Budapesti Hírlap, 1858. február (26-48. szám)
1858-02-23 / 43. szám
teve is számba vegyük, végül jóig azt érzuk, hogy a működő árvabizottmányok 1857 folytán új szabályozásuk ujra léptek, 1,782,895 ft összes vagyon kés, hogy az előbbi gyámhivatalok számazsgálására, valamint a cselekvő és szenvagyoni állapot liquidálására mindenesetére egy külön szakértő tagokból tett — számadoltató bizottmány neveznely a szóban forgó év közepe táján tegét megkezdette, miáltal a szükséges beaz egykori számvitelekbe, valamint az ek jelen állásába lehetséges leend őbbrendü iparosok segélyezése. I ember nem ismeri, mi az igazi szűk- nem csak mindennapi szüksége van dézre, hanem ha kell, gazdagságának imára még a nyilvános hitelintézetek isélére állanak, mert a gazdagság hitelt, a hitel pedig legalább is megkétszeris vagyont, mely rendkívüli jótékon jelenleg a váltóüzlettel foglalkozó keosztály részesül legnagyobb mértékben, a szegény embernek a szerencséje is kivált a szegény mesterembernek, kilen vagyona két kézi munkájában van, az szegény családját csak egyik napról a tengeti, ha egyszer megszorul, sorsa keserves. Az ilyen számára, kit állása ozása még a kisrendü kereskedő által gyakorlott váltóttzletbe avatkozni sem nincs hitel; mert nincs realitás, mely a alapot adjon, holott néha csak csekély új életre volna képes támasztani az ügyedé becsületes szorgalomnak megakadt ; mind e mondottakról alkalma volt a ttt élet szemléletéből meggyőződni, forró Esel fogja bevallani, hogy az emberiség itt magasztosan nemcsak érző,de tenni is ehet jótékonyságának egy egy korszerűbb égetésben igénylő kört a társadalomban .Ihatott volna, mint a kisrendű iparosoké, ja ezt ama valóban meleg részvét, melyik. Fensége Albrecht Feherö kormányzóUr azon legújabb alai a két fővárosban, sőt már is túl annak találkozott, miszerint t. i. egy a budaigény iparosokat segélyező pénztár első 3000 pftnyi adományával letetteldományozási okmány s az arra vonatkozó rések pontjai lapunk 41-dik számútervék. A 6000 pengő forintnyi adó- 1 4000 ft a pesti, 2000 a budai iparoilyezésére szolgál alapítványul, melyből eny, de becsületes és szorgalmas iparélyeztetnek időnként kamattalan pénzzel, munkájokon erkölcsi hibájokon kívül miatt akadt meg. A segélyezés egyszerre ott kölcsönig terjedhet, melynek kavi visszafizetése meghatározott időn túl esetekben történik. Az ekkép alkotandó a városi letéthivatal által fog kezelni kegyes példa már követőkre talált, jegyzők föl Dr. R a n o d e r veszprémi í nm. 500 pártnyi kegyes adományát a ig-Főkormányzó Úr által letett alapillapítására. Továbbá a budai takarékul olvassuk egyik lapban, hogy mihelytőkéje, mely jelenleg 70,000 párt körül 10,000-rel eléri, mi mintegy három év mérhető, tiszta jövedelmének egy hatóén e czélra szándéka adományozni, Eségünk van, hogy az így megindult ly időnkénti kegyes adományok által nj tőkévé fog fölszaporodni; mert több intézetei által igen dicséretes példáját táz fel a testvér főváros kegyes adakongának, s hogy a„szegény „iparosok segélyezésének igen korszerű eszméje a magas példa által nem hagyja illetetlenül a gazdagok jó szivűségét, sőt a szegényeknek, kik szükség idején ez alapítvány segedelmére annál inkább számíthatnak, filléreit is össze fogja gyűjteni, kétséget nem szenved, és csak jó apostolokra van az oly magasztos czélú ügynek szüksége, hogy beteljék körülötte az írás szava, mely szerint öt árpakenyérrel és két halacskával ötezeremberek éhező sokaságát elégítette ki Jézus, s a kielégítettek után 12 kosarat töltetett meg a maradék darabokkal. De mondhatná talán valaki, hogy miután a vezéreszme szerint a segélypénz az alapítványból minden kamat nélkül volna kikölcsönzendő. sőt a kamattalan kölcsönkapás lényeges föltétele a becsületes, szorgalmas és józan életen kívül a szegénység lévén, mely a legjobb akarat mellett sem képez mindenkor oly biztosítékot, hogy az intézet pénze olykor behajthatlanná ne váljék és oda ne veszszen; tehát ha a rendes gyarapodásnak csak az ismételt kegyes adományok szolgálnak alapjául, az intézet könynyen csökkenésnek is nézhetne eléje, holott a nagyszerű és igen jótékony eszme megérdemli, hogy fönnállásának és gyarapodásának biztos alapja legyen, s azt kérdik magukban, mikép lehetne a magas alapítvány alapeszméjének megtartása mellett, ez intézetnek oly szerkezetet adni, mely a kegyes adományokon kivül önmagában birja egy rendes jövedelemnek s így az intézet legbiztosb gyarapodásának forrását. Ezt némileg eszközleni fogná ugyan, ha az intézet pénze, mikor segélyezésre szükség nincs, takarékpénztári kamatra adatnék ki. De az így remélhető kamat mindössze is nagyon kevés jövedelemre nyújt kilátást, mert tapasztalás szerint Budapesten, különösen mostanában annyi a szegény szűkölködő mesterember, hogy kivált eleinte, míg az adakozások meg nem szaporodnak, a szükséges segélyzések miatt kamatos kölcsönre nem igen fog jutni, sőt úgy látszik, mihelyt, bár jövedelemszerzés tekintetéből, beleavatkoznék az intézet a kamatos kölcsönzésekbe, azonnal távolodnék eredeti czéljától. De szerintünk sokkal gyakorlatibb s a czélnak megfelelőbb mageszmét tartalmaz maga a programm utolsó (11-ik) pontja, mely megengedi, hogy az intézet kisebb árurészleteket vásároljon s ez áruk értékesítéséről alkalmas uton gondoskodjék. Ennek alapján önkényt merül elő azon vélemény, hogy az alapítvány egy iparműraktárral igen czélszerűen össze volna köthető, olyformán, hogy amely iparos az intézettől kölcsön pénzt vesz fel, azt ledolgozhassa , mely munka az intézet raktárában adatván el, annak iparos nyeresége az intézet javára esnék. Ezáltal más oldalról is jövedelemforrásra tenne az intézet szert úgy, hogy amely szegény mesterember az intézetet készpénzzel nem segítheti, néha üres idejéből örömest szentelne egy pár napot az intézet részére való dolgozásra. De segítve volna ez által az oly mesteremberen is, ki gyakran az intézettől kölcsön kapott pénzen sem képes kitisztulni üzletének pangásából, s e körülmény különben azon szerencsétlenségbe vezetné, hogy az intézet elköltött pénzével is növekednék terhe. Sőt ily intézkedés által a szabad adakozási tér is fogna szélesittethetni, miután ekkép pénzen kivül munka s munka által értékesíthető bármely anyag is fordittathatnék az adakozásra. Pedig igen sokan vannak, kik pénzt ugyan nem adhatnak, de munkával s munka által értékesíthető különféle anyagokkal, melyeknek birtokában vannak, szívesen járulnak a közjótékonyság gyarapításához. És egy ily érintett idomú iparműtárral kapcsolatban az intézet egyetemes ipari önkéntes dolgozó intézetté fejthetné ki magát, mely minőségbeni hatása által ismét megannyi jótékonyságot gyakorolhatna, mint mennyi a kamattalan kölcsönök általi segélyzésből kerül. TÁRCZA. Vasárnapi levelek Bécsből. Két nagy eseménye a„filsnaturel” volt. Ha Briol társasága az ifjú Dumasisban nagy sikert aratott újdonságával volna elő, nem kellett volna 36 rászabásait részvét hiánya miatt 24-re száll ! - 1 előadás minden tekintetben sikerült volt, zokat csinál. Kik azt hiszik, csak az az színházi eledel, melyből leveses kanáltetni az erkölcsös sententiákat, e darabot ád erkölcsösnek. Meg kell vallanunk, erkölcsös ezélzat nem látszik e darabnak lenni, de az szemeinkben nem bűn, erkölcsiség nem végczélja a művészeterkölcstelen ugyan nem lehet művészete a művészet rendeltetése más, mint a fiáé. Fő dolog, és elegendő, hogy ha a látható szellem, mondhatnék a légterű férfi, ki szeretőjét, az apa, ki gyerhagyja, s egész életében alárendeli az ember kötelességeit modern anyagias , megvetésre méltónak és nevetségesük benne. Az erény, a becsület, a felszkölcsi diadalait éli, kedvessé válik Hogy unalmassá nem válik, az írónál magától értetődik; mig a németen értenek hozzá, az erényt oly unalmi szánandónak festeni, a mint csak lehet; s az ily erkölcsös darabok hatása ellenkezője a szándékoltnak, mert az erkölcsöt mint unalmast s veszedelmest lehetőleg kerülni tanítanak. Az előadás igen jó volt, s egy franczia társadalmi képet életelevenen állított elénk. — A másik nevezetesség a „Fi 11 es de marbre“ ha nem csalódom Montepin egy szennyes regényének elég szellemtelen átdolgozása. Hogy Párisban ez is nagy sikert vívott ki, könnyebb megérteni, mint irodalom-itészi szempontból indokolni. Szóval a darab egy silány és sokat variált franczia specialitás. A Carl színházban Ristori asszony háromszor lépett föl eddig, mint Medea először, és kétszer mint Debora. Ristoriról annyi szellemdús és együgyü mondatott már el, hogy nincs okom szaporítani ezen categóriák egyikét is. Előadásai nem vesztek el a bécsiekre nézve vonzó erejöket, s Nestroy ezer-ezer pengőt fizet neki egy estére. Emeli még érdekét azon hír, hogy Párisban szerződtetett, s pedig a nagy Rachel roppant nagy évi fizetésével, ő tehát Rachel utódául tekinthető. Itteni előadásaiban eddig ismeretlen új szerepe nem fordul elő; Stuart Maria, Adrienne Lecouvreur s a többi. — Maholnap egyébiránt megnehezedik machronistai szerepem Bécsben, ha a nevezetességek Pesten át veszik útjukat ide. Előbb Pesten volt Miss Pastrana, Devrient Emil, most Ira Aldrigde. Ristori tiz előadása után Devrient Emil fog a Carl színházban vendégeskedni, azaz vendégszerepelni, s mi Pesten nem sikerült neki, tele házakat csinálni. — Ira Aldridge fog-e itt föllépni ? kétséges. Ira művészete itt teljesen méltányoltatott, de érdeket ismét nem fogna költeni. Ha Ira Aldridge — négerné volna, vagy ha Miss Pastrana Oféliát játszana, tele házakról jótállanánk. Eközben emigrált a Carl színházi bohózat — Triestbe , Nestroy, Gross, a két Treuman, s a női személyzet egykét kevesbbé híres mint szép példányával. A bécsi bohózat különben lassan de biztosan élő aszkórban szenved, az eddig pótolhatatlan Scholcz halála óta. Ezen szerepekre, mint halljuk, egy soproni színészben , Niklas urban vélt Nestroy méltó utódra lelhetni, ki is húsvét után teendi le a bécsiek nevető izmaira s ágyékhártyáira való hatályának próbáit. — Ismét az uj jellemrajz vagy népszínmű neve alatt grassáló bohózatok egyike fenyeget Kaisertől. Virágzik a színirodalom. — A múltkor említett új vígjáték „Cato von Eisen“ szerzőjének Lauber, a várszínház igazgatója mondatik. — Az operabarátokat nagy lelkesedésbe hozta Halévynek „Ciprus királynőbe, mely a napokban adatott először, ámbár Párisban 16 év óta adatik a nagy operában. Igen szellemdús szerzeménynek mondják , hogy csak mások tekintélyére hivatkozom, annak koránsem a felelősségtől rettegő bírálói szerénység, mint inkább az egyszerű oka, mert az ember nem darabolhatja föl magát, hogy négy színházban jelenjen meg egyszerre; de a mi halad el nem marad . — chi va piano va sano, minek is sietni, ha 16 évig meg tudtunk lenni a nélkül hogy hallottuk volna? surtout point de zule; volt Talleyrand jelszava nem ugyan tárczaira, hanem hivatalnok létére. — Egy uj baritonista sem tartozik az említésre méltatlan dolgokhoz, s ez a bécsi születésű Hardmuth, kit néhány év előtt itteni hangversenyekben hallottam, s dicsérőleg emlegettem is Ez egy szép s kimivelt magas bariton, melynek ereje igen, de olvadékonysága nem mérkőzik Beck hangjával. Ritka kincs fogna lenni egy színháznál két oly hang, mint a nevezetteké, oly két tenor mellé mint Stéger és Ander; e bájos kilátás egy körülmény miatt — vakablak, se Hardtmuth, se Stéger még eddig legalább nem szerződtetett. — Csodálkozzunk-e, hogy Meyer Leopold a gunyoros kritika daczára még mindig hangversenyez, quand mémne ? mért ne tenné, míg a közönség részvéte fedezi a hangverseny költségeit: a terem bérletét, légszeszt, zártszéknyitókat, zongoratolókat, kótafordítókat! Ez „úgy is a legkisebb rovás, a legterhesebb költségtől megszabadult Meyer úr; a kritika egy garasába sem kerül; a kritika oly határozottan ellenséges volt irányában, hogy M. kénytelen volt a szokásos útról eltérni , nem transigált, hanem hadat üzent a kritikának, és megmutatta, hogy nélküle is meg tud élni; ha ez által egyebet nem nyert is, mindenesetre rendelkezésére maradt azon 50 zártszék, melyeket a concertisták az itteni lapok számára szétosztogatni kénytelenek, ha agyonkritizáltatni, vagy mi még roszabb, agyonhallgattatni nem akarnak. — Érdeket költött még H a u s m a n (Londonból) gordonkász hangversenye. Ismerjük Hausmant előbbi évekből, s el is ismertük, de Piatti után oly határozottan háttérben marad, miszerint ezúttal hangversenyzésének sikert nem jósolhatni. Deés, febr. 18. Valahára nálunk is el van immár határozva a tagosítás. A múlt napokban tartott birtokossági gyűlés polgármesterünk hathatós buzdítására határozta azt el, figyelembe véve, hogy a mostani bizonytalan állapot csak kárunkra van, s tagosítás nélkül mezőgazdaságunk ki nem fejthetik. Annálfogva elvül tűzetvén ugyan ki, hogy míg a tagosítás teljesen végre nem hajtathatik, a mostani dülös gazdálkodás az egész határban egyenlőleg megtartassák, egy elnökből, 8 tagból és tollnokból álló bizottmány neveztetett ki, mely a megállapított elvek alapján ez ügyben a kerületi hatóság elé terjesztendő tervet dolgozzon ki. Ref. iskolánk télszaki közvizsgái a napokban folytak le megelégedésünkre. Igazgató tanárunk érdeméül említjük fel, hogy a növendék az intézet körén kívül, a gymnasiális tudományokból is igen szép előmenetelt mutatott föl. November közepétől fogva csaknem szakadatlanul zordon hideg napjaink járnak , de havunk csak három hét óta van. 13-án éjjel 22 fok volt a hideg. A Szamos keményen be van fagyva, úgy hogy a molnárok léket is hijában vágnak rajta, így az őrlés lehetlen, annálfogva a liszt ára a gabona árához képest rendkívülileg felrúgott r. 1. Kassa, febr. 19. Úgy látom, hogy az ország különböző részén levő takarékpénztárak dicséretes szorgalommal közölgetik a Budapesti Hírlap hasábjain a legközelebb lefolyt évi forgalmuknak kimutatását Kassán is van egy valóban nem utolsó forgalmú takarékpénztár, mely bizonyára nem fogna elmaradni a többi hasonló intézetek dicséretes példájától. Azonban takarékpénztárunk számadásait nem december 31-ével, mint az eddig közlöttek , hanem minden évben június végével szokta bezárni, minélfogva forgalmunk kimutatását azon időre kényteleníttetünk halasztani. * F. Gy. NAPI HIREK ÉS ESEMÉNYEK. Budapest, február 23. * A császári királyi Apostoli Felsége az ákosfalvi r. kath. templom fölépítésére a marosvásárhelyi kerületben 309 frtot méltóztatott legkegyelmesebben ajándékozni. (Kr. Z.) * Tegnapelőtt délután 4/a órakor tartatott meg a Huber Károly és József, Schlechta József és Pfeiffer Antal urak által adandó három kamarai hangverseny elseje a pesti redout-épületben a férfi dalárda egyleti teremében. Hogy e hangversenyek igen szép hitelt és közérdeket vívtak ki maguknak, a most is nagyszámmal egybesereglett közönség világosan bizonyította. A körszékeken főrangúink közöl többeket láttunk, ami pedig a zenében némi nevet képviselt, azt teljesen együtt láttuk a parketen. S az első hangversenyre kiválasztott hangművek, valamint a szép észjáték olyan is volt, hogy e részvétet minden tekintetben megérdemlő. Haydn bájos idilli négyese (g-durban) már mindjárt eleinte leköté a figyelmet, s még inkább megnyeré azt zajos tetszéstől kisérve Beethoven d-dur hármasa, melynél a hegedűt Huber Károly, a gordonkát Huber József s a kitűnő zongorarészt Theindl János játszotta, szabatosan, minden tételt kellőleg színezve, az erőt és kellemet egyaránt visszatükrözve mint az ily tanulmányos művészektől várható. Ezután Ellinger Teréz assz. Schumann és Schuberttől énekelt két dalt és ha még több hiányzott volna is mint ami hiányzott, igen szép erőteljes hangja nem téveszthető hatását. Utoljára Volkmann Róbertnek egy még kéziratban lévő négyese (a-moll) adatott elő. Volkmann művei napról napra jobban kezdik érdekelni a művészbarát Akkor is szívesen vesszük , de szívesen veszszük most meg a tavalyi számadást is ,amely még szintén nincs közölve. Sz e r k. tokát, mi már magában kedvező tanúság arra, hogy a szerző kiválóbb tehetség. Jelen műve csak növelhető ezen jó benyomást, mert a megelőzte nagy mesterek szerzeményei daczára sem halványodott el, sőt a harmadik szám, melynél thleidusabb s egyszerűségében meghatóbb zengeményt rég hallottunk, oly köztetszést aratott, hogy ismétlése után a közönség még a szerzőt is látni óhajta és zajosan megtapsolta. Úgy hisszük a következő hangversenyek egyikében, melyek másodika jövő hó 7-kén fog megtartatni, e négyes mű még egyszeri előadása kivántatni fog. * A budapesti orvosegylet f. hó 20-án tartott r. gyűlése alkalmával a szegény gyermekkórház igazg. főorvosa dr Bókay több pathol. praeparatumokat — kórtudományi készítményeket, — dr. Hirschler egy érdekes szembeteget mutatott be a számosan összegyűlt egyleti tagoknak és arról értekezett : dr. Kovács Seb. E. a sz. Rókushoz czimzett közkórházban a m. évben sebészi osztályán előfordult nevezetesebb esetekről folytatta értekezését. * Szegszárdról írják , hogy a Tolna megye több vidékén igen veszélyeztetett élet és vagyonbiztonság miatt legmagasb intézkedés folytán a rögtönbiróság az egész megye területére ki van hirdetve, és egyszersmind a rablók feljelentésére is 100-tól 1000 pftig terjedő jutalmak tűzték ki. — Mint az «Alig. Zrg-nak Bécsből írják, a hivatalos lapok száma egygyel szaporodni fog. Ugyanis hire szárnyal, hogy legközelebb egy hivatalos katonai hirlap fog alapíttatni, a franczia „Moniteur de l’ armée“ mintájára. Hir szerint az új lap számára a legjelesebb szakértőket fogják megnyerni. — Az athénei jubileum - ünnepélyre küldetett Paar gróf altábornagy a Megváltó-rend nagykeresztjével diszíttetett föl. — F. hó 15-kén ment végbe Botzenben Toggenburg lovag kereskedelmi minister ur ő excjának Sarnheim Virginia grófnővel összekelése 0 excja 17-n Botzenben fáklyás zenével tiszteltetett meg. Az első austriai leszámítolási társulatnak f. hó 20-án tartott közgyűlésében elhatároztatott, mikép a külön osztalék egyegy 500 ftos részvénytől 24 ftból álljon, az igazgatótanács által indítványozott 22, 30 ft helyett. Egyszersmind a közgyűlés elhatározó az igazgatótanácsnak legszívesebb köszönetét fejezni ki, annak sikeres működéséért. Erre az igazgatótanácsban megürült hat hely betöltetett. Végre az igazgatótanács javaslatára elhatároztatott, 1 millió új részvénynek oly móddali kibocsátása,hogy a régi részvények jövedelemhúzási joga megmaradjon, az uj részvények f. évi mártius 30-ig egy részletben fizettessenek le, s egyszersmind a f. évi jövedelemben is részt vegyenek. — A sz. István temploma kiigazítása tárgyábani bizottmány, mely a bécsi bibornok- érsek elnöklete alatt áll, működését megkezdő. A tanácskozás első tárgyát képező, a cultus- és oktatásügyi ministériumhoz intézendő javaslat egy építész kinevezése iránt, kire a templom kijavítását bízni kellene. Hirszerint a választás Ernst építészre esett, mely választásoi szerint már a legfelsőbb megerősítést is megnyerte. * Marosvásárhelyt az ottani kisdedóváda részére f. hó 7-kén bált rendeztek, mely az üdvös intézetnek 250 pftot jövedelmezett. * A K. K. Schuler Frigyes tanár úrnak egy a „Krönst. Zig“ban megjelent közleményéről emlékezik, melyben a tudós tanár az alapos okokkal mutatja meg, hogy Siebenbürgen nem mint a szász történészek egy része állt rá, a hét szász városról vette nevét — hanem a septem castra, vagyis tisztán a legrégibb hét magyar megyéről, ám Fejér, Hunnyad, Küküüllő, Kolozs, Doboka, B.-Szolnok s Tordamegyékről. A szászföldet a nevezett tanár ur Fejérvármegye desertájának lenni állítja. * Azon pompás három angol ló, melyeket gr. Lázár Mór Londonból Béták jószágára hozatott, nem voltak meghonosithatók, s mind a három elhullott. * Deésen m. hó 25-kén a hideg 25 fok volt 0 alatt; a szigorú télnek már néhány emberélet is áldozatául esett. Gyula-Telkére két ember hulláját hozták be, kik az országúton megfagytak, s a közel