Budapesti Hírlap, 1858. január (1-25. szám)
1858-01-29 / 23. szám
fest Péntek, Szerkesztői iroda: Egyetemutcza l-ső sz. a. 2-ik emeleten. BUDAPESTI Január 20.1858. Kiadó hivatal van : Egyetem-utczában, 2-iki szám alatt, földszint. Megjelöltik e lap, vasárnap és Ünnep utáni napokat kivéve, mindennap reggel. Előfizetési dij: Vidékre: félévre: 10 frt, évnegyedre: 5 frt. Helyben : félévre 8 frt, évnegyedre: 4 frt. — A hirdetések ötször halálozott sorának egyszeri beiktatásáért 6 kr, többszöriért pedig 4 kr. számittatik. — Egyes szám 20 pkr. bűnrész kifürkészése, melyet egyesek benne tettek» Csak ezen különböző körülmények érett megfontolása és egybevetése után lehet eldönteni, várjon terheli-e vád a külföldön mulató menekülteket vagy sem ? Belgiumon kívül még Schweiz is önszántából rendelte el az ebbeli nyomozásokat, mik azonban szintén eredménytelenek maradtak. Átalában Schweizban igen megritkult a menekültek száma, s akik még ott mulatnak , többnyire csendes, békeszerető emberek ; kivételt talán csak a tessini canton képez, hol éberebb fölvigyázatot tartanak szükségesnek ; okkal-e vagy a nélkül ? nem tudjuk, hanem — cantela nunquam nocet! A nápolyi király, minthogy fővárosában franczia, Párisban pedig nápolyi követ nincs , austriai Császár Ő Felsége által jelentette a január 14-ki esemény szerencsés kimenetele miatti örömét és Császárunk Ő Felsége ezen körülményt sajátkezű levelében egyenesen meg is említé. Mindazáltal nem látjuk át, hogyan akarják ebből azt következtetni, miszerint Nápoly Francziaország felé közeledni szeretne; úgy látszik, már elfelejtették, hogy Napóleon császár hasonló alkalommal hasonló részvétet tanúsított Nápoly uralkodója iránt. Quod um aequum, alter i juntum ? Párisban e hó 24 -én tizenkét külföldi lapot foglaltak le s ha ez tovább is igy megy, sokkal könnyebb lesz, azon lapokat emlékezetben tartani, mik Francziaországban töretnek, mint azokat, melyek onnan ki vannak tiltva. Spanyolországi tudósítások szerint úgy látszik, mintha az ottani radikál pártnak is tudomása lett volna a jan. 14 én történendőkről, sőt Sixto Comara ismeretes spanyol demokrata a merénylet napján Lissabonban lakomát adott, s a „jövőbeli köztársaságokat“ — köztük természetes a francziát is — éltette! Szeretnék tudni, váljon most nem sajnálja-e ezen ar — pezsgőjét ?! # (Politikai napi szemle.) Képzelhetjük, minő meglepetéssel vették olvasóink azon hírt, miszerint a porta csak most oszlatta szét a két divánt, miután már alig emlékezett valaki arról, hogy valamikor léteztek. Az illető fermánok szövegét nem ismerjük, hanem itt ott úgy hallatszik, mintha a porta ezen egész formalitással csak alkalmat akart volna nyerni, hogy a divánok tevékenységének elégületlenségét nyilváníthassa. Nem tudjuk, vájjon teljesítette-e ezen „noble“ passióját, hanem annyi bizonyos, hogy az egész ügy már semmi de semmi érdekkel sem bír, s hogy majdnem közönyösen fogadják mindenütt egy berlini lapnak azon officiosus tudósítását, mely szerint a dunai fejedelemségek új szervezetének alapjaira nézve az egyetértés teljesen helyre állt. A status quo semmi esetre sem fog fönntartatni; a diplomatia csak nem vallhat oly kudarcot, hogy két évi fáradozás után azon szegénységi bizonyítványt adja ki magának, miszerint a meglevőnél jobbat ő sem tud teremteni. Mindazáltal igen nagy különbség nem lesz az új és a régi szervezet közt, ámabban az administratív unió fog keresztülvitetni, ami nem igen lényeges változás, s azonkívül a népképviselet bizonyos neme, vagy inkább árnyéka behozatai. Ez lenne az új franczia tervnek veleje, melyről még a „Nord“ is azt mondja, miszerint mindenütt annyira tettszett, hogy a conferentia nem sokára egybe fog léphetni. A fejedelemségek ügyének menete tehát röviden összeállítva imez vala: Franczia és Oroszország a politikai, Austria, Anglia és Törökország az administratív uniót kívánta; Francziaország ez utóbbival nem akarta beérni s az austriai-angol nézeteknek komolyan ellene szegült; midőn azonban látta, hogy ez nem segít, ellenállását látszólag folytatta, hanem egyúttal uj tervvel lépett föl, mely nem vala egyéb mint az angol-osztrák indítvány másolata. Ekként Francziaország a „maga“ (?) tervét keresztülviszi, a többiek pedig könnyen elfogadhatják sőt már nagyon régen el is fogadták volna, ha Francziaország előbb praesentálja nekik ezen „új szerencsés eszmét.“ Tehát minden rendben volna, ha nem Napóleon császár hallomás szerint a konferentiát csak a merényletre vonatkozó pertárgyalás elmúlta után akarja egybeléptetni; ez pedig még jó soká tarthat! Az összeesküvés , miként még folyvást állítják, terjedelmes ágazatokkal bírt; Birminghamban a londoni rendőrség segélyével „fontos irományokat“ foglaltak le; Lyonban „lázító kiáltványokra“ akadtak; a római államokban is némely „gyanús nyomra“ bukkantak. Mindezen adatokat most össze kell szedni s aztán a haosba egy kis rendet hozni, mert az összeesküvés egész gépezetének átpillantása véleményünk szerint sokkal érdekesebb és fontosabb mint azon NEMHIVATALOS RÉSZ. Pest, január 28. Előfizethetni helyben: a lap kiadó hivatalában, Egyetem-utcza 2-dik szám, földszint, vidéken minden cs. kir. postahivatalnál. — Előfizetést tartalmazó levelek a czim. lakhely s utolsó posta feljegyzése mellett a pénzzel együtt bérmentessitve egyenesen a kiadó hivatalhoz utasitandók. Előfizetési felhívás a „BUDAPESTI HÍRLAP“ február — mártius két hónapi folyamára. Pest - Budán naponkinti házhozhordással .... . . . 2 ft 40 kr Postán naponkinti szétküldéssel , ... 3 — 20 — E lap nagy elterjedettségénél, s azon körülményiél fogva, miszerint a hivatalos lapokbani igtatványok különös figyelemmel olvastatnak, s igy azok a beigtatóra nézve igen hasznosak, bátorkodunk azt igtatványokral minél gyakoribb használatra ajánlani: a beigtatási díj egy petit sortól egyszeri beigtatásnál 0 pkrral, többszöri ismétlésnél pedig csak 4 pkrral számíttatik. A Budapesti Shklap kiadóhivatala. TARTALOM: Hivatalos rész. Nemhivatalos rész: Politikai napiszemle. Gőzmalmok II. Levelezés: Bécs (Vegyesek) Jászberény (főt. Haas Mihály iskolatanácsos úr látogatásai társas; élet; rablás.) Érmellék (Utak és hidak; az első gőzcséplőgép e vidéken.) Napihirek és események. .Austriai birodalom. Külföld : Anglia. (Frigyes Vilmos hg megérkezése. A „Times“ a kir. herczegnő egybekeléséről. Ugyan e lap a franczia szigorú rendszabályokról.) Francziaország. (Párisi értekezlet. Vegyesek.) Belgium (A nemzetközi viszonyok elleni bűnök és vétségekre vonatkozó eddigi büntetések.) — Olaszország. (Több nagyhatalom előterjesztése a Cagliari ügyében.) Amerika. (A senatus elvéte a seregszaporítás iránti javaslatot.) Távirati tudósítások. — Színházi előadások. — Börze. — Megérkeztek. — Dunavizállás. 'tárcza . (A Novara fregat expeditiójáról a IX. levél.) HIVATALOS RÉSZ. Ö cs. k. Apostoli Felsége legkegyelmesebben megengedni méltóztatott, hogy gróf Althan Caesar Antal a neki adott johannita rendi kiskeresztet viselhesse. Ő cs. k. Apostoli Felsége f. é. jan. 25.ki legfelsőbb határozata által Hell Károly orsz. törvényszéki tanácsost orsz. főtörvényszéki tanácsossá Bécsben legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. Ő cs. k. Apostoli Felsége f. é.jan. 15-ki legfelsőbb határozata által a larnaccai tiszteleti alconsulsági állásra Cyprus szigetén az ugyanakkor működési állapoton kivül helyzett Caprará Antal tiszt, alconsul helyébe, derventi Miteaser József és k. őrnagyot a varasdi sz. györgyi 6-ik határ-őrezrednél, et ad personam con Suili czimmel ruházván föl, legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. A kereskedelmi ministeriumnak 1857. decemb. 30-n kelt rendelete*),melylyel a Schönemann-féle hídmérlegek használata iránti szabály bocsáttatik ki. A kereskedelmi, ipar és középitészeti ministerium az 1850. april 20. keli kibocsátvány (birod. törv. lap LXVL 217. sz ) függelékeül, a bel- és pénzügyi ministeriumokkal egyetértőleg a következőket találta rendelendőknek: . 1) A forgalomban jövőre oly hídmérlegek használata is megengedtetik, melyek Schönemann tanár által Berlinben feltalált mód szerint alkotják, s melyekre a Plutus és társa gépgyára Brandenburgban Betzlin mellett , az austriai államra nézve csa k. kizárólagos szabadalmat nyert. Ezen hídmérlegek leírását és rajzolatait, valamint azok hivatalos megvizsgálása és hitelesítése iránti szabályt az austriai hitelesítő hivatalok számára legközelebb megjelenő utasítás fogja tartalmazni. (* Birod. tervlap 1858 jan. 9. H. db 3. sz. 23 2. ) A Schönemann féle hídmérlegek hitelesítése, újra hitelesítése, megjelölése, érzékenysége és használata iránt ugyan azon határozatok hatályosak, melyek a Quintenz féle hirdetményekre nézve e tárgyban az 1850 apr. 20 kelt rendelet 2, 3, 4 és 9 pontjaiban foglalvák. 3. ) Ezen Schönemann féle hídmérlegek a házi használat s vegyészi mühelyekbeni használatra, mire nézve különösen alkalmasak s még eléggé érzékenyek, 100 bécsi (56 metre) fontnál csekélyebb súlyra alkothatók, de 4. azokat, valamint a Quintenz féle hídmérlegeket is a közforgalomban 50 bécsi (30 metre) fontnál csekélyebb súlynak megmérésére használni nem szabad. 5. Jövedéki hivataloknál a Schönemann féle hídmérlegnek használata 5 bécsi (3 metre) fontnyi súlyig meg van engedve. Toggenburg lovag s. k. A soproni orsz. pénzügyigazgatósági osztály Hradeczky Antal III. oszt. ideiglenes pénzügyi fogalmazót végleges, és Ruetz Károly fogalmazó gyakornokot III. oszt. pénzügyi fogalmazóvá ideiglenes minőségben kinevezte. A soproni országos pénzügyigazgatósági osztály Wacha Károly in. oszt. ideiglenes irodai segédet végleg megerősíté és Pucolowsky Ferencz hivatali gyakornokot, HI. oszt. irodai segéddé ideiglenes minőségben kinevezte. Az ügyvédség ideiglenes gyakorlására az eperjesi országos főtörvényszéki területen Hegymeghy József hivatalhelylyel Tornán kineveztetett. - SZ. Gőzmalmok. II. (Lásd Budapesti Hirlap 20-d. sz.) „Szaporítsuk a gőzmalmokat.“ De az a kérdés: miképen ? mert könnyű a szó, hanem nehéz a cselekedet, miután az ily vállalatokhoz pénz kell, a pénznek pedig minél nagyobb szűkében vagyunk. Egyedül részvénytársulatok segíthetnének e tekintetben rajtunk — mondják sokan — azonban az eddig részvénytársulatok útján keletkezett malmok üzlete bizony nagyon kevés kedvet ad a példakövetésre. Ugyanis : a gyöngyösi részvénytársulati malom haszonbérbe van adva; a szarvasi magánkézbe ment által; a győri háromszor küzdött már a megbukás veszedelmével, s a részvények keretéről ítélve állása most is nagyon bizonytalan , nem különben van a debreczeni „István gőzmalom“ , melyről azt hittük, hogy az annak igazgatását átvevő három erélyes férfiú (Szabó, Csanak és Szentpéteri urak) ujlag szilárd alapra fogja azt állítani; azonban ezeknek egyike (Szentpéteri) csőd alá kerülvén, ez által a malom sorsa is ismét zavarodni kezd. Úgy hogy a pesti hengermalmon kívül alig tudnánk részvénytársulati malmot felmutatni, melynek ügye igazán jó karban áll. Nem fejtegetem az említett üzletek nem kielégítő s nem kedvező állásának okát, mert sok bal körülményt kellene e végett feszegetnem. Hanem nekem is úgy tetszik, hogy itt a részvénytársulati eszme hasznosan kifejthetésének igen sok akadályok állanak ellene. Azért sokkal czélszerűbbnek tartom, ha magánvállalkozás igyekszik foglalkozni ez ügy körül. És ehhez véleményem és nézetem szerint nem is kívántatik valami nagy beruházási és alaptőke. Ugyanis a gőzcséplőgépek hazánkban naponként folyvást örvendetesen szaporodnak. Csak a Tisza körül már mintegy 50 re megy azok száma. Egy ily 8 — 10 lóerejü géphez 2—31 köré járó malmot lehet egy pár ezer pengő forintból állítani, feltéve azt, hogy már a szükséges épületek és magtárak megvannak. Minden kő könnyen megöröl óránként 2 köböl gabonát (közönségesen 4—6 köblöt is szoktak fölvenni a gőzmalmoknál).20 munkaóra alatt egy három kövű malom szolgáltatmánya mégis 120 köbölre rúg, miszerint a csak a Tiszavidéken már létező 50 gázcséplőgép mellett fennállható kövek, évi 200 munkanapot számítva a csépléssel nem foglalkozó időn kívül őrlésre, 1,200,000 köböl búzát volnának képesek éven át megérletni. Annálfogva legelsőbben is azt látnám czélszerűnek, ha a gőzcséplőgépek mellett szaporodnának el a gőzmalmok. Ezáltal maguknak a cséplőgépeknek haszna szintén növekednék, mert az azokhoz való gőzgépek egész évre nyernének maguknak jövedelmes foglalkozást, s akkér a mellettük alkalmaztatni szükséges gőzgépmesterek fizetése is egész évre oszlanék meg. Mácsán Arad megyében Csernovics Péter ur szalárdi uradalmából átszállított gőzcséplőgépét malommal épen ekkép kötötte össze. Szentesen pedig egy 14 lóerejű cséplőgép mellé egy három köré járó malom épen most van épülőben. De kettő itt az akadály: egyik, hogy a malomüzlet mindenesetre bizonyos nemét a gabona- és lisztkereskedésnek hozza magával, mit a cséplőgépet birtokló és mezőgazdaságot gyakorló földbirtokos nem örömest gyakorol, sőt gazdaságának hanyagolása nélkül nem is gyakorolhat; másik, hogy az 5—6000 köbölnyi évi forgalommal bíró malmok csak mégsem fogják a külfölddeli lisztkereskedést kifejteni és megállapítani. Az elsőre egyszerűleg azt felelem, hogy nem is szükség a malomnak egyenesen a földbirtokos kezelése alatt állani, valamint a patakmalmok az uradalmak által eddig is haszonbéri rendszer szerint kezeltettek, úgy e malmok is a szerint kezelhetők, csak a felügyelet illetvén a gépbirtokost, sőt úgy is közvetíthetőnek látnám a dolgot, hogy maga a malomszerkezet egészen a molnár tulajdona lenne, és csak a hajtóerőért fizetne haszonbért a mozdony tulajdonosnak, mi annyival kivihetőbb, mivel a hordozható mozdonyok könnyen vizethetvén akárhova, még a malom helyisége sem volna szorosan a gazdaság belhatáraihoz kötve, végre pedig egy igen hasznos iparfoglalkozásra nyit mezőt az is, ha nem földbirtokosok, hanem egyes vállalkozó tőkepénzesek szereznek maguknak cséplőgépekkel öszszekötött malmokat, kik aztán mindkét üzletet kényelmesen és nagy haszonnal maguk kezelhetik ; a gőzcséplőgépeknél különben is kezd már gyakorlatba jönni, miszerint a földbirtokosnak nem tulajdona a gazdaságban dolgozó cséplőgép, hanem egyes vállalkozó gépészek küldik ki gépeiket részre dolgozni, sőt magánvállalkozót is tudnék nevezni, ki azért szerzett és tart gőzcséplőgépet, hogy az által részben dolgoztatás útján szerezzen magának jövedelmet. Az ily vállalkozás hasznát igen növeli , ha cséplési időn kivül a gép őrléssel foglalkozhatik, s hasonló vállalkozás valamint az efféle gépek kívánatos terjedését igen sokat mozdítná elő, azonkép az oly kis birtokosoknak, kik birtokuk csekélységénél fogva cséplőgépet nem szerezhetnék, tetemes kényelmükre fogna szolgálni, s minden esetre előbbre teendő azon eszménél, mit csak néhány évvel ezelőtt is mezőgazdaságunk kifejtését valóban szívükön viselő és igen értelmes egyének sürgettek, hogy t. i. a gazdasági községek közös erővel igyekezzenek cséplőgépeket szerezni. A másik akadályt, vagyis inkább csak fennakadást illetőleg: igaz, hogy maguk a csak 5— 6000 köbölnyi forgalomra terjeszkedhető malomvállalatok lisztkereskedésükkel nem igen fognak messze külföldi piacokon nagy kereskedést űzni, s üzletük inkább csak a vidéki, legfeljebb szomszéd megyei piaczokra fog szorítkozni. De én azt hiszem ,, hogy valamint már eddigelé a dunai és marosi szintén kisszerű malomüzlet némi tőle különálló lisztkereskedést, olyat t. i. melynél a kereskedés többé nem a molnárok, hanem tulajdonképeni lisztkereskedők által gyakoroltatik, volt képes létrehozni, azonkép minél inkább szaporodik eme malmok által a már maggal biró önálló lisztkereskedés üzlete, a munkafelosztás elve szerint annál meszszebb hatóvá és erősebbé fejtendi az ki magát. Egyébiránt ugyancsak külföldbeli lisztkereskedésünk erősítése és kifejtése tekintetéből egyrészről, másrészről pedig azért is, mert valamint minden gyári vállalatnál, azonkép a malomüzletnél is, minél nagyobbszer is valamely vállalat, annál olcsóbbért képes végeztetni bizonyos mennyiségű munkát, egyszersmind attól kamatul annál kevesebb százalékú nyereséggel beéri, nem szűnök meg, ez itt tárgyalt s a cséplőgépekkel összeköttetésben álló malmok mellett az önálló nagyszerű malmok felállítását is sürgetni, ajánlván azokat különösen a nagy tőkepénzesek figyelmébe, mint hasznot illetőleg a legjövedelmezőbb gyári üzletekkel vetekvő vállalatokat. GALGÓCZI KÁROLY.