Budapesti Hírlap, 1858. február (26-48. szám)
1858-02-26 / 46. szám
zzel vannak befejeztetésükhöz, az egész tatási területen hozzá lehetett fogni az árvabizottmányok foganatosításához, lek száma a még Borsodban létesitenegyütt összesen 54-re menend. Az egyes részére fönnálló árvabizottmányoknak kbirói hivatal, illetőleg járásbíróság deálbizottmányokká leendő egyesítésére alépések történtek. S figyelem fordíttatott hogy az árvabizottmányok fönntartásába községekre háramlandó költségek mutatást lehessen szerezni. E kimutatás Pest városánál a bevett lntétménydijak, lyvást szedettek és kezeltettek, másfél évszakra és körülbelöl egy millió és 600,000 forgalom mellett 3141 ft */4 krajczárra. folytán az egész közigazgatási területen tartak a helységtáblák ; számuk 2463. Rábaköz, febr. 22. baszabályozás. Folyt.) Beszédesnek levele foglalatján kívül ide tartozó tudniég e következők: A vad-, avvagy az árviz szabad ágya, és a malomcsatornák közüséges velős különböztetést tenni; az árszabad ágyának minden jó tulajdonsága áll, hogy a víz színét magában alászálárdozza; a malomcsatornának pedig egyikulajdonsága az, hogy a víz színét felemelje: van egy folyót, egy vizágyban, egy időben emelni, alá is szállítani, mig a víznek a qí természete marad, addig lehetetlen. A viz tehát akármely néven nevezendő ,lyt, mely a viz színét abban emelné, megenved kár nélkül. A malomcsatornában mesterségesen kell tenni a viz emelésére ilyokat, t., i. malom-, és zúgófejeket. Kis tehát, hogy egy vizágyban az árvizeket ,atázni, malmokat is használni lehetetlen, egy vizágygyal való regulatiója az árviz, úgy hogy abban a malmok is meghagyás- , bármely nagy és mesterséges zugók késsenek is e czélra, csak hibatakaró, s mint (t. i. 1828-ban) történik a Rábánál, hogy széleket tesznek s a malmokat meghagyazt mondván, hogy ez szabályozás, ez nem vezető, hanem kárt okozó,gy tehát a malmok ártatlanok legyenek, sok külön csatornájoknak kell lenni. Enne helyhezése a völgy szélén vagyon, és perón oldalon, melyről a legtöbb mellékesok vannak. A Bábánál a Lapincs, Pinka, és Gyöngyös oldalas folyók mind nyugat írói jőnek a Bába völgyébe. Azért e völgyugyancsak nyugat északi szélén mehet kárul a malomcsatorna. Más különben eshetik völgynek mind a két szélén is, ha mindkét befolyások vannak, mint a Zala vize vörig kell itt jegyeznem, hogy midőn valamely áyből egy darab árkot kikanyarítva látunk, ötszáz, vagy ezer ölre, mely ezen tározót ismét az anya folyóba eresztetik, és ezen a vagy a malom vagy a zúgó van épít ezen árok még nem malomcsatorna, hanem ingi, mint ha a malom, vagy a zúgó az vizágyba volna téve, s annálfogva ártalmas, nézet igazsága kitetszik az ártatlan malommának fentebb megirt tulajdonságaiból, tulajdonságok az ily rövid árkokban föltalálhatók, e pótsorokban s a közlött levélben kimon-dott elvek vezették 1828-ban Beszédes urnák a Rábaszabályozásról adott tervét. És valójában ha fontolóra veszszük,Beszédes urnák tartalomdús soraiban igen sok foglaltatik. Kimondják azok a fő elvet, mely minden ilyszerű folyók szabályozásánál szem előtt tartandó, hogy a vadvizárok külön legyen a malomcsatornától. Figyelmet érdemel különösen a Bábát illetőleg az, hogy e terv szerint a malmok helyeiken maradnának, sőt a kis Bába is malomcsatornául meghagyatnék, mi a malomtulajdonosokra nézve igen kedvező, a vidéknek pedig hasznos. Mintha csak a természet jelölte volna ki, hogy a Lapints, Pinka, Sorok és Gyöngyös a völgy északnyugati oldalán Keresztur alatt a gosztonyi patakba vezettetvén, Csákánynál pedig a mostani Bába folyással kapcsoltatván össze, egész Bába-Patonáig e folyamat szolgáljon malomcsatornául; szint azonkép van ismét ugyanazon vizek fölöslegének, s az öreg Bába vizének elvezetésére a Csörnöcz vagy Herpenyő folyás jelölve egész Pápóczig, honnét Györmegye bejegyezésével egy uj csatornán lenne a vadvíz elvezetendő Bába- Patonáig ; magán hordja a terv a czélszerűség mellett az olcsóság jellegét is. Csak a folyamnak hajózhatóságáról nem szól, mi tekintetben úgy látszik, hogy Beszédes úr a víz mennyiségében nem bízott. Megjegyzendő mégis, hogy tervező csak Vas megye részéről lévén felszólítva, js a terv csak is e megyére szól, s különösen Győr megyére nézve kimerítő tervet nem tartalmaz, miért a Dunának nagy viz idején a Rábára való visszanyomó erejét, mely által az a folyam medrében a vizet feldagasztván, Győr és Sopron megye laposabb részein kiömlésre kényszeríti, nem veszi figyelembe. *) Gyula, febr. 21. 0 Azóta, hogy a Budapesti Hírlapban múlt évi augustus 20-tól a Békés-Csanád megyei úrbéri ügyek állásáról az utolsó közlés létetett, ismét egy nevezetes legelő-elkülönítési egyezség jött létre, név szerint: Kőrös-Ladány községe és annak volt földesurai, az osztatlan állapotban élő báró Wenkheim család között. Ezen folyó hó 4én báró Wenkheim László ur által magas testvérei nevében aláírt egyezség nem csak hogy méltó testvére az ugyanazon család egy másik tagja által Kőrös-Tartsán múlt évben kötött egyezségnek, de azt még fölül is haladja, jeléül annak, miszerint a nevezett birtokos urak e részbeni nemes gondolkozása és volt jobbágyaik iránti jóindulata nincsen semmi határozott mértékhez szorítva, hanem kész a helyi viszonyokhoz képest a legnagyobb mérvben is kiterjeszkedni. Az egyezség bővebb megértéséhez szükséges megemlíteni egy körülményt, mely Békés megyében csak három községben, jelesen Kőrös-Ladányban, Szeghalmon, és Füzes-Gyarmaton fordul elő, s itt is egyenlően azért, mert e három község régebben ugyanazon egy uradalomhoz tartozott. Ugyanis e községekben régebben véghez vitt rendezés alkalmával, az általában kevésbbé kitűnő minőségű 22 hold kaszáló illetmény némi pótlásául a földesuraság által telkenként 11 hold adatott ki a közlegelőből oly föltétel alatt, hogy ezen mennyiség fordulónként, s igy ugyanazon terület minden harmadik évben *) A múlt rábaközi levél végén hibásan van mondva hogy az ásást hét év alatt lehet bevégezni, két év helyett, közös legeltetésre használtassék. Jelenleg lemondván a volt földes uraság ezen 11 holdhoz formálható minden igényéről, azt a lakosság örök birtokába átengedte, nem csak, hanem azon fölül kiadott a még fennlévő közlegelőből minden egy egész telek után 22 holdat, mely szerint esnék összesen legelő egy telek után 33 hold. Miután azonban mint magától értetik, a fentebbi kaszálópótlék csak a kültelekkel bíró lakosság kezében van, annálfogva egybevévén a zselléreket is, és felosztván a fentebbi 11 holdat azokra is, valósággal jut minden egyes telekre 31 holdnál valamivel több legelő, részen pedig Körös-Ladányban a telkek összes száma 154 kg-at,a legelő mennyisége, hozzáadván az említett 11. holdat is, 8656. holdat, ebből az egyezség szerint 31. holdjával a fenti öt számú telkek után a lakosságnak kiadatott összesen 4875 hold. De nem csak volt jobbágyaik iránti jóindulatuknak, hanem egyúttal a vallás és emberiség iránti melegkeblűségüknek is igen szép bizonyítványát tanussták a nevezett birtokos urak az egyezség alkalmával, lévén az egyházak és iskolák javadalmazására olyan adományokat, melyeknek szintén ritka párja, és melyek valóban méltók arra, hogy egyenként felsoroltassanak ; — nevezetesen : 1) a r. kath. egyháznak...................30 2) a reform. „ .....................50 3) a kettőnek temetőre arány szerint . 10 4) jó erkölcsű szegények évenkénti segedelmezésére . . . . . . . . 44 5) uj kath. tanszék fölállítására . . 30 6) a reform. „ „ . 30 7) a meglevő tanítók által birtokolt és telek szaporítására........................30 8) az 5, 6 és 7. sz. a. telkek utáni legelő-járandóságba.................................... 33 9) faiskolára......................................... 6 10) házhelyekre.............................14 holdat. TÁROZA, ÉG ÉS FÖLD KÖZÖTT Elbeszélés. Ludwig Ottótól. (Folytatás.) mint a táncz elkezdődött,Fritz testvérét egy ékszobába voná. „Tánczolnod kell“ monda,ntől kosarat kapnál, s azt restelném. Majd k én egyet,ki jótánczol és tadtusban fog tal- Csak bátran,legény,ha nem megy is mindjárt terre “ Fritz hiúsága felhevülésében hat indőt felejtett el. Testvérét még mind a régi időzónák látá, kit néha néha saját mulataamegtánczoltatott. Midőn most vonakodásáért gondolva a leányt Apolloniushoz vezeté, hogy udvariatlannak ne lássék, megadta át. Ittenmayr Fritz a legjobbindulatu ember volt ágon, valameddig látta, hogy ő a közcsodagyedüli tárgya. Ily hangulatában azokért, fénye árnyékba helyező, föláldozó tettekre is, így most is. A miot a legtekintélyesb emit közt ült, kiket pezsgővel vendégelt, és szemében olvasá a megelégedést, melylyel ez íztelettel elhalmoztatni látó, azon érzés jött mintha testvérének valami nagy méltatlansábocsátott volna meg, s ő rendkívül nemes férfi, ki mindazon kitüntetésre méltó, és csodaigénytelenségében mégis megalázza magát sok általi megindíttatásig. Épen Apollonius ít el előtte. Látta, hogy ő nem a régi ábrántöbbé, de azt is megbocsátá neki. Mindenekel a szép tánczásra és ügyes magatartására is irányozva. Fritz nejét karolá föl, s azon nyosságban, mennyire túl kell neki testragyogni, még azon kéjben is részesült, hogy fivérnek ég tudja mennyi igaztalanságot, ret rajta elkövetett, megbocsátá. De a háládatlan! nem hagyá magát túlragyogtatok Nettenmayr Fritz jovnál tánczolt, mint a ki ismeri a világot, s tud bánni azon néppel, mely hosszú hajat s kötényt visel; testvére merev báb volt ellenében. — Ő a tadtust nem inté fejével, nem hányta vetette derekát most jobbra majd balra ; nem vágott merész genialitással keresztül a termen, más párokat félretaszítva; ő egyáltalában se joviálisan nem tánczolt, se nem úgy, mint a ki a világot ismeri s tud bánni a hosszuhaja s kötényéé néppel; és mégis minden tekintet rászegződik, és Nettenmayr Fritz hiába múla fölül magamagát. Ez a legunalmasabb bál volt, melyben Nettenmayr Fritz valaha jelen volt; nem lehetett volna unalmasabb, ha Fritz bennmarad vala. Nettenmayr Fritz ezt hangos esküvel erősíté, s a tekintélyes férfiak, kik az ő pezsgőjét ivák, véleményét, mint mindig, föltétlenül igenlék. Némely előkelő nők Nettenmayrné asszony irányában méltó barátságos boszankodásukat fejezők ki a sógor ellenében. Hogy ez nem a sógornőt szólítá föl legelőbb a tánczra, megbocsáthatlan tiszteletlenség. Nettenmayrné, ki a közigaztalanságot joviál férje irányában és oly mélyen érzé, mintha önmagán történt volna, azt mondá, a sógor jól tudta, hogy úgy is kosarat kapott volna tőle. De Apolloniust mindemellett mindinkább csodálák s tisztelék, a bál ennélfogva csak mind unalmasabb jön. Oly unalmas, hogy Nettenmayr Fritz hitvesével oly korán távozott, hogy máskor csak akkor kezdett még igazán joviál mulatni. Mindemellett tüzes szenet gyűjte testvére fejére. Nevében megkéré a leányt, engedje meg, hogy testvére hazakísérhesse. Aztán a mellékszobácskából ismét a terembe ment nejéhez, s vele, a még pezsgőt szomjazó tekintélyes férfiak legszintetlenebb kétségbeesése közt, elhagyá a házat. Apollonius, miután a tánczosnője irányában ráerőszakolt lovagi szolgálatot teljesítő, az apai ház ajtaját nyitva s annak minden lakóját már álomban találta. Legalább minden csöndes volt, és világot sehol nem látott.Testvére az erkélyen balra levő szobát jelölé ki lakásául. Szerencséjére Apolloniusnak a háza hat esztendő alatt nem változott meg, mint lakói. Halkan a hátulsó ajtón át, a barátságosan mormogó házieb mellett, melynek hálából állandósága tanúsításáért durva nyakát megsimogatá, fölment a lépcsőn, s az erkély hosszában a szobácskához ért, melyben egy ágyat talált. De még sokáig ült, mielőtt levetkőznék, az ablaknál, és összehasonlító azt a mit talált, azzal amit elhagyott. Az összehasonlítás képei és gondolatai még álmaiba is vegyülnek. Ismét előtte állt atyja s jelente, hogy holnap Kölnbe kell indulnia, és az erős alak beszéde közben összerogyott, és segélytelenül tapogatott reszkető kezével a földön és szégyelte vakságát. Testvére mellette ült és pezsgőt ivott. Sógornője kijővén a házból, bizalom és őszinteségteljes, nyílt, kedves arczával, a virág, melyet Apollonius számára akart letenni, kiesett kezéből, midőn testvérét megpillanta, és a felfuvalkodottságnak, hiú gyönyörvágynak, Apollonius ellen fenekedő keserűségnek előtte új, idegen vonásai szennyes pókhálóként ülepedtek arczára. Dolgozva feledni akaró önmagát, de a testvér megránta függőnyergét, hogy szinte lezuhant a szédítő magasságból a kövezetre és monda: tizennégy napi látogatás , nem dologra való. Hiszen úgyis megint haza készül és különös, hogy most Köln honfölde gyanánt tűnt föl előtte, szülővárosa pedig oly idegennek, mikép a legkeserűbb szemrehányásokat téve magának lelkiismeretességében. Aztán ismét fönn talála magát a toronytetőn. Ott minden máskép volt, mint kellene, a palalemezek megfordítva rakvák; most a kijáró ajtó közé szorult, köröskörül poros pókhálóba göngyölödve; ünnepi ruhája volt rajta, de tele piszokkal; és törlé és kefélé, hogy megizzadt bele, de az nem jön tiszta. És valahányszor a hiábavaló fáradságból fölébredett, hangosan ismétlő az elhatározást, melyet lefekvése előtt tőn. Legközelebbi reggel meg kelle tudnia, mi dolga itt, az atyai házközi viszonya iránt tisztában kell lennie. Ha nincs munka számára, még reggel visszaindul Kölnbe. A nappal együtt kelt, de sokáig kelle várnia, míg testvérének tetszett fölkelnie. Az időt egy a Szent Györgyhöz tett sétára használó, maga akart meggyőződni, mi ott a tennivaló. Midőn ismét visszatért,testvérével és nála egy úrral találkozott, kik épen készülőben voltak a szobából kilépni. Apollonius ez urat már régtől fogva ismerő, mint a várostanács építészügyi kiküldöttjét. Köszönték egymást. Már tegnap a bálban beszéltek róla, hol ez az úr épen nem soroztatott a tekintélyes férfiak és polgárok, de sőt inkább a filiszterek, köznapi s jelentéktelen emberkék közé. Úgy látszék örül rajta, hogy Apolloniussal épen most találkozik. Néhány közönyös szóváltás után jövetele czéljára tért. Ma reggel még egy utolsó szakértői tanácskozás volt tartandó a fölött, mi történjék a templom- s toronytetőkkel, hogy a tanácskozás eredményét a délután tartandó tanácsülés elé terjeszteni s határozni lehessen. Nettenmayr Fritz és az építészi tanácsos úr, épen útban voltak a Szent György felé, hol a többi szakértőknek már egybegyülve kelle lenniök. A testvér nem akaró látogatóját, mint mondá, idegen egyletekbeni résztvevéssel terhelni, de ép oly kevéssé akarná — ezt azonban csak gondoló — őt egyedül honn hagyni. Az erdei házba rendelő Apolloniust, honnan egy sétára volt őt viendő. Apollonius egész elfogulatlansággal erősítő, hogy ő inkább szeretne a tárgyalásban részt venni, s midőn az építésztanácsos öt erre, mint egyik szakértőt fel is szólító , többé nem volt ürügy azt meggátolni. Nettenmayr Fritz Ján sejtette, hogy nem sokára még sokkal több lesz, amit a jövevénynek meg kellene bocsátnia. A gyűlés többi tagjait, két idegen palázsmestert, és a városi építésztanácsosokat, a tanácsbeli ácsot, kőmivest és bádogost a toronyajtóban várakozva találták. A tetőhöz közelebbi vizsgálástétel végett már néhány készülék volt alkalmazva; a templompadon ment végbe a tanácskozás. Apollonius szerényen néhány lépésnyi távolságban állt, hogy hallgasson, de ha kérdezik, szóljon is. Ő a tetőt előbb gondosan megvizsgálta, s magának a dologról véleményt alakított. (Folytatása követk.) összesen : 277 Megemlítendő ez alkalommal még a körös-ladányi volt jobbágy lakosságnak az ezen egyezség megkötésével tanúsított józan felfogása és érett megfontolása, mely a már épen félszázad óta folyó rendezési és legelő-elkülönítési pernek ily nyereséges módon tudta végét szakítani, és egyúttal a hasonló viszonyok közt levő, és köztudomás szerint talán épen hasonló feltételek alatt megegyezhető, szomszéd Szeghalom községnek is jó példával előmenni, mely mindeddig a költséges és a legméltányosabb felfogás mellett is aligha ily kedvező kimenetelű per útján áll. Ami az e megyebeli egyéb községek úrbéri ügyeit illeti, ezek is már valamennyien az előírt tárgyalási és perfölszerelési munkálatok különböző fokáig már annyira előhaladtak, miszerint remélhető, hogy e folyó évben a fönnforgó úrbéri ügyek nagy része ha nem is vég, de mindenesetre nevezetes eredményre fog jutni. NAPI HÍREK ÉS ESEMÉNYEK. Budapest, február 26. * Gr. Mikó Imre ő esete a kolozsvári református collegiumnak 4000, a szigeti református iskolának 400 pftot ajándékozott. * K e rner, Peters és Schmiedl tanár urak Budán jövő hó elsejétől kezdve esti 5—haz közt urak és delnők számára tanulságos fölolvasásokat fognak tartani, melyekre következő tárgyakat tűztek ki: A füvészet vonatkozásai a tájfestészethez. A plánták táplálkozása és növekedése. Növények és állatok, ezek sajátságai és különbözései. Miért nem nőnek Buda körül pálmák ? előadva Kerner tanár úr által. A gerinczes állatoknak a földöni egymásután megjelenése jellemző alakzatok után ábrázolva. A keleti havasok és a közép-magyarországi hegyividék. Földészeti párhuzam , előadva Peters tanártól. A régi vidék jelentősége (sanskritok) mint műveit népi művészetük és költészetük emlékei után. A budai meleg források nem orvosi szempontból. Az ocean mint vízi ut, előadva Schmiedl tanártól. A bérlet egy személyért mind a 9 fölolvasásra 3 ft pp., két delnő vagy egy ur és egy delnőért 5 ft, három személyért 8 ft pp. Beléptijegyek Schröpfer H. budai mtiárusnál kaphatók. Egyes fölolvasásra nem adatnak ki jegyek. — A cs. k. kereskedelmi ministeriumnak f. évi febr. 2 -től kelt rendeleténél fogva, miután már a dunai hajózásra minden kizárólagos kiváltság, valamint a hajózási üzletbeni minden kiegyezmény egészen meg van szüntetve, mind austriai, mind külföldi hajóknál, legyenek azok gőzösök, evezős, vagy vitorlás hajók, a szabad mozgásnak minden oly gátlása gondosan kerülendő , mely nem szükségkép törvényes okokból ered. A Dunán se a járművektől, se azok terhétől semmi oly illetéket sem lehet szedni, mely egyedül a folyam hajózásának tényén alapul. Ennélfogva a netalán fennálló összes ilynemű illetékek s adók teljesen megszűnnek. Hogy mikor, s minő illetékek lesznek behajtandók, annak idejében külön rendeletek által fog közzététetni. * Mily hatása van a magyar hírlapok czikkeinek a legtávolabb vidékekre is, — tanúsítja azon körülmény, miszerint néhány nappal ezelőtt közöltetvén, hogy a pesti piacon nagy szűke van a hüvelyes veteményeknek s köleskásának, a legutóbbi hetivásárban Szepes megyéből — a hirlapczikk figyelmeztetésére — több hüvelyesveteményes kocsik jelentek meg, mely termesztmény a lehető legjobb áron kelt el, s ezen kocsik haza felé a pesti hengermalom lisztjéből fölrakodva tértek vissza. Ígérvén, hogy jövőre többen hoznak hüvelyes veteményeket a pesti hetivásárokra. * Egy Szegedről kapott leveléből közli a „Protestáns egyházi lap“ hogy: „ezen fiókegyház pénzviszonyai készpénzben mintegy hat, kötelezvényekben és aláírási ívekben mintegy négyezer, összesen 10,000 pártot tevén, legközelebb tartott presbyteri gyűlésében elhatározta, hogy jövő tavasz kezdetén ideigl, imaházat, állandó tanodát és levita lakot fog építeni.“ — Gradiskában, f. hó 21-én reggeli fél 8 órakor, elég heves hullámzatos földrengést éreztek. — Épen most jelent meg Bécsben a második füzete Kasner Lipót ily czimü jeles s nagyon használható munkájának : „A gőzös, az európai vasutak s gőzhajózások teljes szótára“, melynek összes adatai hivatalos kútfőkből meritvek. A Münchenben julius 15-én megnyitandó általános német műtárlat alkalmából, a bécsi képzőművészek s műbarátok társulata i f. hó . 13-án gyűlést tartott, az arra nézve szükséges intézkedések megtétele végett, hogy az austriai művészet ezen műtárlaton méltólag legyen képviselve, s egy bizottmányt választott meg, mely Thun gróf, Alt, Fernkorn, Hansch, Kupelwieser tanár, L’Allemand,Boben igazgató, Schrotzberg.