélyes levelében, melyhez a szegények számára 1200 lírányi ajándékot csatolt, vett búcsút Veronától ,mely nem egy szépítést is köszön neki. Milanóba érvén, Radetzky, általános tiszteletnek és kitüntetésnek örvendve, csendes visszavonultságban élt, s keveset hallott a közéletről. — Egy nem rég Milanóba érkezett dzsidásezred fölötti szemle alkalmával a piazza d’armin dec. 9-n mutatá magát utolszor a tábornagy a csapatoknak. A katonák örömzaja, midőn Radetzky atyát az ő kis, igen alacsony s különösen nagy ablaküvegekkel ellátott kocsijában megszemlélék, leirhatlan volt; bizonyára nem volt sejtelmük, hogy az ünnepelt fővezért utolszor üdvözlik! Már három hétre reá, dec. 30-án, tüdőgyuladás lepte meg, s a betegnek agg koránál fogva szélhüdéstől lehete tartani, mely az orvosi mesterség minden fáradozása daczára be is következett. Radetzky elhunytján, 5-én reggeli 8 órakor a milánói villa reáléban. Gróf Radetzky 1797. óta Strassoldi Francziska grófnővel (meghalt 1854.) élt házasságban. Öt fia s három leánya közöl már csak gróf Radetzky Tivadar nyugalmazott cs. k. vezérőrnagy s Frederika, férjezett Wenkheim grófnő él. (Wanderer.) Az éjszakamerikai indiánok. (Folyt. Lásd Budapesti Hírlap 4. sz.) Nehéz pontos létszámot adni az éjszakamerikai indiánok jelen népességének , mivel az ez iránti összes adatok csupán megközelítők. A hivatalos népszámlálások hiányosak azon törzseket illetőleg, melyek nem az Egyesült államok belsejében vagy közvetlen szomszédságában laknak, valamint azokat illetőleg is, melyekkel az amerikai kormány semmi viszonyban sem áll. A vörös bőrűek nagy részének nomád helyzete, azoknak a fehérek irányábani bizalmatlansága, s az összes indián tájnyelvek jól értésének nehézsége miatt a főnököktől merített értesítések túlzottak vagy elégtelenek. Az összes készített általános és különös statistikák tanulmányozása után állíthatni hisszük, hogy az indiánok száma jelenleg két millió léleknél kissé kevesebbre megy. Azon egyetlen általános statistika, melyet az „Annales de la propagation de la Foi“-ban találtunk, következő összegeket ad: Indián népesség. A Missisipitől keletre 81,236 Ugyanezen folyamtól nyugatra 265,567 Éjszakra Texas és Mexikóban 2,600,000 Éjszakra az angol s orosz birtokokban 1,400,000 általános összeg : 4,346,773. Ezen összeget annál inkább nagyítottnak tartjuk, mivel a dél, még Mexicót is ide értve, s az éjszak végtelenül kevésbbé népesek, mint a nyugat, hol a vörös bőrűek nagy középpontjai, s a sajátkép úgynevezett indián terület fekszik. A sziklás hegyek nyugati lejtője, s Új-Mexicó már magukban is több mint 200,000 indiánt, s Arkansas és Missouri határszélei több mint 120,000 indiánt foglalnak magukban. Ezen két összegből szintén kitűnik az is, hogy Scholcraft statistikája hiányos. Ezen jeles amerikai író, a washingtoni kormányhoz intézett jelentésében, több táblázatokban , csoportozatonként állítá össze a törzseket s azok népességét. Ezen táblázatokat a következőkben foglaljuk össze : Csoportok . Törzsek száma Indián népesség Irokézek 15 6,000 Algonquinek 14 17,000 Dacoták . . 32 7,000 Appalachienek 11 5,000 Texasban . . 17 30,000 Új-Mexicóban 41 93,000 Californiában 18 33,000 Oregonban 59 23,000 Floridában .5 500 Utah-ban7 11,500 Összeg : 219 226,000 Ezen összeghez Schoolcraft még 30,000 indiánt csatol a kinyomozatlan tartományokat illetőleg, miből 256,000 főnyi összeg áll elő. Később statistikájának átvizsgálásában, a tudós szerző oly igazításokat s hozzáadásokat tesz, melyek a végleges összeget 423,229 indiánra emelik. Azonban az ezen utóbbi s az előbbi összeg közti roppant különbség, valamint bizonyos csoportok többek közt a dakotákénak taglalása is, melynek harminckét törzse csak 7000 lélekből áll, azon meggyőződésre juttatnak bennünket, hogy ezen általános öszveg alig emelkedik föl az indián népesség valódi számának egynegyedére. Egyébként az iránt egyetértenek velünk némely írók, kik annak összegét 2 millióra teszik, az angol birtokokat is ide számítva. Ami azon törzseket illeti, melyek a mai napig különös nevet tartottak meg, ilyen 482 van. Igaz ugyan, hogy ezek nagyrészint kihaltak s csak néhány családra szorítkoznak, mindazáltal még sok olyan törzs is maradt fenn, mely megőrzé hatalmát, tekintélyét, hagyományait, erkölcseit s szokásait. Nagyobb világosság kedvéért itt névszerint előszámláljuk a legfontosabb törzseket, s kijelöljük azok földrajzi helyzetét s népességét. Ezek a következők: Abenaki - k. Ezen nemzet Maine állam s Canadában lakik, 6 előkelő törzs sarjadzott abból. Az abénaki-k a francziák hű szövetségesei voltak és sokáig harczoltak ezek oldala mellett az angolok ellen, a 17 - 18-ik századbeli amerikai háborúk korában; jelenleg számuk mintegy 5,000 lélekre megy Algonquinek. Ez az amerikai szárazföldnek leghatalmasabb s legszámosabb nemzete volt; 9 törzset foglalt magában, melyek közt volt az irókézeké is, mindnyájok közt a legvadabb s legharcziasabb. Az Algonquinek a Szent- Lőrincz-folyamtól éjszakra laknak, s jelenleg alig állanak 6,500 egyénből. Apach ok: Texas éjszak-nyugati részében, Új-Mexicóban s Felső-Californiában lakó népfaj. Az apachok vitézek s tolvajok; harczosaik számát 10,000-re lehet tenni. Assiniboin-ok. Ezen indiánok, szám szerint mintegy 14,000-en, a felső-Missouritól éjszakra laknak s a Winnipeg-tó közeléig terjesztik a fuval-vadászatokat. Csupán merészségükről nevezetesek: C a d d ó-k. Texasi törzs, mely a vörös folyam partjain lakik, számuk nem tudatik, közép testalkatnak , de nagyon izmosak. Chacták: Éjszakamerika egyik legrégibb törzse. Kiköltözésük előtt Mississippi s Alabama államokban laktak, jelenleg Arkansas határain vannak letelepülve. Népességük mintegy 15,000 lélekre megy. Vidám , földmivelő s szorgalmas nép. (Folytatása követk.) NAPI HÍREK ÉS ESEMÉNYEK. Budapest, január.13. * A pestbudai kereskedelmi és iparkamra, miután még kevéssel ezelőtt a tiszaszabályozás nagy fontossága s kielégítő pénzsegélyek sürgetőssége mellett fölszólalt, a múlt évi dec. 27-iki legfelsőbb elhatárzás következtében melylyel Ő Felsége egy 15 millió ftnyi kölcsönnek e czélra köttetését helybenhagyni méltóztatott, elhatározó kereskedelmi minister ur excjának, a mélyen érzett hálának az egész hazában uralkodó legörömteljesb viszhangozását,tudomására hozni, s egyszersmind őt mélyen érzett hálásoknak a felséges trón lépcsőihez eljuttatására tiszteletteljesen fölkérni. * Bartakovics Béla egri érsek excja főpásztori nagylelkűségének újabb szép bizonyítványát adá; a „P. N.“ szerint új év napjára a tiszafüredi kórháznak 1000 pártot ajándékozott. * A „Községi tanácsadó a városi és falusi községeket illető ügyekben“ czim alatt Szokolay István által megindított közhasznú folyóirat első évi folyamának első füzete megjelent, s az előszón kivül, melyben a szerkesztő vállalata czélját s hasznosságát bővebben kideríti, következő figyelemre méltó czikkeket tartalmaz : A tagosítás szükségessége és hasznai; a telek szétaprózásának káros volta és tilalma ; felvilágosítások az új házassági törvény iránt; a közlegelő elkülönzésének hasznai; a közlegelőnek tag szerinti felosztása; gyümölcsfatenyésztés s annak hasznai a nép jólétére s mezei gazdaságára ; végül községi levelezések a községi ügyek állapotáról s hasznos közmunkákról az ország több részéből. E tartalomjegyzék is mutatja, hogy a jelen vállalat czélját, melyet a program közlésekor bőven előadtunk és ajánlottunk, lelkiismeretesen megközelíteni s elérni törekszik, s hogy az hasonló, sőt a kezdemény nehézségeinekleküzdése után növekedett erejű folytatásával életrevalóságáról mennél több és hathatósb tanúságot teend. A közfigyelem számára megújítjuk, hogy e folyóirat évenkint 10 füzetben fog megjelenni, s minden füzet legalább öt tömött ívből álland. Az előfizetés egy egész évi folyamra 5 pftjával a szerkesztőnél eszközlendő (aldunasor 9. sz. a.) * A „Vadász és versenylap“ Bérczy Károly ügyes szerkesztése alatt a folyó évben háromszor, minden hó 10, 20 és 30-kán jelenik meg. Előfizetés egész évre 10, félévre 5 pírt. * A dr. Ballagi Károly által szerkesztett „Protestáns Egyházi és Iskolai lap“ első száma megjelent a lap körébe vágó érdekes tartalommal. * A pesti lóversenyegylet f. hó 7-én tartotta ez évi első ülését a nemzeti casino teremében. Megállapítá a lóversenyek szervezetét , mint azt a V. és V. lap közlése után közelebb hozaadjuk. A 21 verseny ez idén négy napra van felosztva, a vasárnap kizárásával. A pesti gyep érdekét a többi jutalmakon kívül növelni fogja még az is, hogy K. Sina egy 100 aranyos handicappal növelte a díjak számát, s hogy a nemzeti díj és az „Aszszonyságok dija,“ melyekre még folynak az aláírások, ez évben nagyobb összegre fognak rúgni. * A kitűnő zongoravírtuóz Rubinstein Antoine második hangversenye holnap csütörtökön (14-én) déli 12 órakor leend az „Europa“ szálloda teremében, mely alkalomra következő műsor van kitűzve : I. Trio C-moll Mendelssohntól, előadja a versenyző, Ridley Kohne és Szűk urak. II. Dalok, énekli Jekelfalusy úr; III. a) Nocturne (H-dúr) Chopin ; b) Népdal Mendelssohn, c) Miért ? Schumann-, és d) Regatta veneziana Liszttől. — IV. Dalok Rubinsteintól énekli Jekelfalusy úr. V. a) Präludium és Fuga b) Dallam, e) Lengyelke, szerzette és előadja a hangversenyző. — A versenyzővel közreműködő urak szívességből vesznek részt. Jegyek minden zeneműkereskedésben kaphatók. * Az álarczosok az idén úgy látszik a szokottnál elevenebb szerepet fognak játszani, mégpedig nem a rebouton, hanem a lapokban, a „Lloyd“ nyílt levelei közt már találunk egy ily álcra-társalgást e czím alatt : „A fekete álarczoshoz, kinek a nyakán szemecs van!“ Boldog szem, mely egy mélyen beburkolt domino nyakán még a szemöcsöt is meglátja. Ah — és oh! * A ferencz-külvárosi kisdedóvoda javára f. hó 17-én és febr. 14-én tánczvigalmak fognak tartatni a redoutteremben. Ajánljuk e szép jótékony czélt a vigság pártfogásába; ki jót cselekszik, annak legméltóbb oka van iignak lenni. * F. hó 2-kán Buda mellett Pátyon az 1840-ben elhunyt lovassági tábornok és a volt k. magyar nemes testörsereg volt századosának b. SplényiIgnácz urnak özvegye Szili báró Splényi Mária asszony halálozott el 77-dik évében. A tiszteletdús dennő 1830 ban csillagkeresztes és 1834-ben palotadámává nevezteték ki. * A P. U. egy érdekes kis életrajzot közölnek : Pogrányban Nyitramegyében (m. hó 26-kán) halálozott el az ottani lelkész Drnovszky Ferencz, ki 1785-ben Nagy-Emőkén született, 1808-ba pappá szenteltetett, s a hazai irodalom buzgó pártfogója volt. A „Hasznos mulatságokétól elkezdve, melynek maga is szorgalmas dolgozótársa vala, csaknem minden magyar lapot tartott, s könyvtára mindenkinek használatára nyitva állt. Széles olvasottsága következtében jegyzetekben valódi kincset hagyott hátra