Budapesti Hírlap, 1858. február (26-48. szám)

1858-02-14 / 36. szám

Pest Vasárnap, e lap, vasárnap és Ünnep utáni napokat kivéve, mindennap reggel. Előfizetési díj: Vidékre: félévre: 10 frt, évnegyedre: 5 frt. Hely­ben: félé­vre 6 frt, évnegyedre: 4 frt.­­ A hirdetések ötször halálozott sorának egyszeri beiktatásáért 6 kr, többszöriért pedig 4 kr. szá­­mittatik. — Egyes szám 20 pkr. Szerkesztői iroda: Egyetemutcza l-ső sz. a. 2-ik emeleten« Előfizethetni helyben: a lap kiadó hivatalában, Egyetem-utcza 2-dik szám, földszint; vidéken minden cs. kir. postahivatalnál. Előfizetést tartalmazó levelek a czim. lakhely s utolsó posta feljegyzése mellett a pénzzel együtt bérmentesítve egyenesen a kiadó hiva­talhoz utasítandók. Kiadó hivatal van : Egyetem­­ utczában, 2-ik szám alatt, földszint. TARTALOM: Hivatalos rész. Nemhivatalos rész: A pest-eperjesi gyorsu­­tazási intézet részvényeseinek adománya. .— Politikai napiszemle. — Magyarország 1857-ben IV. — Bérleteink és curialistá­­ink. II. Levelezések: Kassa (Főreáltanoda ala­pítása.) Miskolcz. (A miskolczi nemz. casino múltja s jelene.) Pécs. (Takarék­­pénztári kimutatás.) Napihirek és események. Nemzet­színház.­­ Külföld: Anglia. (Walewski gr. sürgö­nye a „Moniteur“-ben közlött feliratok ügyében. Alsóházi tárgyalások folytatása az összeesküvés elleni bili tárgyában. (Ira Aldridge 2-dik föllépte.) Fran­cziaország (Espinasse tbk. körle­vele. A hivatalnokoknak általa történt fogadtatása.) Oroszország. (Kauká­zusi hadmiveletek.) Távirati tudósítások Színházi előadások. — Dunavizállás. Tárcsa. (Ég és föld között. Elbeszélés foly­tatás. HIVATALOS RÉSZ. Ö cs. k. Apostoli Felsége f. é. febr. 2-ki legfelsőbb kabineti irata által Pfäffinger György damaskusi császári tiszteletbeli akcon­­sult a Ferencz József rend kis keresztjével leg­kegyelmesebben földiszk­eni méltóztatott. A cs. k. Apostoli Felsége f. é. febr.4-ki legfelsőbb határozata által báró Bruck Ottó tengerészeti sorhajós hadnagynak legkegyelme­sebben engedélyt adni méltóztatott, hogy a neki adott portugál kir. torony- és kardrend kiske­­r­esz­tjét elfogadhassa és viselhesse. A budai cs.k. helytartósági osztály elnöksége R­o­­s­e­n­b­e­r­g Ede napbirnokot cs. k. megyeirnokká az esztergomi cs. k. megyei hatósághoz kinevezte. NEMHIVATALOS RÉSZ. A pest-eperjesi gyorsutazási intézet részvé­nyeseinek 1857-dik év dec. 17-kén tartott utolsó közgyűlése a közkóroda és az ágostai hitvallású evangélikusok szegényekházának javára Eperje­sen, valamint a kassai árvaházra is, alapítvány­­tőkék gyanánt külön és egyen kint ötven pengő forintot adományozott, a mely jótékonysági ösz­­vegek rendeltetésük helyére általadottak. Pest, február 13.­ ­ (Politikai napi­ szemle.) A­ki Palmerston lordnak e hó 8-n tartott beszédét olvasta, mely­­lyel az uj bilit bemutatá, az hiába keresné benne a geniális öregnek szokott humorját, azon gu­­nyor nyilait, mikkel elleneit ha nem is halálra sebezni s tartósan legyőzni, de lábaikról leütni s pillanatra „nem küzdhetővé" tenni szokta. A perez ünnepélyessége úgy látszik még a vén sa­­tyricuson is erőt vett, szava komoly volt és m­él­­tóságos s amaz órában egy angol minister minta­képe állt a szószéken! Palmerston azt fejtegeté, hogy a fel­világosult conservatismus épen abban áll, miszerint minden idejekorán betöltessék, kimu­tatta az angol törvény ama hézagát, melyről tegnap szóltunk s fölolvasta azon bilit, mely által e hézag pótolható. Messze elveti magától azon véleményt, mintha akár az angol kormány, akkár a parliament puszta gyanú alapján bár­minő rendszabályra is határozhatná el magát, szintoly erélyesen utasítja vissza azon gyanút, mintha ő nem pusztán a méltányosság kí­vánalmainak , hanem főleg a franczia kor­mány unszolásainak engedett volna. — Aztán majdnem átlátszó világossággal rajzolá a két kormány közt folyt alkudozásokat. Walewski gróf első sürgönyét ismerik olvasótok, de követte azt még egy második, mely Cowley lord recla­­matiójának következménye vala, Francziaország kormánya e második sürgönyben tiltakozik az ellen, mintha a „Moniteur" adressek által An­gliát sérteni akarta volna s a felelősséget azon egyénre hárítja, ki a közzéteendő adresseket ki­szemelte , s annyi száz felirat közt két három olyant is hozott nyilvánosság elé, mely nem oda való volt; a császár Walewski grófot megbízta, hogy ezen hiba miatt ő felsége „őszinte sajnál­kozását" nyilvánítsa.Mindezt Palmerston beszéd­jéből veszszük; mondják azonban, miszerint ama második franczia sürgöny Roebuck ismeretes ki­­fakadásai miatt is neheztelt, vagyis inkább azért, hogy e szónok „rendre" nem utasíttatott. Meglehet,hogy Walewski gr. ily panaszt emelt, de nem valószínű, hogy Palmerston azt felelte volna rá,mikép e panasz alapos, hogy — mihelyt még egyszer fordul elő ily eset, a britt kormány (!) az illető szónokot rendre fogja hivatni,­­ nem valószínű pedig azért, mert a „rendrehívás" joga nem a kormányt, hanem kizárólag az e­l­­nököt, a „speaker"t illeti. Egyébiránt úgy hiszszü­k, hogy Párisban méltányolni fogják azon áldozatot, melyet Palmerston hozott s a dolog végképen ad acta fog tétetni Hire jár ugyan, hogy Benedetti ur a párisi congressus ismeretes tollvivője, külön küldetéssel Londonba megy, hanem e küldetés czélja remélhetőleg csak kö­­szönetmondás lesz, — újabb követelés semmi esetre sem! Ha a három radikál belga lap, mely a januári merényletet feldicsérte, elítéltetik, talán ezen irányban is helyre álland­ó jó egyetértés; ha pedig a jury „nem-vétkes"-t találna kimondani, akkor csakugyan igen komoly események előes­téjén állhatunk. Schweizzal határozottan ro­­szul áll a dolog: Francziaország igen sokat követel (hallomás szerint minden menekültnek különb­ség nélküli kiutasítását) s a központi kormány tán némi engedményre hajlandó, de az egyes can­­tonok kormányai nagyon féltékenyek önállósá­gukra, s így Párisban azt határozták , hogy va­lamivel „komolyabban“ fognak felszólalni — Teli­vére ellenében ! Más részről tökéletesen valósul az, a­mit tegnap a franczia - austriai viszonyra nézve mondtunk , s e kedvező fordulat még hatá­rozottabb alakot öltene, ha azon hír való­sulna, hogy Drouin de Lauys ismét a külügyek élére fogna lépni, Walewski pedig mint követ az orosz udvarhoz küldetni, mely iránt két év óta annyi rokonszenvet tanúsított. Különös játéka a véletlennek , hogy míg a franczia kabinet ekként Austria felé közele­dik, Szardinia irányábani rokonszenve tete­mesen csökkenni látszik. Gavour gróftól azt kívánták, hogy néhány radikál lapot megszün­tessen, bizonyos személyeket az országból kiu­tasítson és a szélső baloldaltól határozottan el­szakadjon. Gavour gróf mindezt nem teszi, azon egyszerű okból , mert nem teheti s igy minden attól függ , mi becsesebb a szárd király előtt, Gavour gróf tanácsa­­, vagy pedig Francziaor­szág barátsága? Mazzinit megfogták — néhány német újságban, azaz Kehiben letartóztattak egy szegény ördö­göt, kinek az a szerencsétlensége van, hogy na­gyon hasonlít a nyughatatlan agitátorhoz. Ter­mészetes, hogy nem sokára ismét szabadon bocsá­tották , hanem most azt az Allsop nevű angolt keresik, ki egy angol erőművésznél a jan. 14-én használt gránátokat megrendelte, pedig egyik pá­risi tudósító azon nagyon valószínű állítással áll elő, hogy ezen Allsop nem más, mint maga Orsini, kinél ama névre szóló útlevelet is találtak. Éo­pen hágában a birodalmi tanács most a­­ főváros erődítésével s a többi erősségek jobb karba helyezésével foglalkozik. No, no! Nem kell bolondozni ! Puskával nem szabad játszani! Egy trivial példabeszéd azt mondja, ha az Isten akarja, még a puttón is elsül; — hátha a német diéta egyszer kiesnék szokott szerepéből, s nem akarván tréfát érteni, „executionalis“ sereget indítana oda fölfelé ?! Magyarország 1857-ben. IV. Az iparviszonyok statistikája nem csak nálunk, hanem az iparfejlődés észrevehetőleg magas­ fokon álló európai államokban is egy csak gyéren müvelt mező. Minden adalék, mely az ipari tevékenység statistikája eszképének tö­kéletesítését előmozdítja, óhajtott homlokkő gyanánt szolgál e nagy építményhez s legszivesb fogadtatásra számolhat. — Feladatunk szerint ugyan az iparmozgalom terén csak a lefolyt év előhaladását kellene elősorolnunk, miután azon­ban egyrészt az 1857-ik év, a­mi az ipari lendü­letet illeti, általában nem igen kedvezőleg tün­tette ki magát, másrészt pedig a múltévi vissza­pillantásokban a pozsoni közigazgatási terület iparos vállalatainak se összeges áttekintése nem nyuttatott, se egyes fontosabb üzletnemek, szilárd adatok hiányában, tüzetesebben nem tár­gyaltathattak , hitelt érdemlő adatokra támasz­kodva legelőbb is az ellenőrség alá helyezett iparosokat, mint a pálinkaégetést, serfőzést és a hazai anyagokbeli czukorgyártást vesszük figye­lembe , és ezekre nézve a legkitűnőbb ipartele­peknek tömött foglalatban futólagos szemlé­jét adjuk. A fölnevezett iparvállalatok annyival inkább alkalmas­ak terjedelmes tárgyalásra, mivel egy­részt azok kiterjedése és fokonkénti fejlődése a legbiztosabban kijelölhető, mert ez iránt a meg­adóztatás végett fönnálló ellenőrség a leghatáro­zottabb adatokat nyújtja, másrészt pedig épen a kérdésben álló üzletágak itt a legnagyobb je­lentősségben állanak. Magyarország ipari jellemé­ben még általában valami mezőgazdászati vonás van,azon ipari foglalkozások ennélfogva kiválóbb figyelmet érdemelnek, melyek nyers­anyagukat közvetlenül Magyarország áldott földjéből merí­tik, egyszersmind pedig terményeik által a me­zőgazdaság emelésére és a marhatenyésztésre kedvező visszahatással bírnak. Ide pedig első­sorban tartoznak a répaczukorgyártás, a pálinka- és a szeszégetés, valamint bizonyos tekintetben a serfőzés. A czukorgyártás hazai anyagokból, nevezete­sen czuk­orrépából a pozsonyi közigazgó­terüle­ten is mind nagyobb tért nyer. Ezen gyártási ág újabb jóknak talált módsze­rei mindinkább alkalmaztatnak, s a fennálló gyáraknak évről évre emelkedő tevékenységét lehet észrevenni. Így 1857-ben, a pozsoni terüle­ten fennálló 9 gyárban összesen 260,850 mázsa répa dolgoztatott fel, miből 13,740 mázsa megszárasztott, 247,110 m. pedig fris állapot­ban jutott feldolgoztatásra.Az 1856 évhez képest, melyben összesen 234,891 mázsa használtatott fel, átalában 11,0 percentnyi növekedés mu­tatkozik, különösen pedig a szárított répa használatánál állott be észrevehető emelkedés; annak mennyisége 11,157 mázsáról 13,780 má­zsára, s e szerint 23, 1 pc-el emelkedett. A fris répát feldolgozó gyárak közt legjelentékenyebb a nagy­ surányi, Komárom megyében, mely maga a múlt évben 103,305 mázsát használt fel, s e szerint a feldolgozott répa öszfogyasztásá­­ból arra 41, 8 pc. jut. Az égettbor-termelést nem annyira az erkölcsiség, mint inkább a földmivelési jelentős­ség szempontjából kell tekintetbe venni, ha an­nak növekedő kifejtését mint közhasznút akarjuk föltüntetni. Ha szinte nem lehet tagadni, hogy fájdalom­ a pozsonyi terület éjszaki részei lakos­ságának a szeszes itallal élészei hajlama is nem keveset tesz ezen iparág virágzására, másrészről azonban ama szembetűnő előnyöket sem szabad félreismerni, melyeket az égettbor-termelés, a nagyobb földbirtokkal összeköttetésben űzetve, kívánatosabb etetési eszközök előállítása, s en­nélfogva tetemesebb számú marhák tartásának lehetővé tétele , valamint másrészről a törköly az emelkedő kereskedelmi közlekedés ezen ke­resett czikke termelése által kétségtelenül nyújt. A pálinka­égetők ezen előnyei,azoknak az ittas­ságra­ káros befolyásával szemben, annál inkább előtérbe lépnek, minél inkább szaporodtak a nagyszerű modorban fölszerelt mesterséges készü­lékekkel ellátott s iparilag Űzött vállalatok, az egyes földbirtokosok által nem iparilag űzött égettbor-termelés rovására. Már­pedig honunk­ban épen azon örvendetes észrevételt lehet tenni, hogy az előbbiek szaporodnak, az utóbbiak el­lenben folyvást fogynak, így egyedül 1857-ben 23 új mesterséges készülék állíttatott fel, s az ezen területen fennálló 1185 iparszerű pálinka­­égetők közöl 280 mesterséges habaró­s égetőkés­szülékkel bir, sőt ezek közt, van 26, melyek úgy készitvék , hogy 100 akónál többre menő na­ponkénti czefrehabarásra alkalmas tértartalom­mal birnak. Ellenben a gazdasági égetőkben évenként nö­vekedő csökkenés mutatkozik , melyek száma a korábbi években körülbelöl 12,000 volt . 1857- ben 9130-ig szállt le s melyek többnyire a sze­szes folyadékoknak nem lisztes anyagokból ter­melésére szorítkoznak. Habár 1857-ben a leg­közelebb múlt évekhez képest a pálinka-terme­lésben egy kis hanyatlás vehető észre, mint ez a felhasznált anyagok mennyiségéről szóló követ­kező kimutatásból kitűnik , mi főleg a pálinka­árak leszállásának következménye volt, mégis tagadhatlan, hogy a termelés 1852-től fogva oly lendületet nyert, mely a termelési mennyiséget majdnem megkettőztette. A czefre térfogatot véve föl alapul, az utolsó két évben pálinkatermelésre használtatott akókban: 1856 évben 1857. lisztes anyagokból 2,956,400 2,835,212 bogyós gyümölcs és boró­kából .......................... törkölyből . . . . összesen 3,057,191 2,983,172 e szerint 74,026 akó czefremennyiségbeli csök­kenés tűnik ki, főleg a lisztes anyagokbeli ter­melésnél. Habár a sörtermelés virágzó bortermesz­téssel és főleg olcsó borral bíró országban kevés kilátást nyújt a gyors emelkedésre , mégis főleg oly területen, mely sok oly vidéket mutat föl, hol Bacchus országa föl nem található, a serfőzés a bortermelés versenytársául léphet föl, kivált ha előnyösb gyárkészülékek által árára is mél­tóbb ital állittatik elő. Hogy ez a pozsoni közig, területen valóban úgy van, mutatja e folyadék­nak fokozott termelése, s a jobb minőség mel­lett szól a fogyasztás évenkénti gyarapodása. Így azon 144 sörház, melyek az e területen lé­tező 188 közöl a múlt évben működésben voltak, összesen 162,169 akót állított ki, mi az 1856 évnek 119,270 akóra menő termelésével egybe­vetve, 42,899 akónyi vagy 36% szaporodást mutat. Itt egyúttal a dohányügyről is, mely a földmiveléshez tartozik ugyan, de múlt czik­­künkben előadott okoknál fogva ide is vonható, némely adatokat kívánunk felsorolni. A dohány­­termesztés az utolsó években ugyanazon fokon tartotta fönn magát, így a kincstárnak átszolgál­tatott : községben, plántától, hold 1856- ban 46 2186 11287* térség 1857- ben 51 1839 11127, gén kőmagu gyümölcsből, borsepröböl . . . serhulladékból . . 1321 5441 1985 68,530 97,494 70,984 2178 827 sz. Február 14. 1857 1857-ben több 5 — — kevesebb — 547 6­/8 Az 1857 év beváltási eredményei még nincse­nek tudva, de 1856-ban 10,438 m. 65 font kerü­l beváltás alá, a miért 91,650 ft 12 krnyi vétel­összeg s fuvarköltségek megtérítésére 935 ft 48 kr, összesen tehát 92,586 ft 2 kr fizettetett ki. E szerint egy hold dohánynyal beültetett térségre körülbelül 9 mázsányi termesztési mennyiség, s a beváltási összegből 80 ftnál valamivel magasb hányad esik. Azon előlegek, melyek a termesz­tőknek a beváltási összegből levonatásra adat­tak, s a termesztési kedv élénkítésére hatalma­san közrehatottak, 1856. évben 34,37, ft 30 krra, s igy a kifizetett vételi összeg egy harma­dára rúgtak . A dohányültetvények lisan­­kénti emelkedése mellett szól továbbá azon kö­rülmény, hogy a külföldről 1857. évben behozott nyers dohány mennyisége sokkal csekélyebb volt mint a megelőzött évben, igy a pozsoni fő­vámhivatal kimutatásai szerint 1856-ban 8188 vám mázsa, 1857-ben ellenben csak 2650 vám mázsa nyers dohány hozatott be e területre. Mi végre a dohány-fogyasztást illeti, 1857. évben a kincstári raktárakból az árudakba átmentek szivarokból . . . 32,281,200 darab nyersdohányból , 3,3­9,810 font burnótból . . . 40,115 „ Tekintettel az összes népességre, ezt 1,628,000 főre tévén, 1 főre átlag esik majdnem 20 darab szivar , 1% egész 1­/2 font dohány, és 1­42 font burnót. De vegyük csak a 20 éven fölüli férfiné­pességet , s csaknem 70 szivar esik egy főre a 20 évnél idősb férfinépességből. Mennyire növe­kedik a szivarfogyasztás, egy kis összehasonlítás csattanban bizonyítja : 1841-ben a birodalomnak akkor egyedáru alatt állott valamennyi terület­részeiben csak 55 millió db., 1842-ben 57, 1843-ban 65 millió db adatott el, tehát csak két annyi mint 1857-ben az egyetlen pozsonyi kerü­letben elkelt, ezért akkor csak 9—10 szivar esett a 18 éven fölüli férfilakosság közel egy főre. Valóban bámulatra méltó emelkedése a fo­gyasztásnak 14 —15 évi időköz alatt. Ha még röviden a pozsoni közigazgatási terü­leten létező egyéb gyárszerűen fölszerelt iparte­lepeket akarjuk vázolni, találunk ott különösen 15 papírgyárt, 13 üveg, 2 edénygyárt, 5 gőz­malmot, 3 vegytermék-, 2 posztó-, 2 boritéafa 1 pokrócz és szőnyeg, 1 pamut, 1 pecsétviasz, 1 selyemszalag, 1 arany és ezüstsodrony, 1 czikória és 1 borítékpapírgyárt, 5 rozsális és likőr, 3 champagnel, 2 eczetgyárt, továbbá 3 olajfinomítót, 5 hamuzsit és 1 enyvfőzdét, 2 lő­­pormalmot, végre 20 mész- és téglaégetőt, mel­lőzve a kivált az északi részen erősebben kép­viselt bányaipar számos vállalatait és termelő­helyeit. Egyébiránt az iparok az imént lefolyt évben

Next