Budapesti Hírlap, 1858. január (1-25. szám)

1858-01-22 / 17. szám

jaknak, hogy azokat könyv nélkül tanulják, ha a mértani nézlettan nem gyakoroltatja az ifjak szemét és kezét a vonalzó és czirkalom kezelése által, hanem érthetlen állítmányokkal tölti meg emlésöket; természetes, hogy ezen haszontalanság túlterhelési vádakra szolgáltat alkalmat, a nélkül mégis, hogy e miatt magát a gymnasiumi szervezetet lehessen megtámadni. A modor, melyben valamely tanító az ő tárgyát tanítja, attól függ, hogy miképen tanulta meg azt ő maga. Aki csak emlészerüleg jutott bizonyos ismeretek birtokába,az tanítványait is ugyan ezen úton akarja ilyen kincshez juttatni. Hadd lássák azután, vehetik-e hasznát vagy nem. Aki ellenben hozzá szokott valamely tárgyról búvárkodni, annak minden oldalát megvizsgálni és világos, szabatos, biztos tudásra törekszik, az azon lesz, hogy tanítványai is lassan ugyan de bizton beleokuljanak a tantárgyba. Szóval minden tanítónak oktatási modorában visszatükrözi magát saját szaktanulmányának benső mivolta és összes jelleme. S épen ezért van arról gondoskodva, hogy az egyetemeknél az úgynevezett philosophiai, történelmi és természettudományi seminariumokban ügyes gymnasiumi szaktanítók képeztessenek. Azon tanítóknak, kik a gymnasium különféle osztályaiban ugyanegy tárgyat adnak elő, egyetértőleg kell működniük s a tanulásnak természetes és fokozatos menetelét fontolóra venniük, nehogy a félgymnasiumi tanító különös fenbéjázásban azon oktatási tartalmat és alakot, melyeket az első gyermekkor szükséges, fitymálja. A különféle szaktanítók egyetértése , mely a gymnasium öszhangzatos foganatának elkerülhetlen kelléke, föltételezi, hogy mindegyik szak tanítója méltányolja és tisztelje azon jelentőséget, melylyel más szak is bir a gymnasiumi képezés összegében. De fájdalom ! most sokszor az ellenkezőt tapasztaljuk. Olyan természettudományi tanítók, kik a nyelvészeti és történelmi tantárgyakat tisztelnék, a ritkaságok közé tartoznak. Mindebből az derül ki, hogy a gymnasiumi szervezetet nem lehet azzal vádolni, mintha a tanítványokat tanulással túlterhelné. Ezt bizonyítja még néhány növeldei gymnasium is a németszláv koronatartományokban , hol legszigorúbban megtartják a gymnasiumi szervezetet, s épen onnan kerülnek ki a legügyesebb tanítványok, anélkül hogy tanulási túlterhelés miatt elevenségükben kárt vallottak volna. Ha mindazáltal magát a gymnasiumi szervezetet vádolnék a túlterheléssel, ez olyan következményekre jogosítana, melyek a gymnasiumnak összes tantárgyait egyenlő arányban sújtanák, úgy hogy vagy minden tantárgyat kisebb mérvben kellene tanítani, vagy, ha ezt nem akarnák, a gymnasiumi tanéveket szaporítani, vagy végre némelyeket a tantárgyak közöl kizárólag elsőségben részeltetni, s másoknak ellenben csak tengő életet engedni. De erre nem lesz följogosítva a folyó évben összegyűlendő tanterv-vizsgáló bizottmány, mert Ő F e sége 1854-iki december 9-én kelt legmagasabb kéziratában helybenhagyni méltóztatott a nyolcz évi gymnasiumokat az ott behozott tanmóddal és fönnálló elrendezéssel, s a folyó évre összehívott gyülekezetnek legkegyelmesebben meghagyatott, hogy vizsgálja meg a mostani gymnasiumi elrendezés hatásait s terjessze elő indítványait a netaláni javításokról. ..Tf.log természetében fekszik, hogy az austriai monopol igazgatósága, mint a dohánygyártmányok (szivar és burnet) világvásárán legnagyobb vevő , a legjobb fajokat legkedvezőbb feltételek mellett képes bevásárolni, mert ő úgyszólván szabályozza a piaci árakat nagyszerű bevásárlása által. Az austriai államegyedáruság igazgatósága tehát képes a legjobb gyártmányokat legolcsóbban vásárolni s legolcsóbban áruba is bocsátani. És ki valaha Németországban járt, tapasztalható is , hogy sehol nagyobb választás a szivar fajokban nem található, és sehol a bel és külföldi gyártmányok se nem jobbak se nem olcsóbbak mint Austriában,egészen elvonttan attól, hogy az állam egyedárusság területén egész biztonsággal számíthatni arra, hogy a minőség és ár változatlanul ugyanaz, a legnagyobb kereskedői soliditás szellemében, míg ellenben,hol a dohány szabad kereskedés tárgya, a fogyasztónak semminemű kezessége sincs a csalatás és csalódás ellen. Mindamellett találkoznak, kik egy külföldi előttük teljesen ismeretlen zugszatócs ámításaiban megbíznak , s tőle zsákban macskát venni elég egy ügyűek. Igaz, hogy mindenki csak egyszer teszi meg, s nem ismétli többé a kísérletet ; de hogy szédelgők jó geschäftet csinálnak vagy legalább remélnek , látszik , mivel különben a hirdetésekre nem költekeznének. Azért helyén is volt már arra eszmélni, mikép ezen hirdetések tulajdonkép törvénytelenek , mert ha dohánynyal s dohánygyártmányokkal az austriai birodalom lakóinak nem szabad, hogy volna szabad külkereskedésnek egész nyilvánossággal engedélytelen kereskedést űzni az austriai birodalom területén? Ezért is helyeslendő , hogy a pénzügyministérium fölszólalása következtében, ezen az állammonopol jogaiba vágó s azon fölül a közönséget kárba hozó hirdetéseknek a nyilvános lapokba fölvétele teljesen eltiltatott. Abrudbánya, jan. 15. Telünk elég tartós hideggel kezdődött s magát most is keményen tartja, de havunk még idáig úgyszólván semmi sem volt, még a magas havasokon sem nagyobb a hó egy lábnyinál. A nagy szárazság folytán a vizek úgy elapadtak, még a folyamokkal vetekvő nagyobb patakokban is, hogy az Abrudbánya környékén levő számos malmok közöl egyetlen egy sem jár, hanem az egész vidéknek Topánfalvára és Bisztrára kell menni, az oda való aranyosi malmokba őrletni. A vízhiány még a bányászatra is nyommasztólag hat, és ha rövid időn hó vagy eső vizet nem hoz, akkor a bányászat is megakad, mert a törműveket hajtó tavak s víztartók is annyira kifogytak, hogy a törművek alig mozoghatnak, pedig már a múlt egész őszén is csaknem folytonosan állottak. De máskülönben sem dicsekedhetik valami örvendetes előmenetellel bányászatunk, mert a bányák roszak. Kaptak ugyan a múlt év közepén az úgynevezett Ferdinánd bányában sok szép aranyat, jelesen egy héten egyszerre 25 fontot, éven át pedig fél mázsán fölül, de ez csak különös és ritka szerencse volt, mert sokszor egész hetekig el kell dolgozni díjában. Intő például a szülőknek egy a múlt év végén városunkban történt szerencsétlenséget iktatok ide. Épen a helybeli országos vásár alkalmával szüleik két kis gyermeket bennhagytak, egy nagyobbacskát s egy három éves leánykát, a leányka a tűzhelynél melengődzött, miközben ruhája tüzet kapott; leugrott ugyan a tűzhelyről, de az ugrás által is élesztett láng annál hamarabb elborította, az erre megijedt testvére kiszaladt s rácsapta az ajtót, s mire sikoltozására az utczáról segítség érkezett,már a szegény leányka megsült, szeme, orra, szája elégett. Bécs, jan. 20. Egy idő óta a lapokban gyakran találni külföldi kereskedőktől származó hirdetéseket, mikben azok ajánlkoznak különféle finomnál finomabb , olcsóbbnál olcsóbb szivarok és dohánynemek szállítására. Ámbár e hirdetések a charlatanság félreismerhetlen bélyegét hordják magukon, találkoznak a dohánykereskedés viszonyaiba avatatlan, s valami új után vágyódó dohánykedvelők, kik a hálóba rohannak. A do TÁRCZA. Rubinstein Pesten. E lapok tisztelt szerkesztősége nevemben megígérvén s következőleg kötelességemmé tévén ezen czikk megírását, azzal engem bizony igen nehéz helyzetbe tett. Lapdacsjátékos azt mondaná róla, hogy „presque colié.“ Ha éles bonczkést veszek elő, azt mondják rólam, hogy mindig a közvélemény ellen úszom; dicséretreméltót lelek abban, amit a közönség immelámmal néz vagy hallgat, s hibát, ami őt tán elragadja. Meg ha részt veszek a zajos tapsban, azt kérdhetik, mire vesztegetem a papírt ? Hiszen lelkesültebben, költőiebben nem fogom hangoztatni magasztalásomat, mint a „Hölgyfutár“ s mélyebben s több szakértéssel nem ereszkedhetem az aesthetikába mint a „Magyar Sajtó“, a mint mindenki láthatta és észlelhette ama két lapban közlött tudósításokat. Az összecsapódó két szikla, melyek közt az argonautáknak át kell n evezni, hogy megkaphassák az aranygyapjat, nem állhatott rémi többen előttük, mint előttem ama két ellenvetés, melyek háta megött a legsikerültebb átcsuszás esetében sem aranygyapjú, hanem a criticusi darócz guba kínálkozik, melynek viseléséért Kakas Márton még azon fölül adót is követel. Már hiszen valahogy mégis keresztül rontunk. Az argonauták egypár galambot repítenek át az ingadozó szirtek közt s ezek egyszerre megmeredve szabadon hagyák az utat. — Én is egy galambnemü amuletummal , együgyű őszinteségemmel kisértem megjuhászítani az ellenem szegülő sorsot. Igaz, hogy épen ezen együgyűségem nem engedi látnom, miként lehessen szóba veendő tisztelt vendégünk Rubinstein Antoine, Liszt örököse a zongorajátékban. Ha csak a bámulatos, majdnem mondom szédítő, technikai képességet és fejlettséget értik, ám legyen ! A psychologiába kotyogó physiologia daczára egyiknek otromba vastag ujjai épen oly zsarnok hatalmat gyakorolnak az elefántcsont billentyűkön, amily varázserővel csalnak ki a másiknak póklábakhoz hasonló vékony szervei belőlük nevezhetlen bájt. De ha — máskép nem birom kifejezni — szellemi oldalról tekintjük játékukat, egészen és merőben különbözőknek kell ítélnünk. A vastag ujjuk maga a simaság, lágyság, mérséklet, egy jámbor autokrata, ki maga az alkotmány, mint Staelné mondá Sándor czárnak , soha sem engedi magát elragadtatni, de aligha el is ragad valaha. A vékony ujjué szeszélyes, sokszor kicsapongó, olykor majdnem a fülsértésig, de aztán egyszer minő magával ragadó tűz, másszor minő utólérhetlen finomság. Nem a correctség finomsága, hanem az az árnyazás, mely minden külön hangnak, a dallam minden kottájának más más , de egészben harmoniás színt ad, s mindenikkel egyegy húrját pendíti meg a szívnek s a gyönyör remegésére lázítja az idegeket. A kinek eszébe jutnak tarantelljei s összehasonlítja a Rubinsteintól hallottal, az megérti azt a mit az erőről mondok. A ki emlékezik sikerült Schubertféle dalaira, —nem minden s nem mindig sikerült ám neki, — mint igen Rubinsteinnak — operai fantáziái némely caltinenáira, némely Chopin-darabra, s válogatott magyar rhapsodiáira, az érteni fog a másik oldalról is. Szóval én együgyűségemben nem Lisztet, hanem más párját keresném a szóba vett művésznek, s ezt, őszintén kimondom, Dreyschockban találom föl. Ennek is épen az a simasága, lágysága , kimértsége, szabatossága, minden nehézséget elfelejtető hatalma a zongorán, s nem állítok nagyot, ha azt mondom, hogy ha szemet hunyva hallanók őket egymásután játszani, technikai oldalról bajos volna a kettőt megkülönböztetni. Pedig van ám különbség, de más szempontból. Próbáljuk egy hasonlattal. A franczia consulság és császárság idejében volt azon országban egy pár írónő. Neveik Madame de Stael és Madame de Genlis. Amannak sokszor nagy gondolatai valának , de korán sem birta mindig hozzájuk méltólag kifejezni , holott emez az ő mindennapiságát többnyire oly ingerrel tudó szüljénél fogva felruházni, hogy az ember többet gyaníta alattuk, mint amennyi valóban volt. No már én Dreyschockot a zenei Genlisnak, Rubinsteint ezen művészet Staeljének tartom. Dreyschock és Rubinstein idylleket játszanak nekünk. Az előbbi az ő — mondjuk ki bátran — silány szerzeményeinek e nemben előadásával oly kecset tud a kölcsönözni, hogy elfeledteté a mű csekélységét. A másik Field-, Schumann-, Chopin-, Mendelsohnféle idylleket ada elő ; szerzőikhez nem méltatlanul, Isten őrizzen ilyen blasphemiától, de bizony nem is merném együgyűségemben állítani, hogy valami oly rejtett szépségeiket bírta volna napfényre hozni, melyek a felületen nem lebegtek volna. Nem törté le a lepke szárnyairól a port, de bizony nem is mutatta nagyítóval a pikkelyeknek puszta szemmel nem látható bámulatos kristály alakjait. Röviden én Rubinsteinnak tökélyes játékát, nemcsak a bajosságok fölötti könnyű — vagy, mi több, könnyűnek látszó — diadalában, hanem az árnyalatok, —■ forte, piano, crescendo, diminuendo — tökélyes visszaadásában, rythmusban, phrasisok, periódusok helyes hangsúlyozásában — és „das ist eine famese Sache“ — s mindezek mellett a leggyönyörűbb verésmódban *), íkészörömest és hódolva elismerem. És mégis, együgyüségemben úgy tetszik nekem, mintha hiányzanék nála az az értelmezhetlen, magyarázhatlan valami, amit jobban nem tudok megnevezni, mint — mindig a physiologusok engedelmével s ha nem tetszik nélkülük s ellenük — léleknek. Dőre vakmerőség ezt állítni, mondandják sokan. Hiszen lehet, hogy mint őszintén megvallom, csak én nem valok képes fölfedezni a nélkülözöttet; de az is lehet, hogy vádlóim füle és keble nem érzi azon szükségletet, beérvén az előszámláltam többi kellékek s előnyökkel. Nem vitatom elméletileg, csak hivatkozom a Rubinstein játszta Beethovenvonatára. Midőn ezt Lichnowsky gróf, kinek ajánlva van, legelsőben meghaljá , — Beethoventől játszva természetesen , — legott pro*) Apáink, anyáink, „verték“ a klavirt, miért ne legyen az „Anschlag“ vetésmód ? NAPIHÍREK ÉS ESEMÉNYEK. Budapest, január 17. * Magyarország gyógyszerészei szerencsések voltak legközelebb, egy felsőbb helyről jutott nagy fontosságú kedvezményben részesülni. Az 1853-dik évi legmagasb rendelet által ugyanis, a Magyarországban, Tótországban, Horvátországban, Vojvodinában s a Temesi-bánságban létező gyógyszerészek, azon megszorítás alá jutottak , hogy szoros megkülönböztetés létezett az úgynevezett gyökeres (radiolites, reális) jogú, s az oly gyógyszerészek közt, kik csupán saját személyükre nyertek volt ily iparüzleti jogot. Az újabb törvény szerint ezen categóriába kellett volna esni tehát még azoknak is , kik 1799-dik év óta folytonos élvezetében voltak a gyökerezett jogú gyógyszertári üzletnek. Egy legújabb az az 1857-dik évi dec. 19-dikéről kelt legfelsőbb, határozat szellemében, a fönnforgó iparjogi kérdés, akként oldatott meg, miszerint mindazon gyógyszertárak, melyek 1799-től bezárólag 1851 ig megnyitási engedélyt nyertek, gyökerezett jogú ipartulajdonnak tekintetnek, azon kivétellel azonban , hogy ha ez időközben is valakinek engedélye oly záradékot foglalt magában, miszerint az adott üzleti jog csupán személyére szól, a nentebbi kedvezményben nem részesülhet. * A minap jelentett vendégművészek közöl alkalmasint csak az egyik Angiés, de Fortuni Amelie k. a. fogja Pestet meglátogatni, kinek ha éneke csak felényire oly szép, angyali és „szerencsés“ mint neve, úgy az „Alvajáró“, melylyel vendégszerepeit kezdi, sokaknak álmatlan éjjeleket fog okozni. * A volt harminczadi hivatal épületében pár nap óta egy panoráma első kiállítása látható 12 táj-, építészi- és csataképpel. E pano, cyclo- és dioráma kiállítója Carli András Velenczéből. Ugyanott egy emberi csodaszülött is megtekinthető, kinek egy törzsökön két feje van. A programm szerint a csodaszülött Görögországban jött világra Szamosz szigetén és 3 napig élt. Új tanúság ez, hogy a fejetlenség és sokfejűség egyaránt káros az emberekre nézve. • * B a 11 a Károly meteorológ úr, fölkéri a t. ez. hírlapi levelezőket,hogy ha valamely nagy időváltozásról íandanak, tudósításaikból a helyiséget és napot, sőt ha tudva lesz, a kezdet óráját is ki ne felejtsék, miáltal az időtannak igen hasznos szolgálatot teendnek. * Pozsonban úgy tudják, hogy az első magyar általános biztosító társaság részéről a biztosítványi elfogadások ott helyben f. é. febr. 1-jén már kezdetüket veszik. E d Tódor és társa, kik a pozsoni közigazgatási területen e társaság főügynökségét képviselik , kereskedő helyiségüket e czélra már megnagyobbították, s mint továbbá állítják, ott már biztosítási előjegyzések is történtek. *Bittséről Zsolna közelében f. hó 16-káról ezt írják : „Szegény vidékünkön f. hó 15-ről 16-kára egy réméjszaka vonult keresztül, melynek pusztításai e pillanatban fel sem számíthatók; borzasztó földrengésünk volt. Estre 8 óra 51 perczkor rettentő csattanás hallatszott, melyhez a menydörgés zaját hasonlítani sem lehet; az ingaóra abban a pillanatban megállott, s rögtön reá következett a részint vízirányos, részint hullámszerű rengés. A levelezőnek szilárd anyagból épült háza mintha kártyából volt volna, úgy ingadozott, s azt hitte mindjárt ízről porrá törik; a hálószoba, ahol éjen tartózkodott, egy pillanat alatt el volt borítva vakolatdarabokkal, s a bolthajtás beszakadással fenyegetett. — Családommal — igy szól továbbá — az alsó helyiségekben kerestem menedéket, mert a lépcső-tornácz lehullongó téglái után ennek beomlásától tartottam. — A házban minden harang és csengetyü szólt; a bútorok felfordultak, valóban borzadálygerjesztő esemény volt. Az első kitörés után eddig 12 földrengést számítottunk, mely mindegyik menydörgéshez hasonló robajtól kísértetett. Egy futó pillanatot vetve házamra gyertyavilágnál nagy pusztulást láttam, kivált az első emeleten, úgy hogy a négy lábnyi szilárd fal daczára kiigazítás nélkül alig lesz lakható. Cselédem lakásain több padlás beszakadt. Zsolnán, hová még azon éjjel beküldöttem, hasonló ijedtség, hasonló pusztítás, több fal, mint hallom, beomlott. Órám ingájának állása s a képek félrecsúszása után ítélve a rengés iránya délkeletről éjszak felé volt. 208* reggeli öt óra s még mindig reszket és vonaglik lábaink alatt.“ Ehhez hasonló közlemények érkeztek Illává, Bellus, Pucho és Horozról. Porkálon a templom hajója is meg lön rongálva. Puchóról írják, hogy a rengés három másodpercig tartott; a légmérsék igen szelíd volt; a légmérő -+- 5° R. mutatott. A földingás iránya , éjszakkeletről délnyugatra, eleinte gyenge vest, és fokonként érte el tetőpontját. A házak pár repedésen kívül kárt nem szenvedtek. Éjszak felé a hegyekben a földindulás még nagyobbnak mondatik, s nevezetes, hogy többek állítása szerint a Vág mellett lefelé csak gyöngén vagy épen nem érezték. * Orsovárólf. hó 16-ról írják a „Temesvarer Zig“nak : Mint tudva van a rómaiak az alsó dunai tartományokban nagyszerű építéseket tettek, azok közt a Dunán keresztül egy hidat is, melyből azonban a szerb parton csak a hídfő látszott ki. A cs. k. kormány a nagy múltak ez emlékére már rég figyelemmel volt, anélkül hogy sikerült volna neki a többi maradványok fölfedezése. Azonban a mostani alacsony vízállás újabb kilátást nyitott, s a pár nap előtt eszközölt szemrevételt a legszebb siker jutalmazta. Az ó-orsovai határvonali parancsnok Imbrissevic őrnagy ur Bilsky helybeli plébános (s a régiségi emlékek ottani conservatora), Deusten mérnök és még egy egyén kíséretében könnyű sarkán a Dunán lefelé a szerb part azon pontja felé tartott, honnan a hídfőhöz közeledni lehet. Oda érve, a rendkívül alacsony vízállás segélyével a víztükrén fölül 18 oszlopcsúcsot, s egyenes irányban a bal (oláh) parton egy hídfőt vett észre, mely a jobb (szerb) parton láthatóhoz egészen hasonlít. Derék evezőlegények által vitetve a társaság oszloptól oszlophoz ment, hogy azokat közelebbről megvizsgálja. Ezek téglából vannak és külső részük faragott nagy kövekkel van befoglalva. Az egyik oszlop közepében a bal dunapart felé egy tölgyfa czölöp van befalazva, melynek két vége meghosszabbított irányvonalban a két hídfő közepét metszi keresztül, s tehát ugy látszik irányzó vonalat szolgált az építésnél. Egy erős fejszével csak nagy nehezen lehetett e czölöpről egyes forgácsokat lehántani, melyeket néhány tégla és kődarabbal együtt a társaság magával vitt. A közel helyek Turn Szeverin és Czermecz stb. lakói a partra sietnek az ősidők ez emlékének bámulására; az egyik oszlop legszebb köveit be is kezdték már Szeverinbe hurczolni, de remélhető, hogy e Vandalismus mielőbb megakadályoztatik. Jelenleg a kormány megbízásából ez emlékezetes hídról részletes tervrajz készült. * Algíri tudósítások szerint Jules Gerard a rettenthetlen oroszlánvadászt utóbbi vadászatán egy oroszlán szétszaggatta és fölemésztette. A nevezett egyén Dél-Francziaországból való. 1817-en Pignaisban Toulon mellett született. Az arabok s a franczia katonák oroszlán szultánnak nevezték el.— Az „Independance“ Gerard halálhírét saját levelével megczáfolja. Magyar nyugpénzintézet. A legfelsőbb helyen kegyelmesen jóváhagyott magyar nyugpénzintézet választmánya, Gálfy György cs. k. helytartósági tanácsos úr elnöklete alatt 1858 évi jan. 10-én tartott üléséből, az 1857 év második felében elintézett tárgyak eredményét, úgy az intézeti alaptőkéknek állását a t. ez. közönség, főleg az intézeti tagok tudomására hozza. A tőkepénzek 854,357 ft 8 kv vp. tesznek, és az intézeti tagok száma jelenleg 361. Az érintett tőkének kamatjai, és az intézet többi jövedelmei, azon 36,279 ft 53 krral együtt, melyek az ötszázlók lehúzása miatt ki nem fizettethetnek, és azért az egész mértékben fölvett nyugdíjaknak kiegyenlítésére bevételbe veendők, ezen második félévben 68,126 ft 25 krvp. tesznek.